Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: 1Mózes 12,2; 21,3; Ézsaiás 43,1
- Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, egzisztenciális
- Tevékenység: Babaképek alapján személyes tulajdonságok felismerése; névadó játék, beszélő nevek, saját név története, jelentése; babakori és mai képek összehasonlítása, csoporttabló készítése; arcmutogató, testtudatosító mondókák mondogatása mímes mozgással, babanévadás; „csuklós” papírbaba készítése, öltöztetése textil- és fonalapplikációval
Babaképtár (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Előzetesen megkértük a gyerekeket, hogy hozzanak magukról egy-egy babaképet. Lehetőleg úgy gyűjtsük össze a képeket, hogy ne derüljön ki, melyik kit ábrázol. Vonjuk be a gyerekeket a játékba rögtön azzal, hogy egyelőre a képek titkosak.
Az összegyűlt képeket terítsük szét egy asztalon, és vegyük körbe. (Nagy létszám és sok kép esetén több csoportot is alakíthatunk, mindenütt a csoporttagok képeivel.)
Felismerik-e csupán a kép alapján a gyerekek, hogy ki van a képeken? (Senki se kotyogja ki, melyik kép az övé!)
Körben haladunk, mindenki rámutat egy képre (a sajátját kivéve), és mond egy nevet. Ha eltalálta, megerősítjük, és lelepleződik a titok. A jól tippelő maga elé teszi a képet. Egy teljes kör után hány képet sikerült felismerni? Hányat nem? Miért?
A maradék képekkel tegyünk egy újabb próbát: azok tippeljenek először, akiknek még nincs képe, utána a többiek. Ha még mindig marad gazdátlan kép, az maradjon középen.
Ezután mindenki mondja el, miről ismerte fel, ki van a képen. Akit nem sikerült felismerni, miért nem?
Végül vegye magához mindenki a saját képét, és mondja el, milyennek látja most babakori önmagát.
Beszélő nevek (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, önismereti)
Rakjunk ki az asztalra néhány ismeretlen babafotót (amit újságokból, nyomtatott képekről vághatunk ki, vagy könyvben, albumban lapozgatva találunk).
Milyen neveket adhatnánk ezeknek a babáknak? Melyik babához milyen név illik?
A Biblia korában „beszélő” neveket kaptak az újszülöttek. A héber neveknek jelentése volt, pl. Ábrahám: „sokaság Atyja”, Izsák: „nevetés”, Sára: „úrnő”, Ráhel: „anyjuh, bárány”, Dávid: „szeretett, kedvelt”, Salamon: „békés, békességes” stb.
Adjanak a gyerekek beszélő neveket a fotókon látható kisbabáknak, amelyek a képről leolvasható tulajdonságaikat fejezik ki. Pl. Napsugár, Bátor, Morcos, Kecses, Hercegnő, Muki stb. Majd nézzék meg újra a babakori képeiket, és adjanak azoknak is beszélő nevet.
Kép: 123RF
Tudják-e a gyerekek, hogy miért kapták a keresztnevüket? Van-e a nevüknek története?
És azt tudják-e, mit jelent a nevük? Keressük meg a gyerekek nevének jelentését az utónévkönyvben vagy az interneten itt: Utónévkereső.
Csoporttabló (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Szülőkkel való előzetes egyeztetés alapján gyűjtsünk a gyerekekről aktuális (idei) képeket is azzal a céllal, hogy azokból csoporttablót fogunk készíteni. (Digitális képről nyomtatott változat is jó.)
Hasonlítsuk össze a babakori és mai képeiket. Látszik-e a „rokonság”? Vannak-e közös vonások, tulajdonságok, amik már babakorban megmutatkoztak? Mi a különbség a képek alapján? Miben változtak meg a gyerekek?
Majd a jelenkori képeikből készítsünk csoporttablót, aminek alapformája többféle lehet, illeszkedve a megismert bibliai történetek kontextusába:
- Nomád sátor, natúr színű és csíkos csomagolópapírból, mintha Ábrahám sátra lenne. Készíthetünk hozzá felhajtható sátorajtószárnyat, amit felemelve válnak láthatóvá a képek.
- Sötétkék égbolt, ami szintén lehet sátortető alakú vagy boltíves alakzat. Az égbolton csillagformákban vannak elhelyezve a fényképek, lásd: csillagtabló.
- Sátoralakú vagy boltíves kék égbolt, amiről esőcseppek függenek, a cseppekben a gyerekek arcképe, lásd: esőcsepptabló.
Vonjuk be a gyerekeket a tablókészítésbe, amennyire lehet. Pl. ők maguk vághatják körbe a képeiket; maguk rajzolhatnak csillag- vagy cseppformát, és vághatják ki; maguk ragaszthatják vagy fűzhetik fel a formákat az alaplapra stb. A tabló elhelyezésében is segédkezhetnek, így fogják igazán sajátjuknak tekinteni.
Babatudat (Testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)
A kisbaba először nem ismeri a saját testét sem, fel kell fedeznie. Ezt szolgálják a különböző, kicsiknek szóló népi mondókák is, pl. az arcmutogató. Tanuljuk meg az alábbi mondókákat, s miközben mondják, érintsék is meg a gyerekek a saját arcukon az arcrészeket. Majd álljanak párba, és mondogatva érintsék meg egymáson is:
Sűrű erdő, (haj)
kopasz mező, (homlok)
pillogtató, (szem)
szortyogtató, (orr)
tátogtató, (száj)
tojástartó, (áll)
gégevágó, (nyak)
tyik-tyik-tyik. (csiklandozás)
***
Itt van az oltár, (homlok)
itt van a két gyertya, (szem)
itt van a két párna, (orca)
itt bemegy a harangozó, (száj)
meghúzza a harangot: (orrát húzzák/rázzák)
bim-bam, bim-bam.
Forrás: Bihari gyermekmondókák (Kriterion, Bukarest, 1982, 52-56. o.)
Hasonló módon játszhatunk Varró Dániel Testtudatosítgató című versével (elérhető a címre kattintva vagy a szerző Akinek a lába hatos című kötetében). A megnevezett testrészek érintését tovább építhetjük mutogató mozgásokkal:
húzzák meg mindkét fülüket
tátsák el a szájukat
borzoljanak a hajukba
nyomják meg az orrukat
simogassák körkörös mozgással a hasukat
emeljék fel az öklüket
mutassák a muszklijukat
fogják meg a bokájukat
csippentsék meg a „tokájukat”
simogassák meg a hasukat
tolják ki a hasukat jó nagyra
Kép: 123RF
Balázs Imre József A baba című verse egy készülő játékbabán keresztül tudatosítja a testrészeket, valamint a személyiséget összefogó név jelentőségét. A verset megtaláljuk a szerző Hanna-hinta című verskötetében (Koinnónia, Kolozsvár, 2009) vagy a Szivárvány újság 2008/5. számának 12. oldalán (elérhető a vers címére kattintva).
Olvassuk fel a gyerekeknek a verset, és a fenti mondókákhoz hasonló módon mutogassuk magunkon végig a testrészeket.
Megismételhetjük párban, szerepjátékkal: Egyik gyerek a baba, másik az apa, aki a babát készíti, a testrészeket igazítja. A párok szerepcserével ismételjék meg a versjátékot.
Vajon milyen nevet adhatott a versben megszólaló gyerek a babának? Ti milyen nevet adnátok neki?
Papírbabák (Vizuális-térbeli, egzisztenciális)
Készítsünk a gyerekekkel „csuklós” papírbabát, aminek a végtagjait mozgathatjuk, és amit fel is öltöztethetünk textil- és fonalapplikációval. Az ötletadó weboldalon angol nyelvű magyarázó szöveget, képsorozatot és letölthető sablont is találunk.
A weboldal elérhető itt: Csuklós papírbaba
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
04-3. Jézus születése napján
/Kategória: Jászolkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Dorka és Tádé Betlehemben (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Miklya Luzsányi Mónika adventi történetében egy testvérpár készül a kistestvérük fogadására. S miközben játékosan átélik a várakozás izgalmát és örömét, apával beszélgetve a betlehemi születéstörténet is megelevenedik.
Babaváró testvérek című anyagunkban (04-1.) már ajánlottuk a történetet, és közöltük első felét. Most felolvashatjuk a történet másik felét is, vagy felidézhetjük beszélgetés formájában, ha előző alkalommal felolvastuk a gyerekeknek a teljes történetet.
Miklya Luzsányi Mónika: Dorka és Tádé Betlehemben (részlet)
– Egy igazi angyal?
– Bizony! És ez az angyal azt mondta Máriának, hogy a fia lesz a világ legnagyobb királya.
– Hű, akkor biztos királyi palotában született meg! Bíborban, bársonyban!
– Vagy egy menő klinikán!
– Nem, nem. Nem királyi palotában, nem is kórházban. Hanem egy rozzant istállóban.
– De miért?
– Ez nem igazság!
– Azért, mert Jézus szülei, Mária és József nagyon szegények voltak. József csak egy egyszerű ács volt. Nem volt sok pénze. Amikor Jézus születését várták, Betlehembe kellett menniük, mert népszámlálást rendelt el a császár. És mire odaértek, a városban már minden szállás tele volt.
– És hova fektették a Kisjézust?
– Egy jászolba. Az állatok etetőjébe. Puha szalma volt a párnája. Mária a kendőjével takargatta be, hogy meg ne fázzon. A barik puha gyapjukkal melengették, bocik és csacsik vigyázták az álmát.
Karácsonynak éjszakáján (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Hallgassuk meg a Karácsonynak éjszakáján kezdetű népéneket az Ovitévé oldaláról (kattints a címre), ami szintén a születéstörténetről szól:
Karácsonynak éjszakáján,
Jézus születése napján
Örüljetek, örvendjetek:
A kis Jézus megszületett!
Jézus ágyán nincsen paplan,
Jaj, de fázik az ártatlan!
Hogy is lehetne bundája,
Elveszett a báránykája.
Vedd le pásztor a bundád!
Takard be a Jézuskát!
A népéneknek több változata is ismert, a Csongrád megyei Tápén gyűjtött változat néhány versszaka jól kiegészíti a képet:
Karácsonynak éjszakáján,
Jézus születése napján
Örüljetek, örvendjetek:
A kis Jézus megszületett!
Nincs a Jézus ágyán paplan,
Jaj, de fázik az ártatlan!
Takargatja édesanyja
Dirib-darab posztókába.
Nincs a Jézusnak bundája,
Posztóba van bepólyázva.
Elveszett a báránykája,
Miből lett volna bundája?
Kirje, kirje, kisdedecske,
Betlehemi hercegecske,
Azért nekünk jót szereztél,
A pokoltól megmentettél.
Énekeljük a gyerekekkel a dal egyszerű vagy bővebb változatát. Ha karácsonyi műsorral készülünk, a műsorba is beépíthetjük, akár párbeszédes, akár felelgető szóló-kórus formában.
Majd beszélgessünk: Mit tudtunk meg a dalból az újszülött kis Jézusról?
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
Jön a Mikulás!
/Kategória: Média, ÜnnepA gyermekek számára fontos kérdés: hányat alszunk, még Mikulásig? – Régen úgy tartották, hogy a nap napnyugtával véget ér, onnantól már a másik nap jön, ezért a névnapokat is hagyományosan nem az adott naptári napon ünneplik, hanem az előestéjén. Miklós napját megelőző este jár a Mikulás is, a gyerekek kiteszik szépen kitisztított cipőjüket, és Miklós-nap reggelén lelik meg az ajándékot. Az óvodai és iskolai Mikulás-ünnepséget sokszor már hamarabb megtartják, persze a gyerekek számára oly fontos ajándékozás ezzel nem ér véget, mert mindjárt itt a karácsony, és jön a „Jézuska”. Eredetileg a német „Christkind”, de mára már igazi magyaros csengésű neve lett, a december így különleges idő a gyerekeknek és a gyerekes családoknak, tele van titokzatossággal és ajándékkal.
Sok gyerek fejében a Mikulás és a Jézuska összemosódik, hisz mind a kettő félig mesebeli lény, hasonló piros ruhában jár, és titokban ajándékot hoz. Ehhez jön még a télapó, akit a kommunizmus idején a túl vallásosnak tartott Mikulás és Jézuska mellé, azok ellensúlyozására vezettek be az óvodai, iskolai ünnepségek állandó szereplőjeként. Télapó, eredetileg „Tél Apó” – Gyed Maroz az orosz népmesékben a tél és a fagy ijesztő jelképe volt. Nálunk úgy tették elfogadhatóvá, hogy jóságos bácsikát csináltak belőle, még a Mikulást váró gyerekdalt is átírták a kedvéért. Nem is volt nehéz, mert jól rímel: „hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves télapó” – a rím eredetileg: „kezdődik a havazás, érkezik s mikulás” volt.
A legtöbb gyerek képzeletében a három ajándékozó titokzatos lény, a Mikulás, a Télapó és a Jézuska teljesen egybemosódik és összekeveredik, sokszor még a felnőttek szóhasználatában is. Ezért kell odafigyelni, hogy mit mondunk ezekről a gyerekeknek, különösen a keresztyén családokban, hiszen minden gyerek életében eljön a pillanat, amikor megtudja, hogy a Mikulás nem egy élő személy, hanem a felnőttek játéka. Ez a felismerés legtöbbször a serdülőkorban jön el. Jó esetben még segít is a gyerek fejlődésében, hiszen így gondolkodik: „Amíg kisgyerek voltam, elhittem a Mikulás-mesét, de most már kinőttem ebből a korból.” – Tehát segít neki felnőtté válni, de ennek következményei is vannak, mert továbbgondolja, hogy már nem kell hinnie az ilyen gyerekmesékben. Épp itt lehet a gond, ha ezt a gyereket a szülei a keresztyén hitben nevelik, és a gyermek fejében nemcsak a Mikulás, a télapó és a Jézuska személye mosódik össze, hanem negyedikként a bibliai Jézus személye is, akkor a gyermek könnyen folytatja a sort: „Most már nem kell hinnem ezekben sem, mert ha az egyiknél eddig nem mondtak igazat, akkor Isten meg Jézus is biztosan ugyanilyen kitalált, kisgyerekeknek való figura.” – Ezzel a serdülőben mindaz megkérdőjeleződik, amit hittanórán, istentiszteleten vagy a szüleitől Jézus Krisztusról hallott, és ezzel az egyébként éppen ebben a korban még erősen formálódó keresztyén hitét veszélyeztetjük.
„De hiszen ez a DD Mikulás!”
Mi akkor a megoldás? Legjobb, ha a gyereknek az igazat mondjuk már négyéves korában is, akkor tizennégy éves korában sem kell mást mondani, ezzel a gyermek számára a szülő szavahihetősége sem kerül veszélybe. Fontos dolog, hogy a gyermek nevelésében résztvevő felnőttek ebben a kérdésben egyformán beszéljenek a gyerekkel, szülők, nagyszülők, felnőtt rokonok, pedagógusok, főleg, ha a gyerek egyházi óvodába vagy iskolába jár, jó ezt az ottani pedagógusokkal is egyeztetni, hogy ne okozzunk a gyerek fejében még nagyobb zavart. – Mit mondjunk akkor a gyerekeknek? – A karácsonyfáról és az ajándékokról mondjuk ezt: „Karácsonykor az ünnepeljük, hogy az Úr Jézus, Isten fia eljött ebbe a világba, és kisgyermekként megszületett. Isten ennyire szerette a világot, hogy ideadta érte a legnagyobb ajándékot, az ő egyszülött fiát. Ezért mondjuk, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, ezért adunk mi is ajándékot nektek, mert szeretünk benneteket, ezért állítunk karácsonyfát, ezzel is ünneplünk karácsonykor.” (Felesleges azt mondani, hogy a karácsonyfát a „Jézuska hozza”, hiszen tudjuk, hogy nem így van.)
A Mikulásról pedig ezt mondhatjuk: „A mikulás-ajándékozás a felnőttek játéka, hogy meglepjék a gyerekeket. Azért csinálják titokban, mert így izgalmasabb, ha a gyerekek nem tudják, hogy ki a Mikulás. Olyan ez, mint amikor egy orvossal találkozol a buszon vagy az utcán, ha nincs rajta fehér köpeny, nem ismered fel, hogy ő orvos, de ha bemégy a kórházba vagy a rendelőbe, ott van a doktor bácsi vagy néni, fehér köpenye van, erről rögtön tudod, hogy ő az orvos. A Mikulás is itt él a közeledben, de a piros kabátját csak Mikulás-napra veszi elő, hát éppen ez az érdekes benne.”
Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár
04-2. Názáreti életképek
/Kategória: Jászolkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Fiú születik (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)
Az alábbi verses játék szakaszai egy-egy életképet jelenítenek meg a karácsonyi történetből. Előadhatjuk mozgásokkal, hangkísérettel, felnőtt felolvasás mellett. Ha a gyerekeknek van hozzá kedve, szerepet oszthatunk, és megtanulhatnak egy-egy szakaszt vagy néhány sort a versből. Majd előadhatjuk a játékot a gyerekek szövegmondásával is.
Miklya Zsolt: Fiú születik
József, az ács, deszkát gyalul, fúr és farag.
Mi lesz ebből? Ajtó? Szekér? Falburkolat?
Hogy mi jár fejében, bizony, nem tudja más,
csak az Úr, egy angyal, s tudta Ézsaiás.
Fiú fog születni, megmondta már régen.
Csodálatos Fiú. Várjátok őt szépen.
(József a műhelyében dolgozik. Szerszámhangok, fahangszerek – ritmusjáték)
Mária gyapjút fon, dúdolva dolgozik.
Hálát ad az Úrnak, amíg szorgoskodik.
Megtelik az orsó, egészen jól halad.
Valaki rúgkapál a köténye alatt.
Fonalból ruha lesz, jó meleg takaró.
Megszületik, mire leeshetne a hó.
(Mária dúdol, kézzel fon. Egy kötőtűvel átszúrt fonalgombolyaggal játszhatjuk el a fonást. Pocakját fehér kötény takarja – dúdoló hang, mindenki vele dúdol)
Ki a gyermek apja? Vajon József, az ács?
Vagy amit suttognak: Talán valaki más?
Ki tudhatná, ugyan? Csak az égi posta.
A híreket az Úr szent angyala hozta:
Üdvözlégy Mária, az Úr van teveled.
Fiút szülsz, akinek add a Jézus nevet.
Ő a Magasságos egyetlenegy Fia,
s te leszel az anyja. Örvendezz, Mária!
Ide figyelj, József! Az Úr van veletek,
szeresd hát még jobban a feleségedet!
Gyermeket fog szülni, az Úr Isten Fiát.
Nevezd őt Jézusnak! És mondj hálaimát!
(Szól a suttogókórus: „Ki tudhatná, ugyan!” Szól az örvendező kórus: „Te leszel az anyja!” Szól a hálaadó kórus: „Gyermeket fog szülni, az Úr Isten Fiát!”)
József deszkát gyalul, ácsol, fúr és farag.
Mi lesz ebből? Bölcső. Ringó az ég alatt.
Mária gyapjút fon, egészen jól halad.
Kis ruha, takaró. Hideg kívül marad.
(Fiúk: műhelyhangok, kopácsoló ritmusjáték; lányok: fonás, ruhavarrás, mozdulatjáték)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
04-1. Várjuk a kistesót
/Kategória: Jászolkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Babaváró testvérek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)
Miklya Luzsányi Mónika adventi történetében egy testvérpár készül a kistestvérük fogadására. Hogyan, mi módon? Ők mivel töltik a várakozási időt? Mivel teszi őket még türelmesebbé és figyelmesebbé apa?
Olvassuk el a gyerekeknek a történet első részét az angyal híradásáig (folytatása és a kép elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk a fenti kérdések nyomán. Beszéljünk arról is, mi mindent készítenek ma elő a szülők a kisbaba születése előtt? Hogyan készülnek a baba fogadására? Hogyan készülhetnek erre a testvérek? Amelyik gyerek maga is átélte a kistestvérre való várakozást, meséljen az élményeiről.
Kép: 123RF
Dorka és Tádé Betlehemben (részlet)
– Babaruha! Kiskád! Hintőpor!
– Babaágy! Babakocsi! Pelenka!
– Mit csináltok, Tádé?
– Mit csináltok Dorka?
– Mit csinálnánk, mit csinálnánk? Pakolunk, mint ti is!
– És várjuk a kistesót… Csak olyan lassan érkezik…
– Ugyan már, ennyi kis várakozástól is megijedtek? Hiszen karácsonyra már itt lesz velünk a kistesó! Pont akkor fog születni, mint a Kisjézus! Rá is sokat vártak…
– Kik vártak rá?
– Mindenki. Az egész világ. Mert ez a kisbaba nem akármilyen kisgyerek volt ám, hanem Isten fia.
– Akkor Isten is nagyon várta már, hogy megszülessen, ugye, apa?
– Bizony, hogy várta. Miden apuka nagyon várja, hogy megszülessen a kisfia vagy a kislánya.
– De legeslegjobban az anyukák várják a babájukat. Ők, hordják a pocakjukban, nem igaz?
– De bizony, így van. Így volt ezzel Mária is, Jézus anyja. De ő nem csak úgy várta a babáját, mint a többi anyuka, hogy jaj, milyen lesz a szeme, a haja vagy a kezecskéje. Hanem egy kicsit jobban. Ugyanis neki egy angyal jelentette meg, hogy kisfia fog születni.
– Hűűűűűű…
– Egy igazi angyal?
– Bizony! És ez az angyal azt mondta Máriának, hogy a fia lesz a világ legnagyobb királya.
Vigyünk be a gyerekeknek a történetben említett, illetve egyéb, a babagondozáshoz szükséges tárgyakat, eszközöket. A gyerekek kis csoportokban játsszanak el a tárgyakkal egy-egy babaváró jelenetet.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-8. Babavárók
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Mesélj rólam (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)
Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Kép: 123RF
Olvassuk fel a verskezdő kérdést, majd kérdezzük meg a gyerekektől:
Te kérdeztél már anyától vagy apától ilyesmit?
Meséltek a kicsi korodról valamit a szüleid? Ha igen, meg tudnád osztani velünk, milyen kisbaba voltál? (Hallgassuk meg az önként vállalkozókat. A visszahúzódók csak figyeljenek, de bármikor jelezhetik, hogy ők is szeretnének elmesélni valamit.)
Beszélgetés után olvassuk fel a teljes verset. Figyeljék meg a gyerekek, hogy ki beszél, ki szólal meg a versben? A kérdései alapján milyen nevet adhatnánk neki? Miért?
Nektek vannak-e még hasonló kérdéseitek? Mi izgat benneteket a születés előtti és utáni időszakból?
Anyának és apának is feltehetitek a kérdéseiteket. Vagy csak kérjétek meg őket, hogy meséljenek a születésetekről, kicsi korotokról.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-7. Babakorszak
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Babaképtár (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Előzetesen megkértük a gyerekeket, hogy hozzanak magukról egy-egy babaképet. Lehetőleg úgy gyűjtsük össze a képeket, hogy ne derüljön ki, melyik kit ábrázol. Vonjuk be a gyerekeket a játékba rögtön azzal, hogy egyelőre a képek titkosak.
Az összegyűlt képeket terítsük szét egy asztalon, és vegyük körbe. (Nagy létszám és sok kép esetén több csoportot is alakíthatunk, mindenütt a csoporttagok képeivel.)
Felismerik-e csupán a kép alapján a gyerekek, hogy ki van a képeken? (Senki se kotyogja ki, melyik kép az övé!)
Körben haladunk, mindenki rámutat egy képre (a sajátját kivéve), és mond egy nevet. Ha eltalálta, megerősítjük, és lelepleződik a titok. A jól tippelő maga elé teszi a képet. Egy teljes kör után hány képet sikerült felismerni? Hányat nem? Miért?
A maradék képekkel tegyünk egy újabb próbát: azok tippeljenek először, akiknek még nincs képe, utána a többiek. Ha még mindig marad gazdátlan kép, az maradjon középen.
Ezután mindenki mondja el, miről ismerte fel, ki van a képen. Akit nem sikerült felismerni, miért nem?
Végül vegye magához mindenki a saját képét, és mondja el, milyennek látja most babakori önmagát.
Beszélő nevek (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, önismereti)
Rakjunk ki az asztalra néhány ismeretlen babafotót (amit újságokból, nyomtatott képekről vághatunk ki, vagy könyvben, albumban lapozgatva találunk).
A Biblia korában „beszélő” neveket kaptak az újszülöttek. A héber neveknek jelentése volt, pl. Ábrahám: „sokaság Atyja”, Izsák: „nevetés”, Sára: „úrnő”, Ráhel: „anyjuh, bárány”, Dávid: „szeretett, kedvelt”, Salamon: „békés, békességes” stb.
Adjanak a gyerekek beszélő neveket a fotókon látható kisbabáknak, amelyek a képről leolvasható tulajdonságaikat fejezik ki. Pl. Napsugár, Bátor, Morcos, Kecses, Hercegnő, Muki stb. Majd nézzék meg újra a babakori képeiket, és adjanak azoknak is beszélő nevet.
Kép: 123RF
Tudják-e a gyerekek, hogy miért kapták a keresztnevüket? Van-e a nevüknek története?
És azt tudják-e, mit jelent a nevük? Keressük meg a gyerekek nevének jelentését az utónévkönyvben vagy az interneten itt: Utónévkereső.
Csoporttabló (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Szülőkkel való előzetes egyeztetés alapján gyűjtsünk a gyerekekről aktuális (idei) képeket is azzal a céllal, hogy azokból csoporttablót fogunk készíteni. (Digitális képről nyomtatott változat is jó.)
Hasonlítsuk össze a babakori és mai képeiket. Látszik-e a „rokonság”? Vannak-e közös vonások, tulajdonságok, amik már babakorban megmutatkoztak? Mi a különbség a képek alapján? Miben változtak meg a gyerekek?
Majd a jelenkori képeikből készítsünk csoporttablót, aminek alapformája többféle lehet, illeszkedve a megismert bibliai történetek kontextusába:
Vonjuk be a gyerekeket a tablókészítésbe, amennyire lehet. Pl. ők maguk vághatják körbe a képeiket; maguk rajzolhatnak csillag- vagy cseppformát, és vághatják ki; maguk ragaszthatják vagy fűzhetik fel a formákat az alaplapra stb. A tabló elhelyezésében is segédkezhetnek, így fogják igazán sajátjuknak tekinteni.
Babatudat (Testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)
A kisbaba először nem ismeri a saját testét sem, fel kell fedeznie. Ezt szolgálják a különböző, kicsiknek szóló népi mondókák is, pl. az arcmutogató. Tanuljuk meg az alábbi mondókákat, s miközben mondják, érintsék is meg a gyerekek a saját arcukon az arcrészeket. Majd álljanak párba, és mondogatva érintsék meg egymáson is:
Sűrű erdő, (haj)
kopasz mező, (homlok)
pillogtató, (szem)
szortyogtató, (orr)
tátogtató, (száj)
tojástartó, (áll)
gégevágó, (nyak)
tyik-tyik-tyik. (csiklandozás)
***
Itt van az oltár, (homlok)
itt van a két gyertya, (szem)
itt van a két párna, (orca)
itt bemegy a harangozó, (száj)
meghúzza a harangot: (orrát húzzák/rázzák)
bim-bam, bim-bam.
Forrás: Bihari gyermekmondókák (Kriterion, Bukarest, 1982, 52-56. o.)
Hasonló módon játszhatunk Varró Dániel Testtudatosítgató című versével (elérhető a címre kattintva vagy a szerző Akinek a lába hatos című kötetében). A megnevezett testrészek érintését tovább építhetjük mutogató mozgásokkal:
tátsák el a szájukat
borzoljanak a hajukba
nyomják meg az orrukat
simogassák körkörös mozgással a hasukat
emeljék fel az öklüket
mutassák a muszklijukat
fogják meg a bokájukat
csippentsék meg a „tokájukat”
simogassák meg a hasukat
tolják ki a hasukat jó nagyra
Kép: 123RF
Balázs Imre József A baba című verse egy készülő játékbabán keresztül tudatosítja a testrészeket, valamint a személyiséget összefogó név jelentőségét. A verset megtaláljuk a szerző Hanna-hinta című verskötetében (Koinnónia, Kolozsvár, 2009) vagy a Szivárvány újság 2008/5. számának 12. oldalán (elérhető a vers címére kattintva).
Olvassuk fel a gyerekeknek a verset, és a fenti mondókákhoz hasonló módon mutogassuk magunkon végig a testrészeket.
Megismételhetjük párban, szerepjátékkal: Egyik gyerek a baba, másik az apa, aki a babát készíti, a testrészeket igazítja. A párok szerepcserével ismételjék meg a versjátékot.
Vajon milyen nevet adhatott a versben megszólaló gyerek a babának? Ti milyen nevet adnátok neki?
Papírbabák (Vizuális-térbeli, egzisztenciális)
Készítsünk a gyerekekkel „csuklós” papírbabát, aminek a végtagjait mozgathatjuk, és amit fel is öltöztethetünk textil- és fonalapplikációval. Az ötletadó weboldalon angol nyelvű magyarázó szöveget, képsorozatot és letölthető sablont is találunk.
A weboldal elérhető itt: Csuklós papírbaba
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
Így szól hozzám a Biblia – Kees de Kort képeivel
/Kategória: Ajánlások, hírek, Kateteka hírek, KönyvajánlóTudtad-e, hogy nem csak szavakkal lehet beszélgetni, mesélni? Lehet a tekintettel, a pillantással is. Vagy a mozdulatokkal. S ha egy festőművész lát valamit, el tudja mesélni az ecsetvonásaival. Ilyen művész a holland Kees de Kort, aki nem tesz mást, mint fest, és a képeivel mesél. És nem akárhogyan. Hanem úgy, hogy téged is bevon, mintha szemtanúja lennél a történetnek. Mert ő szemtanú, amikor élővé teszi a Biblia képeit. Nem kell mást tenned, mint tágra nyitni a szemed, és lapozgatva belefeledkezni egy-egy történetbe.
Kees de Kort holland festőművész bibliai illusztrációi világszerte ismertek. A modern művészet képi nyelvén ábrázolja a bibliai történetek alakjait, helyszíneit, mégis a bibliai kor hangulatát idézi. Képei a gyermek és felnőtt olvasót, szemlélődőt egyaránt bevonják a bibliai történetek világába.
Itt belepillanthatsz: Így szól hozzám a Biblia
Nagygéci Kovács István könyvajánlója a Mesecentrumon: Szól hozzám, szól rólam
03-6. Sátorbölcső, csillagsátor
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
25 év remény (Logikai-matematikai, természeti, vizuális-térbeli, verbális-nyelvi
Ábrahám 75 éves volt, amikor elindult Sárával Kánaánba. 100 éves volt, amikor a fia megszületett. Sára pedig 90 éves. Közben eltelt 25 év, várakozással, reménységgel. 25 ősz, amikor lehulltak a levelek. Képzeljétek el, hogy mennyit tervezhettek ezalatt. Hány nevet kitaláltak, hogy majd így fogják hívni a fiukat. Mert fiút vártak, aki tovább viszi majd a család nevét.
25 ősz – 25 levélhullás – 25 levél: Rajzoljatok és vágjatok ki levélformákat (lehet sablonhasználattal, de lehet szabadon is). Minden levélre rajzoljatok egy kisfiút, akit vártak a szülők, hogy majd meg fog születni. Adjatok neki nevet. Aki tud írni, ráírhatja a levélre nyomtatott betűkkel a fiú nevét.
Számoljuk meg együtt, megvan-e mind a 25? Ötösével csoportosítsuk a leveleket. Majd fűzzük fel őket cérnára, és akasszuk fel jól látható helyre a füzért: 25 levél – 25 év. Ennyit kellett várnia Ábrahámnak és Sárának, hogy Isten megadja, amit ígért: egy fiút, akivel folytatódik a család. A 25. fiú neve legyen Izsák, ami azt jelenti: NEVETÉS.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-5. A sátor vendégei
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: Sweet Publishing / FreeBibleimages.org
Hallgatózók (Testi-mozgásos, zenei-ritmikus)
Építsünk asztalokból egy kis sátortábort: Elhelyezünk tágas kör alakban 5-6 asztalt, és letakarjuk mindet egy lepellel, úgy, hogy a lepel minden oldalon érjen le a földig. Az asztalsátor belső, kör felé néző oldalán annyira engedjük le a leplet, hogy könnyen fel lehessen hajtani, és csipeszekkel fel lehessen tűzni (lásd a képet).
A sátortábor közepére is helyezzünk el egy alacsony asztalt vagy egy plédet, rajta legalább 10-15 tárgyat, amivel hangokat lehet adni. Pl.: üres üveg, bögre, tányér, lábos, serpenyő, PET-palack, kanalak, fakanalak, reszelő, kulcscsomó, csengő, papírdoboz, tárolódoboz (műanyag), dobozlant (befőttesgumival), csengő, furulya, síp, kavicsok, ágak stb.
A gyerekek közül minden sátorba bújjon be egy önként vállalkozó, és hegyezze a fülét. A többiekkel vegyük körül a sátortábort. A pedagógus mutasson rá valakire, aki középre megy, felvesz egy tárgyat, és hangot ad vele. Még legalább kétszer ismételjük meg ezt, majd hívjuk elő a sátorlakókat.
Felismerik-e, melyik tárgynak a hangját hallották? Akinek van tippje, próbálja ki. Ugyanazt a hangot hallja? Minden próba után mondjuk el, sikerült-e megtalálni a hangadó tárgyat. Ha valamelyiket nem sikerül kitalálni, a végén áruljuk el és mutassuk be, melyik volt.
A játékot többször is megismételhetjük, új hallgatózókkal és hangadókkal.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-4. Sátorépítők
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Ábrahám sátrai (Verbális-nyelvi, természeti)
Ábrahám sátrairól keveset tudunk, nem írja le a Biblia, hogy is néztek ki pontosan. A mai nomád sátrakhoz hasonlíthattak. Mutassunk a gyerekeknek egy-két képet róluk, pl. erről a weboldalról (kép forrása): Hagyományos teveszőr sátrak
Kép: 123RF
Kuckósátor (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati)
A legtöbb gyerek szeret kuckót építeni, és a kuckóba, sátorba együtt bebújni a többiekkel. A kuckó, a sátor jó eszköze a közösségépítésnek az ovis csoportban is. Nem kell hozzá több, mint egy-két pokróc, takaró, lepel. A kuckóépítéshez használhatunk botokat, bútorokat, egyéb tereptárgyakat is. Az anyagokat erős csipeszekkel lehet a legkönnyebben egymáshoz rögzíteni, de jó szolgálatot tesz az erős zsineg is.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.