04. Kedves illatként

, Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti
  • Tevékenység: Bibliai szövegek megfigyelése, illatnyomok keresése; multimédiás feladat: ismerkedés a bibliai illatszernövényekkel; kenőcskészítés

 

„Mondanom sem kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik virágnak nincsen illata, az néma” – állítja Kányádi Sándor Néma tulipán c. meséje elején. Hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek, azt mi is tudjuk vagy sejtjük. De azt gondoltuk volna, hogy az illatokat már régóta használja az ember „beszélgetésre”?

A Biblia tanúskodik róla, hogy az áldozatok illata kedves az Úrnak. Amikor Nóé az özönvízből való szabadulás után bemutatta hálaáldozatát, „az Úr megérezte a kedves illatot”, és ezt mondta magában: „Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt” (1Mózes 8,21). A különböző áldozatok leírásánál rendre megatáljuk az ismétlődő gondolatot: „Kedves illatú tűzáldozat lesz ez az Úrnak.” (2Mózes 29,41) A szent sátorban és a templomban külön volt egy oltár illatos anyagok – fűszerekkel kevert tömjén – elégetésére, füstölögtetésére. Zakariás a füstölőáldozatot mutatta be épp a templomban, amikor megjelent neki Gábriel angyal (Lukács 1,8–11). A nép közben a templom udvarán imádkozott.

Hogy az imádság illattal való beszélgetés, azt fejezik ki Dávid zsoltáros szavai is:

Hozzád kiáltok, Uram,
siess segítségemre,
figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!
Jusson eléd imádságom
mint illatáldozat,
imára emelt kezem
mint esti áldozat!

(Zsoltárok 141,1–2)

Amikor magdalai Mária Magdolna betániai otthonában nárdusolajjal keni meg Jézus lábát a vacsorán, „a ház pedig megtelt az olaj illatával” (János 12,3), önkéntelenül is az áldozat illatát idézi meg. És megelőlegezi Jézus testének a halál utáni megkenését. A holttest szagát ugyanis illatos olajjal ellensúlyozták, és a halott iránt érzett szeretetüket, hálájukat is kifejezték vele. A házat betöltő illat Mária imádsága volt, kedves illat az Úr előtt.

Jézus temetésekor is előkerülnek az illatszerek, Nikodémus „mirhából és aloéból készült olajat hozott” (János 19,39). Ám a sietség miatt valószínűleg nem volt teljes a halott megkenése, mert szombat múltán az asszonyok „illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét.” (Márk 16,1)

 

Bibliai illatszerek

Mik is ezek az anyagok? Honnan származik az illatuk? Nézzük meg a legismertebbeket!

A gyerekekkel egy párosító tankockán figyelhetjük meg ezeket a növényeket (a képek rájuk kattintva nagyíthatók). A tankocka feladata a következő: A Biblia korában kedvelt illatszerek közül a legismertebbek képét láthatod. Párosítsd a növényt az illatanyagot tartalmazó növényi résszel vagy származékkal!

A tankocka elérhető itt: Bibliai illatszerek

 

A tankockán szereplő növények rövid leírása Fráter Erzsébet: A Biblia növényei című könyve alapján (Scolar, Bp, 2017, 192–198, 207–209.):

Tömjén

A tömjént több mint négyezer éve használják füstölőszerként, vallási és világi célokra az ókori Keleten. Több tömjénfaj létezik, de leggyakrabban a Szent tömjénfa (Boswellia sacra) törzséből nyerik. A balzsamfafélék családjába tartozó fa hajtásait gyantajáratok hálózzák be. A fa kérgét megsértik, a kiszivárgó tejfehér nedvet begyűjtik, és megszárítják. Más növényi anyagokkal is keverik, így „fűszerezik” az illatát.

Képek forrása: növénygyanta

 

Mirha

A mirhafák vagy balzsamfák a balzsamfafélék családjába tartoznak, főleg Észak-Afrikába, Dél-Arábiában honosak. Több mirhatermelő faj közül az egyik legfontosabb a Valódi mirhafa (Commiphora myrrha). Gyantajárataiban termelődik a levegőn megkeményedő, aromás illatú izzadmány (mézga), amit összegyűjtenek. Használták gyógyszerként, olajjal keverve illatszerként és a halottak balzsamozására is.

Képek forrása

 

Aloé

A Bibliában szereplő aloé kifejezés alatt az írásmagyarázók többféle növényre is gondolnak. Egyik az Orvosi aloé (Aloe vera), valószínűleg ez lehetett Nikodémus temetésre hozott kenetében. Az orvosi aloé a liliomfélék családjába tartozó, örökzöld, évelő növény. Kard alakú, tüskés szélű, pozsgás levelei levélrózsát alkotnak. A tőből levágott leveleiből kicsorgó nedvet összegyűjtötték, szárították és bepárolták, s az így nyert aloégyantát használták gyógyító célokra.

Képek forrása

 

Nárdus

Az Indiai nárdus (Nardostachys jatamansi) a macskagyökérfélék családjába tartozó, alacsony, évelő növény, őshazája a Himalája. Ősidők óta kedvelt illat- és gyógynövény, erős illatú, gyógyhatású olaját a gyöktörzséből nyerik. Hosszú úton jutott el a Közel-Keletre, ezért igen drága, mégis kedvelt illatszer volt, amit halottak megkenésére is használtak.

Képek forrása: növény (lásd a nyitóképen) – szárított gyöktörzs

 

Illatos kenet készítése

Mennyivel érdekesebb, ha nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is kipróbáljuk az illatos kenet, kenőcs készítését. Az interneten található sokféle recept közül néhány egyszerűen elkészíthetőt ajánlunk (forrásoldal a névre kattintva elérhető):

Mediterrán balzsam

Segíti a bőr gyors regenerálódását, puha lesz tőle. Kiszáradt, cserepes ajkakra is kiváló. Kb. 8 hónapig tartható el.

Hozzávalók: 8 g méhviasz pasztilla, 12 g bio olívaolaj, 20 g sheavaj, 10 g mandulaolaj

A méhviaszt a shea vajjal óvatosan megolvasztjuk (nehogy felforrjon), és hűlés közben a többi összetevővel alaposan összekeverjük. Melegen tégelybe öntjük.

 

Levendulás ápoló

Hozzávalók: 10 g sheavaj, 5 g kókuszolaj, 2-3 csepp levendulás illóolaj

A sheavajat és a kókuszolajat óvatosan megolvasztjuk. Ha már folyós állagú, alaposan elkeverjük benne az illóolajat, majd tégelybe töltjük, és fagyasztóba tesszük. 10-15 perc után kivesszük, újra jól megkeverjük, és már használhatjuk is.

 

Aloa verás arckrém

Hozzávalók: 1 csésze aloe vera gél, 1/2 csésze kókuszdióolaj, 2 evőkanál jojobaolaj, 1 1/2 evőkanál méhviasz pasztilla, 5-8 csepp levendula illóolaj

Forró víz felett egy fémedényben összeolvasztjuk a kókuszdióolajat, jojobaolajat és a méhviaszt, majd habverővel habosra keverjük. Hagyjuk a keveréket kihűlni, majd hozzáadjuk az aloe vera gélt, és botmixer segítségével összekeverjük, míg könnyű és habos állagú nem lesz. Ezután 5-8 csepp illóolajjal illatosítjuk, tovább keverjük, végül jól záródó üvegedénybe tesszük. 3-4 hónapig használható.

 

Kézfertőtlenítő

Az illóolajok is nagyon jó baktérium, vírus és gombaölő hatással rendelkeznek, ezért nem kell annyi alkohol, mint a boltban vásárolható szereknél, és kevésbé szárítja ki a bőrünket.

Hozzávalók: 1 dl alkohol, 1 dl aloe vera gél, 2 dl desztillált víz, 10 csepp citrom illóolaj, 10 csepp teafa illóolaj, 5 csepp rozmaring illóolaj

Elkészítés: Az alkoholban elkeverjük az illóolajokat, összerázzuk, megvárjuk amíg feloldódnak. Majd az aloe géllel és a vízzel együtt pumpás flakonba öntjük. Használat előtt jól összerázzuk, majd a kezünkre fújjuk.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

03. Mint a fű…

, Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, ifjúsági alkalmak, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  művészetek, természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online vers, digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliai fűhasonlatok összehasonlítása klasszikus verssel, beszélgetés; kortárs gyerekvers értelmezése, illusztráció készítése, meseírás; multimédiás feladat: ismerkedés a pázsitfűfélékkel; feltámadás-kiskert készítése

 

Fűhasonlatok

Amikor elmúlik a tél, és megjelennek a virágok a földön, kihajt a zöld fű is, ami a viruló életet jelenti. Babiloni fogságból hazatérő népét vigasztalja így Ézsaiás:

Jeruzsálemben kaptok vigasztalást!
Meglátjátok, és szívből örvendeztek,
testetek is virul, mint a fű.

(Ézsaiás 66,12-13)

Ám a fű nem virul örökké, és ahogy a fű elszárad, úgy az emberi test is megöregszik és meghal. A Biblia ezt sem takarja el:

Az ember napjai olyanok, mint a fű,
úgy virágzik, mint a mező virága.
Ha végigsöpör rajta a szél, vége van,
még a helyét sem lehet felismerni.

(Zsoltárok 103,15-16)

Ézsaiás próféta ezt Isten örökkévalóságával állítja szembe:

Minden test csak fű,
és minden szépsége, mint a mezei virágé.
Elszárad a fű, elhervad a virág,
ha ráfúj az Úr szele.
– Bizony, csak fű a nép!
Elszárad a fű, elhervad a virág,
de Istenünk igéje örökre megmarad.

(Ézsaiás 40,6-8)

Ézsaiás költői szépségű sorai eszünkbe juttatják Petőfi Sándor Szeptember végén című költeményének sorait (a folytatáshoz kattints a címre):

Szeptember végén

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet…

Szomorú, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy az élethez hozzátartozik a halál, az elmúlás. Könnyebb ezt elfogadnunk, ha az örökkévaló dolgokra tekintünk. Ézsaiás Isten igéjére mutat. Petőfi pedig arra, hogy ő a halálon túl is: „Még akkor is, ott is, örökre szeret!”

Olvassuk el az igéket és a verset, majd beszélgessünk a gyerekekkel élet és halál kérdéséről. Mit jelent számunkra az élet, életöröm és a halál, halálfélelem? Miért és hogyan kell megbecsülnünk időnket a földön? Jakab apostol levelében erre is választ kapunk:

A szegény sorsú testvér a méltóságával dicsekedjék, a gazdag pedig megalázott voltával, mert elmúlik mindez, mint a mező virága. Mert felkel a nap nagy hőséggel, és elszárítja a füvet; a virága elhull, és szépsége elvész.

(Jakab 1,9-11)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

02. Hírhozó virágok

, Életkorok:  alsós, felsős, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  családi alkalmak, csendesnap, hittanóra, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online vers, digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliai igékben virágok jeleinek felismerése; versek olvasása, virágüzenet felismerése, illusztráció készítése, verstanulás; multimédiás feladat: kép és üzenet párosítása

 

Bibliai virághírmondók

Nézd, vége van a télnek,
elmúlt az esőzés, elment.
Megjelentek a virágok a földön,
itt az éneklés ideje,
gerlebúgás hangzik földünkön.
Érleli első gyümölcsét a fügefa,
és a virágzó szőlők illatoznak.

(Énekek 2,11–13)

Így szólítja meg kedvesét az Énekek éneke Szerelmese. Számára a virágok a tavasz és a szerelem hírhozói. Nem nevezi meg itt konkrétan a mezei virágokat, ám az igeszakasz elején a szerelmes lány két virágnevet is említ:

A Sárón nárcisza vagyok én,
a völgyek lilioma.

(Énekek 2,1)

Ézsaiás próféta a kivirágzó puszta képével bátorítja a babiloni fogságból hazatérő népét, ki mint Isten szerelmes társa, számíthat virágba borító, termékenyítő jelenlétére:

Örülni fog a puszta és a szomjú föld,
vigad a pusztaság,
és kivirágzik, akár egy liliom.
Virágba borul és vigad,
vígan örvendezik.
Része lesz a Libánon pompájában,
a Karmel és a Sárón díszében.
Meglátják az Úr dicsőségét, Istenünk méltóságát.

(Ézsaiás 35,1–2)

Kép forrása

Jézus is ennek az igének a folytatását idézi, amikor arról beszél, hogy az újjáteremtett országot igazán Ő hozza el (vö. Máté 11,4–6).

Látjuk tehát, hírvivők, hírhozók a tavasz virágai: a megújulás, az élet megújhodásának jelképeivé válnak. Izráel földjén a liliom és a nárcisz. De mindenekelőtt a mandula. A mandula ugyanis minden más fát megelőzve, már a lombfakadás előtt kivirágzik. Ezért kerülhetett bele Jeremiás próféta látomásába is, mint az éberség, őrködés hirdetője (neve is ezt jelenti):

…így szólt hozzám az Úr igéje: Mit látsz, Jeremiás? Ezt feleltem: Mandulavesszőt látok. Az Úr pedig ezt mondta nekem: Jól látod, mert gondom van rá, hogy igémet beteljesítsem. (Jeremiás 1,11–12)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

01. Mint a jól öntözött kert

, Életkorok:  alsós, felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, képalkotás, vizualitás, drámajáték, élménypedagógia, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  teológia, exegézis, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online mese, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati
  • Tevékenység: Példázatok összehasonlítása, tulajdonságok gyűjtése, verbális, dramatikus vagy képi ábrázolás; bibliai igék alapján tulajdonsággyűjtés, értéksorrend felállítása; versolvasás, beszélgetés; mese olvasása, értelmezése, virágoskert rajza vagy terve

 

Magdalai Mária húsvét reggel másodszor is a sírkertben jár, miután szólt Péternek és Jánosnak az üres sírról. Ott áll az üres sír előtt, és fél bemenni, de azért behajol, bekukucskál. Két angyalt lát, akik megszólítják, majd hátrafordul, és Jézus áll ott, de nem ismeri fel rögtön. Azt gondolja, hogy ő a kertész (János 20,15). A leírásból kitűnik, hogy egy kertben természetes dolog kertésszel találkozni, ezek szerint a sírkert is gondozott kert volt (vö. János 19,41), Jézus pedig egy kertészforma, kétkezi munkát végző ember benyomását keltette. A képen jeruzsálemi sírkert, Jézus feltámadásának feltételezett helye (forrás).

Az egyszerűbb emberek maguk művelték a kertjüket, gyümölcsösüket Izráelben. Csak a tehetős, előkelő emberek alkalmaztak kertészeket, a szőlőkben és gyümölcsösökben őket vincellérnek, szőlőmunkásnak nevezték. Jézus a terméketlen fügefa példázatában egy vincellérről beszél, aki inkább bevállal egy kis plusz munkát, csakhogy megmentse a fát. (Lukács 13,6–9)

 

A jó kertész

Hasonlítsuk össze a terméketlen fügefa példázatát az elveszett juh példázatával (Lukács 15,1–7). Mik a közös vonások? Mik a pásztor és a kertész közös tulajdonságai? Kiegészíthetjük a pásztor képét a jó pásztor példázatának vonásaival (János 10,1–11)

Az összehasonlítás és továbbgondolás eredményeként a gyerekek kis csoportokban gyűjtsék össze a jó kertész jellemző vonásait, majd alkossák meg együtt a „jó kertész” példázatát, vagy írjanak egy történetet a jó kertészről. Mindezt dramatikus játékban vagy képi ábrázolással is megtehetik. A kép grafikai, festő eszközökkel vagy papírkollázzsal is készülhet.

 

Isten szőlőskertje

Hogy mennyire igaz a kertész kép kivetítése Istenre is, azt több fontos igében is megtaláljuk. Keressék meg a gyerekek a következő igéket, és jellemezzék ez alapján Istent, mint Izráel kertészét. Dolgozhatnak kis csoportokban is, ahol egy-egy igeszakaszt, igepárt kap egy csoport. Ez alapján közösen keresik meg a jellemző vonásokat, majd a csoportok bemutatják egymásnak, mire jutottak. Végül készíthetünk egy közös tulajdonságlistát, értéksorrendbe állítva a tulajdonságokat.

Isten szőlője: Zsoltárok 80,9–20

Dal a terméketlen szőlőről: Ézsaiás 5,1–7

„Az Úr vezet majd szüntelen; kopár földön is jól tart téged, és csontjaidat megerősíti. Olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.” Ézsaiás 58,11

„Mert ahogyan a föld növényeket hajt, és a kert veteményeket sarjaszt, úgy sarjaszt majd igazságot az én Uram, az Úr is, és öröméneket minden nép hallatára.” Ézsaiás 61,11

A gonosz szőlőművesek: Máté 21,33–44

Az igazi szőlőtő példázata: János 15,1–8

 

Kertész leszek

József Attila húsz évesen írta Kertész leszek című költeményét, amely azóta is aktuális. Miközben a világ tele van pusztulással, veszélyeztetve érezzük a bolygót, a természetet és az emberi létet, nagy szükség van gondozó-gondoskodó jelenlétre az ember részéről is. Ezt a „csak azért is jó leszek” indulatot fogalmazza meg a fiatal költő lázadó hangon. A gyerekek is könnyen átérezhetik ezt, különösen pandémia idején.

Olvassuk el a verset, és beszélgessünk róla: Kit mi ragad meg benne? Ki mit tenne, mit vállalna be hasonló helyzetben: „ha már elpusztul a világ”?

 

József Attila: Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton –
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.

1925. április

 

A fura kertész

Kányádi Sándor Néma tulipán című meséjének főszereplője egy fura kertész és „csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle-fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal”.

A mese elérhető itt: A bánatos királylány kútja: Néma tulipán

Olvassuk el a mesét, a gyerekek pedig figyeljék meg, mitől olyan fura ez a kertész? Miben gyönyörködött, és mi bántotta? Mit tett a kertjéért, és mit tett ellene? Ki az, aki fellázadt a kertész ellen? Hogyan, mivel? Mi lett a kertész sorsa? É mi a tulipáné?

Rajzoljátok le a csodálatos virágoskertet. Vagy készítsétek el egy csodálatos virágoskert tervét: Ti hogyan helyeznétek el a virágokat, hogy illatukkal és színeikkel is beszélgessenek.

Ha van rá mód, valósítsatok meg valamennyit a tervekből: Ültessetek a kertben virágokat magról vagy palántáról.

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/