16. Siratóénekek

, felsősnyelvi feladat, játékÉletkorok: felsős
  • Alapige: Eszter 4
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Egy zsidó siratóének megismerése: szöveg, dallam, előadásmód, mozgásforma; jiddis siratóének, népzene meghallgatása

 

Szól a kakas már… (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)

Eszter könyve 4. részének legmegrázóbb momentuma Mordokaj gyásza. A zsidó nép életében a gyász, a siratás mindennapos volt, hiszen nemcsak szeretteik elvesztését siratták meg, hanem a fogság/szétszóratás idején Jeruzsálemét is. És ahogy Nehémiás esetében látjuk (vö. Neh 1), Mordokaj is az egész nép (tervezett) vesztét siratja.

Hazánkban is sokan ismerik a Szól kakas már kezdetű népdalt, azt viszont kevesen tudják, hogy ez valójában egy jiddis siratóének.  A hagyomány szerint Taub Izsák (Eizik) nagykállói csodarabbi írta 1758-ban. A dal szinte azonnal „sláger” lett, nemcsak a zsidók körében, hanem szerte Magyarországon. Sőt! A zsidó közösségekben mai napig éneklik eredeti magyar(!) szöveggel, leginkább púrimkor, tehát éppen azon az ünnepen, amikor Eszter királynéra és a nép halálból való szabadulására emlékeznek.

Jobbára a következő szöveggel ismerjük:

 

Szól a kakas már, majd megvirrad már
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár

Hej, de micsoda madár, de micsoda madár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár

Várj madár, várj, de csak mindig várj
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már

 

A gyerekek legelőször (mielőtt még bármit tudnának a dal eredetéről) olvassák el vagy hallgassák meg ezt a közismert változatot, ami népdalként is ismert, többek között Kodály Zoltán gyűjtésében. Beszélgessünk arról, hogy miről szólhat a dal? Ki beszél? Kihez szól? Miről szól?

Majd olvassuk el a teljes verziót:

 

Szól a kakas már, majd megvirrad már
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár

Hej, de micsoda madár, de micsoda madár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár

Várj madár, várj, de csak mindig várj
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már

De mikor lesz az már, de mikor lesz az már?
Jibone hámikdos veir Cijojn tömálé
(Ha a Szentély felépül, és Cion városa megtelik)
Akkor lesz az már.

De miért nincs az már, de miért nincs az már?
Mipné chátoténu golinu méárcénu
(Mert bűneink miatt szétszórattunk földünkről)
Azért nincs az már.

Forrás

 

Értelmezzük most a teljes szöveg ismeretében a dalt. Miről szól így? Kit szólíthatott meg a beszélő? Ki az, akit annyira vár? Vajon miért?

Majd nézzünk meg egy felvételt, ahol Sebestyén Márta énekli a dal teljes verzióját, a Di Naye Kapelye zenekar kíséretével:

 

Ha a gyerekeknek van kedvük, megtanulhatjuk a dalt énekelni, a felvétel segít ebben.

Ezek után beszélhetünk a mű keletkezéséről, kapcsolódásáról Eszter könyvéhez.

 

Végezetül megnézhetünk egy videofelvételt, melyen amerikai haszid rabbikat látunk, amint a fenti dalt éneklik magyar nyelven:

 

A felvételt csak akkor nézzük meg a gyerekekkel, ha megfelelő komolysággal rendelkeznek, és képesek elfogadni egy másik kultúra szokásait, kifejezőeszközeit. Ha megnézzük, érdemes megfigyelni (a magyar mondatok felfedezésén túl) a rabbik hagyományos haszid viseletét, a prémes kalapot (stájmli), a fekete kaftánt, valamint a megnövesztett és lokniba csavart pájeszt. Ezen kívül fontos megemlíteni a rabbik testmozgását is, az úgynevezett davenolást, ami az imádság és a siratás testmozgása is.

 

Kiváló háttéranyag, tanulmány a népdal szövegváltozatairól és a szöveg eredetéről: Szigeti Csaba: Válaszlevél Weöres Sándornak, poste restante.

 

 

Egy jiddis sirató (Zenei-ritmikus)

A Muzsikás együttes a múlt század nyolcvanas éveiben felgyűjtötte a máramarosi zsidók (jiddisek) népzenei hagyományát. Hallgassunk meg egy jiddis siratót Sebestyén Márta előadásában: Máramarosi zsidó népzene.

A gyűjtőmunkáról lásd bővebben a következő beszélgetést: „Ezek a dallamok csak együtt működnek”.

Kép forrása

 

A Szól a kakas már című filmet Szomjas György rendezte (1992), és megtekinthető a YouTube-on, ahol ezt olvassuk:

„A magyar anyanyelvű zsidóság hagyományos zenéjét és táncait nem őrzi semmilyen hangfelvétel, kotta vagy leírás. A holocaust előtti időkben léteztek magyar zsidó zenekarok, de ezek nem élték túl a deportálásokat. A filmben a Muzsikás együttes egy máramarosi román cigányprímás – Gheorghe Covaci (Farkasrév, Románia) – segítségével próbálja életre kelteni a régi magyar zsidó népzenét, amely kölcsönhatásban állt más vidékek zsidó dallamvilágával, stílusával éppúgy mint a velük élő – magyarok, románok, cigányok stb. – népzenéjével.”

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Eszter könyve menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .