Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsolt 23,1–3(4); Ézsaiás 28,10.13; Máté 7,12
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális
- Tevékenység: Zsoltártanulás memorizáló játékkal, szómagyarázat; történetolvasás, beszélgetés; türelempróba: a törvény aranyszabálya fejben és a gyakorlatban; kiszámoló halandzsamondókákkal
Pásztortémával kezdtük, pásztortémával folytatjuk az idei őszi sorozatot, így jutunk el a betlehemi legelőig. Az ősatyákkal foglalkozó sorozat a pásztorok életmódját elsősorban felsősök számára mutatta be. Most kiterjesztjük az életkort a 8-10 éves kisiskolások felé is. „Gyerekek a Bibliában” című sorozatunk első történetei pásztorfiúk életén keresztül mutatja be a Jézus születése körüli korszak pásztoréletét, illetve azt a zsidó kultúrát, amelyben a korabeli pásztorok is éltek. Témánként egy kis novellafüzérből áll össze az a történet, aminek egy-egy bibliai történet képezi a magját. A novellák eredetileg a Reformátusok Lapjában jelentek meg, hétről hétre 2021 folyamán. Most ezek köré kínálunk olyan feladatokat, játékokat, amelyekkel élményszerűen dolgozhatóak fel a történetek.
Pásztormemória (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Ma az országoknak, nemzeteknek van himnusza, ahogy a seregeknek, nagy csapatoknak is van indulója. Egy olyan dal, ami bátorít, lelkesít, és kifejezi az adott közösség jellegét, karakterét. Az ősi héber imádságok, a zsoltárok között is van néhány, ami kiemelkedik a többi közül, és a közösség himnuszaként is felfogható. Ilyen a pásztor-király Dávid zsoltára a Jó pásztorról. Valószínű, hogy Jézus születése idején ezt minden zsidó ember ismerte, és már gyerekkorban megtanulta. A zsidó gyerekeknek sok bibliai verset kellett megtanulniuk és fejben megőrizniük. Nem volt még akkoriban számítógép, az ember memóriája őrizte meg a fontos információkat. A zsoltár Istenről, mint pásztorról közöl olyan tudnivalót, amit minden benne bízó embernek érdemes ismerni ma is. És nemcsak a memóriában (fejben), hanem szívben is megőrizni ezt a tudást.
Próbáljuk ki, hogy a gyerekek memóriája mennyire friss, mennyire terhelhető. Vetítsük ki, vagy csomagolópapírra/kartoncsíkokra írva mutassuk fel a zsoltár első három versének sorait (Zsolt 23,1–3):
Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget,
csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Olvassák el a gyerekek együtt, kórusban a zsoltárverseket. Majd olvassák/mondják úgy (szintén kórusban) többször egymás után a zsoltárt, hogy felülről lefelé mindig elveszünk/letakarunk belőle egy sort. Végül nem marad írott vers előttük, csak a fejükben, ha sikerült a memóriapróba.
Van-e, aki egyedül is el tudja már mondani? – Hallgassunk meg néhány bátor vállalkozót.
Majd kérdezzük meg, van-e olyan szó, kifejezés, ami nem teljesen érthető?
Mit jelent szűkölködni? (Szűken, szükségben élni.)
Mit jelent lélekben felüdülni? (Belső megnyugvást, békességet.)
Mit jelent az igaz ösvény? (Helyes út, ami célhoz vezet, nyíltan vállalható. Ami a nyáj javát, jólétét szolgálja.)
A Könyv Házában (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Jézus születése idején a zsidó gyerekek – pontosabban: a fiúk – már iskolába jártak. A zsinagógában vagy a zsinagóga melletti épületben a rabbi (tanítómester) körül a földön ültek, hallgatták és próbálták megjegyezni a mester szavait. Fejből tanultak meg részleteket a Tórából (Mózes könyveiből), a próféták könyveiből vagy a Példabeszédekből. A zsoltárokat valószínűleg énekelve tanulták, és persze olvasni, írni és számolni is megtanultak.
Egy ilyen zsinagógai iskolába vezet minket Miklya Luzsányi Mónika A Könyv Háza című története.
Olvassuk fel a történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben), majd beszélgessünk:
Miért okozott Jázonnak nehézséget a tanulás az iskolában? Mit tudtunk meg a családjáról?
Miért akadt ki Jázon viselkedésén Zakai? Mit tudunk meg az ő családjáról? Milyen tanító volt az édesapja?
Miért tartották tisztátalannak a pásztorokat? Egyáltalán, mi az, hogy „tisztátalan”? Talán nem mosakodtak eleget? (A Tórából származó tisztasági törvények nemcsak a tisztálkodásra vonatkoztak, hanem az Isten előtti tisztaságra is. Ezért sok olyan szabályt kellett pontosan betartani, ami a pásztorok számára szinte lehetetlen volt.)
A fiúk összeverekedtek. Hogyan tett köztük Betuél, a tanítójuk (Zakai apja) igazságot?
Rabbi-türelem (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A rabbinak, a tanítómesternek nagy türelemre volt szüksége, hiszen nem minden gyerek tudta felfogni egyformán gyorsan a tanítás értelmét. Bizony, olyan tanítványuk is lehetett, akinek egy élet is kevés volt erre. Mert a tananyag fejben még könnyebben tárolható, a szívben viszont sokkal nehezebben. Tegyünk egy kísérletet azzal az igével, amit Betuél a fiúknak tanított.
Kép: 123RF
Élt akkoriban egy nevezetes rabbi, Hillél, aki a türelméről és szelídségéről volt híres. Ő a törvény (a Tóra) lényegét ebben a mondatban foglalta össze: „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd másnak.” Lényegében ugyanezt tanította pozitív megfogalmazásban Jézus is a Biblia aranyszabályában: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük.” (Máté 7,12)
A hagyomány megőrzött egy történetet Hillél tanításáról, a relief ezt ábrázolja. A történetet megtaláljuk itt: A zsidó történelem legbefolyásosabb rabbija
Próbálják ki a gyerekek, melyik a könnyebb:
- Megtanulni a Tóra és a Biblia aranyszabályát pozitív és negatív formában:
mit tegyél és mit ne tegyél;
- vagy egy napon át mindenkivel (suliban, otthon, utcán stb.) az aranyszabály szerint cselekedni:
úgy viselkedni másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek.
A kísérlet eredményéről a gyerekek iskolai keretek között másnap vagy a következő hittanórán tudnak beszámolni.
Tóra-kiolvasó (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Jázon a számára érthetetlen szent szöveget csak halandzsázta, mintha egy halandzsamondókát mondogatna. (A szöveg bibliai eredetű, Ézsaiás ítéletes próféciájában csúfolóként szerepel: Ézsaiás 28,10.13; szó szerint megtaláljuk a római katolikus Szent István Társulati Biblia fordításában)
A magyar néphagyományban is ismertek a halandzsamondókák, amelyek sokszor úgy keletkeztek, ahogy a gyerekek értették a felnőttek más nyelven vagy érthetetlenül megfogalmazott szavait, és a jelentéstől megfosztva, csak a szavak hangzásával játszottak tovább. A halandzsamondókák azután kiváló kiolvasók lettek, amivel a „sorsvetés” logikája szerint (kire jut az utolsó ütem) lehet kiszámolni a játékban a fogót vagy más fontos szereplőt.
Az alábbi mondóka egyes feltételezések szerint latin szöveg félrehallásából keletkezett:
An-tan-té-nusz,
szó-raka-té-nusz,
Szó-raka-tiki-taka
bilin-balan-busz.
Hasonló félrehallás a történet szerint Jázon Tóra-mondókája:
Szav laszav, szav laszav,
kav lakav, kav lakav,
zeér sám, zeér sám.
Próbáljuk ki mindkettőt kiolvasóként. A gyerekek álljanak körbe (ha sokan vannak, több csoportban), és tegyék maguk elé mindkét kezüket. Egy vállalkozó álljon középre, és mondja ütemesen a kiolvasót, ütemenként sorban egy-egy kéz felé mutatva. Amelyik kézre jut a mondóka utolsó üteme, azt a gazdája visszahúzza. A kiolvasás hasonlóan folytatódik. Az utolsónak bent maradó kéz gazdája lesz a következő kiolvasó.
A Kint a farkas, bent a bárány fogójáték farkasát és bárányát is kiolvashatjuk így.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
01-2. Parittya- és labdapróbák
/Kategória: Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek, GyerekszemmelKépforrás: 123RF
Kint a farkas, bent a bárány (Testi-mozgásos, kapcsolati)
Kint a szabadban vagy tágas teremben játszhatjuk a közismert farkas-bárány fogót. A gyerekek közül kiválasztunk egy farkast és egy bárányt (kiolvashatjuk az egyik halandzsamondókánkkal). A többiek körbe állnak, megfogják egymás kezét, és a magasba emelik. A kör lesz a bárányokat óvó sövény vagy karám. A bárány a kör közepére áll, a farkas a körön kívül marad, innen próbál a körbe bejutni, hogy megfogja a bárányt. A sövényt alkotó játékosok a bárányt szabadon engedik ki-be futni felemelt karjuk alatt, a farkas előtt azonban mindig leengedik a karjukat, amin a farkas nem törhet át.
Ha a farkas megfogja a bárányt, a korábbi bárány lesz az új farkas, a korábbi farkas pedig helyet cserél valakivel a körben, akiből az új bárány lesz. A játék hasonlóan folytatódik tovább az új szereplőkkel.
Parittyások (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, egzisztenciális)
A farkas-bárány fogón keresztül megérthetjük, hogy a gyerekeknek milyen elemi igénye a mozgás. És akinek a mozgásos intelligenciája különösen fejlett, az könnyebben tanul cselekvő, mozgásos helyzetben, mint padban vagy a rabbi lábainál ülve. A történetben szereplő Jázon pásztorcsalád gyermeke, ahol könnyebben kommunikálnak és tanulnak a mozdulatok nyelvén, mint szóban vagy olvasással-írással. Erről szól a történet második része, ahol Jázont követjük az iskolából haza. Vajon mit tanul otthon? Erről szól Miklya Luzsányi Mónika Parittyások című története.
Olvassuk fel a történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben), majd beszélgessünk:
Miért érezte magát Jázon jobban a pásztorok közt, mint az iskolában? Miért jutott ki mégis ritkán a legelőre? Miért volt ez veszélyes hely?
Hogyan készült arra Jázon, hogy ő is pásztor lesz egyszer?
A történet alapján értitek-e, hogy működik a parittya? Ki tudná elmagyarázni? Ki tudná bemutatni egy kendő és egy marokba férő gumilabda segítségével?
Magunk is bemutathatjuk a következőképpen: A kendő egyik végét rákötjük a dobókéz középső ujjára. A kendő másik végét a dobókéz mutató- és hüvelykujja közé fogjuk. A kendő visszahajló, kiszélesedő végében elhelyezzük a kis labdát. A kendőt csuklómozgással egyszer-kétszer óvatosan megforgatjuk (vigyázva, hogy a labda ki ne essen), majd nagyobb lendülettel elhajítjuk a kendő szabad szárának elengedésével. Célirány lehet pl. az ajtó, ahol a labda nem okoz kárt. Ha a műveletet gyakorolni akarjuk, jobb, ha kimegyünk vele az udvarra, és ott keresünk céltárgyakat.
Kép: 123RF
Célba dobó (Testi-mozgásos, kapcsolati)
Nem az a célunk, hogy a gyerekek megtanuljanak parittyázni, hiszen ők nem a pásztoréletre készülnek. Veszélyes is ez a játék, mert kőlövedékkel lőve éles fegyverről van szó. Elég most, ha megértik a parittya működését, és gumilabdával játékos próbákat tesznek.
A célba dobás viszont kevésbé veszélyes, ha ügyesen szervezzük, és szintén fejlesztő hatású, amit különböző helyzetben és tárgyakkal kipróbálhatunk.
Tornateremben felfordított zsámolyba, tornaszekrénybe vagy hulahoppkarikába dobhatunk különböző méretű labdákat.
Osztályteremben pedig ott a szemeteskosár. Ki tud egy papírgalacsint, szivacslabdát, babzsákot pontos dobással beledobni? Ha sikerül néhány lépésről, a távolságot egy-egy lépéssel minden sikeres dobás után növelhetjük.
Sor- és csapatversenyt is rendezhetünk a célbadobó-gyakorlatokra.
Kép: 123RF
Labdaterelő (Testi-mozgásos, kapcsolati)
Vicces terelőversenyt rendezhetünk labdákkal csapatok között. Ha van elég hely, akár két csapat is játszhat egymás mellett. Szűkebb helyen a csapatok egymás után következhetnek, és mérjük az időt. A csapat tagjai kapnak mindkét kezükbe egy-egy kislabdát, és elhelyezkednek az alapvonal mögött. Néhány lépés távolságra a csapat elé helyezünk egy nagyobb labdát (pl. kosárlabdát). Ezt kell kislabdadobásokkal a szemben lévő falig vagy kijelölt akadályig terelni. Sikerül-e a csapatnak eljuttatni odáig? És ha igen, mennyi idő alatt?
A labdaterelő tornateremben játszható csapatjátékformája a Bombázó:
Két csapat játssza a pálya teljes vagy szűkített területén. A pálya alapvonala előtt két (vagy több) méterre elhelyezünk két-két tornapadot, ülőlappal a középvonal felé. Csapatonként kijelölünk két-két labdaszedőt. Ők a játéktéren belül tartózkodnak, és az oda kerülő kislabdákat adják majd vissza a csapattársaknak. A többi csapattag saját térfelén a padok mögött helyezkedik el, labdával a kézben. A játéktér közepén elhelyezünk egy kosárlabdát (vagy hajszalabdát). Sípjelre indul a játék: a „bombázás”. Minden tanuló a kislabdájával igyekszik eltalálni a középen lévő labdát, és terelgetni úgy, hogy az ellenfél padját megérintse. Ha sikerül, a csapat pontot szerez. Ha a kosárlabda elhagyja a pályát, síppal megállítjuk a játékot, és a labdát visszahelyezzük a pálya tengelyébe abban a magasságban, ahol kiment. Dobásnál ügyeljenek a gyerekek a labdaszedők és az ellenfél testi épségére, lehetőleg ne találják el egymást. A labdaszedők nem akadályozhatják a célzó játékosokat. A pad mögött elhelyezkedő játékosok nem léphetnek be a játékterületre. Pontszerzés után középkezdéssel folytatódik a játék. Győztes az a csapat, amelyik a játékidő alatt több pontot szerez.
Forrás: Mozgásos játékok (Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézet, Eger, 2015, 71.o.)
Miklya Luzsányi Mónika: Parittyások
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
01-1. A Könyv Háza
/Kategória: Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek, GyerekszemmelKépforrás: 123RF
Pásztortémával kezdtük, pásztortémával folytatjuk az idei őszi sorozatot, így jutunk el a betlehemi legelőig. Az ősatyákkal foglalkozó sorozat a pásztorok életmódját elsősorban felsősök számára mutatta be. Most kiterjesztjük az életkort a 8-10 éves kisiskolások felé is. „Gyerekek a Bibliában” című sorozatunk első történetei pásztorfiúk életén keresztül mutatja be a Jézus születése körüli korszak pásztoréletét, illetve azt a zsidó kultúrát, amelyben a korabeli pásztorok is éltek. Témánként egy kis novellafüzérből áll össze az a történet, aminek egy-egy bibliai történet képezi a magját. A novellák eredetileg a Reformátusok Lapjában jelentek meg, hétről hétre 2021 folyamán. Most ezek köré kínálunk olyan feladatokat, játékokat, amelyekkel élményszerűen dolgozhatóak fel a történetek.
Pásztormemória (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Ma az országoknak, nemzeteknek van himnusza, ahogy a seregeknek, nagy csapatoknak is van indulója. Egy olyan dal, ami bátorít, lelkesít, és kifejezi az adott közösség jellegét, karakterét. Az ősi héber imádságok, a zsoltárok között is van néhány, ami kiemelkedik a többi közül, és a közösség himnuszaként is felfogható. Ilyen a pásztor-király Dávid zsoltára a Jó pásztorról. Valószínű, hogy Jézus születése idején ezt minden zsidó ember ismerte, és már gyerekkorban megtanulta. A zsidó gyerekeknek sok bibliai verset kellett megtanulniuk és fejben megőrizniük. Nem volt még akkoriban számítógép, az ember memóriája őrizte meg a fontos információkat. A zsoltár Istenről, mint pásztorról közöl olyan tudnivalót, amit minden benne bízó embernek érdemes ismerni ma is. És nemcsak a memóriában (fejben), hanem szívben is megőrizni ezt a tudást.
Próbáljuk ki, hogy a gyerekek memóriája mennyire friss, mennyire terhelhető. Vetítsük ki, vagy csomagolópapírra/kartoncsíkokra írva mutassuk fel a zsoltár első három versének sorait (Zsolt 23,1–3):
Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget,
csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Olvassák el a gyerekek együtt, kórusban a zsoltárverseket. Majd olvassák/mondják úgy (szintén kórusban) többször egymás után a zsoltárt, hogy felülről lefelé mindig elveszünk/letakarunk belőle egy sort. Végül nem marad írott vers előttük, csak a fejükben, ha sikerült a memóriapróba.
Van-e, aki egyedül is el tudja már mondani? – Hallgassunk meg néhány bátor vállalkozót.
Majd kérdezzük meg, van-e olyan szó, kifejezés, ami nem teljesen érthető?
Mit jelent szűkölködni? (Szűken, szükségben élni.)
Mit jelent lélekben felüdülni? (Belső megnyugvást, békességet.)
Mit jelent az igaz ösvény? (Helyes út, ami célhoz vezet, nyíltan vállalható. Ami a nyáj javát, jólétét szolgálja.)
A Könyv Házában (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Jézus születése idején a zsidó gyerekek – pontosabban: a fiúk – már iskolába jártak. A zsinagógában vagy a zsinagóga melletti épületben a rabbi (tanítómester) körül a földön ültek, hallgatták és próbálták megjegyezni a mester szavait. Fejből tanultak meg részleteket a Tórából (Mózes könyveiből), a próféták könyveiből vagy a Példabeszédekből. A zsoltárokat valószínűleg énekelve tanulták, és persze olvasni, írni és számolni is megtanultak.
Egy ilyen zsinagógai iskolába vezet minket Miklya Luzsányi Mónika A Könyv Háza című története.
Olvassuk fel a történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben), majd beszélgessünk:
Miért okozott Jázonnak nehézséget a tanulás az iskolában? Mit tudtunk meg a családjáról?
Miért akadt ki Jázon viselkedésén Zakai? Mit tudunk meg az ő családjáról? Milyen tanító volt az édesapja?
Miért tartották tisztátalannak a pásztorokat? Egyáltalán, mi az, hogy „tisztátalan”? Talán nem mosakodtak eleget? (A Tórából származó tisztasági törvények nemcsak a tisztálkodásra vonatkoztak, hanem az Isten előtti tisztaságra is. Ezért sok olyan szabályt kellett pontosan betartani, ami a pásztorok számára szinte lehetetlen volt.)
A fiúk összeverekedtek. Hogyan tett köztük Betuél, a tanítójuk (Zakai apja) igazságot?
A rabbinak, a tanítómesternek nagy türelemre volt szüksége, hiszen nem minden gyerek tudta felfogni egyformán gyorsan a tanítás értelmét. Bizony, olyan tanítványuk is lehetett, akinek egy élet is kevés volt erre. Mert a tananyag fejben még könnyebben tárolható, a szívben viszont sokkal nehezebben. Tegyünk egy kísérletet azzal az igével, amit Betuél a fiúknak tanított.
Kép: 123RF
Élt akkoriban egy nevezetes rabbi, Hillél, aki a türelméről és szelídségéről volt híres. Ő a törvény (a Tóra) lényegét ebben a mondatban foglalta össze: „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd másnak.” Lényegében ugyanezt tanította pozitív megfogalmazásban Jézus is a Biblia aranyszabályában: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük.” (Máté 7,12)
A hagyomány megőrzött egy történetet Hillél tanításáról, a relief ezt ábrázolja. A történetet megtaláljuk itt: A zsidó történelem legbefolyásosabb rabbija
Próbálják ki a gyerekek, melyik a könnyebb:
mit tegyél és mit ne tegyél;
úgy viselkedni másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek.
A kísérlet eredményéről a gyerekek iskolai keretek között másnap vagy a következő hittanórán tudnak beszámolni.
Tóra-kiolvasó (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Jázon a számára érthetetlen szent szöveget csak halandzsázta, mintha egy halandzsamondókát mondogatna. (A szöveg bibliai eredetű, Ézsaiás ítéletes próféciájában csúfolóként szerepel: Ézsaiás 28,10.13; szó szerint megtaláljuk a római katolikus Szent István Társulati Biblia fordításában)
A magyar néphagyományban is ismertek a halandzsamondókák, amelyek sokszor úgy keletkeztek, ahogy a gyerekek értették a felnőttek más nyelven vagy érthetetlenül megfogalmazott szavait, és a jelentéstől megfosztva, csak a szavak hangzásával játszottak tovább. A halandzsamondókák azután kiváló kiolvasók lettek, amivel a „sorsvetés” logikája szerint (kire jut az utolsó ütem) lehet kiszámolni a játékban a fogót vagy más fontos szereplőt.
Az alábbi mondóka egyes feltételezések szerint latin szöveg félrehallásából keletkezett:
An-tan-té-nusz,
szó-raka-té-nusz,
Szó-raka-tiki-taka
bilin-balan-busz.
Hasonló félrehallás a történet szerint Jázon Tóra-mondókája:
Szav laszav, szav laszav,
kav lakav, kav lakav,
zeér sám, zeér sám.
Próbáljuk ki mindkettőt kiolvasóként. A gyerekek álljanak körbe (ha sokan vannak, több csoportban), és tegyék maguk elé mindkét kezüket. Egy vállalkozó álljon középre, és mondja ütemesen a kiolvasót, ütemenként sorban egy-egy kéz felé mutatva. Amelyik kézre jut a mondóka utolsó üteme, azt a gazdája visszahúzza. A kiolvasás hasonlóan folytatódik. Az utolsónak bent maradó kéz gazdája lesz a következő kiolvasó.
A Kint a farkas, bent a bárány fogójáték farkasát és bárányát is kiolvashatjuk így.
Miklya Luzsányi Mónika: A Könyv Házában
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
09-1. Túlélés testvérmódban
/Kategória: Gyerekszemmel, Ősatyák és gyermekekTúlélőkészlet (Kapcsolati, természeti, egzisztenciális)
Mostanában gyakran hallunk híradást katasztrófákról, háborúkról, mintha a világ egy veszélyes hellyé vált volna a számunkra. Sokszor a filmek, játékok is ezt sugallják, de amikor hirtelen valósággá válik, már késő rá felkészülni. József sem a szűk esztendők beköszöntével kezdte az ország felkészítését, hanem még a jómód idején, amikor „megszámlálhatatlan” sok gabona termett (1Mózes 41,49). A gyerekek nyitott szemmel és füllel élnek, ők is érzékelik a veszélyeket, és szeretnének rá felkészülni, amennyire tőlük telik. Egy hittanóra, ifjúsági alkalom keretébe annyi fér bele, hogy beszélünk a problémákról, nem a szőnyeg alá söpörjük, és egy-egy játékos feladat során megosztjuk egymással a gondolatainkat, érzéseinket.
Kis csoportokban helyezkedjenek el a gyerekek egy-egy asztal körül, és képzeljék el, hogy szükséghelyzetre készülve túlélőkészletet állítanak össze tartós élelmiszerből (ami hosszabb időre is jól raktározható). Először minden csoporttag írja össze, ő mit tenne egy ilyen túlélőkészletbe. Majd beszéljék meg, ha kell, vitassák meg maguk között, melyik a legfontosabb, fontosabb vagy kevésbé fontos, és állítsanak össze egy közös listát, amin fontossági sorrendben szerepel tíz különböző alapélelem. Ha elkészültek, a kis csoportok képviselői olvassák fel a listáikat, majd ezek alapján készítsünk egy közös listát a készletbe kerülő legfontosabb élelmiszerekről. Mi került az „élelempiramisunk” csúcsára?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Ősatyák és gyermekek menüpont alatt.
04-1. Ézsau vagy Jákób?
/Kategória: Gyerekszemmel, Ősatyák és gyermekekSzéna vagy szalma? (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
Alkossanak a gyerekek párokat szabadon. Így valószínűleg olyanok kerülnek párba, akik jól ismerik egymást. De vajon ismerik-e egymást eléggé? Miben hasonlítanak, miben különböznek? A közös vagy az eltérő vonásokból van-e több bennük? Erre villant rá játékosan az alábbi ön- és társismereti játék.
A párok üljenek le egymás mellett vagy egymással szemben. A játékvezető (pedagógus) feltesz egy eldöntendő kérdést, amire az egyik szóval lehet válaszolni. A kérdésre adott választ mindenki gyorsan eldönti magában, majd jelre (pl. taps) egyszerre mondják ki a gyerekek a válaszaikat. A párok figyelik egymást, és papíron vezetik, hány közös és hány eltérő válaszuk van. Végül egyeztessük, melyek a több közös, illetve több eltérő válasszal rendelkező párok.
A kérdések lehetnek pl.:
Melyik párnak van a legtöbb közös válasza? – Őket nevezhetjük akár ikertestvéreknek.
Melyik párnak van a legtöbb eltérő válasza? – Őket minek nevezhetjük?
Előfordul-e a testvérek között is, hogy nagyon hasonlítanak egymásra vagy nagyon különböznek egymástól? Kinek van erről saját tapasztalata? Meséljen róla.
Testvérharc (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Izsák az apja, Ábrahám mellett nőtt fel, és megtanult tőle mindent, amit egy pásztornak, pásztorcsalád fejének tudni kell. Megtanulta a nyájak gondozását, terelését, hol terem fű, rágcsálni való még száraz évszakban is, merre van kút, forrás, hol lehet találni a mélyben vizet. Megtanulta, mivel jár az esős és száraz évszakok váltakozása, mit kell tenni hosszan tartó szárazság idején. Megtanulta, hogy Isten adja a jó és a rossz időt, és megtanult hosszan várakozni is. Negyven éves volt már, amikor apja feleséget szerzett neki, nem is akármilyet. Rebeka a messzi Háránból, Ábrahám rokonságából származott, és Ábrahám Isten vezetésére bízta a lánykérést is. Isten pedig jól választott: Izsák és Rebeka megszerették egymást.
Igen ám, de Isten próbára tette őket is. Vajon igaz-e a szeretetük? Kitartanak-e hosszan egymás mellett gyermek nélkül is? Bíznak-e Istenben, hogy nem feledkezik meg ígéretéről, amit még Ábrahámnak tett? Hogy nagy néppé teszi, megsokasítja utódait. Amihez ugye Rebekának is fiút kellene szülni. De Izsák kitartott ebben is. Húsz éven át könyörgött Istennek a feleségéért, végül az Úr engedett. Rebeka gyermeket fogant, s ha már a gyermek ajándék, rögtön kettőt kapott. Két fiú fészkelődött, tusakodott a méhében. Néha olyan fájdalmai voltak, hogy Istenhez fordult: mire vélje ezt. A „mennyei ultrahang” nem hagyta válasz nélkül: két fiút hordoz, akik már most azon vívnak, ki az erősebb. Így lesz ez később is: A két fiú két nemzet atyja lesz, és az egyik nemzet erősebb lesz, uralkodni fog a másikon. De hogy melyik is lesz az pontosan, azt nem árulta el.
Már a szüléskor kiderült, az „előrejelzés” mennyire igaz. Az első fiú, aki világra jött, vöröses volt, és szőrös, mint a daróc (durva gyapjúszövet). Ezért Ézsau lett a neve. Világra jött a testvére is, és a kezével Ézsau sarkába kapaszkodott, le ne maradjon. Ezért lett Jákób (csaló) a neve. Ahogy növekedtek, a köztük lévő különbség csak erősödött.
Mit gondoltok ezek után, melyikük lehetett Izsák, és melyikük lehetett Rebeka kedvence?
Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd beszéljük el az áldás megszerzésének és következményének történetét is (1Mózes 27).
Kép forrása
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Ősatyák és gyermekek menüpont alatt.
13-15. Nyárhangok, tücsökzene
/Kategória: Kuckóév, NyárkuckóKépforrás: 123RF
Gazdagok vagyunk (Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati, zenei-ritmikus)
Mennyi mindent gyűjtöttünk a nyáron hangyaszorgalommal! És mennyi mindent kaptunk! Mennyi mindenünk van, amit talán észre sem veszünk.
Gazdagok vagyunk, mondhatjuk Markó Bélával együtt, ha elolvassuk Gazdagok vagyunk mi című versét (elérhető a címre kattintva).
Először olvassuk fel csak az első versszakot. Majd gyűjtsük össze, mi mindenünk van/lehet még, ha Balázs (a gyerek versbeszélő) szerint gondolkodunk? (Gyűjtésünket nem kell rímelő verssorokban megfogalmazni, elég, ha a gyerekek sorolják egymás után, mi mindenünk van.)
Van rigónk és cinkénk,
varjúnk és verebünk,
tücskünk, hangyánk, lepkénk,
van vagyonunk nekünk…
Valószínűleg sokféle állatot sorolnak még. Ha valaki mást is mond, pl. növénynevet, esetleg állathangot, tereljük a sorolást abba az irányba. Majd tegyük fel a kérdést: Mi mindene van még Balázséknak a vers szerint? Figyeljétek meg! – És olvassuk fel a teljes verset.
Majd beszélgessünk:
Miben áll Balázs családjának a gazdagsága? Mi mindenük van? Hogy lehet tele a pince, a padlás és valószínűleg az egész ház? (A hangok betöltik a házat.)
Milyen állathangok szerepelnek a versben? Gyűjtsük össze, és próbáljuk ki mindet. (A verset újra felolvashatjuk.)
Majd a gyerekek kis csoportokban (nevezhetjük ezeket családoknak) próbálgassák az állathangokat. A csoportok/családok alkossanak a hangokból hangkompozíciót, csak állathangokkal megszólaló verset. Megszólalhatnak a hangok a versben szereplő sorrendben, de más sorrendben és akár egymás mellett, több szólamban is.
Végül a vállalkozó csoportok/családok bemutathatják a hangverseiket.
Alternatív csoportfeladat:
Készítsenek a gyerekek hangkompozíciót a nyár emlékezetes hangjaiból, melyben szerepelhetnek állathangok és egyéb hangok is. A hangjátékhoz fel lehet használni különböző ritmushangszereket és zörgő-börgő tárgyakat is.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
13-14. Hangyamesék
/Kategória: Kuckóév, NyárkuckóKépforrás: 123RF
Hangyaszorgalom (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)
Már a Biblia is úgy említi a hangyák szorgalmát, mint példaértékű tulajdonságot:
Eredj a hangyához, te rest,
figyeld, hogy mit tesz, és okulj!
Példabeszédek 6,6
De nem elég, hogy szorgalmasok, olyan szervezett rendben dolgoznak együtt a hangyák, mintha irányítaná őket valaki:
Bár nincs vezére,
mégis biztosítja a kenyerét nyáron,
elöljárója vagy uralkodója,
begyűjti eledelét aratáskor.
Példabeszédek 6,7–8
Nem erős a hangyák népe,
mégis beszerzik nyáron az eledelüket.
Példabeszédek 30,25
Kép: 123RF
De mit jelenthet ez a rend egy-egy hangya számára? Vajon ők hogyan élik meg a hangyaéletmódot: a táplálékszerző gyűjtögetést?
Erről (is) szól Kányádi Sándor Mesemorzsa című meséje (elérhető a címre kattintva, 4. mese).
Olvassuk fel a bevezető mondatokat:
Két kicsi hangya elindult szerencsét próbálni. Mentek-mendegéltek, fűszálról fűszálra másztak, repedésből hasadékba kószáltak. Bejártak vagy tíztenyérnyi helyet, dél volt már, s még semmit sem leltek.
Kérdezzük meg a gyerekektől: Hogyan folytatnátok a mesét? – Hallgassunk meg néhány ötletet, akár összefüggő mese is kikerekedhet belőle. Majd olvassuk fel a mese folytatását, és beszélgessünk:
Mit kívánt (volna) a hangyabecsület? (Nem csapom be a társaimat. Megosztom velük, amit találtam.)
Ki döntötte el a vitát, és hogyan?
Ti mit tettetek volna a „döntőbíró” helyében? Milyen tanácsot adnátok a két kis hangyának?
Kép: 123RF
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
Szívkollázs – Játékos hittan – 2. osztály
/Kategória: Ajánlások, alsós, Digitális segédanyagok, E-könyvtár - prémium, hírek, Kateteka hírek, KönyvajánlóA Katetéka segédkönyvek sorozatban adjuk közre a honlapon korábban már megjelent tematikus sorozatok átdolgozott, bővített, egységes szerkezetbe rendezett változatát.
Ebben a kötetben elsősorban 2. osztályos gyerekcsoportoknak szánt, egy tanévre szóló játék- és feladatgyűjteményt adunk közre a hittanórákhoz, ami a hivatalos hittan-tantervvel összehangoltan alkalmazható. Folytatása, a 3. és 4. osztályos anyag is hamarosan elérhető lesz.
A bőséges játék- és feladatkínálat a hitoktató számára választási lehetőséget kínál, főleg az elmélyítés-alkalmazás szakaszában. Az élményszerű felfedező tanulásra, a sokrétű intelligencia komplex fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Ezen keresztül szeretnénk a gyerekek számára „élhető hitet”, „létre bátorító” üzenetet közvetíteni a bibliai történetek kreatív, probléma- és kérdéscentrikus, kapcsolatokra és kommunikációra építő feldolgozásával. A bibliai témákat ezért élettémák és az egyházi év rendje szerint válogattuk, csoportosítottuk és rendeztük sorba. A munkában figyelembe vettük az evangélikus és református egyház gyülekezeti hittantervét, valamint az iskolai erkölcstan élettémáit is.
Az alkalmazás feladatai a történet üzeneteinek elmélyítését, alaposabb megértését és feldolgozását, életszerűvé tételét szolgálják, a sokrétű intelligencia területei szerint. Bővebb a választék, mint ami egy hittanórába belefér, így a gyakorló pedagógus tudja eldönteni, hogy a csoportjának mire van szüksége. Ha figyelünk a gyerekek képességeire és szükségleteire, akkor tudunk igazán sikeres, az üzenetet célba juttató órákat, foglalkozásokat tartani.
A bő választék ahhoz is segítséget ad, hogy egy-egy témát kiemelten, más pedagógiai helyzetben is fel tudjunk dolgozni, mint amit a hittanóra szűk kerete biztosít. Így egy-egy csendesnap, kreatív műhelyfoglalkozás, gyermekistentiszteleti alkalom vagy tábori foglalkozás is kikerekedhet az ötletek nyomán.
A „pluszos” feladatok életkori kitekintőt nyújtanak, ezeket érettebb, idősebb gyerekekkel lehet igazán jól feldolgozni. Ám a csoportok és személyek között is nagy eltérések lehetnek érettség szempontjából, így ezek a feladatok további lehetőséget adnak a differenciálásra, csoportmunkára, illetve több életkori csoporttal való szimultán feldolgozásra.
Jellemzők:
Írta: Miklya Zsolt • Grafika: Bódi Kati • ISBN 978-615-5772-36-8 • A-031292 • 21×29 cm • 152 oldal • spirálos • fekete-fehér képekkel
Katetéka előfizetők ingyenesen letölthetik itt: https://kateteka.hu/download/szivkollazs-jatekos-hittan-2-e-konyv-pdf/
Nem előfizetők megvásárolhatják a webboltunkban:
Nyomtatott verzió: https://www.konyves.hu/termek/szivkollazs-jatekos-hittan-2/
E-könyv verzió: https://www.konyves.hu/termek/szivkollazs-jatekos-hittan-2-e-konyv/
13-13. Kavicstársas
/Kategória: Kuckóév, NyárkuckóKépforrás: 123RF
Kavicsgyűjteményünket egész évben használhatjuk különböző társasjátékokhoz is, akár szabadtéren, akár bent a teremben.
Kavicsdominó (Vizuális-térbeli, logikai-matematikai, természeti, kapcsolati)
A kövekkel a dominójáték szabályai szerint játszhatunk, színt színhez illesztve. Forrás
Mindezt számértéket kifejező pöttyökkel is megtehetjük – forrás.
A kövek természetes formáit, vonalait kihasználva is építkezhetünk.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
13-12. A kövek is…
/Kategória: Kuckóév, NyárkuckóKépforrás: 123RF
A nyár folyamán sok alkalom adódott, amikor kavicsokat, kövecskéket gyűjthettek a gyerekek vízparton vagy más helyen. Gyönyörködhettünk bennük a természetes lelőhelyükön, és további örömet tudnak szerezni játékainkban. Gyűjtsünk össze egy változatos, bő kavics- és kőkészletet, amiből aztán válogatni tudnak a gyerekek.
Mesélő nyári kavicsok (Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)
Kép: 123RF
A mesélő kavicsok „megszólalhatnak” a következőképpen:
Helyezkedjünk el egy asztal körül, és tegyük a kavicsokat egy kis zsákba vagy kosárba. Sorban egymás után vegyenek ki a gyerekek egy-egy kavicsot (ha valaki a sajátját vette ki, cserélje ki másik kavicsra). Aki kivette, nézze meg a kavicson lévő képet, és mondja el, hogy az miről „mesél” (mire emlékezteti a kép). Ezután vegye át a szót az, aki rajzolta/festette a képet: neki miről mesél a kép?
Az asztalon összegyűlt egy kis készlet a mesélő kövekből. Alkossunk a segítségükkel egy nyármesét. A mesealkotás szóban, láncmeséléssel történhet. Valaki (legelőször a pedagógus) kiválaszt egy kavicsot, és a rajta lévő kép beleszövésével elkezdi a mesét. Néhány mondat után átadja annak, aki jelzi, hogy szeretné folytatni. Ő is kiválaszt egy kavicsot, és a képével folytatja a mesét.
A mesealkotást kis csoportokban is végezhetik a gyerekek, a csoportban összegyűlt mesélő kavicsokkal.
Mesélő bibliai kövecskék (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Kép: 123RF
A kő alapvető szimbólum a Bibliában: Dávid Istent kősziklának nevezi (Zsolt 18,3), utalva szilárdságára, ahogy majd Péter is a Kőszikla nevet kapja Jézustól, mert sziklaszilárd lesz a hite (János 1,42). Isten a kövekből is teremthet fiakat (Ézsaiás 51,1), és ha az emberek némák maradnak, a kövek fognak kiáltani (Lukács 19,40).
Néhány ötlet a mesélő kövek használatához:
Forrás
Összetett kavicsfigurák (Vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, kapcsolati)
A festett kavicsokat összekeverve kirakójátékot játszhatunk. A testrészeket összekeverve vicces keverékalakokat is összeállíthatunk. Emberalakok esetében pedig a fejformák különböző testekhez illeszthetők, ami szintén izgalmas karaktervariáló játék.
Kép: 123RF
Természetesen a mesealkotás is bőven belefér a játéklehetőségekbe a figurák alapján.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
13-11. Kő, kő, körbemegy
/Kategória: Kuckóév, NyárkuckóKépforrás: 123RF
Kavicson, kövön lábaló (Természeti, testi-mozgásos)
Sétáltatok már mezítláb kavicsos vízparton? A víz és a gömbölyű kövecskék kombója felér egy lábmasszázzsal. Érdesebb, zúzott kövön sétálni már kellemetlenebb, szúrós érzetet kelt. Vigyázni kell, meg ne sértse a lábat. Ha nagy kövekkel, sziklákkal teli patakkal találkozunk, a köveken lépdelni, ugrálni is lehet, amíg nem veszélyes. Ez is feledhetetlen élmény.
Keressünk kavicsos, köves talajt, vagy szórjunk szét kisebb-nagyobb kavicsokat, kövecskéket, és sétáljanak a gyerekek mezítláb rajtuk. Milyen érzés? Melyiken kellemesebb a séta?
Milyennek érzi a lábatok a köveket? Melyik gömbölyű, hegyes, szúrós? Melyik apró, kicsi vagy nagyobb? Melyik sima, síkos vagy érdes, kemény?
Melyiket sikerül felvenni a lábujjaitokkal? Gyűjtsetek a lábatokkal kavicsokat, köveket.
Kavicsválogató, kőkirakó, kőmese (Természeti, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, verbális-nyelvi)
A színek, formák, méretek figyelembevételével rakjanak ki sormintákat.
Rakjanak ki különböző figurákat. Kirakhatnak egy teljes képet is.
Meséljenek a figurákról, képekről. Összeállhat egy-egy történet is.
Végül felolvashatjuk Buda Ferenc Kőből rakott mese című versét (kicsiknek elég csak az első két versszakot, a vers elérhető a címre kattintva).
Kép: 123RF
Játékötletek
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.