Képforrás: 123RF
- Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati
- Tevékenység: Példázatok összehasonlítása, tulajdonságok gyűjtése, verbális, dramatikus vagy képi ábrázolás; bibliai igék alapján tulajdonsággyűjtés, értéksorrend felállítása; versolvasás, beszélgetés; mese olvasása, értelmezése, virágoskert rajza vagy terve
Magdalai Mária húsvét reggel másodszor is a sírkertben jár, miután szólt Péternek és Jánosnak az üres sírról. Ott áll az üres sír előtt, és fél bemenni, de azért behajol, bekukucskál. Két angyalt lát, akik megszólítják, majd hátrafordul, és Jézus áll ott, de nem ismeri fel rögtön. Azt gondolja, hogy ő a kertész (János 20,15). A leírásból kitűnik, hogy egy kertben természetes dolog kertésszel találkozni, ezek szerint a sírkert is gondozott kert volt (vö. János 19,41), Jézus pedig egy kertészforma, kétkezi munkát végző ember benyomását keltette. A képen jeruzsálemi sírkert, Jézus feltámadásának feltételezett helye.
Kép: 123RF
Az egyszerűbb emberek maguk művelték a kertjüket, gyümölcsösüket Izráelben. Csak a tehetős, előkelő emberek alkalmaztak kertészeket, a szőlőkben és gyümölcsösökben őket vincellérnek, szőlőmunkásnak nevezték. Jézus a terméketlen fügefa példázatában egy vincellérről beszél, aki inkább bevállal egy kis plusz munkát, csakhogy megmentse a fát. (Lukács 13,6–9)
A jó kertész
Hasonlítsuk össze a terméketlen fügefa példázatát az elveszett juh példázatával (Lukács 15,1–7). Mik a közös vonások? Mik a pásztor és a kertész közös tulajdonságai? Kiegészíthetjük a pásztor képét a jó pásztor példázatának vonásaival (János 10,1–11)
Az összehasonlítás és továbbgondolás eredményeként a gyerekek kis csoportokban gyűjtsék össze a jó kertész jellemző vonásait, majd alkossák meg együtt a „jó kertész” példázatát, vagy írjanak egy történetet a jó kertészről. Mindezt dramatikus játékban vagy képi ábrázolással is megtehetik. A kép grafikai, festő eszközökkel vagy papírkollázzsal is készülhet.
Isten szőlőskertje
Hogy mennyire igaz a kertész kép kivetítése Istenre is, azt több fontos igében is megtaláljuk. Keressék meg a gyerekek a következő igéket, és jellemezzék ez alapján Istent, mint Izráel kertészét. Dolgozhatnak kis csoportokban is, ahol egy-egy igeszakaszt, igepárt kap egy csoport. Ez alapján közösen keresik meg a jellemző vonásokat, majd a csoportok bemutatják egymásnak, mire jutottak. Végül készíthetünk egy közös tulajdonságlistát, értéksorrendbe állítva a tulajdonságokat.
Isten szőlője: Zsoltárok 80,9–20
Dal a terméketlen szőlőről: Ézsaiás 5,1–7
„Az Úr vezet majd szüntelen; kopár földön is jól tart téged, és csontjaidat megerősíti. Olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” Ézsaiás 58,11
„Mert ahogyan a föld növényeket hajt, és a kert veteményeket sarjaszt, úgy sarjaszt majd igazságot az én Uram, az Úr is, és öröméneket minden nép hallatára.” Ézsaiás 61,11
A gonosz szőlőművesek: Máté 21,33–44
Az igazi szőlőtő példázata: János 15,1–8
Kép: 123RF
Kertész leszek
József Attila húsz évesen írta Kertész leszek című költeményét, amely azóta is aktuális. Miközben a világ tele van pusztulással, veszélyeztetve érezzük a bolygót, a természetet és az emberi létet, nagy szükség van gondozó-gondoskodó jelenlétre az ember részéről is. Ezt a „csak azért is jó leszek” indulatot fogalmazza meg a fiatal költő lázadó hangon. A gyerekek is könnyen átérezhetik ezt, különösen pandémia idején.
Olvassuk el a verset, és beszélgessünk róla: Kit mi ragad meg benne? Ki mit tenne, mit vállalna be hasonló helyzetben: „ha már elpusztul a világ”?
József Attila: Kertész leszek
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.
Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.
Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton –
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
1925. április
A fura kertész
Kányádi Sándor Néma tulipán című meséjének főszereplője egy fura kertész és „csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle-fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal”.
A mese elérhető itt: A bánatos királylány kútja: Néma tulipán
Olvassuk el a mesét, a gyerekek pedig figyeljék meg, mitől olyan fura ez a kertész? Miben gyönyörködött, és mi bántotta? Mit tett a kertjéért, és mit tett ellene? Ki az, aki fellázadt a kertész ellen? Hogyan, mivel? Mi lett a kertész sorsa? É mi a tulipáné?
Rajzoljátok le a csodálatos virágoskertet. Vagy készítsétek el egy csodálatos virágoskert tervét: Ti hogyan helyeznétek el a virágokat, hogy illatukkal és színeikkel is beszélgessenek.
Kép: 123RF
Ha van rá mód, valósítsatok meg valamennyit a tervekből: Ültessetek a kertben virágokat magról vagy palántáról.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
07. Gyümölcs-mondókák és játékok
/Kategória: óvodás, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
A Biblia tele van növényi képekkel, virág- és gyümölcshasonlatokkal. Némelyik egészen dalszerű, mondókaként isfelvehetjük a gyűjteményünkbe.
Lementem a diófaligetbe,
hogy gyönyörködjem a zsendülő völgyben,
és megnézzem, fakad-e a szőlő,
virágoznak-e a gránátalmafák?
(Énekek 6,11)
Képek: 123RF
mint a termő szőlőtő;
gyermekeid olyanok asztalod körül,
mint az olajfacsemeték.
(Zsoltárok 128,3)
Kardjaikból kapákat kovácsolnak,
lándzsáikból pedig metszőkéseket;
nép a népre kardot nem emel,
hadakozást többé nem tanul.
Mindenki a saját szőlőjében
vagy fügefája alatt ülhet,
és senki sem háborgatja őket.
(Mikeás 4,3–4)
A magyar népköltészet is tele van virág- és gyümölcshasonlatokkal. Böngésszünk most a gyümölcsmondókák között, és fedezzük fel a játékaikat is a gyerekekkel.
Forrás és ajánlott irodalom: Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005)
Kiolvasók felelettel
Kiolvasóként használhatjuk ütemező mozdulatokkal a következő mondókákat. A kérdésre egy számmal válaszol, akire a kérdés utolsó szava jut. A kiolvasó a számnak megfelelően tovább számol, és akire a mondott szám jut, az lesz a kieső.
– Egy alma, két alma,
három alma, négy alma,
öt alma, hány alma?
– Tizenöt.
– Egy, kettő, három… tizenöt.
*
– Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Almát, körtét, szilvát ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?
Pl.: – Hetet.
– Egy, kettő, három… hét.
Kosáradogató
A gyerekek körbe állnak, és az Itt a kosár, mi van benne? kezdetű mondókát mondogatva körbeadnak egy kosarat (vagy más tárgyat). Akinél kezében van a kosár a mondóka végén, az a kosarat átadja a szomszédjának, és beáll középre. A játékot addig ismételjük, amíg mindenki középre nem kerül.
Kép: 123RF
Aranyalma, aranykörte.
Add tovább, add tovább,
te meg fizesd az árát!
A kosáradogatót játszhatjuk gyümölccsel teli kosárral is, hasonlóan az előzőhöz. Annyi különbséggel, hogy akihez a kosár jut a mondóka végére, az kivesz a kosárból egy szem gyümölcsöt. A szöveget átalakíthatjuk a gyümölcsöknek megfelelően, pl.:
Itt a kosár, mi van benne?
Aranyszőlő, alma, körte.
Add tovább, add tovább,
nem te adod az árát!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
06. Gyümölcséről ismerni meg
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
„Gyümölcséről ismerni meg a fát” – tartja a közmondás, jelentése visszavezethető a Bibliára. Jézus mondja a hamis prófétákról: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?” (Máté 7,16)
Ismerkedjünk meg jobban a Biblia gyümölcseivel.
Képek: 123RF
Bortermő szőlő (Vitis venifera)
Füge (Ficus carica)
Datolyapálma (Phoenix dactylifera)
Gránátalma (Punica granatum)
Cédrát (Citrus medica)
Dió (Ruglans regia)
Mandula (Amygdalus communis)
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 91–92., 112–113., 120–121., 125–127., 130., 136–137., 138–139. o.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
05. Salamoni virágpompa
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Palesztina virágflórája gazdag volt, ám a Biblia kevés virágot említ név szerint, inkább összefoglalóan beszél róluk. Legtöbbször a liliom nevével találkozunk, így a Hegyi beszédben is, amikor Jézus az isteni gondviseléséről beszél:
Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?
(Máté 6,28–30)
A virágok csodálatos pompája Isten gondviselő szeretetére emlékeztet, és itt nemcsak egyetlen virágfaj juthat eszünkbe. A bibliamagyarázók több virágfajra is gondolnak ennek az igének kapcsán, érdemes néhánnyal megismerkedni.
Koronás szellőrózsa (Anemone coronaria)
Palesztin pipitér (Anthemis palaestina)
Koronás margitvirág (Chrisanthemum coronarium)
Fehér liliom (Lilium candidum)
A liliomfélék családjába tartozó, felálló szárú, hagymás dísznövény. Erős illatú, tölcséres, fehér virágaival a tisztaság, szüzesség jelképévé vált. Az ókor óta kedvelt dísznövény, de könnyen kivadul. Délnyugat-Ázsiában, Görögországban őshonos, Izrael földjén ma már ritka, védett faj.
Tazettanárcisz (Narcissus tazetta)
Az amarilliszfélék családjába tartozó, 20-50 cm magas, hagymás növény. Illatos virágai mutatósak, mert a szárán 3-15 virág is nyílik egyszerre. Mediterrán növény, Izrael földjén is előfordul. A nárcisz az új fordítású protestáns Bibliában az Énekek éneke 2,1-ben szerepel.
Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 259–265. o.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
04. Kedves illatként
/Kategória: felsős, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
„Mondanom sem kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik virágnak nincsen illata, az néma” – állítja Kányádi Sándor Néma tulipán c. meséje elején. Hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek, azt mi is tudjuk vagy sejtjük. De azt gondoltuk volna, hogy az illatokat már régóta használja az ember „beszélgetésre”?
A Biblia tanúskodik róla, hogy az áldozatok illata kedves az Úrnak. Amikor Nóé az özönvízből való szabadulás után bemutatta hálaáldozatát, „az Úr megérezte a kedves illatot”, és ezt mondta magában: „Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt” (1Mózes 8,21). A különböző áldozatok leírásánál rendre megatáljuk az ismétlődő gondolatot: „Kedves illatú tűzáldozat lesz ez az Úrnak.” (2Mózes 29,41) A szent sátorban és a templomban külön volt egy oltár illatos anyagok – fűszerekkel kevert tömjén – elégetésére, füstölögtetésére. Zakariás a füstölőáldozatot mutatta be épp a templomban, amikor megjelent neki Gábriel angyal (Lukács 1,8–11). A nép közben a templom udvarán imádkozott.
Hogy az imádság illattal való beszélgetés, azt fejezik ki Dávid zsoltáros szavai is:
Hozzád kiáltok, Uram,
siess segítségemre,
figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!
Jusson eléd imádságom
mint illatáldozat,
imára emelt kezem
mint esti áldozat!
(Zsoltárok 141,1–2)
Amikor magdalai Mária Magdolna betániai otthonában nárdusolajjal keni meg Jézus lábát a vacsorán, „a ház pedig megtelt az olaj illatával” (János 12,3), önkéntelenül is az áldozat illatát idézi meg. És megelőlegezi Jézus testének a halál utáni megkenését. A holttest szagát ugyanis illatos olajjal ellensúlyozták, és a halott iránt érzett szeretetüket, hálájukat is kifejezték vele. A házat betöltő illat Mária imádsága volt, kedves illat az Úr előtt.
Jézus temetésekor is előkerülnek az illatszerek, Nikodémus „mirhából és aloéból készült olajat hozott” (János 19,39). Ám a sietség miatt valószínűleg nem volt teljes a halott megkenése, mert szombat múltán az asszonyok „illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét.” (Márk 16,1)
Bibliai illatszerek
Mik is ezek az anyagok? Honnan származik az illatuk? Nézzük meg a legismertebbeket!
A növények rövid leírása Fráter Erzsébet: A Biblia növényei című könyve alapján (Scolar, Bp, 2017, 192–198, 207–209.):
Kép: 123RF
A tömjént több mint négyezer éve használják füstölőszerként, vallási és világi célokra az ókori Keleten. Több tömjénfaj létezik, de leggyakrabban a Szent tömjénfa (Boswellia sacra) törzséből nyerik. A balzsamfafélék családjába tartozó fa hajtásait gyantajáratok hálózzák be. A fa kérgét megsértik, a kiszivárgó tejfehér nedvet begyűjtik, és megszárítják. Más növényi anyagokkal is keverik, így „fűszerezik” az illatát.
Lásd
Mirha
A mirhafák vagy balzsamfák a balzsamfafélék családjába tartoznak, főleg Észak-Afrikába, Dél-Arábiában honosak. Több mirhatermelő faj közül az egyik legfontosabb a Valódi mirhafa (Commiphora myrrha). Gyantajárataiban termelődik a levegőn megkeményedő, aromás illatú izzadmány (mézga), amit összegyűjtenek. Használták gyógyszerként, olajjal keverve illatszerként és a halottak balzsamozására is.
Lásd
Aloé
A Bibliában szereplő aloé kifejezés alatt az írásmagyarázók többféle növényre is gondolnak. Egyik az Orvosi aloé (Aloe vera), valószínűleg ez lehetett Nikodémus temetésre hozott kenetében. Az orvosi aloé a liliomfélék családjába tartozó, örökzöld, évelő növény. Kard alakú, tüskés szélű, pozsgás levelei levélrózsát alkotnak. A tőből levágott leveleiből kicsorgó nedvet összegyűjtötték, szárították és bepárolták, s az így nyert aloégyantát használták gyógyító célokra.
Lásd
Kép: 123RF
Nárdus
Az Indiai nárdus (Nardostachys jatamansi) a macskagyökérfélék családjába tartozó, alacsony, évelő növény, őshazája a Himalája. Ősidők óta kedvelt illat- és gyógynövény, erős illatú, gyógyhatású olaját a gyöktörzséből nyerik. Hosszú úton jutott el a Közel-Keletre, ezért igen drága, mégis kedvelt illatszer volt, amit halottak megkenésére is használtak.
Lásd
Mennyivel érdekesebb, ha nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is kipróbáljuk az illatos kenet, kenőcs készítését. Az interneten található sokféle recept közül néhány egyszerűen elkészíthetőt ajánlunk (forrásoldal a névre kattintva elérhető):
Levendulás ápoló
Aloa verás arckrém
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
03. Mint a fű…
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Fűhasonlatok
Amikor elmúlik a tél, és megjelennek a virágok a földön, kihajt a zöld fű is, ami a viruló életet jelenti. Babiloni fogságból hazatérő népét vigasztalja így Ézsaiás:
Jeruzsálemben kaptok vigasztalást!
Meglátjátok, és szívből örvendeztek,
testetek is virul, mint a fű.
(Ézsaiás 66,12-13)
Ám a fű nem virul örökké, és ahogy a fű elszárad, úgy az emberi test is megöregszik és meghal. A Biblia ezt sem takarja el:
Az ember napjai olyanok, mint a fű,
úgy virágzik, mint a mező virága.
Ha végigsöpör rajta a szél, vége van,
még a helyét sem lehet felismerni.
(Zsoltárok 103,15-16)
Ézsaiás próféta ezt Isten örökkévalóságával állítja szembe:
Minden test csak fű,
és minden szépsége, mint a mezei virágé.
Elszárad a fű, elhervad a virág,
ha ráfúj az Úr szele.
– Bizony, csak fű a nép!
Elszárad a fű, elhervad a virág,
de Istenünk igéje örökre megmarad.
(Ézsaiás 40,6-8)
Ézsaiás költői szépségű sorai eszünkbe juttatják Petőfi Sándor Szeptember végén című költeményének sorait (a folytatáshoz kattints a címre):
Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet…
Szomorú, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy az élethez hozzátartozik a halál, az elmúlás. Könnyebb ezt elfogadnunk, ha az örökkévaló dolgokra tekintünk. Ézsaiás Isten igéjére mutat. Petőfi pedig arra, hogy ő a halálon túl is: „Még akkor is, ott is, örökre szeret!”
Olvassuk el az igéket és a verset, majd beszélgessünk a gyerekekkel élet és halál kérdéséről. Mit jelent számunkra az élet, életöröm és a halál, halálfélelem? Miért és hogyan kell megbecsülnünk időnket a földön? Jakab apostol levelében erre is választ kapunk:
A szegény sorsú testvér a méltóságával dicsekedjék, a gazdag pedig megalázott voltával, mert elmúlik mindez, mint a mező virága. Mert felkel a nap nagy hőséggel, és elszárítja a füvet; a virága elhull, és szépsége elvész.
(Jakab 1,9-11)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
02. Hírhozó virágok
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Bibliai virághírmondók
Nézd, vége van a télnek,
elmúlt az esőzés, elment.
Megjelentek a virágok a földön,
itt az éneklés ideje,
gerlebúgás hangzik földünkön.
Érleli első gyümölcsét a fügefa,
és a virágzó szőlők illatoznak.
(Énekek 2,11–13)
Így szólítja meg kedvesét az Énekek éneke Szerelmese. Számára a virágok a tavasz és a szerelem hírhozói. Nem nevezi meg itt konkrétan a mezei virágokat, ám az igeszakasz elején a szerelmes lány két virágnevet is említ:
A Sárón nárcisza vagyok én,
a völgyek lilioma.
(Énekek 2,1)
Örülni fog a puszta és a szomjú föld,
vigad a pusztaság,
és kivirágzik, akár egy liliom.
Virágba borul és vigad,
vígan örvendezik.
Része lesz a Libánon pompájában,
a Karmel és a Sárón díszében.
Meglátják az Úr dicsőségét, Istenünk méltóságát.
(Ézsaiás 35,1–2)
Kép: 123RF
Jézus is ennek az igének a folytatását idézi, amikor arról beszél, hogy az újjáteremtett országot igazán Ő hozza el (vö. Máté 11,4–6).
Látjuk tehát, hírvivők, hírhozók a tavasz virágai: a megújulás, az élet megújhodásának jelképeivé válnak. Izráel földjén a liliom és a nárcisz. De mindenekelőtt a mandula. A mandula ugyanis minden más fát megelőzve, már a lombfakadás előtt kivirágzik. Ezért kerülhetett bele Jeremiás próféta látomásába is, mint az éberség, őrködés hirdetője (neve is ezt jelenti):
…így szólt hozzám az Úr igéje: Mit látsz, Jeremiás? Ezt feleltem: Mandulavesszőt látok. Az Úr pedig ezt mondta nekem: Jól látod, mert gondom van rá, hogy igémet beteljesítsem. (Jeremiás 1,11–12)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
01. Mint a jól öntözött kert
/Kategória: alsós, Sokrétű játékok, Természeti intelligenciaKépforrás: 123RF
Magdalai Mária húsvét reggel másodszor is a sírkertben jár, miután szólt Péternek és Jánosnak az üres sírról. Ott áll az üres sír előtt, és fél bemenni, de azért behajol, bekukucskál. Két angyalt lát, akik megszólítják, majd hátrafordul, és Jézus áll ott, de nem ismeri fel rögtön. Azt gondolja, hogy ő a kertész (János 20,15). A leírásból kitűnik, hogy egy kertben természetes dolog kertésszel találkozni, ezek szerint a sírkert is gondozott kert volt (vö. János 19,41), Jézus pedig egy kertészforma, kétkezi munkát végző ember benyomását keltette. A képen jeruzsálemi sírkert, Jézus feltámadásának feltételezett helye.
Kép: 123RF
Az egyszerűbb emberek maguk művelték a kertjüket, gyümölcsösüket Izráelben. Csak a tehetős, előkelő emberek alkalmaztak kertészeket, a szőlőkben és gyümölcsösökben őket vincellérnek, szőlőmunkásnak nevezték. Jézus a terméketlen fügefa példázatában egy vincellérről beszél, aki inkább bevállal egy kis plusz munkát, csakhogy megmentse a fát. (Lukács 13,6–9)
A jó kertész
Hasonlítsuk össze a terméketlen fügefa példázatát az elveszett juh példázatával (Lukács 15,1–7). Mik a közös vonások? Mik a pásztor és a kertész közös tulajdonságai? Kiegészíthetjük a pásztor képét a jó pásztor példázatának vonásaival (János 10,1–11)
Az összehasonlítás és továbbgondolás eredményeként a gyerekek kis csoportokban gyűjtsék össze a jó kertész jellemző vonásait, majd alkossák meg együtt a „jó kertész” példázatát, vagy írjanak egy történetet a jó kertészről. Mindezt dramatikus játékban vagy képi ábrázolással is megtehetik. A kép grafikai, festő eszközökkel vagy papírkollázzsal is készülhet.
Isten szőlőskertje
Hogy mennyire igaz a kertész kép kivetítése Istenre is, azt több fontos igében is megtaláljuk. Keressék meg a gyerekek a következő igéket, és jellemezzék ez alapján Istent, mint Izráel kertészét. Dolgozhatnak kis csoportokban is, ahol egy-egy igeszakaszt, igepárt kap egy csoport. Ez alapján közösen keresik meg a jellemző vonásokat, majd a csoportok bemutatják egymásnak, mire jutottak. Végül készíthetünk egy közös tulajdonságlistát, értéksorrendbe állítva a tulajdonságokat.
Isten szőlője: Zsoltárok 80,9–20
Dal a terméketlen szőlőről: Ézsaiás 5,1–7
„Mert ahogyan a föld növényeket hajt, és a kert veteményeket sarjaszt, úgy sarjaszt majd igazságot az én Uram, az Úr is, és öröméneket minden nép hallatára.” Ézsaiás 61,11
A gonosz szőlőművesek: Máté 21,33–44
Az igazi szőlőtő példázata: János 15,1–8
Kép: 123RF
Kertész leszek
József Attila húsz évesen írta Kertész leszek című költeményét, amely azóta is aktuális. Miközben a világ tele van pusztulással, veszélyeztetve érezzük a bolygót, a természetet és az emberi létet, nagy szükség van gondozó-gondoskodó jelenlétre az ember részéről is. Ezt a „csak azért is jó leszek” indulatot fogalmazza meg a fiatal költő lázadó hangon. A gyerekek is könnyen átérezhetik ezt, különösen pandémia idején.
Olvassuk el a verset, és beszélgessünk róla: Kit mi ragad meg benne? Ki mit tenne, mit vállalna be hasonló helyzetben: „ha már elpusztul a világ”?
József Attila: Kertész leszek
Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.
Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.
Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.
Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton –
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.
1925. április
A fura kertész
Kányádi Sándor Néma tulipán című meséjének főszereplője egy fura kertész és „csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle-fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal”.
A mese elérhető itt: A bánatos királylány kútja: Néma tulipán
Olvassuk el a mesét, a gyerekek pedig figyeljék meg, mitől olyan fura ez a kertész? Miben gyönyörködött, és mi bántotta? Mit tett a kertjéért, és mit tett ellene? Ki az, aki fellázadt a kertész ellen? Hogyan, mivel? Mi lett a kertész sorsa? É mi a tulipáné?
Rajzoljátok le a csodálatos virágoskertet. Vagy készítsétek el egy csodálatos virágoskert tervét: Ti hogyan helyeznétek el a virágokat, hogy illatukkal és színeikkel is beszélgessenek.
Kép: 123RF
Ha van rá mód, valósítsatok meg valamennyit a tervekből: Ültessetek a kertben virágokat magról vagy palántáról.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/
AranyMiatyánk
/Kategória: felnőtt, Média, ÜnnepKépforrás: 123RF
Néphagyományunk megőrzött egy nagyhétre szóló, középkori eredetű imádságot. Jézus búcsúzik édesanyjától, melynek során elmondja, mi vár rá a következő hét napjain. Kattints a címre:
AranyMiatyánk
Mária és Jézus párbeszéde
Virágszombaton este Mária fiát kérdezte,
Jövő héten, mit fogsz tenni?
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?
A teljes szöveget megtalálod itt: AranyMiatyánk
A csodálatos kereszt
/Kategória: ifis, Média, ZeneKépforrás: 123RF
When I survey the wondrous cross (kattints a címre)
On which the Prince of glory died,
My richest gain I count but loss,
And pour contempt on all my pride.
Forbid it, Lord, that I should boast,
Save in the death of Christ my God!
All the vain things that charm me most,
I sacrifice them to His blood.
See from His head, His hands, His feet,
Sorrow and love flow mingled down!
Did e’er such love and sorrow meet,
Or thorns compose so rich a crown?
Were the whole realm of nature mine,
That were a present far too small;
Love so amazing, so divine,
Demands my soul, my life, my all.
Isaac Watts (1707)
Szövegforrás
Az Amikor rátekintek a csodálatos keresztre című himnuszt Isaac Watts írta; 1707-ben jelent meg a Himnuszok és lelki énekek című könyvben. Csak átfogalmazott bibliai szövegeket használ, a második versszak Pál apostol gondolatára épül a Galata 6,14-ből: „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára.”
Isaac Watts (1674–1748) angol protestáns (kongregacionalista) gyülekezeti vezető, teológus és himnuszköltő, akinek mintegy 750 himnuszt tulajdonítanak. „Az angol himnusz keresztapjaként” emlegetik. A református énekeskönyvben is szerepel népszerű „Úr lesz a Jézus mindenütt” kezdetű himnusza (398. dicséret).
Új magyar fordítás, mely a dalformát előtérbe helyezve készült:
Ha látom a kereszt jelét,
hogy meghalt a dicső Király,
gazdagságom csak veszteség,
büszkeségem szégyenre vált.
Más dicsekvést ne hagyj, Uram,
mint hogy értem halt Krisztusom!
Mi elbűvöl, hiába van,
az Ő vérének áldozom.
Lásd homlokát, lábát, kezét,
bánat, szeretet járta át!
Sajgott-e már szeretet így,
tövisből fontak-e koronát?
Lenne bár enyém a világ,
ajándéknak az sem elég;
lelkem, életem adom át
az isteni szeretetért.
Miklya Zsolt fordítása, lektorálta Abrudán Katalin
Városszéli mesék
/Kategória: Ajánlások, alsós, E-könyvtár - ingyenes, Egyéb, Médiagrafika © Kelemen Czakó Rita
Böngészős bibliai történetek
Jézus csodái nem maradtak titokban, szájról szájra jártak történetei a Genezáret-tó partja mentén és a városokban. Így lettek tóparti és városszéli mesék. Ezekkel ismerkedhetnek a kis olvasók a Csodadolgok-könyvek sorozatban, melynek második része a Városszéli mesék. A könyvecskében három történettel és a hozzájuk kapcsolódó böngészős feladatokkal találkozhatnak a gyerekek.
A képi világ megalkotója, Kelemen-Czakó Rita egyszerű animációval eleveníti meg Miklya Zsolt szövegeit, amelyek így önálló filmélményt nyújtanak a gyerekeknek.
Gyógyítás a Bethesda tavánál:
Jairus lányának feltámasztása:
A vak Bartimeus meggyógyítása: