07-2. Még a bénákat is

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

 

  • Bibliai történet: Ézsaiás 35,5–6; 22,6; Máté 11,5–6; 14,13–14
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli, önismereti
  • Tevékenység: Társcipelő mozgásos játék; történetolvasás, beszélgetés: a beteg megítélése és képességei; nevettető játék, szivárványhal készítése szalagszövéssel; önismereti leltár, fejlesztő ötletek, tervek

 

Gólya viszi a fiát (Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus)

A klasszikus „cipelős” játék a történet helyzetére emlékeztet, amikor a barátai egy kosárban cipelik Aszáfot, a mindkét lábára „béna” fiút. A történet szerint akkor alkalmazzák ezt, ha sietnek valahová, és gyorsabban tudnak így haladni, mint a fiú a mankóival. Tehát a társ cipelése alkalmas gyors, akár versenyszerű mozgásjátékra is. Kipróbálhatjuk sorversenyként, illetve váltásokkal is.

Kép forrása

 

Két gyerek mindkét kezével egymás csuklójába kapaszkodva fogja meg a társa kezét, a felső képen látható módon. Ráültetnek egy harmadik gyereket, és így cipelik a célig. Cipelés közben egy mondókát is mondogathatnak:

 

Gólya viszi a fiát,
hol felveszi, hol leteszi,
Viszi, viszi,
itt leteszi, hopp!

 

Kép forrása

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

07-1. Kenyér és malom

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, érzékszervi játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, online szöveg, 

 

  • Bibliai történet: Zsoltárok 65,10–14; 127,2; Máté 6,11; Lukács 22,19; 24,30; János 6,11; 6,35; 21,13
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, egzisztenciális, testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Kenyérközösség Jézussal, kenyérkóstoló; történetolvasás, beszélgetés: a kenyérsütés előkészületei, kamaszlány gondok; kézimalom mozgásának megfigyelése; malommondókák mozgáskísérettel, szólamjátékkal, zsoltárdicséret malomkőritmussal

 

Vette a kenyeret… (Verbális-nyelvi, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Húsvét után Jézus többször is megjelent a tanítványainak. Az emmausi tanítványok akkor ismerték fel, amikor „vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta” (Lukács 24,30). A jelenet a Galileai-tenger partján is megismétlődik (János 21,13). Jézus különös ismertetőjegye ez a kenyérközösség, ami a nemrég lezajlott utolsó vacsorára emlékezteti a tanítványokat (Lukács 22,19), és persze az ötezer ember megvendégelésére is (János 6,11). S az is valószínű, hogy a mindennapi kenyérért való hálaadás gesztusáról van szó, nem csupán ünnepi ceremóniáról (vö. Máté 6,11).

Láthatjuk tehát, hogy a kenyér különleges szerepet töltött be a bibliai idők kultúrájában. Isten áldásának jele volt, Isten ajándékának tekintették (Zsoltárok 65,10–14; 127,2). Nem véletlen, hogy Jézus is ezzel a kijelentéssel „mutatkozik be” (János 6,35): „Én vagyok az élet kenyere.” A „régi” ember számára a kenyér egyenlő volt az élettel, amit a magyar tájnyelv is megőrzött, hiszen több magyar vidéken a búza egyik elnevezése: „élet”.

 

Kóstoljunk bele az „életbe” így, ezzel a szemlélettel. Mintha az életfeltételeink javából részesednénk. Előzetesen vágjunk fel egy szelet friss kovászos kenyeret falatokra, és kínáljuk meg vele a gyerekeket. Lassan majszolják el, élvezzék az ízét.

Majd kínáljuk meg őket kovásztalan kenyérrel vagy pászkával is hasonló módon. Ropogtassák el a falatokat, és hasonlítsák össze az ízét a kovászossal.

Beszéljük meg, mit tapasztaltak a két ízvilágról, kinek melyik ízlik jobban.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

06-6. Bánatból öröm

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 

 

  • Bibliai történet: Zsoltárok 126,1–3; Lukács 24,1–11; 1Korinthus 9,25
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális térbeli, természeti
  • Tevékenység: Énekes körjáték, beszélgetés, énektanulás, éneklés ritmikus hangszerkísérettel; koszorú készítése papírból, élő virágból, tojásokból

 

Koszorú, koszorú (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Ezt az énekes játékot inkább lányok játszották régen, de mi nyugodtan játszhatjuk vegyes csoporttal is. Egy valaki középre áll, a többiek körülötte kört alkotnak kézfogással vagy a karokat felemelve és összefonva. A kör lassan forogni kezd, miközben énekelnek:

Koszorú, koszorú,
Mért vagy olyan szomorú?
Azért vagyok szomorú,
Mert a nevem koszorú.

A dal végén a kör megáll, a középen álló pedig kiválaszt valakit, akivel helyet cserél.

Játék forrása, kottával

 

Vajon miért lehet szomorú egy koszorú? – Hallgassuk meg erről a gyerekek gondolatait!

Majd kérdezzük meg, mikor szoktak koszorút készíteni, koszorút kötni?

Az életünket végigköveti a koszorú:

  • gyerekkorban a virágkoszorú kötése még játék
  • házasságkötéskor a virágkoszorú a szeretetkapcsolat és szövetség jelképe
  • szülőként, nagyszülőként újra virágkoszorút kötünk a gyerekeknek, és meg is tanítjuk őket erre
  • ha versenypályán futunk vagy küzdünk, a győzelem jelképe a koszorú (1Kor 9,25)
  • utolsó koszorúnk a halottak búcsúztatásához kapcsolódik, ám a virágkoszorú (és a „hervadhatatlan” győzelmi koszorú) a feltámadás reménységére is utal

 

Hogy lehet a szomorúságból öröm? Ki az, aki átélte már, hogy nagy szomorúságot még nagyobb öröm követ? Aki szeretné, el is mesélheti ezt az élményt.

Isten népe is többször átélhette ezt. A babiloni fogságból való szabadulás a bánatot örömre fordította, amit a 126. zsoltár így énekel meg (1–3. v.):

 

Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr,
olyanok voltunk, mint az álmodók.
Akkor megtelt a szánk nevetéssel,
és örömkiáltás volt nyelvünkön.
Ezt mondták akkor a népek:
Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr!
Hatalmas dolgot tett velünk az Úr,
ezért örvendezünk.

 

Hasonló volt ehhez Jézus tanítványainak az öröme, ami a kereszthalála utáni gyászt és fájdalmat váltotta ujjongó örömre, majd adta tovább a népeknek. Erről szól Örvendezz, örvendezz, minden nép! című húsvéti énekünk (kottával együtt elérhető a címre kattintva):

 

Örvendezz, örvendezz, minden nép!
Vidd a hírt, vidd a hírt szerteszét:
Jézus legyőzte a sírok éjjelét! 

Sziklakő, sziklakő nincsen ott,
szólanak, szólanak angyalok:
Jézus húsvét hajnalán feltámadott!

 

Tanuljuk meg a dalt, és énekeljük valóban ujjongó örömmel és hangszeres ritmuskísérettel.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

06-5. Leányka, ébredj

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

 

  • Bibliai történet: Máté 9,18–19.23–26; Márk 5,21–24.35–43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, logikai-matematikai, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális térbeli
  • Tevékenység: Élethelyzetek, állítások megítélése érzelmi alapon, hangulatjelekkel; történetolvasás, beszélgetés: Jairus lányának halálhíre és feltámasztása; énektanulás, éneklés szereposztással, térmakett készítése a történethez

 

Szomorú – vidám (Verbális-nyelvi, kapcsolati, logikai-matematikai)

Készítsenek a gyerekek kartonból vagy hosszában kettéhajtott írólapból/rajzlapból egy-egy kétoldalas emoji-táblát. Egyik oldalára vidám, másik oldalára szomorú jelentésű hangulatjelet rajzoljanak, ami felmutatva is jól látható.

Majd mondjunk állításokat, amire az érzésük szerint megfelelő hangulatjel felemelésével válaszoljanak a gyerekek. Az állítások lehetnek általánosak vagy konkrétan a mai életünkre vonatkozóak, illetve utalhatnak a sorozat előző történeteire, kapcsolati viszonyaira. Pl.:

  • Süt a nap, de erős szél fúj.
  • Közeledik a húsvét.
  • Jó hosszú lesz a tavaszi szünet.
  • Idén egy héttel tovább járunk iskolába.
  • Előfordul, hogy egyedül vagyok otthon.
  • Be van osztva otthon a házi munka, nekem is segítenem kell.
  • Anya/apa fáradtan jött haza. Töröm a fejem, mivel is tudnám felvidítani.
  • A tesóm megint elkérte a legókészletemet.

Képzeld magad Néea vagy Bítia helyébe, úgy reagálj:

  • Apa és anya napokig távol van, egyedül vagyok otthon.
  • Főzök valami finomságot, hogy apának a kedvében járjak.
  • Édesapám ma megint Mózes törvényét magyarázta nekem.
  • Ha lenne testvérem, betűket rajzolnék neki a földre.
  • Apa biztosan nem szeret, azért olyan morcos a tekintete.
  • Anya úgy beszélt Jésuáról, mintha ő lenne a Messiás.
  • Édesapám szerint a Messiás szelíd lesz és igazságos.
  • Édesanyám túl sokat aggódik, ráférne egy kis nyugalom.

Felismerték-e a gyerekek, melyik gondolat születhetett Néea fejében, és melyik Bítia fejében?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

06-4. Természetes édesség

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, barkácsolás, kézművesség, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

 

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,10–11; Példabeszédek 4,3–4; 22,6; Lukács 6,43–45; Galata 5,22–23
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Bibliaismeret: természetes édesítők: a méz és a gyümölcs szerepe és szimbolikája; önismereti játék: kapcsolatépítő „édességek”; húsvéti finomság készítése: ételek, sütemények mazsolával

 

Édesítők, édesség (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti)

Néea mazsolás lencsével kedveskedett az édesapjának.

A bibliai időkben, Jézus korában nem volt még kristálycukor, amit ma a boltban kilószámra lehet venni. A cukor csak a középkorban terjedt el Európában, amit ekkor cukornádból készítettek. Csak a 19. században kezdték el gyártani a cukrot cukorrépából, ami aztán alaposan megváltoztatta az étkezési szokásainkat. Mára az édességipar és -kereskedelem, főleg ünnepi időszakban, tengernyi finomsággal árasztja el a modern piacokat: a szupermarketeket és plázákat.

De mi volt a helyzet a bibliai időkben? Mi adta az étel édességét? – Történetünkben a mazsola.

A gyümölcsök és a méz édessége végigkíséri a bibliai időket. A vadméhek „termelte” mézet éppúgy megtalálta az ember a természetben, mint a fák gyümölcsét, és meg is becsülte, amiről ilyen kulcsigék szólnak a Bibliában:

 

„Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak, kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.” (Zsoltárok 19,10–11)

 

„Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6,43–45)

 

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Galata 5,22–23)

 

A történet és az igék szerint milyen „édességei” lehetnek az életünknek? Hogyan tudunk ezekkel jól élni a családi vagy baráti kapcsolatainkban?

Mindenki írjon magának egy kis listát, amin felsorol pár lelki édességet, finomságot, amivel meg tudja lepni a szüleit, testvéreit vagy barátait. Ne általánosságokra gondoljanak a gyerekek, inkább konkrét dolgokra, gesztusokra, amit meg tudnak tenni a másikért. Ezt a listát most nem kell megmutatni senkinek, maradhat teljesen titkos. Viszont a listákba mélyedés után még beszélgethetünk, és aki szeretné, elárulhat egyet s mást a listájáról.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

06-3. Szülők, gyermekek

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, érzékszervi játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

 

  • Bibliai történet: Példabeszédek 4,3–4; 22,6; Lukács 7,11–17
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, egzisztenciális, önismereti
  • Tevékenység: Beszélgetés: szülőkkel való kapcsolat, szülőnevek; történetolvasás, beszélgetés: kapcsolat a szülőkkel, barátnővel; ön- és társismereti játék: értéksorrend; bibliaolvasás, hírmondó szerepjáték

 

Édes… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti)

Kérdezzük meg a gyerekektől: Ti hogy szoktátok szólítani aput vagy anyut?

Gyűjtsük össze a csoport által használt szülőneveket. Majd keressünk további neveket, elnevezéseket a szülőkre. Előbukkan-e az édesapám, édesanyám kifejezés? Ha igen, melyik körben: a mindennaposan használt vagy a ritkán használt nevek között?

Aki nem így szólítja a szüleit, el tudja-e képzelni ezt a névhasználatot?

Mindenki mondjon egy mondatot, amelyben megszólítja valamelyik szülőt, és a mondat így kezdődik:

Édesapám, …

Édesanyám, …

Mit jelent a szóban az „édes”? Mitől lehet igazán édes a szülővel való kapcsolat?

 

Folytatásos történetünkben Néea szülei több napra elmentek otthonról, a lányra maradt a ház, az állatok rendben tartása. Emlékeztek-e rá, mivel akarta fogadni a szüleit? Mivel akarta megédesíteni az apjával való kapcsolatot?

Fél marék mazsola nem nagy cucc, mondhatjuk. Próbáljuk ki: Osszunk szét a csoportban kb. fél marék mazsolát. Mindenkinek jut néhány szem, kóstolgassuk, majszoljuk el. Ugye finom? Amilyen pici az összeaszalódott szőlőszem, olyan intenzív az íze. Betölti az egész szánkat az a picit savanykás-fanyar édes íz.

Apa is, anya is ilyen módon édes: betölti az életünket a jelenléte, ami jó, nagyon jó.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

06-2. Lányok, asszonyok

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 

 

  • Bibliai történet: 1Mózes 18,1–15;41,1–43; Példabeszédek 31,10–31; 2Sámuel 6,1–19; 1Királyok 3,16–28; 17,1–7; Ézsaiás 11,1–10; Máté 9,18.23–24
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti
  • Tevékenység: Bibliaismeret: lányok, nők helyzete, szerepe a családban; történetolvasás, beszélgetés: két lány és Isten igéje; bibliaolvasás és beszélgetés csoportkörben, beszámolók

 

A derék asszony iskolája (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Kérdezzük meg a gyerekektől: Vajon a lányok miért nem tanulhattak a zsinagógai iskolában, mint a fiúk? Mit gondoltok, mi volt a lányok dolga, feladata a családban?

A lányok az édesanyjuktól megtanultak mindent, hogy jó feleségek és anyukák legyenek, ha eljön az ideje. Meg kellett tanulniuk a háztartás vezetését, az ételek készítését a törvény előírásainak megfelelően. Az edények tisztítását, a liszt őrlését, a kenyérsütést. A nők maguk szőtték a ruhák anyagait, varrták a ruhákat. Háziállatokat tartottak, zöldséget, gyümölcsöt termeltek, piacra jártak.

Olvassák el a gyerekek kis csoportokban a Bibliából „A derék asszony dicséretét” (Példabeszédek 31,10–31), majd számoljanak be, mi minden volt az asszony dolga? Milyen nevet lehetne adni ennek a „foglalkozásnak”?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

06-1. Mesterségem címere…

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, kép, galéria, 

 

  • Bibliai történet: 2Mózes 15,20; Zsoltárok 136,1–4; 149,3; 150,4; Jeremiás 9,16–17; Máté 9,23–24; Márk 5,38–39
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, egzisztenciális, önismereti
  • Tevékenység: Ügyességi labdastaféta mondókaritmusban; mímes-mozgásos mesterségkitaláló játék; történetolvasás, beszélgetés: egy korabeli zenészcsalád élete; ismerkedés ritmus- és egyéb hangszerekkel, hangszerjáték, éneklés táncmozgással; egy különös foglalkozás: a siratóasszony

 

Mesterségátadás (Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus)

Népi gyermekjáték, amit többnyire lányok játszottak, hárman-négyen. Játszhatjuk most is kis körökben (3-5 fő), külön lánykörök, fiúkörök alakíthatók. A játék elején megegyeznek a játékosok egy sorrendben, amely szerint egymás után ütögetik a földhöz a labdát. Egy-egy játékos az alábbi mondóka ritmusára ütöget, egészen addig, míg a mondóka végére nem ér. Akkor a soron következő játékos veszi át tőle a labdát, úgy, hogy az ütögetés folyamatos maradjon. Aki hibázik, kiáll a játékból. Ha hiba nélkül körbemegy az ütögetés, akkor a játékoskör „kiváló” minősítést kap. Három hiba nélküli kör után adható ki a „mesterkör” fokozat.

 

Ki-ki maga mesterségét
folytatja, folytatja,
a másiknak átadja,
átadja,
egy, kettő, három!

 

Forrás: Megy a gyűrű vándorútra (Gondolat, 1982, 399-400. o.)

 

Amerikából jöttünk (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi)

A népszerű „Amerikából jöttünk” című játékot 6-tól 12 éves korig ajánljuk. A kisebbek nyilván egyszerűbb, a nagyobbak érdekesebb, ritkább foglalkozásokat fognak választani. 4-5 fővel már nyugodtan játszható, de nagyobb létszámmal is jól működik közösen a játék.

Kiválasztunk két gyereket, akik kimennek a teremből, és kitalálnak egy foglalkozást (pl. cukrász). Majd visszatérnek, és így kezdik a játékot: „Amerikából jöttünk, híres mesterségünk címere: cé, esz (a foglalkozásnév első és utolsó betűje). Ezután elmutogatják a foglalkozást, a többiek pedig megpróbálják kitalálni.

Aki kitalálta, szabadon választhat magának egy párt, vagy az alábbi játékkal választ párt a korábbi játékosok közül:

A játékosok visszahúzódnak, és kitalálnak maguknak egy-egy nevet, tetszés szerint, pl. „alma” és „csoki”. Visszajönnek, és megkérdezik: „Mit szeretsz jobban, az almát vagy a csokit?” A kérdezett játékos tetszés szerint válaszol, és akit választott, azzal folytatja a játékot.

A játék bibliai változattal is játszható: Itt a teremből kilépő két gyerek valamilyen bibliai foglalkozást vagy tevékenységet választ (pl. katona), és visszatérve így folytatja: „A Bibliából jöttünk, híres mesterségünk címere: ká, a.” Minden másban megegyezik az előbbi játékkal.

A játék során figyeljünk arra, hogy lehetőleg mindenki sorra kerüljön. Nagyobb létszám esetén ezért érdemes a kitalálónak új párt választani.

Játék után megkérdezhetjük a gyerekektől:

Ki hogyan érezte magát játék közben?
Te mi szeretnél lenni felnőtt korodban? Mutogasd el!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

05-6. Csak egy szót szólj

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Bibliai történet: Máté 8,5–13; Lukács 7,1–10
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliai szöveg tanulmányozása, beszélgetés, írásbeli jellemzés: a római százados jellemvonásai; szókereső, szövegkiegészítő és keresztrejtvény; kreatív írás: kapernaumi hírek

 

A százados mint „római jellem” (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

A „római jellem” fogalommá vált. Jellemzői a gyakorlatiasság, katonás egyszerűség és szigorú életvitel, durvább ízlés, takarékosság, a fényűzés kerülése. Mindezekből több jellemvonást megtalálunk a kapernaumi századosnál, ám ő túltesz mindezeken.

Vizsgáljuk meg a százados jellemvonásait alaposabban a történet mindkét változatában (Máté 8,5–13; Lukács 7,1–10):

Olvassák el a gyerekek a Bibliában a történetet, és önállóan gyűjtsenek olyan tulajdonságokat, amelyek a századost jellemzik.

Keressék meg a történetben, ami azt igazolja, hogy a százados

  • emberséges,
  • adakozó,
  • szereti a zsidókat,
  • fegyelmezett,
  • alázatos,
  • feltétel nélkül hisz.

A százados a legnagyobb elismerést Jézustól kapta, ami többet ért minden kitüntetésnél. Mit mondott róla Jézus?

 

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy a kapernaumi százados tulajdonságai közül melyik a legértékesebb? Melyik tulajdonságát lenne érdemes követni? Hogyan valósulhat ez meg a mi életünkben?

Írjanak a gyerekek rövid jellemzést: Mutassák be a századost az egyik barátja vagy tisztelője nevében, aki lehet római katona, zsidó férfi vagy nő vagy akár gyerek is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

05-5. A római százados hite

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 4,2; Máté 8,5–13; Lukács 7,1–10
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Páros vívógyakorlatok: ujjpárbaj, szempárbaj; szemközt a halállal: beszélgetés, történetolvasás; imádság megfogalmazása írásban, énekelt imádság

 

Ujjpárbaj (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Kiindulóhelyzetben párban egymással szemben, támadóállásban állnak a gyerekek: egyik láb előrébb helyezkedik el. Kezet fognak a párjukkal úgy, hogy a mutatóujjuk kinyújtva, előre, kissé felfelé néz. Az összefogott kézzel azonos láb van elöl, és a lábaik nem mozdulhatnak el. Ebben a helyzetben kell a kinyújtott mutatóujjal megbökni a másikat. Az összefogott kéz csuklóján, alkarján nem érvényes, de könyöktől már a teljes testfelületet érheti találat, a lábakat is. A fejre viszont vigyázni kell, ahogy a durvulásra is. Mindkét kézzel lehet játszani, mondjuk három nyert menetig. Majd lehet párokat cserélni!

Vigyázzunk, az ujjvívás nem veszélytelen, a szkanderhez hasonló dinamizáló erőgyakorlat. Nagyobb gyerekeknek való.

 

Szempárbaj, farkasszem (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)

Szintén párban helyezkednek el a gyerekek, néhány lépés távolságra, és szemrebbenés nélkül néznek egymás szemébe. Csak a tekintetek találkoznak, arcjáték, fintor stb. nem ér, lehetőleg rezzenéstelen arccal kell állni a másik tekintetét. Ha valaki pislant vagy elneveti magát, akkor elvesztette a párbajt. Ilyenkor párt lehet cserélni.

Variáció: A páros távolabbról, de látótávolságból kezdi a szempárbajt, majd lassan, lépésről lépésre közelednek, végül megállnak egymással szemben kb. egy lépésre a felek.

Játék után beszélgessünk:

Ki hogyan érezte magát a szempárbaj során? Kinek hogy sikerült? Min múlik a tekintet „állóképessége”?
Képzeljétek el, hogy a harcmezőn néztek farkasszemet az ellenféllel. Aki meg is ölhet akár. Vajon ott hogy sikerülne állni a másik tekintetét?
Képzeljétek el, hogy az ellenfél nem egy másik harcos, hanem egy súlyos betegség. Hogy tudnánk ilyen helyzetben „farkasszemet nézni” a halállal?

Kép forrása

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.