Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: Zsoltárok 65,10–14; 66,1–4
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati, zenei-ritmikus, egzisztenciális
• Tevékenység: Vershallgatás, a természet gazdagságának felfedezése, állathangok utánzása, hangkompozíció csoportmunkában; dobozlant készítése, tücsökhang utánzása, megfigyelése, zenehallgatás, éneklés; nyár végi sóhajok, versértelmezés, beszélgetés, énekhallgatás

 

Gazdagok vagyunk (Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati, zenei-ritmikus)

Mennyi mindent gyűjtöttünk a nyáron hangyaszorgalommal! És mennyi mindent kaptunk! Mennyi mindenünk van, amit talán észre sem veszünk.

Gazdagok vagyunk, mondhatjuk Markó Bélával együtt, ha elolvassuk Gazdagok vagyunk mi című versét (elérhető a címre kattintva).

Először olvassuk fel csak az első versszakot. Majd gyűjtsük össze, mi mindenünk van/lehet még, ha Balázs (a gyerek versbeszélő) szerint gondolkodunk? (Gyűjtésünket nem kell rímelő verssorokban megfogalmazni, elég, ha a gyerekek sorolják egymás után, mi mindenünk van.)

 

Van rigónk és cinkénk,
varjúnk és verebünk,
tücskünk, hangyánk, lepkénk,
van vagyonunk nekünk…

 

Valószínűleg sokféle állatot sorolnak még. Ha valaki mást is mond, pl. növénynevet, esetleg állathangot, tereljük a sorolást abba az irányba. Majd tegyük fel a kérdést: Mi mindene van még Balázséknak a vers szerint? Figyeljétek meg! – És olvassuk fel a teljes verset.

Majd beszélgessünk:

Miben áll Balázs családjának a gazdagsága? Mi mindenük van? Hogy lehet tele a pince, a padlás és valószínűleg az egész ház? (A hangok betöltik a házat.)

Milyen állathangok szerepelnek a versben? Gyűjtsük össze, és próbáljuk ki mindet. (A verset újra felolvashatjuk.)

Majd a gyerekek kis csoportokban (nevezhetjük ezeket családoknak) próbálgassák az állathangokat. A csoportok/családok alkossanak a hangokból hangkompozíciót, csak állathangokkal megszólaló verset. Megszólalhatnak a hangok a versben szereplő sorrendben, de más sorrendben és akár egymás mellett, több szólamban is.

Végül a vállalkozó csoportok/családok bemutathatják a hangverseiket.

Alternatív csoportfeladat:

Készítsenek a gyerekek hangkompozíciót a nyár emlékezetes hangjaiból, melyben szerepelhetnek állathangok és egyéb hangok is. A hangjátékhoz fel lehet használni különböző ritmushangszereket és zörgő-börgő tárgyakat is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: 1Sámuel 17,40; Zsoltárok 18,3; 102,15; Ézsaiás 51,1; Habakuk 2,11; Lukács 19,40; János 1,42; Jelenések 2,17
• Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, logikai-matematikai
• Tevékenység: Kavicsfestés, nyáridéző játék, mesealkotás szóban; játékos tevékenységek bibliai kövecskékkel, szöveg- és történetalkotás; karakterépítés kavicsformákkal, kirakójáték

 

A nyár folyamán sok alkalom adódott, amikor kavicsokat, kövecskéket gyűjthettek a gyerekek vízparton vagy más helyen. Gyönyörködhettünk bennük a természetes lelőhelyükön, és további örömet tudnak szerezni játékainkban. Gyűjtsünk össze egy változatos, bő kavics- és kőkészletet, amiből aztán válogatni tudnak a gyerekek.

 

Mesélő nyári kavicsok (Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

Válasszon ki magának minden gyerek néhány lapos, sima felületű kavicsot. Ezekre rajzoljon/fessen egy-egy képjelet, ami a nyári élményeire emlékezteti. Több élmény jelei is szerepelhetnek a kavicsokon, de egyetlen fontos élményhez is kapcsolódhatnak a jelek. Rajzolhatnak a gyerekek vastag alkoholos filccel, vagy festhetnek tempera- vagy akrilfestékkel. A festéket érdemes fedőlakkal rögzíteni.

Kép: 123RF

 

A mesélő kavicsok „megszólalhatnak” a következőképpen:

Helyezkedjünk el egy asztal körül, és tegyük a kavicsokat egy kis zsákba vagy kosárba. Sorban egymás után vegyenek ki a gyerekek egy-egy kavicsot (ha valaki a sajátját vette ki, cserélje ki másik kavicsra). Aki kivette, nézze meg a kavicson lévő képet, és mondja el, hogy az miről „mesél” (mire emlékezteti a kép). Ezután vegye át a szót az, aki rajzolta/festette a képet: neki miről mesél a kép?

Az asztalon összegyűlt egy kis készlet a mesélő kövekből. Alkossunk a segítségükkel egy nyármesét. A mesealkotás szóban, láncmeséléssel történhet. Valaki (legelőször a pedagógus) kiválaszt egy kavicsot, és a rajta lévő kép beleszövésével elkezdi a mesét. Néhány mondat után átadja annak, aki jelzi, hogy szeretné folytatni. Ő is kiválaszt egy kavicsot, és a képével folytatja a mesét.

A mesealkotást kis csoportokban is végezhetik a gyerekek, a csoportban összegyűlt mesélő kavicsokkal.

 

Mesélő bibliai kövecskék (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Hitoktatók gyakori dilemmája, hogy mivel is tudnák szemléltetni, aktiválni a bibliai történetet. Sok lehetőség kínálkozik, a filctábláktól az ujjbábokon és asztali bábokon keresztül a Duplo-figurákig. Legjobb, ha több lehetőségből mindig a legadekvátabbat választjuk ki. Ezek közé tartozhatnak a mesélő kövek is. Egy-egy bibliai történet kulcsfiguráit és tárgyait, jelképeit rajzolhatjuk, festhetjük kis kövecskékre, amikkel aztán egy asztalon a köveket rakosgatva mesélhetjük el a történetet (a gyerekek körülveszik az asztalt).

Kép: 123RF

 

A kő alapvető szimbólum a Bibliában: Dávid Istent kősziklának nevezi (Zsolt 18,3), utalva szilárdságára, ahogy majd Péter is a Kőszikla nevet kapja Jézustól, mert sziklaszilárd lesz a hite (János 1,42). Isten a kövekből is teremthet fiakat (Ézsaiás 51,1), és ha az emberek némák maradnak, a kövek fognak kiáltani (Lukács 19,40).

Néhány ötlet a mesélő kövek használatához:

• A kis köveket a kisgyerekek örömmel veszik kézbe, az érintésük segít bevonni őket a történetbe. Már a történetmondás előtt ismerkedhetnek így a történettel.
• Hasonlóan a történetmondás után könnyebben felidézik a történetet, és mesélnek el belőle egy-egy részletet, ha a kövecskéket kézbe vehetik. Osszuk ki a gyerekeknek a köveket, mindenki kapjon egyet-kettőt, és így közösen meséljük el újra a történetet.
• Ha a mesélő köveket képpel lefelé fordítva helyezzük el az asztalon, akkor megfordítva más sorrendben, véletlenszerűen bukkannak elő a szereplők. De azért így is elmesélhető a történet, csak kicsit csavarosabban, más logika szerint. A gyerekek felváltva fordítsák meg a köveket, és építsék be az új szereplőt vagy tárgyat a történetbe. Mókás, ötletes megoldások születhetnek így.
• A gyerekek válasszanak a mesélő kövek közül, és az adott karakter, tárgy szemszögéből mondjanak néhány mondatot a történetről (mesében a tárgyak is megszólalhatnak). Nagyobb gyerekek ezt a feladatot írásban is végezhetik.
• A választott személy vagy tárgy köré fűzve találjanak ki egy új történetet (a bibliai korban és környezetben), amit meséljenek el vagy írjanak le. Rajzot is készíthetnek hozzá.
• Szabad játékidő alatt hagyjuk kint az asztalon a mesélő köveket, a gyerekek hadd játsszanak velük, mondják el szabadon újra a történetet, vagy alkossanak újat akár.
• Ha a kavicsfestés technikailag megoldható, és belefér a foglalkozásba, a mesélő köveket kiegészíthetik a gyerekek új alakok, tárgyak festésével, ami a történet képi világába illeszthető.

Forrás

 

Összetett kavicsfigurák (Vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, kapcsolati)

A kavicsok egymáshoz illesztve alkalmasak a további karakterépítésre. Változatos formákkal összetett alakokat állíthatunk össze, amit aztán kifesthetnek a gyerekek. Egy teljes állatmese szereplői megjelenhetnek a kavicsalakzatokon. De próbálkozhatunk további mesealakok, figurák kirakásával is. Természetesen egy-egy bibliai történet állat- és emberszereplői is sorra kerülhetnek. Pl. az elveszett bárány, a jó pásztor, a ragadozó farkas vagy oroszlán stb.

A festett kavicsokat összekeverve kirakójátékot játszhatunk. A testrészeket összekeverve vicces keverékalakokat is összeállíthatunk. Emberalakok esetében pedig a fejformák különböző testekhez illeszthetők, ami szintén izgalmas karaktervariáló játék.

Kép: 123RF

Természetesen a mesealkotás is bőven belefér a játéklehetőségekbe a figurák alapján.

Források:

• emberalakok
• összerakó játék

Kép: 123RF

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: 3Mózes 11,29–30; Példabeszédek 30,24.28
• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, kapcsolati, vizuális-térbeli
• Tevékenység: Gyíkbemutató, beszélgetés, történethallgatás, mesealkotás szóban; séta, kirándulás: gyíkles; vershallgatás, beszélgetés, közös mesealkotás; gyíkkarakterek ábrázolása rajzzal, formára tekert fonalképpel; gyíkpalota építése a szabadban vagy a teremben (esőnap)

 

Paloták gyíkja (Természeti, verbális-nyelvi, testi-mozgásos)

Kérdezzük meg a gyerekektől:

Ki látott már gyíkot? Hol találkoztál vele?

Hogyan mutatnád be ezt a kis állatot annak, aki még életében nem látott gyíkot?

Olvassuk fel / mondjuk el a példabeszédet:

 

Kézzel is megfogható a gyík,
mégis ott van a királyi palotákban.

Példabeszédek 30,28

 

Tényleg megfogható kézzel is a gyík? És ott lehet a királyi palotában? Mi a véleményetek?

Milyen állat illene inkább egy királyi palotába? Miért érdekes, hogy a gyík mégis ott van? Miért lehet ott?

A gyík kicsiny állat, elfér a kövek rései között. S mivel a palota régen kövekből épült, talált magának réseket bőven a palotában is. Akkor is, amikor a palota új volt. Ma is, amikor a palota esetleg már romos, és még több rajta a rés.

 

Olvassuk fel az alábbi történetrészletet a királyi palota gyíkjáról (a teljes történet megtalálható a szerző Józsua és az állatok című könyvében):

 

Miklya Luzsányi Mónika: A Király Gyíkocska (részlet)

Józsuáék szerettek kirándulni. A Duna-kanyar egyik kedvenc helyük volt. Azon belül is Visegrád. A királyi palotát számtalanszor bejárták már. Fejből ismerték minden zegét-zugát: a konyhától a királyi hálószobán át a reneszánsz kertig. Játszottak is itt sokat, csak az volt a baj az egészben, hogy mindig Dani akart Mátyás király lenni. Józsua meg sohasem lehetett. Ilyenkor indítványozta általában apa, hogy ha ennyi energiájuk van, akkor nyomás, irány a fellegvár. De nem ám kocsival! Gyalog, a turistaösvényen. Nos, mire fölértek a fiúk, általában már nem veszekedtek. Levegőt se nagyon kaptak. Csak lihegtek. Lógott a nyelvük. És várták, hogy apáék is felérjenek végre.

Fent a várban a kilátó volt az egyik legjobb hely, mert onnan be lehetett látni az egész Dunakanyart. Zebegénytől Kisorosziig. A másik jó hely meg a hátsó bástyafok. Mert ott meg a Pilis-hegység terült el a szemük előtt. Éppen a Rám-szakadék felé kémleltek a szemükkel, túl a Sárkány-gerincen, amikor anya felvisított. Pedig nem történt semmi, csak egy pici gyík szalad át a kezén. Egy egészen apró fali gyík. Apa meg is mutatta anyának. Alig volt pár centi. Ott napozott a falon, néhány másik társával együtt.

– Nézd, nem bánt – mutatta apa anyának. – Látod, milyen kicsi. Kézzel is megfogható, mégis ott van a királyi palotákban. Mátyás király idején is itt voltak. És Józsua unokái idején is itt lesznek.

– Olyan, mint egy apró leguán – hajolt közelebb a gyíkhoz Józsua.

– Ja, mintha lekicsinyítették volna. Hódolatom Kicsi Királygyík! – hajolt meg bohóckodva Dani a gyíkocska előtt.

– Ne viccelődj velem, te gyermek – hallott egy furcsa, dörmögő hangot Józsua. Először azt hitte, a gyík szólalt meg, de aztán rájött, hogy apa viccelődik már megint. – Az én rokonaim ugyan nincsenek olyan hatalmasok, mint a leguánok vagy a varánuszok, de csoda eseményeket láttunk mi már az idők folyamán.

– Igen? – csillant fel Józsua szeme. – És milyen csodákat! Mesélj! Hadd halljam!

 

Vajon mit mesélne egy gyík, aki valóban királyi palotában él? Körülötte ott az egész királyi udvar: a király és királyné, hercegek és hercegkisasszonyok, urak és hölgyek, udvarmester és udvari bolond, szolgák és ajtónállók, katonák és őrök. Ki tudna elmondani egy gyíkmesét? (Ha a gyerekek önállóan még nem tudnak mesélni, vagy nem elég motiváltak, alkothatunk közösen is egy gyíkmesét.)

 

Induljunk el közösen gyíklesre: tegyünk egy kiadós sétát, amiben lakott terület, erdő, mező, köves, sziklás vagy romos terep is lehet. Találkozunk-e gyíkkal, gyíkokkal. Ha igen, hol? Figyeljük meg, de ne riasszuk el! Ne is próbáljuk megfogni! Inkább próbáljuk lefotózni.

 

Kép: 123RF

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.