Gyerekszemmel, Ősatyák és gyermekekÉletkorok:
felsős, Képesség területek:
ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, nyelvi feladat, játék, Szervezési formák:
hittanóra, ifjúsági alkalmak, Tudomány területek:
módszertani segédanyag,
Tevékenység: Családmodellező csoportjáték, élőképek a családból; történet megismerése Jákób meneküléséről és új családjáról; dramatikus játék: beszélgetés a kútnál, a történet eseményeinek reflexiói
Családi fotóalbum – élőképek (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális)
A gyerekek szabad választás alapján alkossanak családokat. Ne befolyásoljuk, hogy egy-egy család kikből és hány főből álljon. Miután megtörtént a „családalapítás”, a családok maguk között beszéljék meg, és osszák ki a családi szerepeket: szülők, testvérek, nagyszülők. Nem feltétel, hogy mindkét szülő szerepeljen, vagy hogy a nagyszülők is szerepeljenek. A mozaikcsalád helyzete is kialakulhat, pl. édesapa, nevelőapa, édesanya, édes- és féltestvérek.
A szerepegyeztetés után álljanak be a családok egy-egy családfotóhoz különböző élethelyzetekben, amit szintén maguk találnak ki. Pl.: közös vacsora, kirándulás, tévénézés, bevásárlás, születésnap stb. Próbáljanak ki néhány családfotót. Majd a legjobban sikerültek közül mutassanak be egy-egy családfotót egymásnak a családok.
A többiek próbálják meg kitalálni, milyen élethelyzetben készült a fotó, és kik szerepelnek a képen.
A családfotók bemutatása után beszélgessünk:
Hány fős családok alakultak? Melyik családban hány gyerek volt?
Melyik család volt „teljes” (két szülő)? Melyik volt „csonka” (egy szülő)? Melyik volt „mozaik” (elvált szülők, nevelőszülő, édes- és féltesók)?
Mit gondoltok, ma melyikből van több? Melyik a jobb? Miért? Mitől lehet jó egy család?
Mennyire jellemző ma a sok gyerek a családokban? És az, hogy gyerekek, szülők, nagyszülők egy háztartásban élnek, mennyire jellemző? Vajon miért?
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Sokrétű történetfeldolgozás: történetmesélés kulcsszavak alapján; az öröklés és áldás logikája; áldásszöveg zenei feldolgozása; edzésterv és mozgásfejlesztő játék; kollázskép készítése; bibliai zöldségek és állatok nyomában; interjú a történet szereplőivel; monológ, ima írása a szereplők nevében; vadász és pásztor csapatjátékok
Történetnyomozás
Ézsau és Jákób történetéből kitűnik, hogy a két testvér, hiába ikrek, mennyire eltérő karakter, személyiség. Ha ilyen nagy különbség van testvérek és képességek között, akkor bizony nincs könnyű dolga a szülőknek (ahogy a suliban a nevelőknek sem). Megkönnyíti a helyzetet, ha észrevesszük és figyelembe vesszük a gyerekekben a különbségeket, és saját képességeikhez képest fejlesztjük és értékeljük őket. Segít ebben Howard Gardner sokrétű intelligencia elmélete, amelynek intelligenciatípusai, képességterületei szerint dolgozhatjuk fel a történetet kis „szakértői csoportokban”. Mindez egy történetnyomozó játék keretében valósulhat meg, az alábbi szakértői csoportok és feladatcsomagok segítségével.
A nyolc csoport teljes osztálylétszám esetén alkalmazható, a csoportválasztást érdemes a gyerekek szabad választására bízni. Szűkebb csoportlétszám esetén a szakértői csoportok száma nyugodtan csökkenthető. Minden feladatsor a látens differenciálás elvére épül, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a csoport annyit old meg a feladatokból, amennyi az időkeretbe belefér, illetve amerre a közös érdeklődés vezeti őket. A megoldás minősége, és nem a mennyisége számít.
Történetmondó (Verbális-nyelvi intelligencia)
Az őstörténetek és nagyon sok bibliai történet eredetileg szájhagyomány útján maradt fenn, egymásnak adták tovább a nemzedékek, és csak jóval később rögzítették írásban. Mégis megőrizte azt az emlékezet, az élő memória. Vajon hogyan? Hogy lehet egy ilyen hosszú történetet megjegyezni?
Olvassátok el újra a történetet, és osszátok be mozzanatokra (cselekményegységekre). Mozzanatonként adjatok egy tömör címet, vagy emeljetek ki egy-két fontos kulcsszót, amiről az adott cselekmény eszetekbe jut. Írjátok le sorban a mozzanatok címeit vagy kulcsszavait.
A címek vagy kulcsszavak alapján meséljétek el újra a történetet. Hogy mikor ki és mennyit mesél, magatok döntsétek el.
Ha már jól ismert a történet, ki lehet próbálni egy kreatívabb történetmesélést is: A kiemelt kulcsszavakat írjátok ki cédulákra. A cédulákat keverjétek össze, és írással lefelé helyezzétek el az asztalon. Majd úgy meséljétek el a történetet, hogy véletlenszerűen húztok a kulcsszavak közül. A történetmesélésben így furcsa csavarok keletkeznek, de azért maga a történet nem változhat meg.
Kép forrása: Kees de Kort: Így szól hozzám a Biblia (2022, Parakletos Könyvesház, 47. o.)
Jogász (Logikai-matematikai intelligencia)
Tudjátok-e, mit jelentett a bibliai korban az elsőszülöttségi jog? Mire jogosította fel a fiút a családban, ha elsőnek született? Olvassatok utána itt: Elsőszülöttségi jog
Olvassátok el a történetből az elsőszülöttnek való áldást, és emeljétek ki a „tételeit”: listázzátok kulcsszavakkal, mi mindent kap az áldásban az elsőszülött.
Olvassátok el a „másodszülöttnek” való áldást is, és szintén listázzátok ki kulcsszavakkal.
Hasonlítsátok össze a két áldás tételeit: miben és mennyiben több az, amiben az elsőszülött részesül. Vajon megelégedhet-e ennyivel a másod- vagy többedszülött?
Mi az elsőszülöttségi jog és áldás logikája? Mit gondoltok, miért volt erre szükség?
Vajon ma működhetne-e ez a logika? Miért? Vitassátok meg.
És mi volt a lányokkal? Ők nem kaptak örökséget? Ha valaki meghalt, és csak lányai maradtak, ők nem örökölhettek? Utánaolvashattok ennek is: Örökösödés leányágon
A történetben két áldásszöveg is szerepel, amelyek a kor költészetének nyelvén szólalnak meg. Ezek tehát versek, amelyeket verssorokba törve találtok meg a Bibliában. A sorokat olvasva felfedezhetitek, hogy gondolatok ismétlődnek, mintha listát olvasna az ember. A ritmikusan ismétlődő gondolatokat (gondolatritmus) éneklő hangon (kántálva) is lehet mondani. Próbáljátok ki. Olvassátok fel az áldásszövegeket kórusban is. Majd osszátok be szóló és kórusrészekre, és adjátok elő így. Ritmushangszerekkel és egyéb zörejekkel is kísérhetitek a hangkompozíciót, amivel még jobban ki lehet fejezni a két áldás közti hangulati különbséget.
Személyi edző (Testi-mozgásos intelligencia)
Mind a vadászat, mind a pásztorkodás ügyességet, erőnlétet és kitartást kíván. A két fiúnak, Ézsaunak és Jákóbnak volt tehát mit gyakorolnia. Amíg gyerekek voltak, és ahogy növekedtek, lépésről lépésre kellett elsajátítaniuk azokat a képességeket, amelyek jó vadásszá, illetve pásztorrá tették őket.
Állítsatok össze egy-egy napi és heti edzéstervet Ézsau és Jákób számára kb. 11-12 éves korukban.
Találjatok ki egy-egy mozgásfejlesztő játékot a leendő vadász és pásztor számára. A játékot ki is próbálhatjátok, illetve bemutathatjátok.
Illusztrátor (Vizuális-térbeli intelligencia)
Alkossatok közösen egy kollázsképet Ézsau vadászterületéről vagy Jákób életterületéről. Javaslat a kollázsképhez felhasználható anyagokra a választott téma szerint:
vadászterület: színes és gyűrt papírok, falevelek, gallyacskák, termések, apró kavics
pásztor élettér: színes és gyűrt papírok, textilanyagok, pálcák, fonalak, gyapjú
Természetkutató (Természeti intelligencia)
Ézsau és Jákób történeteiben hangsúlyos szerepet kapnak a természet javai: a vörös lencse, valamint a vadhús és kecske. Hogy pontosan milyen növényről és állatokról lehet szó, járjatok utána.
Jákób és Rebeka konyhakertjében milyen növények lehettek? Mi tudhatunk a lencséről, pontosabban a vörös lencséről? Olvassatok utána itt: Zöldségek a Bibliából.
Milyen lehetett az a híres vöröslencse-főzelék? Milyen ételeket lehet még készíteni lencséből? Keressetek recepteket az interneten, kezdjétek itt: Bibliai szakácskönyv: Lencse.
A gyűjtött recepteket otthon ki is próbálhatjátok.
Ézsau a vadászterületén milyen állatokra vadászhatott? Mi lehetett az a vad, amit Rebeka kecskegida húsával és szőrével tudott helyettesíteni? Válasszatok ki néhány vadat a bibliai állatok listájából (csak tiszta állatok jöhetnek szóba): Állatok a Bibliában.
A bibliai történet súlyos családi konfliktusról tudósít, ami túlnő a magánszféra határán: több népre, nemzetre kiható utóhatása van. Ezért lehet közügy a családi konfliktus feltárása, aminek egy oknyomozó újságíró- és riportercsoport jár utána. Ti vagytok ez a csoport. Első lépésben állítsatok össze egy kérdéssort minden családtag számára, akik a történetben kulcsszerepet játszanak. Majd dramatikus játékként készítsetek egy-egy villáminterjút a szereplőkkel.
Író (Önismereti, egzisztenciális intelligencia)
Egy író arra kíváncsi, mi járhat a másik fejében, szívében? Mi indítja erre vagy arra a cselekedetre? Milyen lépésekben jut el a döntéshelyzetig? Mi adja a végső lökést a döntéséhez? Stb.
Válasszatok egy-egy szereplőt a történetből. Képzeljétek bele magatokat a helyébe. Fogalmazzátok meg írásban:
a történet egy kulcshelyzetében mire gondolhatott,
vagy a történtek után hogyan imádkozhatott Istenhez.
Vadász és pásztor csapatjátékok (Testi-mozgásos, kapcsolati)
Szünetben, foglalkozás végén vagy csendes napon, ha van hozzá elég hely, idő és kedv, játszhatunk olyan kidobójátékokat, ahol a célbadobás mozgó célra történik. A játékváltozatok inkább a vadászatot modellezik, bár az egyik népi változat pásztorjátékra utal. Eszünkbe juthat azonban, hogy főleg a régi időben, a pásztoroknak is meg kellett védeni a nyájat a vadállatoktól, amihez vadászkészségekre is szükség volt.
Az ajánlott játékok leírását megtaláljuk a névre kattintva:
Tevékenység: Feleletválasztó ön- és társismereti játék, beszélgetés a testvérekről; bibliaismeret: történet a két testvérről
Széna vagy szalma? (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)
Alkossanak a gyerekek párokat szabadon. Így valószínűleg olyanok kerülnek párba, akik jól ismerik egymást. De vajon ismerik-e egymást eléggé? Miben hasonlítanak, miben különböznek? A közös vagy az eltérő vonásokból van-e több bennük? Erre villant rá játékosan az alábbi ön- és társismereti játék.
A párok üljenek le egymás mellett vagy egymással szemben. A játékvezető (pedagógus) feltesz egy eldöntendő kérdést, amire az egyik szóval lehet válaszolni. A kérdésre adott választ mindenki gyorsan eldönti magában, majd jelre (pl. taps) egyszerre mondják ki a gyerekek a válaszaikat. A párok figyelik egymást, és papíron vezetik, hány közös és hány eltérő válaszuk van. Végül egyeztessük, melyek a több közös, illetve több eltérő válasszal rendelkező párok.
A kérdések lehetnek pl.:
Széna vagy szalma?
Alma vagy körte?
Füge vagy datolya?
Kifli vagy zsemle?
Paradicsomleves vagy tökfőzelék?
Sült csirke vagy birkapörkölt?
Fazék vagy tepsi?
Jégkrém vagy fagyi?
Őz vagy kecske?
Rigó vagy bagoly?
Folyó vagy tenger?
Vihar vagy szélcsend?
Homok vagy szikla?
Ház vagy sátor?
Bringa vagy roller?
Labda vagy könyv?
Gitár vagy dob? Stb.
Melyik párnak van a legtöbb közös válasza? – Őket nevezhetjük akár ikertestvéreknek.
Melyik párnak van a legtöbb eltérő válasza? – Őket minek nevezhetjük?
Előfordul-e a testvérek között is, hogy nagyon hasonlítanak egymásra vagy nagyon különböznek egymástól? Kinek van erről saját tapasztalata? Meséljen róla.
Izsák az apja, Ábrahám mellett nőtt fel, és megtanult tőle mindent, amit egy pásztornak, pásztorcsalád fejének tudni kell. Megtanulta a nyájak gondozását, terelését, hol terem fű, rágcsálni való még száraz évszakban is, merre van kút, forrás, hol lehet találni a mélyben vizet. Megtanulta, mivel jár az esős és száraz évszakok váltakozása, mit kell tenni hosszan tartó szárazság idején. Megtanulta, hogy Isten adja a jó és a rossz időt, és megtanult hosszan várakozni is. Negyven éves volt már, amikor apja feleséget szerzett neki, nem is akármilyet. Rebeka a messzi Háránból, Ábrahám rokonságából származott, és Ábrahám Isten vezetésére bízta a lánykérést is. Isten pedig jól választott: Izsák és Rebeka megszerették egymást.
Igen ám, de Isten próbára tette őket is. Vajon igaz-e a szeretetük? Kitartanak-e hosszan egymás mellett gyermek nélkül is? Bíznak-e Istenben, hogy nem feledkezik meg ígéretéről, amit még Ábrahámnak tett? Hogy nagy néppé teszi, megsokasítja utódait. Amihez ugye Rebekának is fiút kellene szülni. De Izsák kitartott ebben is. Húsz éven át könyörgött Istennek a feleségéért, végül az Úr engedett. Rebeka gyermeket fogant, s ha már a gyermek ajándék, rögtön kettőt kapott. Két fiú fészkelődött, tusakodott a méhében. Néha olyan fájdalmai voltak, hogy Istenhez fordult: mire vélje ezt. A „mennyei ultrahang” nem hagyta válasz nélkül: két fiút hordoz, akik már most azon vívnak, ki az erősebb. Így lesz ez később is: A két fiú két nemzet atyja lesz, és az egyik nemzet erősebb lesz, uralkodni fog a másikon. De hogy melyik is lesz az pontosan, azt nem árulta el.
Már a szüléskor kiderült, az „előrejelzés” mennyire igaz. Az első fiú, aki világra jött, vöröses volt, és szőrös, mint a daróc (durva gyapjúszövet). Ezért Ézsau lett a neve. Világra jött a testvére is, és a kezével Ézsau sarkába kapaszkodott, le ne maradjon. Ezért lett Jákób (csaló) a neve. Ahogy növekedtek, a köztük lévő különbség csak erősödött.
Ézsau vadászathoz értő, szabadban élő ember lett, Jákób viszont sátorlakó pásztor, mint apja és minden őse. Ézsau naphosszat a mezőt járta, Jákób szeretett sürgölődni a sátrak és aklok körül. Sőt, szeretett főzni is. Egyszer épp lencsefőzeléket főzött, amikor Ézsau holtfáradtan megérkezett a mezőről. Már messziről érezte az ínycsiklandó illatot, és hirtelen rátört az éhség. „Hadd egyem kicsit!” – kérte Jákóbtól. „Mit adsz érte? Tán az elsőszülöttségi jogodat is?” – ugratta Jákób. „Miért ne, mire jó az nekem a vadonban?” – felelte Ézsau. „Esküszöl?” – csapott le a lehetőségre Jákób. „Esküszöm, csak add már!” – kapott Ézsau a tál után.
Mit gondoltok ezek után, melyikük lehetett Izsák, és melyikük lehetett Rebeka kedvence?
Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd beszéljük el az áldás megszerzésének és következményének történetét is (1Mózes 27).
Tevékenység: Bibliai földrajz: képgaléria megfigyelése; csepegtető vízgazdálkodás: öntözők készítése PET-palackból; tapasztalatszerzés a víz útjáról: vízfalak készítése csoportmunkában; a hét bárány jelképe: képalkotás, történet- és mesealkotás
Beérseba és környéke (Természeti, egzisztenciális)
Beérseba a Negev-sivatag északi szélén fekszik. Völgye évezredek óta lakott, mert elegendő vízzel rendelkezik, ami télen a hebróni hegyekből folyik, és nagy mennyiségben tárolódik a föld alatt. A völgy fő folyója egy vádi (időszakos folyó vagy patak), amely télen árad, majd elapad és kiszárad.
Beérseba meleg, félszáraz terület, de mediterrán hatásokkal. Forró és száraz nyarak, enyhe telek jellemzik. A csapadék nagy része a téli időszakban hullik. Nyáron nappal és éjszaka is elég magas a hőmérséklet, a csapadék ritka.
A terület már a Kr. e. 4. évezred óta lakott. A régészek feltártak egy Tel Be’er Sheva nevű helyet, ahol egy ókori város, feltehetőleg a bibliai Beérseba romjait találták meg a királyság korából (Kr. e. 10. század körül). A lakóhely vízbőségéről a környéken található számos kút tanúskodik.
Nézzük meg a Beérseba és környéke című tankocka képeit és rövid videóit (elérhető a címre kattintva). Időzzünk el egy-egy képnél (az „i” alatti felirat tájékoztat), figyeljük meg a jelenséget, az életmódra utaló jeleket, nyomokat.
Tevékenység: Párválasztó népi játék, beszélgetés a kutak szerepéről; bibliai történet elbeszélése, olvasása, szövegvizsgálat, beszélgetés; az eskü, szövetség szerepe a történetben, mai párhuzamai, élethelyzetek dramatizálása
Mély kútba tekintek című népi gyermekjátékunkban (kattints a címre) a kút központi szerepet játszik:
Mély kútba tekintek,
Aranyszálat szakítok,
Benne látom testvérkémet,
Bíborban, bársonyban,
Gyöngyös koszorúban.
A gyerekek kézfogással körbe állnak, egyikük középen leguggol. A körben állók énekelve körben járnak, az ének végén a guggoló megszólal, és a következő (illetve hasonló) párbeszéd zajlik köztük (közben a kör megáll):
A megnevezett a guggolót kihúzza a körből, de öt lépésnél többet nem tehetnek. Majd szerepet cserélnek.
A fenti játékot kisebb gyerekekkel játszhatjuk, de alábbi változata már nagyobbaknak való párválasztó játék, amit elsősorban a fonóban játszottak a legények és leányok. A játék során a játékosok színt vallottak, hogy kinek ki tetszik.
A Kútba estem című játékban (kattints a címre) egy lány vagy fiú középre ül egy székre. Ő szólal meg először, a többiek kórusban kérdezik (pl. az alábbi párbeszéd alakul ki):
– Kútba estem!
– Hány ölesbe?
– Három ölesbe.
– Ki húzzon ki?
– Feri.
Akinek a neve elhangzik, odamegy a széken ülőhöz, és annyi puszit ad, ahány öles a kút. (Az öl a méternél nagyobb régi hosszmérték: 1 öl = kb. 1,8 m.) Ezután cserélnek, és folytatódik a játék. A fiúk lánynevet, a lányok fiúnevet mondanak.
Ha a puszi „necces”, játszhatunk öleléssel is (ha már ölről van szó). Vagy karon fogva tehetnek annyi kört a szék körül a játékosok, ahány ölt említ a kútba esett.
A játék után beszélgessünk:
Ki nézett már kútba? Milyen mély volt? Mifelénk milyen kutak voltak? (gémes kút, kerekes kút)
Hogyan nyerték ki régen a vizet a föld mélyéből? Honnan lehetett még vizet nyerni? (forrásból, tiszta vizű patakból)
Ma hogyan nyerjük ki a vizet a föld mélyéből? (szivattyúval, vízművek segítségével)
Hogyan jut el hozzánk az ivóvíz? (víztorony: óriási víztartály, vezetékrendszer, víz nyomása)
Amíg nem volt központi vízvezetékrendszer, addig a víz nagyobb kincsnek számított, mint manapság. Főleg olyan vidéken, ahol kevés vagy időszakos a csapadék, és nyári időszakban elég nagy a szárazság. Ilyen terület az egykori Kánaán déli része, a mai Negev-sivatag. Mégis, az egykori és mai nomád, félnomád törzsek ezen a területen is megtalálták állataikkal az ivóvizet és a legelőt. Csakhogy ez jóval fáradságosabb volt.
Sokféleképpen lehet nevetni, amit a nevetés szinonimái is kifejeznek. Gyűjtsünk először ilyeneket, pl.: nevetgél, röhög, röhécsel, kacag, kacarászik, vihog, vihorászik, kuncog, heherészik, hahotázik, nyerít; de szóba jöhet a mosolyog, somolyog, vigyorog, derül is.
Válasszanak a gyerekek a szinonimák közül, és képzeljék el, hogy ki és milyen helyzetben nevethetett így a történetben. Gondolhatnak a meg nem nevezett szereplőkre is Ábrahám szolgái és szolgálói, pásztorai és azok családtagjai közül. Akik bizonyára részt vettek a nagy lakomán is, amit a kis Izsák örömére rendeztek.
A választott szinonimát és szereplőt hogyan fűznék a történetbe? Meséljék el, alkossanak mondatokat. Mimikával, arckifejezéssel és hanggal is megmutathatják, hogy az illető hogyan nevetett.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Meseolvasás, beszélgetés, mesei jó tanácsok; egyéni érték- és időrendek felállítása, összehasonlítása; bibliai történet elbeszélése, a történet kérdései és válaszai egy közmondás tükrében
Nem a te földed! (Verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális)
A türelem próbája megér egy mesét. Lázár Ervin A molnár fia zsák búzája című meséjében a molnár olyan útravalót (örökséget) ad egyetlen fiának, ami próbára teszi a kitartását, tűrőképességét és hitét. Egy tele zsák kincset érő vetőmagot kell cipelnie, míg meg nem találja az egyetlen földet, ahol a mag ezerszeresen terem. Az apa nem tudja pontosan, hol van az a föld, de elárul róla annyit, amennyi a felismeréshez elég. Igen ám, de telnek a napok, telnek a hetek, és a zsák egyre nehezebb, a fiú fejében pedig megkérdőjeleződik, vajon jól tudta-e az apja, milyen is az a föld. Lehet, hogy tévedett. És bizony, elszórja a mag felét, hiába. Majd az egészet. És amikor megérkezik a várva várt földhöz, nem marad vetőmag a zsákban. Tragédia, pedig csak néhány lépés választja el a csodától.
Olvassuk fel a mesét a gyerekeknek (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:
Milyen útravalót kapott a fiú az apjától? Mi volt benne a különleges? Mi kellett ehhez?
Hogyan állt hozzá a fiú a próbához? Mi történt út közben? Hogy bírta a „terhelést”? Hogyan változott meg fejében az „ígéret földje”?
Ki nem tartásának mi lett a következménye? Melyik lépésnél kellett volna másképp cselekednie? Ha ott jól dönt, hogyan folytatódott volna a történet?
A mese záró bölcsessége olyan „késő bánat” hangulatú: Hiába látjuk (be) a hibát, utólag nem lehet kijavítani. Fogalmazzunk meg néhány segítő bölcs tanácsot, amit menet közben adhatnánk a fiúnak, ha újra elindulhatna a vándorútján.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A magyar népköltészet ringatóiban is gyakran előfordul a csillag, mint az égi nyugalom és rend képe. Az alábbi ringatók közül bármelyiket énekelhette, dúdolhatta volna Sára is, akár már a kisbabára várva, pocakjában dédelgetve a gyermeket. A kilenc hónap alatt volt ideje elfogadni a hihetetlent, és a kétkedő nevetése öröménekké, dúdolgatóvá válhatott.
Ne gondoljuk hát, hogy a ringató dajkarím „dedós”. Attól függ, hogyan közelítünk hozzá. Minden leendő kismamának (és kispapának) a felkészülés ideje alatt a dajkáló ritmusok segíthetnek a gyermekre való ráhangolódásban. Mondókázni, dúdolgatni, ringatózni tehát nemcsak a kisgyerekeknek lehet, hanem a felnőtteknek vagy a nagytesóknak is. Felkészülés ez a majdani szülő-létformára.
Olvassuk el a ringatókat, kinek melyik tetszik a legjobban? A gyerekek válasszanak egyet-egyet, és mondogassák ringató mozdulatokkal. A ringatás most az ütemmérő. Dallamot is kitalálhatnak a mondókához. Sőt, aki nyelvileg kreatív, alkothat saját ringatószöveget is.
Ha a fiúkban túl nagy az ellenállás, alkossanak ringató ritmusra, a ringatók képeit, szövegeit is felhasználva rap-szöveget. Egy-egy kis csoportban alkothatnak, és elő is adhatják a ringató rapet.
Náni, náni, kisbaba,
anyukája csillaga.
Aludj, baba, aludjál,
csillagokról álmodjál.
Tente, baba, tente,
eljött már az este.
Köszöngetnek szépen
csillagok az égen.
Tente, baba, tente,
itt van már az este.
Csillagok az égen
integetnek szépen.
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2023/09/02_kapcsolat_vagott.jpg369497Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2023-09-07 04:54:172023-09-12 10:12:1601-2. Már anyaölben is
Tevékenység: Szólások értelmezése, asszociációs és tulajdonsággyűjtő képzeletjáték; történetmesélés: gyermekígéret és üzenet Ábrahámnak; történet újraalkotása szólások beépítésével; önismereti játék, csoport-csillagkép megalkotása; éjszakai bátorságpróba: csillagnéző séta
Csillagmondások (Verbális-nyelvi)
Kezdjük a tanévet csillagmondásokkal. Miért? Mert a régi világban – így a Biblia korában – élő emberek sokkal nagyobb mértékben igazodtak az égitestek, a csillagok járásához, mint mi. Ez határozta meg a naptárt, az időszámítást, a hétköznapok és ünnepek rendjét (1Mózes 1,14–18), sőt a bolygó- és csillagállásokból különböző jeleket olvastak ki (vö. Máté 2,1–2).
Mi jut eszedbe az alábbi kifejezésekről? (A dőlt betűs kifejezéseket vetítsük ki, vagy feliratként tűzzük a táblára.) – Tegyük fel a kérdést a gyerekeknek, de ne pontos meghatározást várjunk, sokkal inkább személyes gondolatokat, asszociációkat. Itt most nyugodtan működhet a projekció is: belevetíthetik saját élményvilágukat, problémáikat egy-egy kifejezésbe.
Csillagokat lát (= káprázik a szeme)
A csillagokban jár (= elrugaszkodik a valóságtól, légvárakat épít)
A csillagokat is lehozná neki/érte az égről (mindent megadna neki, megtenne érte)
Csillag születik (sztárcsináló tehetségkutató tévéműsor címe)
Szerencsés csillagzat alatt született (= nagyon szerencsés, a szerencse fia)
Mit jelentenek pontosan az előbbi szólások, szólás értékű kifejezések? – Miután tettünk egy személyes kört, nézzük meg a kifejezések konkrét jelentését. Itt már a zárójelben található jelentésekre vagyunk kíváncsiak.
Melyik a kakukktojás a szólások között? Miért? – A Csillag születik egy tehetségkutató műsor címe, bár maga is szólás értékű előzményekre támaszkodik. A csillag = sztár (star, angol) szó nemcsak égitestet, hanem kiemelkedő, ragyogó tehetséget, képességegyüttest is jelent. A „csillag születik” kifejezést nyugodtan párhuzamba állíthatjuk Bálám Izrael népéről mondott próféciájának egyik képével: „Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből.” (4Mózes 24,17)
Csillagom, aranyom (kapcsolati, önismereti)
Adjunk minden gyereknek egy csillag alakú lapot, vagy vágjanak maguk csillag alakot egy írólapból (négyrét hajtva könnyen kivágható). Képzeljék el, hogy kistestvérük születik. A kicsit már születése előtt így becézgetik a szüleitek: Csillagom, aranyom. Vajon milyen lesz a gyermek? Mit remélhetünk, milyen tulajdonságokkal, „sugarakkal” születik, illetve milyen lesz később? Mindenki írjon a csillagjára legalább 3-4 értékes tulajdonságot a kistestvérről.
Gyűjtsük össze a csillagokat, írással lefelé helyezzük el az asztalon, és keverjük meg jól a „csillagképet”. Sorban egymás után mindenki húzzon egy csillagot (ne a sajátját), és a tulajdonságok alapján mutassa be néhány mondattal a képzelt gyermeket, a család új csillagát.
Ábrahám öreg volt már, 75 éves, amikor Isten megszólította őt, és elhívta Kánaán földjére. Azt ígérte, hogy nagy néppé lesz, és áldás kíséri azon a földön. Ábrahám felesége is idős volt, 65 éves, de még nem született gyermeke.
Teltek az évek, már régóta Kánaánban éltek, de nem változott semmi, Ábrahám és Sára hiába várta a gyermeket. Ábrahám elpanaszolta ezt Istennek: „Nem adtál nekem utódot, más lesz az örökösöm.” De Isten így válaszolt: „Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Ennyi utódod lesz!” Ábrahám feltekintett, és látta a csillagok ragyogó sokaságát, szinte káprázott bele a szeme. Hogyan is lehetne mindet megszámolni? Hát úgy, hogy Isten az első. Ő a világosság, tőle kapja minden égitest a fényét. Akkor hogyne kaphatna gyermeket ő is. Ábrahám hitt az Úrnak, és bizalommal nézett a jövőbe.
Néha azért káprázott a szeme. Éjjel álmában, és néha nappal is csillagokat látott. Volt úgy, hogy csillagokkal ébredt, és már azt sem tudta, ébren van, vagy álmodik. De csak teltek az évek, és nem született gyermeke. 99 éves volt már, amikor Isten újra megszólította őt: „Sok nép atyja leszel!” Ábrahám engedelmesen fogadta a hírt, még mindig csillagokat látott, és hitte, hogy mindez nem káprázat, nem csak vágyálom.
Ábrahám öreg volt már, hamarabb elfáradt, mint fiatal korában. Sokat pihent, főleg a nyári hőségben, a sátor bejáratába húzódva, ahol árnyékban lehetett. Innen figyelte pásztorait és az állatait, a sátrak közt mozgó szolgáit. Néha azonban elhomályosodott a szeme, és ilyenkor csillagokat látott, sok-sok megelevenedő alakot, akik ott sereglenek a szeme előtt. Egy ilyen „csillagjárás” közepette egyszer csak megjelent három fehér ruhás férfialak, és megállt előtte. Ábrahám odakapta a tekintetét, és mintha villám járta volna át, felugrott, elébük futott. Leborult, és így kérlelte a középen állót: „Uram, ha elnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat!”
Hasonló stílusban folytassuk az elbeszélést az 1Mózes 18,1–15 alapján.
A vendéglátás a keret, amiben megmutatkozik
a keleti népek körében szokásos vendégszeretet gyakorlata;
Ábrahám buzgósága, a szokásosnál talán bőségesebb vendéglátás, mintha „sejtene” valamit;
az ismételt, most már konkrét ígéret a gyermekről, amit az idős házaspár, különösen Sára kétkedve fogad;
de a válasz, akár a csillag, ragyog: „Van-e valami lehetetlen az Úr számára?” (Vö. Lukács 1,37; 18,27)
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Gyerekszemmel címmel új gyűjtőtémát nyitunk, amelybe több olyan téma kerül majd, ami a gyerekek szemszögéből, a gyerekek és felnőttek viszonyait előtérbe helyezve mutat be egy-egy bibliai történetet. Így a már ismert és ismételt történetek is új színezetet, kontrasztot kapnak, és a gyerekek könnyebben megtalálhatják a feldolgozás során saját pozíciójukat. Továbbra is a Gardner-féle sokrétű intelligencia a fő szűrőnk, amivel igyekszünk valóban sokrétűen közelíteni a történeteket.
Első témánkat elsősorban 10-12 éves gyerekeknek szánjuk, és 5-6. osztályban javasoljuk feldolgozásra. A téma címe: Ősatyák és gyermekek – Ábrahámtól Józsefig
Előzetes terveink szerint az alábbi történetek kerülnek feldolgozásra. Mivel az anyag hétről hétre születik meg, menet közben a változtatás jogát fenntartjuk.
Hónap – Hét
Téma
09.04 – 09.10
Az Úr megjelenik Ábrahámnak (1Móz 18) – a gyerek még Istennél, Ő ajándékozza
09.11 – 09.17
Izsák születése (1Móz 21) – a kamasz Izmael szemszögéből
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
