Üzenet —Téma:

* Csalás és hazugság az ördög eszközei.
* Krisztus példája: készen lenni a szenve­désre.
* Szeresd az ellenségedet!

Előzmények:

Az Úr Jézus tizenegy tanítványával az Olaj­fák hegyére ment. A Gecsemáné-kertben tusakodott imádságban. Tudta, hogy nemsokára kezdődik kínszenvedése.

Történet:

Júdás Iskáriótes felfegyverzett csapat élén közeledett. Társainak ezt az ismertetőjelet adta: „Akit megcsókolok, az lesz ő, azt fogjátok el!”

Jézus nem menekült, nem próbált elbújni, hanem eléjük ment, s megszólította őket: „Kit kerestek?”

„A Názáreti Jézust” — válaszolták.

Erre Júdás odalépett, és a megbeszélt jel szerint megcsókolta*. Jézus megkérdezte tőle: „Barátom*, hát ezért jöttél? Csókkal árulod el az Emberfiát?”

Júdás nem válaszolt. Jézus a katonákhoz fordult: „Én vagyok (az).”

Szavában és fellépésében akkora erő volt, hogy azok „visszatántorodtak és a földre estek”. Jézus újra föltette a kérdést: „Kit kerestek?”

„A Názáreti Jézust” — hangzott mostmár kisebb önbizalommal.

„Mondtam nektek, hogy én vagyok: ha tehát engem kerestek, engedjétek ezeket elmenni.”

A legnehezebb óráiban is tanítványaira gondolt, őket kímélni akarta. János hozzáteszi: „Így kellett beteljesednie annak az igének, amelyet mondott: Azok közül, akiket nekem adtál, nem hagytam elveszni senkit.” (Lásd a főpapi imádságban: Jn 17,12; 304. lecke.)

A főpap szolgái megragadták az Urat. Péter ezt már nem nézte tétlenül, kirántotta kardját*, és lecsapta Málkusnak, a főpap szolgájának a fülét.

Jézus megrótta heves tanítványát: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el. Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál* is többet (segítségül)?” Azzal meggyógyította Málkus fülét. Ennek bizonyára volt hatása a jelenlévőkre.

Azután így szólt a sokasághoz: „Úgy vonultatok ki, mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok; mindennap a templomban ültem és tanítottam, mégsem fogtatok el.” „De ez a ti órátok, és a sötétség hatalmának ideje.” Mert különben „miképpen teljesednének be az Írások, hogy ennek így kell történnie?”

A tanítványok megértették, hogy Mesterük elveszett. Megijedtek, hogy őket is elfogják. Félve menekültek el. Csak egy valaki követte Jézust, egy ifjú*, de azt is elfogták. Ő — hogy életét mentse — „ingét otthagyva meztelenül* elmenekült”.

Jegyzetek:

Csók —Zsidó férfiak között szokásos köszöntés. Sok keleti országban ma is él ez a szokás. Az Ószövetségben is fordul elő „áruló” köszöntés: az 1Móz 27,27-ben Jákób megcsókolta vak atyját, Izsákot; a 2Sám 15,5-ben Absolon megcsókolta a királyhoz jövő embereket, hogy jó lapot szerezzen náluk; a Péld 7,13-ban egy parázna nő csókol meg egy fiatalembert, hogy elcsábítsa; Péld 27,6: „csalárd a gyűlölködőnek a csókja”.

Barát — Az itt használt görög „hetéra” szót olyankor használták, amikor nem ismerték valakinek a nevét. Az Úr Jézus világosan mutatja meg, hogy Júdás nem tartozik már a tanítványi körhöz, a neve ki van törölve onnan.

Péter előrántja a kardját — Péter itt rosszul cselekedett, bár reakciója érthető. Elutasította ezzel Krisztus szenvedését, mint akkor is, amikor Jézus először jelentette ki, mi vár rá: „Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled!” (Mt 16,22)

Tizenkét sereg angyal — Egy angyal elegendő volt megölni 185.000 embert, olvassuk az Ézs 37,36-ban. Egy római légió 6.000 katonát jelentett, tehát a 12 légió 12 x 6.000 = 72.000. Ez beláthatatlanul nagy erőt jelent.

Félve menekültek el — Bár mindannyian bizonygatták, hogy Jézus sal akarnak meghalni, most mind menekülnek, Péter is. (Mt 26,35: „Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg. Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is.”) Jézus jövendölése elhangzott (Mt 26,31: „Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán”)! Péter reakciója: „Ha mindenki meg is botránkozik benned, én soha meg nem botránkozom.” (Mt 26,33; 303. lecke) Végül ő is megfutamodott, egyedül hagyva Mesterét.

Egy ifjú — Joggal gondolnak Márkra, hiszen az evangélisták közül egyedül ő írja le ezt az esetet.

Mezítelen test — A görög „gymnos” = meztelen szót használja. A „gimnasztika” szavunk is innen származik. A görögök mezítelenül sportoltak.

Énekek:

Református énekeskönyv: 35:1; 59:1-2; 142:5-7; 334:2-3; 335:1-2; 440:2-3
Jertek, énekeljünk: 129; 131; 199; 227:1-2
Harangszó: 9:1-2.7; 42; 50:3
Dicsérjétek az Urat!: 14:1.3; 67; 77:3; 162
Erőm és énekem az Úr: 38; 59; 114:2

Megjegyzések:

Hazugság és hazudozás az ördög eszközei — Júdás hazugsága Jézus és tanítványai ellenségeinek egyik módszerét mutatja: hamis, alattomos módon dolgoznak. Innen lehet felismerni őket. Az Úr Jézus követésében az ellenség elé nyíltan és rettegés nélkül kell lépni.

Szenvedésre készen — Az Ézs 53,7-ben olvassuk a próféciát: „Minta bárány, ha vágóhídra viszik.” Akármennyire is hangsúlyozott Jézus isteni hatalma a Gecsemáné-kertben, mégsem akart élni vele. Tudta, hogy elérkezett szenvedésének órája, ezért kiszolgáltatta magát. Ilyen nagy ára volt a bűnök bocsánatának.
Mint Jézus követőinek, nekünk is el kell készülnünk a szenvedésre. A jóléti társadalom szociális és egészségügyi gondoskodása miatt távolinak tűnik ez a probléma, mégis érdemes elgondolkozni rajta, milyen területen kell nekünk is számolni a szenvedéssel.

Menekülés vagy kitartás — Ne ítéljük el a tanítványokat! Mi vajon bátrabban kitartunk, amikor Krisztusért kell szenvednünk? Gondoljunk a sok vértanúra, úgy régebben, mint most. Helytállni az elnyomás idején senki sem tud Isten segítsége nélkül!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Mit teszel, ha bántanak? Győzd le a rosszat a jóval. (*)
• Hogyan szeretheted az ellenségedet? A szeretet példái. (** ***)
• Szenvedéssel járó helyzetek a gyerekek életében. Szenvedés a hitünkért. (** ***) Az egyháztörténet példái: hitükért szenvedő keresztyének. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• A szeretet „fegyvere” Lázár Ervin: A hétfejű tündér c. meséjében. (**)
• Jézus és tanítványai Dsida Jenő: Nagycsütörtökön c. versében. (***)

Testnevelés és sport

• Fogójáték: halászfogó. (*)

Vázlat:

Júdás (Iskáriótes) — katonai csapat
Gecsemáné-kert
Jézus — Péter, Jakab, János

áruló csók
Péter — kard
Málkus füle — Jézus gyógyítása
Jézust elfogják
tanítványok menekülése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet -Téma:

* Krisztusban teremhetünk sok gyümölcsöt.
* Krisztus szeretete azt jelenti, életét adja övéiért.
* Krisztus követői egyek legyenek!

Előzmények:

Az Úr Jézus elrendelte az úrvacsorát. Majd figyelmeztette Pétert, hogy még azon az éjszakán meg fogja tagadni Őt.

Történet:

A Jn 14-17 részeiben olvassuk Jézus tanítványaihoz intézett búcsúszavait.

E beszédeket több kis szakaszra bontottuk. A válogatott szakaszok célja, hogy egy-egy tanítás jobban a gyerekek szívébe vésődjön. Kiemelten tárgyalhatjuk az igazi szőlőtő példázatát.

János 14

1. „Az én Atyámnak házában sok lakóhely van… Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek… ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket…” (Károli)
   Jézus a visszamaradó tanítványokat bátorítja, és egy pillantást enged a jövőbe: meg fog halni, de fel is támad! (2-3. vers)
2. Tamásnak Jézussal való beszélgetéséből: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” (6. v.)
3. Jézusnak Fülöppel való beszélgetéséből: „Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van.” (11. v.)
4. Minden tanítvány, aki hisz benne, még nagyobb dolgokat fog tenni, mint amiket Jézus tett. Ezek is Jézus dicsőségét növelik majd. Híveinek annyi részük lesz mindebben, hogy kérik és megkapják: „És amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.” (12-14. v.)
5. „Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót* ad nektek…” Az Úr Jézus itt a Szentlélekre gondolt, aki pünkösdkor töltetett ki. (ApCsel 2) (16. v. vö. 26. v. és 15,26-27) Ha már nem is lesz köztük láthatóan, lényegében nem változik meg a viszony közte és tanítványai között.
6. További vigasztalás: „Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok.” (18. v.) A Szentlélek által maga Jézus látogat el híveihez.

János 15

1. Az igazi szőlőtő (1-8. v.)
   – Jézus: az igazi szőlőtő; az Atya Isten: a földműves, aki szüntelen munkálkodik (vö. Jn 5,17). (Az Ószövetségben a szőlő képe Izráelt jelenti. Lásd: Zsolt 80,9; Ézs 5,1-7; Jer 2,21; Ez 15,2; Hós 10,1. Újszövetségi példa: Mt 21,33-41 és párhuzamos helyei; 295. lecke.)
   – Eltávolítani a nem-termő vesszőket, a termőket pedig megtisztítani (mindazzal, ami nem jó, ki vele).
   – A Krisztus-szőlőtőn maradni, különben nincs gyümölcs. Belőle fakad minden éltető erő. Valójában Ő termi a gyümölcsöt, mely kedves Isten előtt.
   – Aki hisz Krisztusban, aki hallgatja szavát, általa mindent megtehet.
   – Az Atya dicsőíttetik, ha te Jézus követője vagy, mert akkor fogsz sok gyümölcsöt teremni.
2. Az igazi szeretet (9-13. v.)
   – „Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben.”
   – Jézus szeretetében maradni = megtartani parancsolatait: „úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket”. (Vö. Jn 13,34; 303. lecke)
   – Jézus szeretete: életét adja barátaiért.
3. A világ gyűlölete Jézus tanítványait is eléri (18-25. v.)
   „Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket.” „Aki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is.”

János 16

1. Jézus követőit üldözik, kitaszítják, sőt megölik őket. (1-2. v.)
2. Jó a tanítványoknak, hogy az Úr Jézus elhagyja őket, mert másként nem kaphatnák meg a Szentlelket.
   „Jobb nektek, ha én elmegyek: mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.” (7. v.) Feladata: „amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet.” (8. v.)
3. Jézus jelzi, hogy egy kis ideig nem fogják látni (16-21. v.), és bátorítja a tanítványokat: „Így most titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni foga szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek.” (22. v.)
4. Ígéretet fűz az imádsághoz: „Bizony, bizony, mondom néktek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” (23. v.)
   A tanítványság gyakran jár nyomorúsággal, de „bízzatok: én legyőztem a világot” (33. v.). Micsoda vigasztalás ez minden hívőnek!

János 17: a főpapi imádság

Az Úr Jézus ezután imádkozott mennyei Atyjához. Imádkozott a tanítványaiért is, ahogy egy apa a családjáért, s ahogyan egy főpap az illatáldozati oltárnál.

1. Dicsőítse meg az Atya a Fiút, aki elvégezte a rábízott munkát, és örök életet adott az övéinek (1-5. v.):
   – „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Károli)
2. Jézus tanítványai (6-8. v.)
   – őket az Atya a Fiúnak adta
   – ők megőrizték Isten igéjét
   – megvallották, hogy Ő az Atyától jött, és az Atya küldte
3. Imádság a tanítványaiért (9-17. v.)
   – Jézus értük imádkozik, nem a világért
   – őrizze meg őket a gonosztól
   – szentelje meg őket igazságával
4. A tanítványok kiküldése (18-21. v.)
   – elküldte őket a világba, ahogyan az Atya küldte el a Fiút
   – imádság azokért, akik a prédikálásukra hisznek Jézusban
   – ima azért, hogy egyek legyenek, mint ahogy az Atya és a Fiú egy
   – a világ így fogja elhinni, hogy az Atya küldte a Fiút
5. Imádság, hogy övéi együtt legyenek vele (22-26. v.)
   – meglássák Jézus dicsőségét a mennyben
   – osztozzanak vele dicsőségében és szeretetében

Jegyzet:

Pártfogó — Görög eredetije: paraklétosz. Köznapi jelentése: szószóló, közbenjáró, ügyvéd. János evangéliuma minden esetben (Jn 14,16.26; 15,26; 16,7) Isten Szentlelkét jelöli vele. Károli Vigasztalóként fordítja.

Teljes összhangban áll Jézus Krisztussal, mintegy az Ő munkáját folytatja Jézus mennybemenetele után. Funkciói is jézusiak: az Atyától jön, bizonyságot tesz (Jézus kijelentését mondja tovább), megítéli a világot.

Énekek:

Református énekeskönyv: 1; 110:4; 133; 395; 411:1; 492:4
Jertek, énekeljünk 129; 141; 160; 182; 197
Harangszó: 38; 50
Dicsérjétek az Urat!: 52; 59; 67; 92:2; 150; 153:1-2
Erőm és énekem az Úr: 14:1; 29; 34; 59; 67; 127

Megjegyzések:

Krisztusban maradni — Csak az igazi, életadó kapcsolat vezet „gyümölcsterméshez”. Ha Jézusból, a szőlőtőből táplálkozunk, nem szárad ki az életünk, s nem leszünk értéktelen, eldobandó venyige.

Krisztusnak övéi iránti szeretete — Hangsúlyos e részekben az Úr Jézus követői iránti szeretete. Jézus szeretete átfog ma is mindenkit, aki Őbenne hisz. Ugyanakkor az egymás iránti szeretetre is kötelez: csak így tudunk megmaradni az Ő szeretetében.

Eggyé lenni — Jézus egységet kér az övéi között, s Ő maga is egy akar velük lenni. Az igazi szeretet vágyakozik az egységre, ami meggyőző jel a világ számára. Ahol egység uralkodik, ott nincs a sátánnak zsákmánya Krisztus gyülekezetében.

Példaképül lenni — Tetteink, szavaink, egész gondolkodásunk Őrá mutasson! Vele, belőle erőt merítve lehetünk példaképek. A világ erről láthatja meg, hogy tőle vagyunk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Egyetértés, együtt gondolkodás és cselekvés a közösségben. A viszálykodás, széthúzás veszélyei a közösségre. A közösség összetartozását erősítő megbékélés és megbocsátás, segítségnyújtás és cselekvő szeretet példái. (***)
• Közösségi (kohéziót erősítő) játék: ige-pár-keresés, beszélgetés az igék alapján. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Beszélgetés Győri József: Szőlőben c. verse alapján az igazi szőlőtő példázatáról. (***)
• Beszélgetés Ajtay Béláné: Amint én szerettelek titeket… c. verse alapján az igazi szeretetről. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Technika

• A szőlőnövény testfelépítése, élete. A szőlőművelés munkái, metszés a gyümölcsösben. Szőlőtermő vidékek és országok. (***)

Vázlat:

Jézus búcsúzik tanítványaitól
az igazi szőlőtő példázata
a Pártfogó = Szentlélek ígérete
főpapi imádság

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet —Téma:

* Jézus példája: a szolgáló élet.
* Az árulás: bűn.

Előzmények:

Júdás tudatta a nagytanáccsal, hogy pénzért kész a Mesterét elárulni. Megállapodtak a fizet­ségben, harminc ezüstben.

Történet:

Húsvét előtti csütörtök volt. A kovásztalan kenyerek ünnepe, a páska* elkezdődött. Eljött az ideje, hogy a Jeruzsálemben lévő ünnepi zarándokok elkészítsék a páskát. Az Úr Jézus tudta, eljött az Ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyjához, pedig szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket — írja János (Jn 13,1). Azzal is tisztában volt, hogy Júdás el fogja Őt árulni.

A páska elkészítése

Jézus előreküldte Jeruzsálembe Pétert és Jánost, hogy a páskát készítsék el. A városban egy férfit kell majd követniük, aki vizeskorsót visz. Ez eléggé feltűnő, hiszen a vízhordást Izráelben az asszonyok végezték. Ahová a férfi bemegy, ott találnak egy emeleti termet, amit a ház tulajdonosa mutat majd meg nekik. Ott készítsék el a páskát.

Úgy is történt minden, ahogyan Jézus megmondta. Elkészítették a húsvéti vacsorát.

Estére megérkezett Jézus a többi tanítvánnyal. Vágyott erre a közös vacsorára, a páskabárány elfogyasztására, mielőtt szenvednie kell. Több alkalom nem lesz erre. De nem is lesz rá szükség, hiszen helyettes áldozatával a páskabárány fogyasztásának szertartása fölöslegessé válik.

A lábmosás

Minden elkészült: a páskabárány, a kovásztalan kenyér, a keserű füvekből készített szósz az asztalon. És volt ott egy korsó víz is, tállal, vászonkendővel. A társaság leheveredett az odakészített heverőkre (a kor étkezési szokásai* szerint). Ám valami mégis kimaradt…

Mivel szolga nem voltjelen, valakinek magára kellett vállalnia a lábmosást. Ki szolgáljon a többieknek? Jézus korábban tanította őket erre (Mt 20,26; 286. lecke): „aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.” De ez eszükbe sem jutott.

Az Úr Jézus fölkelt az asztaltól, levette felsőruháját, a vászonkendővel körülkötötte magát, vizet öntött a tálba, és mosni kezdte a tanítványok lábát. A kendővel pedig megtörölte.

Péter azonban hevesen tiltakozott: „Uram, te mosod meg az én lábamat?” Ez lehetetlen!

Jézus azt válaszolta, hogy Péter ezt most még nem értheti. Valóban, különösen Péter fogja nagyon hamar felfedezni, mennyire szükséges megtisztulnia: még ugyanezen az éjszakán megtagadja Mesterét!

Péter továbbra is tiltakozott: „Az én lábamat nem mosod meg soha!”

„Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.” Jézus válasza azt jelenti, hogy éppen ez a megtisztítás köt minket hozzá.

„Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!” — mondta akkor Péter. A maga hirtelen módján így akarta kifejezni feltétlen ragaszkodását az Úrhoz.

„Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta.” Jézus azt mondta ezzel: Ha bűneid megbocsáttattak, tiszta vagy, de ha érintkezel a tisztátalan világgal, a lábad beszennyeződhet, és azt újra meg újra meg kell mosni.

Jézus azzal folytatta, hogy minden tanítvány tiszta, egy kivételével. A kivétel Júdás, aki nem a szívével, csupán értelmével választotta Jézust.

A lábmosással Jézus alázatosságból és felebaráti szeretetből adott példát. „Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok. Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.” „Bizony, bizony, mondom néktek: a szolga nem nagyobb az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte.” Ha a tanítványok erre mindig figyelnek, és így cselekszenek, boldogok lesznek. Ami természetesen minden keresztyénre igaz.

Jézus jelzi árulóját

„Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát.” (3/ő. Zsolt 41,10) Júdás tettét ahhoz az engedetlen igavonó állatéhoz hasonlította Jézus, mely váratlanul kirúg a hátsó lábával. Vajon ki gondolta a többi tanítvány közül, hogy a látszólag hű, gondos pénztáros hamisnak, árulónak bizonyul? De az Úr Jézus tudta, figyelmeztette is tanítványait. A Jn 6,70-ben olvassuk: „Nem én választottalak-e ki titeket, a tizenkettőt? Egy közületek mégis ördög.”

Jézus megrendülten mondta: „Bizony, bizony mondom néktek, közületek egy elárul engem!”

Az áruló hallotta… Vajon meggondolja magát és visszariad?

A tanítványok egymásra tekintgettek. Nem tudták, kiről beszél az Úr. Megkérdezték sorra: „Én vagyok az, Uram?”

Júdás is megkérdezte: „Én vagyok az, Mester?”

„Te mondtad” — válaszolt Jézus. Nem leplezte le, de a figyelmes hallgatónak fél szó is elég… János, aki legközelebb volt Jézushoz, külön megkérdezte, kiről beszél.

Még konkrétabb a következő válasz: „Az, akinek én mártom be a falatot, és odaadom.” S bemártva a falatot a keserű szószba, odaadta Júdásnak.

Megértette-e vajon Júdás, hogy Jézus ismeri a szándékát? És a tanítványok felfogták-e, kiről beszélt Uruk? Nem, inkább félreértették szavait. S amikor Júdás elhagyta a házat, úgy gondolták, vásárolni megy.

„Az Emberfia elmegy, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki elárulja: jobb lett volna annak, ha meg sem születik” — mondta ki Jézus az ítéletet.

Jegyzetek:

Páskaünnep — Arra emlékeztet, amikor Isten az egyiptomi tizedik csapás alkalmával minden elsőszülöttet megölt Egyiptomban, ám a héberek otthonait, elsőszülötteit megkímélte. Kovásztalan kenyerek ünnepének is nevezték. Az ünnep első napján, miután a házból minden kovászt eltávolítottak, kovásztalan kenyeret sütöttek Izráel fiai az egyiptomi menekülés emlékére. Ezen a napon ették a páska-vacsorát, melyhez az áldozati bárányt a templomban vágták le.
Bővebben lásd: 2Móz 12,1-28; 48. lecke.

Étkezési szokások — A korabeli görög-római étkezési szokásoknak megfelelően egy heverőfélén a bal könyökükre támaszkodva feküdtek az étkezőasztal mellett, miközben a jobb kezükkel ettek.

Énekek:

Református énekeskönyv: 23:1-2; 25:7; 51.1.4; 335:1-2; 435; 436
Jertek, énekeljünk: 116:1.4; 132; 196; 226; 239; 255 — 257
Harangszó: 9:1-2.7; 38; 40:5
Dicsérjétek az Urat!: 11; 32; 82; 87:4-5; 161
Erőm és énekem az Úr: 52; 77; 87; 106; 129; 130

Megjegyzések:

Megtartani Isten rendeléseit — Az Úr Jézus megtartotta a zsidó ünnepeket. Hű volt tehát Isten parancsaihoz, a zsidó szokásokhoz. A keresztyén ember is tartsa magát olyan rendelésekhez, minta templomlátogatás, a szegényekről való gondoskodás, bibliaolvasás, imádság, hálaadás stb.

Az árulás bűn — Júdás úgy viselkedett, mint a többi tanítvány. Ő is engedte, hogy Jézus megmossa a lábát. Amikor a Mester burkolt, de félre nem érthető szavakkal leleplezte, hallgatott.
Történelmi példa: King Kong legendás hősi ellenálló volt a német megszállás idején. Mégis ő volt az, aki a saját segítőtársait lelövette a németekkel, és aki végül a németeket felvilágosította a szövetségesek inváziójáról 1944 szeptemberében, Arnhem mellett. Egész időn át megbíztak benne; végül egy magánszemély tett kérdőjelet (ál)neve mellé.
Júdás Iskáriótes legyen figyelmeztetés mindannyiunknak: Sose engedj a pénz kísértésének. „A pénznek szerelme gonoszság gyökere” — mondja a magyar közmondás. (1Tim 6,9-10: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme…”) A Sátán mindenkinek ismeri a gyönge oldalát, és azt veszi célba.
Aki az Úr szolgálatában a saját hasznát keresi, nagy veszedelmet jelenthet a gyülekezetnek. (Lásd a 301. lecke Megjegyzését is.)

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Háztartástan (Technika)

• Mindennapi és ünnepi étkezési szokások. Terítés otthon. Tisztálkodás étkezés előtt. (*)
• A zsidó és a keresztyén húsvét ünnepének összehasonlítása. A páskához, húsvéthoz kapcsolódó szokások, és azok eredete. (** ***)

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

• Ki a te példaképed? Jó és rossz példák követése. Jézus példája: szolgálatkészen fordulni társaid felé. (**)
• Szolgálat a hétköznapokban: nemszeretem feladatok elvégzése. (**)
• Árulkodás a gyerekek között. Szituációs játékok. Az árulkodás megítélése. (**)
• Mikor bűn az árulás? Mikor szükséges bizonyítékot szolgáltatni a vétkessel szemben? Bibliai, történelmi, irodalmi és hétköznapi példák. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Ans de Boer: Asztalt teríthetek c. versének rajzos feldolgozása. Tájékozódás, irányok a papíron: jobb, bal, felett. (*)
• A bibliai történet vázlatának helyes sorrendbe állítása. Történetmondás a vázlat alapján. (**)
• Jelenetek dramatizálása a bibliai történet alapján. (** ***)
• Monológ fogalmazása írásban a bibliai történethez kapcsolódva (egy tanítvány nevében). (***)
• Kovács Tibor: Tanítványlábak c. versének összehasonlítása a lábmosás történetével. (***)
• A szolga-lét témája Weöres Sándor: „Én is világot hódítani jöttem…” kezdetű versében. (***)

Matematika

• Számfeladatok leolvasása, írása képről húszas számkörben és azon túl. (*)

Természetismeret (Környezetismeret)

• Táplálékaink. (*)

Technika / Háztartástan (Technika)

• Kovásztalan kenyér készítése és elfogyasztása. Terítés egy jelképes páskavacsorához. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz — Művészettörténet)

• Jézus és a tanítványok ábrázolása Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora c. képén.

Vázlat:

páskavacsora
Jézus
Péter — János
ember — cserépedény
emeleti szoba
vacsorakészítés

lábmosás — Jézus
Péter tiltakozása
szükség van lábmosásra
„ti is úgy tegyetek”

„közületek egy elárul engem”
utalás Júdásra
Júdás elindul

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet —Téma:

* Boldogok az irgalmasok, mert ők irgal­masságot nyernek.

Előzmények:

Az Úr Jézus tanítványainak Jeruzsálem pusz­tulásáról, az utolsó idők megpróbáltatásairól, és az Ő visszajöveteléről beszélt. Az éber és hűséges várakozás szükségességét példázatokkal ma­gyarázta meg. Elmondta „Az okos és gonosz szolga”, „A tíz szűz” és „A talentumok” példázatát. Gondolatait „Az utolsó ítéletről” szóló példázattal fejezte be.

Példázat:

Amikor az Emberfia az idők végén visszajön, már mint dicsőséges király, az angyalok serege kíséretében, leül ítélni trónusára. Akkor minden népet összegyűjtenek eléje, Ő pedig szétválasztja őket*: jobb keze felől állítja a juhokat*, bal keze felől a kecskéket*.

A jobb keze felől állókhoz így szól: „Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.”

Az igazak viszont megkérdezik a királytól, mikor látták őt éhezni, szomjazni, mikor látták őt mezítelennek, betegen vagy börtönben.

„Amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg” — hangzik a válasz.

Akkora királya bal keze felől állókhoz fordul: „Menjetek előlem, átkozottak, az örök tűzre*”. Indoklása az előző negatívja: mert nem adtak neki enni, inni, nem ruházták fel, nem látogatták meg szükségében. S amikor ők is megkérdik, mikor látták volna ilyen állapotban, a király így felel: „Amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.”

Ezek büntetése az örök kárhozat, amazok jutalma az örök élet.

Néhány megjegyzés a példázathoz:

A Emberfia Jézus, mint Király, s mint a világ Bírája jelenik meg. Ő az, akinek „hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott…, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje” (Dán 7,14). Ő az a Messiás, aki „igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában” (Ézs 11,4). Akinek az ítélőszéke elé nekünk is oda kell majd állnunk (2Kor 5,10).

Jézus itt már nem tesz különbséget a pogányok, Izráel és az egyház között; ítélete különbségtétel nélkül kiterjed az egész emberiségre.

Az ítéletet tartó király jól ismert ószövetségi kép szerint mint pásztor jelenik meg, s választja el a juhokat a kecskéktől. Az Ezékiel 34-ben olvashatunk róla, hogy Isten, a pásztor igazságot tesz juhai között, gyöngék és erősek, kiszolgáltatottak és erőszakosak között. S királyt tesz fölébük: a Messiást.

Az ítéletnek egyetlen alapja van: az embernek a másik ember iránt tanúsított (önzetlen) irgalmassága, mintegy válaszként Isten irgalmasságára ill. ennek hiánya. Jézus teljes közösséget vállal a nyomorúságban lévő, segítségre szoruló emberrel: legkisebb testvéreinek nevezi őket. Micsoda vigasztalás ez a számukra!

A Jézus Krisztushoz való reális életviszony nemcsak ismeret, az ajkak vallástétele, nemcsak külsődleges képmutatás (amiért annyit ostorozta Jézus a farizeusokat), hanem tettekben, életben megmutatkozó magatartás. A Hegyi Beszéd is erről tanít: „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” (Mt 7,21) Vagy ahogy a szeretett tanítvány, János mondja: „Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.” (1Jn 3,18)

Jegyzetek:

Szétválasztja őket — A pásztor az együtt legelő kétféle állatot a nap végeztével elkülönítette egymástól, méghozzá csalhatatlan biztonsággal.

Juhok — Izráel népét gyakran juhoknak nevezi a Biblia: „Mert ti az én juhaim, az én legelőm nyája vagytok. Emberek vagytok, én pedig Istenetek.” (Ez 34,31) „…inkább menjetek Izráel házának elveszett juhaihoz.” (Mt 10,6)

Kecskék — A kecske a juhval szemben hitványabb, értéktelenebb állatnak számított (vö. Lk 15,29).

Örök tűz (büntetés) — ,Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.” (Jel 20,15)

Énekek:

Református énekeskönyv: 72:1.7; 96:9; 97:1.6-7; 204:5; 367:1-2; 472:1-2
Jertek, énekeljünk: 3:3; 250:2-3; 253:1
Harangszó: 3; 38
Dicsérjétek az Urat!: 62:1; 99; 135:3; 150
Erőm és énekem az Úr: 18:1; 29; 34; 51; 79; 143:1.4

Megjegyzések:

Irgalmasság — Miért kell nekünk irgalmasnak lenni? Mert Isten irgalmas hozzánk. Miért kell nekünk másokat szeretni? „Mert ő előbb szeretett minket.” (lJn 4,19)
Szeretetünk, irgalmas cselekedeteink tehát válaszok, melyek a hálás szívből fakadnak igazán. Hogyan élhetjük ezt meg a mindennapi gyakorlatban?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Dráma

• Irgalmasság, segítségnyújtás, szeretet emberi kapcsolatainkban. Példák a gyerekek életéből. Élethelyzetek dramatizálása. (***)
• Koldusok, hajléktalanok ma Magyarországon, lakóhelyünkön. Hogyan lehetünk velük irgalmasok? (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Panov apó különös napja — Ruben Saillens meséje Lev Tolsztoj átdolgozásában. A történet megismerése eredeti vagy rövidített változatban. Beszélgetés, és a történet dramatizálása. (***)

Vázlat:

az Emberfia eljön:
király – trónus
minden nép

szétválasztás:
jobbról juhok – balról kecskék

áldottak:
– enni, inni adtatok
– felruháztatok
– meglátogattatok

„Mikor?”
megtettétek a legkisebbekkel
„velem tettétek meg”

átkozottak:
„velem nem tettétek meg”

örök élet – örök büntetés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet —Téma:

* Járjatok a világosságban!
* A búzaszem példája: halál, mely életet terem.

Előzmények:

Az Úr Jézus három példázattal válaszolt a főpapoknak és írástudóknak arra a kérdésére, hogy milyen hatalommal cselekszik, és kitől kapta ezt a hatalmat. A gazdagokkal szemben pedig a szegény özvegyasszony mindent odaadó hitét állította példának.

Történet:

Görögök* is mentek fel az ünnepre, hogy imádkozzanak. Néhányan a tanítványokhoz fordultak: „Jézust szeretnénk látni”.

Jézus az Emberfia megdicsőítéséről beszélt nekik (lásd Dán 7,14). Ez azt jelenti, hogy szenvedése után föl fog támadni, és fölmegy a mennybe, ahol Atyja jobbján fog ülni.

A földbeesett búzaszem példájával magyarázta szenvedése szükségességét. „Bizony, bizony mondom néktek*: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal, sokszoros termést hoz.” Ez elsősorban Jézusra vonatkozott, aki csak szenvedése és halála árán alkothatta meg gyülekezetét. De ránk is érvényes: „Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli (azaz nem akarja minden erővel megtartani) az életét e világon, örök életre őrzi meg azt.”

A szolga kiváltsága, hogy kövesse urát a szenvedésben, de a dicsőségben is. Része lesz a legnagyobb tisztességben: „ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya”.

Jézust megrendítette a rá váró szenvedés. Kérje azt: „Atyám, ments meg ettől az órától (szenvedésem idejétől és szituációjától) engem?” De hisz épp ezért az óráért jut szenvedésre! Így imádkozott hát: „Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet!”

Isten mennyből jövő válasza megerősítette Őt: „Már megdicsőítettem*, és ismét megdicsőítem!” Az emberek hallották, de nem ismerték fel benne Isten hangját. Némelyek azt mondták, hogy mennydörgés volt; mások szerint angyal beszélt Jézussal.

Az Úr Jézus tovább beszélt: most megy végbe az ítélet e világ felett, most vettetik ki a világ fejedelme (a Sátán). Gondoljunk itt Isten Ádámnak tett ígéretére, miután ő és a felesége ettek a tiltott fa gyümölcséből: a kígyó feje szétmorzsoltatik (1Móz 3,15)! Ez az ígéret teljesedik most be Jézusnak a népért történő halálával, és az Ő halál feletti győzelmével.

„Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket.” János szerint Jézus ezt azért mondta, hogy tudassa az emberekkel, milyen halállal fog meghalni. Akit keresztre feszítettek, azt először rászögezték a keresztre, aztán a kereszttel együtt fölemelték. Így mindenki láthatta.

A sokaság nem értette Őt most sem: „Mi azt hallottuk a törvényből, hogy Krisztus örökre megmarad.” Jól tudták, hogy az Emberfia a Krisztus, a Messiás. És hallották, hogy Jézus az Emberfia megnevezéssel önmagára mutatott. A Zsolt 110,4 kijelentette a Messiásról: „Pap vagy te örökké, Melkisédek módján. ” Akkor hogy lehet, hogy az Emberfiát megölik?

Az Úr Jézus nem magyarázkodott. Tanácsa a jelenre érvényes, míg Ő velük van: „Még egy kis ideig köztetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek!”

De kevesen hallgattak rá. Bár oly sok csodáját látták, mégsem hittek benne. Ezzel Ézsaiás próféciája (Ézs 53,1) teljesedett be: „Ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karjának ereje ki előtt lett nyilvánvalóvá?”

Pedig volt aki hitt benne, még a vezetők közül is, csak nem mertek színt vallani, mivel féltek a farizeusoktól, és attól, hogy kizárják őket a zsinagógából. „Többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét” — írja János.

Az Úr Jézus eltávozott a templomból, mennyei Atyja házából! Ő, a Melkisédek rendjéből való Főpap, a templomon kívül fogja bemutatni áldozatát.

Ám előbb elbúcsúzott. Utolsó szavaiban megerősítette, hogy Ő egy az Atyával. Amit tett és mondott, mind az Atyától vette. „Ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem (3/ő. Jn 3,17). Aki elvet engem és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon. Mert én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek. Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem.”

Jegyzetek:

Görögök — Görögül beszélő zsidók vagy prozeliták (pogányok, akik elfogadták a zsidó hitet, és ugyanazok a jogaik és kötelességeik voltak, mint az igazi zsidóknak), a hellénista világ képviselői.
Az ApCsel 2,9-11 is fölsorol egész sereg külföldit. Amikor Pál később Görögországba ment, találkozott zsidókkal, mint pl. Korinthusban, ahol a zsinagógájukban prédikált. Pünkösd után görögök is csatlakoztak a gyülekezethez (ApCsel 6,1).

Bizony, bizony mondom néktek — A görög szövegben: „Amén, amén, legé”.

Már megdicsőítettem — Az Atya már előbb megdicsőítette magát a Fiában. Lásd ehhez: Mt 3,17; Mk 1,11; Lk 3,22; Mt 17,5; Mk 9,7; Lk 9,35.

Énekek:

Református énekeskönyv: 27:1; 81:13; 110:4; 225:5; 400:3; 485; 500:1
Jertek, énekeljünk: 236; 240
Harangszó: 9:1.7; 46
Dicsérjétek az Urat!: 2:2-4; 32:4; 67; 74:1; 77:1; 83:3; 136:1.6; 158:1-2
Erőm és énekem az Úr: 56:1; 77:4; 85:1-2; 132; 141:1

Megjegyzések:

Járjatok a világosságban! — Micsoda ajánlat! Miért van az, hogy az emberek mégis szívesebben maradnak a bűn sötétségében, mint hogy Jézussal a világosságban járjanak, és szavára figyeljenek?
A templomtéren egy csoport zsidó vezetőt, ma azt mondanánk, presbitert láttunk. Hittek ugyan Jézus szavában, mégsem követték Őt, mert féltek a következményektől. Mások szívesebben éltek Jézus nélkül, mivel elég jónak tartották magukat (gondoljunk a gazdag ifjúra). Azt gondolták, hogy világosságban járnak, és nem látták a körülöttük levő sötétséget. Gondoljunk Jézus Nikodémussal való beszélgetésére (Jn 3,1-20; 223. lecke). Abban Jézus lényegében ugyanezt mondta: „Aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei. Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.” (20-21.v.) Ugyanebből a beszélgetésből tudjuk, hogy az embernek újonnan kell születnie. Másként nem láthatja meg az Isten országát (3.v.). Ezt a gyökeres változást az ember nem maga valósítja meg. Ahhoz Isten Lelkére van szükség. De kívánni kell a megtérést! Jézus búcsúszavaiból látjuk, nem követték Jézus felhívását, hogy neki szolgáljanak. Az embernek Lélektől kell születnie (Jn 3,8).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem

• Keresztyénüldözések az első századokban. A mártírium példái az egyháztörténetben. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Miklya Zsolt A búza éneke c. versének megismerése. Kreatív szövegalkotás: a búza példája a résztvevők (gazda, búza) szemszögéből. Illusztrációk készítése. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia

• A búza élete, fejlődése. A mag szerkezete, a sziklevél szerepe. (***)

Vázlat:

Jézus
görögök – húsvét – imádkozás
Fülöp (Betsaida) – András

Jézust követni: a világosságban járni
– vele szenvedni
– vele feltámadni
– vele megdicsőíttetni

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!