Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 23,1–4; János 10,4.11–13
- Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális
- Tevékenység: Felelgető mondóka párbeszédjátékkal, beszélgetés; húsvéti nehéz kérdések, beszélgetés; sirató népdal, magasztaló ének megismerése, hangjáték, éneklés
Ehem-behem bárány (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)
Játsszuk el a már ismert felelgető mondóka, játékdal bővebb változatát is párbeszédesen: a pedagógus kérdez, a gyerekek válaszolnak, majd nagy sírásba fognak. Énekelve is játszhatjuk.
– Hol jártál, báránykám?
– Zöld erdőben, asszonykám.
– Mit ettél, báránykám?
– Édes füvet, asszonykám.
– Mit ittál, báránykám?
– Forrásvizet, asszonykám.
– Ki vert meg báránykám?
– Szomszéd legény asszonykám.
– Mivel vert báránykám?
– Fütykösbottal asszonykám.
– Sírtál-e báránykám?
– Sírtam biz én asszonykám.
– Hogy sírtál báránykám?
– Ehem-behem asszonykám.
Forrás
Hangfelvétellel (egy szűkebb változat)
Kép: 123RF
Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy vajon miért bánthatta a szomszéd legény a barit? Mi lehetett az oka? – Hallgassuk meg a válaszokat, és beszélgessük ezek nyomán. Többek között ilyen kérdések merülhetnek fel:
Mi rosszat tehet egy kis állat? (Pl. lelegeli a veteményt, összeszaladgálja az ágyást, odakakil, ahova nem kéne, stb.) Mit kell tenni, hogy ne tegyen ilyet? Meg lehet-e tanítani erre? Miért kell az állatok mellé valaki, aki őrzi őket? Mi a pásztor dolga?
Szabad-e bántani (verni) az állatot, ha rosszat tesz? Mit tehet, akinek kárt tesz az állat?
Mit tehet a gazasszony vagy a pásztor, ha a verekedő „szomszéd legénnyel” találja magát szemben? Hogyan védheti meg a bariját, kis állatát?
Ha te ilyesmit tapasztalsz, mit tehetsz, mit kell tenned?
Nehéz kérdések (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A pásztor dolga Jézus korában is az volt, hogy megvédje a bárányait, juhait. És bizony, nemcsak a farkasoktól, vadállatoktól kellett őket védeni, hanem a rablóktól, a gonosz emberektől is. A pásztor botja ezért fegyver is volt, amivel el tudta látni a támadók baját. A fegyverként használt botot nevezzük fütykösbotnak vagy furkósbotnak.
Jézus azt mondta magáról: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.” (Jn 10,11) De ő nem a fütykösbotját ragadta meg, amikor tudta, hogy el akarják fogni, hanem az Atya Istenhez imádkozott. És amikor sokan jöttek éjszaka botokkal és kardokkal a kezükben, hogy elfogják, nem emelt rájuk kezet, nem védekezett. Péternek, a tanítványának is megtiltotta, hogy a kardját használja. Jézus önként ment el a katonákkal, önként adta át magát azoknak, akik meg akarták ölni. Ő így adta oda életét a „juhaiért”: népe fiaiért és minden emberért.
De miért? – kérdezhetitek. – Miért kellett meghalnia? És miért feszítették keresztre?
Nehéz kérdések ezek. Mert a kereszten a gonosztevőket végezték ki akkoriban a rómaiak. Jézus pedig nem volt gonosztevő. Ő volt a világon az egyetlen ember, aki nem tett rosszat sosem. Ezért halhatott meg helyettünk. Helyettem és helyetted is. Mert mi sok rosszat teszünk, és ezt sokszor észre se vesszük. Isten pedig haragszik a rossz miatt, ami büntetést érdemel. De szeret is minket, és nem akar örökké büntetni meg büntetni. Ezért küldte el a Fiát, Jézust. Ő az egyetlen ember, aki sosem tett rosszat, ezért ő magára vállalhatta a büntetést. Mindenki helyett. Így adta oda értünk az életét.
A történet nagyon szomorú lenne, ha így lenne vége. De nem így ért véget, hanem igazából így kezdődött. Mert Jézus meghalt a kereszten, és eltemették. A harmadik napon pedig feltámadt. Kilépett a sírból, és megmutatta, hogy legyőzte legnagyobb ellenségünket, a halált.
Ennek örülünk, ezért örvendezünk húsvétkor.
Ó, ó, Bárányom (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)
Bizony, előfordul, hogy a bárány nem a farkas, hanem az ember áldozata lesz.
Ez történt Jézussal. Népének vezetői ellene fordultak, és halálra ítélték. A halálos ítéletet a római helytartó mondta ki, és a katonái hajtották végre a kereszten. Így lett Jézusból áldozat, áldozati Bárány. A zsidók minden húsvétkor bárányt áldoztak, hogy emlékezzenek csodálatos szabadulásukra Egyiptomból. Ezen a húsvéton Jézus lett az áldozati bárány: Isten Báránya. (János 1,29)
Olvassuk fel a gyerekeknek az alábbi, sirató jellegű cigány népköltést. Majd ismételjük meg felelgetve úgy, hogy a szóló sorokat csak a pedagógus mondja, az ismétlődő sorokat a gyerekek is ismétlik, a záró sorokat sirató hangon. Fokozhatjuk az átélést ritmikus mozgással, pl. hajlongással.
Kép: 123RF
Mikor zöld erdőben járt,
megölték a Szent Bárányt,
ó, ó, a Bárányom!
Átszegezték két kezét,
átszegezték két kezét,
ó, ó, a Bárányom!
Megsebezték oldalát,
megsebezték oldalát,
ó, ó, a Bárányom!
cigány népköltés, Bari Károly gyűjtése, Bánffyhunyad
Miért kellett Jézusnak meghalnia, ha ártatlan volt, és nem tett semmi rosszat?
Ó, ártatlanság Báránya című énekünkben benne van a válasz (Református énekeskönyv 335. ének). Énekeljük el első versszakát a gyerekeknek, majd tanuljuk is meg felelgetve (kottával együtt elérhető a címre kattintva).
Beszéjük meg, mit jelentenek a dal sorai:
Ó, ártatlanság Báránya → Jézus ártatlan volt, nem tett semmi rosszat
E világnak ki vagy ára → Jézus életével fizetett, hogy Isten megbocsásson a bűnös embereknek
Megtartója, táplálója → Ő az emberek életét őrzi, védi, táplálja
Áldott légy, egek királya! → Jézus a Király, aki uralkodik égen és földön (az uralkodó népe Pásztora)
Tanuljuk meg a dalt énekelni a gyerekekkel, majd adjuk elő szóló-kórus felosztással. Az ének sirató hangon indul, de aztán örvendező dicsőítéssé válik. Az utolsó sornál csengőhangot, csengő-bongó hangszereket is bevonhatunk kíséretként az éneklésbe.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
09-5. Húsvéti állatsereglet
/Kategória: Báránykuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Húsvéti állatcsoportok (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)
Húsvét után a gyerekek valószínűleg tele vannak élményekkel. Beszélgessünk, hogy telt a húsvét, mi volt benne a legjobb. Mit hozott a „nyuszi”?
Tudjátok-e, mi köze a nyuszinak meg a húsvéti tojásnak a húsvéthoz?
Tavasszal minden megújul, újjászületik. Tojásból kelnek ki a madarak, a csibék. Falusi udvarokon ma is ott szaladgálnak a kiscsirkék, ott totyognak a kiskacsák.
A nyuszi igen szapora állat, sok kicsinye születik. De nem tojik tojásokat, hanem a nyúl elevenen szüli a kicsinyeit. A tojásokat tojó nyuszi mese, de a mesében is csodák történnek, pl. virágot lép a királykisasszony.
A kisbárányok és a kisgidák is tavasszal születnek, és vidáman ugrándoznak. A bárány a juh kicsinye, a gida pedig a kecske kicsinye, régen együtt tartották őket a nyájban.
Mind a négy „húsvéti” állat: a bari, a gida, a nyuszi, a csibe is tavasszal születik, és tele van élettel, mozgással, örömmel. Ezért is lettek a húsvéti öröm kifejezői.
Alkossunk a gyerekekkel négy csoportot, és a csoportok munkálkodjanak a „húsvéti” állatok nevében. A csoportalakítás történhet egy-egy játékfigura, báb elhelyezésével a terem négy helyszínén (egy-egy asztal körül). A csoportválasztáshoz érdemes előre elkészíteni egy-egy zacskóbábot az adott állat karakterének megfelelően, ami a gyerekek számára mintául is szolgál.
Csoportválasztás után helyezkedjenek el a gyerekek az asztalok körül, és készítsenek hasonló zacskóbábokat színespapír-kivágással és applikációval, illetve rajzolással.
A bábkészítéshez papírzacskó, színes papírok, olló és ragasztó, rajzeszköz szükséges. A papírzacskót filctollal színezhetjük, vagy színes papírból ragaszthatunk rá formákat.
Ötletadónak érdemes megnézni a Pinterest zacskóbábjait.
Alternatív lehetőség: húsvéti állatok készítése papírguriga-alapra, színes papír applikációval. Elhelyezés tojástartóban, a képen látható módon:
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
Krisztus, ártatlan Bárány – Krisztus feltámadott
/Kategória: ÜnnepKépforrás: 123RF
Krisztus, ártatlan Bárány,
ki miértünk megholtál,
A keresztfa oltárán nagy engedelmes voltál.
Hordozván bűneinket,
Te váltottál meg minket:
Irgalmazz nékünk, ó, Jézus!
Krisztus feltámadott,
Kit halál elragadott,
Örvendezzünk, vígadjunk,
Krisztus lett a vígaszunk,
Alleluja!
09-4. Húsvéti bárány activity
/Kategória: Báránykuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Bárány-figurák (Vizuális-térbeli, kapcsolati)
Húsvéti bárány figuráját könnyen beszerezhető anyagokból sokféleképpen elkészíthetjük a gyerekekkel.
A képen kifújt tojásból, vattacsomókkal – Képforrás: 123RF
Bárányos szendvicsek (Vizuális-térbeli, természeti, kapcsolati)
Kép: 123RF
Bárány-sütik (Vizuális-térbeli, természeti, kapcsolati)
Kép: 123RF
[/elofizeto]
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
09-3. Ártatlan bárány
/Kategória: Báránykuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Ehem-behem bárány (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)
Játsszuk el a már ismert felelgető mondóka, játékdal bővebb változatát is párbeszédesen: a pedagógus kérdez, a gyerekek válaszolnak, majd nagy sírásba fognak. Énekelve is játszhatjuk.
– Hol jártál, báránykám?
– Zöld erdőben, asszonykám.
– Mit ettél, báránykám?
– Édes füvet, asszonykám.
– Mit ittál, báránykám?
– Forrásvizet, asszonykám.
– Ki vert meg báránykám?
– Szomszéd legény asszonykám.
– Fütykösbottal asszonykám.
– Sírtál-e báránykám?
– Sírtam biz én asszonykám.
– Hogy sírtál báránykám?
– Ehem-behem asszonykám.
Forrás
Hangfelvétellel (egy szűkebb változat)
Kép: 123RF
Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy vajon miért bánthatta a szomszéd legény a barit? Mi lehetett az oka? – Hallgassuk meg a válaszokat, és beszélgessük ezek nyomán. Többek között ilyen kérdések merülhetnek fel:
Mi rosszat tehet egy kis állat? (Pl. lelegeli a veteményt, összeszaladgálja az ágyást, odakakil, ahova nem kéne, stb.) Mit kell tenni, hogy ne tegyen ilyet? Meg lehet-e tanítani erre? Miért kell az állatok mellé valaki, aki őrzi őket? Mi a pásztor dolga?
Szabad-e bántani (verni) az állatot, ha rosszat tesz? Mit tehet, akinek kárt tesz az állat?
Mit tehet a gazasszony vagy a pásztor, ha a verekedő „szomszéd legénnyel” találja magát szemben? Hogyan védheti meg a bariját, kis állatát?
Ha te ilyesmit tapasztalsz, mit tehetsz, mit kell tenned?
Nehéz kérdések (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A pásztor dolga Jézus korában is az volt, hogy megvédje a bárányait, juhait. És bizony, nemcsak a farkasoktól, vadállatoktól kellett őket védeni, hanem a rablóktól, a gonosz emberektől is. A pásztor botja ezért fegyver is volt, amivel el tudta látni a támadók baját. A fegyverként használt botot nevezzük fütykösbotnak vagy furkósbotnak.
Jézus azt mondta magáról: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.” (Jn 10,11) De ő nem a fütykösbotját ragadta meg, amikor tudta, hogy el akarják fogni, hanem az Atya Istenhez imádkozott. És amikor sokan jöttek éjszaka botokkal és kardokkal a kezükben, hogy elfogják, nem emelt rájuk kezet, nem védekezett. Péternek, a tanítványának is megtiltotta, hogy a kardját használja. Jézus önként ment el a katonákkal, önként adta át magát azoknak, akik meg akarták ölni. Ő így adta oda életét a „juhaiért”: népe fiaiért és minden emberért.
De miért? – kérdezhetitek. – Miért kellett meghalnia? És miért feszítették keresztre?
Nehéz kérdések ezek. Mert a kereszten a gonosztevőket végezték ki akkoriban a rómaiak. Jézus pedig nem volt gonosztevő. Ő volt a világon az egyetlen ember, aki nem tett rosszat sosem. Ezért halhatott meg helyettünk. Helyettem és helyetted is. Mert mi sok rosszat teszünk, és ezt sokszor észre se vesszük. Isten pedig haragszik a rossz miatt, ami büntetést érdemel. De szeret is minket, és nem akar örökké büntetni meg büntetni. Ezért küldte el a Fiát, Jézust. Ő az egyetlen ember, aki sosem tett rosszat, ezért ő magára vállalhatta a büntetést. Mindenki helyett. Így adta oda értünk az életét.
A történet nagyon szomorú lenne, ha így lenne vége. De nem így ért véget, hanem igazából így kezdődött. Mert Jézus meghalt a kereszten, és eltemették. A harmadik napon pedig feltámadt. Kilépett a sírból, és megmutatta, hogy legyőzte legnagyobb ellenségünket, a halált.
Ennek örülünk, ezért örvendezünk húsvétkor.
Ó, ó, Bárányom (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)
Bizony, előfordul, hogy a bárány nem a farkas, hanem az ember áldozata lesz.
Ez történt Jézussal. Népének vezetői ellene fordultak, és halálra ítélték. A halálos ítéletet a római helytartó mondta ki, és a katonái hajtották végre a kereszten. Így lett Jézusból áldozat, áldozati Bárány. A zsidók minden húsvétkor bárányt áldoztak, hogy emlékezzenek csodálatos szabadulásukra Egyiptomból. Ezen a húsvéton Jézus lett az áldozati bárány: Isten Báránya. (János 1,29)
Olvassuk fel a gyerekeknek az alábbi, sirató jellegű cigány népköltést. Majd ismételjük meg felelgetve úgy, hogy a szóló sorokat csak a pedagógus mondja, az ismétlődő sorokat a gyerekek is ismétlik, a záró sorokat sirató hangon. Fokozhatjuk az átélést ritmikus mozgással, pl. hajlongással.
Kép: 123RF
Mikor zöld erdőben járt,
megölték a Szent Bárányt,
ó, ó, a Bárányom!
Átszegezték két kezét,
átszegezték két kezét,
ó, ó, a Bárányom!
Megsebezték oldalát,
megsebezték oldalát,
ó, ó, a Bárányom!
cigány népköltés, Bari Károly gyűjtése, Bánffyhunyad
Miért kellett Jézusnak meghalnia, ha ártatlan volt, és nem tett semmi rosszat?
Ó, ártatlanság Báránya című énekünkben benne van a válasz (Református énekeskönyv 335. ének). Énekeljük el első versszakát a gyerekeknek, majd tanuljuk is meg felelgetve (kottával együtt elérhető a címre kattintva).
Beszéjük meg, mit jelentenek a dal sorai:
Ó, ártatlanság Báránya → Jézus ártatlan volt, nem tett semmi rosszat
E világnak ki vagy ára → Jézus életével fizetett, hogy Isten megbocsásson a bűnös embereknek
Megtartója, táplálója → Ő az emberek életét őrzi, védi, táplálja
Áldott légy, egek királya! → Jézus a Király, aki uralkodik égen és földön (az uralkodó népe Pásztora)
Tanuljuk meg a dalt énekelni a gyerekekkel, majd adjuk elő szóló-kórus felosztással. Az ének sirató hangon indul, de aztán örvendező dicsőítéssé válik. Az utolsó sornál csengőhangot, csengő-bongó hangszereket is bevonhatunk kíséretként az éneklésbe.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
09-2. Az elveszett bárány
/Kategória: Báránykuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Kicsi kajla bárány (Verbális-nyelvi, természeti)
Tavasszal nemcsak virágok jelennek meg a földön és madarak énekelnek, hanem csibék kelnek ki a tojásból, bárányok, gidák születnek. A tavasz a juhok ellésének is az ideje.
Egy kisbárány születését, pontosabban a születése utáni időt „örökíti meg” Kányádi Sándor Kicsi kajla bárány című verse (elérhető a címre kattintva), amit olvassunk fel a gyerekeknek a következő játékkal: Ha a birka szót hallják, bégessenek „felnőtt” birkahangon (mélyebben, erősebben). Ha a bárány, bari szót hallják, bégessenek „gyerek” birkahangon (magasabban, gyengébben).
Az anyajuh és a kisbari hangját megfigyelhetjük egy videórészleten: Kisbárány hívja az anyukáját.
Mi történik a versben? Ki tudná elmesélni?
Mit gondoltok, pár nap múlva mit csinál ez a kisbari az anyja körül az udvaron vagy a mezőn?
Nézzük meg és hallgassuk meg ezt a „műsort” is egy videórészleten (kb. 0:45-ig): Ugrándozó bárányok.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
09-1. Az Úr a pásztorom
/Kategória: Báránykuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Jó pásztor Ő (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, kapcsolati)
Énekeljük a gyerekekkel az alábbi pásztoros éneket. Tanuljuk meg felelgető énekléssel, majd kipróbálhatjuk zenei aláfestéssel is, amiben segít az Adj Zengő Éneket! Keresztyén ifjúsági énekeskönyv videója (elérhető a könyvcímre kattintva).
Az Úr a pásztorom, jó pásztor Ő.
Nyájával arra jár, amerre várva vár
A forrás hűs vize, a zöld mező.
Ha Ő a pásztorom, semmi sem árt.
Törődik énvelem, vigyáz rám szüntelen,
Követem lábnyomát mindenen át.
Kép: 123RF
Ha már jól megy az ének, játsszunk vele vonulós játékot: kézen fogva, a pedagógus vezetésével vonuljon a nyáj egymás után lépdelve, székek, asztalok között kanyarogva a teremben. A leghátsó gyerek szabad kezébe adhatunk egy csengőt vagy kolompot, amivel csilingelve jelzi, merre vonul a nyáj.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
08-6. Leányka, kelj fel…
/Kategória: Kuckóév, ViharkuckóKépforrás: 123RF
Székekből zsinagóga (Verbális-nyelvi, kapcsolati, testi-mozgásos)
Emlékeztek a kapernaumi századosra? Ő volt az a parancsnok, aki Kapernaum városában egy század római katonával állomásozott, hogy fenntartsa a rendet. Amikor megbetegedett a szolgája, akkor pedig Jézushoz fordult, mert felismerte, hogy Isten hatalmával tud gyógyítani. Ilyesmire csak az szánja rá magát, aki bízik Istenben. A kapernaumi százados, római létére ilyen ember volt. Ő úgy tartotta fenn a rendet, hogy zsinagógát építtetett a zsidó lakosság részére (vö. Lk 7,3–5). Így már a kapernaumi gyülekezetnek is volt háza, ahol összegyűlhettek imádkozni, igét olvasni, Istent dicsérni. A gyerekek (fiúk) pedig járhattak oda tanulni, hogy ők is olvasni tudják a Bibliát, mire nagyok lesznek.
A gyülekezet vezetőit elöljáróknak nevezték, ők vezették az istentiszteletet, tanítottak az iskolában, intézték a gyülekezet ügyes-bajos dolgait.
Mi is építsünk egy „zsinagógát” a csoportszobában/teremben, amiben mindenki elfér. Elöl lehet egy asztal, amire elhelyezünk egy gyertyatartót és egy Bibliát, két oldalt és szemben pedig befelé fordított székek jelölhetik a zsinagóga falait (együtt egy téglalapot rajzoljon ki a térszerkezet). Miután elkészült, helyezkedjünk el a székeken: egyik oldalon a lányok, másik oldalon a fiúk. (Elmondhatjuk, hogy eredetileg a zsinagógákban a nép állt, csak a vének – a gyülekezet vezetői – ültek, és az asszonyoknak külön helye volt a karzaton.)
Gyújtsuk meg a gyertyát, nyissuk ki Bibliát, és meséljük el Jairus és leánya történetét.
Leányka, kelj fel! (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A kapernaumi zsinagóga vezetője, fő elöljárója egy Jairus nevű férfi volt. Mindenki ismerte és tisztelte őt, mert igazán szerette Istent, és gondját viselte a gyülekezetnek, szeretetben élt családjával, embertársaival. Igen ám, de a betegség nem válogat, és sokszor azt éri utol, aki a legkedvesebb. Egy napon megbetegedett Jairus kislánya. Hiába hívták a város orvosait, akik értettek ugyan a gyógyfüvekhez, orvosságokhoz, de most azok sem tudtak segíteni. Imádkoztak teljes szívvel, de az ima is kevés volt. Vagy mégis az ima segített? Sokat hallottak már Jézusról, és most fülükbe jutott a hír, hogy megint Kapernaumba érkezik. Márpedig amerre Jézus jár, ott csodák történnek, gyógyulások. A római százados beteg szolgáját is meggyógyította a puszta szavával. Jairus bizonyos volt benne, hogy ilyen csodára csak Isten képes. Jézus csak az Ő erejével gyógyíthat, biztos, hogy Isten küldötte ő.
Jairus döntött. Nem törődik vele, mit szólnak hozzá mások. A gyülekezet szigorú elöljárói. Az ő kislánya most beteg, és egyedül Isten, vagyis Isten erejével Jézus gyógyíthatja meg.
Jairus nem sokat tétovázott, útnak indult, hogy még elérje Jézust a kikötőben.
Folytassuk a történetet a Márk 5,21–24.35–43 alapján. A vérfolyásos asszony esetét nem kell említeni, elég annyit mondani, hogy nagy tömeg követte őket Jairus házához. A halál tényét sem kell befejezettnek tekinteni, mint a Jairus házát „megszálló” gyászolók. Ma is hallunk újraélesztésről, ami a halál pereméről hozza vissza a beteget az élők közé. Ha a gyerekek azzal állnak hozzá a betegséghez, hogy mindent el kell követni a gyógyulás érdekében, mert Istennek semmi sem lehetetlen, pozitív képet építünk, és tettre késszé neveljük őket.
Beszélgessünk az alábbi (vagy hasonló) kérdések segítségével:
Mit tett Jairus, amikor beteg lett a kislánya? Miért fordult Jézushoz? Hogyan fogadta a kérést Jézus?
Sokan a bajt látták erősebbnek. Milyen hírt kapott Jairus? Mi volt erre Jézus válasza?
Jairus házánál mivel találkoztak? Miért volt akkora sírás-jajgatás?
Mit mondott a síróknak, és mit tett Jézus? Hogyan gyógyította meg a leánykát?
A jó orvos gyógyulás után sem hagyja magára a beteget. Mit mondott Jézus, hogyan gondoskodott a leányról, miután felkelt az ágyról?
Mi kihez fordulhatunk, ha súlyosan megbetegszik valaki a családból? Mit kell ilyenkor tenni? Mit tehetnek a gyerekek, ha egyedül vannak a beteggel, és hirtelen jön a rosszullét? Beszéljünk a segélyhívás lehetőségéről, elérhetőségeiről, hogy mit kell tennie, mondania ilyenkor a gyerekeknek. Gyakorlatban is kipróbálhatjuk egy-egy „telefonbeszélgetés” erejéig.
Sírásból nevetés (Önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)
Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek. Ideje van a gyásznak, de ideje a gyógyításnak is. (Vö. Préd 3,3–4)
Adjunk körbe egy tál papírzsebkendőt, mindenki vegyen egyet.
Ha valaki szeretne mesélni a gyerekek közül egy emlékezetes sírásáról, adjunk rá lehetőséget. Milyen bánat érte, miért fakadt sírva?
Előkerülhet a halál problémája is, egy szeretett személy elvesztése. Nem a gyerekek megríkatása a célunk, de a beszélgetés, a probléma kibeszélése is gyógyító hatású lehet.
Végül mindenki gyűrje össze a zsebkendőjét, és formázzon belőle kicsi golyócskát, amit beledobhat a tálba. Ezek most már nem bánat-, hanem örömpirulák.
Kép: 123RF
Vajon hogy folytatódott a történet? Mi lett a lánykával? Képzeljük el a gyógyulás napjait, ahogyan visszatér Jairus házába az öröm. El is játszhatnak a gyerekek néhány élethelyzetet.
Vagy kipróbálhatnak néhány játékot, például célba dobás a tálba a zsebkendőgolyókkal egy-két lépés távolságról, növelve a távolságot.
Színezhetünk, készíthetünk makettet vagy egyéni rajzot is a leánykáról, már gyógyult állapotban.
Kép: 123RF
A rajzok nyomtatható kifestőlapon is letölthetők, lásd az alábbi mellékletet:
Síró-mosolygó kifestő
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
08-5. Beteg vagyok…
/Kategória: Kuckóév, ViharkuckóKépforrás: 123RF
…lázam van (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, testi-mozgásos)
Hallgassuk meg Miklya Zsolt Láz című verséből készült dalt a Paulik Családi Zenekar Dúdoló című CD-jéről, vagy olvassuk fel a gyerekeknek a verset, és beszélgessünk.
Miklya Zsolt: Láz
Beteg vagyok,
lázam van,
zörömbölnek
házamban.
Megnyugodok,
elcsitulok,
elpihenek
ágyamban.
Mit gondoltok, ki mondja a versben, hogy beteg vagyok, lázam van…? Kislány lehet, vagy kisfiú? A betegségnek mindegy, hogy fiút vagy lányt támad meg.
Mit jelent az, hogy zörömbölnek házamban? Milyen szavak jutnak eszetekbe a zörömböl szóról? (dörömböl, zörög)
Mit jelent a versben a ház? (A gyerek testéről, illetve mellkasáról van szó. A teste forró, tüdeje pedig ziháló, zörgő hangot ad, pl. tüdőgyulladáskor.)
Mitől nyugszik meg a beteg gyerek?
Kép: 123RF
Mérjük meg a gyerekek testhőmérsékletét. Elmondhatjuk, hogy mennyi a normális testhőmérséklet, mikortól nevezzük hőemelkedésnek, mikortól láznak.
A gyerekeket sorba állíthatjuk aszerint, kinek mennyi a testhőmérséklete (azonos értékűeket egymás mellé). Melyik testhőmérsékletből van legtöbb a csoportban?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
Ünnepi csákó
/Kategória: Média, ÜnnepKépforrás: 123RF
Huszárgyerek, huszárgyerek…
Kreatív ötletek március 15-ére
Huszárcsákó készítése
Piros-fehér-zöld ötletek
08-4. Katonadolog
/Kategória: Kuckóév, ViharkuckóKépforrás: 123RF
János Peti táncol (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, önismereti)
Nézzük meg a János Peti táncol című gyermekdal animációval kísért felvételét (elérhető a címre kattintva, szöveg a videó alatt), és mozogjunk együtt a figurával. Előtte bemutathatjuk a mozgásokat, így mire János Peti táncolni kezd, a gyerekek már tudni fogják, mit kell tenniük.
A francia gyermekdal bővebb változatát is megtaláljuk Bertóti Johanna előadásában és fordításában Jancsika táncol címmel, mozgással kísérve (elérhető a címre kattintva). Ez a változat hosszabb, több mozgásformát tartalmaz, de jól mozgó, figyelmes gyerekcsoporttal élvezetesebb is lehet.
Dalszöveg forrása: Sziromszárnyak. Irodalmi szöveggyűjtemény (Kálvin, Bp, 2022, 10. o.)
Képzeljük el, hogy János Peti (illetve Jancsika) nem táncol, mert beteg lett. Játsszuk el a beteg állapotot is lankadt, bágyadt mozdulatokkal:
János Peti nem táncol
A karja nem táncol
A keze nem táncol
Az ujja nem táncol
A lába nem táncol
A talpa nem táncol
A feje sem táncol
Ha egy fiú megbetegedett, régen a felnőttek ezzel vigasztalták: Elmúlik, mire katona leszel.
Ma is mondjuk, ha kisebb sérülés, betegség éri a gyereket: katonadolog.
Mert a katonáknak – mint manapság a sportolóknak – tűrni kell a testi fájdalmat és szenvedést. Minden sportban van egy tűréshatár, egy „holtpont”, amit el kell érni, és túl kell rajta lépni.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.