01-2. Parittya- és labdapróbák

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, film, 
  • Bibliai történet: Zsolt 23,1–4; 1Sámuel 17,40–50
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Farkas-bárány fogó; történetolvasás, beszélgetés, parittya használatának megfigyelése; célbadobó-gyakorlatok, labdaterelés kislabdadobással, csapatjáték

 

Kint a farkas, bent a bárány (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Kint a szabadban vagy tágas teremben játszhatjuk a közismert farkas-bárány fogót. A gyerekek közül kiválasztunk egy farkast és egy bárányt (kiolvashatjuk az egyik halandzsamondókánkkal). A többiek körbe állnak, megfogják egymás kezét, és a magasba emelik. A kör lesz a bárányokat óvó sövény vagy karám. A bárány a kör közepére áll, a farkas a körön kívül marad, innen próbál a körbe bejutni, hogy megfogja a bárányt. A sövényt alkotó játékosok a bárányt szabadon engedik ki-be futni felemelt karjuk alatt, a farkas előtt azonban mindig leengedik a karjukat, amin a farkas nem törhet át.

Ha a farkas megfogja a bárányt, a korábbi bárány lesz az új farkas, a korábbi farkas pedig helyet cserél valakivel a körben, akiből az új bárány lesz. A játék hasonlóan folytatódik tovább az új szereplőkkel.

 

Parittyások (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, egzisztenciális)

A farkas-bárány fogón keresztül megérthetjük, hogy a gyerekeknek milyen elemi igénye a mozgás. És akinek a mozgásos intelligenciája különösen fejlett, az könnyebben tanul cselekvő, mozgásos helyzetben, mint padban vagy a rabbi lábainál ülve. A történetben szereplő Jázon pásztorcsalád gyermeke, ahol könnyebben kommunikálnak és tanulnak a mozdulatok nyelvén, mint szóban vagy olvasással-írással. Erről szól a történet második része, ahol Jázont követjük az iskolából haza. Vajon mit tanul otthon? Erről szól Miklya Luzsányi Mónika Parittyások című története.

Olvassuk fel a történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben), majd beszélgessünk:

Miért érezte magát Jázon jobban a pásztorok közt, mint az iskolában? Miért jutott ki mégis ritkán a legelőre? Miért volt ez veszélyes hely?

Hogyan készült arra Jázon, hogy ő is pásztor lesz egyszer?

A történet alapján értitek-e, hogy működik a parittya? Ki tudná elmagyarázni? Ki tudná bemutatni egy kendő és egy marokba férő gumilabda segítségével?

Magunk is bemutathatjuk a következőképpen: A kendő egyik végét rákötjük a dobókéz középső ujjára. A kendő másik végét a dobókéz mutató- és hüvelykujja közé fogjuk. A kendő visszahajló, kiszélesedő végében elhelyezzük a kis labdát. A kendőt csuklómozgással egyszer-kétszer óvatosan megforgatjuk (vigyázva, hogy a labda ki ne essen), majd nagyobb lendülettel elhajítjuk a kendő szabad szárának elengedésével. Célirány lehet pl. az ajtó, ahol a labda nem okoz kárt. Ha a műveletet gyakorolni akarjuk, jobb, ha kimegyünk vele az udvarra, és ott keresünk céltárgyakat.

 

Ha megnézünk egy-két képet és belekukkantunk egy-egy videofilmbe, még inkább el tudják képzelni a gyerekek a parittya használatát:

 

Célba dobó (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Nem az a célunk, hogy a gyerekek megtanuljanak parittyázni, hiszen ők nem a pásztoréletre készülnek. Veszélyes is ez a játék, mert kőlövedékkel lőve éles fegyverről van szó. Elég most, ha megértik a parittya működését, és gumilabdával játékos próbákat tesznek.

A célbadobás viszont kevésbé veszélyes, ha ügyesen szervezzük, és szintén fejlesztő hatású, amit különböző helyzetben és tárgyakkal kipróbálhatunk.

Szabad téren fatörzset vagy faágra függesztett tárgyat célozhatunk kaviccsal, gesztenyével (télen hógolyóval). Földre helyezett vesszőkosárba dobhatunk szintén kavicsot, gesztenyét vagy bőr hajítólabdát (stukklabdát), babzsákot stb.

Tornateremben felfordított zsámolyba, tornaszekrénybe vagy hulahoppkarikába dobhatunk különböző méretű labdákat.

Osztályteremben pedig ott a szemeteskosár. Ki tud egy papírgalacsint, szivacslabdát, babzsákot pontos dobással beledobni? Ha sikerül néhány lépésről, a távolságot egy-egy lépéssel minden sikeres dobás után növelhetjük.

Sor- és csapatversenyt is rendezhetünk a célbadobó-gyakorlatokra.

 

Labdaterelő (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Vicces terelőversenyt rendezhetünk labdákkal csapatok között. Ha van elég hely, akár két csapat is játszhat egymás mellett. Szűkebb helyen a csapatok egymás után következhetnek, és mérjük az időt. A csapat tagjai kapnak mindkét kezükbe egy-egy kislabdát, és elhelyezkednek az alapvonal mögött. Néhány lépés távolságra a csapat elé helyezünk egy nagyobb labdát (pl. kosárlabdát). Ezt kell kislabdadobásokkal a szemben lévő falig vagy kijelölt akadályig terelni. Sikerül-e a csapatnak eljuttatni odáig? És ha igen, mennyi idő alatt?

 

A labdaterelő tornateremben játszható csapatjátékformája a Bombázó:

Két csapat játssza a pálya teljes vagy szűkített területén. A pálya alapvonala előtt két (vagy több) méterre elhelyezünk két-két tornapadot, ülőlappal a középvonal felé. Csapatonként kijelölünk két-két labdaszedőt. Ők a játéktéren belül tartózkodnak, és az oda kerülő kislabdákat adják majd vissza a csapattársaknak. A többi csapattag saját térfelén a padok mögött helyezkedik el, labdával a kézben. A játéktér közepén elhelyezünk egy kosárlabdát (vagy hajszalabdát). Sípjelre indul a játék: a „bombázás”. Minden tanuló a kislabdájával igyekszik eltalálni a középen lévő labdát, és terelgetni úgy, hogy az ellenfél padját megérintse. Ha sikerül, a csapat pontot szerez. Ha a kosárlabda elhagyja a pályát, síppal megállítjuk a játékot, és a labdát visszahelyezzük a pálya tengelyébe abban a magasságban, ahol kiment. Dobásnál ügyeljenek a gyerekek a labdaszedők és az ellenfél testi épségére, lehetőleg ne találják el egymást. A labdaszedők nem akadályozhatják a célzó játékosokat. A pad mögött elhelyezkedő játékosok nem léphetnek be a játékterületre. Pontszerzés után középkezdéssel folytatódik a játék. Győztes az a csapat, amelyik a játékidő alatt több pontot szerez.

Forrás: Mozgásos játékok (Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézet, Eger, 2015, 71.o.)

 

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .