• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
• Tevékenység: Bibliaismeret: tölgyfák szerepe a bibliai történetekben; növényismeret: Palesztinában élő tölgyfajok; interaktív multimédiás feladat: sorba rendezés időrend szerint, képek megfigyelése, összehasonlítása

A tölgyfák különös eseményeknek voltak tanúi a zsidó nép történelmében:

Amikor Abrám (Ábrahám) az övéivel megérkezett Kánaánba, „átvonult Abrám az országon egészen a sikemi szenthelyig, Móre tölgyfájáig.” (1Mózes 12,6) Ott oltárt épített az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét.

Amikor Abrám visszatért Egyiptomból, és az Úr újra neki ígérte Kánaán földjét, „letelepedett Mamré tölgyesében, amely Hebrónban van, majd oltárt épített ott az Úrnak.” (1Mózes 13,18)

Később ugyanitt találkozott Ábrahám Isten angyalaival, akik azzal a hírrel érkeztek, hogy fia fog születni: „Azután megjelent neki az Úr Mamré tölgyesében… látta, hogy három férfi áll előtte. …Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá!” (1Mózes 18,1–4)

Amikor Jákób visszatért családjával Kánaán földjére, Isten parancsára összegyűjtötték bálványtárgyaikat, „Jákób pedig elásta azokat a sikemi cserfa alá.” (1Mózes 35,4)

Bételhez érkeztek, ahol meghalt Debóra, Rebeka dajkája. „Bétel mellett temették el egy tölgyfa alá, amelyet Siratás Tölgyének neveztek el.” (1Mózes 35,8)

A Kánaánba visszatérő izraelita törzsek elfoglalták az országot, és felosztották területét. Józsué, a nép vezetője akkor országgyűlést hívott össze Sikembe, szövetséget kötöttek az Úr előtt, és Józsué emlékkövet állított: „Majd fogott egy nagy követ, és odaállította az alá a cserfa alá, amely az Úr szentélyénél volt. …Ez a kő lesz majd a tanú ellenünk…” (Józsué 24,26–27)

A Kánaánban letelepedett izraelitákat időről időre megtámadták ellenségeik. Ilyenkor Isten elhívott és bírává (vezetővé) tett egy-egy embert, aki megszabadította a népet. Gedeont az Úr angyala hívta el, aki „leült Ofrában a cserfa alatt”, és itt fogadta Gedeon ételajándékát is: „A húst egy kosárba tette, a hús levét meg egy fazékba, azután kivitte hozzá a cserfa alá, és odatette eléje.” (Bírák 6,11.19)

Dávid jól megismerte az erdőket, amiket nagyrészt tölgyesek alkottak. Az erdőségek gyakran nyújtottak neki egérutat és menedéket bujdosása közben. Itt és ilyen helyzetben látogatta meg őt barátja, Jónátán is, hogy bátorítsa őt: „Ekkor elindult Jónátán, Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőségbe, és erősítette az Istenbe vetett bizalmát.” (1Sámuel 23,1) A fák alatt újították meg szövetségüket.

Dávid később, már királyként, tragikus erejét tapasztalta meg az erdőségnek. Fia, Absolon fellázadt ellene, és az öreg királynak, Dávidnak menekülnie kellett. Az összecsapásra az efraimi erdőben került sor, „és a hadinépből sokkal többet pusztított el az erdő azon a napon, mint ahányan a csatatéren pusztultak el.” Absolon vesztét is egy tölgyfa okozta: „Absolon egy öszvéren nyargalt; az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá, Absolon pedig hajánál fogva fennakadt a tölgyfán. Ott lógott ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla.” (2Sámuel 18,8–9)

Izrael népe gyakran elfordult Istenétől, és idegen isteneknek áldozott. A bálványkultusz gyakran szent fákhoz, köztük tölgyfákhoz, kötődött: „Hegytetőkön áldoznak, dombokon tömjéneznek, cserfa, nyárfa és tölgyfa alatt, mert kellemes az árnyékuk.” (Hóseás 4,13)

A prófétai igehirdetésben mégsem az ítéletes kép a hangsúlyosabb. Még az ítélet alá eső nép is bízhat Isten ígéretében, mert gyökere megmarad, mint a kivágott fának: „Ha megmarad belőle egy tized, azt is újból pusztulás éri, ahogy a csernek vagy a tölgynek a kivágás után lelegelik az új hajtásait. De egy ilyen hajtás végül szent maggá válik!” (Ézsaiás 6,13)

Egy próféciában pedig a „fa” törzsökéről sarjadó hajtás már messiási ígéretet hordoz: „Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről.” (Ézsaiás 11,1)

Hebrontól nem messze található egy többezer éves tölgy, amit Mamre-tölgynek vagy Ábrahám tölgyének neveznek. A zsidó hagyomány szerint Ábrahám itt találkozott Isten angyalaival, akiket vendégül látott a tölgyfa alatt. A fa törzse már elhalt, de új hajtások jelentek meg rajta. Jelenleg egy orosz ortodox kolostor kertjében található.

Kép forrása

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, testi-mozgásos
• Tevékenység: Bibliai növényismeret: füzek és nyárak; interaktív multimédiás feladat: csoportosítás; kirándulás, fák megfigyelése; mondóka mozgásos játékkal; mesehallgatás és -feldolgozás szöveg-kép párosítással

Ne félj, szolgám, Jákób,
Jesúrún, akit kiválasztottam!
Mert vizet árasztok a szomjas földre,
patakokat a száraz tájra.
Kiárasztom lelkemet utódaidra,
áldásomat sarjadékaidra.
Növekednek, mint fű a víz mellett,
mint csatornák mentén a fűzfák.

Ézsaiás 44,2–4

A babiloni fogságban élő zsidó nép egyik legszebb áldásígéretét olvashatjuk a fenti igében, ahol az áldottságot többek között a víz mellett növekedő fűzfa ábrázolja ki. Óhatatlanul is „áthallatszik” a jeremiási ige az Úrban bízó emberről, aki „olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit” (Jeremiás 17,8).

A fogságban élő nép egyedül Istenben találhatja meg a szabadulás útját, hiába vannak fűzfák bőven az Eufrátesz és folyótársai mellett is:

Amikor Babilon folyói mellett laktunk,
sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.
A fűzfákra akasztottuk ott hárfáinkat.
Mert akik elhurcoltak minket,
énekszót követeltek tőlünk,
és akik sanyargattak, öröméneket:
Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből!
Hogyan énekelhetnénk
éneket az Úrról idegen földön?

Zsoltárok 137,1–4

Babilon és Izrael folyói, vizei mentén ugyanúgy virul a fűzfa, ebben nincs különbség. A fa élő vízzel való kapcsolata azonban az Istennel, mint egyetlen Úrral való kapcsolatot ábrázolja ki, ami döntően fontos, életforrás Izrael népe számára.

Füzek és nyárak

A vízparti növénytársulások, ligeterdők jól elkülönülnek a környező erdőktől, pusztáktól. Így volt ez Palesztina és Mezopotámia területén is. A vízparti ligeterdők jellegzetes lombhullató fái, cserjéi a füzek és nyárak, mindkét növénynemzetség a fűzfafélék családjába tartozik. Kétlaki, barkavirágzatú, szórt levélállású növények. A füzek levelei hosszúkásak, virágait rovarok porozzák be. A nyárak levelei hosszabb nyelűek, legtöbbször tojásdad alakúak, virágaikat szél porozza be.

A bibliai szóhasználat alapján nem lehet pontosan megkülönböztetni, melyik fűzfajról van szó a Bibliában, illetve a fűzre és nyárra vonatkozó kifejezések is könnyen felcserélődnek a közös élőhely és rokon vonások miatt.

Palesztin fűz (Salix acmophylla)

Palesztina területén a leggyakoribb fűzfaj, kisebb, 5-8 m magas fa vagy cserje, lándzsás levelekkel. Délkelet-Törökországtól Iránig őshonos, Babilónia folyói mentén is volt belőle bőven. Szubtrópusi, fagyérzékeny faj, barkáit tavasszal, lombfakadás előtt hozza. Jó mézelőnövény, vesszőit kosárfonásra használják, fájából csónak, bútor készül, és gyógyhatása is ismert.

Fehér fűz (Salix alba)

A fává növő fűzfajok közül a legnagyobb, 20-25 m magasra nő, vesszői a földig lehajolnak.

Jób könyve megemlíti, hogy a folyók partján, lótuszbokrok és fűzfák árnyékában szívesen tanyáznak a vízilovak (Jób 40,21–22). Lombsátrak ünnepén az ünnepi sátor és csokor készítéséhez fűzfagallyakat is használtak (3Mózes 23,40).

Eufráteszi nyár (Populus euphratica)

Nagy termetű, gyors növésű fa, barkái lombfakadás előtt nyílnak. Hosszú nyelű, kékes- vagy szürkészzöld levelei változatos méretűek és alakúak. Puha fájából különböző tárgyakat faragnak. Őshazája Észak-Afrikától Közép-Ázsiáig terjed, a Jordán alsó folyásánál ártéri erdőket alkot. Az Eufrátesz folyóparti növényzetének domináns faja, és a fűzhöz hasonlít, ezért a bibliakutatók arra is gondolnak, hogy a fogságban élő zsidók nem fűzfára, hanem eufráteszi nyárra akasztották hangszereiket (lásd feljebb, Zsolt 137).

Fehér nyár (Populus alba)

Hatalmas termetű, szürkésfehér kérgű, gyakran ferde törzsű, bókoló koronájú fa. Változatos alakú levelei színe fényeszöld, fonáka krétafehér. Porzós virágai nagy, vöröslő barkák, termős barkái kisebbek és sárgászöldek. Megnyúlt füzérben csoportosuló tokterméséből pehelyszerű, fehér szőrüstökkel ellátott magok bújnak ki. Európa középső és déli részén (hazánkban is), Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos, így a közel-keleti országokban is. Könnyű, jól megmunkálható fája szerszámok, háztetők készítésére szolgál, kérgének gyógyhatása is ismert.

Bár Hóseás próféta negatív, ítéletes igében említi, mint „kívánatos” fát, szépsége és méltósága figyelemre méltó:

Hegytetőkön áldoznak,
dombokon tömjéneznek,
cserfa, nyárfa és tölgyfa alatt,
mert kellemes az árnyékuk.

Hóseás 4,13

Források:

• Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 236–239.)
• Keresztyén bibliai lexikon: Növények (Kálvin, Bp., 1993.)
• A kép forrása a növény nevére kattintva elérhető

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, matematikai-logikai
• Tevékenység: Bibliai növényismeret, kortörténet: vízparti növények; interaktív multimédiás feladat: párosítás, szövegkiegészítés, csoportosítás; mérőnád készítése, mérések

A Bibliában több helyen is találkozunk jellegzetes vízparti növényekkel, így a nád, a gyékény, a sás, a káka és a papirusz neve is előfordul. A botanikusok mégis nehéz helyzetben vannak egy-egy konkrét igehely esetén, mert a bibliai szóhasználat alapján nem lehet mindig pontosan beazonosítani, melyik növényfajról lehet szó. A héber suph (szuf) kifejezés a vízparti növények gyűjtőneve, és jelenthet nádat, kákát vagy gyékényt is. Jób könyvében Bildád, Jób barátja az Istenről elfeledkező ember életét példázza a víz nélkül maradt növények képével. De bármely más vízparti növény neve is szerepelne a nád vagy a sás helyett, a lényegen nem változtatna csöppet sem:

Megél-e a nád a mocsáron kívül? Felnőhet-e víz nélkül a sás? Előbb frissen zöldell, vágáshoz is zsenge, majd máris elszárad, minden fűnél előbb.

Jób 8,11-12

Vadászat papiruszmocsárban Nebaum sírkamrájának falfestményén (Kr. e. 1350., Luxor)

Ismerjünk meg néhány vízinövényt:

Papirusz vagy papiruszsás (Cyperus papyrus; héber: gome’, ’ébe; görög: pápürosz)

A Papiruszsás a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó évelő növény, és mivel nem sás, hanem palka, inkább papiruszpalka lehetne a neve. Iszapban kúszó gyöktörzséből erős, rugalmas, tömött, háromélű szár fejlődik, ami 3-5 méter magasra is megnő. Levelei ernyőszerűen helyezkednek el a szár csúcsán, virágai is ernyőszerű virágzatot alkotnak. Sekély vizekben él, valamikor a Nílus-völgy jellegzetes növénye volt, de a Jordán völgyében, a Genezáreti-tó mocsaraiban is tömegesen élt. Természetes állománya szinte teljesen kipusztult, jobbára természetvédelmi területen, botanikus kertekben él.

A papiruszt sokoldalúan tudták használni. Szárának szivacsos beléből készült a papirusztekercs, amit évezredeken keresztül írásra szolgált, a kora középkorban vette át szerepét az állati bőrből készült pergamen. A papirusz erős rostjaiból kötelet, vitorlát fontak, szárából cipőt, kosarat készítettek, gyöktörzsét pedig élelmiszerként fogyasztották, és gyógyhatását is ismerték. Papiruszkötegekből csónak, hajótest készült, ahogy a prófétai ige is megmutatja:

Jaj a suhogó vitorlák országának Etiópia folyóin túl! Követeket küld a tengeren, papiruszhajókon a víz színén.

Ézsaiás 18,1-2

Káka (héber: ’agmón)

A kákafajok a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó, mocsarakban, nádasokban élő, évelő növények. Kúszó gyöktörzse van, virágfüzérkéi ecsetvirágzatban egyesülnek. A tavi kákának sötétzöld, hengeres, 80-300 cm magas szára van, a tövénél 15 mm vastag is lehet. „Kákán is csomót keres”, mondják a kötözködő emberről, aki ott is hibát keres, ahol nincs. A káka víz fölé magasodó részén valóban nincsenek csomók, nem tagolódik ízekre, mint a nádszár. A káka csomói lent, földközelben helyezkednek el, ami nem szembetűnő. Ismertebb fajai többek között a Tavi káka (Schoenoplectus lacustris) vagy a Parti káka (Scirpus litoralis).

Sásfajok (Carex; héber: áhu, szuf, gome’)

Szintén a palkafélék (sásfélék) családjába tartozó növénynemzetség, több mint ezer faja ismert, a képen Sziklai sás (Carex halleriana) látható . Vizes, zsombékos, mocsaras helyeken élő évelő növény, gyakran rét- és legelőnövényzetet alkot. Szárát bél tölti ki, nem üreges, virágai külön termőszálon fejlődnek. A fáraó álmában a tehenek sás között legeltek:

Álmomban a Nílus partján álltam. A Nílusból hét kövér és szép tehén jött elő, és legelészni kezdett a sás között.

1Mózes 41,17-18

Déli gyékény (Typha domingensis)

A Déli gyékény a gyékényfélék családjába tartozó, sekély vizekben, nádasok tövében élő, hosszú, szálas levelű, évelő növény. Tömött, hengeres torzsavirágzata van, amit buzogánynak is neveznek. Könnyen munkálható leveleiből kosarakat, szőnyegeket fontak. A B-ban csak a 2Mózes 2,3-ban szerepel a héber gome’ fordításaként. Ám a szó fordítása bizonytalan, tehát Mózes „gyékénykosarát” fonhatták papiruszból, sásból vagy kákából is.

Amikor azonban nem tudta már tovább rejtegetni, fogott egy gyékénykosarat, bekente szurokkal és gyantával, majd beletette a gyermeket, és kitette a Nílus partján a sás közé.

2Mózes 2,3

Nád (héber: káne, szuf)

A Közönséges nád (Phragmites australis) és nagyobb növésű rokona, az Olasz nád (Arundo donax) kinézete, élőhelye és életmódja is hasonló, ezért a bibliai szövegekben nem lehet elkülöníteni, hogy éppen melyikről van szó. Mindkettő a perjefélék (pázsitfűfélék) családjába tartozó évelő növény. Belül üreges, szárcsomókkal tagolt szalmaszár jellemi, ami rugalmassá, teherbíróvá teszi, így a szélnek jól ellenáll.

Az Olasz nád Európában a legnagyobbra növő pázsitfűféle (3-6 méter magas), a Földközi-tenger mellékén mindenütt megtalálható vízfolyások partján, vízközeli területeken. Palesztina vidékén is gyakori, jól tűri a szárazságot. Az ókor óta fontos haszonnövény. Zöldesszürke, lapos levelei rendezett sorokban állnak a száron. Hatalmas, tömött bugavirágzata van, amiből kéziseprűt kötöttek. Üreges szára építkezések, könnyű csónakok alapanyaga, de kiválóan alkalmas fúvós hangszerek faragására is. Mérete alapján a mérőnád olasz nád lehetett, a mérőnád ókori hosszmérték volt: 6 könyök, vagyis 2,67 méter. Ezékielnél olvasunk róla, ám ott hosszabb mérték – 3,11 m – szerepel (Ez 40,5). Meg kell még említeni a nádpálcát, ami a kormányzás jelképe volt, ezért adtak Jézus kezébe nádszálat a gúnyolódó katonák (Máté 27,29)

Közönséges náddal a Földön mindenütt találkozunk vízpartokon, mocsaras, vizes réteken, ahol a töve gyakran a vízben áll. Erős szára 2-4 méter magas, hosszú levelei bókolók. Bugavirágzata felálló vagy kissé bókoló is lehet. A bibliai időkben nélkülözhetetlen építő- és tetőfedő, valamint tüzelőanyag anyag volt, de nyílvessző és fonott kosár is készült belőle. A Kr. e. 3. századtól az írótoll is hegyesre metszett nádból készült.

Források:

Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 59–69.)
Keresztyén bibliai lexikon: Növények (Kálvin, Bp., 1993.)

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli
• Tevékenység: Bibliaismeret, kortörténet: a só szerepe, jelentősége; interaktív multimédiás feladat: ige és közmondás párosítás; meseolvasás; mesealakok, formák mintázása sólisztgyurmával

„Jó a só, de ha elveszti az ízét, hogyan tudják azt visszaadni? – kérdezi Jézus az őt követni vágyó sokaságtól, akik közül mindenki jól tudja a választ: – …kidobják” (Lukács 14,34–35).” Jézus példázatában a só ízesítő szerepére utal, és mi is elsősorban erre gondolunk, ha sóról van szó. A fűszerek között tartjuk számon, és ott is tartjuk, a fűszeres polcon. Pedig a só, különösen a bibliai időkben, jóval több volt ennél. Az ízesítés mellett a tartósításban, a fertőtlenítésben és a kultuszban is fontos szerepe volt.

A köznyelvben a só a konyhasót, a nátriumkloridot (NaCl) jelenti, ami csak az egyik sófajta. A sók kémiai jellemzője, hogy kifelé semleges töltésű ionos vegyületek (pozitív kationokból és negatív anionokból állnak). A Biblia is a kősó (NaCl) értelemben használja a szót, így a továbbiakban mi is a nátriumkloridról beszélünk.

A só nélkülözhetetlen életfeltétel, szervezetünk sejtnedveinek sókoncentrációja közel egy százalék, amely fenntartásához napi 5-10 g sóra van szükségünk. Nagy mennyiségben, illetve nagy koncentrációban a só viszont méreg. Nem véletlen, hogy az ókorban egy város elpusztítását annak sóval való beszórása jelképezte, ahogy a történelmi emlékezet szerint Karthágóval történt, miután Róma legyőzte az észak-afrikai kereskedővárost. A Bibliában, a Bírák könyvében is megtaláljuk a sóval való beszórás nyomait, a királyságot erőszakosan megszerző Abímelek Síkem városát pusztítja el így: „A benne levő népet fölkoncolta, a várost pedig lerombolta, és bevetette sóval.” (Bírák 9,45)

A túl nagy, pusztító sókoncentráció ezen a vidéken elég látványosan jelen van, hiszen a Föld legsósabb beltengere a Holt-tenger, amit a Biblia többek között Sós-tenger néven említ (Józsué 3,16). A Holt-tenger vizében semmilyen élet nincs a sóssága miatt (sókoncentrációja eléri a 28%-ot), partján is csak olyan növények élnek, amelyek alkalmazkodni tudnak a körülményekhez, és szervezetükben felhalmozzák a sót. A Lót történetéből ismert motívum, amikor felesége a pusztuló Sodomára visszatekint, és sóbálvánnyá válik, a Holt-tenger déli partjainál található sóoszlopokra utal.

Kép forrása

A só jelentősége a bibliai kor zsidósága számára

Ízesítés

„Megeszik-e az ízetlen ételt sótlanul, vagy van-e íze a nyers tojásnak? – kérdezi Jób, amikor példákkal akarja megmutatni, milyen állapotba került a betegsége miatt. – …olyan az, mint a romlott étel.” (Jób 6,6–7) Jób sóhasonlata arra utal, hogy az ízesítésben a sónak alapvetően fontos szerepe volt. Az ízesítésre használt sót elsősorban a Holt-tengerből nyerték, a tömény sóoldatból a kövekre kicsapódó kristályokat gyűjtötték. Ezekkel a kövekkel sóztak, és amikor a használat során kioldódott belőlük a só, értéktelenné váltak, s kidobták. Erre utal Jézus példázata.

Tartósítás

A bibliai időkben nem ismerték a modern tartósítási eljárásokat, így a só pótolhatatlan volt a húsok, halak konzerválásában. A tartósság értéke ezért is kapcsolódik szimbolikusan a sóhoz, és ezért jelképezi a só az Isten népével kötött szövetségének a tartósságát. Az „örökké megmaradó szövetség” igéje (újfordítás) Károli fordításában így hangzik: „sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr előtt” (4Mózes 18,19).

Fertőtlenítés

Ismerték a só fertőtlenítő hatását is, erre utal az újszülött sóval való megmosása, ami több népnél is szokás volt az ősidőkben. A zsidóknál ez a vértől való teljes tisztulást-megtisztítást is jelenti. Ezékielnél olvasunk az eljárásról, mikor népe elhagyatottságát példázza: „Amikor megszülettél, nem kötötték el a köldökzsinórodat, nem mostak tisztára vízzel, nem dörzsöltek le sóval, pólyába sem tettek.” (Ezékiel 16,4) Elizeus eljárása is, amikor sót dob a rossz vizű forrásba, a só tisztító hatására utal: „Meggyógyítom ezt a vizet, nem okoz többé halált és terméketlenséget.” (2Királyok 2,19–22)

Kultusz

A „só szövetségéről” már volt szó. Ez a képzet állhat annak a hátterében is, hogy az ételáldozatot meg kellett sózni: „Minden ételáldozatodat sózd meg. Ne hagyd le ételáldozatodról Istened szövetségének a sóját. Minden áldozatot sóval mutass be.” (3Mózes 2,13) Az áldozatul bemutatott állatot is megsózták (Ezékiel 43,23–24), és az Úrnak illatáldozatra szánt füstölőszer is „sózva, tisztán és szentül” készül (2Mózes 30,35).

Nem csoda ezek után, ha Jézus példázatában a tanítványi lét minőségét a só jelképezi:

Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni?

Máté 5,13

Forrás:

Fráter Erzsébet: A Biblia ételei (Scolar, Bp, 2020, 105–107.)

Keresztyén bibliai lexikon: Só

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

• Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, logikai-matematikai
• Tevékenység: Biblia- és növényismeret: fűszer- és gyógynövények; interaktív multimédiás feladatok: kép-igepárosítás, memóriajáték

Amikor Jákób az éhínség idején ismét útnak indítja fiait Egyiptomba, hogy az ország kormányzója – József – elé járuljanak, lehetősége szerinti gazdag ajándékot küld:

Rakjatok az ország legjobb termékeiből a zsákjaitokba, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot, egy kis mézet, gyógyfüvet, mirhát, diót és mandulát.

1Mózes 43,11

Az újfordítású Biblia listáján szereplő gyógyfű a Károli-fordítás szerint fűszerszám. A Kánaánban termő fűszer- és gyógynövények a tudósítás szerint értékesek, ajándéknak valók voltak. Minden bizonnyal gyűjtőfogalomról van szó, többféle fűszer- és gyógynövényre gondolhatunk.

Ezékiel könyvében a 27. fejezet Tírusz, a föníciai kereskedőváros gazdagságáról szól, és feltárul előttünk a korabeli piac, ahol a fahéj és illatos nád vagy a balzsam is értékes árunak számított. Károlinál a balzsam helyén szintén fűszerszámot olvasunk:

Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fűszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak ők árúidért.

Ezékiel 27,22

Hasonló piackép tárul fel a Jelenések könyvében is, ahol az árulistán fahéj, balzsam, füstölőszerek, kenőcsök, tömjén is szerepel (Jelenések 18,13).

Kép forrása

Nézzük meg ezek után, miféle fűszerek, fűszerszámok teremtek Kánaán, Palesztina földjén, illetve fordultak meg a piacán.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/