13. Kenyér és bor

/Kategória: ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Párhuzamok felfedezése: áldó formulák, az áldás képei a magyar néphagyományban és a Bibliában; a Pünkösd eredete: aratásünnep, ószövetségi és újszövetségi párhuzamok; Krisztus áldozata, a kenyér és bor üzenete

 

Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Búza bokrosodjon,
zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a tenger hossza!

Forrás

 

Így szól az esőkérő mondóka és számos változata a magyar néphagyományban, ami valójában áldáskérésnek felel meg. Hiszen már az újévi köszöntés így hangzik:

Újesztendő, vígság szerző,
most kezd újulni;
Újulása víg örömöt
kezdett hinteni.
Hirdeti már a Messiást
eljöttnek lenni.
Legyetek a nagy Istennek
igaz hívei.
Áldott Jézus, dicső Krisztus
kedvezz népednek
áldásoddal, bor, búzával,
látogasd őket.
Hajtsad hozzánk szent életre
a te képedet,
hogy érhessünk víg örömmel
több esztendőket!

Forrás

 

A bor, búza, békesség, bő termés alliteráló összecsengése több köszöntőváltozatban, áldásformulában visszatér, és a pünkösdi énekszóban teljesedik ki:

Bor, búza és gyümölcs
Földetökben legyen,
Az Úr Messiásnak
Kibimbózott ága,
Juda nemzetének
Királyné pálczája.
Király koronája;
Szálljon erre házra
Az Isten áldása,
Mint régente szállott
Szent apostolokra.

Forrás

Kép: 123RF

 

Nem magyar sajátosságról van szó, hiszen már Melkisédek, Sálem királya, a Felséges Isten papja is kenyeret és bort vitt az ellenséget legyőző Ábrahám elé, és megáldotta őt (1Mózes 14,18–19).

Ábrahám fia, Izsák pedig e szavakkal adta tovább az elsőszülöttnek járó áldást:

Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

 

A teremtő és megtartó Istent dicsérő 104. zsoltár az áldás képét az egész teremtettségre kiterjeszti, amiből az ember is részesül munkája által:

Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak,
növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, amely felvidítja az ember szívét,
és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál,
a kenyér pedig erősíti az ember szívét.

Zsoltárok 104,13–15

 

Pünkösd ünnepét a legrégebbi forrás „aratás ünnepének” nevezi, amikor a termés első zsengéjét betakarították, és két kenyeret hoztak felmutatási áldozatul az állat-, étel- és italáldozat mellett (2Mózes 23,16; 3Mózes 23,17–20). Az italáldozat jó borból készült (28,7).

A kenyér és bor mind az áldás, mind az áldozat fő elemei voltak tehát, akár a bárány vagy a gödölye. Áldás és áldozat már az ősi, az ószövetségi gondolkodásban is szorosan összekapcsolódik, egymást feltételezi, Isten és az ember párbeszédeként értelmezhető. Isten megáldja az embert, amiből ő válaszként áldozatot mutat be, a legjavát.

Az újszövetségben ez Krisztus személyében teljesedik ki: Az ő teste a kenyér, vére a bor, Isten ajándéka a benne megtestesülő szeretet, az Emberfia áldozata pedig, amivel odaadja magát az emberekért. A pünkösd így válik új aratásünneppé, az új ember zsengéjének ünnepévé:

Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

1Korinthus 11,23–26

Lásd: Csók István: Úrvacsora

 

A magyar néphagyomány így emlékezik Krisztus testére és vérére a búza és a szőlő képében. Nálunk ez az ének – a virágok vetélkedése – a nyári napforduló ünnepéhez kapcsolódik, hiszen a mi éghajlatunkon az aratás később, a hagyomány szerint Péter-Pál napján (június 29-én) kezdődik, nem pünkösd idején:

A búzamezőbe,
Háromféle virág.
A legelső virág,
A szép búzavirág.

A második virág,
A szíp szőlővirág.
A harmadik virág,
A szíp szëkfűvirág.

Szóval fölfelelé
A szíp búzavirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm
Jézus szënt testénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szőlővirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm,
Jézus szënt vérénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szëkfűvirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm lëszëdnëk,
Koszorúba kötnëk.
Legínyëk, lëjányok,
Kalapjukra tűznëk.

Forrás

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

12. Savanyú és kincses szőlő

/Kategória: , ,

Képforrás: 123rF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bibliai közmondás magyarázata; állatmesék és példázatok üzenete; egy régi történet, mai ízekkel – szövegek összehasonlítása, személyes üzenete

 

„Hogy mondhattok ilyen közmondást Izráel földjéről: Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle?!” – szólal meg a kérdés a próféták által. – Mindenki a saját életéért felelős – érkezik meg a válasz (Ezékiel 18,1–4; vö. Jeremiás 31,29–30).

A közmondásban szereplő egrest (Ribes uva-crispa) azonban hiába keressük Izraelben, téves fordításként került bele az igébe. Valójában az éretlen, savanyú szőlőt jelenti az itt szereplő kifejezés (bocher-omphach).

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 92.)

 

Savanyú szőlő

„Savanyú a szőlő” – tartja a magyar szólás, ami a görög Aiszóposz (Kr. e. 600 körül) rókáról és szőlőfürtről szóló fabulájából származik: Az éhes róka hiába ágaskodik, nem éri el a magasan függő szőlőt, ezért mondja, hogy nem kell, még úgyis éretlen. Így tesz a hiába vágyakozó ember, amikor hiúságból inkább lekicsinyli azt, amire vágyik, de számára elérhetetlen.

A mese Sarkady János fordításában így szól:

A róka a felfuttatott szőlőn érett fürtöket látott, és szerette volna megenni, de nem sikerült elérnie. Az egér ezt látva mosolygott rajta, és így szólt: „Semmit sem ehetsz.” A róka nem akart szégyenben maradni az egér előtt, és ezért így szólt: „Mert még éretlenek.” Forrás

Kép: 123RF

Nálunk a mese La Fontaine (17. század) által átdolgozott változata ismert, Rónay György fordításában, melynek utolsó sora így szól: „Nem kellett. Utálom a savanyút.”

A teljes mesét Chagall illusztrációjával megtaláljuk itt: Marc Chagall: La Fontaine meséi

Hogy a róka megkívánja az édest, és megeszi a szőlőt, az viszont nem mese. A Bibliában is megtaláljuk ennek a nyomát:

Fogjátok meg a rókákat,
a kölyökrókákat,
mert pusztítják szőlőinket,
virágzó szőlőinket!”

Énekek 2,15

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

11. Mint a termő szőlőtő

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Növény- és bibliaismeret: szőlő, szőlőmunkák a Bibliában; szőlőtanulmányok: munkálatok, tárgyi emlékek, ábrázolások, információk; régészeti, ismeretterjesztő cikkek feldolgozása, beszámolók

 

„Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő” – mondja az istenfélő ember feleségéről a zarándokének (Zsoltárok 128,3). Az áldás, áldottság képe mutatkozik itt meg, a növekvő olajfacsemeték képével összefonódva a családi élet kiteljesedésében. A szőlő, a must Izsák elsőszülött fiának szóló áldásában is fontos szerepet tölt be:

Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata,
amelyet megáldott az Úr.
Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

A későbbiekben is szorosan összekapcsolódik ez a növény a zsidó nép életével. Olyannyira, hogy a zsoltáros a szőlő képével szemlélteti Izráel sorsát:

Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból.
Népeket űztél el, ezt meg elültetted.
Helyét elegyengetted,
gyökeret vert, és ellepte a földet.
Árnyéka hegyeket borított be,
vesszői vetekednek
a hatalmas cédrusokkal.
Indáit a tengerig növesztette,
hajtásait a Folyamig.
Miért romboltad le kerítéseit,
hogy szedhessen róla,
aki csak arra jár?!
Lerágja az erdei vadkan,
és abból legel a mezei vad.
Seregek Istene, fordulj hozzánk!
Tekints le az égből, lásd meg
és gondozd ezt a szőlőt!

Zsoltárok 80,9 – 15                                                                                                                kép: 123RF

 

A szőlő termesztése közel 7000 évvel ezelőtt kezdődhetett a Kaukázus vidékén, és innen terjedt el az ókor fejlett államaiba. Az óegyiptomi, mezopotámiai ábrázolások, a homéroszi eposzok vagy a bibliai leírások is fejlett szőlőkultúrára utalnak. A szőlő a Biblia leggyakrabban említett növénye, már az őstörténetekben megjelenik, ahol Nóét mint az első szőlőművest látjuk (1Mózes 9,20).

A bibliai időkben „gyalog” művelték a szőlőt – a szőlőhajtások támaszték nélkül a földön feküdtek – vagy lugasra futtatták. Lugasos művelést ábrázol a Kr. e-i 14. századból származó egyiptomi ábrázolás, de erre utal a bibliai leírás is, amikor a szőlő alatti pihenés képével mutatja be a béke és jólét állapotát Salamon idejében (1Királyok 5,5).

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 90–99. o.)

 

Kép: 123RF

Kedvesem szőlője

A Biblia részletesen is bemutatja a szőlő telepítésének, gondozásának feladatait:

Szőlője volt kedvesemnek kövér hegyoldalon.
Fölásta és megtisztította a kövektől,
beültette nemes vesszővel.
Közepére tornyot emelt,
sajtót is vágatott benne.
Várta, hogy jó szőlőt teremjen,
de az vadszőlőt termett!
…Hagyom, hogy elvaduljon:
nem metszik, nem kapálják,
fölveri a tövis és a gaz.

Ézsaiás 5,1–2

Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett,
kerítéssel vette körül,
borsajtót készített,
és őrtornyot épített,
azután bérbe adta szőlőmunkásoknak…

Máté 21,33

Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.
Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem,
lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja,
hogy még több gyümölcsöt teremjen.

János 15,1–2

Odalett az öröm
és a vigadozás a gyümölcsöskertben,
nem ujjonganak a szőlőkben, nem kiáltoznak.
Nem tapos bort sajtókban a taposó,
a kurjantást megszüntetem.

Ézsaiás 16,10

Eljön majd az idő – így szól az Úr –,
amikor nyomon követi a szántó az aratót,
a szőlőtaposó a magvetőt;
must csorog majd a hegyekről,
folyik mindenütt a halmokról.
…Szőlőket ültetnek, és isszák azok borát,
kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.

Ámósz 9,13–14

 

A szőlőkultúra nyomában

A Szőlőmunkák című tankockán a szőlő telepítésének, gondozásának műveleteit találjuk a fenti igékből, illetve ezek alapján. Rakják a gyerekek sorrendbe, ahogy a munkálatok követik egymást.

A tankocka elérhető itt: Szőlőmunkák

Figyeljük meg a szőlőkultúra néhány ókori ábrázolását és tárgyi emlékét az alábbi weboldalakon:

Nagyobb és érdeklődő gyerekek csoportmunkában olvassanak el egy-egy cikket. Beszéljék meg, és készüljenek fel egy szóbeli beszámolóra a cikk alapján. Majd tartsanak egymásnak kiselőadást az ókori szőlőkultúráról az olvasottak és a képek alapján.

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

10. Mint a viruló olajfa

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Növény- és bibliaismeret: olajfa, olaj a Bibliában; olívaolaj vizsgálata különböző érzékszervekkel; arc megkenése arcmutogató mondókával; ecsetrajz olajjal; olajlámpás és kovásztalan kenyér készítése

 

A Szentírás viruló olajfához hasonlítja az istenfélő ember életét, szemben a gazdagságában és rontó hatalmában bízóval:

De én olyan vagyok,
mint a viruló olajfa,
Isten házában lehetek,
bízom Isten szeretetében
most és mindenkor.

Zsoltárok 52,10

Nem véletlenül, hiszen az olajfa nemcsak az egyik legősibb kultúrnövényünk, amit több mint ötezer éve termesztenek, és már a Biblia első lapjain is szerepel, mint a Teremtő békekötését jelképező növény (1Mózes 8,11), hanem maga is nemzedékeken átívelő, matuzsálemi kort megélő nemes gyümölcsfa, a maga ezer évet is megélő példányaival. Léte elemei módon összefügg tehát a „most és mindenkor” idővel.

Nem lehet véletlen az sem, hogy az istenfélő ember családi képében is megjelenik az olajfa, méghozzá a gyermekekben:

Feleséged olyan házad belsejében,
mint a termő szőlőtő;
gyermekeid olyanok asztalod körül,
mint az olajfacsemeték.
Ilyen áldásban részesül az az ember,
aki féli az Urat.

Zsoltárok 128,3–4

Az olajfa hosszú életű, de lassan növő fa, első gyümölcsére legalább tíz évet kell várni, általában 10-20 éves korában fordul termőre. Akárcsak az ember. Borzongató, ugyanakkor jóleső érzés, hogy egy olajfa együtt növekedhet a gyerekekkel, egyszerre lesznek ifjak, egyszerre teremnek gyümölcsöt, ki olajbogyót, ki a hitnek és szeretetnek gyümölcseit, ha az áldás forrásánál marad. És ez az áldottság az egész népre vonatkozik:

Mit akarsz, kedves népem, templomomban?

Zöldellő, szép gyümölcsű
és formás olajfának
nevezett el téged az Úr.

Jeremiás 11,15.16

Nézzük meg közelebbről ezt a zöldellő, szép gyümölcsű, formás fát:

 

Olajfa (Olea europaea)

Lassú növésű, nagyon hosszú életű, örökzöld fa. Az olajfafélék családjában az olajfa (Olea) nemzetség egyik faja. Őse a vadolajfa (Olea europaea var. sylvestris), ennek nagyobb termésű, finomabb olajat adó példányait válogatták ki több ezer évvel ezelőtt. Őshazája feltehetőleg Kis-Ázsia vagy Észak-Afrika, de már az ókorban meghonosodott az egész Mediterráneumban. A fagyot nem tűri, ezért hazánkban nem termeszthető.

Alacsonyan elágazó, göcsörtös ágai vannak, általában 10-15 m magas, de kedvező körülmények között 25 m-re is megnő. Törzse ezüstszürke, csavarodó, széthasadozó. Átellenesen álló levelei lándzsásak, hegyesek, matt szürkészöld színűek. Fürtös virágai a levelek hónaljában nyílnak. Csonthéjas termése ovális, nagyra nőtt cseresznyéhez hasonlít, ami kezdetben zöld, majd lilásbarna, végül érett fekete. Olajos gyümölcshúsa miatt termesztik. Az olajfa májusban virágzik, és ősszel érik be.

Képek: 123RF

Az érett bogyókat leverték vagy lerázták az ágakról, majd zúzómalomban péppé zúzták, és kipréselték. Az első sajtolás adta a legjobb minőségű olajat, amit a Templomban áldozatokhoz, szent kenetek készítésére, otthon ételkészítéshez használták, de a balzsamok, kenetek is olajból készültek. Az irgalmas samaritánus olajat és bort töltött a sérült ember sebeire (Lukács 10,34). További préseléssel gyengébb minőségű olajat nyertek, amit világításra használtak. A préselés után megmaradt ún. olajpogácsa pedig jó tüzelőanyag, illetve takarmány volt.

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 100–107. o.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

09. Gyümölcspróba, gyümölcsáldás

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Bibliaismeret: a hét termés ígérete és próbája Kánaánban; népi gyermekjáték; sütés-főzés: gyümölcsös-mézes receptek

 

Izráel népe a pusztában vándorolva elérkezett Kánaán határához. Az Úr akkor azt mondta Mózesnek, küldjön kémeket Kánaánba. Mózes ezekkel a szavakkal indította útnak a 12 kémet: „Nézzétek meg, hogy milyen az a föld, és a rajta lakó nép erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok! Milyen az a föld, amelyen lakik: jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek? Milyen a föld: kövér-e vagy sovány, van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcseiből! Akkor éppen az első szőlőfürtök érésének az ideje volt.” (4Mózes 13,18-20)

Elmentek a kémek, megszemlélték azt a földet, és hoztak gránátalmát, fügét és egy akkora szőlőfürtöt, hogy ketten vitték egy rúdon. És hoztak még valamit, legalábbis a többség: félelmet a szívükben. Akkorát, hogy túltett a gyümölcsök édességén és bőségén. Félelem termett tíz kém szívében, nyomában pedig a nép szívében is, aminek a következménye bizalomvesztés, kishitűség, félelem, keserűség. Ez lett a próbatétel gyümölcse.

A lelki értelemben vett tulajdonságok, jellemvonások hasonlóak a gyümölcshöz. Hosszú érlelési folyamaton keresztül formálódnak ki, érett formában pedig meghatározzák az illető személyiségét, karakterét.

 

Isten próbára tette a népét: negyven évig a pusztában kellett élnie, szűkölködve, hogy kiderüljön: megtartja-e Isten parancsait, vagy sem. Mielőtt bementek volna Kánaánba, meg kellett tapasztalniuk, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember” (vö. 5Mózes 8,1–6). Hogy aztán meg tudják becsülni az Úr áldásait:

„Mert jó földre visz be most téged Istened, az Úr: folyóvizek és mélyből fakadó források földjére, amelyek hegyen-völgyön a felszínre törnek; búzát és árpát, szőlőt, fügét és gránátalmát termő földre, olajfáknak és méznek a földjére. Olyan földre, ahol nem kell szűkösen enned a kenyeret, és nem szenvedsz hiányt semmiben…” (5Mózes 8,7–9)

Ez a hét termés számított Izráel legfőbb és legbővebben termő növényeinek, amit pünkösdkor mint első termést vittek áldozatként a jeruzsálemi templomba. Az első termés (első zsenge) Isten áldását és eljövendő megváltását is jelképezte a zsidóság számára.

Felfedezed a képen a hét termést? Milyen termés lehet a méz?
Képforrás: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

08. Gyümölcs-találósok

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi
  • Tevékenység: Bibliaismeret: találós kérdések a bibliai korban; találós-verseny: gyümölcs témájú találós kérdések megfejtése verbálisan és szöveg-kép egyeztetéssel; kreatív szövegalkotás: találós kérdések alkotása szóban vagy írásban

 

A találós kérdések igen népszerűek voltak az ókori Keleten – Izráelben is –, és nemcsak a nép körében. Sába királynője is ezért kereste fel Salamon királyt, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel (1Királyok 10,1.3). Salamon királyról tudjuk, hogy „bölcsebb volt minden embernél”, és mintegy „háromezer példabeszédet mondott”, beszélt „a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig” (1Királyok 5,11–13). Az Énekek éneke szerelmi dalait is Salamonnak tulajdonítja a könyv felirata, és ez a könyv a növényi, köztük a gyümölcshasonlatok gazdag tárháza. Feltűnő hát, hogy míg példabeszédből és hasonlatból, költői képből van bőven a Bibliában, találós kérdést csupán egyet találunk, a Sámson esküvőjén elmondottat (Bírák, 14,14.18).

A találós kérdések ma is népszerűek a gyerekek körében. Összegyűjtöttünk egy kosárra való bibliai és hazai gyümölcstalálóst, amivel akár találóspárbajt, találósversenyt is rendezhetünk.

 

Bibliai találósok

Forrás: Miklya Zsolt: Füleden be, szádon ki 1-3. (Parakletos, Kiskunfélegyháza, 2003-2005)

 

Zamatos és illatos,
harapásod várja.
Ha a szívedben terem,
senki meg nem bánja.

(gyümölcs)

 

Pál, de mégse ember,
édeset terem,
sokat találhatsz belőle
oázis-helyen.

(datolyapálma)

 

Apró ember mászott
fel rá Jézust látni.
Gyümölcséért szoktak
máskor rá felmászni.

(fügefa)

 

Piros vagyok, ékes,
érett korban édes,
ha valaki belém harap,
nem lesz olyan éhes.

(alma)

Kép: 123RF

Gránát, mégse robbanó,
édes létől duzzadó
vérvörös gyümölcs.
Borából ne tölts!

(gránátalma)

 

Sok szeme van, mégse lát,
tőkét ismer, sose fát.
Szeméből, ha könny csorog,
lesz belőle jó borod.

(szőlő)

 

Faágon kemény,
torokban puha.
Megtörve finom
ez a ………………

(mandula)

 

Melyik per édes?

(eper)

 

Népi találósok

Forrás: Sző, fon, nem takács. Mi az? (Móra, Bp, 1975)
Hold elejti, nap felkapja (Kibédi találós kérdések) Gyűjt.: Ráduly János (Kriterion, Bukarest, 1990)
Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés (Csengőkert Kiadó, Debrecen, 2014)
Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005)

Kép: 123RF

Zöld asszonynak piros arcú leányai vannak.

(almafa, almák)

 

Gyümölcs vagyok, édes vagyok,
ha megértem, piros vagyok.
Télen elrejt jól a kamra,
mi volnék, ha nem az ……

(alma)

 

Kívül bőr,
belül hús,
legbelül kő.

(szilva)

 

Zöldes héja illatos,
fent karcsú, lent pocakos.

(körte)

 

Olyan, mint a körte,
finom, édes, mégsem körte. Mi az?

(füge)

 

Kívül szúrós, belül fényes,
sülve illatos, fenséges!

(gesztenye)

 

Egy kis házban négyen laknak,
ajtó, ablak nélkül vannak,
senki se lát ki belőle.

(dió)

 

Zöld burokba születik,
ha a burok kifeslik,
az úrficska kiesik.

(dió)

 

Sok szemével mosolyog,
kipréseled, kicsorog.

(szőlő)

 

Sok a szeme,
eggyel se lát.

(szőlő vagy ribizli)

 

Hétfőn zöld,
szerdán piros,
szombaton fekete.
Mi az?

(meggy)

 

Kicsi lányka ül a fán,
piros szoknya derekán.
Közepe akár a kő,
ki mondja meg, hogy ki ő?

(meggy vagy cseresznye)

 

Kívül szőrös, belül nedves,
mindenkinek nagyon kedves.
Mi az?

(barack)

 

Erdőbe, mezőbe, veres húst árulnak.
Mi az?

(csipkebogyó)

 

Medve szereti,
ember is megeszi,
farkas, róka, nyúl
hozzá sem nyúl.

(málna)

 

Se nem eszik, se nem iszik,
kötélen áll, mégis hízik.
Mi az?

(dinnye)

 

Találós gyümölcskosár

A Találós gyümölcskosár című tankockán egy kosárra való (10) gyümölcs találósa szerepel, a megfejtés-gyümölcsök képeivel együtt. A találósokat és a képeket kell párosítani.

A tankocka elérhető itt: Találós gyümölcskosár

Képek forrása: 123RF

 

Találós-kitaláló

Egy fokozattal nehezebb, ha mi magunk találunk ki találós kérdéseket. Válasszanak ki a gyerekek egy kedvenc vagy érdekes gyümölcsöt. Gyűjtsenek össze róla információkat, legyen ezek között egy érdekes infó. Végül ezek segítségével írjanak vagy gondoljanak ki egy új találós kérdést. Lehet benne ismétlődés, gondolatritmus, de nem fontos, hogy rímeljen. Persze nem baj, ha mégis rímel.

Pl.: cédrát

  • citrusfajta, a citrom rokona
  • örökzöld cserje
  • termése nagy, ovális, rücskös, zöldessárga
  • termésfala édes, ezt fogyasztják
  • sátrak ünnepén fontos kellék

A citrom rokona,
rücskös arcú bátyja,
héjhúsa fenséges
sátrak ünnepén.

Mi az?

Kép: 123RF

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

07. Gyümölcs-mondókák és játékok

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Népi gyerekmondókák tanulása, hangoztatása ütemezéssel; kiolvasók, nyelvgyötrők; énekes körjátékok; mímes, mozgásos, nagymozgásos játékok

 

A Biblia tele van növényi képekkel, virág- és gyümölcshasonlatokkal. Némelyik egészen dalszerű, mondókaként isfelvehetjük a gyűjteményünkbe.

Akár szerelmi dalról van szó, akár a családi békét ábrázolja, akár a messiási kor békéjét, a gyümölcsfa és a gyümölcs az áldottságot jelöli:

 

Lementem a diófaligetbe,
hogy gyönyörködjem a zsendülő völgyben,
és megnézzem, fakad-e a szőlő,
virágoznak-e a gránátalmafák?

(Énekek 6,11)

Képek: 123RF

Feleséged olyan házad belsejében,
mint a termő szőlőtő;
gyermekeid olyanok asztalod körül,
mint az olajfacsemeték.

(Zsoltárok 128,3)

 

Kardjaikból kapákat kovácsolnak,
lándzsáikból pedig metszőkéseket;
nép a népre kardot nem emel,
hadakozást többé nem tanul.
Mindenki a saját szőlőjében
vagy fügefája alatt ülhet,
és senki sem háborgatja őket.

(Mikeás 4,3–4)

 

A magyar népköltészet is tele van virág- és gyümölcshasonlatokkal. Böngésszünk most a gyümölcsmondókák között, és fedezzük fel a játékaikat is a gyerekekkel.

Forrás és ajánlott irodalom: Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005)

 

Kiolvasók felelettel

Kiolvasóként használhatjuk ütemező mozdulatokkal a következő mondókákat. A kérdésre egy számmal válaszol, akire a kérdés utolsó szava jut. A kiolvasó a számnak megfelelően tovább számol, és akire a mondott szám jut, az lesz a kieső.

 

– Egy alma, két alma,
három alma, négy alma,
öt alma, hány alma?
– Tizenöt.
– Egy, kettő, három… tizenöt.

*

– Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Almát, körtét, szilvát ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?
Pl.: – Hetet.
– Egy, kettő, három… hét.

 

Kosáradogató

A gyerekek körbe állnak, és az Itt a kosár, mi van benne? kezdetű mondókát mondogatva körbeadnak egy kosarat (vagy más tárgyat). Akinél kezében van a kosár a mondóka végén, az a kosarat átadja a szomszédjának, és beáll középre. A játékot addig ismételjük, amíg mindenki középre nem kerül.

Kép: 123RF

Itt a kosár, mi van benne?
Aranyalma, aranykörte.
Add tovább, add tovább,
te meg fizesd az árát!

 

A kosáradogatót játszhatjuk gyümölccsel teli kosárral is, hasonlóan az előzőhöz. Annyi különbséggel, hogy akihez a kosár jut a mondóka végére, az kivesz a kosárból egy szem gyümölcsöt. A szöveget átalakíthatjuk a gyümölcsöknek megfelelően, pl.:

 

Itt a kosár, mi van benne?
Aranyszőlő, alma, körte.
Add tovább, add tovább,
nem te adod az árát!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

06. Gyümölcséről ismerni meg

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Növényismereti bemutató bibliai gyümölcsök nyomában; multimédiás feladat: virág-gyümölcspárosító; bibliai és mesei hasonlat összehasonlítása, illusztráció készítése

 

„Gyümölcséről ismerni meg a fát” – tartja a közmondás, jelentése visszavezethető a Bibliára. Jézus mondja a hamis prófétákról: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?” (Máté 7,16)

Ismerkedjünk meg jobban a Biblia gyümölcseivel.

Képek: 123RF

Bortermő szőlő (Vitis venifera)

A Biblia legtöbbet említett növénye. A szőlőfélék családjába tartozó, fás szárú, lombhullató futónövény. Kerekded levele tenyeresen osztott, fogas szélű. Fürtös bogyótermése magas cukortartalmú, tápláló gyümölcs. Legismertebb feldolgozási módja a borkészítés, de készítenek belőle mustot, mustmézet és aszalt szőlőt is, amit a Biblia aszúszőlőként említ (1Sámuel 25,18).

 

Füge (Ficus carica)

A szőlő után a leggyakoribb gyümölcs a Bibliában. Tíz méternél nem magasabb lombhullató cserje vagy sima kérgű fa. Levele nagy, fényes zöld, 3-5 karéjra osztott. Korsó alakú termése maga a virágzat, aminek belsejében van a sok apró virág. Ezért a virágzata nem látható. A lédús termés magas cukortartalmú. Főleg aszalva tartósítják, préselve jól szállítható. De lekvárt, édes csemegét, bort is készítenek belőle. A Biblia gyógyhatását is megemlíti (2Királyok 20,7)

 

Datolyapálma (Phoenix dactylifera)

A Biblia pálmafája a sudár datolyapálma, ami 30 méterre is megnő, sivatagi oázisokban él. Hatalmas, 4-7 m hosszú szárnyas levelei vannak, virágzata a levelek hónaljában nyílik. Csonthéjas termése 30-40 kg-os fürtben fejlődik ki, egy fürtben 2-300 db is van. Frissen és aszalva is fogyasztható, készítenek belőle édes szirupot, bort, a szárított gyümölcsökből lisztet, és gyógyhatása is ismert. Az Énekek énekében a Vőlegény így dicséri kedvesét: „termeted pálmafához hasonló” (Én 7,8).

 

Gránátalma (Punica granatum)

A Közel-Keleten a termékenység és öröm jelképe. Sűrű ágazatú, lombhullató bokor vagy alacsony fa. Tojásdad, fénylő zöld levelei vannak, narancsvörös, csészealakú virágai, és vörös, sokrekeszű álbogyó termése. Húsosfalában sok mag található, C-vitamint és egyéb gyógyhatású anyagokat tartalmaz. Nyersen fogyasztják, de italokat, szirupokat is késztenek belőle. „Halántékod, mint gránátalma gerezdjei a fátyolod mögött” – dicséri kedvesét a Vőlegény (Énekek 6,7).

 

Cédrát (Citrus medica)

A bibliai időkben már ismert növény, ültették Izraelben. A rutafélék családjába tartozó citrus 3 méter magas, örökzöld cserje vagy kis fa. Levele elliptikus, fűrészes élű, virága fehér, termése nagy, ovális, rücskös, zöldessárga héjú. Vastag, aromás termésfaláért kedvelt, amiből édességet készítenek. A termékeny élet jelképeként a sátrak ünnepe, a szukkót egyik fontos kellékévé vált (3Mózes 23,40).

 

Dió (Ruglans regia)

Az Ókori Keleten régóta ismert, közkedvelt, terebélyes koronájú, lombhullató fa. Jellegzetes összetett, aromás illatú levele, füzéres barkavirágzata, zöld héjú, csonthéjas termése van. A dióbél nagy olajtartalmú, népszerű csemege, pirítva, süteményben is fogyasztják. Levelének gyógyhatása van, és a növény minden része színezőanyagként is hasznosítható. A bibliai tájakon is termesztették, Salamon király kertjei között diófás kert is volt (Énekek 6,11).

 

Mandula (Amygdalus communis)

A manduláról több helyen is olvashatunk a Bibliában, de csak egy helyen említik ételként. Kerekded koronájú, lándzsás levelű kis fa. fehér vagy rózsaszín virágai még lombfakadás előtt, tél végén kinyílnak. Csonthéjas termése 3-5 cm-es, összenyomott alakú. A fának két fajtája van, a keserűmandula és az édesmandula. Utóbbi magját nyersen, pörkölve és süteményekben is fogyasztják. A Biblia fontos szimbóluma, az Isten hűségét és jelenlétét jelképező menóra ágain is megjelenik a mandulavirág (2Mózes 37,19–20).

 

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 91–92., 112–113., 120–121., 125–127., 130., 136–137., 138–139. o.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

05. Salamoni virágpompa

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, Vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliai virágok nyomában növényismereti bemutató; multimédiás feladat: virágképpárosító; ruhatervek készítése

 

Palesztina virágflórája gazdag volt, ám a Biblia kevés virágot említ név szerint, inkább összefoglalóan beszél róluk. Legtöbbször a liliom nevével találkozunk, így a Hegyi beszédben is, amikor Jézus az isteni gondviseléséről beszél:

Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?

(Máté 6,28–30)

A virágok csodálatos pompája Isten gondviselő szeretetére emlékeztet, és itt nemcsak egyetlen virágfaj juthat eszünkbe. A bibliamagyarázók több virágfajra is gondolnak ennek az igének kapcsán, érdemes néhánnyal megismerkedni.

 

Koronás szellőrózsa (Anemone coronaria)

A boglárkafélék családjába tartozó, alacsony, évelő, lágyszárú növény. Feltűnő, nagy, változatos színű – skarlátpiros, rózsaszín, fehér – virágai vannak, emiatt kedvelt dísznövény. Mediterrán területen, így Izraelben is gyakori.

 

Palesztin pipitér (Anthemis palaestina)

A fészekvirágzatúak családjába tartozó, alacsony, egynyári növény. Virágai kicsi margarétához hasonlítanak. Igénytelen növény, termőföldeken legelőkön és sziklagyepeken is előfordul. Kelet-mediterrán területeken, Izrael földjén is gyakori.

 

Koronás margitvirág (Chrisanthemum coronarium)

A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, 40-80 cm magas, tőből dúsan elágazó, egynyári növény. 3-6 cm átmérőjű sárga virágaival sok helyen sárgába borítja a tájat. A Földközi-tenger medencéjében mindenütt megtalálható, Izrael földjén is gyakori.

 

Fehér liliom (Lilium candidum)

A liliomfélék családjába tartozó, felálló szárú, hagymás dísznövény. Erős illatú, tölcséres, fehér virágaival a tisztaság, szüzesség jelképévé vált. Az ókor óta kedvelt dísznövény, de könnyen kivadul. Délnyugat-Ázsiában, Görögországban őshonos, Izrael földjén ma már ritka, védett faj.

 

Tazettanárcisz (Narcissus tazetta)

Az amarilliszfélék családjába tartozó, 20-50 cm magas, hagymás növény. Illatos virágai mutatósak, mert a szárán 3-15 virág is nyílik egyszerre. Mediterrán növény, Izrael földjén is előfordul. A nárcisz az új fordítású protestáns Bibliában az Énekek éneke 2,1-ben szerepel.

 

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 259–265. o.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

04. Kedves illatként

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti
  • Tevékenység: Bibliai szövegek megfigyelése, illatnyomok keresése; multimédiás feladat: ismerkedés a bibliai illatszernövényekkel; kenőcskészítés

 

„Mondanom sem kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik virágnak nincsen illata, az néma” – állítja Kányádi Sándor Néma tulipán c. meséje elején. Hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek, azt mi is tudjuk vagy sejtjük. De azt gondoltuk volna, hogy az illatokat már régóta használja az ember „beszélgetésre”?

A Biblia tanúskodik róla, hogy az áldozatok illata kedves az Úrnak. Amikor Nóé az özönvízből való szabadulás után bemutatta hálaáldozatát, „az Úr megérezte a kedves illatot”, és ezt mondta magában: „Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt” (1Mózes 8,21). A különböző áldozatok leírásánál rendre megatáljuk az ismétlődő gondolatot: „Kedves illatú tűzáldozat lesz ez az Úrnak.” (2Mózes 29,41) A szent sátorban és a templomban külön volt egy oltár illatos anyagok – fűszerekkel kevert tömjén – elégetésére, füstölögtetésére. Zakariás a füstölőáldozatot mutatta be épp a templomban, amikor megjelent neki Gábriel angyal (Lukács 1,8–11). A nép közben a templom udvarán imádkozott.

Hogy az imádság illattal való beszélgetés, azt fejezik ki Dávid zsoltáros szavai is:

Hozzád kiáltok, Uram,
siess segítségemre,
figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!
Jusson eléd imádságom
mint illatáldozat,
imára emelt kezem
mint esti áldozat!

(Zsoltárok 141,1–2)

 

Amikor magdalai Mária Magdolna betániai otthonában nárdusolajjal keni meg Jézus lábát a vacsorán, „a ház pedig megtelt az olaj illatával” (János 12,3), önkéntelenül is az áldozat illatát idézi meg. És megelőlegezi Jézus testének a halál utáni megkenését. A holttest szagát ugyanis illatos olajjal ellensúlyozták, és a halott iránt érzett szeretetüket, hálájukat is kifejezték vele. A házat betöltő illat Mária imádsága volt, kedves illat az Úr előtt.

Jézus temetésekor is előkerülnek az illatszerek, Nikodémus „mirhából és aloéból készült olajat hozott” (János 19,39). Ám a sietség miatt valószínűleg nem volt teljes a halott megkenése, mert szombat múltán az asszonyok „illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét.” (Márk 16,1)

 

Bibliai illatszerek

Mik is ezek az anyagok? Honnan származik az illatuk? Nézzük meg a legismertebbeket!

A növények rövid leírása Fráter Erzsébet: A Biblia növényei című könyve alapján (Scolar, Bp, 2017, 192–198, 207–209.):

Kép: 123RF

Tömjén

A tömjént több mint négyezer éve használják füstölőszerként, vallási és világi célokra az ókori Keleten. Több tömjénfaj létezik, de leggyakrabban a Szent tömjénfa (Boswellia sacra) törzséből nyerik. A balzsamfafélék családjába tartozó fa hajtásait gyantajáratok hálózzák be. A fa kérgét megsértik, a kiszivárgó tejfehér nedvet begyűjtik, és megszárítják. Más növényi anyagokkal is keverik, így „fűszerezik” az illatát.

Lásd

 

Mirha

A mirhafák vagy balzsamfák a balzsamfafélék családjába tartoznak, főleg Észak-Afrikába, Dél-Arábiában honosak. Több mirhatermelő faj közül az egyik legfontosabb a Valódi mirhafa (Commiphora myrrha). Gyantajárataiban termelődik a levegőn megkeményedő, aromás illatú izzadmány (mézga), amit összegyűjtenek. Használták gyógyszerként, olajjal keverve illatszerként és a halottak balzsamozására is.

Lásd

 

Aloé

A Bibliában szereplő aloé kifejezés alatt az írásmagyarázók többféle növényre is gondolnak. Egyik az Orvosi aloé (Aloe vera), valószínűleg ez lehetett Nikodémus temetésre hozott kenetében. Az orvosi aloé a liliomfélék családjába tartozó, örökzöld, évelő növény. Kard alakú, tüskés szélű, pozsgás levelei levélrózsát alkotnak. A tőből levágott leveleiből kicsorgó nedvet összegyűjtötték, szárították és bepárolták, s az így nyert aloégyantát használták gyógyító célokra.

Lásd

Kép: 123RF

Nárdus

Az Indiai nárdus (Nardostachys jatamansi) a macskagyökérfélék családjába tartozó, alacsony, évelő növény, őshazája a Himalája. Ősidők óta kedvelt illat- és gyógynövény, erős illatú, gyógyhatású olaját a gyöktörzséből nyerik. Hosszú úton jutott el a Közel-Keletre, ezért igen drága, mégis kedvelt illatszer volt, amit halottak megkenésére is használtak.

Lásd

 

Illatos kenet készítése

Mennyivel érdekesebb, ha nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is kipróbáljuk az illatos kenet, kenőcs készítését. Az interneten található sokféle recept közül néhány egyszerűen elkészíthetőt ajánlunk (forrásoldal a névre kattintva elérhető):

Levendulás ápoló

Aloa verás arckrém

Kép: 123RF

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/