• Bibliai történet: 2Sámuel 12,3; Zsoltárok 50,8–11; 78,71; Példabeszédek 12,10; Ézsaiás 40,11; János 10,3
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, egzisztenciális
• Tevékenység: Versolvasás otthon lakó állatokról, képzeletjáték; tabló- vagy albumkészítés, kreatív írás; történetolvasás, beszélgetés egy kisállat haláláról, kreatív feldolgozás

„Nálatok laknak-e állatok?” (Verbális-nyelvi, természeti, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli)

Olvassuk fel a gyerekeknek Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok? c. versét is (elérhető a címre kattintva).

Majd hallgassuk meg a Kaláka együttes dalfeldolgozásában (kattints a névre).

Milyen állatok szerepelnek a versben? Hol élnek ezek az állatok?

Kinél milyen állatok laknak otthon? Gyűjtsétek össze, és írjatok róla listát. Külön csoportba kerülhetnek a házban és a ház körül élő állatok.

Az egyéni listákat összesítve készíthetünk csoportlistát a házi kedvencekről, illetve a ház körül élő háziállatokról. Toplista is készülhet a legnépszerűbb kedvenceinkről.

A vers végén szereplő mondat kitágítja, folytatja a verset, minden olvasóban másként.

Benned hogyan folytatódik ez a gondolat: „S ha volna szárnyatok, / szállnátok utána.”

Mit tennél, ha volna szárnyad? Mit tennél, ha volna négy lábad?

Mit tennél egy lepke, egy bari, egy kutyus, egy cica vagy egy kishal helyében? Találj ki hozzá egy mesét. Lerajzolhatod vagy le is írhatod.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

• Bibliai történet: Máté 6,25–26; 10,29–31; 14,13–21; János 6,1–13
• Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, természeti, zenei-ritmikus, egzisztenciális
• Tevékenység: Kapcsolati-önismereti játék; hal alakú és halkrémes szendvicsek készítése; énekes-ritmikus asztali imádságok; pocakvers és aggódás-oldó igék

Mid van, amit odaadhatsz? (Önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos, verbális-nyelvi)

Géri, a történetben szereplő kisfiú nem teketóriázott, odaadta az anyukája készítette ebédjét, pedig lehet, hogy már éhes volt ő is. Neked mid van, amit odaadhatsz másoknak? Ezt a kérdést aktiválja az alábbi önismereti játék.

Szükség van annyi színes papírból kivágott kenyér- és halformára, hogy minden gyereknek jusson legalább egy-egy (inkább több legyen). A gyerekek írjanak a formákra néhány dolgot, amit oda tudnának adni másnak, illetve amit meg tudnának osztani másokkal. Egy formára egy adomány kerüljön, ami lehet bármilyen tárgyi vagy cselekvő, lelki segítség. Pl.: Megfelezzük az uzsonnámat. Kölcsönadom a játékomat. Játszunk egy társast. Elmegyünk sétálni. Segítek matekozni. Jót beszélgetünk suli után. Stb.

Gyűjtsük a megírt formákat egy kosárkába, és üljünk le körbe. Indítsuk útnak a kosarat: A kezdő játékos húz egy kenyér- vagy halformát. Felolvassa, mit kapott. Elmondja azt is, hogy ez számára mit jelent, mit kezd vele stb. Majd feláll, és odaviszi valakinek a kosárkát, aki hasonlóan folytatja a játékot. Addig játszhatjuk, amíg mindenkinek van legalább egy hala és egy kenyere.

Halas szendvicsek (Vizuális-térbeli, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati)

Kirándulásra, szeretetvendégségre, szülinapra, névnapra, vagy csak úgy, készítsünk hal alakú vagy halkrémes szendvicseket. A kenyér és hal egy tálon (kosárban) szerepelhet így is. A szendvicseknek adhatnak a gyerekek fantázianevet.

Hal alakú szendvicsek:

• Eperpikkelyes hal
• Zöldséges-sajtos hal 
• Szalámi-sajtpikkelyes hal 

Halkrémes szendvicsek

• tojásos-tonhalas szendvics 
• hagymapikkelyes halkrém
• tonhalas halkrém

Asztali imádságok (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Köszönjük meg Istennek a mindennapi kenyeret énekelve (kottával együtt elérhető az énekeskönyv címsorára kattintva):

Jézust áldja énekünk 41

Áldd meg, édes Istenünk,
Mindennapi kenyerünk! Ámen!

Jézust áldja énekünk 40

Jövel Jézus, áldj meg minket,
Mindennapi kenyerünket! Ámen!

Jézust áldja énekünk 39

Jövel Jézus, légy itt vélünk,
Áldd meg, amit adtál nékünk!
Adjad, Urunk, hogy jólessék,
A te neved dicsértessék!

Hálát adhatunk az alábbi versimával is:

Köszönjük Istenünk,
hogy nem fogy ki a szó
és a falat a szánkból,
mindig van mit mondanunk,
és van mivel megtöltenünk
a pocakunkat.

Források:

Jézust áldja énekünk (Református Pedagógiai Intézet, Bp., 2003)
Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt: Játéktár a Mesélő Bibliához (Harmat, Bp, 2008)

Verébfalatok (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, egzisztenciális)

A tanítványok aggodalmaskodása vezetett a csodához, hiszen ők problémáznak azon, hogy most már vacsorázni is kéne. Jézus csodája egyfajta válasz az aggodalmaskodóknak, és Isten gondoskodásának cselekvő példázata. A pocakvers derűs hangon foglalja össze gyerekek számára a „tanulságot”:

Miklya Zsolt: Pocakvers

Pocakba ment sok falat,
kosárban is sok maradt.
És a morzsa, kenyérmorzsa
a sok verébnek maradt.

Kép forrása

Jézus így tanít erről:

Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál?

Máté 6,25–26

Nem úgy van, hogy két verebet adnak egy fillérért, de egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.

Máté 10,29–31

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

• Bibliai történet: Ézsaiás 35,5–6; Máté 11,5–6; 14,13–14
• Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli, önismereti
• Tevékenység: Társcipelő mozgásos játék; történetolvasás, beszélgetés: a beteg megítélése és képességei; nevettető játék, szivárványhal készítése szalagszövéssel; önismereti leltár, fejlesztő ötletek, tervek

Gólya viszi a fiát (Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus)

A klasszikus „cipelős” játék a történet helyzetére emlékeztet, amikor a barátai egy kosárban cipelik Aszáfot, a mindkét lábára „béna” fiút. A történet szerint akkor alkalmazzák ezt, ha sietnek valahová, és gyorsabban tudnak így haladni, mint a fiú a mankóival. Tehát a társ cipelése alkalmas gyors, akár versenyszerű mozgásjátékra is. Kipróbálhatjuk sorversenyként, illetve váltásokkal is.

Kép forrása

Két gyerek mindkét kezével egymás csuklójába kapaszkodva fogja meg a társa kezét, a felső képen látható módon. Ráültetnek egy harmadik gyereket, és így cipelik a célig. Cipelés közben egy mondókát is mondogathatnak:

Gólya viszi a fiát,
hol felveszi, hol leteszi,
Viszi, viszi,
itt leteszi, hopp!

Kép forrása

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Miklya Luzsányi Mónika: Tömeg a parton

1 fájl(ok) 397.53 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

• Bibliai történet: Zsoltárok 126,1–3; Lukács 24,1–11; 1Korinthus 9,25
• Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális térbeli, természeti
• Tevékenység: Énekes körjáték, beszélgetés, énektanulás, éneklés ritmikus hangszerkísérettel; koszorú készítése papírból, élő virágból, tojásokból

Koszorú, koszorú (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, egzisztenciális)

Ezt az énekes játékot inkább lányok játszották régen, de mi nyugodtan játszhatjuk vegyes csoporttal is. Egy valaki középre áll, a többiek körülötte kört alkotnak kézfogással vagy a karokat felemelve és összefonva. A kör lassan forogni kezd, miközben énekelnek:

Koszorú, koszorú,
Mért vagy olyan szomorú?
Azért vagyok szomorú,
Mert a nevem koszorú.

A dal végén a kör megáll, a középen álló pedig kiválaszt valakit, akivel helyet cserél.

Játék forrása, kottával

Vajon miért lehet szomorú egy koszorú? – Hallgassuk meg erről a gyerekek gondolatait!

Majd kérdezzük meg, mikor szoktak koszorút készíteni, koszorút kötni?

Az életünket végigköveti a koszorú:

• gyerekkorban a virágkoszorú kötése még játék
• házasságkötéskor a virágkoszorú a szeretetkapcsolat és szövetség jelképe
• szülőként, nagyszülőként újra virágkoszorút kötünk a gyerekeknek, és meg is tanítjuk őket erre
• ha versenypályán futunk vagy küzdünk, a győzelem jelképe a koszorú (1Kor 9,25)
• utolsó koszorúnk a halottak búcsúztatásához kapcsolódik, ám a virágkoszorú (és a „hervadhatatlan” győzelmi koszorú) a feltámadás reménységére is utal

Hogy lehet a szomorúságból öröm? Ki az, aki átélte már, hogy nagy szomorúságot még nagyobb öröm követ? Aki szeretné, el is mesélheti ezt az élményt.

Isten népe is többször átélhette ezt. A babiloni fogságból való szabadulás a bánatot örömre fordította, amit a 126. zsoltár így énekel meg (1–3. v.):

Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr,
olyanok voltunk, mint az álmodók.
Akkor megtelt a szánk nevetéssel,
és örömkiáltás volt nyelvünkön.
Ezt mondták akkor a népek:
Hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr!
Hatalmas dolgot tett velünk az Úr,
ezért örvendezünk.

Hasonló volt ehhez Jézus tanítványainak az öröme, ami a kereszthalála utáni gyászt és fájdalmat váltotta ujjongó örömre, majd adta tovább a népeknek. Erről szól Örvendezz, örvendezz, minden nép! című húsvéti énekünk (kottával együtt elérhető a címre kattintva):

Örvendezz, örvendezz, minden nép!
Vidd a hírt, vidd a hírt szerteszét:
Jézus legyőzte a sírok éjjelét! 

Sziklakő, sziklakő nincsen ott,
szólanak, szólanak angyalok:
Jézus húsvét hajnalán feltámadott!

Tanuljuk meg a dalt, és énekeljük valóban ujjongó örömmel és hangszeres ritmuskísérettel.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

• Bibliai történet: Zsoltárok 19,10–11; Példabeszédek 4,3–4; 22,6; Lukács 6,43–45; Galata 5,22–23
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, természeti, testi-mozgásos
• Tevékenység: Bibliaismeret: természetes édesítők: a méz és a gyümölcs szerepe és szimbolikája; önismereti játék: kapcsolatépítő „édességek”; húsvéti finomság készítése: ételek, sütemények mazsolával

Édesítők, édesség (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti)

Néea mazsolás lencsével kedveskedett az édesapjának.

A bibliai időkben, Jézus korában nem volt még kristálycukor, amit ma a boltban kilószámra lehet venni. A cukor csak a középkorban terjedt el Európában, amit ekkor cukornádból készítettek. Csak a 19. században kezdték el gyártani a cukrot cukorrépából, ami aztán alaposan megváltoztatta az étkezési szokásainkat. Mára az édességipar és -kereskedelem, főleg ünnepi időszakban, tengernyi finomsággal árasztja el a modern piacokat: a szupermarketeket és plázákat.

De mi volt a helyzet a bibliai időkben? Mi adta az étel édességét? – Történetünkben a mazsola.

A gyümölcsök és a méz édessége végigkíséri a bibliai időket. A vadméhek „termelte” mézet éppúgy megtalálta az ember a természetben, mint a fák gyümölcsét, és meg is becsülte, amiről ilyen kulcsigék szólnak a Bibliában:

„Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak, kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.” (Zsoltárok 19,10–11)

„Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6,43–45)

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.” (Galata 5,22–23)

A történet és az igék szerint milyen „édességei” lehetnek az életünknek? Hogyan tudunk ezekkel jól élni a családi vagy baráti kapcsolatainkban?

Mindenki írjon magának egy kis listát, amin felsorol pár lelki édességet, finomságot, amivel meg tudja lepni a szüleit, testvéreit vagy barátait. Ne általánosságokra gondoljanak a gyerekek, inkább konkrét dolgokra, gesztusokra, amit meg tudnak tenni a másikért. Ezt a listát most nem kell megmutatni senkinek, maradhat teljesen titkos. Viszont a listákba mélyedés után még beszélgethetünk, és aki szeretné, elárulhat egyet s mást a listájáról.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.