Üzenet – Téma:

* Jézus könyörül a betegeken.

Előzmények:

Kapernaumban az Úr Jézus feltámasztotta a halálból Jairus leánykáját. Jairus háza felé tartva, útközben egy beteg asszony megérintette Jézus ruháját, és meggyógyult.

Történet:

Amikor az Úr Jézus eljött Jairus házából, két vak csatlakozott hozzá, és ezt kiáltotta: „Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!”

Ha egy zsidó Dávid Fiáról beszélt, mindig a Messiásra, a Szabadítóra gondolt, aki Dávid házából fog származni.

Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?”

Habozás nélkül azt felelték: „Igen, Uram!”

Az Úr Jézus ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: „Legyen a ti hitetek szerint!” Erre megnyílt a szemük, és láttak.

Jézus erélyesen rájuk parancsolt, hogy senkinek se mondják el a történteket. De a vakok annyira hálásak voltak gyógyulásukért, hogy nem tudtak róla hallgatni. Elvitték Jézus csodatévő hatalmának a hírét az egész vidéken.

Itt megint azt látjuk, hogy a hit a kapocs a két vak nyomorúsága és Jézus hatalma között. Gyógyulásuk nem a hitük miatt történt, hanem válasz volt hitükre.

Amikor ezek mentek kifelé, egy embert hoztak be a házba, aki néma* volt, mivel megszállta az ördög.

Az Úr Jézus kiűzte, azaz megparancsolta a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki belőle. A néma megint tudott beszélni.

Itt valójában nem gyógyításról van szó. A hitnek sem volt benne szerepe. Itt Isten Fia és az ősellenség, a Sátán közti harcot látjuk. Az Úr Jézus mindig győztesként kerül ki ebből a harcból.

Az emberek elcsodálkoztak, és ezt mondták egymásnak: „Sohasem láttak még ilyet Izráelben!”

De a farizeusok másként gondolkodtak erről. Megvetőleg azt mondták: „Az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket.” Szerintük tehát Jézus a Sátán hatalmát használta fel arra, hogy kiűzze az ördögöket. Ez természetesen nem lehet: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul” – mondta máskor Jézus (Mt 12,25). A farizeusok nem tagadhatták le a csodát, mégsem akarták Jézus hatalmát elismerni. Ezért követték el azt a bűnt, hogy Isten nagy munkáját ördögi műnek nevezték. Amit állítottak, az a Szentlélek munkájának káromlása volt.

Jegyzet:

Néma – A görög szövegben itt „kófos” áll, ami egyaránt jelent süketet, némát, de süketnémát is. Mindenesetre ez az ember nem tudott beszélni, és valószínűleg nem is hallott.
A gyermekeket fel kell világosítani arról, hogy a mai némák és süketnémák nem ördögtől megszállottak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 107:1; 146:6; 157; 300:2; 460:4
Jertek, énekeljünk: 68:2.5; 75:1.3; 247:1
Harangszó: 24:1.4–6; 31; 37:1
Dicsérjétek az Urat!: 35:2.5; 87:1; 163:1
Erőm és énekem az Úr: 18:1–2; 74:2; 110

Megjegyzés:

Az Úr Jézus könyörül – Jézus egyik tulajdonsága könyörületessége, szánalma. Lásd többek közt: Mt 9,36 (249. lecke); vagy ahogy a naini özvegyet megszánta, aki temetőbe kísérte a fiát (Lk 7,13 – 238. lecke)! Az Ószövetség is sokat szól Isten irgalmáról. Gondoljunk csak a Zsolt 103,13-ra: „Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz.”
Jakab apostol pedig azt írja: „…igen irgalmas és könyörületes az Úr” (Jak 5,11).
Éppen ennek az isteni tulajdonságnak ismerete készteti a keresztyén embert arra, hogy nyomorúságában Istenhez kiáltson, aki őt Krisztusért meghallgatja és megsegíti. Ezért a Biblia Istene teljesen más, mint bármelyik vallás istene. Allah például nem ismer könyörületet. Cselekedeteid megméretnek, és ha a mérleg nyelve csak egy millimétert is rossz irányba billen, akkor a menny bezárul.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Szánalom, együttérzés, könyörület, segítő részvét emberi kapcsolatainkban és az élő környezetünkhöz való viszonyunkban. Beszélgetés, életjátékok. (** ***)
• A keresztyénség istenképének összehasonlítása más vallások istenképével a könyörületesség szempontjából. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A bibliai történet dramatizálása a párbeszéd alapján. (**)
• Bibliai párbeszéd kifejező, hangjátékszerű olvasása. (***)
• Dramatizált mai élethelyzetek a könyörület, segítségnyújtás témaköréből. (** ***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia és egészségtan / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Érzékszerveink. A látás, hallás, tapintás szerepe a tájékozódásban. Tájékozódó-játékok. (** ***)
• A szem és gyakori betegségei. A szembetegségek gyógyítása, a vakság. A vakság, mint népbetegség egyes országokban. (***)

Testnevelés

• „Szembekötősdi” típusú fogó- és egyéb mozgásos játékok. (**)

Vázlat:

2 vak
„Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!”
kérdés: „Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?”
„Igen, Uram!”
gyógyulás

megszállott – süketnéma
farizeusok lebecsülése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Jézus hatalma erősebb a Sátánénál.
* Jézus a Szabadító mindenféle megkötö­zöttségből.
* A megszabadítottak feladata a szabadulás örömhírének hirdetése.

Előzmények:

Az Úr Jézus tanítványaival este hajóra szállt a Galileai-tengeren, hogy átkeljen a túlsó partra. Heves vihar tört ki, a hajók majdnem elsüllyedtek. Jézus lecsendesítette a vihart, és tanítványai szemére vetette kicsinyhitűségüket.

Történet:

Megjegyzés: A Márk és Lukács írása szerinti evangéliumok alapján mondjuk el a történetet, s ezekben csak egy megszállottról van szó. Máté szerint azonban volt még egy másik is.

Miután a vihar elállt, a hajók átkeltek a Galileai-tenger túlsó partjára. Közben nappal lett. Decapolis* területén kötöttek ki, ott, ahol tíz város volt. Az egyik azok közül Gadara, lakóikat gadarénusoknak nevezték. Egy másik városka volt Geresa, az ott lakókat meg geresénusoknak hívták. (Károli fordítás)

Amikor az Úr Jézus kiszállt a hajóból, egyszer csak elé futott egy ember. Mezítelen volt, kiáltozott, és kővel vagdosta magát. Megszállott volt, akit a Sátán, az ördögök fejedelme kerített hatalmába egy tisztátalan lélek által. Látjuk, hogy ő milyen kegyetlen gazda! Az a szerencsétlen ember sírboltokban lakott, s olyan vad és erős volt, hogy összetörte a bilincseket, és szétszaggatta a láncokat, melyekkel többször is megkötözték. Senki sem tudta megfékezni, senki sem mert a közelébe menni.

A megszállott már messziről meglátta Jézust. Tisztelettel és félelemmel közeledett hozzá, nem úgy, mint egy közönséges halandóhoz.

Jézus ráparancsolt a tisztátalan lélekre, amely az embert fogva tartotta: „Menj ki, tisztátalan lélek ebből az emberből!” Ezért hajózott hát az Úr Jézus a tenger túlsó partjára! Hogy ezt a szerencsétlent megszabadítsa.

Az ember leborult Jézus előtt, és hangosan kiáltotta: „Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos Isten Fia? Az Istenre kényszerítelek (azaz kérlek mindenre, ami szent), ne gyötörj engem!” A Gonosz számára természetes, hogy kínozza az embert, de attól fél, hogy őt meggyötörjék. Retteg, hogy a gyötrelmek helyére kell jutnia.

Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Nem mintha nem tudta volna, kivel van dolga, de azt akarta, hogy szolgáltassa ki magát a tisztátalan lélek.

Az így felelt: „Légió* a nevem, mert sokan vagyunk.” Ebből kitűnik, hogy az ördögök olyanok, mint a katonák: állandóan hadat viselnek Isten, Isten Fia, az evangélium, s azok ellen, akik Istent őszintén szolgálják. Ellenük kell Isten gyermekeinek állandóan harcolniuk (Ef 6,12).

Alázatosan kérték tehát a tisztátalan lelkek, hogy Jézus ne űzze el őket arról a vidékről. A hegyoldalban, a víz mellett mintegy kétezer disznóból* álló nyáj legelt. Kérték, hadd menjenek a disznókba. Tehát nem egy másik emberbe, hanem tisztátalan állatokba. Jézus ugyanis sohasem engedte volna meg, hogy megint egy embert kerítsenek hatalmukba. S az, hogy a disznókba mennek, az ottani lakosságot kegyetlenül károsítja, amint látni fogjuk…

Jézus beleegyezett. Így a gadaraiak láthatták, hogy a gonosz hatalmak milyen kegyetlenek és könyörtelenek. A tisztátalan lelkek kijöttek az emberből, és beköltöztek a disznókba. Azok megvadultak, a meredekről a tengerbe rohantak, és belefulladtak a vízbe.

A disznópásztorok a városba futottak. Mindenfelé újságolták a hírt.

A város és a környék lakói, egész biztosan a disznók gazdái, kijöttek, hogy lássák, mi történt. Közben a tisztátalan lelkektől megszállott ember felöltözve ült Jézus lábánál, és eszénél volt. Amikor az emberek ezt meglátták, megteltek tisztelettel Jézus hatalma miatt. A pásztorok még egyszer elmondták, hogyan történt a dolog a megszállottal és a disznókkal.

A gadaraiak Jézust okolták a disznók elvesztése miatt, és tisztelettel bár, de kérték, hogy távozzék el a határukból. Talán attól is féltek, hogy még több büntetés éri őket bűnös életük miatt. Az ördögök pedig elégedettek lehettek, hogy az embereket távol tudják tartani Jézustól.

Az Úr Jézus engedett a kérésnek, és elindult a hajóhoz. A megszabadult ember kérlelte, hadd mehessen vele. Legszívesebben örökre Szabadítója mellett maradt volna. De Jézus mást tanácsolt: Menjen haza az övéihez, és vigye hírül nekik, milyen nagy dolgot tett vele az Úr, és hogyan könyörült meg rajta.

Az ember engedelmeskedett. Mindenkinek elmondta, hogyan szabadította meg őt Jézus a tisztátalan lelkektől. Nem a Sátán többé a gazdája – szereti Jézust, az Isten Fiát!

Az Úr Jézus pedig átkelt a hajón a túlsó partra, ahol Kapernaum városába ment.

Jegyzetek:

Decapolis – A Tízváros vidéke (deca = tíz; polis = város), görög városállamok, melyek együtt városszövetséget alkottak. Ezek a városok, északról dél felé, a következők voltak: Damaszkusz, Hipposz, Abíla, Canatha vagy Kenath, Gadara, Szkitopolisz, Dion, Pella, Geresa és Filadelfia. Damaszkusz kivételével részben Jezréel síkságán, részben a Jordánon túli vidéken voltak. (Lásd még a 256. lecke térképét!) Lakosságát, a régi szír várost kivéve, jórészt görögök alkották, így a vidék független terület volt.
Virágzott a hellénizmus, sok ott lakó zsidó később görög szokásokat vett át. A városok három fontos kereskedelmi út mellett feküdtek. Szövetséget alkottak, így erőteljesebben tudtak fellépni a sok rablóbanda ellen, melyek a vidéket fosztogatták. Heródes Antipász volt a terület negyedes fejedelme.

Légió – A római hadseregben egy légió kb. 6000 emberből állt. A Mt 26,53-ban tizenkét légió angyalról van szó.

Disznók – A zsidó étkezési törvény szerint a disznó tisztátalan állat, a többi olyan állattal együtt, amely hasított körmű ugyan, de nem kérődzik, mint pl. a teve, a nyúl és a hörcsög (lásd 5Móz 14). Hogy a gadaraiak földjén disznókat tenyésztettek, az azt mutatja, hogy ott pogány emberek éltek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 68:1; 210:1–2.4–5.9; 298:2.4; 461:1–5
Jertek, énekeljünk: 127; 153; 198
Harangszó: 24:1.5–6; 37; 47; 48
Dicsérjétek az Urat!: 51; 55; 83:2; 159:1.3
Erőm és énekem az Úr: 18:1–2; 38; 65; 82; 128

Megjegyzések:

A Sátán hatalma korlátozott – Hatalmát ne becsüljük le, de túl se értékeljük! A megszállott viselkedéséből látjuk, mekkora ereje van, a légiónyi tisztátalan lélek kiűzéséből pedig Isten hatalma lesz nyilvánvaló. A gonosz hatalmakkal szemben Jézus nevét kell segítségül hívni. Nagy szükség van arra korunkban, hogy a Gonosz tevékenységére figyelmeztessük az embereket. Okkultizmussal és sátánizmussal naponta találkozunk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Új vallási jelenségek: az okkultizmus, sátánizmus és veszélyeik. (***)
• A drogok (alkohol, kábítószer, cigaretta, stb.), függőséget okozó szerek, tevékenységek hatása a személyiség fejlődésére, a társadalomba való beilleszkedésre. A függőség kialakulása, veszélyei és a védekezés lehetőségei. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Példamese megismerése Exupéry: A kis herceg c. meseregényéből. A majomkenyérfák története – csírájában elfojtani a gonoszt. (***)
• Monológ vagy párbeszéd írása a bibliai történethez kapcsolódva. (***)
• Élethelyzetek játéka a bibliai történethez vagy mai életünkhöz kapcsolódva: az evangélium hirdetése témakörében. (***)

Vázlat:

A Galileai-tenger
Tízváros
A gadaraiak földje – megszállott
– tisztátalan lélek (Sátán)
„Mi közöm hozzád, Jézus,
a magasságos Isten Fia?”
Légió
2000 disznó – tenger
szabadulás – „evangélista”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

A gonoszok és igazak kiválogatása.

Előzmények:

A 243. leckében kettőt tárgyaltunk a mennyek országáról szóló hét példázat közül, melyeket az Úr Jézus a tanítványainak mondott: „Az elrejtett kincs” és „az igazgyöngy” példázatát.

Példázat és magyarázat:

A mennyek országát az Úr Jézus a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz* hasonlította, mely mindenféle halfajtát összegyűjt. Amikor megtelik, a halászok kivonják a partra. Aztán leülnek, és a jó halakat edényekbe (kosarakba, hordókba) gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják.

Így lesz a világ végén (azaz az utolsó napon, az ítélet napján) is; eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat (azokat, akik nem tisztelték Istent) az igazak (akik őszintén tisztelték Istent) közül, (azaz külön teszik). Az gonoszokat a tüzes kemencébe* (azaz a pokolba) dobják; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.

Ez a rövid példázat nagyon érthető volt a tanítványok számára. Egy részük ugyanis halász volt. Gondoljunk Péterre, Andrásra, Jakabra és Jánosra! Iskáriótes Júdás kivételével, aki Júdeából származott, a többiek a Galileai-tenger környékén laktak.

A példázat jelentése majdnem azonos „A búza és a konkoly”-éval (lásd Jézus arról szóló magyarázatát a Mt 13,36–43-ban; 241. lecke). Ez a példázat nem „emberhalászat”-ról szól, ahol az evangélium a „háló” és a tanítványok az „emberhalászok” (lásd Mt 4,19; Mk 1,17 és Lk 5,10; 227. lecke). Itt az ítéletnapról van szó.

A példázatbeli halászok munkája az angyalok ítéletnapi munkáját példázza. Az emberek utolsó napon való összegyűjtése az angyalok feladata. Ők válogatják ki azokat, akik őszintén tisztelik az Urat, és azokat, akik nem tisztelik.

A kerítőhálóban hitvány és jó halak vannak együtt. Ugyanígy az egyházban is az „igazak” (a hívő keresztyének) között vannak „gonoszok” (képmutatók, névleges keresztyének). Figyeljünk csak arra, hogy a gonoszokat válogatják ki „az igazak közül”! Tehát a gonoszok vannak az igazak között, és nem fordítva.

A kiválogatás a „világ végén” történik majd, és nem előbb. Tehát nem helyes már most ezt a kiválogatást a gyülekezetben végrehajtani. De ne reméljük, hogy a háló jó halakkal lesz majd tele! A kiválogatás után a hordók telnek meg majd jó halakkal. Azokban nem lesz már egyetlen hitvány sem.

A példázatban az Úr Jézus nem nevezte meg azt a helyet, ahova a gonoszokat dobják. Csak a magyarázatban szólt a „tüzes kemencé”-ről. Ez a poklot jelenti. Örök nyomorúság és kín lesz a része a gonoszoknak, akik az igazak közt élnek. Ott a „gonoszok” sírnak és a fogukat csikorgatják, de nem azért, mert bánják bűneiket, hisz akkor már az túl késő lenne, hanem kínjukban, s azért, mert gyűlölik Istent és az Ő Fiát.

Megjegyzés: Olvassuk el ezzel kapcsolatban a Jel 20,11–15-öt, mely az utolsó ítéletről szól!

Miután elmondta a példázatot és annak magyarázatát, az Úr Jézus megkérdezte tanítványaitól: „Megértettétek mindezt?” A „mindez”-zel Jézus nemcsak erre a példázatra célzott, hanem az előzőekre is, melyek a mennyek országáról szólnak. Ezzel a kérdéssel azt bizonyította, hogy számára sohasem volt túl terhes, hogy a tanítását közelebbről is megmagyarázza. Így kell nekünk is türelmesen megismertetni az evangéliumot a gyermekekkel.

A tanítványok azt felelték: „Igen.”

E válasz után az Úr Jézus egy rövid példázatot mondott a „gazdá”-ról. A tanítványok elegendő tanítást kaptak a témáról. Rabbijuk megdicsérte őket: „írástudók, akik tanítványaivá lettek a mennyek országának.”

Ezért hasonlította őket „gazdá”-hoz (birtokoshoz, akinek szántóföldjei, szőlője, jószága stb. van. Vö. többek közt a Mt 20,1-gyel, ahol szőlősgazdáról van szó.) A gazda „éléskamrájából” „újat és ót” hoz elő. Ennek és az előző évnek a termése (gondoljunk az élelem elraktározására, a bor tárolására) arra szolgál, hogy őt, családját és vendégeit ellássa. Nem lenne helyes, ha azok a csűrben vagy a borospincében maradnának. El kell fogyasztani azokat.

A tanítványok feladata: Jézus apostolaiként („küldötteiként”) tegyék hasznossá, amit tőle kaptak. Itt különösen arra a feladatra kell gondolnunk, melyet később bízott rájuk: hirdessék az evangéliumot az egész világon (Mk 16,15). Nemcsak az ószövetségi iratok alapján kell szólniuk, hanem főleg mindarról, amit Mesterüktől hallottak és láttak, és az ígéretek beteljesedéséről, ti., hogy Jézus Krisztus a Szabadító.

Miután Jézus elmondta ezeket a példázatokat, továbbment „onnan”, valószínűleg Kapernaumból, a „házból” (lásd Mt 13,1.36).

Kiegészítés: (Lásd még a Lk 4,14–30-at: 226. lecke!)

Jézus azután elment „hazájába”, Názáretbe, ahol a zsinagógában tanította az embereket. Tanítása hatással volt rájuk, de nem pozitív módon. Azt kérdezték magukban, honnan van benne ez a bölcsesség és ez a csodatevő erő? Hiszen Ő az ácsnak (Józsefnek) a fia, mondták egymásnak, Mária az anyja, testvérei pedig Jakab, József, Simon és Júdás. És a nővérei is a városukban laknak. Ugyan honnan van akkor benne mindez? És megbotránkoztak benne. Az ugyanis lehetetlen, hogy ilyen alacsony származású valakinek ilyen különleges, Istentől származó tehetsége legyen, gondolták. Az Úr Jézus tudta, hogyan vélekednek róla, és azt mondta: „Sehol sem vetik meg a prófétát, csak saját hazájában és a maga házában.” Az Úr Jézus nem is tett Názáretben sok csodát a hitetlenségük miatt.

Jegyzetek:

Kerítőháló – A Genezáret-tó halászai többféle hálót használtak. Ezek részletes leírását lásd a 227. lecke (A csodálatos halfogás) Jegyzeteiben!

Tüzes kemence – A pokol más nevei „kénnel égő tűz tava” (többek közt Jel 19,20), „tüzes és kénes tó” (Jel 20,10) és a „tűzzel és kénnel égő tó” (Jel 21,8). A „pokol” szó a „gyehenna” szóból származik, ez pedig a Jeruzsálemtől délkeletre fekvő „Gé-Hinnóm”-ból – Hinnóm völgyéből. Itt áldozta fel Áház és Manassé király a gyermekeit Moloknak. Később odahordták a szemetet, és ott elégették. Szüntelenül égett benne a tűz.

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2; 40:2; 235:1–3; 236:1.3.5
Jertek, énekeljünk: 228; 253
Harangszó: 40:3; 48; 52:1.4
Dicsérjétek az Urat!: 9; 51:2–3; 53:1.4; 83:3; 158
Erőm és énekem az Úr: 52;121
Ó és Új 111 ének: 74:1 és 10

Megjegyzés:

A gonoszok és igazak kiválogatása – Helyes, ha rágondolunk, és elmondjuk, hogy a gonoszok az igazak közt élnek, sokszor anélkül, hogy fel lehetne ismerni őket. Majd csak az ítélet napján derül ki, kik Isten gyermekei és kik nem. A mennyek országában, sajnos, mindkét csoport megtalálható. Az igehirdetés a „Jézus Krisztus gyülekezetéhez” kell, hogy szóljon, tehát a gyülekezet minden tagjához, ezért nem szabad arra gondolni, hogy közöttük vannak olyanok, akiknek semmi közük Krisztushoz. Ebben a példázatban az Úr Jézus világosan megmondja, hogy a kiválogatás majd az ítélet napján fog megtörténni. Gyümölcséről lehet megismerni a fát; legtöbbször a hit és megtérés gyümölcseiről tudható meg, hogy valaki igaz-e vagy sem.
Isten mindenkinek felkínálja a kegyelmet, de nem mindenki üdvözül. Ezért kell, hogy minden igehirdetésben elhangozzék a megtérésre való felhívás.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Önvizsgálat, önismeret: Önjellemzés szóban vagy írásban, jó és rossz tulajdonságok szétválasztása. (***)
• Csoportbeszélgetés: Hogyan segíthetünk társainknak jellemhibáik felismerésében, leküzdésében? Példák a gyerekek életéből. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Halászat az ókorban és ma. A halászat módjai, halászhálók. A halászat és a horgászat különbsége. Horgászmódok. (***)

Természetismeret / Földrajz / Biológia

• A hal testfelépítése, élete. Édesvízi és tengeri halfajok. Haltenyésztés. A halak csoportosítása különböző szempontok szerint. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Elbeszélő fogalmazás írása horgászatról vagy halászatról valóságos vagy elképzelt élmény alapján. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Különböző halfajok ábrázolása rajzolással és/vagy festéssel. (***)

Testnevelés

• Fogójáték: Halászfogó. (***)

Vázlat:

példázat: a halászháló
az utolsó ítélet
kiválogatás
– angyalok
– igazak
– gonoszok
tanítványok – feladat: az evangélium hirdetése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

* Az Isten országa lenyűgözően nagy lesz.
* Isten igéje, az evangélium erőteljesen mun­kálkodik.

Előzmények:

Az Úr Jézus a mennyek országáról (Isten or­szágának is nevezik) szóló hét példázat közül kettőt mondott el: A magvető (lásd 240. lecke) és A kon­koly a búza között (lásd 241. lecke) példázatát.

Példázat és magyarázat:

Az Úr Jézus az Isten országát mustármaghoz* és a három mérce lisztbe kevert kovászhoz* hasonlította.

Ezzel azt akarta megmagyarázni, hogyan terjed a mennyek országa az evangélium hirdetése által, és hogy az evangélium mindent áthat, amivel kapcsolatba kerül.

A mustármag nagyon kicsi. Jézus a legkisebb magnak nevezte. Alig egy milliméter átmérőjű. De ha valaki a kertjében elveti, fává lesz, nagyobb minden kerti veteménynél, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.

Az Úr Jézus ezzel azt akarta mondani, hogy Isten országa is ilyen kicsi kezdetben. De hatalmasan kiterjed, évszázadokon át mind az egész földön, mind abban a szívben, amelybe az evangéliumot elvetik.

Óriási bátorítás volt ez Jézus tanítványai számára, ugyanis a tanítványok még nagyon keveset láttak Jézus királyságának elterjedéséből. Ez súlyos próbára tette belé vetett hitüket és bizalmukat.

De még életükben meg fogják látni, hogy Mesterüknek ezek a szavai igazak voltak. Gondoljunk csak a gyülekezet gyors növekedésére pünkösdkor, és röviddel utána (lásd ApCsel 2; 321. lecke).

A mennyek országát az Úr Jézus kovászhoz is hasonlította, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe*, míg végül az egész megkel.

Ezzel a példázattal az Isten országának egy különleges tulajdonságára mutatott rá. Az evangélium hirdetése, mely Krisztusra, a mennyek országának Királyára mutat, csendben és láthatatlanul végzi munkáját, de jó eredménnyel. Gondoljunk itt a Szentlélek erejére és hatalmára.

Vigyázzunk: a kovászt nem száraz lisztbe keverik! A három mérce lisztet először vízzel vagy tejjel tésztává dagasztják. Azután tesznek bele egy darab kovászt. A kovász átjárja az egész tésztát, amíg az megkel. Az ember számára ez azt jelenti, hogy előbb neki is elő kell készíttetnie arra, hogy Isten országához tartozzék.

Az evangélium hirdetése Jézus parancsa, hogy ezzel az embert az Ő országába bevezessék. Ahogy a kovász egyre jobban átjárja a tésztát, ugyanez a hatása az evangélium hirdetésének is.

Újból látjuk, hogyan bátorította az Úr Jézus a tanítványait ezzel a példázattal. Igehirdetésük sohasem lesz hiábavaló. Az Ő országa, éppen úgy, mint a kovász, hosszú idő alatt hatja át a szíveket.

Amikor az asszony a kovászt belekeveri a tésztába, azt azért teszi, hogy ízt és illatot adjon annak. Így tesz az Isten igéje is, hogy egészen áthassa a szívet.

A kovász egyik tulajdonsága, hogy keleszt. A kelesztés élő folyamat. Ugyanígy az evangélium is „élő és ható”, írja Pál apostol a Zsid 4,12-ben.

A kovász is csendben és észrevétlenül működik. A Mk 4,26–29-ben olvasunk ugyan erről a magvetőről szóló (másik) példázatban. Szóljunk róla itt röviden: Az ember elvetette a magot a földbe, azután alszik és fölkel, éjjel és nappal: a mag kicsírázik, sarjad és a növény nő, anélkül, hogy a magvető tudná, hogyan. A föld ugyanis magától terem, először zöld sarjat, azután kalászt, majd érett magot a kalászban. Amikor pedig a termés érett, azonnal lesarlózza, mert itt az aratás.

Ugyanez az eset az Isten országának kovászával is. Hat, anélkül hogy bármit is észrevennénk belőle. De egyszer az egész tészta megkel, és kész arra, hogy kenyeret süssenek belőle: az az ember is, akit az evangélium megérintett, és „megdolgozott”, kész, hogy Isten és felebarátja szolgálatára legyen.

Figyeljünk még arra, hogy maga a tészta alapanyagában nem változik meg! Ugyanaz a szubsztancia marad. Csak a szerkezete alakul át: az erjedő kovászban keletkező gázok hatására megduzzad, megdagad. Új minőség keletkezik. Ugyanígy van az újjászületett emberrel is: ember volta nem változik meg, belül mégis átalakul, belső embere megújul (2Kor 4,16). A folyamat eredménye pedig az, hogy az emberből más „illat” árad. Ezt a környezete is észreveszi. És ő maga? Egészen más embernek érzi magát. Ettől kezdve szent örömét leli abban, hogy Krisztusé.

Kenyérnek lenni Isten előtt, mint amilyenek a szent kenyerek voltak a szent hajlékban és a templomban, ez az újjászületett ember célja. De kovászos kenyérnek lenni, amivel együtt járhat a tüzes kemencében való megpróbáltatás, a megtisztulás ideje is.

Megjegyzés: Látjuk, hogy egy példázat magyarázata nagyon megköveteli, hogy a tanító és a gyermekek képesek legyenek beleélni magukat abba. Ez csak úgy lehetséges, ha „szemléletesen” mondjuk el, és a képeknek helyes lelki tartalmat próbálunk adni. Ne gondoljuk, hogy a gyermekek még nem képesek arra! Hiszen játékukban az „elképzelt” mindig nagy szerepet játszik.

Jegyzetek:

Mustármag – A mustár a keresztesvirágúak („cruciferae”) családjába tartozik. A „sinapis”, meg a „brassica” neméhez sorolják. Termelik, de vadon is előfordul. Főleg a sárga és fehér mustárt termelik a „mustár”-ért. A magot megőrölik, és „mustárt”-t készítenek belőle ízéért és illatáért.
A növény 1,50–4 méterre is megnőhet.

Kovász – Az izráeliták általában kovászos kenyeret sütöttek, így tovább friss maradt. A kovász a kenyérsütéshez használt kelesztőanyag; nyers, erjesztett tészta, liszt és víz erjedésével készült. Ma élesztőt is tesznek bele, ami kissé más, mint a kovász.
Figyelem! A „kovász”-t a Biblia sokszor negatív értelemben használja, mint pl. a Mt 16,6-ban: a farizeusok és szadduceusok kovásza; lásd az 1Kor 5,6–7-et is.

Három mérce – Valószínűleg három ómer. A 2Móz 16,16 említi az ómert, amely egy személy manna-adagja. Egy ómer az éfa tizedrésze. Az éfa száraz áruk mérésekor használt űrmérték. Űrtartalma kb. 36 liter; tehát 3 ómer 3×3,6 liter = 10,8 liter; egy jó vödörnyi.

Énekek:

Református énekeskönyv : 65:1–4; 99:2–3.8; 165:4–5; 215:4; 379:1–2
Jertek, énekeljünk: 163; 171; 177; 184
Harangszó: 40:4; 52:2
Dicsérjétek az Urat!: 8; 24:1; 26; 53:2
Erőm és énekem az Úr: 16; 18:1; 126
Ó és Új 111 ének: 84

Megjegyzések:

Az Isten országa lenyűgözően nagy lesz – A gyermekek nőnek. Ezt nagyszerűn fel lehet használni arra példaként, hogy hogyan növekedik az Isten országa.
A növekedés lehetősége Isten teremtett világának egyik nagy titka és csodája. A hitben való növekedés is kifürkészhetetlen titok, mely csak Isten Lelke által mehet végbe. Ebből a szempontból a mustármagról szóló példázat egyaránt vonatkozik az Isten országa növekedésére és az ember hitének növekedésére. Valójában a kettő ugyanaz, mivel a mennyek országát annak fiai alkotják, akik mind hitben növekedtek.
Az Isten országához való tartozás hatással van az egész életre és minden helyzetre. Nemcsak a vasárnapi vagy időnkénti bibliaórán, hanem a játékban, a barátokkal való érintkezésben, a pénzügyekben stb. is.

Isten igéje, az evangélium erőteljesen munkálkodik – A kovásznak a tésztában való hatása bizonyára beszélgetésre indít. Vizsgáljuk meg a gyermekekkel a kovász különféle tulajdonságait! Rá fognak jönni, hogy ebben is a hit kifejlődésének a magyarázata rejlik. Itt azonban olyan valamiről van szó, ami az ember szívébe, lelkébe jut, ti. Isten igéjéről, az evangéliumról. Az munkálkodik benne. Nagyon fontos tehát, hogy ne zárkózzunk el az ige elől, hanem engedjük be a szívünkbe! Beszélgethetünk minden olyan alkalomról, amikor az igét hallhatjuk vagy olvashatjuk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Államformák jellemzői: a királyság és a köztársaság. Isten uralma, királysága. (***)
• Beszélgetés, történetek a világmisszió munkájáról. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: A példázatok képanyagának magyarázata. (***)

Természetismeret / Biológia

• Maggyűjtemény kiegészítése mustármaggal és egyéb fűszernövényekkel. (***)
• Mustármag fizikai tulajdonságainak vizsgálata. (***)
• Mustármag ültetése, hajtatása, növekedésének megfigyelése. (***)
• A növények növekedési folyamata. (***)

Háztartástan (Technika)

• A pék munkája. A kenyér készítésének eljárásai. (***)
• Anyagvizsgálat: az élesztő, a kovász fizikai tulajdonságai. A kelés, kelesztés jellemzői. (***)
• Kovász készítése, házikenyér sütése. (***)

Vázlat:

Isten országa
– mustármag: kicsiből nagy lesz
– kovász: láthatalanul mindent áthat

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet – Téma:

Hittel hallgassuk Isten igéjét!

Előzmények:

Az Úr Jézust meghívta a farizeus Simon, hogy egyék vele. Egy bűnös nő ment be, könnyeivel öntözte, hajával törölte meg Jézus lábát, aztán megkente kenettel. Jézus beszélt Simonnal, és megfeddte, mivel nem fogadta Őt illően.

Bevezetés:

Az Úr Jézus kiment a házból (Kapernaumban) a tengerpartra (a Galileai-tó partjára). Amikor ott leült, nagy sokaság gyűlt össze körülötte. Ezért beszállt egy hajóba, hogy szóljon azokhoz, akik a parton álltak. Azután példázatokkal* sok mindenre tanította őket az Isten országáról. Öt leckében foglalkozunk ezekkel (240–244. lecke).

A magvetőről szóló példázattal és annak magyarázatával kezdjük. A szántóföldek * Izráelben a domboldalakon voltak. Néhol köves volt a talaj a vékony termőföld alatt. Keskeny út is vezetett a szántóföldeken át vagy azok mellett. Főleg a tövises gyomnövények akadályozhatták a növények növekedését.

Példázat és magyarázat:

Kiment a magvető vetni.*

Vetés közben néhány mag az útfélre esett. Madarak jöttek oda, és fölkapkodták azokat.

Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld. Azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben. Amikor azonban a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.

Megint mások tövisek közé estek. Amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket.

A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit, tehát sokkal többet, mint amennyi mag a termőföldbe esett.

A tanítványok szerették volna tudni, mit jelent ez a példázat. Az Úr Jézus megmagyarázta nekik. Ezt a magyarázatot most az Ő saját szavaival mondjuk el.

A magvető az igét veti. Most Jézus a Magvető, de később majd a szolgái munkálkodnak az Ő országában, és vetik prédikálva az Ő igéjét.

A mag Isten igéje, a Biblia, melyben a termés a csírában van elrejtve. A Mt 13,19 azt mondja, hogy a mag „a mennyek országának igéje”.

A szántóföld, amelyről Jézus szól, a mennyek országa, nem pedig a világ, mint a Mt 13,38-ban. Mondhatjuk úgy is: az emberek szíve az, melyre az ige hull. Ez a szántóföld nagyon különböző lehet: kemény út, sziklás helyek, fölnövő tövisek és végül szerencsére jó föld is. Külsőleg nem sok különbség látszik azokon, akik az igét hallgatják, de az aratás majd megmutatja azt végül.

Az útfélre esett mag: az út, az ösvény, mely a szántóföld mellett vagy azon át visz, kemény. A mag rajta marad. Nem tud meggyökerezni. Föl tudják kapkodni a madarak. Az ige hallgatóira vonatkoztatva ez azt jelenti: ha az emberek a mennyek országának igéjét – Isten igéjét, az evangéliumot, a Biblia szavait hallják, és szívükkel nem értik, jön a gonosz (a Sátán), és elragadja azt, ami a szívükbe van vetve. Természetesen ők is felelősek a hitetlenségükért, de a Sátán az, aki kiragadja az igét. Ne becsüljük le a hatalmát! Főleg a közömbös hallgatókkal foglalkozik. Szinte az orruk elől ragadja el az ige magját. Gyámoltalanul hagyják, hogy elvegye az igét, mely egy életen át előttük van.

A sziklás talajra hullott mag: vékony termőföld takarja a sziklatalajt. A mag ugyan ki tud csírázni, de a gyönge palánták nem tudnak gyökeret verni. Ez azt jelenti: vannak emberek, akik hallják az igét, és azonnal örömmel fogadják. De hitüknek nincs mélysége, ezért nem „gyökerezik meg”. Hitük csak ideig való (ún. „időleges hit”). Ha üldözés vagy nyomorúság támad az ige miatt, azonnal eltántorodnak, az ige magja elszárad. Nem küzdenek többé azért, hogy bemenjenek Isten országába. Talán továbbra is az igazi hívőkre hasonlítanak, de szívükben hitetlenség lakik. (Gondolj a homokra épített házra!)

A tövisek közé hullott mag: a tövisek még nem bújtak elő, amikor a magvető vet. Tehát még nem láthatók. A szántóföldnek ez a része is jónak tűnik. De ez csak látszat. Az ige hallgatói közé tartoznak, ami azt jelenti: hallgatják némelyek az igét, de hagyják, hogy az élet gondjai, a gazdagság csábítása és más kívánatos dolgok – a tövisek, amelyek a magnál nagyobbra nőnek, az ige magját megfojtsák. Számukra tehát az ige meghal. Kihajt, de aztán elsorvad. Így nem termi a hit gyümölcsét. A földi dolgok jobban vonzzák őket, mint a mennyeiek.

Végül a jó földbe hullott mag: a jó föld befogadja a magot. Az kicsírázik, felnő és termést hoz. Ez azokat az igehallgatókat jelenti, akik, amikor az ige a szívükig jut, készek azt hittel befogadni. Ott az a hit gyümölcseit termi („az üdvözítő hit”). A Szentlélek vezetésével fejlődik. A hit mértéke az igazi hívőknél különböző lehet, azért van a százannyi, hatvanannyi és harmincannyi termés. Tehát nemcsak az a fontos, hogy az ige gyümölcsöt termett-e, hanem az is, hogy mennyi a hit gyümölcse. Ezeket a gyümölcsöket a Gal 5,22–23 sorolja föl: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Természetesen minden hívőnek arra kell törekednie, hogy a hit gyümölcseit teljes mértékben megteremje (százannyit).

Mégis vannak, akik kevesebb gyümölcsöt teremnek (hatvanannyit, harmincannyit). De ők nem kevesebbek Isten számára, szintén az Övéi közé tartoznak, még ha hitükkel nem is tudnak többet tenni Isten országában és az Ő Uruk, Jézus Krisztus dicsőségéért.

Nem mindenki fog tehát bemenni az Isten országába, aki hallgatja az igét. De mindig lesznek őszinte hívők, amíg az igét hirdetik, akiknek élete megtermi a hit gyümölcseit.

Jegyzetek:

Példázatok – A példázat tulajdonképpen elbeszéléssé bővített hasonlat, melyben egy hétköznapi esemény vagy kép valamilyen tanítást világosít meg. Jézus nagyon szerette ezt az elbeszélő, oktató formát, legtöbb tanítását példázatokban mondta el.

Szántóföldek – Palesztinában a sivatag és a Judeai-hegyvidék közötti dombok, valamint a Galileai-hegyvidék dombhátai szántóföldek, illetve szőlők voltak. Laza szerkezetű, vulkanikus eredetű talaj tette ezeket termékennyé. Jellegzetes talajtípusa a terra rossa (vörös föld). Ha lehet, mutassunk a gyerekeknek képeket a közel-keleti országok, nevezetesen Izráel szántóföldjeiről!

Vetés – A föld megművelése a vetéshez csak az őszi vagy a tavaszi esőzések idején történhetett, amikor az eső feláztatta a kemény, kiégett talajt. A munka szántással kezdődött, melyet kezdetleges, kerék nélküli, vasheggyel ellátott faekével végeztek, mely elé legtöbbször két ökröt fogtak. A szántó fél kézzel az eke szarvát fogta, és teljes súlyával ránehezedett. A vetőmagot kézzel szórták szét, amit boronálás követett. Előfordult, hogy először vetettek, szétszórták a magot a földre, utána szántották alá azt. A kenyérnek való búzán és árpán kívül vetettek még babot, lencsét, kölest, különböző fűszernövényeket is.

Énekek:

Református énekeskönyv: 65:6–7; 67:3; 164:1; 165:1.4; 172; 174; 377:3
Jertek, énekeljünk: 178; 183:1–2; 184; 209
Harangszó: 40:4; 50:1–2; 52:1–3
Dicsérjétek az Urat!: 76; 88; 94; 97
Erőm és énekem az Úr: 56:1–2; 66:1; 128:1

Megjegyzések:

Hittel hallgassuk az igét – Láttuk a mennyek országa igéjének különféle hallgatói közti különbséget. Vegyük sorra, hogyan hallgassuk az igét! Hallgassuk szívvel, és értsük is! Hallgassuk engedelmesen: tegyük, amit mond! Gondoljunk a kősziklára épített házra (Mt 7,24–25; 236 lecke): okos ember az, aki hallja Jézus beszédeit, és cselekszi is azokat. Lehet hallgatni úgy, hogy az válasz egy kérdésre, az Úr Jézus kérdésére, vajon szeretjük-e Őt, és őszintén akarjuk-e követni. Az ige magvetésére mindig szükség van. Ha eleresztjük a fülünk mellett, nem mondhatjuk, hogy az ige nem jó, vagy nem jól vetették, hanem a szívünk nem volt elkészítve, hogy befogadja, és termést hozzon.
Mutassunk rá a gyermekeknek arra, hogy milyen fontos a jó hallgatás! Ha figyelmesen hallgatjuk az igét, érdeklődéssel olvassuk és tanulmányozzuk, emberileg szólva már sokat elértünk. Mutassunk rá ezzel kapcsolatban, hogyan figyeljünk a hittanórán, az istentiszteleten, a konfirmáció előkészítőn, az ifjúsági bibliaórán, otthoni bibliaolvasáskor stb.!
Lehet szólni arról is, milyen fontos imádkozni azért, hogy nyíljék meg előttünk az ige, és azért is, hogy táruljon fel a szívünk az ige előtt. A szívet a Szentlélek teszi késszé.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Viselkedésünk, magatartásunk belső mozgatói. A magatartás értékelése. („példás”, „jó”) Az Isten igéjével való helyes viszony is ide tartozik. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• A példázat műfaji sajátosságai. A példázat, mint elbeszéléssé bővített hasonlat. (***)
• Versolvasás, verstanulás, versmondás. A példázat képi szintjének és jelentésének kibontása verseken, dalszövegen keresztül. (* **)
• Szóbeli szövegalkotás: A példázat szóbeli elbeszélése képsorról, illetve emlékezetből, a hozzá fűződő magyarázattal együtt. (** ***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Technika

• A talajművelés, vetés eszközei, módszerei az ókorban és ma, hazánkban és Palesztina területén. (** ***)

Természetismeret / Biológia

• Az éghajlat és a mezőgazdaság viszonya. (***)
• Talajtípusok hazánkban és Palesztina szubtrópusi, mediterrán vidékén. (***)
• Szántóföldi és egyéb termesztett növények. A gabonafélék jellemzői. (** ***)
• Maggyűjtemény készítése és rendszerezése különböző szempontok szerint. (** ***)
• Magok csíráztatása, ültetése. A csírázás, növekedés, fejlődés megfigyelése, összehasonlítása különböző esetekben. (* ** ***)
• A csírázás, a növekedés és a fejlődés feltételei, és ezek vizsgálata. (** ***)
• A növény élete, fejlődése a csírázástól a termés érleléséig. (** ***) Vizuális kultúra

(Rajz) – Művészettörténet

• A példázat helyszínének modellezése a természetből vett anyagok segítségével. (*)
• Képalakítás, képalkotás magok és egyéb természeti anyagok felhasználásával. (*)
• A csírázó, fejlődő növény növekedésének fázisrajzai. (** ***)
• Tanulmányrajzok egy kifejlődött, gyökeres növényről, ill. gabonakalászról. (** ***)
• A példázat helyszíneinek ábrázolása rajzolással, festéssel. (** ***)
• Van Gogh: Magvető c. képének összehasonlítása a példázattal. (***)

Vázlat:

Jézus – Galileai-tenger – Kapernaum

Példázat:
a magvető: Jézus
szántóföld: a mennyek országa

mag (az ige)

1. útfél (a madarak felkapkodták)
2. sziklás helyek (kihajt, de megperzselődik)
3. tövisek közt (megfojtották)
4. jó föld (termés: 100–, 60–, 30-annyi)

Jelentés:

1. Az igét elragadja a gonosz (a Sátán)
2. Az igét örömmel fogadják – nincs mélyen – eltántorodnak
3. Az igét a csábítások megfojtják
4. Az ige terem

Ének a magvetőről

Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja erre, szórja arra,
néhány mag útfélre hullik.
Jaj, az útra, út szélére
égi madarak röpülnek,
kemény földről felkapkodják
a magot, mi odahullott.

Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja maga köré egyre,
azok köves helyre esnek.
Jaj, azon a köves földön
kihajt a mag, szárba szökken,
ám hiába, gyökér nélkül,
napsütésben majd elszárad.

Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
telt marokkal szórja-szórja,
tövises talajra hullnak.
Jaj, a tövis felnövekszik,
gabonánál is nagyobb lesz,
elvesz napfényt, táplálékot,
a kis növény mind elpusztul.

Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja egyre, hinti-szórja,
és azok jó földbe esnek.
Kihajtanak, nyújtózkodnak,
száraikon telt kalász nő,
napsütésben érlelődnek,
bő termést hoz valamennyi.

A mag az Isten igéje.
Vajon milyen földbe hullik?
Ha a szívedet bezárod,
nem hallgatsz az intő szóra,
akkor a mag nem hajthat ki,
vagy ha kihajt, nem fejlődik.
De ha szíved befogadja,
s megőrzi az ige magvát,
ha figyelsz Jézus szavára,
akkor bő terméssel áld meg

(Ans de Boer nyomán)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!