15. A Holokauszt emlékezete

, alsósön- és társismeret, kapcsolatÉletkorok: alsós
  • Alapige: Eszter 3
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális nyelvi
  • Tevékenység: dokumentumfilmek megtekintése, beszélgetés; filmélmény feldolgozása a szereplő nézőpontjából: kreatív írás; történelmi ismeretek átadása alsós korosztálynak

 

Gyerekszemmel (Kapcsolati, egzisztenciális, verbális nyelvi)

A Holokauszt iszonyata, illetve a rasszizmus igen szenzitív téma. Éppen ezért a most következő feladatot két verzióban közöljük. Életkort azért nem írunk, mert a gyerekek érettsége (és érintettsége) nagyban befolyásolja, hogy mit lehet és tanácsos a csoporttal elvégezni, és ezt legjobban a pedagógus tudja felmérni.

A Balázs Béla-díjas Salamon András 2007-ben írt és rendezett egy öt perces rövidfilmet a Holokausztról, illetve a velünk élő rasszizmusról Meséld el… címmel, amely Mózes második könyve 13. fejezetének 8. versére utal. A film egy kislány sorsán keresztül mutatja be nagyon érzékenyen és finoman az eseményeket. Ettől függetlenül a film teljes megtekintése felkavaró, hiszen ez a rendező célja.

A gyerekkel csak az első perc 10. másodpercéig nézzük meg (a tankocka ezt a filmrészletet tartalmazza), és beszélgessünk arról, hogy mit is látnak a filmen. Végül tegyük fel a kérdést, hogy vajon mit súghatott az anya gyermekének? Mit gondolunk, hogyan alakult ezután a sorsa?

A tankocka elérhető itt: Meséld el…

 

Ezek után mutassuk be a Sztehlo Gáborról szóló tankockát, és ismertessük az evangélikus lelkész gyermekmentő szolgálatát, amiről itt olvashatunk bővebben: Ki volt Sztehlo Gábor?

A tankocka elérhető itt: Sztehlo Gábor

Itt pedig egy rövid, ismertető dokumentumfilmet nézhetünk meg a Gaudiopolisról.

Ajánljuk még a témához Miklya Luzsányi Mónika: Kistamás című ifjúsági regényét, ami Sztehlo Gábor gyerekmentő szolgálatát és a Gaudiopolis életét mutatja be a gyerekek szemszögéből:

 

Meséld el… (Önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi)

Nagyobb vagy érettebb gyerekekkel nézzük végig Salamon András filmjét.

 

 

Beszélgessünk a látottakról, majd a gyerekek képzeljék magukat a kislány helyzetébe, és írják meg, hogy idős(ebb) korukban hogyan emlékeznének vissza ezekre az eseményekre. (A visszaemlékező személy életkorát maguk választhatják meg.)

 

Holokauszt (Egzisztenciális, kapcsolati)

A Holokausztról nem egyszerű alsó tagozaton beszélni. Ha felvállaljuk kisebbekkel is a témát, akkor se az elrémítés vagy a horrorisztikus események felsorolása legyen a fontos, hanem inkább próbáljuk a gyerekeket belehelyezni a szituációba. Ahhoz, hogy megértsék a Holokauszt abszurditását, használhatjuk a következő hasonlatot: Képzeljétek el, mi lenne, ha egyik napról a másikra a szőkéknek és kékszeműeknek megtiltanának egy csomó dolgot. Vagy azoknak, akiknek pisze az orra. Vagy akiknek negyvenesnél nagyobb a lába. Nem tanulhatnának, nem járhatnának könyvtárba, moziba, később az autójukat, lakásukat, mindenféle tulajdonukat elvennék tőlük. Végül összeterelnék őket, és mindenkit megölnének, aki szőke és kékszemű, vagy akinek pisze az orra vagy negyvenesnél nagyobb a lába.

Igazságos dolog lenne ez? Miért nem? Vajon mennyi embert érintene az osztályból egy ilyen törvény? Hány szőke van? Hány pisze? Hány nagylábú? És a városban, az országban, Európában hány embert érintene? Lenne ennek bármi értelme?

Ezután lehet beszélni arról, hogy a két világháború között a zsidók ellen egyre több törvényt hoztak, egyre jobban beszűkült az életterük, végül gettókba zárták őket, és több millió embert kivégeztek, közöttük gyerekeket, időseket is. Voltak családok, ahol csak egy-két ember élte túl a népirtást, és sok család teljesen elpusztult.

A pedagógusok magyar nyelvű összefoglalót olvashatnak a New York-i Holocaust Museum oldalán a témáról (kép forrása): A holokauszt alapjai.

Ha van a családban érintett gyerek, és a szülők vagy nagyszülők vállalják, hogy beszélnek azokról az emlékekről, ami a vészkorszakról rájuk maradt, feltétlenül hívjuk el őket a gyerekekhez, hiszen leghitelesebben ők (a ma már jobbára nem túlélők, hanem leszármazottak) tudnak tanúbizonyságot tenni a korszakról.

 

 

(A feladat megtalálható a Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt által szerkesztett Kezd őszülni a nyár című szöveggyűjteményhez kapcsolódó Tanítói ötlettárban, amelyet Református Tananyagfejlesztő Csoport adott ki.)

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Eszter könyve menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .