03-7. Babakorszak

, Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, ének, zene, ritmus, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 
  • Bibliai történet: 1Mózes 12,2; 21,3; Ézsaiás 43,1
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, egzisztenciális
  • Tevékenység: Babaképek alapján személyes tulajdonságok felismerése; névadó játék, beszélő nevek, saját név története, jelentése; babakori és mai képek összehasonlítása, csoporttabló készítése; arcmutogató, testtudatosító mondókák mondogatása mímes mozgással, babanévadás; „csuklós” papírbaba készítése, öltöztetése textil- és fonalapplikációval

 

Babaképtár (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

Előzetesen megkértük a gyerekeket, hogy hozzanak magukról egy-egy babaképet. Lehetőleg úgy gyűjtsük össze a képeket, hogy ne derüljön ki, melyik kit ábrázol. Vonjuk be a gyerekeket a játékba rögtön azzal, hogy egyelőre a képek titkosak.

Az összegyűlt képeket terítsük szét egy asztalon, és vegyük körbe. (Nagy létszám és sok kép esetén több csoportot is alakíthatunk, mindenütt a csoporttagok képeivel.)

Felismerik-e csupán a kép alapján a gyerekek, hogy ki van a képeken? (Senki se kotyogja ki, melyik kép az övé!)

Körben haladunk, mindenki rámutat egy képre (a sajátját kivéve), és mond egy nevet. Ha eltalálta, megerősítjük, és lelepleződik a titok. A jól tippelő maga elé teszi a képet. Egy teljes kör után hány képet sikerült felismerni? Hányat nem? Miért?

A maradék képekkel tegyünk egy újabb próbát: azok tippeljenek először, akiknek még nincs képe, utána a többiek. Ha még mindig marad gazdátlan kép, az maradjon középen.

Ezután mindenki mondja el, miről ismerte fel, ki van a képen. Akit nem sikerült felismerni, miért nem?

Végül vegye magához mindenki a saját képét, és mondja el, milyennek látja most babakori önmagát.

 

Beszélő nevek (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, önismereti)

Rakjunk ki az asztalra néhány ismeretlen babafotót (amit újságokból, nyomtatott képekről vághatunk ki, vagy könyvben, albumban lapozgatva találunk).

Milyen neveket adhatnánk ezeknek a babáknak? Melyik babához milyen név illik?

A Biblia korában „beszélő” neveket kaptak az újszülöttek. A héber neveknek jelentése volt, pl. Ábrahám: „sokaság Atyja”, Izsák: „nevetés”, Sára: „úrnő”, Ráhel: „anyjuh, bárány”, Dávid: „szeretett, kedvelt”, Salamon: „békés, békességes” stb.

Adjanak a gyerekek beszélő neveket a fotókon látható kisbabáknak, amelyek a képről leolvasható tulajdonságaikat fejezik ki. Pl. Napsugár, Bátor, Morcos, Kecses, Hercegnő, Muki stb. Majd nézzék meg újra a babakori képeiket, és adjanak azoknak is beszélő nevet.

Kép forrása

Tudják-e a gyerekek, hogy miért kapták a keresztnevüket? Van-e a nevüknek története?

És azt tudják-e, mit jelent a nevük? Keressük meg a gyerekek nevének jelentését az utónévkönyvben vagy az interneten itt: Utónévkereső.

 

Csoporttabló (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

Szülőkkel való előzetes egyeztetés alapján gyűjtsünk a gyerekekről aktuális (idei) képeket is azzal a céllal, hogy azokból csoporttablót fogunk készíteni. (Digitális képről nyomtatott változat is jó.)

Hasonlítsuk össze a babakori és mai képeiket. Látszik-e a „rokonság”? Vannak-e közös vonások, tulajdonságok, amik már babakorban megmutatkoztak? Mi a különbség a képek alapján? Miben változtak meg a gyerekek?

Majd a jelenkori képeikből készítsünk csoporttablót, aminek alapformája többféle lehet, illeszkedve a megismert bibliai történetek kontextusába:

  • Nomád sátor, natúr színű és csíkos csomagolópapírból, mintha Ábrahám sátra lenne. Készíthetünk hozzá felhajtható sátorajtószárnyat, amit felemelve válnak láthatóvá a képek.
  • Sötétkék égbolt, ami szintén lehet sátortető alakú vagy boltíves alakzat. Az égbolton csillagformákban vannak elhelyezve a fényképek.
  • Sátoralakú vagy boltíves kék égbolt, amiről esőcseppek függenek, a cseppekben a gyerekek arcképe.

Vonjuk be a gyerekeket a tablókészítésbe, amennyire lehet. Pl. ők maguk vághatják körbe a képeiket; maguk rajzolhatnak csillag- vagy cseppformát, és vághatják ki; maguk ragaszthatják vagy fűzhetik fel a formákat az alaplapra stb. A tabló elhelyezésében is segédkezhetnek, így fogják igazán sajátjuknak tekinteni.

Képek forrásai: csillag

égbolt, esőcseppek

 

Babatudat (Testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)

A kisbaba először nem ismeri a saját testét sem, fel kell fedeznie. Ezt szolgálják a különböző, kicsiknek szóló népi mondókák is, pl. az arcmutogató. Tanuljuk meg az alábbi mondókákat, s miközben mondják, érintsék is meg a gyerekek a saját arcukon az arcrészeket. Majd álljanak párba, és mondogatva érintsék meg egymáson is:

 

Sűrű erdő,                   (haj)
kopasz mező,              (homlok)
pillogtató,                    (szem)
szortyogtató,               (orr)
tátogtató,                     (száj)
tojástartó,                    (áll)
gégevágó,                   (nyak)
tyik-tyik-tyik.                (csiklandozás)

***

Itt van az oltár,                       (homlok)
itt van a két gyertya,               (szem)
itt van a két párna,                 (orca)
itt bemegy a harangozó,         (száj)
meghúzza a harangot:            (orrát húzzák/rázzák)
bim-bam, bim-bam.

 

Forrás: Bihari gyermekmondókák (Kriterion, Bukarest, 1982, 52-56. o.)

 

Hasonló módon játszhatunk Varró Dániel Testtudatosítgató című versével (elérhető a címre kattintva vagy a szerző Akinek a lába hatos című kötetében). A megnevezett testrészek érintését tovább építhetjük mutogató mozgásokkal:

 

húzzák meg mindkét fülüket
tátsák el a szájukat
borzoljanak a hajukba

nyomják meg az orrukat
simogassák körkörös mozgással a hasukat
emeljék fel az öklüket
mutassák a muszklijukat

fogják meg a bokájukat
csippentsék meg a „tokájukat”
simogassák meg a hasukat
tolják ki a hasukat jó nagyra

 

Balázs Imre József A baba című verse egy készülő játékbabán keresztül tudatosítja a testrészeket, valamint a személyiséget összefogó név jelentőségét. A verset megtaláljuk a szerző Hanna-hinta című verskötetében (Koinnónia, Kolozsvár, 2009) vagy a Szivárvány újság 2008/5. számának 12. oldalán (elérhető a vers címére kattintva).

Olvassuk fel a gyerekeknek a verset, és a fenti mondókákhoz hasonló módon mutogassuk magunkon végig a testrészeket.

Megismételhetjük párban, szerepjátékkal: Egyik gyerek a baba, másik az apa, aki a babát készíti, a testrészeket igazítja. A párok szerepcserével ismételjék meg a versjátékot.

Vajon milyen nevet adhatott a versben megszólaló gyerek a babának? Ti milyen nevet adnátok neki?

 

Papírbabák (Vizuális-térbeli, egzisztenciális)

Készítsünk a gyerekekkel „csuklós” papírbabát, aminek a végtagjait mozgathatjuk, és amit fel is öltöztethetünk textil- és fonalapplikációval. Az ötletadó weboldalon angol nyelvű magyarázó szöveget, képsorozatot és letölthető sablont is találunk.

A weboldal elérhető itt (kép forrása): Csuklós papírbaba

 

 

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .