03-2. Mirtusz és lánykérés

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, ének, zene, ritmus, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Ézsaiás 41,19; 55,13; Nehémiás 8,15; Eszter 2,7; Máté 11,17; János 2,1
  • Intelligenciatípus: Természeti, kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, önismereti
  • Tevékenység: Kis kultúrtörténet: a mirtusz szerepe és jelentése, papírvirág- és koszorúkészítés; énekes, mozgásos lánykérő játék; párválasztó játék

 

Mirtuszkoszorú (Természeti, kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

A mirtusz Dél-Európában és Kis-Ázsiában őshonos, örökzöld, dús lombú, illatos cserje, amely 3-5 méter magasra is megnő. Fehér virágain a kerekded szirmok közepén hosszú porzószálak díszlenek.

A görög-római mitológiában a mirtusz Aphrodité, illetve Vénusz szent fája, a szerelem, a hűség és a termékenység jelképe volt. Ezért lett a menyasszonyi koszorúk, kitűzők dísze. Az egyiptomi nők is virágzó mirtuszágakat tűztek a hajukba, ruhájukra.

Feltételezhető, hogy a bibliai kor héber szokásai között is szerepelt a mirtuszkoszorú. A Biblia több helyen említi a mirtuszt, mint olyan növényt, ami a föld gazdag pompáját, termékenységét érzékelteti (Ézsaiás 41,19; 55,13), ezért is szerepelhet a sátoros ünnep lombos ágai között (Nehémiás 8,15). És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Eszter királynő héber neve Hadasszá, ami azt jelenti: mirtusz (Eszter 2,7).

Kép: 123RF

A mirtusz tehát menyasszonyi-királynői pompát sugárzó virág, a növény leveles-virágos ágaiból ékes koszorút lehetett fonni. A menyasszonyi mirtuszkoszorú a hagyományos magyar paraszti kultúrában is általános volt, ami készülhetett növényi részekből és gyöngyből, drótból, papírból vagy textilből is. Láss itt egy  somogyi mirtuszkoszorút.

 

Készítsünk mirtuszkoszorút papírvirágokból, amiben segít Molnár Réka Papírvirágok készítése című könyve (elérhető a címre kattintva).

A könyv elején általános tudnivalók, anyagok, eszközök szerepelnek, amelyek közül a színes krepp- vagy selyempapír, olló, papírragasztó, drót és drótvágó a legfontosabb. Mirtusz a virágmodellek között nem szerepel, de virága nagyon hasonlít a díszalma virágához, ezért a díszalma papírvirágot készítsük el, fehér szirmokkal, sárga porzószálakkal, de bordó helyett zöld szárral és csészelevelekkel, a kínai nárcisz mintájára.

Minden gyerek készítsen egy-két mirtuszvirágot arasznyi szárral, amelyeket végül fonjunk össze koszorúvá. Vigyázzunk, hogy a szárak végén kilógó drót ne maradjon, nehogy felsértse a homlokot, ha a koszorút fejre tesszük. Ezt megelőzendő a koszorú fonatát a virágok között még zöld (vagy arany) papírcsíkkal betekerhetjük.

Már csak ki kell próbálni, kinek a fejére illik legjobban a mirtuszkoszorú? Ki az, aki nagyon szép menyasszony lenne benne?

Menyasszonyi csokrot is készíthetünk a gyerekekkel papírvirágokból, amihez másféle virágformák is felhasználhatók.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

03-1. Menyegző készül

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, film, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Énekek 4,1; 8,6; János 2,1
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Zenehallgatás, játékdal éneklése táncmozgással, beszélgetés lakodalmi élményekről; történetolvasás, beszélgetés: menyegzői előkészületek, jegyesség, szerelem; dúdolgató olvasás: vers az Énekek énekéből, képalkotás: a menyasszony portréja

 

Kis kece lányom (Zenei-ritmikus, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, kapcsolati)
Énekeljük el a Kis kece lányom című népdalt, ha a gyerekek jól ismerik. Meg is hallgathatjuk Gryllus Vilmos előadásában, ami animációval együtt elérhető a Mese-tévén (kattints a címre).

 

Kép: 123RF

Kis kece lányom, fehérben vagyon.
Fehér a rózsa, kezébe adom.
mondom, mondom, fordulj ide,
mátkám asszony,
Mondom, mondom, fordulj ide,
mátkám asszony.

Ciprusi menta, kajcsai rózsa.
Elmennék táncba, ha szép lány volna.
Mondom, mondom, fordulj ide,
mátkám asszony,
Mondom, mondom, fordulj ide,
mátkám asszony.

 

Ha a gyerekek elég motiváltak, énekelhetjük táncmozgással együtt: Körbe állunk, és a dal első felére kézen fogva körbejárunk. A „Mondom, mondom”-tól mindenki a szomszédjával táncol, forog. A második versszakkal hasonlóan ismételjük a mozgásokat.

Beszélgessünk:
Ki lehet a „mátkám asszony” és a „kis kece lány”? – Hallgassuk meg a gyerekek ötleteit, gondolatait. Majd mondjuk el, hogy régen a menyasszonyt, eljegyzett lányt mátkának hívták.

A „kis kece lány” is egy régi kifejezés, amit a gyerekdal megőrzött. A „kece-bece” egy ma már nem használt becézés, a kis kece lány pedig, aki „fehérben vagyon” (fehérbe öltözött), nem más, mint a fehér ruhás, kecses, karcsú menyasszony.

Beszélgessünk arról is, hogy nálunk milyen egy lagzi, esküvő?
Ki volt már lakodalomban? Hogyan zajlik?
Milyen ruhában van a menyasszony és a vőlegény? Mi van a menyasszony fején, kezében? Milyen szerepet kapnak a virágok?
A dal milyen virág- és növényneveket említ? Milyen virágból lehet még menyasszonyi csokrot, koszorút vagy kitűzőt kötni?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: A mirtuszkoszorú – Itt a vőlegény!

1 fájl(ok) 530.03 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-4. Város és templom

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, mozgásos játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, tábor, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Lukács 2,40–52
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti, testi-mozgásos, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Képzeletbeli séta a városban, beszélgetés, a jeruzsálemi templom 3D-s modelljének megtekintése; beszélgetés az eltévedésről, elveszett állat kereséséről, hirdetés megfogalmazása csoportmunkában; helyváltoztató játék, középen „beszélő szék”; beszélgetés a bibliai történet alapján, az Isten iránti érdeklődés korai jelei, lehetőségei; településismeret: útba igazító képzeletjáték, útvonaltervezés, felfedező várostúra csoportszelfikkel, képes beszámolók

 

Séta a városban (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)

Hunyja le mindenki a szemét, és maradjunk csendben legalább fél percig (hosszabb időt is adhatunk, ha a figyelem nem lankad). A gyerekek közben képzeljék el, hogy kilépnek a házuk kapuján, és elindulnak egyedül az iskolába vagy a gyülekezetbe.

Előtte beszéljük meg, hogy mire figyeljenek: Milyen utcákon, tereken haladnak keresztül? Hol kell fordulni, irányt változtatni? Fel kell-e szállni buszra, villamosra stb.? Mire kell közben figyelni, hogy jókor szálljanak le? Figyelmeztessük őket, hogy ebben a játékban nem viheti el őket személyautóval senki, tehát csak a tömegközlekedés járművei jöhetnek szóba.

Miután letelt a belső figyelem ideje, nyissák ki a szemüket, és először kérdezzük meg, ki az, aki a képzelt út végén elérkezett a célig? Van-e olyan, aki út közben eltévedt vagy elakadt valahol, és nem tudja, hogyan kellene tovább jutni?

Majd néhány vállalkozó mesélje el az útját. Arra is vállalkozhat valaki az eltévedtek közül, hogy elmondja, hol és miért akadt el. Egy ilyen helyzetben kitől kérhet egy gyerek segítséget?

 

Sétáljunk az egykori jeruzsálemi Templom körül egy 3D-s animáció segítségével, ami szintén képzeletbeli utat jelent. A film segít abban, hogy elképzeljük a város és a templom nagyságát, arányait, a sikátorok és a templomtér hangulatát.

Elérhető itt: Jeruzsálemi Templom

A hangulatképek után pontosabb képet kaphatunk egy másik 3D-s modell segítségével a templomról: Salamon Temploma

A képen a jeruzsélemi templom modellje (123RF)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-3. Ünnep után

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 16,1–8; Lukács 2,40–52
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Ünnepi emlékek felidézése, éneklés: szívcsend; történet- és Bibliaolvasás, beszélgetés, éneklés: szívcsend

 

Ünnepek után (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati)

Már három hét eltelt karácsony óta, de még mindig bennünk van az ünnepnapok emléke. És nemcsak a szenteste meg a karácsony két napja, hanem az utána következő pihenőnapok és a szilveszter-újév napjai is. Mert valahogy ez az időszak egybefolyik nálunk, egyetlen ünnepi időszaknak éljük meg, amit beszédünkkel is kifejezünk, amikor azt mondjuk: az Ünnepek.

 

Beszélgessünk a gyerekekkel arról, kiben milyen nyomot hagytak az Ünnepek:

Mire emlékeznek vissza szívesen? Van-e olyan, amit jobb lenne elfelejteni?
Mekkora volt nálatok, felétek a nyüzsgés, a ricsaj? Mekkora lett Ünnepek után a csend?
Ti melyiket szeretitek jobban: a nyüzsit vagy a csendet? Melyiknek mikor van itt az ideje?
Nálatok ki az, aki a legjobban kifárad az Ünnepek alatt? Neki miért van szüksége az Ünnepek utáni csöndre, nyugalomra?
Neked, a gyereknek mikor van szükséged csendre, nyugalomra? Hol, miben találhatod meg ezt?

 

Énekünkkel is teremthetünk belső csendet, nyugalmat. Énekeljük el halkan az alábbi, valószínűleg már ismert éneket:

 

Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel.

Forrás, kottával együtt

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Nyoma veszett – Fiú a templomban

1 fájl(ok) 406.88 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-2. Gyerekcsoda

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 2,13–15.19–23; 13,55–56; 18,3; Lukács 2,40–52; Filippi 2,7
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, egzisztenciális, önismereti, kapcsolati, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Beszélgetés csodagyerekekről, Jézus gyerekkoráról; történetolvasás, beszélgetés; énektanulás, felelgető éneklés

 

Csodagyerekek (Verbális-nyelvi, egzisztenciális, önismereti, kapcsolati)

Hallottad már azt a szót, hogy „csodagyerek”? Szerinted mit jelent? Kit nevezhetünk csodagyereknek?

A csodagyerekek már tíz éves koruk alatt felnőtteket meghaladó teljesítményt nyújtanak valamilyen területen. Pl.:

  • A. Mozart 3 évesen vett először hangszert a kezébe, és 5 évesen szerezte első zeneművét.
  • Pablo Picasso korábban tudott rajzolni, mint beszélni, és 9 évesen festette meg első olajképét.
  • Blaise Pascal elől elrejtettek minden matematikai könyvet, hogy inkább nyelveket tanuljon, 12 éves korára mégis felfedezte Euklidesz szinte minden bizonyítását.
  • William James Sidis 6 éves korában 8 nyelven beszélt, 9 évesen felvették a Harvard Egyetemre, ahol 16 évesen dicsérettel diplomázott. Eleinte matematikaprofesszorként dolgozott, de aztán visszavonultan élt, elrejtőzve a nyilvánosság elől.

Kép: 123RF

Egy csodagyereknek azért nem könnyű. Könnyen rásütnek valamilyen bélyeget, csúfolják, vagy azt mondják rá, hogy olyan „magának való”.
Kire szoktak ilyet mondani? Hallottátok már ezt a kifejezést?

 

Vajon Jézus is csodagyerek volt? Már kisgyerek korában kitűnt valamivel? Tett akkor is csodát? – Ezeket a kérdéseket mind nyugodtan feltehetjük. Számos legenda övezi a gyermek Jézus alakját. Az egyik pl. az 5 éves Jézusról szól, aki egy patak partján játszott, és 12 verebet formált agyagból. Mivel épp szombat volt, panaszt tettek ellene az apjánál. József felelősségre is vonta Jézust, ám ő csak tapsolt, az agyaggalambok pedig életre keltek és elszálltak. Másik történet szerint a gyermek Jézus már az egész ABC-t ismerte, mielőtt azt neki tanították volna.

Forrás: Tamás elbeszélései Jézus gyermekkoráról

A Biblia keveset árul el Jézus gyermekkoráról. Első éveit a családjával menekültként Egyiptomban töltötte, ahonnan Heródes halála után Názáretbe költöztek (Máté 2,13–15.19–23). Lukács evangéliuma ennyit árul el a hazatérés után kisgyerekkoráról: „A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta.” (Lukács 2,40)

Majd ezután következik a bővebb híradás: A tizenkét éves Jézus a szüleivel Jeruzsálembe megy a páska ünnepére (Lukács 2,41–52).

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Csak egy fiú

1 fájl(ok) 397.69 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

02-1. Ünnepről ünnepre

,
Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, kép, galéria, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 23,14–17; Zsoltárok 122,1–4; 127,1–2
  • Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti
  • Tevékenység: Zenehallgatás, éneklés, az egyházi év ünnepeinek áttekintése, beszélgetés, naptárkészítés; a bibliakorabeli zsidóság ünnepeinek áttekintése, zsoltártanulás, felelgető éneklés; történetolvasás, beszélgetés; zsoltárdicséret, képek megtekintése Jeruzsálemről

 

Húsvétig tart a karácsony (Zenei-ritmikus, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Biztosan sokan ismerik – felnőttek és gyerekek egyaránt – azt a svéd karácsonyi éneket, ami Tótfalusi István fordításában és Kaláka együttes zenéjével vált hazánkban igazán ismertté. Első versszaka így szól:

 

Itt a karácsony már,
és itt a karácsony már,
és húsvétig tart a karácsony!
Itt van a húsvét már,
és itt van a húsvét már,
és karácsonyig tart a húsvét!

 

Énekelve megtaláljuk a Kaláka együttes lemezén (17.02–18.03 között): Szabad-e bejönni ide Betlehemmel? (kattints a címre)

Az ének arról szól, hogy a két kiemelkedően nagy ünnepünk közötti időszakot is úgy éljük meg, mintha az az ünnepekhez, az ünnepek által határolt időhöz tartozna. Hogy nem csupán elméleti feltételezésről van szó, azt saját családunkban is megtapasztaltuk, mikor kicsi lányunk már tavasszal többször kifejezte, mennyire izgul a karácsony (!) miatt, vagy amikor a tél folyamán, farsangi időben is újra és újra azt dúdolgattuk, hogy „húsvétig tart a karácsony”.

 

Figyeljük meg a naptárban, hogy milyen időszak telik el ünnepek szempontjából a karácsony és a húsvét között. Néhány kiemelkedő ünnepnap és szakasz az egyházi évben, illetve népszokásokban (a római katolikus és részben a protestáns egyházakban is):

  • karácsony: december 25–26. (a téli napforduló után)
  • szilveszter: december 31.
  • újév: január 1.
  • vízkereszt: január 6.
  • évközi idő (népszokásban: farsang): vízkereszttől hamvazószerdáig
  • hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap
  • nagyböjt: hamvazószerdától húsvétig – 40 napos előkészületi, bűnbánati időszak
  • nagyhét: húsvét előtti hét: virágvasárnap, …nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat
  • húsvét: mozgó ünnep, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap és hétfő

Évkör forrása

 

A két kiemelkedő (fő) ünnep ebben az időszakban valóban a karácsony és a húsvét, ami átfogja a Krisztus születésétől haláláig és feltámadásáig tartó időszakot. Ezért is szoktuk ilyenkor elővenni a Jézus életével és munkálkodásával kapcsolatos történeteket. (Harmadik kiemelkedő ünnepünk a pünkösd, húsvét utáni 50. napon, amikor keresztényként a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük.)

Beszélgessünk arról, mi az, amit Jézus életéről tudnak a gyerekek?
Melyik a kedvenc Jézus-történetük? Miért?
Melyikkel vagy milyen történettel szeretnének találkozni az idén?
Mivel készülhetnek már most, az év elején a húsvétra, a feltámadás ünnepére?

 

Az új évre készülődve, naptári áttekintés gyanánt elkészíthetjük a gyerekekkel az egyházi évkör makettjét. Legegyszerűbb megoldás, ha egy papírtányérra rajzoljuk és írjuk fel a főbb pontokat, szakaszokat.

Kép forrása leírással, modellrajzzal

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Miklya Luzsányi Mónika: Pirkadat Jeruzsálem felett – Utak Jeruzsálembe

1 fájl(ok) 404.77 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.

09-1. Túlélés testvérmódban

,
Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
  • Bibliai történet: 1Mózes (41,47–49.53–57) 42–45 (46–47); Példabeszédek 15,17
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, természeti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Konszenzusvita: túlélőkészlet összeállítása értéksorrendben; bibliai történet megismerése, beszélgetés: József és testvérei újra találkoznak; kreatív írás, dramatikus játék feladatok a mai média eszközeivel, különböző nézőpontból

 

Túlélőkészlet (Kapcsolati, természeti, egzisztenciális)

Mostanában gyakran hallunk híradást katasztrófákról, háborúkról, mintha a világ egy veszélyes hellyé vált volna a számunkra. Sokszor a filmek, játékok is ezt sugallják, de amikor hirtelen valósággá válik, már késő rá felkészülni. József sem a szűk esztendők beköszöntével kezdte az ország felkészítését, hanem még a jómód idején, amikor „megszámlálhatatlan” sok gabona termett (1Mózes 41,49). A gyerekek nyitott szemmel és füllel élnek, ők is érzékelik a veszélyeket, és szeretnének rá felkészülni, amennyire tőlük telik. Egy hittanóra, ifjúsági alkalom keretébe annyi fér bele, hogy beszélünk a problémákról, nem a szőnyeg alá söpörjük, és egy-egy játékos feladat során megosztjuk egymással a gondolatainkat, érzéseinket.

Kis csoportokban helyezkedjenek el a gyerekek egy-egy asztal körül, és képzeljék el, hogy szükséghelyzetre készülve túlélőkészletet állítanak össze tartós élelmiszerből (ami hosszabb időre is jól raktározható). Először minden csoporttag írja össze, ő mit tenne egy ilyen túlélőkészletbe. Majd beszéljék meg, ha kell, vitassák meg maguk között, melyik a legfontosabb, fontosabb vagy kevésbé fontos, és állítsanak össze egy közös listát, amin fontossági sorrendben szerepel tíz különböző alapélelem. Ha elkészültek, a kis csoportok képviselői olvassák fel a listáikat, majd ezek alapján készítsünk egy közös listát a készletbe kerülő legfontosabb élelmiszerekről. Mi került az „élelempiramisunk” csúcsára?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Ősatyák és gyermekek menüpont alatt.

04-1. Ézsau vagy Jákób?

,
Életkorok:  felsős, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Bibliai történet: 1Mózes 25,20–34; 27,1–45
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Feleletválasztó ön- és társismereti játék, beszélgetés a testvérekről; bibliaismeret: történet a két testvérről

 

Széna vagy szalma? (Kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Alkossanak a gyerekek párokat szabadon. Így valószínűleg olyanok kerülnek párba, akik jól ismerik egymást. De vajon ismerik-e egymást eléggé? Miben hasonlítanak, miben különböznek? A közös vagy az eltérő vonásokból van-e több bennük? Erre villant rá játékosan az alábbi ön- és társismereti játék.

A párok üljenek le egymás mellett vagy egymással szemben. A játékvezető (pedagógus) feltesz egy eldöntendő kérdést, amire az egyik szóval lehet válaszolni. A kérdésre adott választ mindenki gyorsan eldönti magában, majd jelre (pl. taps) egyszerre mondják ki a gyerekek a válaszaikat. A párok figyelik egymást, és papíron vezetik, hány közös és hány eltérő válaszuk van. Végül egyeztessük, melyek a több közös, illetve több eltérő válasszal rendelkező párok.

A kérdések lehetnek pl.:

  • Széna vagy szalma?
  • Alma vagy körte?
  • Füge vagy datolya?
  • Kifli vagy zsemle?
  • Paradicsomleves vagy tökfőzelék?
  • Sült csirke vagy birkapörkölt?
  • Fazék vagy tepsi?
  • Jégkrém vagy fagyi?
  • Őz vagy kecske?
  • Rigó vagy bagoly?
  • Folyó vagy tenger?
  • Vihar vagy szélcsend?
  • Homok vagy szikla?
  • Ház vagy sátor?
  • Bringa vagy roller?
  • Labda vagy könyv?
  • Gitár vagy dob? Stb.

 

Melyik párnak van a legtöbb közös válasza? – Őket nevezhetjük akár ikertestvéreknek.

Melyik párnak van a legtöbb eltérő válasza? – Őket minek nevezhetjük?

Előfordul-e a testvérek között is, hogy nagyon hasonlítanak egymásra vagy nagyon különböznek egymástól? Kinek van erről saját tapasztalata? Meséljen róla.

 

Testvérharc (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izsák az apja, Ábrahám mellett nőtt fel, és megtanult tőle mindent, amit egy pásztornak, pásztorcsalád fejének tudni kell. Megtanulta a nyájak gondozását, terelését, hol terem fű, rágcsálni való még száraz évszakban is, merre van kút, forrás, hol lehet találni a mélyben vizet. Megtanulta, mivel jár az esős és száraz évszakok váltakozása, mit kell tenni hosszan tartó szárazság idején. Megtanulta, hogy Isten adja a jó és a rossz időt, és megtanult hosszan várakozni is. Negyven éves volt már, amikor apja feleséget szerzett neki, nem is akármilyet. Rebeka a messzi Háránból, Ábrahám rokonságából származott, és Ábrahám Isten vezetésére bízta a lánykérést is. Isten pedig jól választott: Izsák és Rebeka megszerették egymást.

Igen ám, de Isten próbára tette őket is. Vajon igaz-e a szeretetük? Kitartanak-e hosszan egymás mellett gyermek nélkül is? Bíznak-e Istenben, hogy nem feledkezik meg ígéretéről, amit még Ábrahámnak tett? Hogy nagy néppé teszi, megsokasítja utódait. Amihez ugye Rebekának is fiút kellene szülni. De Izsák kitartott ebben is. Húsz éven át könyörgött Istennek a feleségéért, végül az Úr engedett. Rebeka gyermeket fogant, s ha már a gyermek ajándék, rögtön kettőt kapott. Két fiú fészkelődött, tusakodott a méhében. Néha olyan fájdalmai voltak, hogy Istenhez fordult: mire vélje ezt. A „mennyei ultrahang” nem hagyta válasz nélkül: két fiút hordoz, akik már most azon vívnak, ki az erősebb. Így lesz ez később is: A két fiú két nemzet atyja lesz, és az egyik nemzet erősebb lesz, uralkodni fog a másikon. De hogy melyik is lesz az pontosan, azt nem árulta el.

Már a szüléskor kiderült, az „előrejelzés” mennyire igaz. Az első fiú, aki világra jött, vöröses volt, és szőrös, mint a daróc (durva gyapjúszövet). Ezért Ézsau lett a neve. Világra jött a testvére is, és a kezével Ézsau sarkába kapaszkodott, le ne maradjon. Ezért lett Jákób (csaló) a neve. Ahogy növekedtek, a köztük lévő különbség csak erősödött.

Ézsau vadászathoz értő, szabadban élő ember lett, Jákób viszont sátorlakó pásztor, mint apja és minden őse. Ézsau naphosszat a mezőt járta, Jákób szeretett sürgölődni a sátrak és aklok körül. Sőt, szeretett főzni is. Egyszer épp lencsefőzeléket főzött, amikor Ézsau holtfáradtan megérkezett a mezőről. Már messziről érezte az ínycsiklandó illatot, és hirtelen rátört az éhség. „Hadd egyem kicsit!” – kérte Jákóbtól. „Mit adsz érte? Tán az elsőszülöttségi jogodat is?” – ugratta Jákób. „Miért ne, mire jó az nekem a vadonban?” – felelte Ézsau. „Esküszöl?” – csapott le a lehetőségre Jákób. „Esküszöm, csak add már!” – kapott Ézsau a tál után.

Mit gondoltok ezek után, melyikük lehetett Izsák, és melyikük lehetett Rebeka kedvence?

Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd beszéljük el az áldás megszerzésének és következményének történetét is (1Mózes 27).

Kép forrása

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Ősatyák és gyermekek menüpont alatt.