Képforrás: 123RF

• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális térbeli
• Tevékenység: fa és uralom képeinek felismerése a Bibliában; mímes-mozgásos játék; levélkorona készítése

 

Dániel próféta könyve egyfajta királytükörként is szolgál, ha figyelmesen olvassuk. Mikor Isten látomásban megjelenti Dánielnek a babiloni király, Nebukadneccar első álmát, a próféta ezekkel a szavakkal áldja Istent:

Legyen áldott Isten neve örökkön-örökké;
övé a bölcsesség és a hatalom!
Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat.
Királyokat taszít el, és királyokat támaszt.
Ő ad bölcsességet a bölcseknek
és tudományt a nagy tudósoknak.

Dániel 2,20-21

 

És valóban, Nebukadneccar nemsokára ítéletes álomban tudja meg, mi vár rá felfuvalkodottsága miatt. Az álomkép egy fáról szól, ami az „égig” növekszik:

A fa csak nőtt és erősödött;
olyan magas lett, hogy az égig ért,
és még a föld széléről is látni lehetett.
Szép lombja volt és sok gyümölcse,
táplálékot nyújtott mindenkinek.
Alatta mezei vadak tanyáztak,
ágain égi madarak fészkeltek,
róla táplálkozott minden élőlény.

Dániel 4,8-9

 

Ám a fa hamarosan kivágatik, gyümölcse szétszóratik, töve bilincsbe kerül.

Hadd tudják meg az élők,
hogy az emberek királyságán
a Felséges uralkodik:
annak adja, akinek akarja,
és a legalacsonyabb sorból is
trónra emelhet valakit.

Dániel 4,14

 

Összecseng mindez Ezékiel próféta szavaival:

Akkor majd megtudja a mező minden fája,
hogy én, az Úr, teszem alacsonnyá a magas fát,
és magassá az alacsony fát.
Én szárítom ki a zöldellő fát,
és én teszem virulóvá a kiszáradt fát.

Ezékiel 17,24

 

De összecseng Mária énekével is:

…nagy dolgokat tett velem a Hatalmas,
és szent az ő neve,
irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre
az őt félőkön.
Hatalmas dolgot cselekedett karjával,
szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.
Hatalmasokat döntött le trónjukról,
és megalázottakat emelt fel;
éhezőket látott el javakkal,
és bővelkedőket küldött el üres kézzel.

Lukács 1,49-53

 

Jézus példázatában pedig a kicsiny válik „égig érővé”, a legkisebb növekszik legnagyobbá, a mennyek országává, amit szintén a fa képe mutat meg:

Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.

Máté 13,31-32

 

Legyünk mi is

• cédrusok, égig érők: nyújtózzunk meg, nyújtsuk a kezünk jó magasra
• fügefák, gyümölcsöt adók: tárjuk szét a kezünket, nyitott tenyérrel
• borókabokrok, alacsonyak, de illatozók: guggoljunk le, ujjainkat mozgassuk

 

Majd játsszuk a következőt:

A játékvezető csak annyit mond, véletlenszerűen váltogatva: CÉDRUS / FÜGE / BORÓKA. A gyerekek szétszóródva helyezkednek el, és minden fa- vagy cserjenévre a hozzá tartozó mozgásformát végzik, tehát hol magas fák, hol közepesek, hol alacsony bokrok lesznek.

Ha eleget játszottunk, alakítsunk közösen egy cédruserdőt, aztán egy fügéskertet, végül egy cserjést.

 

Végül gyűjtsünk színes leveleket, és készítsünk levélkoronát:

Kép: 123RF

A levélkoronát és készítését lásd még itt

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

Képforrás: 123RF

• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Szólások, közmondások vízparti növényekkel: szövegpárosítás; ismerkedés vízparti növényekkel: túra, játékkészítés; nádsíp készítése, közmondás és bibliai párhuzamok megismerése

Kép: 123RF

Vizekben gazdag ország vagyunk, természetes, hogy nálunk is honos a Bibliában említett vízparti növények sok faja, amiről szólásaink, közmondásaink is tanúskodnak. Egy tankockafeladattal próbára tehetjük a gyerekek nyelvi-logikai képességeit, miközben felidézzük a vízi növények neveit:

Mit gondolsz, mit jelentenek a következő szólások, közmondások? Párosítsd őket a jelentésükkel!

A tankocka elérhető itt: Vízparti szólások, közmondások

A tankockán szereplő szólások, közmondások:

• Egy gyékényen árul valakivel = egyetértenek, ugyanaz a szándékuk
• Ki tudja, mikor rántják ki alólunk a gyékényt = senki se tudja, mikor kell meghalnia
• Kákán is csomót keres = ott is hibát keres, ahol nincs
• Sohasem lesz kákából oszlop = hitvány anyagból nem készíthetünk értékes holmit
• Nádhoz támaszkodik = megbízhatatlan emberben bízik
• Gyönge a nád, mégis a szél hajtogatja = az alkalmazkodás is véd, nem csak az erő
• Három élű a nyelve, mint a sásnak = rosszmájú, rossznyelvű
• Sással födött házban bátorságos aludni = szegénynek nem kell a tolvajtól félni

Forrás: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat, Bp., 1966)

 

Ismerkedés vízparti növényekkel

Mózest az édesanyja egy gyékénykosárban engedte a vízre, a sás közé. A bibliai korok növényvilágát kutató tudósok szerint azonban a kosár papiruszból, sásból vagy kákából is készülhetett. A bibliai szóhasználat ugyanis nem közli pontosan a növényfaj nevét.

De vajon mi felismerjük-e a vízi növények közül a gyékényt vagy a sást? A gyerekek nagy valószínűséggel nem tudnak különbséget tenni a nád, a sás, a káka és a gyékény között, de lehet, hogy mi magunk sem. Érdemes utánajárni ezeknek a növényeknek a természetben is, amihez szervezzünk egy vízparti túrát, kirándulást.

Előtte érdemes megnézni a Játékok vízparti növényekből című kisfilmet, amelyből nemcsak a vízparti növényeket ismerhetjük meg, hanem sokféle játék elkészítését is megtanulhatjuk (kattints a címre).

A gyerekeknek a túra során mutassuk meg, melyik növény a nád, a sás, a gyékény, a káka.

Gyékénykosarat ugyan nem tudunk fonni, de egy kis nádlevélcsónakot készíthetünk a gyerekekkel. A filmen 2.24-től látható a csónak elkészítése. Itt késsel vágják el a nádlevelet, de nyugodtan elvághatják a gyerekek ollóval is.

A filmen sokféle játék elkészítési módját láthatjuk még, amik közül válogathatunk. De segítségünkre lehet Nagy Mari – Vidák István: Játékok vízparti növényekből című könyve is (Móra, Bp, 1980).

A játékokat végül próbáljuk ki: eresszük vízre a nádcsónakot, kákatutajt, fújjuk a nádsípot, vagy höppögessünk a höppögetővel.

 

Nádsípot csináltam

Elmentem én az erdőbe
Fát szedegetni,
Utánam jött édesanyám
Pofon veregetni.
Nád közé ugrottam,
Nádsípot csináltam,
Az én sípom így szólt:
Dí, dá, dú,
Te vagy az a nagyszájú!

 

Kiolvasó mondókánknak sokféle változata ismert, Gágyor József gyűjtése nyomán egy csokorra valót találunk e cím alatt: Elmentem én az erdőbe

Tanuljuk meg a mondókát, és játsszunk vele kiszámolót. Aztán próbáljuk ki a nádsíp készítését, amihez egy bemutató kisfilmet ajánlunk: Nádsíp készítés.

A nádsíp készítése néphagyományunkhoz tartozik, de nem magyar találmány, a bibliai hangszerek között is szerepel (héber: hálil). Egyszerűbb alakja volt a pásztorsíp vagy pásztorfurulya. Salamon koronázásakor a nép sípokkal ünnepelt:

Azután fölvonult mögötte az egész nép, sípokkal sípoltak, és olyan lelkesen ujjongtak, hogy majd meghasadt a föld a kiáltozásuktól.

1Királyok 1,40

Jézus idejében sem volt ismeretlen az ilyen sípoktól hangos örömünnep:

Sípoltunk néktek, és nem táncoltatok;
siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok.

Máté 11,17 (Károli-fordítás)

 

Ezek után talán érthetőbb lesz az alábbi magyar közmondás, legalábbis az elsődleges (tárgyi) jelentése:

Könnyű nád között sípot csinálni.

 

De vajon mi az átvitt jelentése? Játszhatunk vele egy fele sem igaz-t:

A. Könnyű annak boldogulni, aki kedvező körülmények között él.

B. Könnyű anyagból könnyen megy a munka.

C. Könnyű helyzetben könnyen válik könnyelművé az ember.

(Megoldás: A; forrás: O. Nagy Gábor, idézett mű)

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

Képforrás: 123RF

• Intelligenciatípus: Természeti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli
• Tevékenység: Bibliaismeret, kortörténet: a len szerepe, felhasználása; interaktív multimédiás feladat: szövegkiegészítés; kézművesség: szalagszövés, fonal- és textilkollázs, batikolás növényi festéssel; süteménykészítés lenmaggal

 

Ha a len, lenvászon jelentőségét fel akarjuk ismerni a bibliai kor emberének életében, érdemes végigolvasni a Példabeszédek könyve záró szakaszát, a „derék asszonyt” dicsérő éneket (Péld 31,10–31). Ő az, aki „Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.” Minden tevékenysége az életet szolgálja, nem robot és gyötrelem, hanem öröm és bölcsesség forrása, amiért „boldognak mondják” őt az emberek. Feltűnő, hogy a dicséretbe, mint egy szövetbe, újra és újra beszálazódnak a textilmunka képei, váltakozva az élet más, egzisztenciális jelentőségű képeivel. Mintha a sorpárhuzamok is azt mutatnák, egyenértékű dolog helytállni az élet mindennapi dolgaiban:

Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.
Ügyesen kezeli a rokkát, tenyerében tartja az orsót.
Tenyerét megnyitja a nincstelen előtt, kezét nyújtja a szegénynek.
Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.
Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.
Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.
Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.

Példabeszédek 31,18–25

 

Szerezzünk lenfonalat és lenmagot. A fonalat tapintsuk meg, próbáljuk elszakítani. A magot kóstoljuk meg, rágcsáljuk el. Megtapasztalhatjuk a len kettős hasznát, ami rugalmas rostjainak és olajos magjainak köszönhető, és ősidők óta segíti az embert. A Közel-Keleten közel 9000 éve termesztik, őshazája a Perzsa-öböl környékén lehetett. Egyiptomban különösen fontos növény volt, a gabonával egyenértékű, és nagy területeken termesztették. A hetedik csapásban elpusztult növények között a len az árpa mellett szerepel (2Mózes 9,31).

A házilen (Linum usitatissimum) a lenfélék családjába tartozó, 40-90 cm magas, keskeny levelű, egynyári növény, égszínkék vagy fehér virágokkal. Toktermésében tíz fényes, barna, lapos, magas olajtartalmú mag van. Magját fogyasztották, és olajat is sajtoltak belőle. A növény rostja értékes textilalapanyag, ami a hosszú, egyenes szárból nyerhető.

Kép: 123RF

A földből kihúzott szárakról letisztították a termést, néhány napig áztatták, majd szárították, amire a lapos háztető kiválóan alkalmas volt. Ráháb lenkórót szárított a tetőn, a kémeket ez alá bújtatta el (Józsué 2,6). A lenkórót ezután törték és tilolták, majd fésülték, gerebenezték, aminek az a lényege, hogy a fellazult fás részeket eltávolították a rostok közül, és a szálakat előkészítették a fonásra.

Lenkévék Kovásznán, Háromszék megyében

 

A lenfonál rugalmas, erős, fényes és jól színezhető, ugyanakkor jól fehéríthető, amiből a legfinomabb ruhaanyag, de szőnyeg vagy sátor- és vitorlavászon is készülhet. A szent sátor munkálataival megbízott mesterek – Becalél és Oholiáb – a szövéshez, takácsmunkához is értettek:

Nagy hozzáértéssel ajándékozta meg őket, hogy el tudjanak készíteni mindenféle fa- és fémmunkát, művészi szövést és hímzést kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és lenfonálból meg a takácsmunkát: hogy elvégezzenek mindenféle munkát, és elkészítsék hozzájuk a terveket.

2Mózes 35,35

Az ószövetségi időkben a lenvászon – a gyolcs – drága és nemes anyagnak számított, Józsefet gyolcsruhába öltöztette a fáraó, amikor Egyiptom kormányzójává tette (1Mózes 41,42), fehér gyolcs volt a papok szent öltözéke (3Mózes 16,4), és a menyasszonyi pompához is illett a gyolcsruha (Ezékiel 16,13). Az újszövetségi időkben gyolcsból készült a közönségesen viselt alsóruha, a legfinomabb szövésű lenvászon, a patyolat viszont a gazdagok kiváltsága maradt (Lukács 16,19). A ragyogó, hófehér ruha a tisztaság és szentség kifejezője, ezt látjuk Jézus megdicsőülésekor (Márk 9,3), feltámadása és mennybemenetele után az angyalokon (Máté 28,3; ApCsel 1,10) vagy a mennyben a Bárány menyegzőjén (Jelenések 19,8).

A lenvászon jól festhető, a színes textil drága és méltóságjelző volt, a papi, főpapi ruha leírásában többek között így szerepel:

Elkészítették Áronnak és fiainak a köntöseit lenből takácsmunkával. A főpapi süveget és a papi süvegek kendőit lenből készítették, a gyolcsnadrágot pedig sodrott lenfonálból. Az övet is sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból készítették művészi hímzéssel, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.

2Mózes 39,27–29

A karmazsinfonalat a karmazsintölgyön élő tetű testékanyagával festették. A bíbor festékanyagát a tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris), a kék színt pedig a sávos bíborcsiga (Hexaplex trunculus) mirigyváladékából nyerték. A bíbor a legdrágább textilfesték volt, értékét aranyban mérték. A Filippiben élő, kereszténnyé lett Lídia bíborárus volt (ApCsel 16,14).

Kelmefestéshez valószínűleg a Bibliában nem említett festőnövényeket is használtak, mint a festőcsülleng (Isatis tinctoria), festőbuzér (Rubia tinctoria), báránypirosító (Alkanna tinctoria) vagy az Indiából származó indigó (Indigofera-fajok).

Meg kell még említeni, hogy a később általánosan elterjedt, gyapotból készült pamutvászon a bibliai időkben nem volt általánosan használt Palesztina vidékén, a Biblia egyedül Eszter könyvében említi (Eszt 1,6; karpas). A kender szintén ismeretlen volt itt a bibliai időkben, a selyem is luxuscikként juthatott el ide kereskedelem révén (Ezékiel 16,13).

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2020, 266–271.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/