11-2. Az aranyborjú körül

, , Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, barkácsolás, kézművesség, érzékszervi játék, drámajáték, élménypedagógia, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, kézműves oldal, 
  • Alapige: 2Mózes 32,1–6 (15–20); valamint 2Mózes 19 (16–20); 20,18–21; 24,12–28
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi
  • Tevékenység: Ókori egyiptomi hangszer megismerése, hangszerkészítés; a várakozás feszültége – hunyójáték; szólásmagyarázat, csoportnyomással összefüggő szituációs játékok; ima döntéshelyzetben, imádság írása

 

Zeneszerszámok (Zenei-ritmikus)

„Másnap tehát korán fölkeltek, égőáldozatokat áldoztak, és békeáldozatokat mutattak be. Azután leült a nép enni és inni, majd mulatozni kezdtek.” 2Mózes 32,6 (vö. 18–19. versek)

Az állatistenek imádatát, így a hozzájuk kapcsolódó szertartási elemeket is valószínűleg egyiptomi mintára végezte el a kivonuló nép, hiszen Isten rendelkezéseit még nem ismerték, csak az egyiptomi vallási rendet.

Az egyiptomi áldozati szertartás egyik fontos eleme a zenei kíséret volt. Amikor az áldozatot bemutatták a kiválasztott istennek, akkor egy csörgő hangszert szólaltattak meg, a szisztrumot. Ezt a hangszert az egyiptomiak olyan szentnek tartották, mint a zsidók a sófárt. Elsősorban Hathor, a szerelem és anyaság istennője kultuszában használták, de más istenek kultuszában is gyakran előkerült. A hangszer U alakja a tehén formában is ábrázolt istennő szarvaira emlékeztette az egyiptomiakat. Az aranyborjú tiszteletekor tehát valószínűleg használtak szisztrumot vagy valamilyen csörgőket a zsidók is.

A képen egy a ramszeszidák korából származó (tehát a zsidók fogságának idejéről való) szisztrumot láthatunk. A hangszeren megjelenik Hathor istennő arca is, hagyományosan tehénfülekkel ábrázolva.

Kép forrása

A nyitóképen: egyiptomi nő szisztrummal a kezében (Kr. e. 1250–1200)

Kép forrása

 

Egyszerű szisztrumot készíthetünk a gyerekekkel egy darab drótból és 8-10 átfúrt fémkupakból. (Játékos mesterkedések 15. oldal)

Ha vannak segítőkész apukák, akkor ágasfából is elkészíthetjük a szisztrum testét, de ekkor is érdemes fémkupakokkal dolgozni, mert ez hasonlít legjobban az eredeti hangszer hangjához. (Játékos mesterkedések 18. oldal)

A szisztrumok (és sok más gyerekekkel is elkészíthető hangszer) leírása Nagyné Árgány Brigitta: Játékos mesterkedések című, gyermekhangszerek készítéséről szóló könyvében található meg (lásd a címre kattintva).

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

0 hozzászólás

Hagyjon egy választ!

Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?
Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .