Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: 1Mózes 12,2; 21,3; Ézsaiás 43,1
- Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, zenei-ritmikus, egzisztenciális
- Tevékenység: Babaképek alapján személyes tulajdonságok felismerése; névadó játék, beszélő nevek, saját név története, jelentése; babakori és mai képek összehasonlítása, csoporttabló készítése; arcmutogató, testtudatosító mondókák mondogatása mímes mozgással, babanévadás; „csuklós” papírbaba készítése, öltöztetése textil- és fonalapplikációval
Babaképtár (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Előzetesen megkértük a gyerekeket, hogy hozzanak magukról egy-egy babaképet. Lehetőleg úgy gyűjtsük össze a képeket, hogy ne derüljön ki, melyik kit ábrázol. Vonjuk be a gyerekeket a játékba rögtön azzal, hogy egyelőre a képek titkosak.
Az összegyűlt képeket terítsük szét egy asztalon, és vegyük körbe. (Nagy létszám és sok kép esetén több csoportot is alakíthatunk, mindenütt a csoporttagok képeivel.)
Felismerik-e csupán a kép alapján a gyerekek, hogy ki van a képeken? (Senki se kotyogja ki, melyik kép az övé!)
Körben haladunk, mindenki rámutat egy képre (a sajátját kivéve), és mond egy nevet. Ha eltalálta, megerősítjük, és lelepleződik a titok. A jól tippelő maga elé teszi a képet. Egy teljes kör után hány képet sikerült felismerni? Hányat nem? Miért?
A maradék képekkel tegyünk egy újabb próbát: azok tippeljenek először, akiknek még nincs képe, utána a többiek. Ha még mindig marad gazdátlan kép, az maradjon középen.
Ezután mindenki mondja el, miről ismerte fel, ki van a képen. Akit nem sikerült felismerni, miért nem?
Végül vegye magához mindenki a saját képét, és mondja el, milyennek látja most babakori önmagát.
Beszélő nevek (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, önismereti)
Rakjunk ki az asztalra néhány ismeretlen babafotót (amit újságokból, nyomtatott képekről vághatunk ki, vagy könyvben, albumban lapozgatva találunk).
Milyen neveket adhatnánk ezeknek a babáknak? Melyik babához milyen név illik?
A Biblia korában „beszélő” neveket kaptak az újszülöttek. A héber neveknek jelentése volt, pl. Ábrahám: „sokaság Atyja”, Izsák: „nevetés”, Sára: „úrnő”, Ráhel: „anyjuh, bárány”, Dávid: „szeretett, kedvelt”, Salamon: „békés, békességes” stb.
Adjanak a gyerekek beszélő neveket a fotókon látható kisbabáknak, amelyek a képről leolvasható tulajdonságaikat fejezik ki. Pl. Napsugár, Bátor, Morcos, Kecses, Hercegnő, Muki stb. Majd nézzék meg újra a babakori képeiket, és adjanak azoknak is beszélő nevet.
Kép: 123RF
Tudják-e a gyerekek, hogy miért kapták a keresztnevüket? Van-e a nevüknek története?
És azt tudják-e, mit jelent a nevük? Keressük meg a gyerekek nevének jelentését az utónévkönyvben vagy az interneten itt: Utónévkereső.
Csoporttabló (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Szülőkkel való előzetes egyeztetés alapján gyűjtsünk a gyerekekről aktuális (idei) képeket is azzal a céllal, hogy azokból csoporttablót fogunk készíteni. (Digitális képről nyomtatott változat is jó.)
Hasonlítsuk össze a babakori és mai képeiket. Látszik-e a „rokonság”? Vannak-e közös vonások, tulajdonságok, amik már babakorban megmutatkoztak? Mi a különbség a képek alapján? Miben változtak meg a gyerekek?
Majd a jelenkori képeikből készítsünk csoporttablót, aminek alapformája többféle lehet, illeszkedve a megismert bibliai történetek kontextusába:
- Nomád sátor, natúr színű és csíkos csomagolópapírból, mintha Ábrahám sátra lenne. Készíthetünk hozzá felhajtható sátorajtószárnyat, amit felemelve válnak láthatóvá a képek.
- Sötétkék égbolt, ami szintén lehet sátortető alakú vagy boltíves alakzat. Az égbolton csillagformákban vannak elhelyezve a fényképek, lásd: csillagtabló.
- Sátoralakú vagy boltíves kék égbolt, amiről esőcseppek függenek, a cseppekben a gyerekek arcképe, lásd: esőcsepptabló.
Vonjuk be a gyerekeket a tablókészítésbe, amennyire lehet. Pl. ők maguk vághatják körbe a képeiket; maguk rajzolhatnak csillag- vagy cseppformát, és vághatják ki; maguk ragaszthatják vagy fűzhetik fel a formákat az alaplapra stb. A tabló elhelyezésében is segédkezhetnek, így fogják igazán sajátjuknak tekinteni.
Babatudat (Testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)
A kisbaba először nem ismeri a saját testét sem, fel kell fedeznie. Ezt szolgálják a különböző, kicsiknek szóló népi mondókák is, pl. az arcmutogató. Tanuljuk meg az alábbi mondókákat, s miközben mondják, érintsék is meg a gyerekek a saját arcukon az arcrészeket. Majd álljanak párba, és mondogatva érintsék meg egymáson is:
Sűrű erdő, (haj)
kopasz mező, (homlok)
pillogtató, (szem)
szortyogtató, (orr)
tátogtató, (száj)
tojástartó, (áll)
gégevágó, (nyak)
tyik-tyik-tyik. (csiklandozás)
***
Itt van az oltár, (homlok)
itt van a két gyertya, (szem)
itt van a két párna, (orca)
itt bemegy a harangozó, (száj)
meghúzza a harangot: (orrát húzzák/rázzák)
bim-bam, bim-bam.
Forrás: Bihari gyermekmondókák (Kriterion, Bukarest, 1982, 52-56. o.)
Hasonló módon játszhatunk Varró Dániel Testtudatosítgató című versével (elérhető a címre kattintva vagy a szerző Akinek a lába hatos című kötetében). A megnevezett testrészek érintését tovább építhetjük mutogató mozgásokkal:
húzzák meg mindkét fülüket
tátsák el a szájukat
borzoljanak a hajukba
nyomják meg az orrukat
simogassák körkörös mozgással a hasukat
emeljék fel az öklüket
mutassák a muszklijukat
fogják meg a bokájukat
csippentsék meg a „tokájukat”
simogassák meg a hasukat
tolják ki a hasukat jó nagyra
Kép: 123RF
Balázs Imre József A baba című verse egy készülő játékbabán keresztül tudatosítja a testrészeket, valamint a személyiséget összefogó név jelentőségét. A verset megtaláljuk a szerző Hanna-hinta című verskötetében (Koinnónia, Kolozsvár, 2009) vagy a Szivárvány újság 2008/5. számának 12. oldalán (elérhető a vers címére kattintva).
Olvassuk fel a gyerekeknek a verset, és a fenti mondókákhoz hasonló módon mutogassuk magunkon végig a testrészeket.
Megismételhetjük párban, szerepjátékkal: Egyik gyerek a baba, másik az apa, aki a babát készíti, a testrészeket igazítja. A párok szerepcserével ismételjék meg a versjátékot.
Vajon milyen nevet adhatott a versben megszólaló gyerek a babának? Ti milyen nevet adnátok neki?
Papírbabák (Vizuális-térbeli, egzisztenciális)
Készítsünk a gyerekekkel „csuklós” papírbabát, aminek a végtagjait mozgathatjuk, és amit fel is öltöztethetünk textil- és fonalapplikációval. Az ötletadó weboldalon angol nyelvű magyarázó szöveget, képsorozatot és letölthető sablont is találunk.
A weboldal elérhető itt: Csuklós papírbaba
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-8. Babavárók
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Mesélj rólam (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)
Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Kép: 123RF
Olvassuk fel a verskezdő kérdést, majd kérdezzük meg a gyerekektől:
Te kérdeztél már anyától vagy apától ilyesmit?
Meséltek a kicsi korodról valamit a szüleid? Ha igen, meg tudnád osztani velünk, milyen kisbaba voltál? (Hallgassuk meg az önként vállalkozókat. A visszahúzódók csak figyeljenek, de bármikor jelezhetik, hogy ők is szeretnének elmesélni valamit.)
Beszélgetés után olvassuk fel a teljes verset. Figyeljék meg a gyerekek, hogy ki beszél, ki szólal meg a versben? A kérdései alapján milyen nevet adhatnánk neki? Miért?
Nektek vannak-e még hasonló kérdéseitek? Mi izgat benneteket a születés előtti és utáni időszakból?
Anyának és apának is feltehetitek a kérdéseiteket. Vagy csak kérjétek meg őket, hogy meséljenek a születésetekről, kicsi korotokról.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-7. Babakorszak
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Babaképtár (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Előzetesen megkértük a gyerekeket, hogy hozzanak magukról egy-egy babaképet. Lehetőleg úgy gyűjtsük össze a képeket, hogy ne derüljön ki, melyik kit ábrázol. Vonjuk be a gyerekeket a játékba rögtön azzal, hogy egyelőre a képek titkosak.
Az összegyűlt képeket terítsük szét egy asztalon, és vegyük körbe. (Nagy létszám és sok kép esetén több csoportot is alakíthatunk, mindenütt a csoporttagok képeivel.)
Felismerik-e csupán a kép alapján a gyerekek, hogy ki van a képeken? (Senki se kotyogja ki, melyik kép az övé!)
Körben haladunk, mindenki rámutat egy képre (a sajátját kivéve), és mond egy nevet. Ha eltalálta, megerősítjük, és lelepleződik a titok. A jól tippelő maga elé teszi a képet. Egy teljes kör után hány képet sikerült felismerni? Hányat nem? Miért?
A maradék képekkel tegyünk egy újabb próbát: azok tippeljenek először, akiknek még nincs képe, utána a többiek. Ha még mindig marad gazdátlan kép, az maradjon középen.
Ezután mindenki mondja el, miről ismerte fel, ki van a képen. Akit nem sikerült felismerni, miért nem?
Végül vegye magához mindenki a saját képét, és mondja el, milyennek látja most babakori önmagát.
Beszélő nevek (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, önismereti)
Rakjunk ki az asztalra néhány ismeretlen babafotót (amit újságokból, nyomtatott képekről vághatunk ki, vagy könyvben, albumban lapozgatva találunk).
A Biblia korában „beszélő” neveket kaptak az újszülöttek. A héber neveknek jelentése volt, pl. Ábrahám: „sokaság Atyja”, Izsák: „nevetés”, Sára: „úrnő”, Ráhel: „anyjuh, bárány”, Dávid: „szeretett, kedvelt”, Salamon: „békés, békességes” stb.
Adjanak a gyerekek beszélő neveket a fotókon látható kisbabáknak, amelyek a képről leolvasható tulajdonságaikat fejezik ki. Pl. Napsugár, Bátor, Morcos, Kecses, Hercegnő, Muki stb. Majd nézzék meg újra a babakori képeiket, és adjanak azoknak is beszélő nevet.
Kép: 123RF
Tudják-e a gyerekek, hogy miért kapták a keresztnevüket? Van-e a nevüknek története?
És azt tudják-e, mit jelent a nevük? Keressük meg a gyerekek nevének jelentését az utónévkönyvben vagy az interneten itt: Utónévkereső.
Csoporttabló (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)
Szülőkkel való előzetes egyeztetés alapján gyűjtsünk a gyerekekről aktuális (idei) képeket is azzal a céllal, hogy azokból csoporttablót fogunk készíteni. (Digitális képről nyomtatott változat is jó.)
Hasonlítsuk össze a babakori és mai képeiket. Látszik-e a „rokonság”? Vannak-e közös vonások, tulajdonságok, amik már babakorban megmutatkoztak? Mi a különbség a képek alapján? Miben változtak meg a gyerekek?
Majd a jelenkori képeikből készítsünk csoporttablót, aminek alapformája többféle lehet, illeszkedve a megismert bibliai történetek kontextusába:
Vonjuk be a gyerekeket a tablókészítésbe, amennyire lehet. Pl. ők maguk vághatják körbe a képeiket; maguk rajzolhatnak csillag- vagy cseppformát, és vághatják ki; maguk ragaszthatják vagy fűzhetik fel a formákat az alaplapra stb. A tabló elhelyezésében is segédkezhetnek, így fogják igazán sajátjuknak tekinteni.
Babatudat (Testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)
A kisbaba először nem ismeri a saját testét sem, fel kell fedeznie. Ezt szolgálják a különböző, kicsiknek szóló népi mondókák is, pl. az arcmutogató. Tanuljuk meg az alábbi mondókákat, s miközben mondják, érintsék is meg a gyerekek a saját arcukon az arcrészeket. Majd álljanak párba, és mondogatva érintsék meg egymáson is:
Sűrű erdő, (haj)
kopasz mező, (homlok)
pillogtató, (szem)
szortyogtató, (orr)
tátogtató, (száj)
tojástartó, (áll)
gégevágó, (nyak)
tyik-tyik-tyik. (csiklandozás)
***
Itt van az oltár, (homlok)
itt van a két gyertya, (szem)
itt van a két párna, (orca)
itt bemegy a harangozó, (száj)
meghúzza a harangot: (orrát húzzák/rázzák)
bim-bam, bim-bam.
Forrás: Bihari gyermekmondókák (Kriterion, Bukarest, 1982, 52-56. o.)
Hasonló módon játszhatunk Varró Dániel Testtudatosítgató című versével (elérhető a címre kattintva vagy a szerző Akinek a lába hatos című kötetében). A megnevezett testrészek érintését tovább építhetjük mutogató mozgásokkal:
tátsák el a szájukat
borzoljanak a hajukba
nyomják meg az orrukat
simogassák körkörös mozgással a hasukat
emeljék fel az öklüket
mutassák a muszklijukat
fogják meg a bokájukat
csippentsék meg a „tokájukat”
simogassák meg a hasukat
tolják ki a hasukat jó nagyra
Kép: 123RF
Balázs Imre József A baba című verse egy készülő játékbabán keresztül tudatosítja a testrészeket, valamint a személyiséget összefogó név jelentőségét. A verset megtaláljuk a szerző Hanna-hinta című verskötetében (Koinnónia, Kolozsvár, 2009) vagy a Szivárvány újság 2008/5. számának 12. oldalán (elérhető a vers címére kattintva).
Olvassuk fel a gyerekeknek a verset, és a fenti mondókákhoz hasonló módon mutogassuk magunkon végig a testrészeket.
Megismételhetjük párban, szerepjátékkal: Egyik gyerek a baba, másik az apa, aki a babát készíti, a testrészeket igazítja. A párok szerepcserével ismételjék meg a versjátékot.
Vajon milyen nevet adhatott a versben megszólaló gyerek a babának? Ti milyen nevet adnátok neki?
Papírbabák (Vizuális-térbeli, egzisztenciális)
Készítsünk a gyerekekkel „csuklós” papírbabát, aminek a végtagjait mozgathatjuk, és amit fel is öltöztethetünk textil- és fonalapplikációval. Az ötletadó weboldalon angol nyelvű magyarázó szöveget, képsorozatot és letölthető sablont is találunk.
A weboldal elérhető itt: Csuklós papírbaba
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
Így szól hozzám a Biblia – Kees de Kort képeivel
/Kategória: Ajánlások, hírek, Kateteka hírek, KönyvajánlóTudtad-e, hogy nem csak szavakkal lehet beszélgetni, mesélni? Lehet a tekintettel, a pillantással is. Vagy a mozdulatokkal. S ha egy festőművész lát valamit, el tudja mesélni az ecsetvonásaival. Ilyen művész a holland Kees de Kort, aki nem tesz mást, mint fest, és a képeivel mesél. És nem akárhogyan. Hanem úgy, hogy téged is bevon, mintha szemtanúja lennél a történetnek. Mert ő szemtanú, amikor élővé teszi a Biblia képeit. Nem kell mást tenned, mint tágra nyitni a szemed, és lapozgatva belefeledkezni egy-egy történetbe.
Kees de Kort holland festőművész bibliai illusztrációi világszerte ismertek. A modern művészet képi nyelvén ábrázolja a bibliai történetek alakjait, helyszíneit, mégis a bibliai kor hangulatát idézi. Képei a gyermek és felnőtt olvasót, szemlélődőt egyaránt bevonják a bibliai történetek világába.
Itt belepillanthatsz: Így szól hozzám a Biblia
Nagygéci Kovács István könyvajánlója a Mesecentrumon: Szól hozzám, szól rólam
03-6. Sátorbölcső, csillagsátor
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
25 év remény (Logikai-matematikai, természeti, vizuális-térbeli, verbális-nyelvi
Ábrahám 75 éves volt, amikor elindult Sárával Kánaánba. 100 éves volt, amikor a fia megszületett. Sára pedig 90 éves. Közben eltelt 25 év, várakozással, reménységgel. 25 ősz, amikor lehulltak a levelek. Képzeljétek el, hogy mennyit tervezhettek ezalatt. Hány nevet kitaláltak, hogy majd így fogják hívni a fiukat. Mert fiút vártak, aki tovább viszi majd a család nevét.
25 ősz – 25 levélhullás – 25 levél: Rajzoljatok és vágjatok ki levélformákat (lehet sablonhasználattal, de lehet szabadon is). Minden levélre rajzoljatok egy kisfiút, akit vártak a szülők, hogy majd meg fog születni. Adjatok neki nevet. Aki tud írni, ráírhatja a levélre nyomtatott betűkkel a fiú nevét.
Számoljuk meg együtt, megvan-e mind a 25? Ötösével csoportosítsuk a leveleket. Majd fűzzük fel őket cérnára, és akasszuk fel jól látható helyre a füzért: 25 levél – 25 év. Ennyit kellett várnia Ábrahámnak és Sárának, hogy Isten megadja, amit ígért: egy fiút, akivel folytatódik a család. A 25. fiú neve legyen Izsák, ami azt jelenti: NEVETÉS.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-5. A sátor vendégei
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: Sweet Publishing / FreeBibleimages.org
Hallgatózók (Testi-mozgásos, zenei-ritmikus)
Építsünk asztalokból egy kis sátortábort: Elhelyezünk tágas kör alakban 5-6 asztalt, és letakarjuk mindet egy lepellel, úgy, hogy a lepel minden oldalon érjen le a földig. Az asztalsátor belső, kör felé néző oldalán annyira engedjük le a leplet, hogy könnyen fel lehessen hajtani, és csipeszekkel fel lehessen tűzni (lásd a képet).
A sátortábor közepére is helyezzünk el egy alacsony asztalt vagy egy plédet, rajta legalább 10-15 tárgyat, amivel hangokat lehet adni. Pl.: üres üveg, bögre, tányér, lábos, serpenyő, PET-palack, kanalak, fakanalak, reszelő, kulcscsomó, csengő, papírdoboz, tárolódoboz (műanyag), dobozlant (befőttesgumival), csengő, furulya, síp, kavicsok, ágak stb.
A gyerekek közül minden sátorba bújjon be egy önként vállalkozó, és hegyezze a fülét. A többiekkel vegyük körül a sátortábort. A pedagógus mutasson rá valakire, aki középre megy, felvesz egy tárgyat, és hangot ad vele. Még legalább kétszer ismételjük meg ezt, majd hívjuk elő a sátorlakókat.
Felismerik-e, melyik tárgynak a hangját hallották? Akinek van tippje, próbálja ki. Ugyanazt a hangot hallja? Minden próba után mondjuk el, sikerült-e megtalálni a hangadó tárgyat. Ha valamelyiket nem sikerül kitalálni, a végén áruljuk el és mutassuk be, melyik volt.
A játékot többször is megismételhetjük, új hallgatózókkal és hangadókkal.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-4. Sátorépítők
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Ábrahám sátrai (Verbális-nyelvi, természeti)
Ábrahám sátrairól keveset tudunk, nem írja le a Biblia, hogy is néztek ki pontosan. A mai nomád sátrakhoz hasonlíthattak. Mutassunk a gyerekeknek egy-két képet róluk, pl. erről a weboldalról (kép forrása): Hagyományos teveszőr sátrak
Kép: 123RF
Kuckósátor (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati)
A legtöbb gyerek szeret kuckót építeni, és a kuckóba, sátorba együtt bebújni a többiekkel. A kuckó, a sátor jó eszköze a közösségépítésnek az ovis csoportban is. Nem kell hozzá több, mint egy-két pokróc, takaró, lepel. A kuckóépítéshez használhatunk botokat, bútorokat, egyéb tereptárgyakat is. Az anyagokat erős csipeszekkel lehet a legkönnyebben egymáshoz rögzíteni, de jó szolgálatot tesz az erős zsineg is.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-3. Nyájak és pásztorok – Ábrahám nyomában
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Állatvásár (Testi-mozgásos, természeti, kapcsolati, logikai-matematikai, zenei-ritmikus)
Választunk a gyerekek közül egy árust (lehetőleg a talpraesett gyerekek közül), aki az állatokat árulja. Az árus kiválaszt öt vásárlót, akik kimennek a teremből, vagy bebújnak egy kuckóba. Akik bent maradtak, különböző állatok lesznek. Az árus sorban megkérdi, ki milyen állatnevet választ. Akinek nem jut eszébe azonnal, annak javasoljunk egyet a bibliai négylábú háziállatok közül: szamár, juh/bárány, kecske, tehén, teve stb. Előfordulhat, hogy egy állatot többen is választanak, ami nem baj.
Ha mindenkinek megvan az állatszerepe, az árus behívja a vásárlókat, akik felsorakoznak egymás mellé az állatokkal szemben. A vásárlók egymás után mondanak egy-egy állatnevet. Akik a mondott nevet választották, az illető vásárló háta mögé állnak. A neveket addig sorolják a vásárlók, amíg minden állat el nem kelt (minden gyerek valakinek a háta mögé nem kerül).
Ekkor a vásárlók megszámolják, hány állatuk van. (A számolásban a pedagógus segít, ha szükséges.)
Ki csinálta a legjobb vásárt? Kinek van a legtöbb állata?
Ki milyen állatot vásárolt? – Hallgassuk meg a hangjukat! Egy-egy vásárló állatai szólaljanak meg állathangon.
Ki vásárolt több háziállatot? A vásárlók válasszák külön a háziállatokat és a vadon élő állatokat.
Játék forrása: Megy a gyűrű vándorútra: Állatvásár (Gondolat Kiadó, Bp, 1982, 292. o.)
Pásztorok és nyájak (Testi-mozgásos, természeti, kapcsolati, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli)
Vannak-e az állatvásár szereplői között juhok, kecskék, tehenek, szamarak, tevék? – Őket állítsuk külön. A vásárlókból most pásztorok lesznek, és minden pásztor egy-egy nyájra vigyáz (az öt állatcsoport közül, ha valamelyik hiányzik, azt most pótoljuk). A többi gyerek is csatlakozik a nyájakhoz, és lesz belőlük juh/bárány, kecske/gida, tehén/boci, szamár/csacsi, teve/tevecsikó.
Hallgassuk meg, melyik nyájnak milyen hangja van.
Az előző játék árusa lesz a gazda, akié az öt nyáj. Int a pásztoroknak, és elindul a teremben. A pásztorok mennek utána a nyájaikkal: A pásztor elöl halad, utána kis csoportban az állatai.
Megérkeznek a legelőre. Az állatok legelésznek, a pásztorok a gazda és a pedagógus (ő lehet a gazdasszony) segítségével sátrat építenek néhány székből, asztalból, lepelből. Karámot is építenek a többi székből: körülkerítenek velük egy területet. És egy kutat, szintén néhány székből vagy hulahoppkarikából.
Ha elkészültek, megitatják nyájanként az állatokat, beterelik a nyájakat a karámba (egy területre). Kiválasztanak valakit, aki őrködni fog, a többiek lefekszenek a sátorban pihenni.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-2. Sátorkerekítő
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Tenyeresdi mondókák (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)
Talán még ismerjük mindnyájan a tenyeresdi játékot: A felnőtt ujjával a kisgyerek tenyerében köröz a mondóka ütemére, a végén pedig megcsiklandja vagy belecsap a tenyerébe. Játsszanak most a gyerekek hasonló módon párban, miközben mondogatják az egyik mondókát:
Kerekecske, dombocska,
itt szalad a nyulacska.
Itt elszalad, itt megáll,
itt egy körutat csinál.
***
Kerekecske, dombocska,
merre fut a nyulacska?
Zöld erdőbe, zöld mezőbe,
itt megbújik, itt elbújik,
hogy senki meg nem leli.
Forrás: Bihari gyermekmondókák (Kriterion, Bukarest, 1982, 60-61.)
A tenyércsikizőt „továbbfejleszthetjük”, az alábbi módon:
Az első két sornál a csikiző mutatóujjal köröket rajzol a társa tenyerébe. A következő soroknál elindul az ujja a karon föl, egészen a nyakig.
A játékot szerepcserével megismétlik a párok.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
03-1. Sátorkuckó – sátorhét
/Kategória: Kuckóév, SátorkuckóKépforrás: 123RF
Apukám sátrat épít (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális)
Kép: 123RF
Majoros Nóra meséje az Író Cimborák blogon jelent meg először (elérhető a fenti mesecímre kattintva.) A műhöz papírszínház készült Rofusz Kinga illusztrációival, ami kitűnő lehetőség a meséléshez. Elérhető itt: Apukám sátrat épít – papírszínház
Elolvashatjuk a teljes mesét, jól bekuckózva hozzá, akár csak hallásra építve, akár papírszínház segítségével a látást is bevonva. Majd válogathatunk a sátorhét kreatív játékai, feladatai közül.
Ám ennél is izgalmasabb, ha egész héten a sátorral foglalkozunk, és a mese napjaiból felépítünk egy sátorhetet.
Sátorhét (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális)
A sátorhét a mesehét napjaihoz kapcsolódik. A mesehét napjait kétszer össze kell vonni, hogy a hét mesenap elférjen öt munkanapon.
hétfő – 1-2. mesenap:
Mozgásjátékok
Ujjaiddal lépdelj
Ülj le „törökülésben”, keresztbe tett lábakkal.
Térdelj le, és ülj rá a sarkaidra. Majd tedd szét a két lábfejedet, és ülj óvatosan a két sarkad közé (a fenék ne érjen le e földre). – Apa is így ül a mesében, csak ő teljesen le tud ülni a két oldalra kitett lába közé a földre. Rajzoljunk a gyerekeknek egy fordított W-alakot, ami megmutatja a lábak vonalát.
Állj fel, és
Terepszemle
Menjünk ki az udvarra, vagy sétáljunk ki a parkba, közeli mezőre, és keressük meg a legmegfelelőbb helyet az adott területen, ahová sátrat lehetne építeni. Képzeljük el és beszéljük meg, hogy hol lenne a legjobb helye a sátornak apa szerint.
kedd – 3. mesenap:
Ujjrajz, ujjfestés
Milyen alakú lesz a sátor? Mihez hasonlít?
Ujjaddal rajzold a levegőbe a sátor képét.
Aztán rajzold a sátrat egy csomagolópapírra a festékbe mártott ujjaddal. Elég, ha a sátor vonalait megrajzolod. De rajzolhatsz az ujjaddal komolyabb tervet is, ami megmutatja, hogyan épül fel a sátor, mi tartja, hogy a szél ne vigye el. A részletes tervrajz készülhet ceruzával, filctollal is.
szerda – 4. mesenap:
Sátorvázak
Mi tartja a sátrat? Milyen a jó sátorszerkezet? Mitől lesz stabil (szilárd, erős)?
Apa egy erős, egyenes fát szemel ki, amit kivágnak, legallyaznak. Ez lesz a sátoroszlop, ami majd a sátor közepén áll. Sátrat tarthat több sátorkaró is, amit a széleken földbe szúrnak, középen pedig egymáshoz erősítenek. Készítsük el egy-egy ilyen sátorszerkezet makettjét. A gyerekek párban dolgozhatnak, így tudnak egymásnak segíteni.
Hozzávalók egy maketthez:
Az elkészítés lépései:
csütörtök – 5-6. mesenap:
A sátor ruhája
A családi sátor ruhája a mesében vászonból készül. A mi kis sátorvázunkat felöltöztethetjük papírral is, amihez puha szalvétát, krepp-papírt vagy kicsit keményebb, de jól formálható merített gyűrt papírt használhatnak a gyerekek. Két négyzet vagy téglalap alakú papírlappal már megoldható a borítás. A lapot a pálcákra borítva összefogják, összeérő széleit celluxszal egymáshoz erősítik. Ha ügyesek, ajtónyílást is tudnak hagyni, de ezt utólag is ki lehet vágni.
Az egymásra erősített sátorlapokra ragaszthatnak még mintákat, lombot, lepkét, virágot. A sátrat át lehet kötözni zsineggel is.
péntek – 7. mesenap:
Családi sátor
„Milyen legyen a sátor?” – kérdezte a gyereket a szél. „Tágas, hogy elférjen benne az egész család” – felelte ő.
Kikből áll a család? Nem tudjuk meg pontosan. Kiket említ a mese? Kik lehetnek még a családban? Milyen tágas lehet a sátor?
Ha a te családodnak építenétek sátrat, milyen és mekkora lenne? Hányan férnétek bele?
Rajzold le a családodat egy sátorban, amibe mindenki belefér.
Ha a családrajz a fontos, adhatunk hozzá rajzlapból kivágott széles (tágas) sátorformát, amibe csak bele kell rajzolni az alakokat.
A családi sátorrajzokat kiállíthatjuk a csoportszobában úgy, mintha sátorzsinegen lógnának. Feszítsünk ki annyi szál zsineget, amennyire szükség van, lehetőleg sátorszerkezetben. Keressünk ehhez fix függesztési pontokat, pl. polc, szekrény sarokvasa, ablak kilincse. A kifeszített zsinegekre ruhaszárító-csipeszekkel erősíthetjük fel a rajzokat.
Sátorkuckó
Délután a pihenéshez kuckózzunk össze úgy, mintha egy óriás sátorban feküdnénk le pihenni. Elalvás előtt csendesedjünk el, és füleljünk a szélre, ami birizgálja a sátrat. Kérdezzük meg, miről mesél? A gyerekeket is vonjuk be a széllel való beszélgetésbe, amiből keletkezhet egy spontán mese, amit a szél mesél.
Sátorotthon
A sátorotthonról készülhetnek családszelfik, amit meg lehet mutatni a csoportnak, illetve meg lehet osztani a csoport weboldalán.
Ötletek a sátorépítéshez belső és külső térben: Kuckóötletek gyerekeknek
A fa köré épített sátor megmutatja, hogy nem muszáj fát kivágni a sátorkuckó-építéshez, elég egy jó ötlet.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
02-6. Egy óriás tenyerén
/Kategória: Kuckóév, LevélkuckóKépforrás: 123RF
Óriástenyér (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, természeti)
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Így kezdődik Nemes Nagy Ágnes Gesztenyefalevél című verse. Folytatását megtaláljuk a címre kattintva.
Olvassuk fel a gyerekeknek a verset (vagy tanuljuk meg, és mondjuk fejből), miközben egy gesztenyelevéllel játszunk, felmutatva, arcunk elé tartva, fejünk fölé téve, ahogy a vers mondja és az animáció mutatja: Gesztenyefalevél
Kép: 123RF
Adjunk a gyerekek kezébe egy-egy gesztenyefalevelet, és ők is játsszák a vers nyomán a levélanimációt.
Majd tegyék le a gesztenyefalevelet maguk elé az asztalra, és helyezzék rá a saját tenyerüket. Mekkora a különbség? Vajon ha apa vagy anya tenné a levélre a kezét, melyik lenne a nagyobb?
Milyen hatalmas lehet az az óriás, akinek ekkora a tenyere? El tudjátok képzelni? Nézzünk fel rá, mintha itt állna előttünk. (Szemünk fölé téve a tenyerünket, nézzünk fölfelé, mintha nagyon magasra látnánk.)
De az óriás lehajol, és fejünkre teszi a kezét – megsimogatja fejed búbját a tenyerével, és sapka lesz a fejeden. Járkáljunk egy kicsit levélsapkával a fejünkön.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.