03-1. Állatok a bárkában

, , Életkorok:  óvodás, alsós, felsős, 
Képességterületek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, természetismeret, barkácsolás, kézművesség, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudományterületek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Alapige: 1Mózes 6,9 – 8,22
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, természeti, kapcsolati, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Állatmondókák megismerése, kreatív átírása; névkitaláló csoportbarkochba játék; állatok csoportosítása különböző szempontok szerint; bárkamodell készítése csoportmunkában

 

Hívószavak (Verbális-nyelvi)

Nóénak nem lehetett könnyű összegyűjteni az állatokat. Hogy ez hogyan is történt, nem írja le a Biblia, hiszen nem a „módszer” a fontos, hanem Isten megmentő szeretete. Ettől függetlenül állathívogató és egyéb állatos mondókák mintájára a gyerekek írhatnak különböző állathívogatókat, állatmondókákat más állatokra alkalmazva is. Pl.:

Nincs szebb állat, mint a lúd,
nem kell néki gyalogút.
Télen-nyáron mezítláb,
úgy kíméli a csizmát.

Nincs szebb állat, mint a boci,
nem kell neki hintó, kocsi.
Kerék nélkül, gyalog jár,
jó helye lesz Noénál.

Nincs szebb állat, mint a malac,
mindegy neki, milyen falat.
Mindent szeret, amit adsz,
egy cseppet sem válogat.

Csigabiga gyere ki,
ég a házad ideki.
Ha nem hiszed, gyere ki,
majd meglátod ideki.

Rókakoma gyere ki,
nyúlhús vár rád ideki.
Ne csodálkozz, ha szalad,
neki is kell a falat.

Cicuskám kelj fel,
itt a jó tejfel.

Ha én cica volnék,
száz egeret fognék,
de én cica nem vagyok,
egeret se foghatok.

Kutyuskám, kelj fel,
csontot kapsz reggel.

Ha én egér volnék,
sajt után kutatnék.
Kamrafalban laknék,
macska elől futnék.

Dirmeg-dörmög a medve,
nincsen neki jó kedve.
Alhatnék, mert hideg van,
jobb most bent a barlangban.

Zimmeg-zümmög a dongó,
virágokról hírmondó.
Süt a nap és tavasz van,
ez a jó a tavaszban.

Kérdezi az őzike,
az ebédet főzik-e?
Ebben a nagy sietségben
konyhapénzzel győzik-e?

Kérdezi az őzike,
friss füvecske ízlik-e?
Ebben a nagy szárazságban
esőfelhő hízik-e?

Kérdezi az őszapó,
van-e pondró eladó?
Fenyőmagban az a jó,
hogy télen is kapható.

Forrás: Bihari gyermekmondókák – közzéteszi Faragó József és Fábián Imre (Kriterion, Bukarest, 1982)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

02-2. Tekeredik a kígyó

, , Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képességterületek:  gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, mozgásos játék, ének, zene, ritmus, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, 
Tudományterületek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  film, hanganyag, kézműves oldal, 

Képforrás: 123RF

  • Alapige: 1Mózes 3,1–15
  • Intelligenciatípus: Logikai-matematikai, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Mozaikszerű sor- és síkminták alkotása; kígyómodell készítése papírból; fogójáték: láncfogó; énekes-vonulós játék: kígyó-rétes

 

Kígyóbőr (Logikai-matematikai, vizuális-térbeli)

Az ajánlott linken egy kígyóbőr fekete-fehér rajza tölthető le ingyenesen. Töltsük le és nyomtassuk ki a színezőt, a gyerekek pedig alkossanak sor- illetve síkmintát a kígyó pikkelyeinek textúráját felhasználva.

A színező elérhető itt: Kígyóbőr textúrája

 

Kép: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

02-1. Igaz-hamis kígyónyelvek

, , Életkorok:  felsős, ifis, 
Képességterületek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, 
Tudományterületek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Alapige: 1Mózes 3,1–15
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bibliai szöveg elemzése, hangzós felolvasása, kreatív történetmesélés; igaz vagy hamis állítások a kígyóról; önismereti játék; hamis és fiktív féligazságok felismerése, írása; álhírek felismerése, írása, védekezés módja

 

Kígyónyelv (Verbális-nyelvi)

Olvassuk el a gyerekekkel a bűnbeesés történetét (akár gyermekbibliából, akár az újfordítású Bibliából). Majd beszéljük meg, hogy miért volt alattomos a kígyó beszéde? Miben mondott igazat, miben nem?

A kígyók beszédét leginkább úgy szoktuk utánozni, hogy a sziszegő hangokat eltorzítjuk: s, z helyett sz-t, c helyett cs-t ejtünk, az sz-t pedig hosszan ejtjük, jól meg is nyújthatjuk. Olvassák fel így a kígyó beszédét a gyerekek.

Isten megbüntette a kígyót, ezért kell hason csúsznia. De vajon hogyan mesélhetik el a kígyók a gyerekeiknek ezt a történetet? Mint láttuk, nagyon értenek a szófacsaráshoz. Próbáljuk meg kitalálni, hogyan „adják el”, szépítik meg a valóságot a kígyók, majd mondják el a gyerekek kígyónyelven, sziszegve a kígyók szerinti történetet.

Végül beszéljünk arról, hogy a nyelv csalafinta: nagyon gonosz is tud lenni, és sok jót is tudunk általa cselekedni (Jakab 3,1–12). Hozzanak a gyerekek mindkettőre példát.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

01-2. Teremtett állatok – állatképek

, , Életkorok:  alsós, felsős, 
Képességterületek:  természetismeret, mozgásos játék, képalkotás, vizualitás, ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudományterületek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, kézműves oldal, film, 

Képforrás: 123RF

  • Alapige: 1Mózes 1,20–31; 2,18–20
  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi
  • Tevékenység: Állatfelismerés, állatok kültakarója; állatalakok árnyjátékkal; állatok tulajdonságai és szuperképessége; önismereti játék; hálaadó imádság

 

„Formatervezett” állatok (Természeti)

Tankockafeladatok:

Felismerjük-e az állatokat csak a kültakarójuk alapján? Tippeljétek meg, melyik állat lehet a képen, azután az i-betűre húzva az egeret nézzétek meg a megfejtést! Klikkeléssel a képek nagyíthatóak!

A tankocka elérhető itt: Állatok kültakarója

 

Képek forrása: 123RF

 

 

 

Nézzük meg az állatok képeit, és vegyük végig a külső tulajdonságaikat. Beszélgessünk arról, hogy miért „praktikus a kialakításuk”? Miért jó, hogy a halnak pikkelyei vannak, és áramvonalas? Vagy mire szolgálhatnak a zebra csíkjai, az oroszlán sörénye?

A tankocka elérhető itt: Formatervezett állatok

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

01-1. Teremtett állatok – állatsoroló

, , Életkorok:  alsós, felsős, 
Képességterületek:  nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, képalkotás, vizualitás, ének, zene, ritmus, természetismeret, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudományterületek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Alapige: 1Mózes 1,20–31; 2,18–20
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, természeti, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Szóláncalkotó, névadó játék; állatok csoportosítása, állatnevek gyűjtése; hangfelismerő, hangutánzó játék

 

Névkereső, névadó (Verbális-nyelvi)

1. Szólánc alkotása:

A gyerekek kis csoportokban dolgozzanak. Minden csoport adott idő (mondjuk 10 perc) alatt alkosson egy szóláncot, amely állatok nevéből áll. A szólánc alkotásának elve többféle is lehet:

  • A szó utolsó betűje legyen a következő szó első betűje (pl. farkas, sakál, leopárd, darázs)
  • Azonos betűvel kezdődjenek (alliteráljanak) a nevek (pl. teve, tapír, tonhal, tukán)
  • Szótagazonosság legyen a nevek elején (pl. kakas, kaméleon, kabóca, kardfogú tigris)
  • Szótagazonosság legyen a nevek végén-elején (pl. róka, kanári, rigó, gólya)

 

2. Tankockafeladat:

Isten alighogy megteremtette az embert, munkát adott neki: nevet kellett adnia az állatoknak. Ez nem lehetett könnyű feladat, tekintve, hogy milyen sok állat él a Földön. Most néhány olyan állatot mutatunk, amit valószínűleg nem ismersz. Te milyen nevet adnál nekik? Érdemes ráklikkelni a képre, hogy megnézhesd a fotókat nagyobb méretben, mert érdekes és vicces dolgokat fedezhetsz fel. Például: Észrevetted, hogy a szürke szarvasnak agyara van? Ha elnevezted az állatokat, húzd az egeret az i-betűre, és meglátod, mi a valódi nevük.

A tankocka elérhető itt: Állatok új neve

Képek forrása: 123RF

 

Állatok csoportosítása (Logikai-matematikai, természeti)

Isten sokféle állatot teremtett, és Biblia csoportosítja is az állatok sokaságát. A gyerekek keressék ki a teremtés leírásából, hogy az állatok mely csoportjait különbözteti meg itt a Szentírás!

  • Vízi állatok
  • Madarak
  • Szárazföldi állatok: jószágok (barmok), vadállatok
  • Csúszómászó állatok

Mondjunk különböző állatokat, és próbáljuk őket elhelyezni a különböző csoportokba. Talán a csúszómászók csoportjának meghatározása a legnehezebb, mert nem azonos a mai állatrendszertani kategóriával. Mózes törvényében ezt a pontosítást olvashatjuk: „földön nyüzsgő kisebb állatok”, „hasán csúszik” vagy „a földön mászik”, „négy vagy több lábon jár” (3Mózes 11,42.44). Ide tartoznak tehát a kígyók, békák, de a férgek, rovarok is, legalábbis a földön mászók.

Játsszunk táblázatos állatnévgyűjtőt. Minden gyerek hajtson széltében ketté, majd újra ketté egy írólapot. A hajtásokkal négy oszlopra (hasábra) osztottuk a lapot. Minden oszlop tetejére írjuk fel egy állatcsoport nevét a teremtés leírása szerint. Majd válasszunk (sorsoljunk) ki egy betűt, és ezzel a kezdőbetűvel gyűjtsenek a gyerekek állatneveket minden oszlopba meghatározott idő (pl. egy perc) alatt. Melyik állatcsoporthoz tudunk több nevet gyűjteni? Adott idő alatt ki gyűjt több jó állatnevet? (A hibás neveket és ha valahova nem írt, a kihagyott helyeket le kell vonni az összértékből.)

Végül beszéljünk arról, hogyan csoportosíthatjuk még az állatokat, illetve az állatok egy részét? (Pl. háziállat – vadállat, növényevő – ragadozó.) Keressük ki az írólapról (húzzuk alá) a háziállatok nevét. Melyik oszlopban (bibliai csoportban) találjuk őket? Majd keressük ki hasonlóan a ragadozók nevét. Stb.

 

Állatkórus (Zenei-ritmikus, természeti)

A gyerekek hallgassanak meg különböző állathangokat, és találják ki, hogy mely állatot hallják. Dolgozhatnak

  • egyéni munkában: Mindenki lejegyzi egy lapra sorban az állatok nevét.
  • csoportmunkában: Miután meghallgatták, emlékezetből gyűjtik össze az állatok nevét.
  • frontálisan: Minden hang után mondja valaki az állat nevét (a nehezeknél tippelni is lehet).

A videó, amin az állatok megszólalnak, elérhető itt: Állathangok gyerekeknek

A hanganyag lejátszható más sorrendben is, amiben a keresősáv segít.

 

Milyen hangutánzó szavakkal szoktuk utánozni egy adott állat hangját. Pl. cica: miáu, kutya: vau-vau. Hangoztassuk is ezeket a hangokat. Majd próbáljuk meg az állat valódi hangját utánozni.

Egy állathangutánzó mondókát is megismerhetünk egy tankockafeladaton keresztül, illetve a mondóka felelgető mondogatásával.

A tankocka elérhető itt: Állathang-mondóka

 

Liba mondja: gi-gá-gá,
mikor megyünk világgá?
Ruca mondja: zsák-zsák-zsák,
lassan telik a papzsák.
Pulyka mondja: rút-rút-rút,
pöffeszkedő mindig rút.
Kecske mondja: mek-mek-mek,
ne csúfolj, mert megböklek.
Borjú mondja: mú-ú-ú,
minden sarkon egy kapu.
Disznó mondja: röf-röf-röf,
hol egy tócsa, hadd fürdök.
Tyúkom mondja: koty-koty-koty,
gazdasszonykám, gondoskodj.
Azt is mondja: kotkodács,
mindennapra egy tojás.

(Fugyivásárhely, Bihar)

 

Végül mindenki válasszon egy állathangot, és alakítsunk állati kórust úgy, hogy mindenki a választott állat hangját utánozza.

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Állatok a Bibliában menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

20. Jó a só…

, , Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képességterületek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, tábor, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudományterületek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, online mese, 

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliaismeret, kortörténet: a só szerepe, jelentősége; interaktív multimédiás feladat: ige és közmondás párosítás; meseolvasás; mesealakok, formák mintázása sólisztgyurmával

 

„Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan tudják azt visszaadni? – kérdezi Jézus az őt követni vágyó sokaságtól, akik közül mindenki jól tudja a választ: – …kidobják” (Lukács 14,34–35).” Jézus példázatában a só ízesítő szerepére utal, és mi is elsősorban erre gondolunk, ha sóról van szó. A fűszerek között tartjuk számon, és ott is tartjuk, a fűszeres polcon. Pedig a só, különösen a bibliai időkben, jóval több volt ennél. Az ízesítés mellett a tartósításban, a fertőtlenítésben és a kultuszban is fontos szerepe volt.

A köznyelvben a só a konyhasót, a nátriumkloridot (NaCl) jelenti, ami csak az egyik sófajta. A sók kémiai jellemzője, hogy kifelé semleges töltésű ionos vegyületek (pozitív kationokból és negatív anionokból állnak). A Biblia is a kősó (NaCl) értelemben használja a szót, így a továbbiakban mi is a nátriumkloridról beszélünk.

A só nélkülözhetetlen életfeltétel, szervezetünk sejtnedveinek sókoncentrációja közel egy százalék, amely fenntartásához napi 5-10 g sóra van szükségünk. Nagy mennyiségben, illetve nagy koncentrációban a só viszont méreg. Nem véletlen, hogy az ókorban egy város elpusztítását annak sóval való beszórása jelképezte, ahogy a történelmi emlékezet szerint Karthágóval történt, miután Róma legyőzte az észak-afrikai kereskedővárost. A Bibliában, a Bírák könyvében is megtaláljuk a sóval való beszórás nyomait, a királyságot erőszakosan megszerző Abímelek Síkem városát pusztítja el így: „A benne levő népet fölkoncolta, a várost pedig lerombolta, és bevetette sóval.” (Bírák 9,45)

A túl nagy, pusztító sókoncentráció ezen a vidéken elég látványosan jelen van, hiszen a Föld legsósabb beltengere a Holt-tenger, amit a Biblia többek között Sós-tenger néven említ (Józsué 3,16). A Holt-tenger vizében semmilyen élet nincs a sóssága miatt (sókoncentrációja eléri a 28%-ot), partján is csak olyan növények élnek, amelyek alkalmazkodni tudnak a körülményekhez, és szervezetükben felhalmozzák a sót. A Lót történetéből ismert motívum, amikor felesége a pusztuló Sodomára visszatekint, és sóbálvánnyá válik, a Holt-tenger déli partjainál található sóoszlopokra utal.

 

Sólerakódás a Holt-tenger partján – kép: 123RF

 

A só jelentősége a bibliai kor zsidósága számára

Ízesítés

„Megeszik-e az ízetlen ételt sótlanul, vagy van-e íze a nyers tojásnak? – kérdezi Jób, amikor példákkal akarja megmutatni, milyen állapotba került a betegsége miatt. – …olyan az, mint a romlott étel.” (Jób 6,6–7) Jób sóhasonlata arra utal, hogy az ízesítésben a sónak alapvetően fontos szerepe volt. Az ízesítésre használt sót elsősorban a Holt-tengerből nyerték, a tömény sóoldatból a kövekre kicsapódó kristályokat gyűjtötték. Ezekkel a kövekkel sóztak, és amikor a használat során kioldódott belőlük a só, értéktelenné váltak, s kidobták. Erre utal Jézus példázata.

Tartósítás

A bibliai időkben nem ismerték a modern tartósítási eljárásokat, így a só pótolhatatlan volt a húsok, halak konzerválásában. A tartósság értéke ezért is kapcsolódik szimbolikusan a sóhoz, és ezért jelképezi a só az Isten népével kötött szövetségének a tartósságát. Az „örökké megmaradó szövetség” igéje (újfordítás) Károli fordításában így hangzik: „sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr előtt” (4Mózes 18,19).

Fertőtlenítés

Ismerték a só fertőtlenítő hatását is, erre utal az újszülött sóval való megmosása, ami több népnél is szokás volt az ősidőkben. A zsidóknál ez a vértől való teljes tisztulást-megtisztítást is jelenti. Ezékielnél olvasunk az eljárásról, mikor népe elhagyatottságát példázza: „Amikor megszülettél, nem kötötték el a köldökzsinórodat, nem mostak tisztára vízzel, nem dörzsöltek le sóval, pólyába sem tettek.” (Ezékiel 16,4) Elizeus eljárása is, amikor sót dob a rossz vizű forrásba, a só tisztító hatására utal: „Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget.” (2Királyok 2,19–22)

Kultusz

A „só szövetségéről” már volt szó. Ez a képzet állhat annak a hátterében is, hogy az ételáldozatot meg kellett sózni: „Minden ételáldozatodat sózd meg. Ne hagyd le ételáldozatodról Istened szövetségének a sóját. Minden áldozatot sóval mutass be.” (3Mózes 2,13) Az áldozatul bemutatott állatot is megsózták (Ezékiel 43,23–24), és az Úrnak illatáldozatra szánt füstölőszer is „sózva, tisztán és szentül” készül (2Mózes 30,35).

 

Nem csoda ezek után, ha Jézus példázatában a tanítványi lét minőségét a só jelképezi:

Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni?

Máté 5,13

Forrás:

Fráter Erzsébet: A Biblia ételei (Scolar, Bp, 2020, 105–107.)

Keresztyén bibliai lexikon: Só

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

19. A nyár fűszerei

, , Életkorok:  alsós, felsős, ifis, felnőtt, 
Képességterületek:  természetismeret, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  családi alkalmak, tábor, 
Tudományterületek:  módszertani segédanyag, 

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Italok, ételek készítése zöld fűszernövényekből

 

A Bibliában is szereplő menta, kapor a nyár fűszerei, kánikulai napokra frissítő italokat, salátaöntetet készíthetünk velük. De jellegzetes nyári zöld fűszer vagy fűszerként is használt zöldségféle a bazsalikom, rozmaring és zeller is. Ezeket ugyan nem említi a Biblia, de feltehetően ismerték és használták a bibliai tájakon és korokban is.

Néhány egyszerű receptet válogattunk, ami családi vagy tábori körülmények között gyerekekkel is elkészíthető. A recept forrása az étel-ital nevére kattintva elérhető.

 

Italok kánikulai napokra

Képek: 123RF

Öntetek, krémek

 

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

18. Fűszerek, fűszerszámok

, , Életkorok:  felsős, ifis, 
Képességterületek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudományterületek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret: fűszer- és gyógynövények; interaktív multimédiás feladatok: kép-igepárosítás, memóriajáték

 

Amikor Jákób az éhínség idején ismét útnak indítja fiait Egyiptomba, hogy az ország kormányzója – József – elé járuljanak, lehetősége szerinti gazdag ajándékot küld:

Rakjatok az ország legjobb termékeiből a zsákjaitokba, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot, egy kis mézet, gyógyfüvet, mirhát, diót és mandulát.

1Mózes 43,11

Az újfordítású Biblia listáján szereplő gyógyfű a Károli-fordítás szerint fűszerszám. A Kánaánban termő fűszer- és gyógynövények a tudósítás szerint értékesek, ajándéknak valók voltak. Minden bizonnyal gyűjtőfogalomról van szó, többféle fűszer- és gyógynövényre gondolhatunk.

Ezékiel könyvében a 27. fejezet Tírusz, a föníciai kereskedőváros gazdagságáról szól, és feltárul előttünk a korabeli piac, ahol a fahéj és illatos nád vagy a balzsam is értékes árunak számított. Károlinál a balzsam helyén szintén fűszerszámot olvasunk:

Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fűszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak ők árúidért.

Ezékiel 27,22

Hasonló piackép tárul fel a Jelenések könyvében is, ahol az árulistán fahéj, balzsam, füstölőszerek, kenőcsök, tömjén is szerepel (Jelenések 18,13).

Nézzük meg ezek után, miféle fűszerek, fűszerszámok teremtek Kánaán, Palesztina földjén, illetve fordultak meg a piacán.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

17. A Biblia konyhakertje

, , Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képességterületek:  természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, tábor, 
Tudományterületek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret: zöldségfélék; interaktív multimédiás feladatok: párosítás, csoportosítás; ételkészítés

 

Ezékiel szükségkenyerébe a gabonafélék mellett bab és lencse is került (Ezékiel 4,9), pedig ezek hüvelyes növények. A szükséghelyzet – éhínség, ostrom – azonban megkívánta, hogy minden lehetséges őrleményből lepénykenyeret süssenek. Ám a zöldségfélék, konyhakerti növények nemcsak szükséghelyzetben váltak fontossá. A Biblia híradása szerint hozzátartoztak a mindennapi táplálkozáshoz. Jákób lencsét főzött, amikor bátyja fáradtan megérkezett a vadászatból (1Mózes 25,29–34). A pusztában vándorló zsidó nép, szintén szükséghelyzetben, így emlékezett vissza az egyiptomi kertek bőségére:

Emlékszünk, hogy Egyiptomban ingyen ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.

4Mózes 11,5

 

Dániel és társai, a Babilonba deportált zsidó ifjak vallási okokból nem fogadták el a király ételét, ezért „zöldségféléket” kértek és kaptak a főudvarmestertől. A héber kifejezés (zeroah, zeroim) vagy hüvelyesekre utal, vagy általános értelemben, gyűjtőfogalomként értendő. Nézzük meg sorban, mi minden tartozhatott a bibliai kor emberének zöldségféléi közé.

 

Hüvelyesek

A hüvelyesek, azon belül a pillangósvirágúak családjába sok élelmiszernövény tartozik. Ezek alapvető táplálékként és fehérjeforrásként szolgálnak. A bibliai időkben a borsó, lencse, lóbab és csicseriborsó volt jelentős. A borsót nem említi a Biblia, de szentföldi jelenléte a régészeti leletek alapján valószínű.

 

Lencse (Lens culinaris)

Az egyik legrégebben termesztett főzeléknövény, Kr. e. 8000 körül kezdték termeszteni a Közel-Keleten, innen terjedt el más földrészekre. A forró, száraz nyarú, téli-tavaszi bő csapadékú éghajlatot kedveli. Felálló vagy terpeszkedő, pillangós virágú egynyári növény, apró kacsokkal, párosan összetett keskeny, hosszú levélkékkel. Kicsi, lapos hüvelyterméseiben 1-2 korong alakú mag található. A lencse méretben és színben is változatos, magas fehérjetartalmú, sokoldalúan elkészíthető, ma is fontos főzeléknövény. Ézsau egy tál vörös lencséért adta el Jákóbnak elsőszülöttségi jogát (1Mózes 25,29–34).

Képek: 123RF

Lóbab (Vicia faba)

Kb. 9000 évvel ezelőtt kezdték termeszteni, Délnyugat-Ázsiából vagy a Földközi-tenger mellékéről származik, az ókori Egyiptomban nagyon kedvelt alapélelmiszer volt. A kenyérgabona megjelenése után veszített értékéből, és a szegények eledele lett. Európában is fontos babféle volt Amerika felfedezéséig, ahonnan a ma ismert közönséges bab származik. A lóbab felálló, vastag, üreges szárú, összetett levelű, pillangós fürtvirágzatú, egynyári növény. Hüvelytermése duzzadt, 2-5 szabálytalanul lapos magot rejt magában. A Biblia az alapélelmiszerek között sorolja fel a Dávid seregének hozott élelemadományban (2Sámuel 17,27–29).

Képek: 123RF

Csicseriborsó (Cicer arietinum)

A Közel-Keleten kezdték termeszteni 7-8000 évvel ezelőtt, a babiloni függőkertekben is nevelték, hatalmas termőterületei voltak az ókori Egyiptomban. Szétterülő vagy felálló szárú, párosan összetett levelű, pillangós virágú, egynyári növény. Ujjperc méretű hüvelytermései gömbölyű, borsó alakú magokat rejtenek. Nyersen és szárítva is fogyasztható. Amikor a próféta arról beszél, hogy a megváltott nép körében az igavonó állatok is „sózott abrakot” fognak enni (Ézsaiás 30,24), akkor valójában csicseriborsóról van szó a kor mezőgazdaságát kutató tudósok szerint.

 

Tökfélék

A tökfélék többsége földön futó, kacsokkal felkapaszkodó, egynyári, lágyszárú növény. Jellegzetes kabaktermésük változatos méretű, színű és formájú, de mind vastag héjú, sokmagvú bogyótermés. Fontos táplálék- és gyógynövények a tökök, uborkák és dinnyék. A közönséges tök Észak-Amerikából származik, ezért nem szerepel a Bibliában.

 

Uborkák (Cucumis fajok)

A közönséges uborka (Cucumis sativus) a Himalája vidékéről származik, több ezer éve elterjedt a Közel-Keleten, de a kutatók szerint az ószövetségi időkben még nem ismerték. Rokona a sárgadinnye (Cucumis melo), amit már az ókortól termesztenek a Nílus völgyében. Virága halványsárga, termése ovális vagy gömb alakú. Gyümölcshúsa illatos, édes, lédús, leginkább frissen fogyasztható.

 

Képek: 123RF

Az egyiptológusok véleménye szerint a Nílus völgyének uborkája a Kelet-Afrikából származó uborkadinnye (Cucumis melo var. chate) volt, aminek hosszúkás, az uborkánál nagyobb és lédúsabb, édesebb termése van. A zsidók Egyiptomban ismerhették meg, a pusztai vándorlás során a vágyott egyiptomi finomságok között szerepel (4Mózes 11,5). De Izráel földjén is termesztették, a Ézsaiás próféta uborkaföldről beszél (Ézsaiás 1,8).

 

Görögdinnye (Citrullus lanatus)

Egyiptomban közel 5000 éve termesztik a Kalahári-sivatagból származó futónövényt. Rózsaszín, piros vagy sárga húsú, zöld héjú termése a nagyobb fajtáknál 50 cm hosszú és 20 kg tömegű is lehet. Magas víztartalmú, üdítő, vitamindús nyári gyümölcs. A Bibliában a már említett egyiptomi finomságok között szerepel (4Mózes 11,5).

 

Hagymák

A hagymák a legősibb zöldségfélék közé tartoznak, közel 5000 éve használják őket. A Biblia egy helyen említi a fokhagymát, vöröshagymát és póréhagymát, a vágyott egyiptomi ételek között (4Mózes 11,5). Egyiptomban mindhárom hozzátartozott a piramiskészítők napi kosztjához. Biztosak lehetünk benne, hogy Izráel földjén is termesztették ezeket.

 

Fokhagyma (Allium sativum)

Közép-Ázsiából származó, 30-80 cm magas, gerezdes hagymájú növény, keskeny, kékeszöld levelekkel. Átható szagú hagymája elengedhetetlen fűszer és alapvetően fontos gyógynövény. Megtalálták Tutanhamon fáraó sírkamrájában is.

 

 

Vöröshagyma (Allium cepa)

Valószínűleg Közép-Ázsiában kezdték termeszteni évezredekkel ezelőtt. 30-60 cm magas, nagy, gömbölyű hagymájú, üreges, kékeszöld levelű növény. Fehér virágai gömbös virágzatba tömörülnek. Szintén jelentős a gyógyhatása, az ókori egyiptomiak a mumifikálásnál is használták.

 

 

Póréhagyma (Allium porrum)

A Közel-Keletről és a Földközi-tenger medencéjéből származik. 60-120 cm magas növény, hosszú, hengeres hagymája van, amiből lapos, egymásra boruló levelek fejlődnek. Egy 4000 éves babiloni kőtábla receptleírásában is szerepel, Egyiptomban ételként és gyógynövényként használták.

 

Képek: 123RF

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2020, 142–157.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

16. Kenyérkérdés

, , Életkorok:  alsós, felsős, 
Képességterületek:  természetismeret, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, tábor, 
Tudományterületek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online cikk, 

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Biblia- és kenyérismeret; kovászpróba, kenyérsütés

 

Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik.

5Mózes 8,3

 

A Deuteronomium nevezetes igéje tagadó formában beszél a kenyérről, ami nem a kenyér jelentőségét kisebbíti, hanem inkább az Istennel való kapcsolatát hangsúlyozza. Amikor Ézsaiás próféta Isten igéjét a kenyérhez hasonlítja, annak (lelki) éhséget (is) csillapító, életre tápláló tartalmára utal, ami „nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” (Ézsaiás 55,11)

A kenyér és az ember szoros kapcsolatát, „sorsközösségét” fejezi ki Jézus gesztusa is, amivel megtöri és megáldja a kenyereket (Márk 6,41); ahogy az Úri imában a „legyen meg a te akaratod” után kéri a „mindennapi kenyerünket” (Máté 6,10-11); és ahogy az „Én vagyok az élet kenyere” kijelentéssel „mutatkozik be” (6,35).

A „régi” ember számára a kenyér = élet, élet = kenyér evidenciája ezzel a tétellel is egyenértékű volt: kenyér = élet = Isten (ajándéka). A magyar tájnyelv is őrzi az életadó kenyér szakralitását, hiszen több magyar vidéken a búza egyik neve, elnevezése „élet”. Hosszú évezredeken keresztül valóban a kenyérgabona termesztése és feldolgozása jelentette a mindennapi munka és tevékenység alapját, az ember életével, életfeltételeivel összefonódva.

 

Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.

Zsoltárok 126,2

 

Annak a fiúnak is elég lehetett ebédre öt árpakenyér és két hal, akitől Jézus elkérte az elemózsiáját, hogy megvendégeljen vele több mint ötezer embert (János 6,9). Árpából készült kenyeret a bibliai korban inkább a szegények fogyasztottak, mivel az árpaliszt kisebb gluténtartalmú, a belőle készült kenyér keményebb és nehezebben emészthető. Az árpát egy jó hónappal a búza előtt aratták, ezért a kora tavaszi időszak fő eledele volt az árpakenyér.

Ha a Bibliában kenyérről olvasunk, nem a mi cipókenyerünkre kell gondolni. A kenyérsütés legősibb módja az volt, hogy a sűrű árpa- vagy búzakását forró kőlapon megsütötték. Ez a lisztből, sóból és vízből gyúrt, kelesztés nélküli lepénykenyér bármilyen gabonából elkészíthető. Kelesztett tésztából is lehet lángost, kenyérlepényt készíteni, de a búzalisztből készült kelesztett tésztából már különféle péksütemények, magasabb kenyerek is süthetők. A kelesztést Kr. e. 2600 körül fedezték fel Egyiptomban, és már a 3. évezredben többféle pékterméket állítottak elő. József történetében szerepel a fáraó fűsütőmestere, aki kalácsot, „mindenféle” süteményt vitt kosaraiban (1Mózes 40,16–17). A régészeti leletek tanúsága szerint a kelesztett kenyeret formában sütötték.

Lásd: Kenyeret kezében tartó nő (Egyiptom, Kr. e. 1353-1336 körül)

A kelesztést „végző” élesztő valójában élesztőgomba, amit a sörkészítésnél is használnak, ez indítja be az alkoholos erjedési folyamatot, ami során szén-dioxid szabadul fel. A kovász korpából vagy szőlőszármazékokból készül. Az ősi kenyérkészítéshez házilag készített élesztőt vagy úgynevezett kovászmagot használtak, amit az érett tésztából vagy teknőkaparékból tettek el szárítva a következő sütéshez. A kovászt az új tésztához vízben áztatták, majd ezzel kovászolták a következő tésztaadagot. A kelesztés időigényes folyamat, és azonnali sütést igényel. Ezért is kellett az Egyiptomból való kivonuláskor kovásztalan, keletlen kenyértésztát magukkal vinnie a zsidóknak, hiszen az hosszabb időn keresztül felhasználható. (2Mózes 12,34.39)

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia ételei (Scolar, Bp, 2020, 50–59.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/