30-2. Nagyheti kézműves

, , , , Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, , természetismeret, érzékszervi játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, családi alkalmak, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, lexikon, szótár, 

Kép: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 12,1–42; Márk 14,12–64; 15,1–39; János 1,29; 3,14–16
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bárányfigurák készítése; bibliai történetmesélés: a széderest rendje, ízfelismerő játék, szédertál készítése, maceszsütés, széderesti játék; kereszt alakú ablakképek készítése papírmozaik-technikával

 

Húsvéti bárány (Vizuális-térbeli, természeti)

Készítsünk a gyerekekkel kifújt tojásalapra egy kis húsvéti bárányt. A tojás felületére ragasszunk fehér pompomgolyókat vagy vattapamacsokat, az arc helyét hagyjuk ki. Rajzoljuk meg a bari arcát alkoholos filccel, vágjuk ki és ragasszuk fel a füleket. Zseníliadrótból készítsük el a négy lábat, amit a pompom- vagy vattagolyók közé ragaszthatunk.

Ha erősebb lábakat szeretnénk, kezdhetjük a lábak felerősítésével. Egy pár lábhoz így kétszer olyan hosszú zseníliadrót kell, mint a tojás kerülete. A dróttal kerítsük körbe a tojást, és csavarjuk meg úgy, hogy két láb kifelé álljon a tojás alján. Ezt ismételjük meg még egyszer, majd ragasszuk a tojásra a pompomgolyókat, vattapamacsokat úgy, hogy csak a lábak látszódjanak ki.

Lásd itt képekkel együtt: Húsvéti bárányok

Kép: 123RF

Hasonló barit készíthetünk tojás nélkül is, ha alaptestnek összegyűrt újságpapírt használunk. A papírt gyúrjuk össze gombóccá, ragasztószalaggal tekerünk körbe, majd pompomgolyókkal, vattapamacsokkal ragasszuk tele. A fej kartonból, a lábak szívószálból kivágva készíthetők el.

Képekkel és leírással elérhető itt: Pamut bárány

 

Széderest, szédertál (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

A zsidó páska (peszah) középpontjában a páskavacsora, más néven széderest (széder = rend, széderest → a rend éjszakája) áll, melynek legfőbb célja: a családfő elmeséli gyermekeinek az ősi megszabadulás történetét, így adva tovább a hagyományt.

A szédertálon a különböző ízek, ételek is az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztetnek.
Bővebben lásd itt: A Széder tál

 

A széderest rendje, főbb elemei (A „Halljad Izrael” c. könyv alapján – MIOK, Budapest, 1988, 81–83. old.):

  • Ünnepet köszöntő ima
  • A házigazda kézmosása
  • Sós vízbe mártott zöldségek fogyasztása (A sós víz az egyiptomi szolgaság idején hullatott könnyekre emlékeztet.)
  • A középső macesz kettétörése
  • A gyerek kérdése: Miben különbözik ez az éjszaka a többitől? Az apa válasza: elmeséli az egyiptomi csodás szabadulás történetét
  • Étkezés előtti kézmosás
  • Áldás a maceszra
  • Keserűfű, általában torma kerül két macesz közé, úgy eszik
  • Terített asztal – vacsora (az eddig említetteken kívül sült hús, sült tojás)
  • Étkezés utáni ima
  • Hálaadó zsoltárok, ünnepi énekek

 

Felismerik-e a gyerekek a szédertálra kerülő ételeket az ízük alapján? Játsszunk ízfelismerést az alábbi ételekkel. (Behunyt szemmel kell az ételt szájba venni vagy adni, anélkül, hogy az ízlelő a falatot a kezével megérintené.)

  • sült hús (csirke)
  • főtt tojás
  • reszelt torma
  • alma
  • dió
  • hagyma
  • főtt krumpli
  • zeller
  • retek
  • saláta

Kép: 123RF

Készítsenek a gyerekek szédertálat igaziból (kis csoportokban), vagy rajzzal, papírkollázzsal (egyénileg).

Süthetünk a gyerekekkel kovásztalan kenyeret, maceszt, amit megkóstolhatunk egy kis reszelt tormával. A macesz az Egyiptomból való sietős kivonulására emlékeztet, a torma pedig az egyiptomi rabszolgaélet keserűségére.

A kovásztalan kenyér készítése egyszerű: Gyúrjuk össze a lisztet vízzel, kicsi sóval (esetleg olajjal), majd készítsünk a tésztából lapos, vékony lepényformákat. Tepsiben, sütőlapon süthetjük ki.

 

A páskavacsora szertartását el is játszhatjuk, amiben központi szerepe van a gyerek kérdésének és az apa válaszának.

 

Kereszt ablakképek (Vizuális-térbeli, egzisztenciális)

Készítsünk kereszt alakú ablakképeket papírmozaik-technikával. Egy-egy keresztforma kontúrvonalán belül különböző színhatású papírmozaik jelenhet meg, amit a napfény az ablakon átvilágít.

A keresztkép színkompozíciójával az alábbi hangulatokat is kifejezhetjük:

  • nagycsütörtök éjjelének sötétsége,
  • nagypéntek véres tragédiája,
  • nagyszombat gyásza,
  • a húsvéti feltámadás csodája és öröme.

A papírmozaik alapja átlátszó fehér pausz-, selyem-, sütő- vagy zsírpapír. Erre ragasztjuk a vékony, áttetsző színes papírdarabkákat (legalkalmasabb a színes selyempapír). A keresztforma kontúrja fehér, színes vagy fekete kartonból készül.

Néhány ajánlott weboldal:

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

30-1. Páska és áldozat

, , , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 2Mózes 12,1–42; 20,2–3; Márk 14,12–64; 15,1–39; János 1,29; 3,14–16
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bárányhívogató mondóka felelgetve, képzeletjáték, válaszkeresés; bibliai történetmesélés: páskavacsora, a nagyhét eseményei az utolsó vacsorától Jézus haláláig; beszélgetés a történet alapján; énektanulás, nagypénteki dicséret

 

Bárányhívogató (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati)

Rákos Sándor: Bárányhívogató c. verse így kezdődik:

 

A szép nap az égen,
bárányom, bárányom,
már lemenőben,
bárányom, bárányom,
domb mögül hold kél,
bárányom, bárányom,
lomb mögül csillag kél,
bárányom, bárányom,
alszik már minden,
bárányom, bárányom,
nem vagy mellettem,
bárányom, bárányom…

 

Olvassuk fel idáig a verset (elérhető a címre kattintva), és kérdezzük meg a gyerekektől, szerintük ki beszél a versben. Ki ismételgeti, hogy „bárányom, bárányom”?

Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd válasszunk szereplőt (pl. pásztor). A felolvasást felelgető versolvasással folytassuk: a pedagógus olvassa az új sorokat, a gyerekek kórusban feleljenek rá a refrénnel. (A refrént ismétlők lehetnek a pásztor társai, a bojtárok vagy a pásztorcsalád gyermekei.)

Mi mindent csinálna a bárány egy nap? Miért nem teszi? Mi történhetett vele? Elveszett? Eladták? Levágták? Felfalta a farkas? Vagy valami más történt?

Mi történhetett a báránnyal, ha egy héber, zsidó család bárányáról van szó, az Egyiptomból való szabadulás éjszakáján? – Idézzük fel újra az Egyiptomból való szabadulás eseményeit! Milyen szerepe volt ebben a páskabáránynak? (A „páska” azt jelenti: átugrik, elkerül, megkímél.) Mit jelzett a páskabárány vére ezen az éjszakán?

 

Isten Báránya (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Izráel népének szabadulása Egyiptomból, majd a pusztai vándorlás és az Ígéret földjére érkezés az áldozati bárány motívumán keresztül kapcsolható a nagyhét eseményeihez.

Történetmesélés a 2Mózes 12,1–42; Márk 14,12–64; 15,1–39 alapján:

Mai szemmel kegyetlennek tűnik az állatok levágása és áldozatként való bemutatása. Az állatvédő egyesületek bizonnyal tiltakoznának az ilyen szertartás ellen. Az ókorban viszont természetes volt minden nép számára, hogy az isteneiknek áldozatot mutatnak be a termésből, az állatok szaporulatából, méghozzá annak a legjavából. Így fejezték ki hálájukat az istenség felé.

Izráel népe számára Isten – a Vagyok – az egyedüli Úr, aki népének az Egyiptomból való szabadítással mutatkozott be igazán. A tíz csapás, különösen a tizedik, megmutatta mindenható hatalmát, ami előtt a fáraónak is meg kellett hajolnia.

Népét viszont megvédte Isten a csapásoktól, és a szabadulás éjszakáján olyan jelet hagyott, ami később is emlékeztette őket erre. A páskabárány, a kovásztalan kenyér, amit keserű füvekkel fogyasztottak el, mind az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztette őket nemzedékről nemzedékre. És ők megőrizték ezt az emlékezetükben, sőt a három fő ünnepük egyike lett a páska – a zsidó húsvét – vagy más néven: kovásztalan kenyerek ünnepe.

Jézus korában is így volt, pedig Mózes óta közel másfél ezer év telt el, a páskavacsora és a szabadítás emlékezete mégis elevenen megmaradt. Jézus már 12 éves korában részt vett a páska ünnepén a Templomban, s felnőttként, miután megkeresztelkedett, szintén Jeruzsálemben töltötte a páska napjait.

Amikor Jézus tudta, hogy elérkezett szenvedésének ideje, úgy vonult be Jeruzsálembe, szamárháton, mint egy király. Már egy nappal az ünnep előtt páskavacsorára hívta össze a tanítványait. Ez volt az utolsó vacsora, amit együtt költöttek el. Persze a tanítványok ezt még nem is sejtették. Jeruzsálemben készítették elő a vacsorát egy ház emeleti termében. Minden úgy zajlott, ahogy szokásban volt, mégis valami különös várakozás töltötte el őket. Jézus nagyon titokzatos volt. Amikor asztalhoz telepedtek, és enni kezdtek, Jézus megszólalt: „Bizony mondom nektek, egy közületek, aki együtt eszik velem, elárul engem.” Tanítványai ledöbbentek. „Csak nem én? Ugye, nem én?” – kérdezgették. Ő talányosan felelt: „Aki velem együtt mártogat a tálba.” Még mindig nem tudták, kiről beszél, hiszen a tálból közösen mártogattak mindannyian.

Ezután fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odaadta nekik ezekkel a szavakkal: „Vegyétek, ez az én testem.” Fogta a poharat is, hálát adott, és odaadta nekik: „Ez az én vérem, amely sokakért kiontatik.”

Tanítványai nem mertek tiltakozni, együtt énekelték el Jézussal a vacsora utáni zsoltárokat. Aztán kimentek az Olajfák hegyére, és a Gecsemáné-kertben töltötték az éjszakát. Jézus egész éjjel imádkozott, a tanítványai elaludtak, nem bírtak vele virrasztani. Itt ért őket a rajtaütés. Kardokkal, botokkal felfegyverzett tömeg tört rájuk az éjszaka közepén, Júdás vezette őket a pihenőhelyükre. Jézust elfogták, a tanítványok elmenekültek.

Jézust a főpap házába vitték, ahol még hajnalban összeült a vének és írástudók tanácsa, hogy ítélkezzen. Hamis tanúkat állítottak, de a vallomások nem egyeztek. Kérdésekkel provokálták, végül a főpap nyíltan megkérdezte: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” „Én vagyok” – felelte Jézus. Isten Fiának vallotta magát, ami a nagytanács számára egyenlő volt az istenkáromlással. Kimondták rá, hogy méltó a halára. Ám a halálos ítéletet a római helytartónak kellett helyben hagyni.

Pilátus, a helytartó elé vezették Jézust. Pilátus megkérdezte: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” – válaszolt Jézus, és ez volt az utolsó szó, amit vádlói előtt kimondott. Pilátus próbálta őt menteni, mert látta, hogy ártatlanul vádolják. Szokása volt, hogy ünnepenként szabadon bocsát egy foglyot, akit a nép kíván. „Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” – kérdezte tőlük. De ők a főpapok nyomására egy lázadó gyilkos, Barabbás szabadon bocsátását követelték, aki szintén fogoly volt akkor. S mivel egyre hangosabban követelték Jézus megfeszítését, Pilátus kiszolgáltatta őt az ítélet végrehajtására.

A katonák elvitték Jézust, fejére tövisből font koronát tettek, így gúnyolódtak rajta. Vállára tették a keresztfát, hogy maga vigye a vesztőhelyre, a Golgotára. Ott keresztre feszítették, két rabló közé, akiket szintén kereszten végeztek ki. Jézus keresztfájára felkerült a felirat: „A ZSIDÓK KIRÁLYA”. A bámészkodók csúfolták és gyalázták őt, de Jézus szelíd maradt. Nem jajgatott, nem gyalázkodott.

Déli tizenkét órakor hirtelen sötétség támadt, ami eltartott egészen három óráig. Jézus akkor felkiáltott: „Elói, elói, lámá sabaktáni!” – ami ezt jelenti: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” Ezután kilehelte a lelkét.

A római százados, aki a kivégzést vezette, elcsodálkozott. Sok elítéltet látott már meghalni, de ilyet még nem tapasztalt. „Bizony, ez az ember Isten Fia volt!” – mondta. Nem tudta, hogy Jézus halála a szeme előtt érte is történt. De beleborzongott, mert megérezte az áldozat erejét.

grafika © Kelemen Czakó Rita

Így szerette Isten a világot (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Beszélgessünk:

Mi történt az első páskavacsorán? Mit jelentett a páska ünnepe Izráel népe számára?
Miben különbözött Izráel a többi néptől? – Gondoljunk az első parancsolatra: „Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Mózes 20,2–3)
Jézus mit mondott, mit tett a páskavacsorán? Miben különbözött ez a többi páskavacsorától? Miért nevezzük ezt utolsó vacsorának?
Hol töltötte Jézus az éjszakát, és mi történt ott? Mit gondoltok, miért éjszaka fogták el őt? Miért nem nappal, a templomban?
Mi volt a fő vád, amiért elítélte Jézust a nagytanács? Milyen váddal állították őt a római helytartó elé? Miért és hogyan akarta őt Pilátus megmenteni? Miért nem sikerült?
Jézus a kivégzés során végig szelíd maradt. Hogy lehet ez? Milyen szavakkal távozott?
Mit mondott róla a kivégzés vezetője, a római százados? Mit jelentenek a szavai?

Jézus utolsó kiáltását így is érthetjük: „Én Istenem, én Istenem, miért áldoztál fel engem?” – Ti hogyan válaszolnátok erre a kérdésre?
János apostol evangéliumában így válaszol: „…ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,14–16)

 

Ó, ártatlanság Báránya (Zenei-ritmikus, egzisztenciális)

Jézus az ártatlan és hibátlan áldozati bárány, akit Isten maga adott oda, hogy áldozatáért megbocsáthasson nekünk „rosszaságaink”, bűneink miatt. Erre utal Keresztelő János szava: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” (János 1,29)

Énekeljük erre emlékezve Ó, ártatlanság Báránya című énekünk alábbi szakaszait (Ref. énekeskönyv, 495:1–2.5; elérhető a címre kattintva):

 

Ó, ártatlanság Báránya,
E világnak ki vagy ára,
Megtartója, táplálója,
Áldott légy, egek Királya!

Hogy érdemlettük ezt tőled,
Hogy miértünk ezt felvégyed?
Hogy szent tested vereséget,
Szenvedjen ennyi sérelmet?

Áldott légy ezért, Jézusunk,
Édes megváltó Krisztusunk,
Fő tanítónk és orvosunk,
Megszabadító Királyunk!

 

 

 

[/elofizeto]

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

29-2. Jerikói hangok és kövek

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, barkácsolás, kézművesség, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, kézműves oldal, kép, galéria, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 34,3; Józsué 2; 6
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: A sófár megismerése, papírkürt készítése, ritmusgyakorlat énekkel, vonulással; híradás, hír megfogalmazása nézőpontváltással; Jerikó kőemlékeinek, régészeti leleteinek megfigyelése

 

Sófárhangok (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

A bibliai történetben szereplő kürt héber neve: sófár. Kosszarvból készül, melyet megtisztítanak, a hegyét levágják, és már fújható is. A sófárral különböző jeleket fújnak, van köztük éles, egyenes hang, amit a bibliai időkben akkor szólaltattak meg, ha egybe kellett hívni a népet. Három elcsukló, sóhajtáshoz hasonló kürtszó volt a gyász jele. És hét apró, szaggatott hang volt a riadó, ami harci készenlétet jelentett. Forrás

Érdemes a sófár hangját meghallgatni: Sófárfújás (hang és képek)

Kép: 123RF

A sófár hangját egyszerű papírtölcsér hangjával idézhetjük meg:

Készítsünk papírtölcséreket A4-es vagy nagyobb, A3-as, negyedíves lapból, csomagolópapírból. A tölcsér szűk része kb. szájnyílás méretű legyen, míg a táguló vége lehet 10-15 cm átmérőjű is. Egyszerűen össze kell csavarni a papírt, beállítani a tágulás mértékét, majd cellux ragasztóval kívülről több helyen megerősíteni, hogy szét ne csússzon.

A videón látható egy papírkúp készítése: Kúpforma elkészítése papírból

Hasonlóra van szükség most is, de a táguló nyílás körívét nem szükséges kivágni, és nagyobb szájnyílást kell hagyni (vagy utólag méretre vágni).

 

Ha a papírtölcsérbe belebeszélünk, beletutulunk, rezonátorként viselkedik, a szánkkal és kezünkkel érezni lehet a rezgést. A hang pedig felerősödik, és torzul is kicsit. Igazi hangélmény, amit előbb csak próbálgassanak a gyerekek.

Majd kitartva a hangot, kiáltsanak bele ilyeneket: Túúúúú… Tűűűűű… Tíííííí… stb.

Végül ismertessük meg velük a tanulandó harci dal – Hogyha felindul az Isten – alapritmusát:

tá-ti-ti-ti-ti-ti-ti-tá
tá-ti-ti-ti-ti-ti-ti-tá
tá-ti-ti-ti-ti-tá-tá.

 

Most ezt tutulják bele a papírkürtbe, megfelelő ritmusértékekkel. Ha sikerül, olyan lesz, mint egy hívójel vagy harci jel.

A kürthangot vonulással, sőt énekléssel is egybeköthetjük. Válasszunk ki hét jól szóló kürtöt, ők fújják a harci ritmust, a többiek énekelnek. A vonulással tehetünk egy nagy kört a teremben.

 

Jerikó és Izráel hangja (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Adjunk hírt a jerikóiak és az izraeliták szemszögéből is az eseményekről. Mintha a mai média hangján szólalnának meg. A jerikóiakat a Jerikó Hangja, az izraelitákat a Hetedik Kürtszó című hírlap vagy rádiócsatorna cikkei, illetve híradásai képviselik (a város ostromáról és pusztulásáról pedig hírt adhat a Kánaán Hangja). A gyerekek válasszanak az alábbi lehetőségek közül. Egy személy ugyanannak a hírnek az írott és mondott változatát is megoldhatja.

Írjatok hírt, vagy adjatok élő híradást a két médium (hírlap/rádió) nézőpontja szerint

  • az Egyiptomból való szabadulásról a Vörös-tengeren keresztül;
  • a pusztai vándorlásról a kezdeti kudarcoktól az emóriak legyőzéséig;
  • a Jordánon való csodás átkelésről;
  • a legújabb kémhistóriáról;
  • a hét napon át tartó városkerülő akcióról;
  • a város ostromáról.

Végül a vállalkozók olvassák fel vagy mondják el a híreiket.

 

Jerikó kőemlékei (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli)

Nézzünk utána azoknak a leleteknek, amit a régészek Jerikóból találtak és feltártak (a lelőhely neve: Tell-esz-Szultan).

Leghíresebb az a kőtorony, ami a régi városfalhoz tartozott.

Lásd:

Kép: 123RF

Jerikó nemcsak a kövek, hanem a „pálmák városa” is (5Mózes 34,3) – a képen (kattints a névre) a házak mögötti domb rejti az ókori Jerikó romjait.

 

 

 

 

[/elofizeto]

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

29-1. Jerikó körül

, , , Képesség területek:  mozgásos játék, érzékszervi játék, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 5Mózes 34,3; Józsué 2; 6
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Páros kémjáték a teremben; bibliai történetmesélés: kémek Jerikóban, a város ostroma; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; harci és hálaadó ének ritmuskísérettel

 

Kémpárok (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati)

Józsué, mielőtt átkeltek volna a Jordánon, kiküldött két kémet a kánaáni városba, Jerikóba. Hogy mit kell pontosan megfigyelniük, arra nem kaptak utasítást. Bármi felkelthette a figyelmüket, amit jelként olvashatnak.

Páros kémjátékot játszunk. Kiválasztunk két kémet, akik félrehúzódnak vagy kimennek a teremből, és megbeszélik, mit fognak megfigyelni a teremben. Ezután visszatérnek, körben sétálnak, nézelődnek, de nem árulják el a gesztusaikkal sem, mi az, amit megfigyelnek. Majd visszahúzódnak ismét, és maguk közt megbeszélik, pontosan mi lesz a kikémlelt tárgy.

Újból visszatérnek, és elmondják a megfigyelt tárgy egy jellemzőjét (pl. színe, formája, funkciója, elhelyezkedése, mennyisége, mérete stb.) vagy más különleges ismertetőjegyét. A többiek tippelhetnek, mi lehet az. Ha nagyon mellélőnek a tippelők, a kémek megadnak egy újabb jellemzőt. Ha most sem sikerül kitalálni, jöhet egy új, most már rávezető információ (pl. kié vagy hol van a tárgy). Akinek először sikerül kitalálni és megnevezni a tárgyat, az lesz az egyik következő kém. Választ maga mellé egy társat, és kezdődik újra a játék.

 

Józsué kémeinek igazából az volt a feladata, hogy figyeljék meg, milyen a közhangulat a városban. A jelek pedig arra utaltak, hogy a jerikóiak igencsak félnek Izráel népétől.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

28-2. Kövek beszélnek

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, kirándulás, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, kép, galéria, 

A 817 méter magas Nebo-hegyen – képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 34,1–9; Józsué 3,9–17; 4,1–8.15–24
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli, önismereti, testi-mozgásos, természeti
  • Tevékenység: Kulcsszavak gyűjtése, beszélő kavicsok, emlékezeti szövegalkotó játék; személyes történet beszélő kavicsokkal: kulcsszavak, jelek, elbeszélés; emlékkövek felfedezése, fotózása a lakóhelyünkön; képek, video megtekintése: emlékkövek a Nebo-hegyen, kilátás a hegyről

 

Az emlékezet kövei (Verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli)

Történetünkben fontos szerepet játszik a kő, az emlékkő. A kő időálló anyag, hosszú időn át megmarad, az emlékkő pedig emlékezteti a későbbi nemzedékeket is az adott eseményre.

Készítsünk emlékköveket, „beszélő” kavicsokat, amik a történetre emlékeztetnek minket. Kis csoportokban dolgozzanak a gyerekek: Minden csoport kap 12 kavicsot, amire kigyűjtik és felírják a történet legfontosabb szavait. Ez történhet emlékezetből, de a csoportok használhatják a Bibliát is (Józsué 3,9–17; 4,1–8.15–24).

Majd a kavicsokat összekeverve helyezzék el az asztalon úgy, hogy a kulcsszavak látszódjanak. Most ezek segítségével mondják el újra a történetet a gyerekek a saját szavaikkal úgy, hogy a kulcsszavak is beépüljenek a szövegbe. Egymásnak adhatják át a mondatstafétát egy-egy kavics kivételével.

Fejlettebb nyelvi készségekkel rendelkező csoportot is próbára tévő a játék, ha a köveket felirattal lefelé fordítva helyezzük el az asztalon. Ekkor a történetet elkezdő vagy folytató játékos felfordít egy követ, és a rajta szereplő kulcsszót beépítve mondja a történetet, akkor is, ha a kulcsszó később vagy korábban szerepel a történetben. Nyelvi kreativitást igényel a szó elhelyezése úgy, hogy a szöveg folyamatos és koherens maradjon.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

28-1. Átkelés a Jordánon

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 4Mózes 21,10–26; 5Mózes 31,1–8; 34,1–9; Józsué 1,1– 10; 2,1.24; 3–4
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Névkereső betűjáték, kavicsalakzat, kakukktojás; bibliai történetmesélés: megérkezés a Jordánhoz, csodás átkelés a folyón; új kavicsalakzat, a történet felidézése emlékezetből; zenehallgatás, énektanulás, dalszöveg értelmezése

 

Névbújócska (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli)

A névbújócskával már találkoztunk a 14-1. leckében, ahol Jákób gyermekeinek a nevét kellett a betűrácsban megkeresni. Most is ezt a betűrácsot vesszük elő, némileg módosított állapotban: nem szerepel Dina neve, viszont megtaláljuk rajta a Jordán folyó nevét.

A bevezető játékot kis csoportokban végezzék a gyerekek. Csoportonként kapjanak egy betűrácsot (feladatleírással letölthető formában megtalálható a csatolt mellékletben), valamint 12-12 lapos kavicsot és egy-egy alkoholos filctollat. A feladat a következő: Keressék meg a betűrácsban Jákób (vagyis Izráel) fiainak a nevét. A neveket írják rá egy-egy kavicsra, és rendezzék azokat valamilyen alakzatba.

Minden csoport mutassa be, milyen alakzatot rakott ki, és miért. Minden jól megindokolt választ fogadjunk el (lehet pl. csillag, kör, 3×4-es raszter, kút, sátor stb.)

Van még egy név a betűrácsban, egy kakukktojás. Ki találja meg? – Miért lóg ki a név a többi közül? Hogy kerülhet oda mégis?

Megoldókulcs:

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

Névbújócska – Jordán

1 fájl(ok) 114.61 KB
Letöltés

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

27-2. Bizalom, panasz, kígyójel

, , , Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, képalkotás, vizualitás, természetismeret, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  játékforrás, online játék, film, lexikon, szótár, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 4Mózes (16–17); 20–21; Ézsaiás 11,8; János 3,14–15
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, vizuális térbeli, természeti
  • Tevékenység: Vakkör: bizalomjáték; panasztörténetek: drámajáték, beszélgetés; kígyó és kereszt jele, éremterv rajzolása; mérges kígyó „szelídítése” a Bibliában, egy viperafaj megismerése; papírkígyók készítése

 

Vakkör – bizalompróba (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Izráel népe bizalompróbák során ment keresztül a pusztában. Sokszor érezhették azt, hogy cél nélkül, „vakon” bolyonganak. Mégis el kellett fogadniuk Mózes közvetítésével Isten vezetését.

A Vakkör egy olyan bizalomjáték, ahol a bizalomérzetet az egymásra figyelés, az együttműködés alakítja ki a mozdulatok nyelvén.

Álljunk nagy körbe. Egy játékost állítsunk közepére bekötött szemmel, aki induljon el egyenesen egy irányba. Amikor valaki közelébe érkezik, a körben álló fogja meg, fordítsa a kör belseje felé tetszőleges irányba, és indítsa útnak. A körben mozgó játékosnak egyenes vonalban kell haladnia tovább, bízva benne, hogy a társai időben megállítják. Néhány bizalompróba után cserével folytassuk a játékot.

Forrás

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

27-1. Nehéz terep, bizalompróba

, , , Képesség területek:  képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 4Mózes (16–17); 20–21
  • Intelligenciatípus: Vizuális térbeli, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Alkalmi terepasztal készítése: puszta és oázis képe; bibliai történetmesélés: bizalompróba a pusztában, a rézkígyó; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bizalomépítő ének

 

Pusztakép terepasztallal (Vizuális térbeli, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati)

Izráel népe Párán pusztájában, Kádés-Barnea oázisában táborozott, amikor kémeket küldtek ki Kánaánba. A kémek visszatérése után is ez lehetett a bázisuk, ahonnan nyájaikat legeltetve járták a köves, sziklás pusztát.

Nézzünk meg egy-két felvételt Kádés környékéről:

Képforrás: 123RF

A képen Petra romvárosa Jordániában. Az oázis életét a sziklák közt fakadó patak biztosította, amelyet a legenda szerint Mózes fakasztott egy botütéssel (forrás).

 

Készítsük el a köves puszta, benne egy oázis alkalmi terepasztalát a következő módon: Néhány asztalt összetolva vagy a földön előkészítünk egy nagyobb felületet, amit a csoporttal körbe tudunk venni. A gyerekek újságpapírt, reklámújságlapokat, csomagolópapírt gyűrnek lazán össze, amivel kialakítanak egy összefüggő, kiemelkedéseket, völgyeket, medencét tartalmazó felületet (celluxszal lehet egymáshoz rögzíteni a papírelemeket). Az egészet letakarjuk homokszínű vagy terepszínre emlékeztető drapériával (pléd, lepel, lepedő stb.). A leplet kisebb kövekkel, zúzott kővel, kavicsokkal súlyozzuk le, illetve alakítjuk ki velük a sziklás felületet. A terepen gallyak, ágak, levelek, moha, száraz termések stb. segítségével növényi foltokat helyezünk el. Oázist kútját, benne a vizet jelölhetjük kék papírral vagy nejlonnal.

Összehangolt munkával a makett elkészíthető 5-10 perc alatt.

 

Izráel népe már két éve élt a pusztában, és még 38 év várt rájuk ezen a köves, sziklás, sivatagos terepen. Nem azért, mert olyan hosszú volt az út gyalog Kánaánig. Hiszen már ott voltak a határán. Hanem azért, hogy megtanulják, mindenben Istenükre, az Úrra kell hallgatniuk, Benne kell bízniuk. A legnehezebb helyzetekben is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

26-2. Kémlelő műhelymunka

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, drámajáték, élménypedagógia, természetismeret, érzékszervi játék, mozgásos játék, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kép, galéria, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 4Mózes 10,11–12; 13–14; 32,8
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, természeti, egzisztenciális, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, logikai-matematikai, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Médiaműhely: a bibliai történet és mai esemény közvetítése ellentétes előjellel, több nézőpontból; kémlelőjátékok belső és külső térben; számmondóka verssorainak értelmezése, kapcsolat a pusztai vándorlással; köves puszta és termő vidék képe, kirakójáték apró kövekkel

 

Jó és rossz hírek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, természeti, egzisztenciális)

A gyerekeket osszuk legalább két vagy több kis csoportba. A csoportok most médiaműhelyek lesznek: napilap, magazin, rádió vagy tévé szerkesztősége (a csoport választása szerint). A szerkesztőségek feladata, hogy a bibliai történet eseményeiből állítsanak össze egy hírt a mai média eszköztárával. De nem mindegy, hogyan: a szerkesztőségek egyik fele jó hírt, másik fele rossz hírt „faragjon” az eseményekből. A jó hír emelje ki a pozitívumokat, ami reménységet kelt, bátorítja a népet. A rossz hír viszont a negatívumok hangsúlyozásával a félelemkeltésre építsen, amivel bátortalanítja, zúgolódásra készteti a népet.

A hírösszefoglaló lehet

  • írásos, amit felolvas valaki;
  • helyszíni beszámoló, amit elmond valaki;
  • „élő” riport, amit a helyszínen felvett villáminterjúkkal ad elő a csoport;
  • szakértői beszélgetés, amit a stúdióból közvetít a csoport.

Végül a médiaműhelyek mutassák be, adják elő a híreiket.

 

grafika © Kelemen Czakó Rita

A médiában ma hasonló jelenségekkel találkozunk: gyakran ugyanaz az esemény ellentétesen, jó és rossz hírként is tálalva van, attól függően, melyik véleményoldal közvetíti. Az is ismerős, hogy a „bolhából elefántot”, a jelentéktelen ügyből felnagyított, „óriásnak” mondott (országos) bajt csinál a média. Ami miatt aztán lehet panaszkodni meg rémüldözni.

A kis csoportok mint médiaműhelyek maradjanak együtt, és keressenek egy mai eseményt, problémát, amiből hírt tudnak szerkeszteni. A hír „tálalása” – hogy jó vagy rossz hírt alkotnak az eseményből, problémából – most a csoport döntésén múlhat.

A hír kidolgozását megoldhatják a gyerekek az alábbi (vagy hasonló) lehetőségek közül választva:

  • Rövid hír megfogalmazása írásban egy mai „óriás” problémáról. (Bátorítás vagy félelemkeltés szándékával.)
  • Szakértői véleménycikk vázlata írásban egy mai súlyos problémáról. (A pánikkeltés elkerülésének vagy a probléma tagadásának szándékával.)
  • Élő riport készítése egy mai probléma kapcsán különböző szakemberekkel. (Többféle nézőpont bemutatásának vagy az ellenfél lejáratásának szándékával.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

26-1. Kémek az Ígéret földjén

, , , Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, áhítat, gyermekistentisztelet, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  énekforrás, hanganyag, 

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 9,15–17; 12,2; 13,15; 28,13–15; 4Mózes 10,11–12; 13–14
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Személyes ígéret-történetek felidézése, beszélgetés; bibliai történetmesélés: kémek Kánaánban; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; bátorító ének

 

Az ígéret… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

„Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó” – tartja a magyar közmondás. Kérdezzük meg a gyerekektől, mi jut a közmondásról az eszükbe?

Hallgassunk meg néhány gondolatot és ígéret-történetet. Majd beszélgessünk:

A felidézett ígéretek közül melyik teljesült? Volt-e, amelyik nem teljesült? Min múlott ez?
Ki az a személy, akinek az ígéretében legjobban megbíztok?
Előfordult-e már, hogy csalódtatok egy ígéretben? Ennek mi volt az oka?
Mit vált ki belőled (és általában az emberből) egy ígéret? Mit vált ki az, ha az ígéret teljesítésére sokat kell várni?

Izráel népe számára is létezett egy nagy ígéret, az ÍGÉRET FÖLDJE.

Mit jelent ez? Ki kapta először, és miről szólt az ígéret? – Abrám, majd Jákób is azt az ígéretet kapta Istentől, hogy nagy néppé lesznek, és nekik adja Kánaán földjét (1Mózes 9,15–17; 12,2; 13,15; 28,13–14), amihez kapcsolódott még egy ígéret: „Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre.” (1Mózes 28,15)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.