Tevékenység: A gabonatárolás szerepe, ókori gabonatárolók megfigyelése; hangutánzó játék mondókákkal: „ínséges” haranghangok; mai élethelyzetek dramatizálása, beszélgetés ínséges időkről, ínségreceptek gyűjtése; „nagyon testvérek”: a testvérboldogság „receptje”
Magtárak (Természeti, egzisztenciális)
Az ókori Egyiptom a korszak egyik legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkezett, amihez a gabonatárolás rendszere is hozzátartozott. A nagyobb magtárak templomokhoz és palotákhoz kapcsolódtak, a kisebbeket szétszórtan helyezték el a városokban. Két alapvető típusuk volt:
A kör alapú magtárak alakja méhkaptárhoz hasonlított, ezeket gyakran csoportosan építették (5-6 db), és fallal vették körül. Egyenként kb. 5 méter magasak, 2-3 méter átmérőjűek voltak. A gabonát a magtár tetején lévő ajtón keresztül szórták be, és az aljához közeli ajtón keresztül jutottak hozzá.
A négyzet- vagy téglalap alapú magtárak hasonló elvek alapján épültek, oldalfalaik rézsútosan álltak, tetejük lapos volt.
Figyeljük meg egyiptomi gabonatárolók ábrázolását, régészeti maradványait és sírleletekben fellelt modelljeit, valamint egy izraeli gabonatároló maradványait a Gabonatárolók az ókori Egyiptomban és Izraelben című tankockán (elérhető a címre kattintva).
Magtármodell (belső kép) az ókori Egyiptomból (Kr. e. 20. század) A magtár belső tere két fő részre oszlik: a magtárra, ahol a gabonát tárolták, és egy könyvelőhelyiségre, ahol a gabonakészletet pontosan mérték és számon tartották.
Gabonatároló az izraeli Megiddóban (Kr. e. 8. század). A kövekkel bélelt tároló, melynek aljára lépcső vezet, 7 méter mély, 11 méter átmérőjű, teljes tárolótárfogata 450 köbméter.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Konszenzusvita: túlélőkészlet összeállítása értéksorrendben; bibliai történet megismerése, beszélgetés: József és testvérei újra találkoznak; kreatív írás, dramatikus játék feladatok a mai média eszközeivel, különböző nézőpontból
Mostanában gyakran hallunk híradást katasztrófákról, háborúkról, mintha a világ egy veszélyes hellyé vált volna a számunkra. Sokszor a filmek, játékok is ezt sugallják, de amikor hirtelen valósággá válik, már késő rá felkészülni. József sem a szűk esztendők beköszöntével kezdte az ország felkészítését, hanem még a jómód idején, amikor „megszámlálhatatlan” sok gabona termett (1Mózes 41,49). A gyerekek nyitott szemmel és füllel élnek, ők is érzékelik a veszélyeket, és szeretnének rá felkészülni, amennyire tőlük telik. Egy hittanóra, ifjúsági alkalom keretébe annyi fér bele, hogy beszélünk a problémákról, nem a szőnyeg alá söpörjük, és egy-egy játékos feladat során megosztjuk egymással a gondolatainkat, érzéseinket.
Kis csoportokban helyezkedjenek el a gyerekek egy-egy asztal körül, és képzeljék el, hogy szükséghelyzetre készülve túlélőkészletet állítanak össze tartós élelmiszerből (ami hosszabb időre is jól raktározható). Először minden csoporttag írja össze, ő mit tenne egy ilyen túlélőkészletbe. Majd beszéljék meg, ha kell, vitassák meg maguk között, melyik a legfontosabb, fontosabb vagy kevésbé fontos, és állítsanak össze egy közös listát, amin fontossági sorrendben szerepel tíz különböző alapélelem. Ha elkészültek, a kis csoportok képviselői olvassák fel a listáikat, majd ezek alapján készítsünk egy közös listát a készletbe kerülő legfontosabb élelmiszerekről. Mi került az „élelempiramisunk” csúcsára?
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Játékos, ismeretszerző tankockafeladatok: bibliai gabonafélék és gabonamunka Egyiptomban; gabonaképek készítése; ismerkedés az egyiptomi ékszerekkel, egyéni körgallér készítése
A történet megmutatja, milyen nagy kincs volt a gabona már az ókorban, és milyen súlyos helyzetet teremtett a gabonahiány. Mindezt már akkor szabályozni lehetett a megfelelő raktározással, az élelmiszer és gabona tervszerű elosztásával.
De milyen gabona termett Egyiptomban és az Ókori Kelet többi országában? A Bibliai gabonafélék című tankockán a Bibliában említett, illetve a bibliai korban a térségben általánosan termesztett gabonafélék, valamint azok ősei szerepelnek. A képeket és neveket párosítsák előbb ránézés alapján a gyerekek. Ellenőrzéskor az i-re kattintva elolvashatjuk a növény nevét. (A tankocka elérhető a címre kattintva.)
A Gabonamemória című tankockán a bibliai gabonafélék fajtáival játszhatnak memóriapróbát a gyerekek (elérhető a címre kattintva).
Hogyan került az asztalra a kenyér az ókori Egyiptomban? A korabeli ábrázolások megőrizték a munka lépéseit. A Gabonamunka Egyiptombancímű tankockán rendezzék sorba a munka egymást követő fázisait a gyerekek. Az i-re kattintva elolvashatják a munkafázis nevét. (A tankocka elérhető a címre kattintva.)
Tevékenység: Egyiptomi Naphimnusz és zsoltárrészlet értelmezése, összehasonlítása; bibliai történet megismerése: József Egyiptomban, Potifár házától a fáraó palotájáig; dramatikus játék: élethelyzetek József családjában; kreatív írás: József imája
Munkához lát az ország (Verbális-nyelvi, egzisztenciális)
Ehnaton fáraó híres Aton-himnusza ugyan évszázadokkal később keletkezett (Kr. e. 14. század közepén), mint ahogy József Egyiptomba került, mégis oly színes képet fest az egyiptomi világról, hogy érdemes belőle néhány részletet elolvasni a gyerekekkel. Az istenség, a természet és az ember viszonya József idejében sem különbözhetett lényegesen.
Egyiptomban sok istent tiszteltek, legtöbbet állatalakban. Legfőbb istenük azonban a Nap volt, amelynek fénye, melege uralkodott az országban. Alsó-Egyiptomban Ré, Felső-Egyiptomban Ámon volt a neve. A két istennév részben össze is olvadt (Ámon-Ré).
Világos lesz a világ,
amikor fölkelsz az egek horizontján,
s izzol egész napon át, tűz-fényű korong.
Tovaűzöd az éjt, sugarad mindenfele árad.
A két föld* ünnepet ül,
ami él, eleven lesz újra, feléled:
Te költöd fel az embert.
Megfürdeti testét, felölti ruháját,
s a te felragyogásodat üdvözli a karja.
Az egész ország munkálja a dolgát,
abraktól megelégül az állat,
zöldelnek a fák, a palánták,
fészkeiken szökdösnek a kismadarak,
a Te lelkedet dicsőiti szárnyuk.
Mindenik állat szökdécsel a lábán,
minden, mi röpül, mi leszáll,
mind-mind eleven, mert rájuk ömöl sugarad.
A hajók a folyón úszhatnak lefelé
vagy szemben az árral,
mindenhova elvisz az út, ha fölragyog orcád.
Kipattan eléd a folyóból a hal,
fényed a tenger mélyeit is tisztán beragyogja.
[…]
A Te sugaraid dajkálják mindenhol a földet,
a mező számodra terem, neked él,
életre te hívtad az évszakokat,
hogy mindennek, ami lett,
élete védve legyen.
A telet hűs enyhületükre,
s a nyarat, hogy Téged ízleljen az ajkuk.
Lásd még az Aton-himnuszrészleteit Grigássy Éva fordításában
Beszélgessünk:
Kit szólít meg a dicséretet mondó? Ki az a Te? Milyen kifejezések utalnak erre?
Milyen hatása van a Napnak az emberek és az állatok életére?
Hogyan telik az ember napja? Mivel foglalkozik?
Hogyan telik az ember éve? Hogyan alakítja azt a Nap járása? (évszakok váltakozása)
A Bibliába is bekerültek a Nap-himnusz gondolatai, ám ott a Nap (és a Hold) már teremtményként szerepel. A teremtő és megtartó Istent dicsérő 104. zsoltár az áldás képét az egész teremtettségre kiterjeszti, amiből munkája által az ember is részesül:
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak,
növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, amely felvidítja az ember szívét,
és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál,
a kenyér pedig erősíti az ember szívét.
Zsoltárok 104,13–15
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2023/10/08-1_Akhenaton_1356-1340_av_J.C._Musee_du_Caire_vagott.jpg541558Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2023-10-24 05:47:232023-10-24 05:55:0308-1. Munka és áldás
Tevékenység: Történet tagolása: a tarka ruha szerepe, párhuzamos élethelyzetek dramatizálása; szülői minta, azonosulás, időutazás: találkozás a szülővel gyerekkorban; esti ima gyerekhangon, imádság, mese írása, esti ének; trauma feldolgozása gyerekkorban: anya halála irodalmi példán keresztül
Egy tarka ruha átváltozásai (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)
Főszerepet kap a történetben egy tarka ruha. Figyeljük meg a ruha szemszögéből az eseményeket (az 1Mózes 37-ben): hogyan változik a ruha helyzete, szerepe, mikor milyen üzenettel bír?
Ajándék – apai szeretet kifejezése (2–3.v.)
Méltóságjelző – kivételezett helyzet, féltékenységet vált ki (4–11.v.)
Távolságjelző – távolról is észreveszik, távol az apától halálos terv (12–22.v.)
Hiányjelző – ruha letépve, nem véd meg, József mezítelen, kiszolgáltatott (23–30.v.)
Hamis tanú – tárgyi bizonyíték, rá lehet kenni a vért, gyászhírvivő (31–35.v.)
Kis csoportokban keressenek a gyerekek olyan élethelyzeteket, amiben egy ruhadarab hasonló jelentőségre tesz szert: jellé, üzenetté válik, majd a ruhadarab jelentése megváltozik (pozitív vagy negatív irányban is történhet változás). Dramatizálják az élethelyzetet, és mutassák be közben a ruhadarab „átváltozását”. A játékhoz válasszanak megfelelő darabot a saját ruháik, kabátjaik közül vagy egy jelmezruhatárból, amit erre a célra gyűjtöttünk össze.
Ha kellőképpen felkészültek, a csoportok mutassák be egymásnak a ruhajeleneteket.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Versolvasás, ön- és társismereti játék becéző nevekkel; bibliai történet megismerése: Benjámin születése, Ráhel halála, József elvesztése, beszélgetés a családi viszonyokról; gyász és feszültség a családban Benjámin szemszögéből: családrajz, ima fogalmazása
Hogy hívnak? (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)
Olvassuk fel az alábbi „becézős” verset, ami egy zsoltárversre épül (Zsolt 17,8).
Miklya Zsolt
Hogy hívnak?
Anya azt mondja, gyere, Kicsim,
pedig már nem vagyok kicsi.
Apa azt mondja, jól van, Tücsök,
és egész nap ciripelek.
Mama azt mondja, nem baj, Kincsem,
s a horzsolást bekötözi.
Papa rám kacsint, Szemem Fénye,
súgja, és a hangja ragyog.
Beszélgessünk:
Ki milyen néven szólítja a versbeszélő gyereket a családban?
Ő ezt hogyan fogadja? Melyik név hogy esik neki az adott helyzetben?
Mi a szándéka ezekkel a nevekkel a családtagoknak?
Titeket hogyan szólítanak, milyen néven neveznek a szüleitek, nagyszüleitek? – Mindenki írjon fel egy cédulára legalább egy, de inkább 2-3 becéző nevet, ahogyan a szülők, nagyszülők nevezik őt.
Majd gyűjtsük össze a cédulákat, véletlenszerűen mindenki húzzon közülük egyet-egyet (nem a sajátját), és tippelje meg, ki írhatta a neveket. Ha eltalálta, miről ismerte fel? Ha nem találta el, vajon miért nem sikerült?
Miután megismertünk sok és sokféle becéző nevet, vizsgáljuk meg egy kicsit jobban őket:
Melyik az a név, amelyik csak a tulajdonosára illik?
Melyik az a név, amit nyugodtan lehet használni másokra is?
Mi tesz egy becenevet találóvá: egyedivé és érvényessé?
Mikor lehet egy becéző névformula találó (akkor is, ha a jelentése általános)?
Milyen becéző neveket adhatnak egymásnak a szerelmesek vagy az egymást szerető házastársak?
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Összeveszés és kibékülés: mai élethelyzetek, szituációs játék, beszélgetés; vita, veszekedés nélkül, vitakultúra fejlesztése; szín- és tulajdonságfelismerő ön- és társismereti játék; nyájak vonulása: videofilmek megtekintése, kollázskép készítése; fogójátékok: csoportmozgás kötelékben
A nagy békülés (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális)
Békülés a családban, testvérek, szülők vagy barátok között – a téma ma is ismerős és aktuális. A gyerekek kis csoportokban keressenek olyan mai élethelyzeteket, amiben valamilyen konfliktus, harag, veszekedés és összeveszés történik, és amit később engesztelés, kibékülés követ. Válasszanak csoportonként egy-egy jellemző élethelyzetet, és dramatizálva adják elő spontán szerepjátékkal.
Miután megnéztük egymás élethelyzeteit, folytassuk beszélgetéssel:
Melyik helyzetben mi vezetett konfliktushoz és veszekedéshez, összeveszéshez? El lehetett volna-e ezt kerülni? Hogyan?
Mi vezetett el a béküléshez? Mi a békülés feltétele?
Vannak-e a békülésnek szabályai? Ha igen, mik azok? Testvérek között mi lehet az „aranyszabály”? (Vö. Máté 7,12)
Akit megragadott a téma, és van róla mondanivalója, megfogalmazhat írásban is egy történetet a békülésről. (Egyéni, választható feladat.)
Vita – veszekedés nélkül (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális)
A vita nem azonos a veszekedéssel. Vitakultúránk nem túl fejlett, ezért gyakran összekeverjük a kettőt. Aki problémát jelez, vagy más véleményen van, és vitát indít valamiben, azt gyakran rosszindulatúnak, „ellenségnek” tekintik, és könnyen személyeskedésbe, veszekedésbe csap át a vita. Pedig a vita fontos dolog, enélkül nincs fejlődés, előrelépés egy olyan élethelyzetben, ami problémássá válik.
A vitakultúrát érdemes tehát fejleszteni, már gyerekkorban, főleg felsősök között, akik már problémaérzékenyek, tudnak érvelni, logikus úton mérlegelni és következtetéseket levonni.
Keressünk a történetben vagy a mai életben egy vitahelyzetet, és a gyerekek két csoportban készüljenek fel érvekkel az adott álláspont támadására vagy védelmére (függetlenül attól, mi a saját véleményük). Majd játékvezetői moderálással folytassák le úgy a vitát, hogy mindkét fél azonos mértékben jusson szóhoz, és az érvek döntsenek, ne a nyomulás (a dominancia).
Tevékenység: Mozgásos önismereti játék; szavak csoportosítása csoportmunkában; bibliai történet megismerése Jákób meggazdagodásáról és hazatéréséről; beszélgetés a történet élethelyzeteiről, csoportbeszélgetések szerephelyzetben
Hol a helyed? (Önismereti, testi-mozgásos)
Kezdhetjük a foglalkozást egy mozgásos csoportosító játékkal. Szükség van hozzá a teremben egy olyan szabad térségre, ahol jobb és bal kéz felől is gyorsan el tudnak helyezkedni a gyerekek. A pedagógus középen állva állításokat mond, majd jobb keze felől helyezkedik el, akire igaz, bal keze felől, akire nem igaz az állítás. Lásd az alábbi példákat, amit tetszés szerint változtathatunk, bővíthetünk a csoportunkat ismerve.
Kis csoportokban kapjanak a gyerekek egy-egy szókészletet, amin a bibliai történetből kiemelt szavak szerepelnek (lásd a nyomtatható, csatolt mellékletben). A csoportok feladata, hogy csoportosítsák a szavakat valamilyen szempont szerint. A választott szempontot, illetve a csoportosítás logikáját maguknak kell megtalálni (ezért minden logikus csoportosítási szempont elfogadható). A szavakat nemcsak kétfelé, hanem több csoportba is elrendezhetik. Pl. így:
állatok: kecske, juh, bárány, tehén, teve, szamár
külső tulajdonságok: fehér, fekete, pettyes, tarka, csíkos, sánta
belső tulajdonságok: csaló, ravasz, áldott, küzdő, haragos, jóindulatú
emberek, családi viszonyok: apa, feleség, szolgáló, család, gyermek, testvér
Vitahelyzetben, ha választani kell, ki mellé állsz? Mikor kinek van igaza?
Jákób történetében bizony több olyan helyzet következett, ami felvetette ezeket a kérdéseket.
Már régóta Lábán juhait őrizte, a nyáj is, a családja szépen gyarapodott – Isten áldása volt rajta. Lábán mégis úgy kezelte Jákóbot, mint egy szolgát, és eszébe sem jutott, hogy bért adjon neki a munkájáért. Miután Ráhel is fiút szült: József megszületett, Jákób szóvá tette apósánál a helyzetét. Először azt kérte, engedje őt haza a családjával a szülőföldjére, hiszen őértük szolgált ilyen sok évig. De Lábánnak ez nem tetszett, igazából nem akarta elengedni a vejét. Megkérdezte hát, hogy milyen bért kér a munkájáért. Jákób ravasz választ adott: Nem kért egyebet, mint a pettyes, csíkos, tarka és fekete juhokat és kecskéket a nyájból, ami ritkaságszámba ment. Ezeket Lábán azonnal elkülönítette, és megnyugodott, hogy jó üzletet kötött, hisz igen nagy nyája maradj a fehér juhokból és kecskékből. Igen ám, de Jákób értette a módját, hogyan lehet párzáskor az állatok színét módosítani. Tarkára faragott vesszőket tett párzáskor az állatok elé, így rendre pettyes és tarka barik és gidák születtek. Jákób nyájai egyre gyarapodtak, aminek Lábán nem nagyon örült.
Lassan tarthatatlanná vált a helyzet. És akkor Jákób álmot látott, amiben Isten angyala szólította meg őt. Indulj, térj vissza a szülőföldedre! Én veled leszek. Már csak Ráhelt és Leát kellett Jákóbnak megnyernie. És a két asszony Jákób mellé állt, hiszen jól látták ők is, milyen igazságtalanul bánt az apjuk a távoli, szegény rokonnal. Összepakoltak mindent, a gyerekek és az asszonyok tevékre ültek, pásztoraik a nyájakat terelték. Jákób nagy családdal, nagy nyájakkal, alaposan meggazdagodva indult haza, atyái földjére. Mindez persze titokban zajlott, és Lábán csak harmadnap vette észre, hogy mi történt, de akkor már késő volt. Utánuk eredt, üldözte őket, de Isten most is közbelépett: Figyelmeztette Lábánt, hogy ne tegyen Jákóbbal rosszat. Végül kibékültek, mit is tehettek volna mást. Győzött a családi összetartozás, a sok csalás és csalódás ellenére is.
Jákób indulhatott tovább. Ám ahogy közeledett Kánaán felé, egyre nyomasztóbbá vált benne a kérdés: Vajon hogyan fogadja majd őt Ézsau? Él-e még benne a harag? Bosszúra vágyik-e még mindig? Hogyan lehetne őt kiengesztelni? Jákób nyugtalansága egyre nőtt. Először követeket küldött Ézsau elé, hogy előkészítse a jövetelét. Ézsau elindult több száz emberével az öccse elé. Jákób még jobban megijedt. Istenhez imádkozott, tőle kért segítséget. Aztán intézkedett: állatait, embereit két táborra osztotta, és nyájaiból kiválasztott a bátyjának egy-egy ajándék nyájat. Ezeket küldte el maga előtt. A Jabbók folyóhoz értek, amin átkelt minden nyája és embere, a családja is, csak ő maradt ott a parton. És akkor megjelent Valaki. Nem szellem, nem kísértet, talán egy angyal, az Úr nevében, hatalmas erővel. És küzdött Vele Jákób egész éjjel. Nm bírtak egymással, de Jákób állta a sarat, míg a csípője ki nem ficamodott. Jákób ott maradt sántán, mégis erősen: az Úr megáldotta őt, és új nevet adott neki. Ezentúl Izráel a neve, mert küzdött Istennel és emberekkel, és győzött.
Mire felkelt a nap, Jákób új emberként állt a folyóparton. Átkelt a gázlón, és már látta is, hogy jön Ézsau az embereivel. Szívét mégsem a félelem szorította össze. Maga ment elöl, a családja követte őt, és hétszer is a földre borult, mire a bátyjához ért. Ézsau pedig elé futott, megölelte, megcsókolta, és együtt sírtak. Jákób bemutatta a családját, feleségeit és gyermekeit. Ézsau az ajándékot is csak nagy unszolásra fogadta el. Aztán elváltak egymástól, és mindketten mentek a maguk útján hazafelé. Jákób óvatos volt, jobbnak látta, ha távolságot tartanak egymástól. De szívében már nem volt sem félelem, sem hátsó szándék vagy neheztelés. Nem maradt hely ilyesminek, hiszen a szívét betöltötte az Úr iránti teljes bizalom. Ő valóban vele volt mindenben, és visszahozta atyái földjére. Sőt még a testvérével is kibékítette, ami a gazdagságánál is nagyobb csoda.
Vizsgáljuk meg a gyerekekkel a történetben felmerülő élethelyzeteket az alábbi szempontok szerint:
Mikor kinek volt igaza? Milyen emberi döntések születtek az adott helyzetben?
Hogyan lépett közbe Isten? Mi volt az ő szerepe?
Hogyan változott meg Jákób ezeken a helyzeteken keresztül? Mi hozta számára a döntő változást?
Alkossanak a gyerekek egy-egy kis csoportot, és válasszanak egy-egy sarkot a teremben az ott található élethelyzettel. Képzeljék el, hogy ők Jákób gyerekei, akik persze észlelik a helyzetet, a problémát, és erről beszélgetnek maguk között. Játsszanak el a csoportok egy-egy ilyen gyerekbeszélgetést, amiből kiderül, mi az adott helyzet nehézsége, ők ezt hogyan látják gyerekszemmel, mit tudnak tenni, tudnak-e segíteni? Stb.
A sarkokba elhelyezett élethelyzetek:
Apa (Jákób) jól meggazdagodik – de hogyan?
Nagyapa (Lábán) haragszik – és üldöz minket!
Apa (Jákób) fél, mit tesz a nagybácsi (Ézsau)!
Vége jó, minden jó – micsoda kibékülés (Jákób és Ézsau között)!
Tevékenység: Családi kapcsolatok vizsgálata a bibliai történetben, családi sztorik mesélése gyereknézőpontból szerephelyzetben; névsoroló mondóka előadása rap-stílusban; „tátika” hajtogatása, projekciós játék; házjáró, házszerző ugróiskola
Családi bonyodalmak (Kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális)
Jákób történetén keresztül egy bibliai nagycsalád életébe pillanthatunk be, ami bizony nem volt feszültségmentes. Vizsgáljuk meg ilyen szemmel a családot.
Milyen kapcsolat volt
Jákób és Ráhel,
Jákób és Lea,
Ráhel és Lea között?
Milyen szerepe volt a szolgálóknak a két asszony vetélkedésében?
Mit jelentettek a gyerekek a szülők számára?
Hogyan élhették meg a családi konfliktusokat a gyerekek? Meséljenek el a gyerekek egy-egy sztorit Jákób családjából gyerekszemmel.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Gyerekszemmel, Ősatyák és gyermekekÉletkorok:
felsős, Képesség területek:
ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, nyelvi feladat, játék, Szervezési formák:
hittanóra, ifjúsági alkalmak, Tudomány területek:
módszertani segédanyag,
Tevékenység: Családmodellező csoportjáték, élőképek a családból; történet megismerése Jákób meneküléséről és új családjáról; dramatikus játék: beszélgetés a kútnál, a történet eseményeinek reflexiói
Családi fotóalbum – élőképek (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális)
A gyerekek szabad választás alapján alkossanak családokat. Ne befolyásoljuk, hogy egy-egy család kikből és hány főből álljon. Miután megtörtént a „családalapítás”, a családok maguk között beszéljék meg, és osszák ki a családi szerepeket: szülők, testvérek, nagyszülők. Nem feltétel, hogy mindkét szülő szerepeljen, vagy hogy a nagyszülők is szerepeljenek. A mozaikcsalád helyzete is kialakulhat, pl. édesapa, nevelőapa, édesanya, édes- és féltestvérek.
A szerepegyeztetés után álljanak be a családok egy-egy családfotóhoz különböző élethelyzetekben, amit szintén maguk találnak ki. Pl.: közös vacsora, kirándulás, tévénézés, bevásárlás, születésnap stb. Próbáljanak ki néhány családfotót. Majd a legjobban sikerültek közül mutassanak be egy-egy családfotót egymásnak a családok.
A többiek próbálják meg kitalálni, milyen élethelyzetben készült a fotó, és kik szerepelnek a képen.
A családfotók bemutatása után beszélgessünk:
Hány fős családok alakultak? Melyik családban hány gyerek volt?
Melyik család volt „teljes” (két szülő)? Melyik volt „csonka” (egy szülő)? Melyik volt „mozaik” (elvált szülők, nevelőszülő, édes- és féltesók)?
Mit gondoltok, ma melyikből van több? Melyik a jobb? Miért? Mitől lehet jó egy család?
Mennyire jellemző ma a sok gyerek a családokban? És az, hogy gyerekek, szülők, nagyszülők egy háztartásban élnek, mennyire jellemző? Vajon miért?
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
A kör alapú magtárak alakja méhkaptárhoz hasonlított, ezeket gyakran csoportosan építették (5-6 db), és fallal vették körül. Egyenként kb. 5 méter magasak, 2-3 méter átmérőjűek voltak. A gabonát a magtár tetején lévő ajtón keresztül szórták be, és az aljához közeli ajtón keresztül jutottak hozzá.
