grafika © Kelemen Czakó Rita
- Bibliai történet: 1Sámuel 17,1–58; 18,1–5
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
- Tevékenység: A mesebeli és bibliai óriások összehasonlítása, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Dávid és Góliát; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó zsoltár, seregkánon
Óriások földjén (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Beszélgessünk:
Mi jut eszetekbe arról a szóról, hogy ÓRIÁS? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait.
A mesékben milyennek mutatkozik az óriás? Hogyan viselkednek a meseszereplők, ha találkoznak egy óriással?
Miért kelt vagy kelthet félelmet az óriással való találkozás?
És ha a valóságban találkozik valaki egy óriással, egy óriás termetű emberrel, az milyen érzéseket kelthet benne? Mitől függ, hogy félni fog tőle, igyekszik elkerülni, vagy inkább barátkozni kezd vele?
A Bibliában is szerepelnek „óriások”. Emlékeztek rájuk? Hol találkoztunk velük? – Bizony, a Kánaánba küldött kémek hoztak hírt arról, hogy azon a földön óriások élnek. Mit gondoltok, valóban óriások voltak, vagy csak óriásnak látták őket a kémek?
Kánaánban a későbbi Júda hegyvidékén, főleg Hebrón környékén éltek Anák fiai, az anákok, akik valóban hatalmas, óriás termetű emberek voltak. Félelmetes óriásoknak látták őket a megrettent kémek. Ám a honfoglalás idején Józsué legyőzte őket, és nem maradtak anákok csak a Nagy-tenger partján lévő városokban, ahol a filiszteusok éltek. Az anákok leszármazottja lehet az az óriás termetű férfi is, aki a mai történetünk egyik fő szereplője. A neve is Ó-I-Á, csak az ÓRIÁS mássalhangzóit kell kicserélni. Ki tudja, hogyan?
Táblára írva vagy szókártyákkal is kicserélhetjük a betűket: GÓLIÁT
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
40-2. Szemben az óriással
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
A félelem óriásai (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)
Ha felnagyítjuk a bajokat, azokból könnyen óriások lesznek. Persze attól még a baj lehet elég nagy. De a félelem, a rettegés könnyen lebénít, és akkor a baj tényleg óriássá, legyőzhetetlenné válik.
Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy mitől szoktak félni, illetve mitől féltek kicsi korukban. Majd mindenki írjon egy cédulára legalább 3 olyan dolgot, amitől fél vagy félt valamikor. (A listán ne szerepeljen a saját név.)
Ha elkészültek, gyűjtsük össze a cédulákat, és mindenki húzzon egyet (nem a sajátját). Nem azt kell most kitalálni, hogy ki írta, hanem azon kell elgondolkodni, hogyan segítsünk legyőzni a félelem óriásait. Mindenki válasszon a listáról egyet, és mondja el, mit tanácsol: Hogyan lehetne legyőzni ezt a félelmet?
Ne felejtsük el, hogy a legnagyobb bajban is rábízhatjuk magunkat Istenre, mint Dávid.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
40-1. Dávid és Góliát
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Kelemen Czakó Rita
Óriások földjén (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Beszélgessünk:
Mi jut eszetekbe arról a szóról, hogy ÓRIÁS? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait.
A mesékben milyennek mutatkozik az óriás? Hogyan viselkednek a meseszereplők, ha találkoznak egy óriással?
Miért kelt vagy kelthet félelmet az óriással való találkozás?
És ha a valóságban találkozik valaki egy óriással, egy óriás termetű emberrel, az milyen érzéseket kelthet benne? Mitől függ, hogy félni fog tőle, igyekszik elkerülni, vagy inkább barátkozni kezd vele?
A Bibliában is szerepelnek „óriások”. Emlékeztek rájuk? Hol találkoztunk velük? – Bizony, a Kánaánba küldött kémek hoztak hírt arról, hogy azon a földön óriások élnek. Mit gondoltok, valóban óriások voltak, vagy csak óriásnak látták őket a kémek?
Kánaánban a későbbi Júda hegyvidékén, főleg Hebrón környékén éltek Anák fiai, az anákok, akik valóban hatalmas, óriás termetű emberek voltak. Félelmetes óriásoknak látták őket a megrettent kémek. Ám a honfoglalás idején Józsué legyőzte őket, és nem maradtak anákok csak a Nagy-tenger partján lévő városokban, ahol a filiszteusok éltek. Az anákok leszármazottja lehet az az óriás termetű férfi is, aki a mai történetünk egyik fő szereplője. A neve is Ó-I-Á, csak az ÓRIÁS mássalhangzóit kell kicserélni. Ki tudja, hogyan?
Táblára írva vagy szókártyákkal is kicserélhetjük a betűket: GÓLIÁT
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
Istenem, micsoda tábor!
/Kategória: Ajánlások, felnőtt, ifis, Könyvajánló, tábor, Vakációgrafika © Bódi Kati
Itt a táborozások ideje, gyerekek és fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt felpezsdülnek, ha egy hétre kizökken a megszokott kerékvágásból az idő. S vele együtt megújulnak a kapcsolatok, és Isten felé is megnyílnak a szívek.
Smelka Sándor új kisregénye egy ifjúsági táborba invitál minket, ami az extáborozó gondnok szemszögéből válik a csoda helyszínévé.
Hogy hogyan is megy végbe a csoda, az maradjon a derűvel, humorral átszőtt tábori történet titka, amiért érdemes elolvasni ezt a könyvet. Aki olvasta már a szerző Istenem, mi ez a lárma? című kisregényét, nem fog csalódni.
Forrás: Smelka Sándor: Istenem, micsoda tábor!
39-2. Pásztorszív, pásztorének
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
Az Úr az én pásztorom (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli)
Dávid nemcsak a juhok hangját ismerte, hanem a húrok pengetéséhez is értett. Dalok, zsoltárimák laktak a szívében, ami tele volt Isten iránti bizalommal. Számos zsoltárénekében megszólal ez a bizalom, amivel a 23. zsoltár 1–4. versében a jó pásztort dicséri:
Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget,
csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól,
mert te velem vagy:
vessződ és botod megvigasztal engem.
Kép: 123RF
Miért nem szűkölködik a nyáj a jó pásztor mellett? Mit jelent a nyáj számára az igaz ösvény, és mit a halál árnyékának völgye? Hogyan vigasztalhat a vessző és a bot?
Mit jelent mindez az ember számára, ha a jó pásztor maga az Isten?
Rajzold le azt, ahogyan a jó pásztort a zsoltár alapján elképzeled!
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
39-1. Ami a szívben van
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Kelemen Czakó Rita
Beszédes nevek (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Utóbbi három történetünk főbb szereplőinek a nevei eléggé beszédesek. A gyerekek egyénileg, párban vagy kis csoportokban párosítsák a neveket a jelentésükkel. A párosító elérhető a Beszédes nevek című tankockán (kattints a címre) vagy a letölthető melléklet kis kártyáin. A párosítóban csak a nevek első jelentése szerepel, alább több jelentésárnyalat található:
Beszéljük meg, mi a helyes megoldás, miből lehetett kitalálni a név jelentését? Melyik név miért beszédes?
A nevek többsége egy család tagjait ábrázolja. Rakjuk ki (írjuk fel) a nevekből a családfát, melynek szintjei:
Bóáz – Ruth
Óbéd
Isai
A nevek alapján mit tudunk elmondani erről a családról? Vajon milyen nevekkel folytatódhat a családtörténet?
Beszédes nevek
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
38-2. Kiben bízol?
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
Tulajdonság-labirintus (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, vizuális-térbeli)
(Szófogadás az apának. Kitartó keresés. Együttműködés a szolgával. Isten emberéhez fordulás.)
Kép: 123RF
Kis csoportokban vagy páros munkában tervezzenek és rajzoljanak a gyerekek egy-egy labirintust, ami a szamarat keresők útvonalát jelképezi. Érdemes nagyobb felületen, A3-as lapon vagy csomagolópapíron dolgozni. Kis cédulákra írjanak egy-egy tulajdonságot, ami fontos egy király számára, és olyanokat is, ami akadály vagy káros lehet. Helyezzék el a cédulákat a labirintusrajzon: a fontos tulajdonságokat a cél felé vezető útszakaszra; a káros tulajdonságokat pedig a tévutakra vagy zsákutcákra.
Végül mutassák be egymásnak a labirintusokat és a célhoz vezető „királyi” út tulajdonságait.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
38-1. Adj nekünk királyt!
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Kelemen Czakó Rita
Királyválasztó tulajdonságok (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)
Beszélgessünk:
Mire mondjuk ma azt, hogy KIRÁLY? Kit tekintünk királynak valamiben?
Vannak-e még igazi királyok? Hol?
Mi volt a szerepe a királynak a régi korokban?
Szerintetek mik egy jó király legfontosabb tulajdonságai?
Rendezzünk tulajdonság-szavazást: Mindenki írjon fel három tulajdonságot egy cédulára.
Majd a cédulákat összegyűjtve listázzuk együtt a felírt tulajdonságokat. Amelyik tulajdonság többször szerepel (lényegtelen különbség a megfogalmazásban nem számít), az a listán több strigulát (szavazatot) kap.
Végül emeljük ki a legtöbb szavazatot kapott tulajdonságokat: csoportunk számára ezek a legfontosabb „királyválasztó” tulajdonságok.
Na de hogyan zajlott a királyválasztás Izráelben? És miért volt szükség királyra? Hisz eddig a nép vezetői nem voltak királyok. Mózes próféta volt, Isten embere. Utána Józsué lett a nép vezetője, szintén isteni felhatalmazással. Majd jöttek a bírák, végül Sámuel, aki próféta és Izráel bírája is volt egyben.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
37-2. Akinek van füle
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
Füles szólások-mondások (Verbális-nyelvi, kapcsolati)
Melyik lehet köznapi magyar szólás, melyik lehet bibliai ige? Csoportosítsák a gyerekek a szólásmondásokat a Füles szólások-mondások című tankockán (kattints a címre).
Magyar szólások: Kép: 123RF
Bibliai igék:
Beszéljük meg, melyik szólás vagy ige mit jelent, és mi köze lehet a bibliai történethez?
A gyerekek alakítsanak kis csoportokat, és csoportonként válasszanak egy szólást vagy igét. Majd ehhez kapcsolódva készítsenek szóban egy hangjátékot, amiben hangokkal, párbeszéddel bontakozik ki egy élethelyzet. Az élethelyzet kapcsolódhat a bibliai korhoz, Sámuel történetéhez, de lehet mai szituáció is, például a bibliai történet párhuzama.
Ha a csoportok felkészültek, mutassák be egymásnak a hangjátékokat.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
37-1. Az Úrtól kért fiú
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő Bibliagrafika © Kelemen Czakó Rita
Sorshordozó nevek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Bóáz és Ruth elsőszülött fia az Óbéd nevet kapta, ami azt jelenti: Istent imádó, szolgálatban álló. Ő volt Dávid nagyapja és Jézus egyik őse. Az Istent imádó és szolgáló ember. Akinek a neve is beszédes, előrevetíti a sorsát.
Mi alapján adnak ma nevet a gyerekeiknek a szülők? Figyelnek-e a nevek jelentésére? – Ha valakinek van a névválasztással kapcsolatos tapasztalata a családjában, elmondhatja.
Képzeljétek el, hogy kistestvéretek születik. Édesanyád téged is megkérdez, milyen nevet adjon a gyermeknek. Te milyen lány- és fiúnevet javasolnál? (Még nem derült ki, hogy lány vagy fiú lesz.) Miért?
Tudjátok-e, hogy mit jelentenek a javasolt nevek? Nézzük meg a Magyar utónévkönyvben (Vince Kiadó, 2001) vagy a Keresztnevek eredete és jelentése című weboldalon (kattints a címre) néhány név jelentését.
A Biblia korában nagyon figyeltek a nevek jelentésére. A bibliai hősök nevében általában utal valami az illető személy születésére, életére is. Többnyire sorsot alakító, előrejelző nevek. Mint pl. az Anna, ami azt jelenti: kegyelem.
A mai történet Annától, Isten kegyelmétől indul, és egész Izráel sorsára hatással lesz.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.
36-2. Hálaadás és derékpróba
/Kategória: alsós, felsős, Ószövetség, Történetmesélő BibliaKépforrás: 123RF
Hetek ünnepe (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A Ruth könyve az úgynevezett „Öt tekercs” második tagja, amit a hetek ünnepén olvastak fel.
A képen izraeli kislány sávuót ünnepén egy kosárra való első terméssel. A hálaadás kosarába gyűjtsünk mi is friss terméseket, gyümölcsöket.
Kép: 123RF
A hetek ünnepe megfelel a pünkösdnek, amit a keresztények a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepelnek. A pünkösd név is az ötvenedik napra utal, a görög pentekoszté szóból ered, ami ötvenediket jelent. A Jézus feltámadása utáni első pünkösdkor történt a Szentlélek kitöltése, és ekkor alakult az első keresztény gyülekezet.
A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.