Üzenet – Téma:

* Bánatodban Istenhez fordulhatsz imádság­ban.
* Isten ajándéka a gyermek – neki kell meg­köszönni.

Előzmények:

A Bírák korának történeteit félbeszakította a móábi Ruth története, akinek Jézus Krisztus a leszármazottja. Most újra felvesszük a fonalat, vagyis nézzük a legutolsó bíra életét és munkáját, amiről már nem a Bírák könyvében olvashatunk.

Történet:

Rámátaim-Cófimban*, Efraim hegyvidékén, nem messzire Silótól*, ahol ebben a korban a szent sátor állt, lakott egy lévita*, Elkána. Minden évben egyszer* elment a szent sátorhoz, hogy imádkozzon a Seregek Urához, és áldozatot mutasson be neki.

Elkánának két felesége* volt: Anna és Peninna*. Annának nem lehetett gyereke. Peninnának voltak gyerekei. Fölényben érezte magát Annával szemben, és ezt állandóan éreztette is, bosszantotta és sértő szavakkal bántotta. Ugyanakkor Peninna féltékeny volt Annára, mivel Elkána jobban szerette Annát, mint őt.

Elkána a békeáldozatból (hálaáldozatból)*, amit évente hozott, Peninnának, a gyerekeinek és Annának is egy-egy részt adott. Ám Annának jobb részt adott, mint Peninnának (a Károli fordítás szerint Anna kétakkora részt kapott, mivel őt Elkána „igen szerette”). Ez ébresztette föl Peninna haragját. Adott-e már Elkánának gyerekeket Annától? – Nem. – Akkor meg miért kedvez úgy a terméketlen Annának?

Minden évben zaklatta őt Peninna a gyermektelensége miatt. Nem csoda, ha ilyenkor (és ez alkalommal is) sírt szomorúságában, amiért nincsen fia. Enni sem tudott emiatt. Elkána próbálta őt vigasztalni. „Miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál?” Jó szándékkal mondta, de ez nem segített.

Anna egyszer elhatározta, hogy „magasabb” helyen keres segítséget. Az ünnepi étkezés után, mely a szent sátor előudvarában történt, beljebb ment az udvarba. Ott tette le nagy nyomorúságát imádságban az Úr elé.

Ebben az időben Éli* volt a főpap, s két fia, Hofni és Fineás* a szolgálatot végző papok. Éli a szent sátor udvarának bejáratánál, az ajtófélfánál ült székében. Jól látta, amint Anna némán fohászkodik.

Anna imádsága fogadalom, ígéret Istennek: „Seregek Ura*! Ha részvéttel tekintesz szolgálólányod nyomorúságára, gondod lesz reám, és nem feledkezel meg szolgálólányodról, hanem fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az ÚRnak adom, és nem éri borotva a fejét!”

Anna tehát megígéri, hogy a fiú, akit az Úrtól kér, názír* lesz, egész életére Istennek szentelve. Sokáig imádkozott, csak az ajka mozgott. Csak férfiak imádkoztak nyilvánosan Izráelben.

Éli megdöbbent rajta, hogy az asszony olyan sokáig állva maradt. Látta mozgó ajkait, s részegnek hitte. Tudta, hogy népe erkölcse nem a legszilárdabb. Nyilvános részegség nem lehetett ritkaság akkoriban.

Éli megszólította Annát: „Meddig tart még a részegséged? Józanodj ki mámorodból!”

Ám Anna így válaszolt: „Nem, uram. Bánatos lelkű asszony vagyok. Nem ittam bort vagy szeszes italt, hanem a lelkemet öntöttem ki az Úr előtt. Ne tartsd szolgálólányodat elvetemült asszonynak, mert nagy bánatom és szomorúságom miatt beszéltem ilyen sokáig.”

Ez hatott Élire, nem is kérdezte meg, hogy mit kért az imádságában. „Menj el békességgel! Izráel Istene teljesítse kérésedet, amit kértél tőle!”

Anna hálásan mondta: „Nézz jóindulattal szolgálólányodra!” Majd visszament Elkánához, újra evett, és ettől a pillanattól nem volt szomorú. Ez Anna hitének egyik bizonyítéka. Tudta, hogy az Úr meg fogja hallgatni imádságát!

Másnap reggel korán kelt Elkána a családjával együtt, imádkoztak az Úr előtt – a reggeli áldozat idején –, majd hazaindultak Rámába.

Nem sokkal ezután Anna áldott állapotba került! Az Úr meghallgatta imádságát! Mintegy egy évvel a legutóbbi silói út után Annának fia született. Sámuelnek nevezte el. Illik hozzá e név: „Isteni meghallgatással ajándékozott”. „Az Úrtól kértem őt” – mondta Anna.

Majd újra eljött az idő, hogy Elkána és a családja Silóba menjen. Évi hálaáldozatát akarta bemutatni újra, és egy fogadalmi áldozatot. Elkána valószínűleg ígéretet tett, hogy az Úrnak egy különleges áldozatot fog hozni (ún. „fogadalmi áldozat”).

Anna nem ment vele, hanem otthon maradt, hogy a kisfiúról gondoskodjon. „Majd az elválasztása* után viszem el a gyermeket, hogy megjelenjék az ÚR előtt, és végleg ott maradjon.”

Elkána ezzel teljesen egyetértett. „Csak az ÚR tartsa meg ígéretét!” – tette hozzá, amivel azt akarta mondani, hogy Anna is, miután az Úr meghallgatta imádságát, teljesíteni akarja, amit fogadott.

Néhány évvel később, miután a fiút elválasztotta, Anna elvitte őt a silói szentélybe, s Elkána is vele tartott. Nagy áldozatot vittek, mégpedig egy hároméves bikát, egy véka (efa=36 l) lisztet, meg egy tömlő bort. Sámuel még igen fiatal, legfeljebb négy éves lehetett. E nagy áldozatból derül ki, hogy Elkána valóban lévita.

Anna Élihez vitte a kisfiút, és azt mondta neki: „Kérlek, uram! A te életedre esküszöm, uram, hogy én vagyok az az asszony, aki itt állt melletted, és imádkozott az ÚRhoz. Ezért a gyermekért imádkoztam, és az ÚR teljesítette kérésemet, amit kértem tőle. Én viszont felajánlom az Úrnak. Legyen egész életére felajánlva az ÚRnak!”

Anna nem emlékeztette a főpapot, hogy az részegséggel gyanúsította meg őt. Tudta, nincs rá szükség, hogy felrója neki. Aki hálás, mint ő, jó dolgokat akar mondani. „És ott imádták az URat.” Hogy pontosan ki, az nem világos. Vajon Sámuel, Elkána vagy Éli? Sámuel is köztük lehetett. Amikor a kis Sámuel a szent sátorban az Úrhoz imádkozott, az egészen különleges esemény volt: az Úrtól kiimádkozott gyermek egészen fiatalon ismerte meg az imádság által Istenhez vezető utat!

Az 1Sám 2,1–10-ben olvassuk Anna dicsőítő énekét. Nagy hatású ének és imádság, mely összecseng Mária Lk 1,46–55-ből való dicsőítő énekével. Egészen különös, hogy Anna és Mária e pompás énekei évszázadokon keresztül megőriztettek, és fölvétettek a Bibliába. A Szentlélek munkáját kell látnunk ebben.

Jegyzetek:

Rámátaim-Cófim – Tulajdonképpen „kétszeres Ráma”. A hátsó tag „thaim” kettősségre utal; úgy vélik, hogy a város két részre volt osztva, egy magasabban, és egy mélyebben fekvő részre. Cófim arra utal, hogy cúfiak laktak benne (vö.1Sám 9,5). Cúf volt annak a nemzetségnek a feje, amelyikbe Elkána tartozott (lásd 1. vers). Cófim jelentése: „őrizők”. Sámuel első könyve a későbbiekben következetesen csak Rámáról beszél.
Volt más Ráma is, többek között egy Naftali, és egy Benjamin törzsének a területén.
Az Újszövetség a helyszínt már következetesen „Arimátiának” nevezi (gondoljunk Arimátiai Józsefre: Mt. 27,57).

Siló – Izráel Kánaánba érkezése óta a szent sátor Silóban állt (vö. Józs 18,1). Siló „pihenőhelyet” vagy „pihenést hozót” jelent (vö. 1Móz 49,10: „míg eljő Siló”). Lehetséges, hogy azért kapta ezt a nevet, mert ez volt a szent sátor „pihenőhelye” a sivatagban való vándorlás után.

Lévita – Az 1Krón 6,18–23-ban Elkánát a léviták között említik, a legelőkelőbb nemzetségből, a kehátiak közül. A 13. vers Sámuelt a két fiával említi együtt.

Évente egyszer – Az izráelitáknak évente háromszor kellett a szent sátorhoz menniük: páskaünnepre, pünkösdre és a lombsátrak ünnepére. Hogy Elkána évente csak egyszer ment el Silóba, azt jelentheti, hogy az emberek abban az időben e parancsolatot nem értékelték, mint ahogy vallási téren annyi minden értéktelenné vált számukra. Olyan korszakról van szó, amit össze lehet hasonlítani a mi korunkkal.

Két asszony – Egy férfinak egy feleség; így szól a teremtési rend (1Móz 2,24). Úgy tűnik, Izráelben szokássá vált, hogy egy férfinak több felesége volt, ahogyan az 5Móz 21,15-ben is látjuk, ahol szó van egy férfiról, akinek két felesége volt, egy szeretett és egy gyűlölt. Egynél több asszony Ábrahám és Jákób sátorában is sok nyomorúságot idézett elő. Anna volt Elkána első felesége; valószínűleg azért vette el Peninnát, mert Anna terméketlennek bizonyult.

Anna és Peninna – Anna: „kegyelembe fogadott”; Peninna: „korál” (szép, de kemény és éles).

Békeáldozat (hálaáldozat) – Lásd az 57. leckében! Az áldozat egy részét megtarthatta az áldozó magának, hogy ünnepi alkalommal elfogyassza.

Éli – Áron családjából való főpap, de nem Áron legidősebb fiától, Eleázártól származott, hanem Áron legkisebb fiától, Ítámártól. Éli unokáján, Ahitúbon át jut e tisztség Abjátárra. Salamon uralkodása idején szűnik meg Abjátár tiszte, és a főpapi vonal Cádókon át folytatódik. Élit bírának is tekintették, nem harcos, mint inkább békebírónak.

Hofni és Fineás – Hofni (egyiptomi): „keményfejű” vagy „béka”; Fineás (egyiptomi): „sötét bőrű”.

Seregek Ura – „Jáhve Zöbaót”, ahogyan a Bibliában annyiszor említik (vö. 2Kir 19,31; Ézs 9,6). A „seregek” itteni héber szava régi kifejezés a katonai erőre. Valószínűleg az angyali seregek Urát kell értenünk rajta.

Názír – Amint Sámsonnak, Sámuelnek sem nyírhatták a haját (szőrét). (Részletesebben lásd a 79. lecke jegyzetei között!)

Elválasztva – A gyerekeket igazán hosszan szoptatták, 2–3 évig. Lassacskán vonták meg tőlük az anyatejet, és szoktatták rá a rendes ételre. Talán négy évesen, vagy a negyedik évben vitték el Sámuelt Silóba.

Énekek:

Református énekeskönyv: 65:1.3; 116:6–8; 127:3; 167.1; 236:5.7; 254:1.4–5.9; 270:5.8; 176:1.5; 480:1.3–4
Jertek, énekeljünk: 55; 57; 173; 176; 185
Harangszó: 16:1; 36; 44:1; 49:5.7; 51:1
Dicsérjétek az Urat!: 8; 18; 40; 68; 71; 76
Erőm és énekem az Úr: 14:1; 41; 61; 111; 119; 123:1; 142:1

Megjegyzések:

Előnyben részesít – Elkána előnyben részesítette Annát Peninnával szemben, éppúgy, ahogyan Jákób Ráhelt, majd később Józsefet. Ez mindig nehézségekre vezet.

Pörölni, perpatvart kelteni a családban – Peninna magatartása Annával szemben elgondolkoztat a pörölés, perpatvar mindenféle formájáról, ami keresztyén családban is előfordul.

Féltékenység – Pörölés, perpatvar, és mindenféle diszkrimináció alapja lehet a féltékenység. Fontos, hogy ne adjunk okot féltékenységre!

Az imádság mint fegyver – Anna felülmúlhatatlan fegyvert vet be vetélytársával, Peninnával szemben: az imádságot. Még a sátán is tehetetlen az imádság fegyverével szemben. Az Úr meghallgatja az ilyen imádságot, és ad megoldást.

Fogadalom a hála jeleként – A hit egyik jele: Anna fogadalma. Amikor megfogadunk valamit, az jöhet félelemből, kötelességtudatból, de jöhet hálaadásból is.

Fiatal gyerekek és a hit – Elismert tény, hogy fiatal gyerekek egészen vallásosak lehetnek. Igen fontos ezeket a fiatal „palántákat” gondosan ápolni és ellátni. Gyerekek vezetése hitbeli fejlődésükben különleges dolog, amit sosem foghatunk föl elég komolyan.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Szomorúság, bosszankodás, csúfolódás, vigasztalás a gyerekek életében. (*)
• Kivételezés, féltékenység, és ezek következményei. (** ***)
• Kötekedés a gyerekek között. Egymás zaklatása, gyötrése, és ennek okai. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom / Ének-zene

• A Bob maci szomorú c. vers megismerése. Beszélgetés a témáról. (*)
• Ének a szomorú és a boldog Annáról. (*)
• Írásbeli szövegalkotás a történet főszereplője, Anna nevében:
  – levél Peninnának (**);
  – hálaadó imádság (***).
• A gyermekre várakozás motívuma Beney Zsuzsa: Hogyan vártalak? c. versében. (**)
• Bibliai és mai nevek jelentése. A Magyar utónévkönyv használata. (***)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Ruth Izráel Istenét választotta népe bálvá­nyai helyett.
* Isten gondoskodik a nyomorultról, jöve­vényről – itt most Boázon keresztül.

Előzmények:

Sámson Dágón templomában élete utolsó győzelmét aratta. Több bíráról nem olvasunk a Bírák könyvében. Később jelentkezik még Éli és Sámuel bíró tisztében. A könyv 17. részétől van még néhány elbeszélés, ami a gyerekeknek túlságosan nehéz lenne, bár tartalmában elég aktuális. Egy másik esemény, mely a Bírák idején játszódik, Ruth könyvében található.

Bevezetés:

A könyv írója elmondja, hogy az esemény, melyet elbeszél, a Bírák idején játszódik. Ez bizonyára a korszak elején lehetett. Boáz, aki a 2. fejezetben szerepel először, a jerikói Ráháb fia volt (vö. Mt 1,5). Ő a két kémnek nyújtott segítségéért maradt életben. Családjával együtt vétetett föl Izráel népébe (vö. Józs 2; 6,22–25). Ráháb később Szalmónnal (vagy Szalmá) házasodott össze, aki egy Júda törzséből való férfi volt. Szalmónnak és Ráhábnak született egy fia, Boáz (vö. Ruth 4,18–22 és 1Krón 2,11–12).

Azt gyanították, hogy ez a történet Gedeon bíráskodása kezdetén esett meg, akkor volt éhínség, de nem szárazság miatt, hanem mivel a midjániak elvitték a gabonát (vö. Bír 6,1–6; 76. lecke).

Történet:

Éhínség támadt az országban, Betlehemben is („kenyér háza”), mely Júda területén található. A betlehemi vagy efraimi Elimelek* elhatározta, hogy elmegy az országból, és a közeli Móáb* területére költözik. Feleségével, Naomival*, és két fiával, Mahlónnal („betegség”) és Kiljónnal („sorvadás”) Móáb pogány területére vándorolt, hogy ott jövevényként éljen. (A fiúk nevének jelentése utalhat arra, hogy gyönge volt az egészségük.)

Móáb földjén korántsem volt jó dolguk, nem volt áldás azon, hogy elhagyták a hazájukat. Előbb Elimelek halt meg, a kenyérkereső. Majd megházasodtak a fiak, móábi lányokat vettek el: Orpát („nyakas”) és Ruthot („barátnő”). Az Úr tiltotta az ilyen vegyes házasságot (vö. 2Móz 34,16; 5Móz 7,3; Ezsd 9,1; Neh 13,23kk). Csak mikor a pogány lányok zsidó vallásra tértek, akkor házasodhattak velük zsidó férfiak. Látjuk később, hogy Orpá ezt nem tette meg, míg Ruth később az Úr mellett döntött.

Nem sokkal a házasságkötés után meghalt Mahlón és Kiljón, mielőtt gyermekeik születhettek volna.

Miután tíz évig laktak Móáb területén, Naomi elhatározta, hogy visszamegy Betlehembe. Hallotta, hogy hazáját megsegítette az Úr, van újra kenyér. Orpá és Ruth is úgy határozott, hogy anyósával megy. Ez a Naomival való nagyon jó viszonyukat bizonyítja.

Júda felé haladva, talán a Holt-tenger táján azt javasolta Naomi menyeinek, hogy térjenek vissza a szüleik házába, és menjenek újra férjhez. Az Úr áldását kérte rájuk, mivel mindig jók voltak hozzá. Mindketten sírni kezdtek, majd kijelentették, hogy Naomival tartanak.

Naomi megkérdezte, miért akarnak vele menni, hiszen nincsen több fia, akikkel összeházasodhatnának. Isten törvénye ugyanis úgy rendelkezik, hogy a testvérnek fiútestvére özvegyét feleségül kell vennie, ha még nem születtek gyermekei. Hogy a születendő gyermekek az elhalt testvér örökösei legyenek. Naomi tudta, hogy neki már fiai nem születhetnek, öreg hozzá. „Szabad-e benneteket visszatartani attól, hogy férjhez menjetek? Nem, lányaim! Nagyobb az én keserűségem, mint a tiétek, mert elért engem az ÚR keze” – mondta menyeinek.

A két fiatalasszony újra sírni kezdett.

Orpá hallgatott az anyósára. Úgy találta, tényleg jobb, ha visszatér, Naomival nincs tovább jövője. Ezért búcsúcsókot adott neki, és elment.

Ruth Naomi mellett maradt, aki csodálkozva mondta neki: „Látod, a sógornőd visszatért népéhez és isteneihez. Térj vissza te is vele!” Naomi rábeszélő szavaiból kiderül, hogy Móáb bálványisteneit éppúgy erősnek tartotta, mint Izráel Istenét. Különben nem küldte volna vissza Orpát a hazájába és isteneihez.

Ruth szilárd elhatározással utasította vissza. „Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott halok meg én is, ott temessenek el engem!” Ruth válaszából, hitvallásából látszik, hogy ő Izráel Istenét választotta saját népe bálványistenei helyett.

Naomi látta, hogy Ruth elhatározása szilárd. Együtt folytatták útjukat.

Amikor Naomi és Ruth Betlehembe érkezett, s az emberek meglátták Naomit, az egész város megmozdult miatta. Azt kérdezték: „Nem Naomi ez?” A „kedves” fiatalasszony, aki régen elutazott, megmaradt emlékezetükben, bár szinte alig ismerték föl!

Naomi így felelt nekik: „Ne hívjatok engem Naominak, hívjatok inkább Márának („keserű”; vö. 2Móz 15,23; 4Móz 33,8), mert nagyon megkeserített engem a Mindenható. Egész családommal mentem el, és kifosztottan hozott vissza az ÚR. Miért hívnátok engem Naominak, hiszen megalázott engem az ÚR, és bajba döntött a Mindenható.” Az Urat hibáztatta, holott épp azzal, hogy Móábban telepedtek le, maguknak okoztak szerencsétlenséget.

Naomi visszaérkezése a móábi Ruthtal egybeesett az aratás kezdetével.

Ruth Naomi beleegyezését kérte (figyeljünk csak a két asszony viszonyára!) ahhoz, hogy a mezőre mehessen kalászt szedni* valaki után, akinek megnyeri a jóindulatát. Ruth tudta, hogy őt, a pogány asszonyt nem fogadják majd szívesen az efraimiak.

Naomi beleegyezett: „Eredj, leányom!”

Az egyik mezőn megkérdezte a vezető szolgát, hogy gyűjtögethet-e kalászt az aratók, és a kévekötő lányok, asszonyok után. Éppen Boáz* mezején tette ezt. Boáz Elimelek közeli rokona volt, Nahsón* unokája, aki a pusztai vándorlás idején volt Júda törzsének egyik vezetője.

Boáz is kiment a földjére, hogy az aratók munkáját megnézze, s áldással köszöntötte őket: „Az ÚR legyen veletek!” Ők is áldással válaszoltak: „Áldjon meg az ÚR!” (Milyen szép ez a gyakorlat, és mennyire hiányzik a mai életből!) Boáz körülnézett a mezőn, s feltűnt neki egy fiatalasszony. Meg is kérdezte a szolgáját, aki az aratást vezette, hogy ki az. A szolga elmondta, hogy ő az a móábi fiatalasszony, aki Naomival jött vissza Móáb földjéről. Kérte tőlük, hadd szedegethessen az aratók után. Azt is elmondta, hogy szorgalmasan dolgozott reggeltől idáig. Boáz odament Ruthhoz, s megengedte neki, hogy maradjon, és ha megszomjazik, ihat a munkások vizéből.

Hálával és tisztelettel hajolt meg Ruth a gazdag úr előtt, aki oly barátságosan bánt vele. Vajon mivel szolgáltam rá erre? Hiszen csak jövevény vagyok? – kérdezte önmagát.

Boáz elárulta, tud róla, hogy milyen szépen gondoskodik anyósáról a férje halála után, s hogy apját, anyját és szülőföldjét is elhagyta, hogy olyan nép közé jöjjön, akiket nem is ismert korábban. Boáz őt is megáldotta: „Fizessen meg tetteidért az ÚR, legyen bőséges jutalmad az ÚRtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni.” (Gondolj Ruth hitvallására: „A te Istened az én Istenem”!)

Ruth megindultan felelt: „Milyen jóindulatú vagy hozzám, uram, hiszen megvigasztaltál engem, és szívesen beszéltél szolgálóddal, pedig én még a szolgálód sem vagyok.” Hálás volt Boáz jóságáért, s egyben vigasztalást kapott az áldó imádság által.

Mikor elérkezett az étkezés ideje, Boáz ismét hívta, hogy üljön le vele, aratóival és munkásaival együtt enni. Amikor az aratók mellé ült, Boáz pirított gabonával kínálta, amiből evett is, s még a maradékot is eltehette.

Boáz figyelmeztette az aratókat, engedjék meg neki, hogy a kévék között is gyűjtögethessen, s ne szégyenítsék meg azzal, hogy semmit sem hagynak hátra. Sőt, szándékosan is hullassanak el, és ne szidják meg, ha felszedi.

Amikor beesteledett, és kicsépelte Ruth, amit szedegetett, majdnem egy vékára való árpa lett (mintegy 36 liter).

Naomi csodálkozott azon, hogy Ruth milyen sokat gyűjtött, s még inkább megdöbbent, mikor még az ebéd maradékából is kapott. „Hol szedegettél, és hol dolgoztál ma?” – kérdezte. „Áldott legyen, aki a pártfogásába vett!”

Amikor aztán Ruth elmesélte, hogy Boáz mezején dolgozott, hálásan mondta Naomi: „Áldja meg őt az ÚR, aki nem vonta meg szeretetét az élőktől és a holtaktól!”

Ez az első alkalom, amikor Naomi tisztelettel ejtette ki az Úr nevét. Elmondta, hogy Boáz közeli családtag (aki akár kiváltójuk is lehet – lásd a 86. leckét).

Boáz mezején maradt tehát Ruth annak munkásaival, amíg az árpa, majd a búza aratása be nem fejeződött. Közben anyósánál lakott.

Jegyzetek:

Elimelek – „Istenem Király”. Elimeleknek ez a csodás név nem szerzett dicsőséget. Nem bízott Istenben, hanem saját megoldást keresett arra, hogy táplálja a családját.

Naomi – „A kedves”, „az én örömem”. Most már jobban értjük a Ruth 1,20-ban megnevezett ellentétet: „az én örömem” a „keserűség”-gel (Mára) szemben. A történet is példázza, hogy a bibliai időkben milyen nagyra értékelték az emberek nevük jelentését. Sokszor meghatározta az életüket.

Móáb – A móábiak Lótnak és idősebb lányának a leszármazottai (vö. 1Móz 19,37). Nem támadták meg őket az izráeliták, még akkor sem, mikor Bálák Bálámmal akarta megátkoztatni őket, sem pedig azután, hogy a midjániakkal bűnre csábították Izráelt (4Móz 25; 65. lecke). Később a móábiak egy időre elnyomták Izráelt, de Éhúd bíra elüldözte őket (vö. Bír 3,12–30; 74. lecke). Saul király győzött ellenük (1Sám 14,47). Dávid is legyőzte őket (2Sám 8,11–12). Aháb halála után Móáb elpártolt Izráeltől (2Kir 1,1), és az izráeli Jórám győzte le őket újra (2Kir 3). A júdai Jósáfátra is sokszor támadtak az ammóniakkal együtt, akikkel gyakran szövetkeztek (2Krón 20,1–30). Ézsaiás prófétált Isten ítéletéről Móáb felett (Ézs 15); Jeremiás is (Jer 9,25; 25,21 stb.); Ámós 2,2 és Zof 2,9 is jelezte Móáb pusztulását.

Kalászt szedni – A kalászszedést Izráelben mindig meg kellett engedni a szegényeknek. Maga Isten rendelkezett úgy (3Móz 19,9 és 23,22; valamint 5Móz 24,19–22), hogy a parasztok aratáskor a földjük egyik sarkát nem arathatták le, a szőlőskerteket és az olajfákat nem mezgérelhették tulajdonosaik, sőt a lehullott szőlő- és olajbogyókat is ott kellett hagyniuk. Az a szegényeké, özvegyeké és jövevényeké volt. Ha aratáskor kifelejtettek egy területet, azt sem arathatták le később. Arra emlékeztette ez őket, hogy Egyiptomban rabszolgák voltak. Hollandiában még sok helyen ismerős szokás, hogy a hullott almát és körtét, visszamaradó krumplit, hagymát és magvakat szüretelés után gyümölcsösből, mezőről összeszedhették a szegényebbek. Bizonyos területeken még ma is rendszeresen így történik.

Boáz – „Erő”. Ezzel a névvel az 1Kir 7,21-ben is találkozunk: Salamon templomának egyik oszlopát is így hívták.

Nahsón – Amminádáb fia, Pérec nemzetségéből, Júda törzséből. Nahsón Júda egyik vezetője volt, és egyike a „gyűlésbe hívottaknak” (4Móz 1,7.16). Ő volt az egyik törzsi vezető, aki a szent sátor felszentelésekor törzse nevében hálaáldozatot hozott (4Móz 7,11kk; érdemes elolvasni, hogy mit áldozott!). Boáz tehát előkelő nemzetségből származott. És… őrajta volt Jákób ősatya különleges áldása, amit Júdára adott: Júda nemzetségéből származik a Megváltó (Siló), akinek enged minden nép (vö. 1Móz 49,10; 38. lecke).

Énekek:

Református énekeskönyv: 42,3; 65:7–9; 146,5.7; 215,1–2; 238:1; 254:1.9; 265; 379:1–2
Jertek, énekeljünk: 49:2; 80; 171; 172; 173; 239
Harangszó: 17:1; 19; 39; 41; 44; 45; 54:2–4
Dicsérjétek az Urat!: 5; 10; 19; 68; 75; 82; 95:1; 100:1; 170:2
Erőm és énekem az Úr: 19; 37:2; 48; 129; 131; 139

Megjegyzések:

Istent választani – Orpá választása megegyezik sok emberével („elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott”, ahogyan Pál a 2Tim 4,10-ben írja útitársáról, Démászról). Ruth választása Mózeséhez hasonló: „Mert inkább választotta az Isten népével együtt a sanyargatást, mint a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét” (Zsid 11,25).
Ruthé volt a jobb választás, bármilyen kilátástalannak tűnt is helyzete. Szegény özveggyel tartani, idegen országba, idegen vallásúak közé, minden otthoni örömnek búcsút mondani, azzal a szomorúsággal, hogy soha többet nem fog férjhez menni… nem, Orpá ennél sokkal értelmesebb volt! De Ruth választása a szív választása, nem az értelemé.

Isten vezetése – „Véletlenül” jutott Ruth Boáz földjére? Mi hisszük és valljuk, hogy „véletlenek nincsenek”. Valóban, Ruth érkezését Isten vezette. Különleges célja volt vele: Ruth összeházasodik Boázzal, és Dávidon keresztül Krisztus „ősanyjává” válik. Az Ő vezetése volt, hogy Ruth ennek az istenfélő férfinak a földjére érkezett. Hol lehetne, jövevényként, védettebb? Naomi maga mondta: Ruthnak ott kell maradnia, mert másnak a földjén talán rátámadhatnának.

Boáz istenfélelme: jó példa – Míg Izráelben a bálványimádás javában terjedt, úgy tűnik, Boáz hűséges maradt Istenhez. Halljuk ezt a szolgáknak szóló áldó köszöntésén, Ruthtal való beszélgetésén. Milyen nagy dolog, hogy ez a jövevény, akinek még olyan sokat kell tanulnia Izráel Istenéről, megismerkedik e férfival, és a védelme alá kerül.
Cselekedetünk és utunk példává kell váljon mások számára, akik Istent nem ismerik, vagy még csak most ismerték meg. Egy asszony elmesélte, hogy öt éve a férjével együtt hitre jutott. Panaszkodott amiatt, hogy abban a gyülekezetben, amelyhez csatlakoztak, az emberek olyan hidegek és szeretetlenek voltak. Elgondolkoztató az ilyesmi!
A gyerekeknek: „Látják-e rajtad, vagy hallják-e tőled más gyerekek, hogy te jársz templomba? Vagy azt mondják rólad, hogy egyáltalán nem úgy viselkedsz, mint egy keresztyén? Ugye, az előbbi igaz rád?”
Hogyan bánik egy főnök a beosztottaival? Egy tanár/tanítónő, vagy apa/anya a gyerekeivel? Egy lelkész vagy presbiter a gyülekezete tagjaival?
Boáz nemcsak megáldotta a szolgáit, hanem figyelmeztette is őket: ne legyenek Ruth terhére. Gyakran halljuk, hogy a munkahelyen mindenféle kétértelmű tréfa járja, trágár beszéd és pletyka. Egy főnöknek oda kell figyelnie erre, és meg kell tiltania. Ez az iskolára is érvényes! A keresztyén nevelés nemcsak a hittanoktatásra terjed ki… Hogyan lehetne áldott egyetlen tanítási óra is, ahol a légkör nem megfelelő?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Dráma

• Haláleset a családban. Haláleset miatti szomorúság. (* **)
• Búcsúzkodás, búcsúvétel szeretteinktől. (*)
• Nehéz választások, döntési helyzetek. A bibliai példa mai alkalmazása: választások a gyerekek életében. (** ***) Élethelyzetek dramatizálása. (***)
• Gondoskodó, segítő lelkület a mai világban. Egy mai Boáz-történet dramatizálása. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Természetismeret (Környezetismeret) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Hogyan lesz a gabonából kenyér? Az aratás és a gabona feldolgozásának munkálatai régen és ma. (*) Összehasonlítás az ókori kultúrák, a hagyományos paraszti gazdálkodás, és a mai technikai kultúra lehetőségei között. (** ***)
• A gabonatermelés jelentősége az Ókori Keleten. A „Termékeny Félhold” országai. (***)
• Jelentős gabonatermelő országok ma. Élelmiszerfölösleg és éhínségek a világon. (***)
• Gabonafajták megismerése: gabonamag és/vagy -kalász gyűjtemény készítése. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma / Ének-zene

• Miklya Zsolt: Naomi és Ruth kenyere – versmondás mímes mozgásokkal kísérve. (*)
• Szilágyi Domokos: Aratási mondóka – a vers énekelhető változatának megismerése. (*)
• A bibliai történetre vonatkozó közmondások értelmezése. (**)
• Szilágyi Domokos: Új kenyér c. verse, és/vagy „A part alatt…” kezdetű népdalunk feldolgozása (összehasonlítása). (**)
• Találós kérdések a gabona, kenyér témájában. (**)
• Móra Ferenc: Istenáldotta búza c. elbeszélésének párhuzamai a bibliai történettel. (***)

Matematika

• Csoportosítás, számolás hármasával (szorzás előkészítése). (*)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika

• Millet: Kalászszedők c. festményének megfigyelése, beszélgetés a képről. (***)
• Szalmafonással aratódíszek készítése. (***)

Vázlat:

Elimelek – Naomi
Betlehem: éhínség
Móáb
Mahlón (Ruth) – Kiljón (Orpá)
Elimelek, Mahlón és Kiljón meghalnak.
Orpá választása: Móáb bálványai
Ruth választása: Isten és Izráel
Mára: keserűség
Ruth Boáz földjén kalászt szed

Boáz gondoskodik
egy véka árpa
Naomi áldása
Ruth Boáz földjén marad aratás végéig

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* A csábítás a legerősebb embert is legyőzheti.
* A bűn súlyos következményekkel jár.

Előzmények:

Sámsont Júda férfiai megkötözték, hogy átadják az ellenségnek. Mielőtt még a filiszteusok átvették volna, Sámson elszakította a köteleket, és egy szamár állcsontjával agyonvert ezer fi-liszteust. A küzdelem után halálosan megszom­jazott, de Isten forrást fakasztott, és Sámson ihatott.

Egyik éjszaka Gázában járt egy asszonynál Sámson. Éjfélkor a városkaput kapufélfával együtt a vállára vette, s Gázából elvitte egy hegytetőre.

Történet:

Sámson a Szórék völgyében megismert és megszeretett egy filiszteus nőt, Delilát*.

Az öt filiszteus város (Ekrón, Asdód, Askelón, Gát és Gáza) fejedelmei* nagy összeggel keresték meg az asszonyt. Tudja meg, miben van Sámson nagy erejének a titka, hogy megkötözhessék, és elbánhassanak vele. Mind az öten 1100–1100 ezüstöt ígértek neki (5500 ezüst hozzávetőleg 1,3 millió Ft). Fejedelmi jutalom egy ilyen hamis cselekedetért!

Delila elfogadta az ajánlatot, és megbeszélte a fejedelmekkel, hogy ráveszi Sámsont, árulja el titkát. A fejedelmek egy rejtekhelyen várakoztak, hogy azonnal be tudjanak avatkozni, ha az asszony szerencsével jár.

„Mondd meg nekem, mitől olyan nagy az erőd, mivel lehet megkötözni téged, és hogyan lehet elbánni veled?” – kérdezte Sámsont az asszony.

Sámson úgy felelt, hogyha megkötözik hét nyers ínnal, amik még nem szárazak, akkor olyan lesz, mint bárki más.

Delila elmondta ezt a fejedelmeknek, akik hozták is a hét nyers inat. Delila szorosan megkötötte velük Sámsont.

Miközben a fejedelmek a szomszéd szobában várakoztak, azt mondta Delila Sámsonnak: „Jönnek a filiszteusok, Sámson!”

Sámson fölriadt, elszakította a nyers inakat, mint a kócmadzagot, amit tűz égetett meg. Nem derült ki, miben van az ereje.

Delila újra kérlelni kezdte: „Becsaptál, és hazudtál nekem. De most igazán mondd meg nekem, mivel lehet megkötözni téged?”

Sámson nem akarta elveszíteni az asszony szerelmétt, hát így válaszolt: „Ha jól megkötöznek új kötelekkel, amelyeket még semmire sem használtak, elgyengülök, és olyan leszek, mint bármely más ember.”

Delila hozott két új kötelet, szorosan megkötözte Sámsont, és felkiáltott: „Jönnek a filiszteusok, Sámson!”

A másik szobában a fejedelmek mindent hallottak, még a lélegzetüket is visszatartották, de Sámson úgy szakította el a köteleket, mint a cérnaszálat.

Delila most már igazán neheztelt Sámson hazugsága miatt. Kitartóan faggatta: „Mondd meg már nekem, mivel lehet megkötözni téged?”

„Ha összeszövöd fejem hét hajfonatát a szövőszék* fonalával” – felelte Sámson. Most már a hajáról beszélt, melyet hét fonatban viselt. A levágatlan haj még mindig názírságának a jele!

Miközben Sámson aludt, a hajfonatokat összeszőtte Delila a szövőszék fonalával, még egy cövekkel is rögzítette. Azután újra azt kiáltotta: „Jönnek a filiszteusok, Sámson!”

Sámson felébredt, kirántotta a cöveket, és a vetélő fonalát. Delila csalódottan korholta: „Hogyan mondhatod, hogy szeretsz, ha nem enyém a szíved? Már háromszor csaptál be, mert nem mondtad meg nekem, mitől olyan nagy az erőd.”

Sámson nem akarta elárulni, hogy ő születésétől az Úrnak szentelt férfi: názír. Arról sem akart beszélni, hogy ennek jele a hosszú haj. Az Urat árulná el ezzel.

Ám Delila kitartóan ostromolta. Hajtotta a pénz iránti vágy! Napról napra gyötörte a szavaival. Halálosan szomorú lett Sámson, s végül megadta magát, elárulta a titkot: „Borotva nem érte soha a fejemet, mert Istennek vagyok szentelve születésemtől fogva. Ha megnyírnak, odalesz az erőm, elgyengülök, és olyan leszek, mint bármely más ember.” Názírsága titkának elbeszélésével Sámson Delila szerelmét választotta az Úr iránti hűség helyett. Élete mélypontjára jutott.

Delila önkéntelenül érezte, hogy Sámson most igazat mondott. Hírt küldött a fejedelmeknek. „Most jöjjetek, mert egészen feltárta előttem a szívét!”

A fejedelmek megjöttek, az ígért pénzt is hozták magukkal.

Delila elaltatta Sámsont a térdén. Miközben aludt, hívatott egy embert, aki Sámson hajfonatait levágta. Azonnal eltűnt hatalmas ereje. Delila kiáltott ismét: „Jönnek a filiszteusok, Sámson!”

Sámson fölébredt, és azt mondta: „Kiszabadulok most is, mint máskor, csak megrázom magam!” Még nem tudta, hogy az Úr elhagyta őt.

A filiszteusok bejöttek, megragadták Sámsont, kiszúrták a szemeit, és fogságba vitték. Ott bilincsbe verték, és egy gabonamalmot kellett hajtania, amit egyébként asszonyok végeztek. Így alázták meg Isten választottját, s ezen a szenvedésen keresztül fordította az Úr újra maga felé Sámson szívét.

Jegyzetek:

Delila – „Erősen vágyakozó”, „tetszeni vágyó”, esetleg „jól fésült” vagy „göndörített”. E szó nem jelenti azt, hogy Delila prostituált lett volna. Bár a magatartása afelé hajlott. Neve egyfajta viselkedésnév: tulajdonra vágyakozott.

Fejedelmek – Mindegyik filiszteus városnak megvolt a maga fejedelme vagy királya. Az 1Sám 21 és 27 Gát királyát, Ákist említi.

Szövőszék – Minden házban található volt szövőszék, az asszonyok maguk készítették ruhaanyagjaikat (vö. „A derék asszony dicsérete” – Péld 31). Az álló és a fekvő szövőszéket egyaránt ismerték, Delila ezt az utóbbit használhatta. Cövekekkel két gerendát erősítettek a földhöz, melyek közé sűrűn felvetett fonalakat feszítettek. A szövő ez előtt ült a földön, s a vetélővel a kifeszített szálak között keresztben húzta át a fonalat.

Énekek:

Református énekeskönyv: 22:1.6; 65:2; 236:1–3; 262:2; 390:1–2; 467:2–3
Jertek, énekeljünk: 98; 139:1; 226:1; 228
Harangszó: 43; 44; 48; 49:1–3
Dicsérjétek az Urat!: 64:1–2; 74; 91:1–2; 161:1–3; 162; 163
Erőm és énekem az Úr: 35:1; 56; 62:1–2; 139

Megjegyzések:

Csábítás – Sámsont elcsábította Delila. Teljesen megszédítette. A csábítás ereje olyan nagy lehet, hogy a normális, értelmes gondolkodás lehetetlenné válik. Ezt látjuk Sámson esetében. Különleges elhívatását is kockáztatja, csakhogy Delila jóindulatában megma­radhasson. A bűn leárnyékolja a lelkiismeretet.
Sámsont úgy legyűrte a csábítás ereje, hogy názírságát, s ezzel bírói tisztét is kockáztatta. Így kockáztatják néha megkeresztelt emberek a keresztyénségüket. Így cserélte el Ézsau az elsőszülöttségét egy tál lencséért (vö. 1.Móz 25,29–34; 23. lecke).

Csalárd szerelem – Sámson kétségtelenül azt gondolta, hogy Delila szereti. Különben nem félt volna annyira az ő „szerelmét” elveszíteni. Salamon figyelmeztet a Péld 7,26-ban a rossz asszonyra: „Mert sok embert ejtett el megsebezve; életerős volt mind, akiket meggyilkolt.”

Fejedelmi etika – Az a módszer, ahogyan a filiszteus fejedelmek Sámsont a hatalmukba akarták keríteni, nem tanúskodik magas erkölcsi szintű vezetésről. Ahhoz, hogy céljukat elérjék, lelkifurdalás nélkül fizetnek le valakit. A megvesztegetéssel különböző országok politikájában korunkban is gyakran találkozunk. Az ilyen politikusok nyilván úgy gondolják: „A cél szentesíti az eszközt”.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Csábító hatások mai életünkben. Vágyak, kívánságok, és ezek következményei. (** ***)
• Szexuális vágyak. A korai szexualitás veszélyei. A szerelem csapdái és nehézségei. (***)
• Hamis szerelem, hamis barátság. Az őszinteség, bizalom szerepe emberi kapcsolatainkban. (***)
• Történelmi példák az árulásra, kémkedésre. Női kémek a II. világháborúban. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Ének-zene

• A bibliai történet irodalmi feldolgozása:
  – szövegkiegészítés hiányzó szavakkal;
  – vázlatírás;
  – a történet elmondása kiemelt kulcsszavak segítségével. (**)
• A bibliai történethez kapcsolódó találós kérdések. (**)
• A hamis szerelem példája Jókai Mór: A kőszívű ember fiai c. regényében. (***)
• Közmondások a szerelem témaköréből – párhuzamok keresése a bibliai történettel. (***)
• A szerelem gyötrelmeinek megszólaltatása egy magyar népdalban. Szöveg értelmezése, zenehallgatás (Muzsikás együttes). (***)

Vizuális kultúra (Rajz – Művészettörténet) / Technika

• Rajz készítése a bibliai történethez. (**)
• Papírszövés: a szövés modellezése színes papír, papírcsíkok segítségével. (**)
• Rembrandt: Sámson megvakítása c. képének megfigyelése. Mit fejez ki a mozgalmas kompozíció? (***)

Vázlat:

Sámson – Delila (a Szórék völgyében)
Filiszteus fejedelmek
– fejenként 1100 ezüst
– Sámson ereje?
Megkötözve:
– nyers inak
– új kötelek
– haja a szövőszék szövetéhez
„Jönnek a filiszteusok, Sámson!”
Delila zaklatása
7 hajtincs levágva – az erő eltűnik
Sámsont elfogják és megvakítják

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Sámson harca Isten szabadító tervéhez tartozik.
* A bosszúállás Istené.

Előzmények:

Sámson megismert egy filiszteus lányt Timnában. Össze akart vele házasodni, bár a szülei ellenezték. A menyegzőn feladványt adott a harminc ifjú filiszteus vendégnek, akik végül Sámson feleségét fenyegették meg: csalja ki a megfejtést Sámsonból. Ez sikerült is neki. Sámson ezután elment Askelonba, megölt harminc férfit, és azok alsó- és felsőruháját vitte a megbeszélt díjként a harminc fiatalembernek.
Mérgesen elment haza, miközben feleségét a harminc fiatalember egyikének adták.

Történet:

Egy idő múlva Sámson elment meglátogatni a feleségét, és egy kecskegidát vitt magával kiengesztelésül. Még nem tudta, hogy lányát az apa másvalakinek adta. Búzaaratás ideje volt. A búza egy része még lábon állt, másik részét már levágták, s kévékbe rakták a mezőn.

Sámson apósa engedélyét kérte, hogy bemehessen feleségéhez. A kor szokásaiba kapunk betekintést: Az apa a ház ura, mindenhez az ő beleegyezése kell. (Gondoljunk rá, hogy sok közel-keleti országban, mint pl. Irakban és Iránban, még ma is az apa dönt feleségének és gyerekeinek életéről és sorsáról.) A gazda zavartan mondta neki: „Én már azt gondoltam, hogy végképp meggyűlölted őt (miután a feleség elfecsegte Sámson feladványának a megfejtését a fiatalembereknek), ezért hozzáadtam a vőfélyedhez.” A férfi kapkodva keresett valami megoldást, mert érezte, hogy ezzel Sámsont magára haragítja. „De a húga még nála is szebb. Legyen ő a tied helyette!”

Sámson mélyen megbántódott. Haragosan meg is fenyegette az apósát: „Ez egyszer nem én leszek a hibás, ha rosszat teszek is a filiszteusokkal.”

Timnából egyenesen a mezőre ment Sámson, ott fogott háromszáz rókát*. Csóvákat* készített, a rókákat kettesével a farkuknál összekötötte, úgy, hogy a farkuk közé tett egy-egy csóvát. Majd ráhajtotta őket a filiszteusok lábon álló gabonájára. Egymás által, meg az égő csóva által űzött állatok rohantak mindenfelé. Így felgyújtották a lábon álló gabonát, a kévéket, sőt még a szőlőket és az olajfás kerteket is.

A filiszteusokat ez a kár igen érzékenyen érintette. Kérdezgették, vajon ki tehette. Egész téli gabonakészletük odaveszett, sőt a bort és az olivaolajat is éveken át hiányolni fogják. Most saját bőrükön tapasztalhatták, amit éveken át ők tettek Isten népével, az izráelitákkal, mikor elrabolták tőlük a termést. Hamar kiderült, ki rejlik e nagy pusztítás mögött: Sámson követte el, amiért feleségét a timnai ember másnak adta. Ezért a Timnában és környékén lakó filiszteusok megharagudtak e timnai férfira, és a lányával együtt megégették.

Mire Sámson még jobban megdühödött; haragját nem lehetett lecsillapítani. Azt mondta nekik: „Ha ti így tettetek, én meg bosszút állok rajtatok, és csak azután nyugszom meg!” Ezzel megragadott minden filiszteust, akit csak elkaphatott, és hatalmas csapásokkal agyba-főbe verte őket.

Majd elhagyta Sámson a filiszteusok területét, és visszavonult az étámi sziklahasadékba (vö. 82. lecke).

Jegyzetek:

Rókák – Valószínűleg sakálokat kell érteni itt. Az eredeti szövegben ugyanis olyan héber szó áll, ami erre is érthető. Az a róka, amire mi gondolunk, magánosan él igen nagy területen, és nem könnyen engedi magát megfogni. Sakálok csoportosan élnek, ezért könnyebb többet összefogni. A rókák mellett szólhat viszont az az érv, hogy meglehetősen nagy farkuk van.

Csóva – Összekötött gyantás ágak, amik izzanak, ha mozdulatlanul tartják, és fellángolnak, ha körben vagy oda-vissza lóbálják.

Énekek:

Református énekeskönyv: 108:7; 144:1; 236:6–7; 380:1; 393:3
Jertek, énekeljünk: 226; 228
Harangszó: 43; 49:6–7
Dicsérjétek az Urat!: 15:5–6; 73; 79:1; 92:4
Erőm és énekem az Úr: 35:4; 87:3; 128:2; 130

 

Megjegyzések:

Pogány módon tenni – Sámson feleségének az apja nem vette túl komolyan a házassági ígéretet. Nagy kényelmesen másvalakihez adta a lányát, amikor Sámson haragosan elment. Arra tanít ez minket, hogy vegyük komolyabban a hásassági esküt; legyünk mások, mint e pogányok. Az a „megoldás”, hogy lakjunk együtt, amivel megőrizzük a szabadságunkat, nem a legjobb. Az ember kikerüli vele, hogy hűséget fogadjon, pedig ez is házasságtörésnek számít.

Bosszút állni – Sámson bosszúja érthető és jogos. Ő Isten názírja, aki feladatul kapta, hogy kezdje meg Izráel szabadítását a filiszteusok kezéből. Izráelnek ezek az ellenségei évek óta olyasmit tettek, amit most meg kell bosszulni.
Sámson nem véletlenül mondja, hogy nem ő lesz a hibás, ha rosszat tesz a filiszteusokkal. Az a timnai ember, aki közülük való, maga okozta a bajt. Sámsonnak több oka volt bosszút állni, mint a filiszteusoknak.
A Biblia megkülönböztet dühöt, felháborodást és haragot.
A keresztyén lehet-e bosszús? Pál apostol azt írja a Róma 12,17-ben: „Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért.” És a 19. versben: „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: ‘enyém a bosszúállás, én megfizetek’ – így szól az ÚR.” Jézus is így beszélt, a Mt 5,39 szerint: „Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is.”
Ezek szerint engednünk kell, hogy mindenféle jogtalanságot elkövessenek ellenünk? Nem, védekezhetünk, de ne gyűlölettel csapjunk oda a másiknak, aki jogtalanságot követett el, vagy rosszat okozott nekünk. A jogtalansággal a mi keresztyén szeretetünket állítsuk szembe. Ne ugyanazt add vissza a másiknak, mint amit a másik tett veled!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Önbíráskodás, bosszú a gyerekek között, a társadalomban. Negatív következményei. Sérelmek megoldása békés eszközökkel. (** ***)
• A bosszú, mint háborús ok. Az ellenséggel szembeni magatartás normái háborúban. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Rövid hír (**), ill. tudósítás, riport (***) fogalmazása a bibliai történethez kapcsolódva (a szereplők különböző értékszempontjai szerint). (** ***)
• Szólásmagyarázat: „sok van a rovásán”. A szólás alkalmazása a gyerekek életére. (***)
• Fecske Csaba: Félreértés c. verse nyomán a félreértések tisztázása (vagyis kinek nem kellett volna visszaütni). (***)

Ének-zene

• Daltanulás és/vagy zenehallgatás: Kányádi Sándor: Vigye el a róka c. versének megzenésített változata (Gryllus-dalok). (**)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

* Papírmakett készítése a bibliai történethez kapcsolódva (színezés, nyírás, hajtogatás, ragasztás). (**)

Vázlat:

Sámson meglátogatja feleségét
apósa máshoz adta
bosszú a filiszteusokon
300 róka (sakál)
fáklya a két farok közé
gabona, szőlőskert, olajfák égnek

megégetik apósát és feleségét
Sámson újabb bosszúja
sok filiszteust ver agyba-főbe

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet – Téma:

* A názír Istennek szentelt életű ember. Te is élhetsz Isten szolgálatában.

Előzmények:

Az Úr Jefte által megszabadította Izráelt az ammóniaktól.

Bír 12,8–15: Jefte után három kevésbé ismert bíra következett: a betlehemi Ibcán hét évig, a zebulóni Élón tíz évig, majd a Piratónból való Abdón nyolc évig ítélte Izráelt.

Történet:

Izráel fiai újból elpártoltak az Úr mellől. Megint figyelmeztetés következett: a filiszteusok*. Már Jefte történetében is olvasunk róluk. A filiszteusok negyven esztendeig hatalmaskodtak az országban.

Ebben az időben a corábeli*, Dán nemzetségéből való Mánóah („nyugalom”) feleségének különös találkozásban volt része. Az asszony meddő volt, és megjelent neki az Úr angyala, aki megígérte, hogy terméketlensége véget ér. Fia fog születni, de a terhesség ideje alatt az asszony nem ihat bort vagy részegítő italt, és nem ehet semmilyen tisztátalan ételt, mert a gyermek Istennek szentelt (názír*) lesz már anyja méhében. Ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a filiszteusoktól.

A feleség elmesélte Mánóahnak, kivel találkozott, és milyen ígéretet kapott. Az asszony szavaiból érezhető, hogy nem tudta biztosan, ki volt a titokzatos látogató.

Mánóah könyörgött az Úrhoz, hogy „Isten embere” térjen vissza még egyszer hozzájuk, hogy elmondja nekik, hogyan bánjanak a fiúcskával. Isten meghallgatta imádságát, és feleségének újra megjelent az Úr angyala, amikor egyedül volt a mezőn. Az asszony gyorsan odahívta a férjét, aki megkérdezte az ismeretlent:

„Te vagy az a férfi, aki ezzel az asszonnyal beszélt?”

„Én vagyok” – mondta az Úr angyala.

Mánóah tovább kérdezett: „Ha majd beteljesedik ígéreted, milyen legyen a gyermek élete, és mit tegyünk vele?”

Az Úr angyala megismételte a korábbi utasításokat.

Mánóah, mint korábban Gedeon, meg akarta kínálni a vendéget. Felajánlotta, hogy elkészít neki egy kecskegidát. Ebből látszik, hogy még mindig nem tudta, kivel találkoztak.

Az Úr angyala azt válaszolta, hogy ő nem enne az ételből. De bemutathat égőáldozatot az Úrnak.

Mánóah kérdésére: „Mi a te neved? Mert ha beteljesedik ígéreted, tisztelni akarunk téged.” – így felelt: „Titokzatos név az!” (Vö. Ézs 9,5: az eljövendő Messiás nevei: Csodálatos Tanácsos stb.)

Mánóah megáldozta a kecskegidát egy kövön ételáldozatként az Úrnak. Amint az áldozat lángja felcsapott az ég felé, az Úr angyala felszállt az oltár lángjában.

Most értette meg Mánóah, hogy látogatójuk az Úr angyala volt. Megrettent: most biztos el fognak veszni, hiszen látták az Istent.

A felesége azonban értelmesebb volt. Megmagyarázta, hogy ez nem történhet meg, mert akkor Isten az áldozatot nem fogadta volna el, és az ígéret sem teljesedne be.

A fiúcskát, aki később megszületett, anyja Sámsonnak („napocska”) nevezte el.

A fiú szépen növekedett; az Úr megáldotta őt, és az Úr Lelke vezette.

Jegyzetek:

Filiszteusok – Részletesen lásd a 78. lecke jegyzetanyagában.

Corá – Dán törzsének a területe határos volt a filiszteusokéval, észak felől a Sórak patakja határolta. Corá e folyócska mentén feküdt. Túlsó partján volt a filiszteus város, Timna (vö. Bír 14,1kk).

Názír – Az Úr különleges szolgálatára elkülönített férfi vagy nő. A 4Móz 6 részletezi ennek szabályait. A názír fogadalmat tett, aminek külső jelei is voltak: semmiféle bort vagy rö­viditalt nem ihat, semmi szőlőből készítettet nem ehet, haját nem szabad nyírni vagy bo­rotválni, halottat nem érinthet, még akkor sem, ha saját apja, anyja, fivére vagy nővére halna meg. E názírság nem kell hogy teljes életre szóljon, hanem arra az időre, amit az illető maga határozott meg. Ennek eltelte után mutasson be áldozatot, és vágja le a haját. A Mánóahnak és feleségének megígért fiút maga az Úr különítette el názírrá. Az is maradt egész életére. Keresztelő János is ilyen názír lehetett (vö. Lk 1,15).

Énekek:

Református énekeskönyv: 8:2; 165:3.5; 297:7–9; 444:1–4.8; 445:5; 463:3; 467:1.4–5
Jertek, énekeljünk: 163:1–3; 238; 239
Harangszó: 40:3.5; 42:3; 41; 43; 48:2.4
Dicsérjétek az Urat!: 6; 8; 32:1.4; 66:1; 82
Erőm és énekem az Úr: 64:3; 77:1.4; 81:1; 124; 129; 131:1–3

Megjegyzések:

Hinni Isten jelenlétében – Nehéz megérteni, hogy Isten mindenütt jelenvaló. Sokan úgy vélik, hogy Ő távoli Isten, aki a mennyekben trónol, s onnan irányít mindent a földön. A régi templomokban sok helyen így is ábrázolták: Isten szemét a mennyezet legmagasabb pontjára festették. A zsidók szeretnének látható Istent. Emlékezzünk csak az aranyborjú bűnére (2Móz 32; 55. lecke). Amikor Mánóah rájön, hogy az angyalban Isten volt vele és feleségével, attól fél, hogy meg fog halni.

A názírság fogadalma – A 4Móz 6-ban van leírva a názírok fogadalma. Ezt Sámson sohasem tette le, ahogyan Sámuel sem. Őt anyjának fogadalma tette názírrá (vö. 1Sám 1,11: „…nem éri borotva a fejét”). Sámson, akárcsak Sámuel, nem maga választotta ezt a szolgálatot.

Jézus názír volt-e? – Némelyek úgy vélik, hogy Jézus názír lett volna. Ám ezt semmivel sem lehet alátámasztani. Ezt a hibás gondolkodást talán a „názír” és „názáreti” szavak hasonlósága indíthatta. Jézus megérintette a halott náini ifjút, és sok tisztátalan bélpoklost, amit názír biztosan nem tehetett meg. Bort is ivott (vö. Mt 26,29).

Összehasonlítás más születési híradásokkal – Hágár (1Móz 16,10–12); Ábrahám és Sára (1Móz 17,15–19; 18,10–14); Rebeka (1Móz 25,23); Anna (1Sám 1,17); a súnémi asszony (2Kir 4,16); Zakariás (Lk 1,5–25); Mária (Lk 1,26–38); József (Mt 1,20–23).

Csak a nagyoknak? – Ezt a történetet természetesen a kisiskolásoknak is el lehet mondani, akár a következő elbeszéléssel kombinálva: Sámson házassága (Bír 14; 80. lecke). De ők még nemigen értik, mi a názírság, maga a történet pedig elég rövid.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki)

• Gyermektelenség régen és ma. A gyermekvállalás jelentősége. (***)

Történelem

• Történeti (egyháztörténeti) példák az odaszánt, szolgáló életre: de Ruyter admirális, Apáczai Csere János… (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Írásbeli fogalmazás a felnőttkorról. Téma: Isten szolgálatában. (***)

Vázlat:

Corá
Mánóah – felesége
Az Úr angyala
„fiút szülsz” – názír
hajvágás – alkohol – halottak érintése nélkül
Sámson
Az Úr Lelke

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!