13-12. A kövek is…

• Bibliai történet: 1Sámuel 17,40; Zsoltárok 18,3; 102,15; Ézsaiás 51,1; Habakuk 2,11; Lukács 19,40; János 1,42; Jelenések 2,17
• Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, logikai-matematikai
• Tevékenység: Kavicsfestés, nyáridéző játék, mesealkotás szóban; játékos tevékenységek bibliai kövecskékkel, szöveg- és történetalkotás; karakterépítés kavicsformákkal, kirakójáték

A nyár folyamán sok alkalom adódott, amikor kavicsokat, kövecskéket gyűjthettek a gyerekek vízparton vagy más helyen. Gyönyörködhettünk bennük a természetes lelőhelyükön, és további örömet tudnak szerezni játékainkban. Gyűjtsünk össze egy változatos, bő kavics- és kőkészletet, amiből aztán válogatni tudnak a gyerekek.

Mesélő nyári kavicsok (Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

Válasszon ki magának minden gyerek néhány lapos, sima felületű kavicsot. Ezekre rajzoljon/fessen egy-egy képjelet, ami a nyári élményeire emlékezteti. Több élmény jelei is szerepelhetnek a kavicsokon, de egyetlen fontos élményhez is kapcsolódhatnak a jelek. Rajzolhatnak a gyerekek vastag alkoholos filccel, vagy festhetnek tempera- vagy akrilfestékkel. A festéket érdemes fedőlakkal rögzíteni.

Kép forrása

Nyitókép forrása

A mesélő kavicsok „megszólalhatnak” a következőképpen:

Helyezkedjünk el egy asztal körül, és tegyük a kavicsokat egy kis zsákba vagy kosárba. Sorban egymás után vegyenek ki a gyerekek egy-egy kavicsot (ha valaki a sajátját vette ki, cserélje ki másik kavicsra). Aki kivette, nézze meg a kavicson lévő képet, és mondja el, hogy az miről „mesél” (mire emlékezteti a kép). Ezután vegye át a szót az, aki rajzolta/festette a képet: neki miről mesél a kép?

Az asztalon összegyűlt egy kis készlet a mesélő kövekből. Alkossunk a segítségükkel egy nyármesét. A mesealkotás szóban, láncmeséléssel történhet. Valaki (legelőször a pedagógus) kiválaszt egy kavicsot, és a rajta lévő kép beleszövésével elkezdi a mesét. Néhány mondat után átadja annak, aki jelzi, hogy szeretné folytatni. Ő is kiválaszt egy kavicsot, és a képével folytatja a mesét.

A mesealkotást kis csoportokban is végezhetik a gyerekek, a csoportban összegyűlt mesélő kavicsokkal.

Mesélő bibliai kövecskék (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Hitoktatók gyakori dilemmája, hogy mivel is tudnák szemléltetni, aktiválni a bibliai történetet. Sok lehetőség kínálkozik, a filctábláktól az ujjbábokon és asztali bábokon keresztül a Duplo-figurákig. Legjobb, ha több lehetőségből mindig a legadekvátabbat választjuk ki. Ezek közé tartozhatnak a mesélő kövek is. Egy-egy bibliai történet kulcsfiguráit és tárgyait, jelképeit rajzolhatjuk, festhetjük kis kövecskékre, amikkel aztán egy asztalon a köveket rakosgatva mesélhetjük el a történetet (a gyerekek körülveszik az asztalt).

A kő alapvető szimbólum a Bibliában: Dávid Istent kősziklának nevezi (Zsolt 18,3), utalva szilárdságára, ahogy majd Péter is a Kőszikla nevet kapja Jézustól, mert sziklaszilárd lesz a hite (János 1,42). Isten a kövekből is teremthet fiakat (Ézsaiás 51,1), és ha az emberek némák maradnak, a kövek fognak kiáltani (Lukács 19,40).

Néhány ötlet a mesélő kövek használatához:

• A kis köveket a kisgyerekek örömmel veszik kézbe, az érintésük segít bevonni őket a történetbe. Már a történetmondás előtt ismerkedhetnek így a történettel.
• Hasonlóan a történetmondás után könnyebben felidézik a történetet, és mesélnek el belőle egy-egy részletet, ha a kövecskéket kézbe vehetik. Osszuk ki a gyerekeknek a köveket, mindenki kapjon egyet-kettőt, és így közösen meséljük el újra a történetet.
• Ha a mesélő köveket képpel lefelé fordítva helyezzük el az asztalon, akkor megfordítva más sorrendben, véletlenszerűen bukkannak elő a szereplők. De azért így is elmesélhető a történet, csak kicsit csavarosabban, más logika szerint. A gyerekek felváltva fordítsák meg a köveket, és építsék be az új szereplőt vagy tárgyat a történetbe. Mókás, ötletes megoldások születhetnek így.
• A gyerekek válasszanak a mesélő kövek közül, és az adott karakter, tárgy szemszögéből mondjanak néhány mondatot a történetről (mesében a tárgyak is megszólalhatnak). Nagyobb gyerekek ezt a feladatot írásban is végezhetik.
• A választott személy vagy tárgy köré fűzve találjanak ki egy új történetet (a bibliai korban és környezetben), amit meséljenek el vagy írjanak le. Rajzot is készíthetnek hozzá.
• Szabad játékidő alatt hagyjuk kint az asztalon a mesélő köveket, a gyerekek hadd játsszanak velük, mondják el szabadon újra a történetet, vagy alkossanak újat akár.
• Ha a kavicsfestés technikailag megoldható, és belefér a foglalkozásba, a mesélő köveket kiegészíthetik a gyerekek új alakok, tárgyak festésével, ami a történet képi világába illeszthető.

Forrás

Összetett kavicsfigurák (Vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, kapcsolati)

A kavicsok egymáshoz illesztve alkalmasak a további karakterépítésre. Változatos formákkal összetett alakokat állíthatunk össze, amit aztán kifesthetnek a gyerekek. Egy teljes állatmese szereplői megjelenhetnek a kavicsalakzatokon. De próbálkozhatunk további mesealakok, figurák kirakásával is. Természetesen egy-egy bibliai történet állat- és emberszereplői is sorra kerülhetnek. Pl. az elveszett bárány, a jó pásztor, a ragadozó farkas vagy oroszlán stb.

A festett kavicsokat összekeverve kirakójátékot játszhatunk. A testrészeket összekeverve vicces keverékalakokat is összeállíthatunk. Emberalakok esetében pedig a fejformák különböző testekhez illeszthetők, ami szintén izgalmas karaktervariáló játék.

Természetesen a mesealkotás is bőven belefér a játéklehetőségekbe a figurák alapján.

Források:

• állatalakok
• emberalakok
• összerakó játék

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.