1-2. Az olimpiai láng nyomában

, Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  lexikon, szótár, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Korinthus 9,24–27
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, önismereti
  • Tevékenység: Olimpiai kisokos, információgyűjtés: tudnivalók, érdekességek az ókori és az újkori olimpiáról; játékos mozgáspróbák az olimpiai versenyszámokból

 

Olimpiai kisokos (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Az olimpia kezdete

Tudtad-e, hogy már a bibliai időkben is voltak olimpiai játékok?

Abban az időben kezdődött, amikor Júda és Izráel „viaskodott” egymással, nem mindig „szabályszerű” módon. Az első görög írásos emlékek Kr. e. 776-tól emlékeznek meg az olümpiai játékokról, amelyek igen népszerűek voltak. Jóval később Pál apostol is utal a sportversenyekre, az önmegtartóztató élet példáját a sportolóktól veszi (1Korinthus 9,24–27). Nézőként akár maga is részt vehetett az olümpiai játékokon vagy más sportversenyeken, mivel ezek az ő korában is igen népszerűek voltak. Krisztus születése után 393-ig négyévente rendszeresen megrendezték ezeket a viadalokat Olümpiában. Az ókori görögök az időszámításuk kezdetét is az első ilyen sportesemény napjára tették. A játékok ideje alatt felfüggesztettek minden háborút, béke honolt az országban. A viadalok időpontjáról minden görögnek hírt kellett kapnia, és aki csak tehette, el is zarándokolt a helyszínre.

 

Játék Zeusz tiszteletére

Olümpiában egy nagy Zeusz-templom állt. Az Olümposzon lakó Zeusz a görögök főistene volt, az ő tiszteletére rendezték a sportversenyeket. Olümpia és az Olümposz elég távol van egymástól, a város kaphatta a nevét az istenek lakóhelyéről.

A játékok nyitónapján többezres tömeg gyűlt össze a templom előtt, ahol a sportolók fogadalmat tettek, majd áldozatot mutattak be az istenség tiszteletére. Ezután következtek a versenyek, amelyek kezdetben csak egy, később több napon át tartottak. A versenyeken nem vehettek részt nők, sőt a nézők is csak férfiak lehettek. A győztest olajággal koszorúzták meg, és életnagyságú szobrot készítettek róla. Többé nem kellett dolgoznia, mert a városa a haláláig eltartotta. Csak az első helyezettet ünnepelték, a többi versenyző üres kézzel tért haza.

Forrás

A képen a Philippeion romjai Olümpiában, amit II. Fülöp macedón király khairóniai csatában (Kr. e. 338) aratott győzelme megünneplésére emeltek.

Képforrás: 123RF

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

1-1. Tüzet viszek

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, természetismeret, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 12,8; 13,4.18; 22,6; 2Mózes 27,20–21; 1Sámuel 3,3; 2Mózes 3,2; 3Mózes 6,5–6; Ézsaiás 6,7; 30,14; Jeremiás 20,8–9; ApCsel 2,1–4
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, önismereti
  • Tevékenység: Énekes kergető körjáték; tűz és a parázs a bibliai korban; tábortűz, mécsgyújtás tábori napokon; versolvasás, beszélgetés a tűzgyújtás veszélyeiről; a tűz jele: szólások értelmezése, bibliai példák

 

Tüzet viszek, lángot viszek (Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus)

A Tüzet viszek, lángot viszek című gyermekjáték valószínűleg ismerős a gyerekeknek. Idézzük fel a dalt, és a játsszuk a kergető körjátékot (elérhető kottával a címre kattintva):

 

Tüzet viszek,
lángot viszek,
ki ne nézz, be ne nézz,
kendő rajta.

Kép (csak illusztráció): 123RF

A gyerekek kézfogással vagy anélkül körben állnak. Kijelöljük vagy kiszámoljuk az első tűzvivőt, aki egy csomóra kötött kendőt vesz a kezébe, ez jelképezi a tüzet. A körben állók énekelnek, a tűzvivő körülöttük jár a tűzzel. Közben valakinek a háta mögött leejti a kendőt, aki, ha észreveszi, felkapja, és kergeti vele a tűzvivőt. Ha sikerül a kendővel megérintenie, a tűzvivő marad a szerepében. De ha a tűzvivő beugrik az illető üresen maradt helyére, akkor a kívül maradt gyerek lesz a következő tűzvivő.

Előfordulhat, hogy a körben álló nem veszi észre háta mögött a leejtett kendőt. Ha a tűzvivő körüljárja a kört, és még mindig ott a földön a kendő, elkiáltja magát: „Régóta ég valakinek a háza!” Majd felkapja a kendőt, a kör körül kergeti vele a vigyázatlan játékost, végül beáll a helyére, és szerepet cserélnek.

 

Változat: A tűzvivő jár körben, és az egyik körben álló vállára teszi a kendőt, mintha ott égne a tűz. Ezt már könnyebb észlelni, viszont villámgyorsan kell reagálni, ha a körben álló utol akarja érni a tűzvivőt. És vigyázni kell a kendőre, mert ha futás közben elhagyja, hiába éri utol a tűzvivőt, nem érvényes az elfogás. Csak kendővel a kézben ruházható át vagy vissza a tűzvivő szerep.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.

8-2. Szent hegyek

, Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 3,1; 19,1–6; 4Mózes 10,33; Zsoltárok 98,8–9; 121,1–2; 90,1–2; 1Királyok 18,20–39; 19,1–18
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális
  • Tevékenység: A hegy képe, jelképe: irodalmi és bibliai párhuzamok; a hegy és környezeti változásainak megfigyelése; Isten hegye, a Hóreb egy bibliai történeten keresztül; vallástörténet: az istenek lakhelye a kánaáni népek kultuszában és a görög mitológiában

 

Tekintetem a hegyekre emelem (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)

Jón Kalman Stefánsson Ásta című regényében két testvér így emlékszik vissza az édesapjára:

„Apjuk órákig tudott üldögélni a hegyet nézve, nem csinált mást, csak figyelte, hogyan változik körülötte a fény, felette az ég elsötétült vagy kivilágosodott. Látta, hogy minden változik, csak a hegy áll a maga tökéletességében.

»A hegyhez igazítom magam – mondogatta –, tanulok a mozdulatlanságából.« Mert az ég színt vált, az esőből hó lesz, a szélcsendből vihar, a hegy pedig csak áll nyugodtan. »A hegy az én tanítómesterem.«”

(Jelenkor, Bp., 2021, 98-99- o., ford.: Egyed Veronika)

 

Összecseng ez a tapasztalat a bibliai zsoltárok Isten- és hegyképével, elég csak néhány igehelyet említeni:

 

Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.

Zsoltárok 121,1–2

 

Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!

Zsoltárok 90,1–2

Kép: 123RF

Figyeljük meg mi is a hegyet úgy, mint a változatlan nyugalom helyét. Mint ami Isten örökkévaló nyugalmát ábrázolja ki.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

8-1. Hegyek között

, Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 24,1–3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati, vizuális térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Találós kérdés megfejtése, számmondókák kreatív folytatása, előadása és írása; kirándulásképek és kirándulástervek csoportmunkában; kirándulás a környéken

 

Hegyek és völgyek (Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, zenei-ritmikus, kapcsolati)

Tegyük fel a gyerekeknek a találós kérdést:

Mindenütt van, ahol hegy van. Mi az?

Ki tudja a választ? – Megfelelő indoklással elfogadhatjuk a logikus válaszokat akkor is (pl. ösvény, erdő, szikla), ha nem egyezik az eredeti válasszal. Persze ezek csak részleges megoldások. Mert ami biztosan van, ha csak nem egyedülálló hegyről van szó, az a völgy.

Miért tartozik hozzá a hegyhez a völgy?

 

Ki járt már hegyek-völgyek között? Milyen volt? Ki tudna mesélni róla?

Hallgassuk meg a gyerekek élménybeszámolóit, majd olvassuk fel Markó Béla Hegymászók című versének első hat sorát:

Egy:
magas ez a hegy.
Kettő:
sűrű ez az erdő.
Három:
mégis megpróbálom.

Kép: 123RF

 

Ki tudná folytatni? Hogyan? Keressünk megoldásokat a folytatásra számonként, egészen a tízig! Feljutottunk-e a csúcsra?

Olvassuk fel a teljes verset, figyeljük meg a számlépéseit! (A vers megtalálható a szerző A Hold fogyókúrája című kötetében, vagy elérhető a Szivárvány újság 2012. szeptemberi számában, a 2. oldalon, a vers címére kattintva.)

 

Miért alkalmas a hegymászás érzékeltetésére a számmondóka?

Alkossanak kis túracsoportokat a gyerekek, és adják elő együtt a verset hangjátékként. Találják ki ehhez a szereposztást (szóló-kórus), az előadás dinamikáját (hangerő, tempó, hangmagasság), a kísérő hangokat, zörejeket, visszhangot stb.

Majd a túracsoportok adják elő a hangjátékaikat.

Végül beszéljük meg, melyik csoportnak és hogyan sikerült jól érzékeltetni a túra hangulatát, nehézségeit, élményeit stb.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

7-2. Vizes játékok

, Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, képalkotás, vizualitás, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online játékok, kézműves oldal, online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Ézsaiás 12,2–3; 74,16–17; 35,6–7; 41,17–20; 44,3; 58,11
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, vizuális térbeli, testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati
  • Tevékenység: Találós kérdés megfejtése, vizes festés, tapasztalatszerzés a párolgásról; vizes játékok a lakásban, teremben, udvaron, kertben; nyári történet olvasása, beszélgetés, vizes játékterv késztése csoportmunkában, játékpróba

 

Vizes festés és hűsítés (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális térbeli, testi-mozgásos)

Tegyük fel a gyerekeknek a találós kérdést:

Hold elejti, Nap felkapja. Mi az?

Ki tudja a választ? – Harmat.

Ki tapasztalta már, hogy a hajnali harmatos fű a nap hevétől gyorsan felszárad? És a tűző napra kitett vizes ruha gyors száradása?

Szerezzünk új tapasztalatot a Nap munkájáról:

Keressünk egy napsütötte sima járdát, járófelületet vagy deszkaajtót, falat. Fessenek rá a gyerekek vastag, vizes ecsettel egy nyári rajzot. Igyekezzenek, mert most versengenek a Nappal: Be tudják-e fejezni, mielőtt „felkapja” a képet a Nap?

 

Beszéljük meg a tapasztalatokat:

Ki győzött? Ki tudta befejeznie a rajzát? Mennyi ideig látszódott a rajz?
Mit tett a Nap a vizes ecsetnyommal?
Miért lehetünk nyáron csuromvizesen kint a szabadban? Miért esik ez jól?

(A melegtől gyorsan elpárolog a víz. A pára felszáll, a sok pára fent összegyűlik, és felhő lesz belőle, a felhőből pedig eső. A párolgás hőelvonással jár, ezért hűsít. Amikor száradunk, akkor tulajdonképpen hűsölünk.)

És egy újabb tapasztalatszerzés: Frissítőként fröcsköljünk egymásra vizet.

 

„Házi” vizes játékok (Testi-mozgásos, természeti)

Vizes játékokhoz nem kell feltétlenül strandra vagy vízpartra menni. Elég hozzá a kerti csap, de van, ami a lakásban vagy az erkélyen is megoldható. Néhány ötlet:

  • Kézi spriccelő: Egy-egy kis pohárba pingponglabdát teszünk, és vízpermetezőket, vízipisztolyokat töltünk meg vízzel. Megadott távolságból kell a poharat telespriccelni úgy, hogy a pohár megteljen, és a pingponglabda kipottyanjon belőle.
  • Labdaterelő: Lavór, gyerekmedence vizébe tett pingponglabdákat kell vízipisztoly-spicceléssel megadott célhoz terelni. A cél kitalálásában lehetünk kreatívak. A vízipisztoly használatában viszont legyenek a gyerekek szabálytartók.
  • Lavórhalászat: Lavór vizébe műanyag kupakokat, kisebb labdákat vagy parafadugókat teszünk. Ezeket kell két lábbal, lábujjal, kanállal, csipesszel vagy két pálcikával kihalászni.
  • Öntözgető rendszer: Kerítésre, tartóoszlopra szerelhetjük műanyag csövekből, palackokból azt a vízvezető rendszert, ami a beleöntött vizet a beépített edényeken keresztül vezeti a célhoz.
  • Párakapu: Kerti, udvari spriccelőt készíthetünk slag végére szerelt műanyag palackból.
  • Öntözőrendszer: Igazi csepegtető öntözőrendszert készíthetünk PET-palackokból a kertben. A csöpögés mértékét a palack csavaros kupakjával szabályozhatjuk.

Képek: 123RF

Források

 

A strand jön hozzánk (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)

Komjáthy Nessie Nyáron nyaralunk című írásában egy különös nyári program elevenedik meg. Mert mit tehet az a család, ahol nem telik nyaralásra, de még strandbelépőre sem? Ahol a szülőnek dolgozni kell, és nincs kire bízza a gyerekét. Olvassuk el a történetet (elérhető a címre kattintva), majd beszélgessünk:

Milyen családról van itt szó? Mi a családi alaphelyzet? (Nevezhető-e családnak egyáltalán?)
Miből van a kis családnak kevés? Miből van bőven? (Amit nem lehet pénzen megvenni.)
Valaki azt mondta: „a szeretet ötletgazdag”. Igaza volt? Mi bizonyítja ezt a történetben?

 

Találjanak ki a gyerekek kis csoportokban vizes játéktervet, amikor a „strand jön hozzánk”.

Mondják el a csoportok képviselői a többieknek az ötleteiket. A legjobbakat válasszuk ki közösen, és valósítsuk is meg.

Kép: 123RF

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

7-1. Hőség és víz

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 21,9–21; Ézsaiás 12,2–3; 74,16–17; 35,6–7; 41,17–20; 44,3; 58,11
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális térbeli
  • Tevékenység: Versolvasás, önismereti játék, beszélgetés; végtelen mese, csalivers értelmezése, a hőség és a víz szerepe az életünkben, bibliai példák megismerése; a víz képe és jelentése Ézsaiás próféciáiban, képalkotás kis csoportokban

 

Mi volnék, mi lennék (Verbális-nyelvi, természeti, önismereti, kapcsolati)

Olvassuk fel Kányádi Sándor Ha én zápor volnék c. versének első versszakát:

Ha én zápor volnék,
égig érő zápor,
áztatnám a földet
istenigazából.

 

A zápor természeti jelenség, ahogy a vihar, a villámlás vagy a napfény, felhő, vízesés is. Kérdezzük meg a gyerekeket, ki milyen természeti jelenség lenne „istenigazából”. A választását mindenki indokolja meg szóban egy-két gondolattal. A többiek is reagálhatnak, mennyire találó a választás, mennyire illik az illető személyiségéhez.

 

Önismereti játékként is alkalmazhatjuk mindezt: Írja le mindenki egy cédulára név nélkül a választott természeti jelenség nevét. Majd a cédulákat gyűjtsük össze, és mindenki húzzon közülük egyet (ami nem a sajátja). Körben haladva egymás után olvassák fel a gyerekek a cédulán található természeti jelenség nevét, majd mondják el, hogy szerintük milyen lehet az a gyerek, aki ezt írhatta. Ha a kifejezést író vállalja, ezután leleplezheti magát, és elmondhatja, miért választotta ezt a természeti jelenséget. Ezzel a játékformával egymásól és magukról is elmondhatnak valami lényegeset a gyerekek, ami elmélyíti az ismerkedést akkor is, ha már összeszokott a csapat.

 

Végül, az ismerkedő beszélgetés, illetve játék után olvassuk fel a teljes Kányádi-verset, ami megtalálható a DIA-n:
Ha én zápor volnék

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

6-2. Jeles nyári napok: Péter-Pál

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, film, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,5–7; 74,16–17; Máté 6,25–26; 16,18–19; János 4,31–38; 1Korinthus 1,12; 3,6–9
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális térbeli
  • Tevékenység: Vershallgatás, a fülemüle éneke, Istendicséret éneklése; hagyományismeret: Péter és Pál napja, köszöntő ének, aratókoszorú fonása; bibliaismeret: Péter és Pál apostol portréja

 

Péter és Pál… (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, kapcsolati, egzisztenciális)

Ki hallott már Péterről és Pálról, a két szomszéd gazdáról, akiket így mutat be Arany János A Fülemile című versében:

 

Péter és Pál (tudjuk) nyárban
Összeférnek a naptárban,
Könnyü nekik ott szerényen
Megárulni egy gyékényen;
Hanem a mi Péter-Pálunk
Háza körűl mást találunk:
Zenebonát, örök patvart,
Rossz szomszédság: török átok,
S ők nem igen jó barátok.

 

Aki hallott már róla, vagy ismeri is a verset, el tudná-e mesélni a történetüket? Érdemes vele megismerkedni, legalább a mese erejéig. Behúzódhatunk az árnyékkuckónkba, és felolvashatjuk a gyerekeknek a verset (elérhető a szerzőre-címre kattintva), vagy meghallgathatjuk Bubik István előadásában (elérhető az előadó nevére kattintva).

 

Érdemes külön kiemelni a fülemile vasárnap reggeli istentiszteletét:

 

Történt pedig egy vasárnap,
Hogy a fentírt fülemile
Ép’ a közös galyra üle,
Azt szemelvén ki oltárnak,
Honnan Istent jókor reggel
Magasztalja szép énekkel:
Megköszönve a napot,
Melyre, im, felvirradott.
A sugárt és harmatot,
A szellőt és illatot;

A fát, melynek lombja zöld,
A fészket, hol párja költ,
Az örömet, mely teli
Szivecskéjét elteli;
Szóval, ami benne él
S mit körében lát, szemlél,
Azt a pompát, fényt és szint,
Mely dicsőség
– Semmi kétség –
Ő érte
Jött létre
Csupán ő érette mind!

 

Mi a különbség a fülemile és a két gazda magatartása között?

Hogyan kapcsolódik ez Jézus szavaihoz a Hegyi Beszédből:

Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, vagy mit igyatok, se testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál?

Máté 6,25–26

 

Hallgassuk meg a fülemüle (csalogány) énekét, és figyeljük meg a kis madarat a valóságban is: A fülemüle éneke.

Hálaadásképpen, mintegy a fülemile énekeként elénekelhetjük a Felvirradt az Isten napja című dal mindhárom versszakát, főleg, ha a Naplabda kapcsán már énekeltük (kottával együtt elérhető a címre kattintva).

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

6-1. Jeles nyári napok: napforduló

, Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ének, zene, ritmus, barkácsolás, kézművesség, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 19,2–7; 74,16–17; Márk 14,22–24; Efezus 5,25
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, zenei-ritmikus, vizuális térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati
  • Tevékenység: Hagyományismeret: a nyári napforduló és Szent Iván napja; szokásdal meghallgatása, értelmezése, éneklése; kapcsolatfonó énekes körjáték, virágkoszorú fonása

 

Nyári napforduló (Verbális-nyelvi, természeti, zenei-ritmikus)

A nyári napforduló az a pillanat, amikor a Nap a legmagasabb helyzetében van, ilyenkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. A nyári napforduló június 20-21-re esik, idén június 20-án 20 óra 51 perckor következett be ez a pillanat. Ez egyben a csillagászati nyár kezdete.

A magyar néphagyományban Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a napfordulót, ami június 24-én van. Ehhez a naphoz számos szokás kapcsolódik, legismertebb talán a tűzgyújtás és a tűzugrás, aminek jelképi erején túl termékenység- és egészségvarázsló szerepe is volt egykor.

A koraközépkori kereszténység Szent Jánost tette az ünnepnap védőszentjévé, ünnepe az V. századtól vált általánossá. (Az Iván a János szláv névalakja.) Így a középkori egyház úgymond megszentelte a Szent Iván-napi tüzet.

A tűzgyújtás és a tűz átugrása mellett sok párosító és házasító dalt énekeltek, köztük a Virágok vetélkedése elnevezésű népdalt is, aminek többféle változata ismeretes. Ide kapcsolódik a Júlia szép leány balladája is, amelynek kezdősorai így szólnak:

Júlia szép leány egykoron kimene,
Búzavirág szedni, a búzamezőbe.
Búzavirág szedni, koszorúba kötni,
Koszorúba kötni, magát ott múlatni.

Forrás

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

5-2. Labda, buborék, árnyékvető

, Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képesség területek:  mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, természetismeret, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  tábor, csendesnap, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online játékok, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 18,1; Zsoltárok 19,5–7; 36,8; Ézsaiás 4,6; Ezékiel 17,23; Jónás 4,5–8
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Labdajátékok: fejelés, zsinórlabda; szappanbuborék-fúvás; árnyékfogók; árnyékkereső, árnyékrajzok és fotók készítése

 

A labda röpte (Testi-mozgásos, kapcsolati)

Labdajáték, játékos labdagyakorlat, ahol a labda röptét, röptének ívét észleljük és figyeljük játék közben:

 

Fejelés

A kemény bőrlabdával való fejjáték gyakorlása a gyerekek számára veszélyes, ezért a fejjátékot csak könnyű gumilabdával, röplabdával ajánljuk. Próbálgathatják a következő gyakorlatokat:

  • Párban a társ által fejmagasságban dobott labda visszafejelése a homlok középső részével, álló helyzetből, különböző távolságból
  • Az előbbi helyzetben visszafejelés felugrással
  • Folyamatos fejelés párokban, kis csoportokban
  • Fejelőverseny távolságra, illetve célra

Forrás: Labdajátékok (Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet, Eger, 2015)

 

Zsinórlabda

A játékot egy röplabdahálóval vagy kifeszített zsinórral kettéosztott pályán játszhatjuk, általában 6 fős csapatokkal. A háló/zsineg kb. 2 m magasan legyen kifeszítve, amitől kb. 3 m-re jelöljük ki mindkét térfélen a kezdővonalat. Kezdéskor a csapat egyik játékosa a kezdővonalról dobja át a labdát a háló/zsineg fölött a túlsó térfélre, törekedve arra, hogy ne tudják elkapni. A védő játékosok feladata, hogy a labdát elkapják. Aki a labdát elkapta, annak kell visszadobni azt a másik térfélre. Az elkapás helyéről nem mozdulhat el, nem ugorhat föl, és nem dobhatja át csapattársának a labdát. A labdamenet addig tart, amíg a labda földet nem ér. A hibázó csapat ellenfelének jár a nyerőpont. Hibának számít az is, ha az átdobott labda a határvonalon kívül esik le, vagy a háló alatt, illetve a hálót érintve kerül át a túlsó térfélre. Az új labdamenetet mindig az kezdi, aki az utolsó nyerőpontot szerezte. Játszhatjuk időre (pl. 2×10 perc) vagy hamarabb elért nyerőpontra (3×15 pont).

Forrás: Mozgásos játékok (Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet, Eger, 2015)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.

5-1. Naplabda, árnyékkuckó

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ének, zene, ritmus, képalkotás, vizualitás, ön- és társismeret, kapcsolat, mozgásos játék, 
Szervezési formák:  csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  művészetek, természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 18,1; Zsoltárok 19,5–7; 36,8; Ézsaiás 4,6; Ezékiel 17,23; Jónás 4,5–8
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, zenei-ritmikus, vizuális térbeli, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Találós kérdés, beszélgetés, éneklés a Napról; naphasonlatok versben és zsoltárban, beszélgetés, rajzos ábrázolás; bibliaismeret: az árnyék szerepe hőség idején, árnyékvetők elhelyezése, kuckóépítés

 

Naplabda, csillagjátszó (Verbális-nyelvi, természeti, zenei-ritmikus)

Találós kérdésként kérdezzük meg a gyerekektől: „Tudjátok-e, mi a hajnal?” – Hallgassuk meg a válaszokat, majd olvassuk fel Gyárfás Endre Labdarúgó című versének feleletét:

Focicsatár!
Fejéről a
naplabda a
magasba száll.

 

A teljes vers elérhető a szerző Terüljasztalkám című kötetében (Móra, Bp., 2012, 18. o.) vagy a Napraforgó című irodalmi szöveggyűjteményben (Kálvin, Bp., 2021, 31. o.).

 

Beszélgessünk:

Kinek volt igaza? Melyik válaszban van igazság? (A gyerekek válaszaira is térjünk vissza.)
Miért lehet a hajnalt focicsatárnak nevezni?
És a napot miért lehet labdának nevezni?

 

Énekeljük el a Felvirradt az Isten napja című dal első versszakát (kottával együtt elérhető a címre kattintva), ami így kezdődik:

Felvirradt az Isten napja,
arany égen úszó labda.

 

Majd továbbénekelhetjük a dalt a második versszak átiratával:

Annak neve legyen áldott,
ki a naplabdával játszott,
csillagjátszótérré tette
körülöttünk a világot.

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.