Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 18,5–30; 19,1–18; 24; 26; 2Sámuel 5,4; Zsoltárok 18,2–4.32; Lukács 1,32–33
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Történetnyomozás csoportmunkában, tulajdonsággyűjtés, közmondás értelmezése, beszélgetés; csapatválasztás, mozgásos csoportjátékok csapatkapitánnyal

 

Történetnyomozás (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

Dávidnak menekülnie kellett, hiába kente fel őt királynak Sámuel, hiába volt ő a filiszteusverő hős. Saul számára fenyegetést jelentett a jelenléte. De hogyan is történt mindez? Hogyan alakult ki ez a „két király nem fér meg egy királyságban” helyzet? Nyomozzunk utána egy-egy epizód bibliai szövegének tanulmányozásával.

A gyerekek kis csoportokban keressék a nyomokat az alábbi kérdésekre egy-egy bibliai részben, igeszakaszban:

  • Miért bukkant fel Saulban, és hogyan hatalmasodott el benne a féltékenység? – 1Sámuel 18,5–30
  • Miért kellett Dávidnak elmenekülni a királyi udvarból? – 1Sámuel 19,1–18
  • Hogyan viselkedett Dávid és Saul, amikor Éngedi sziklaváránál véletlenül újra találkoztak? – 1Sámuel 24
  • Dávid és Saul következő találkozása már szándékos, tervezett volt. Mit akart elérni és bizonyítani ezzel Dávid? Saul hogyan reagált? – 1Sámuel 26

A nyomozás eredményéről számoljanak be a csoportok, majd gyűjtsük össze a Sault és Dávidot jellemző tulajdonságokat. Ezek alapján miért volt Dávid alkalmasabb személy az uralkodásra?

Vajon felmerült-e a tulajdonságok közt a türelem? Miért illik Dávidra?

Mit jelent Dávid esetében a „türelem rózsát terem” közmondás? Hogyan fordíthatnánk le a bibliai történet nyelvére? (Türelem királyságot terem.)

Bizony, a vezető egyik legfontosabb tulajdonsága a türelem. És a kitartás meghozza az eredményt. Amikor eljön az ideje, Dávidból király lesz. És majd királyként is sokszor meg kell őriznie a higgadtságát.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Sámuel 18–19; 22,1–2; 24; 26–27; 29; 31; 2Sámuel 2; 5; 7; Zsoltárok 18,2–4.32; Lukács 1,32–33
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Közmondások értelmezése, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Saul és Dávid, Dávid útja a királyságig; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; hálaadó zsoltár és vers értő olvasása, dallam- és ritmuskíséret, zenehallgatás, éneklés

 

Két dudás egy csárdában (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Beszélgessünk:

Hogyan folytatnátok a közmondást: Két dudás egy csárdában…? – Előbb hallgassuk meg azok ötleteit, akik most hallják a közmondást először.

A helyes megoldás így szól: Két dudás egy csárdában nem fér meg. – Jó, de miért? És mit jelent ez?

Ki hallott már dudaszót? Bizony, elég erős, harsány hangja van, ha megszólal, betölti az egész helyiséget. Két duda hangja pedig szinte elviselhetetlen lehet együtt. Ugyanígy, ha van egy hangadó vezéregyéniség egy közösségben, mindenki rá figyel, és irányítani tudja a csapatot. Ám ha két hangadó is van, bizony zavar támad. A hangadók egymásnak feszülnek, a csapat tagjai pedig elbizonytalanodnak, mert nem tudják, kire figyeljenek.

Hasonló jelentése van az alábbi közmondásoknak is:

  • Nem lehet két nap az égen. – Nem lehet két azonos jogkörű vezető egy közösségben.
  • Két éles pallos nem fér egy hüvelybe. – Két hatalomra törő ember nehezen fér meg egymással.
  • Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni. – Nehezen férnek össze, akik ugyanabban a közösségben törnek vezető szerepre.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 17,1–58; 18,1–5
  • Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Félelemlista, tanácsok félelem ellen; vers nyelvi eszközeinek megfigyelése, ritmusjáték, zenehallgatás; kreatív írás: hírek, interjúk megfogalmazása több nézőpontból; kavicsgyűjtés, aranymondás írása szókövekre; kavicsdobó és -kapó ügyességi játék

 

A félelem óriásai (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

 

Ha felnagyítjuk a bajokat, azokból könnyen óriások lesznek. Persze attól még a baj lehet elég nagy. De a félelem, a rettegés könnyen lebénít, és akkor a baj tényleg óriássá, legyőzhetetlenné válik.

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mitől szoktak félni, illetve mitől féltek kicsi korukban. Majd mindenki írjon egy cédulára legalább 3 olyan dolgot, amitől fél vagy félt valamikor. (A listán ne szerepeljen a saját név.)

Ha elkészültek, gyűjtsük össze a cédulákat, és mindenki húzzon egyet (nem a sajátját). Nem azt kell most kitalálni, hogy ki írta, hanem azon kell elgondolkodni, hogyan segítsünk legyőzni a félelem óriásait. Mindenki válasszon a listáról egyet, és mondja el, mit tanácsol: Hogyan lehetne legyőzni ezt a félelmet?

Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb bajban is rábízhatjuk magunkat Istenre, mint Dávid.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Sámuel 17,1–58; 18,1–5
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: A mesebeli és bibliai óriások összehasonlítása, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Dávid és Góliát; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó zsoltár, seregkánon

 

Óriások földjén (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Beszélgessünk:

Mi jut eszetekbe arról a szóról, hogy ÓRIÁS? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait.
A mesékben milyennek mutatkozik az óriás? Hogyan viselkednek a meseszereplők, ha találkoznak egy óriással?
Miért kelt vagy kelthet félelmet az óriással való találkozás?
És ha a valóságban találkozik valaki egy óriással, egy óriás termetű emberrel, az milyen érzéseket kelthet benne? Mitől függ, hogy félni fog tőle, igyekszik elkerülni, vagy inkább barátkozni kezd vele?

A Bibliában is szerepelnek „óriások”. Emlékeztek rájuk? Hol találkoztunk velük? – Bizony, a Kánaánba küldött kémek hoztak hírt arról, hogy azon a földön óriások élnek. Mit gondoltok, valóban óriások voltak, vagy csak óriásnak látták őket a kémek?

Kánaánban a későbbi Júda hegyvidékén, főleg Hebrón környékén éltek Anák fiai, az anákok, akik valóban hatalmas, óriás termetű emberek voltak. Félelmetes óriásoknak látták őket a megrettent kémek. Ám a honfoglalás idején Józsué legyőzte őket, és nem maradtak anákok csak a Nagy-tenger partján lévő városokban, ahol a filiszteusok éltek. Az anákok leszármazottja lehet az az óriás termetű férfi is, aki a mai történetünk egyik fő szereplője. A neve is Ó-I-Á, csak az ÓRIÁS mássalhangzóit kell kicserélni. Ki tudja, hogyan?

Táblára írva vagy szókártyákkal is kicserélhetjük a betűket: GÓLIÁT

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 6,5; 1Sámuel 16,1–23; Zsoltárok 23,1–4; 78,70–72
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Bizalomzsoltár pásztorképe: értelmezés, képalkotás; beszélgetés az állatgondozásról, rajz, gondozási terv készítése; „teljes szív” képe a Bibliában, kirigami szív készítése; kerethárfa, dobozlant készítése, hangpróba, hangjáték, dallamkíséret; zenehallgatás, éneklés

 

Az Úr az én pásztorom (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli)

Dávid nemcsak a juhok hangját ismerte, hanem a húrok pengetéséhez is értett. Dalok, zsoltárimák laktak a szívében, ami tele volt Isten iránti bizalommal. Számos zsoltárénekében megszólal ez a bizalom, amivel a 23. zsoltár 1–4. versében a jó pásztort dicséri:

 

Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget,
csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól,
mert te velem vagy:
vessződ és botod megvigasztal engem.

 

Kép: 123RF

Miért nem szűkölködik a nyáj a jó pásztor mellett? Mit jelent a nyáj számára az igaz ösvény, és mit a halál árnyékának völgye? Hogyan vigasztalhat a vessző és a bot?

Mit jelent mindez az ember számára, ha a jó pásztor maga az Isten?

Rajzold le azt, ahogyan a jó pásztort a zsoltár alapján elképzeled!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Sámuel 15,22–23.35; 16,1–13
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Beszédes nevek: név- és jelentéspárosító, családfakirakó; bibliai történetmesélés: Sámuel királlyá keni Dávidot; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, ének kánonban

 

Beszédes nevek (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Utóbbi három történetünk főbb szereplőinek a nevei eléggé beszédesek. A gyerekek egyénileg, párban vagy kis csoportokban párosítsák a neveket a jelentésükkel. A párosító elérhető a Beszédes nevek című tankockán (kattints a címre) vagy a letölthető melléklet kis kártyáin. A párosítóban csak a nevek első jelentése szerepel, alább több jelentésárnyalat található:

  • Anna: kegyelem, könyörület
  • Sámuel: az Úr meghallgat
  • Bóáz: erő van benne, erős
  • Ruth: barátság, barátnő
  • Óbéd: szolgálatban álló, Istent imádó
  • Isai: Isten embere
  • Saul: akit kértek, kívántak

Beszéljük meg, mi a helyes megoldás, miből lehetett kitalálni a név jelentését? Melyik név miért beszédes?

A nevek többsége egy család tagjait ábrázolja. Rakjuk ki (írjuk fel) a nevekből a családfát, melynek szintjei:

Bóáz – Ruth
Óbéd
Isai

A nevek alapján mit tudunk elmondani erről a családról? Vajon milyen nevekkel folytatódhat a családtörténet?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Bírák 8,22–23; 17,6; 21,25; 1Sámuel 7,15–17; 8–11; 13,1–15; Zsoltárok 21,4; 25,4–5
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Tulajdonság-labirintus készítése; fejes szólások jelentése, alkalmazása, kreatív írás; parancs–engedelmesség szituációs játék; bizalomjáték vakvezetéssel, döntéshelyzetet vizsgáló szituációs játék

 

Tulajdonság-labirintus (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, vizuális-térbeli)

Saul a szolgájával nagy területet járt be a szamarakat keresve, ráadásul hegyes-völgyes vidéket. Milyen tulajdonságokra volt szükség a napokon át tartó kereséshez? Milyen tulajdonságok vezették el őket Isten emberéhez? Milyen tulajdonságok vezettek oda, hogy szamarak helyett Saul királyságot talált?
(Szófogadás az apának. Kitartó keresés. Együttműködés a szolgával. Isten emberéhez fordulás.)

Kép: 123RF

 

Kis csoportokban vagy páros munkában tervezzenek és rajzoljanak a gyerekek egy-egy labirintust, ami a szamarat keresők útvonalát jelképezi. Érdemes nagyobb felületen, A3-as lapon vagy csomagolópapíron dolgozni. Kis cédulákra írjanak egy-egy tulajdonságot, ami fontos egy király számára, és olyanokat is, ami akadály vagy káros lehet. Helyezzék el a cédulákat a labirintusrajzon: a fontos tulajdonságokat a cél felé vezető útszakaszra; a káros tulajdonságokat pedig a tévutakra vagy zsákutcákra.

Végül mutassák be egymásnak a labirintusokat és a célhoz vezető „királyi” út tulajdonságait.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Bírák 8,22–23; 1Sámuel 7,15–17; 8–11; 13,1–15
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Tulajdonságok gyűjtése, értéksorrendbe állítása; bibliai történetmesélés: Sámuel, Izráel utolsó bírája és Saul, Izráel első királya; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, imádságos ének

 

Királyválasztó tulajdonságok (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

Beszélgessünk:

Mire mondjuk ma azt, hogy KIRÁLY? Kit tekintünk királynak valamiben?
Vannak-e még igazi királyok? Hol?
Mi volt a szerepe a királynak a régi korokban?
Szerintetek mik egy jó király legfontosabb tulajdonságai?

Rendezzünk tulajdonság-szavazást: Mindenki írjon fel három tulajdonságot egy cédulára.

Majd a cédulákat összegyűjtve listázzuk együtt a felírt tulajdonságokat. Amelyik tulajdonság többször szerepel (lényegtelen különbség a megfogalmazásban nem számít), az a listán több strigulát (szavazatot) kap.

Végül emeljük ki a legtöbb szavazatot kapott tulajdonságokat: csoportunk számára ezek a legfontosabb „királyválasztó” tulajdonságok.

Na de hogyan zajlott a királyválasztás Izráelben? És miért volt szükség királyra? Hisz eddig a nép vezetői nem voltak királyok. Mózes próféta volt, Isten embere. Utána Józsué lett a nép vezetője, szintén isteni felhatalmazással. Majd jöttek a bírák, végül Sámuel, aki próféta és Izráel bírája is volt egyben.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 1,1–28; 2,18–21.26; 3,1–21; Zsoltárok 40,7; Máté 13,9.15.16
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Füles szólások és igék csoportosítása, hangjáték csoportmunkában; fülelő versjáték és karakterrajz; fejbáb készítése „halló” fülekkel; riportkészítés, jövőbe „látó” írás a felnőtt hivatásról

 

Füles szólások-mondások (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Melyik lehet köznapi magyar szólás, melyik lehet bibliai ige? Csoportosítsák a gyerekek a szólásmondásokat a Füles szólások-mondások című tankockán (kattints a címre).

Magyar szólások:                                                                                                                                                    Kép: 123RF

  • Hegyezi a fülét.
  • Elengedi a füle mellett.
  • Süket fülekre talál.
  • Mind a két fülére alszik.
  • Kinyitja a fülét.
  • Füle botját se mozdítja.

Bibliai igék:

  • Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád! (1Sámuel 3,9)
  • Aki csak hallja, belecsendül mind a két füle. (1Sámuel 3,11)
  • Nyitott fület adtál nekem. (Zsoltárok 40,7)
  • Akinek van füle, hallja! (Máté 13,9)
  • Megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak. (Máté 13,15)
  • A ti fületek boldog, mert hall. (Máté 13,16)

 

Beszéljük meg, melyik szólás vagy ige mit jelent, és mi köze lehet a bibliai történethez?

A gyerekek alakítsanak kis csoportokat, és csoportonként válasszanak egy szólást vagy igét. Majd ehhez kapcsolódva készítsenek szóban egy hangjátékot, amiben hangokkal, párbeszéddel bontakozik ki egy élethelyzet. Az élethelyzet kapcsolódhat a bibliai korhoz, Sámuel történetéhez, de lehet mai szituáció is, például a bibliai történet párhuzama.

Ha a csoportok felkészültek, mutassák be egymásnak a hangjátékokat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

Sorshordozó nevek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Bóáz és Ruth elsőszülött fia az Óbéd nevet kapta, ami azt jelenti: Istent imádó, szolgálatban álló. Ő volt Dávid nagyapja és Jézus egyik őse. Az Istent imádó és szolgáló ember. Akinek a neve is beszédes, előrevetíti a sorsát.

Mi alapján adnak ma nevet a gyerekeiknek a szülők? Figyelnek-e a nevek jelentésére? – Ha valakinek van a névválasztással kapcsolatos tapasztalata a családjában, elmondhatja.

Képzeljétek el, hogy kistestvéretek születik. Édesanyád téged is megkérdez, milyen nevet adjon a gyermeknek. Te milyen lány- és fiúnevet javasolnál? (Még nem derült ki, hogy lány vagy fiú lesz.) Miért?

Tudjátok-e, hogy mit jelentenek a javasolt nevek? Nézzük meg a Magyar utónévkönyvben (Vince Kiadó, 2001) vagy a Keresztnevek eredete és jelentése című weboldalon (kattints a címre) néhány név jelentését.

 

A Biblia korában nagyon figyeltek a nevek jelentésére. A bibliai hősök nevében általában utal valami az illető személy születésére, életére is. Többnyire sorsot alakító, előrejelző nevek. Mint pl. az Anna, ami azt jelenti: kegyelem.

A mai történet Annától, Isten kegyelmétől indul, és egész Izráel sorsára hatással lesz.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.