Mikor zöld erdőben járt,
megölték a Szent Bárányt,
ó, ó, a Bárányom!

Átszegezték két kezét,  
átszegezték két kezét,  
ó, ó, a Bárányom!

Megsebezték oldalát,
megsebezték oldalát,
ó, ó, a Bárányom!

 

cigány népköltés, Bari Károly gyűjtése, Bánffyhunyad (Erdély)

 

 

Szimonidész Hajnalka festménye

 

 

Ó, ártatlanság Báránya,
E világnak ki vagy ára,
Megtartója, táplálója,
Áldott légy, egek királya!

 

17. századi hitvalló ének, részlet

 

 

 

Petőfi Sándor

Kutyák dala

 

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.

S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.

Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.

S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!

Pest, 1847. január

Petőfi Sándor

Farkasok dala

 

Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se’, hol
Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor…
De szabadok vagyunk!

Pest, 1847. január

 

kép forrása

 

 

Új esztendő, vígságszerző

Most kezd újulni.

Újulása víg örömet

Szokott hirdetni.

 

 

Hirdeti már a Messiást

Eljöttnek lenni.

Légyetek a nagy Istennek

Igaz hívei!

 

Alsó kék ég, felső kék ég,

Dicsérd uradat;

Urad áldjad, menny, föld, tenger,

Te megtartódat!

 

Megtartódnak, táplálódnak

Mondj hozsannákat.

Hozsánna néked, Úr Jézus.

Mondj jónapokat!

 

Áldott Jézus, dicső Krisztus,

Kedvezz népednek!

Bor-, búzával, bő terméssel

Látogasd őket!

 

Ormánság (Baranya)

 

Szövegforrás

Nyitókép forrása

 

 

 

A kolinda egyik változata:

A szeleknek fényes szárnyán,
A föld felett bátran szállván
zengedezzünk néked, szép csillag!

Vizek felett, népek felett
egy nagy csillag fényt hinteget,
zengedezzünk néked, szép csillag!

Ez a csillag megjósolta,
hogy a világ megújula
zengedezzünk néked, szép csillag!

Ez a csillag mikor kigyúlt,
a többi mind elhalványult,
zengedezzünk néked, szép csillag!

Mint a gyertyák, kialudtak:
hamisak és csalfák voltak,
zengedezzünk néked, szép csillag!

Mert a világ arra fordul,
ahonnan a csillagfény hull,
zengedezzünk néked, szép csillag!

Az igazság szép útjára
világít az ő sugára,
zengedezzünk néked, szép csillag!

 

 

„Versengés is támadt közöttük, hogy melyikük a legnagyobb. Ő így felelt nekik: A királyok uralkodnak népeiken, és akik hatalmuk alá hajtják őket, jótevőknek hívatják magukat. Ti azonban ne így cselekedjetek, hanem aki a legnagyobb közöttetek, olyan legyen, mint a legkisebb, és aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál. Mert ki a nagyobb? Az, aki asztalnál ül, vagy aki szolgál? Ugye az, aki asztalnál ül? Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál.” (Lukács 22,24–27)

 

Weöres Sándor:
FÖLDI ÉS ÉGI HATALOM (A teljesség felé – részlet)

 

„Amit nekem adsz: mindenkinek adod” , hirdeti a földi hatalom.
„Amit mindenkinek adsz: nekem adod” , hirdeti az égi hatalom.

 

Ford Madox Brown: Jézus megmossa Péter lábát (1876)

 

Weöres Sándor:
RONGYSZŐNYEG 13 (részlet)

 

Valaha én is úr akartam lenni;
ó bár jó szolga lehetnék!

 

De jaj, szolga csak egy van: az Isten,
s uraktól nyüzsög a végtelenség.

Kép forrása

 

Pilinszky János:

KEZED, KEZEM (részlet)

 

Lemondok hát,
leköszönök a trónról,
odahagyom a kéretlen hatalmat.

 

 

13. Kenyér és bor

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, 
Multimédia:  kép, galéria, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Párhuzamok felfedezése: áldó formulák, az áldás képei a magyar néphagyományban és a Bibliában; a Pünkösd eredete: aratásünnep, ószövetségi és újszövetségi párhuzamok; Krisztus áldozata, a kenyér és bor üzenete

 

Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Búza bokrosodjon,
zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a tenger hossza!

Forrás

 

Így szól az esőkérő mondóka és számos változata a magyar néphagyományban, ami valójában áldáskérésnek felel meg. Hiszen már az újévi köszöntés így hangzik:

Újesztendő, vígság szerző,
most kezd újulni;
Újulása víg örömöt
kezdett hinteni.
Hirdeti már a Messiást
eljöttnek lenni.
Legyetek a nagy Istennek
igaz hívei.
Áldott Jézus, dicső Krisztus
kedvezz népednek
áldásoddal, bor, búzával,
látogasd őket.
Hajtsad hozzánk szent életre
a te képedet,
hogy érhessünk víg örömmel
több esztendőket!

Forrás

 

A bor, búza, békesség, bő termés alliteráló összecsengése több köszöntőváltozatban, áldásformulában visszatér, és a pünkösdi énekszóban teljesedik ki:

Bor, búza és gyümölcs
Földetökben legyen,
Az Úr Messiásnak
Kibimbózott ága,
Juda nemzetének
Királyné pálczája.
Király koronája;
Szálljon erre házra
Az Isten áldása,
Mint régente szállott
Szent apostolokra.

Forrás

 

Kép forrása

 

Nem magyar sajátosságról van szó, hiszen már Melkisédek, Sálem királya, a Felséges Isten papja is kenyeret és bort vitt az ellenséget legyőző Ábrahám elé, és megáldotta őt (1Mózes 14,18–19).

Ábrahám fia, Izsák pedig e szavakkal adta tovább az elsőszülöttnek járó áldást:

Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

 

A teremtő és megtartó Istent dicsérő 104. zsoltár az áldás képét az egész teremtettségre kiterjeszti, amiből az ember is részesül munkája által:

Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak,
növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, amely felvidítja az ember szívét,
és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál,
a kenyér pedig erősíti az ember szívét.

Zsoltárok 104,13–15

 

Pünkösd ünnepét a legrégebbi forrás „aratás ünnepének” nevezi, amikor a termés első zsengéjét betakarították, és két kenyeret hoztak felmutatási áldozatul az állat-, étel- és italáldozat mellett (2Mózes 23,16; 3Mózes 23,17–20). Az italáldozat jó borból készült (28,7).

A kenyér és bor mind az áldás, mind az áldozat fő elemei voltak tehát, akár a bárány vagy a gödölye. Áldás és áldozat már az ősi, az ószövetségi gondolkodásban is szorosan összekapcsolódik, egymást feltételezi, Isten és az ember párbeszédeként értelmezhető. Isten megáldja az embert, amiből ő válaszként áldozatot mutat be, a legjavát.

Az újszövetségben ez Krisztus személyében teljesedik ki: Az ő teste a kenyér, vére a bor, Isten ajándéka a benne megtestesülő szeretet, az Emberfia áldozata pedig, amivel odaadja magát az emberekért. A pünkösd így válik új aratásünneppé, az új ember zsengéjének ünnepévé:

Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

1Korinthus 11,23–26

 

Csók István: Úrvacsora – forrás

 

A magyar néphagyomány így emlékezik Krisztus testére és vérére a búza és a szőlő képében. Nálunk ez az ének – a virágok vetélkedése – a nyári napforduló ünnepéhez kapcsolódik, hiszen a mi éghajlatunkon az aratás később, a hagyomány szerint Péter-Pál napján (június 29-én) kezdődik, nem pünkösd idején:

A búzamezőbe,
Háromféle virág.
A legelső virág,
A szép búzavirág.

A második virág,
A szíp szőlővirág.
A harmadik virág,
A szíp szëkfűvirág.

Szóval fölfelelé
A szíp búzavirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm
Jézus szënt testénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szőlővirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm,
Jézus szënt vérénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szëkfűvirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm lëszëdnëk,
Koszorúba kötnëk.
Legínyëk, lëjányok,
Kalapjukra tűznëk.

Forrás

 

 

 

[/elofizeto]

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

AranyMiatyánk

, , Életkorok:  felnőtt, ifis, 
Szervezési formák:  ünnepi műsorok, programok, 
Multimédia:  film, hanganyag, 

 

 

Néphagyományunk megőrzött egy nagyhétre szóló, középkori eredetű imádságot. Jézus búcsúzik édesanyjától, melynek során Jézus elmondja, mi vár rá a következő hét napjain.

Arany Miatyánk

Mária és Jézus párbeszéde

 

Virágszombaton este Mária fiát kérdezte,
Jövő héten, mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?

Virágvasárnapján mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?
Akkor anyám király leszek,
Jeruzsálemba bémegyek.

Még nagy hetfőn mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?
Akkor, anyám, beteg leszek,
A templomba nem mehetek.

Hát nagykedden mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?
Akkor anyám vándorolok,
Az utcákon le s fel járok.

Nagyszeredán mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?
Akkor anyám hamis Júdás
Engem harminc pénzért elád.

Nagycsütörtökön mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?
Anyám getszemányi kertbe,
Fenn az olajok hegyikbe.

Jézus a getszemányi kertbe,
Fenn az olajfák hegyikbe,
Térgyden állva imádkozik,
Piros vérvel iczadozik.

Nagypénteken mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?
Akkor anyám egy keresztre,
Fel leszek én majd feszítve.

Te a kereszt alatt leszel,
Szent kezeddel el nem érhetsz,
Szent kezeddel el nem érhetsz,
Szűz öledbe le nem vehetsz.

Nagyszombaton mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?
Akkor anyám koporsómba,
Bészállok a gyászos sírba.

Húsvét napján mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz művelni?
Akkor anyám feltámadok,
Mennyországba uralkodok.

Húsvét után ötven napra,
Piros Pünkösd hajnalára,
Elküldöm a vigasztalót,
A fehér színű galambot.

Pünkösd után nyolcvan napra,
Nagyboldogasszony napjára,
Felveszlek a mennyországba,
a mennyei boldogságba.

Felveszlek a mennyországba,
a mennyei boldogságba.
Ámen.

 

Forrás

 

 

Ünnepeljünk együtt – március 15-én!

, , , Életkorok:  alsós, felsős, ifis, felnőtt, 
Szervezési formák:  ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  történelem, egyháztörténet, 
Multimédia:  online mese, 

Egyszer egy lány elhatározta, hogy kardot fog hazája szabadságáért. Annak ellenére, hogy ma már lányok is lehetnek katonák, sokan úgy gondolják mégis, hogy ez a hivatás nem nekik való. Még inkább így volt ez az 1848-as forradalom és szabadságharc idején.

Kép forrása

A harcok során leginkább arra buzdították a nőket, hogy „táplálják családjukban a forradalmi lángot”, a szabadság eszményének nevében neveljék a gyerekeiket, vagy ha a szükség úgy hozza, nyissák meg házukat a sebesültek előtt. A bátrabb nők esetleg a frontvonalba is eljuthattak, mint ápolónők, vagy mint a csapatok étkeztetéséért, ellátásért felelős markotányosnők. De hogy egy asszony háborúban fegyvert fogjon, az elképzelhetetlennek tűnt. Az pedig még inkább, hogy egy huszonéves lány álljon be a huszárok közé.

Márpedig Bányai Júlia ezt tette.

Hogyan? Meghallgathatjátok Miklya Luzsányi Mónika Az álruhás katona című történetét Bányai Júliáról, Sajgál Erika művésznő felolvasásában (kattints a címre).

 

Vagy elolvashatjátok a Magyar mesék lázadó lányoknak című kötetben, ami a Móra Kiadónál jelent meg 2018-ban, 25 jeles magyar nő történetével (kattints a címre).

 

 

 

 

 

 

Minden olvasónknak Istentől áldott, békés napokat,
jó egészséget kívánunk az új esztendőre!

 

Bertóti Johanna
ÚJÉVI VERS

Bódi Kati illusztrációja

Mit kíván a házibivaly?
„Több legyen a fű, mint tavaly.”

No, és mit a békalánykák?
„Egyik combunkat se rántsák.”

Mit kíván a makimajom?
„Kevesebb legyen a bajom.”

Mit kíván a kerti pele?
„Éléskamrám legyen tele!”

Mit kíván a zsiráfállat?
Egy szép, hosszú, tarka sálat.

Na, és mit a papagájok?
Értsék, hogyha magyarázok.

Mit kíván a lepkék népe?
„Legyen végre világbéke!”

Vers és kép forrása

 

A vers és megzenésített változata nemrég jelent meg Bertóti Johanna Almából ki, körtébe be című gyerekverskötetében (Koinónia, 2020), amit szeretettel ajánlunk (címre kattintva olvasható a könyv ajánlója).

Érdemes meghallgatni a verset egy kislány előadásában is: Léna verses doboza