Válasszunk egy királyt a gyerekek közül. Ő álljon a terem egyik végébe. Vele szemben a többi gyerek. A király nyújtsa ki egy gyerek felé a kezét. Neki lesz joga lépni, de csak annyit, amilyen számot dob egy dobókockával. Vajon ki fog leghamarabb a királyhoz érni? (Beszéljük meg, hogy mivel a király igazságos, minden körben mindenkinek ad esélyt a közelebb lépésre, tehát a dobásra.)
Kegyelem-változat
Hasonlóan kezdődik a játék, mint az előbb: A király a terem egyik végébe áll, az udvar népe (a többi gyerek) a terem másik végébe. A király hátat fordít, mire az udvaroncok halk léptekkel közelednek. A király hirtelen visszafordul, mire mindenki megáll mozdulatlanul. Aki megmoccan, vagy a tartása csúnya, illetlen, annak a király int, és kiáll az udvaroncok közül (most nem jut a király elé). Amikor végzett a szemlével, a király újra hátat fordít. Az udvaroncok léphetnek felé megint. A király hirtelen visszafordul, és újra szemlét tart. Így megy a játék addig, míg valamelyik udvaronc a király elé nem lép. Ki lesz a „kegyelembe fogadott”?
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: Nevek és jelentésük, névadás, portrérajzok, vita az imaközösségről, imalista és imádság írása
Beszélő nevek és arcok (Verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli)
Az ókorban gyakoriak voltak a beszélő nevek, így Eszter könyve szereplőinek is jelentéssel bír a nevük.
Ahasvérós: Legfőbb uralkodó
Eszter: Csillag
Hadassza: Mirtusz
Hámán: Jóindulatú vagy Aki iránt jóindulattal vannak, kegyelt
Mordokaj: Marduk (asszír isten) kegyeltje
Haták: hírvivő
Beszélgessünk arról a bibliai történet alapján, kire volt igaz nevének a jelentése, és kire nem? Miért?
Majd a gyerekek találjanak ki beszélő nevet a barátjuknak vagy valakinek az osztályból. Vigyázat! Csúfoló, megalázó nevet nem szabad adni! A neveket írják egy kis cédulára, gyűjtsük össze, egyesével olvassuk fel, és a gyerekek próbálják kitalálni, kié lehet a beszélő név.
A képen Mordokaj és Eszter néz szembe egymással a férfi üzenetén keresztül (Eszter 4,14):
Mert ha te most némán hallgatsz, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz. Ki tudja, nem éppen a mostani idők miatt jutottál-e királynői méltóságra?
Készítsetek ti is egyéni vagy páros portrét a történet egyik szereplőjéről vagy szereplőiről. Felhasználhatjátok az ige neveit, szavait, mondatait is.
Tevékenység: Beszélgetés a gyász szokásairól, textilkollázs készítése, sirató-pantomim, ismerkedés a böjt és várakozás kultúrájával
A gyász jele (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
Beszélgessünk a gyerekkel Eszter könyve negyedik részének első versei alapján, hogy mi volt a gyász jele a zsidók között a bibliai időkben. Miért éppen zsákruhát hordtak? Milyen lehetett a zsákruha? Valóban zsákból készült? Miért szaggatták meg a ruhájukat?
Majd beszélgessünk arról, hogy ma mit illik viselni a gyász jeleként?
Vigyünk be a gyerekeknek különböző anyagminőségű textildarabokat. Legyen köztük finomabb vászon, selyem, tüll vagy ezekhez hasonló anyag, és legyen durva szövésű vászon, zsákvászon is. Legjobb, ha tudunk szerezni egy zsákot, és szétvagdossuk kisebb darabokra.
A gyerekek vegyes technikával készítsenek textilkollázst, amit rajzzal, grafikai elemekkel is kiegészíthetnek. A kollázs a Biblia-korabeli gyászruhát, gyászt ábrázolja, az Eszter könyvéből megismert történet illusztrációja is lehet.
Készíthetnek a gyerekek rajzot, kollázsképet a mai gyászról, gyászruháról is.
Tevékenység: Egy zsidó siratóének megismerése: szöveg, dallam, előadásmód, mozgásforma; jiddis siratóének, népzene meghallgatása
Szól a kakas már… (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Eszter könyve 4. részének legmegrázóbb momentuma Mordokaj gyásza. A zsidó nép életében a gyász, a siratás mindennapos volt, hiszen nemcsak szeretteik elvesztését siratták meg, hanem a fogság/szétszóratás idején Jeruzsálemét is. És ahogy Nehémiás esetében látjuk (vö. Neh 1), Mordokaj is az egész nép (tervezett) vesztét siratja.
Hazánkban is sokan ismerik a Szól kakas már kezdetű népdalt, azt viszont kevesen tudják, hogy ez valójában egy jiddis siratóének. A hagyomány szerint Taub Izsák (Eizik) nagykállói csodarabbi írta 1758-ban. A dal szinte azonnal „sláger” lett, nemcsak a zsidók körében, hanem szerte Magyarországon. Sőt! A zsidó közösségekben mai napig éneklik eredeti magyar(!) szöveggel, leginkább púrimkor, tehát éppen azon az ünnepen, amikor Eszter királynéra és a nép halálból való szabadulására emlékeznek.
Jobbára a következő szöveggel ismerjük:
Szól a kakas már, majd megvirrad már
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Hej, de micsoda madár, de micsoda madár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Várj madár, várj, de csak mindig várj
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
A gyerekek legelőször (mielőtt még bármit tudnának a dal eredetéről) olvassák el vagy hallgassák meg ezt a közismert változatot, ami népdalként is ismert, többek között Kodály Zoltán gyűjtésében. Beszélgessünk arról, hogy miről szólhat a dal? Ki beszél? Kihez szól? Miről szól?
Majd olvassuk el a teljes verziót:
Szól a kakas már, majd megvirrad már
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Hej, de micsoda madár, de micsoda madár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Várj madár, várj, de csak mindig várj
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
De mikor lesz az már, de mikor lesz az már? Jibone hámikdos veir Cijojn tömálé (Ha a Szentély felépül, és Cion városa megtelik)
Akkor lesz az már.
De miért nincs az már, de miért nincs az már? Mipné chátoténu golinu méárcénu (Mert bűneink miatt szétszórattunk földünkről)
Azért nincs az már.
Értelmezzük most a teljes szöveg ismeretében a dalt. Miről szól így? Kit szólíthatott meg a beszélő? Ki az, akit annyira vár? Vajon miért?
Majd nézzünk meg egy felvételt, ahol Sebestyén Márta énekli a dal teljes verzióját, a Di Naye Kapelye zenekar kíséretével:
Ha a gyerekeknek van kedvük, megtanulhatjuk a dalt énekelni, a felvétel segít ebben.
Ezek után beszélhetünk a mű keletkezéséről, kapcsolódásáról Eszter könyvéhez.
Végezetül megnézhetünk egy videofelvételt, melyen amerikai haszid rabbikat látunk, amint a fenti dalt éneklik magyar nyelven:
A felvételt csak akkor nézzük meg a gyerekekkel, ha megfelelő komolysággal rendelkeznek, és képesek elfogadni egy másik kultúra szokásait, kifejezőeszközeit. Ha megnézzük, érdemes megfigyelni (a magyar mondatok felfedezésén túl) a rabbik hagyományos haszid viseletét, a prémes kalapot (stájmli), a fekete kaftánt, valamint a megnövesztett és lokniba csavart pájeszt. Ezen kívül fontos megemlíteni a rabbik testmozgását is, az úgynevezett davenolást, ami az imádság és a siratás testmozgása is.
A Muzsikás együttes a múlt század nyolcvanas éveiben felgyűjtötte a máramarosi zsidók (jiddisek) népzenei hagyományát. Hallgassunk meg egy jiddis siratót Sebestyén Márta előadásában: Máramarosi zsidó népzene.
A Szól a kakas márcímű filmet Szomjas György rendezte (1992), és megtekinthető a YouTube-on, ahol ezt olvassuk:
„A magyar anyanyelvű zsidóság hagyományos zenéjét és táncait nem őrzi semmilyen hangfelvétel, kotta vagy leírás. A holocaust előtti időkben léteztek magyar zsidó zenekarok, de ezek nem élték túl a deportálásokat. A filmben a Muzsikás együttes egy máramarosi román cigányprímás – Gheorghe Covaci (Farkasrév, Románia) – segítségével próbálja életre kelteni a régi magyar zsidó népzenét, amely kölcsönhatásban állt más vidékek zsidó dallamvilágával, stílusával éppúgy mint a velük élő – magyarok, románok, cigányok stb. – népzenéjével.”
A Holokauszt iszonyata, illetve a rasszizmus igen szenzitív téma. Éppen ezért a most következő feladatot két verzióban közöljük. Életkort azért nem írunk, mert a gyerekek érettsége (és érintettsége) nagyban befolyásolja, hogy mit lehet és tanácsos a csoporttal elvégezni, és ezt legjobban a pedagógus tudja felmérni.
A Balázs Béla-díjas Salamon András 2007-ben írt és rendezett egy öt perces rövidfilmet a Holokausztról, illetve a velünk élő rasszizmusról Meséld el… címmel, amely Mózes második könyve 13. fejezetének 8. versére utal. A film egy kislány sorsán keresztül mutatja be nagyon érzékenyen és finoman az eseményeket. Ettől függetlenül a film teljes megtekintése felkavaró, hiszen ez a rendező célja.
A gyerekkel csak az első perc 10. másodpercéig nézzük meg (a tankocka ezt a filmrészletet tartalmazza), és beszélgessünk arról, hogy mit is látnak a filmen. Végül tegyük fel a kérdést, hogy vajon mit súghatott az anya gyermekének? Mit gondolunk, hogyan alakult ezután a sorsa?
Ezek után mutassuk be a Sztehlo Gáborról szóló tankockát, és ismertessük az evangélikus lelkész gyermekmentő szolgálatát, amiről itt olvashatunk bővebben: Ki volt Sztehlo Gábor?
Itt pedig egy rövid, ismertető dokumentumfilmet nézhetünk meg a Gaudiopolisról.
Ajánljuk még a témához Miklya Luzsányi Mónika: Kistamás című ifjúsági regényét, ami Sztehlo Gábor gyerekmentő szolgálatát és a Gaudiopolis életét mutatja be a gyerekek szemszögéből:
Nagyobb vagy érettebb gyerekekkel nézzük végig Salamon András filmjét.
Beszélgessünk a látottakról, majd a gyerekek képzeljék magukat a kislány helyzetébe, és írják meg, hogy idős(ebb) korukban hogyan emlékeznének vissza ezekre az eseményekre. (A visszaemlékező személy életkorát maguk választhatják meg.)
Holokauszt (Egzisztenciális, kapcsolati)
A Holokausztról nem egyszerű alsó tagozaton beszélni. Ha felvállaljuk kisebbekkel is a témát, akkor se az elrémítés vagy a horrorisztikus események felsorolása legyen a fontos, hanem inkább próbáljuk a gyerekeket belehelyezni a szituációba. Ahhoz, hogy megértsék a Holokauszt abszurditását, használhatjuk a következő hasonlatot: Képzeljétek el, mi lenne, ha egyik napról a másikra a szőkéknek és kékszeműeknek megtiltanának egy csomó dolgot. Vagy azoknak, akiknek pisze az orra. Vagy akiknek negyvenesnél nagyobb a lába. Nem tanulhatnának, nem járhatnának könyvtárba, moziba, később az autójukat, lakásukat, mindenféle tulajdonukat elvennék tőlük. Végül összeterelnék őket, és mindenkit megölnének, aki szőke és kékszemű, vagy akinek pisze az orra vagy negyvenesnél nagyobb a lába.
Igazságos dolog lenne ez? Miért nem? Vajon mennyi embert érintene az osztályból egy ilyen törvény? Hány szőke van? Hány pisze? Hány nagylábú? És a városban, az országban, Európában hány embert érintene? Lenne ennek bármi értelme?
Ezután lehet beszélni arról, hogy a két világháború között a zsidók ellen egyre több törvényt hoztak, egyre jobban beszűkült az életterük, végül gettókba zárták őket, és több millió embert kivégeztek, közöttük gyerekeket, időseket is. Voltak családok, ahol csak egy-két ember élte túl a népirtást, és sok család teljesen elpusztult.
A pedagógusok magyar nyelvű összefoglalót olvashatnak a New York-i Holocaust Museum oldalán a témáról (kép forrása): A holokauszt alapjai.
Ha van a családban érintett gyerek, és a szülők vagy nagyszülők vállalják, hogy beszélnek azokról az emlékekről, ami a vészkorszakról rájuk maradt, feltétlenül hívjuk el őket a gyerekekhez, hiszen leghitelesebben ők (a ma már jobbára nem túlélők, hanem leszármazottak) tudnak tanúbizonyságot tenni a korszakról.
(A feladat megtalálható a Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt által szerkesztett Kezd őszülni a nyár című szöveggyűjteményhez kapcsolódó Tanítói ötlettárban, amelyet Református Tananyagfejlesztő Csoport adott ki.)
Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti
Tevékenység: Zenehallgatás, dalszöveg értelmezése, gyászszokások; tánc- és daltanulás; szédertál készítése, bibliaismeret: a páskavacsora eredete
Volt egyszer egy kis zsidó(Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi)
Nézzük meg a Gryllus-fivérek és Tihanyi Szilvia előadásában a Kányádi Sándor által fordított Volt egyszer volt egy kis zsidó című jiddis népdal videoklipjét:
Ti már veszítettetek el valakit? Milyen érzés volt? Mit gondoltok, miben segít az imádság a gyász idején?
Ha a szöveget meg tudjuk szerezni, olvassák el a gyerekek magukban a verset. Melyik szót nem értitek?
A beszélgetés után osszuk meg mindazt a gyerekekkel, amit a kaddisról tudunk:
A kaddis egy zsidó imaforma, amit leggyakrabban gyászban, halálesetkor mondanak. A versben is erre utal a „kadis” szó. (Tehát nem a gyerek beceneve.)
A zsidók gyászfelfogását a kaddis fejezi ki legjobban, amelynek szövege valójában egy Istent dicsőítő imádság, ami az Ő nagyságát dicséri, és lényege az Ámen-mondás (Úgy legyen!) Isten akaratára. A kaddis imaszövege itt megtalálható.
(A feladat a hozzákapcsolódó témanappal együtt, illetve a vers szövege megtalálható a Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt által szerkesztett Kezd őszülni a nyár című szöveggyűjteményben és a hozzá kapcsolódó Tanítói ötlettárban, kiadja a Református Tananyagfejlesztő Csoport, illetve megbízásából a Kálvin Kiadó.)
Ünnepi körtánc (Testi-mozgásos, zenei-ritmikus)
Ismerjük meg jobban a zsidó kultúrát, nézzünk meg egy örömmel átitatott ünnepi körtáncot is:
A Hava nagila lépései nagyon egyszerűek, így a gyerekek is könnyen meg tudják tanulni.
A dal magyar szövege online megtalálható a keresztény körökben ismert fordítással, illetve átirattal, dallama is könnyen megtanulható. Kottával együtt lásd itt.
(A feladat és a dal szövege megtalálható a Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt által szerkesztett Kezd őszülni a nyár című szöveggyűjteményben és a hozzá kapcsolódó Tanítói ötlettárban, kiadja a Református Tananyagfejlesztő Csoport, illetve megbízásából a Kálvin Kiadó.)
Páskavacsora (Természeti,verbális-nyelvi)
A gyerekek olvassák el Varga Gyöngyi írását a páskavacsoráról (lásd alul a csatolt mellékletet).
Elevenítsük fel az egyiptomi szolgaság és a menekülés eseményét, és beszéljük meg, miért volt örömünnep a páska Izráel népe számára?
Azután gyűjtsük ki, milyen hozzávalók kellenek egy szédertálhoz. Nézzük meg a szédertál képét, és beszéljük meg, mi mit jelképez.
A gyerekek 6-8 fős csoportban készítsenek szédertálat. Minden csoport mutassa be a munkáját, majd kóstoljuk is meg, amit készítettünk.
Megjegyzés
A zsidók Jézus korában báránysültet használtak a szédertálhoz. Ma sokszor libasült kerül rá, mi viszont csirkehúst használunk, mivel az előző kettőt nehéz beszerezni.
Tevékenység: Problémafeltáró beszélgetés; számadatok összehasonlítása, számítások; filmrészlet alapján történet rekonstruálása, beszélgetés
Eszter könyve egy genocídium, egy népirtás iránti kísérlet megakadályozásáról szól. A könyv központi problematikája ez, nem lehet elsiklani felette, már csak azért sem, mert a zsidó nép a II. világháború idején ismét átélte ezt az iszonyatot. Ám a fajgyűlölet, egy teljes népcsoport megbélyegzése, kizárása a társadalomból, emberi méltóságának megtiprása, végül halálra ítélése, a zsidókon kívül sok más népet is sújtott a világtörténelem folyamán, és nem merült feledésbe a náci uralommal.
Ezen a héten tehát – Eszter könyve kapcsán – a fajüldözéssel és rasszizmussal foglalkozunk, ám a zsidóüldözésnél szélesebb körben dolgozzuk fel a témát.
Van egy nép (Verbális-nyelvi)
„Van egy nép, amely elszórtan és elkülönülve él a népek között birodalmad minden tartományában. Törvényeik különböznek minden más népétől, és a király törvényeit sem tartják be.” Eszter 3,8
Hámán vádja a fajgyűlölet alapjait fogalmazza meg. Az igéből kiindulva beszélgessünk ezekről a problémákról:
Van egy nép – a fajgyűlölet mindig egy nép vagy egy embercsoport ellen irányul
elszórtan (él) – az össznépességhez képest kevesen (kisebbségben) vannak
elkülönülve él a népek között – nem vagy kevéssé keverednek más népekkel
birodalmad minden tartományában – „beszivárogtak” az ország minden területére, minden társadalmi rétegben jelen vannak
Törvényeik különböznek minden más népétől – szokásaik, kultúrájuk teljesen más, mint a környezetüké
és a király törvényeit sem tartják be – saját törvényeik szerint élnek, a vád szerint nem tartják tiszteletben a befogadó ország törvényeit
Külön figyelmet igényel az a probléma, hogy meddig tarthatja egy etnikai-vallási közösség magát az uralkodó hatalom törvényeihez (meddig tart a törvénytisztelet határa)? Ez mind a diaszpórában élő zsidóság problémája (vö. Dániel 3; 6), mind a kisebbségben élő keresztény gyülekezetek problémája volt (vö. ApCsel 5,20) a bibliai időkben.
Zsidó áldozatok (Logikai-matematikai)
A fajgyűlölet egyik legtragikusabb vadhajtása a Holokauszt, amiről már biztosan hallottak a gyerekek, de most próbáljuk kicsit kézzelfoghatóbbá tenni ezt a tragédiát a számok segítségével.
A Holokauszt európai áldozatainak száma 5-6 millió fő.
Budapest lakossága 2020-ban 1 700 000 fő. Közelítőleg hány „budapestnyi” zsidót öltek meg a Holokauszt idején?
A második legnagyobb város Magyarországon Debrecen, közel 200 000 lakossal. Hány Debrecent lehetett volna megtölteni a Holokausztban meghalt zsidókkal?
Számoljátok ki, hogy a ti településetek népességének hányszorosa a zsidó áldozatok száma.
A Holokauszt minden tizedik áldozata magyar zsidó volt. Hány magyar ember halt meg a Holokausztban? Itt beszéljünk arról is, hogy a Holokauszt idején nemcsak a zsidó származásúakat, hanem a cigányokat is üldözték, internálták és megölték.
Számoljátok ki azt is, hogy a saját településetek népességének hányszorosa a magyar zsidó áldozatok száma!
Összehasonlíthatjuk az adatokat a világháború összes áldozatának, ezen belül a katona és civil áldozatok számával is. Forrás: A világháborúk adatai
Egy fekete kislány (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
Nézzük meg a gyerekekkel a Ruby Bridges életéről szóló film trélerét. Mielőtt levetítenénk a 3 perces filmrészletet, mondjuk el, hogy nincs szinkronizálva vagy feliratozva, és nekik éppen az a feladatuk, hogy kitalálják, mi történik a filmen.
Először nézzük végig egyben a filmrészletet. Majd nézzük meg újra úgy, hogy mozzanatonként megállunk, és a gyerekek tippelnek arról, hogy mit látunk, végül megbeszéljük a valós eseményeket.
Ruby Bridges az egyik első afro-amerikai gyerek, aki csak fehéreknek fenntartott iskolába járt. A filmrészletben az első iskolai napjának indulását látjuk.
A gyerekek biztosan hallottak az Egyesült Államokban folyó fekete egyenjogúsági mozgalom jelenlegi fellángolásáról. A Black Lives Matter-mozgalom 2013-ban indult, s idén George Floyd megölése után egyre radikálisabbá vált. Az erőszakos eseményekről biztosan láttak tudósításokat, azt azonban valószínűleg nem tudják, hogy a feketék egyenjogúsági mozgalmának egyik legelső „frontharcosa” egy baptista lelkipásztor, Martin Luther King volt, akit végül meg is gyilkoltak. Ám Martin Luther King a mai sokszor agresszív megmozdulásokkal ellentétben a békés megoldáskeresés híve volt, és 1964-ben elnyerte a Nobel-békedíjat.
Beszélgessünk a gyerekekkel az afroamerikai polgárjogi mozgalmakról és Martin Luther Kingről. Ehhez jó összefoglaló anyagot találunk többek között az Életmagazin blogon.
Tevékenység: székfoglaló játék, futárstaféta, tömegbecslés és -mérés
Székfoglaló(Testi-mozgásos)
Ahasvérós magas rangra emelte Hámánt, amit úgy fejez ki a Biblia, hogy „feljebb tétette a székét a körülötte levő összes vezető emberénél.” (3,1)
Játsszunk székfoglaló játékot: Rakjunk körbe annyi széket, ahány gyerek van a csoportban, majd vegyünk ki egyet. A gyerekek járjanak körbe a székek előtt, és adott jelre (pl. tapsra) mindenki üljön le egy székre. Aki nem tud leülni, kiesik. Minden kör után vegyünk ki egy széket, egészen addig, amíg egy szék és két gyerek marad. Vajon ki lesz a győztes?
A királyi rendeletet futárok vitték el mindenhova a Birodalomban. Játsszunk most futárstafétát:
A gyerekek alkossanak egyenlő számú tagból álló csoportokat. Jelöljünk ki egy pályát (pl. a kosárpálya hossza). A gyerekek helyezkedjenek el egymástól egyenlő távolságra, csoportonként sorshúzással eldöntött sorrendben. Minden csoport első tagja kapjon egy üzenetet jelképező tárgyat (lapocskát, pingponglabdát, bármit, ami a markukba belefér). A cél az, hogy az üzenet minél gyorsabban eljusson kézből kézben a csoport utolsó tagjához, aki előrefutva adja át az elsőnek. Melyik csoport lesz a leggyorsabb?
Második körben a csoportok maguk dönthetik el, hogy ki legyen az első és utolsó játékos, milyen sorrendben álljanak fel, és milyen távolság legyen a játékosok között (nem kell azonos távolságnak lenni). Tíz percük van a stratégia megbeszélésére, majd játsszuk újra a játékot.
Talentumok(Logikai-matematikai, testi-mozgásos)
A történetben azt olvassuk, Hámán tízezer talentum ezüstöt ajánlott fel a királyi kincstár számára, ha teljesítik a tervét. De mi az a talentum? Eredetileg súlymérték, amit egész Elő-Ázsiában ismertek és használtak. Egy talentum kb. 59 kg, ami igen nagy súly (tömeg), főleg ezüstből. A tízezer talentum ezüst pedig több, mint a Perzsa Birodalom egy éves adóbevétele lehetett (Jubileumi kommentár I/493.).
Végezzünk becslést és tömegmérést, amihez egy vagy több szobai mérlegre van szükség:
Mit gondoltok, kinek a testtömege közelíti meg a csoportban legjobban az egy talentumot? Becsüljétek meg, és mindenki tippeljen valakire. (Kisebb gyerekek álljanak párba, és páronként becsüljék meg a közös testtömegüket.)
Mit gondoltok, a csoport össztömege hány talentum lehet? Becsüljétek meg ezt is, mindenki írjon fel egy számot.
Majd méréssel ellenőrizzétek, ki becsült legjobban? Számítsátok ki pontosan a csoport össztömegét talentumban megadva. Kiszámíthatjátok a csoport átlagtömegét is talentumban kifejezve.
Tevékenység: A zsidó naptár tanulmányozása, számítások, egyeztetés a Gergely-naptárral, hónapnevek sorolása, sorsvető-sorshúzó játék
Zsidó naptár (Logikai-matematikai)
A gyerekekkel beszélgessünk a zsidó naptárról, amiről többet tudhatunk meg például a Wikipédia Zsidó naptár c. szócikkéből.
Majd minden gyerek számítsa ki, hogy milyen évet írunk most a zsidó naptár szerint? Kiszámíthatják azt is, hogy a zsidó naptár szerint melyik évben (és annak melyik hónapjában) születtek.
Naptáregyeztetés(Természeti, logikai-matematikai)
A zsidó naptár alapján a gyerekek azonosítsák be, hogy a Gergely-naptár szerint melyik hónapban határozta el Hámán a zsidók megölését, és melyik napon akarták azt megvalósítani?
Mennyi időkülönbség van (mennyi időnek kell eltelnie) a sorsvetés és rendelet, valamint a megvalósítás között? (11 hónap)
Mordokaj segítségével sikerült leleplezni a királyi udvarban egy összeesküvést, és a folytatásban azt olvassuk: „Ezek után nagy méltóságra emelte Ahasvérós király az agági Hámánt, Hammedátá fiát, és feljebb tétette a székét a körülötte levő összes vezető emberénél.” Tehát nem Mordokaj kapott jutalmat, hanem az agági Hámán. Hogy miért, azt a történetből nem tudjuk meg. Az sem derül ki pontosan, hogy vajon miért nem hajtott térdet Mordokaj a főméltóságra emelt Hámán előtt. A gyerekek mit gondolnak erről, ha hallják vagy olvassák a történetet?
Miért nem hajolt meg? (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Kis csoportokban olvassák el a gyerekek Eszter könyve 3. részét, és vitassák meg, gyűjtsenek érveket amellett, hogy Mordokaj miért nem hajolt meg Hámán előtt. A közösen gyűjtött érvek alapján fogalmazzanak meg szóban vagy írásban egy érvelést, ami Mordokaj tettét magyarázza.
Az írásmagyarázók sem értenek egyet:
Van, aki a Hámán előtti térdhajtást a bálványimádással hozza összefüggésbe (hasonlóan a Dániel könyve 3. részében olvasott történethez). Valószínűbb azonban az a magyarázat, ami a Hámán neve előtt álló „agági” jelzőből von le következtetéseket. Agág amálék népének királya volt, akit Saul győzött le, és Sámuel próféta koncolt fel (1Sámuel 15). Az ellenségeskedés a két nép között azonban még régebbi gyökerű: a pusztai vándorlás idején amálék népe támadta meg az izraelitákat, akik Isten segítségével tudták legyőzni őket (2Mózes 17,8–16). Amálék és Izrael népe között ettől kezdve az ellenségeskedés nem múlt el, sőt isteni átokkal, igékkel is meg lett erősítve (vö. 2Mózes 17,16 és 5Mózes 25,17–19). Nem csoda hát, hogy Mordokaj nem hajtott térdet egy amáléki előtt. (Forrás: Jubileumi kommentár I/492–493. o.)
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2020/09/10_mordecai-does-not-bow-down-to-haman.jpg6481000Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2020-09-28 14:31:322020-09-29 08:58:2810. Aki nem hajt térdet
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
