Életkorok:  alsós, felsős, 
Szervezési formák:  családi alkalmak, hittanóra, távoktatás, digitális tananyag, 
Multimédia:  film, e-könyvek, online mese, 

Böngészős bibliai történetek

Jézus csodái nem maradtak titokban, szájról szájra jártak történetei a Genezáret-tó partja mentén és a városokban. Így lettek tóparti és városszéli mesék. Ezekkel ismerkedhetnek a kis olvasók a Csodadolgok-könyvek sorozatban, melynek második része a Városszéli mesék. A könyvecskében három történettel és a hozzájuk kapcsolódó böngészős feladatokkal találkozhatnak a gyerekek.

A képi világ megalkotója, Kelemen-Czakó Rita egyszerű animációval eleveníti meg Miklya Zsolt szövegeit, amelyek így önálló filmélményt nyújtanak a gyerekeknek.

Forrás

Gyógyítás a Bethesda tavánál:

 

Jairus lányának feltámasztása:

 

A vak Bartimeus meggyógyítása:

 

Életkorok:  alsós, felsős, 
Szervezési formák:  családi alkalmak, hittanóra, távoktatás, digitális tananyag, 
Multimédia:  film, e-könyvek, online mese, 

Böngészős bibliai történetek

Jézus csodái nem maradtak titokban, szájról szájra jártak történetei a Genezáret-tó partja mentén és a városokban. Így lettek tóparti és városszéli mesék. Ezekkel ismerkedhetnek a kis olvasók a Csodadolgok-könyvek sorozatban, melynek első része a Tóparti mesék. A könyvecskében három történettel és a hozzájuk kapcsolódó böngészős feladatokkal találkozhatnak a gyerekek.

A képi világ megalkotója, Kelemen-Czakó Rita egyszerű animációval eleveníti meg Miklya Zsolt szövegeit, amelyek így önálló filmélményt nyújtanak a gyerekeknek.

Forrás

A nagy halfogás története:

 

A vihar lecsendesítése:

 

Ötezer ember megvendégelése:

 

Elmeséli Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt
az 1Sámuel 17 alapján

Illusztráció: Kelemen Czakó Rita

 

 

Eredeti megjelenés:
Dávid és Góliát, Trixi-könyvek, 2010

 

 

Dávid testvérei katonák voltak. Bal-jobb. Ahová kellett, oda indultak. Bal-jobb. Bal-jobb.

– Sereg állj! Tábort verünk a völgyben, és csatarendbe állunk a hegyen.

 

Hadrendbe állt az izraeli sereg. No de miféle sereg ez? Nézd csak meg, mindenki fél, remeg… Mert jön az ellenség, páncéljuk csörög, lépésük dübög, fegyvereik élesek. És ki vezeti őket? Egy óóóóriás! A híres-neves filiszteus Góliát.

 

Dumm! Megrendül a föld, ahogy Góliát lép egyet. Dumm! Damm! Remeg a föld, ahogy Góliát lépeget. Dumm! Damm! Dumm! Az izraeliekkel szemben feláll a filiszteus sereg.

 

– Uáááááá!!!!!!! – lép ki a sereg elé Góliát, és ordít egy nagyot. – Hát senki se mer kiállni velem? Féltek ugye? – kérdi gúnyosan. – Hát hol van az Istenetek, aki megvéd titeket? Berezelt ő is, mint ti, mindannyian?

 

Zrim-zrum, ziriri-zum, zörög a rézpáncél, ahogy Góliát a mellét veri.

Va-va-va-vacognak az izraeliták fogai. Ne-ne-ne-nem mer kiállni senki a párviadalra.

 

Zim-zum, zilili-zum… Mi ez a furcsa zaj?

Zim-zum, zilili-zum… Ez nem vacogás. Se nem remegés. Ez valami más.

Zim-zum, zilili-zum… Lantot penget valaki.

 

Az Úr, az én pásztorom. Zim-zum

Füves mezők, várnak reám… Zilili-zum

Ez egy pásztordal. De kinek van kedve most énekelni?

Dávid jön ott, a pásztorfiú. Élelmet hoz a bátyjainak a táborba.

 

Zrim-zrum, ziriri-zum. Va-va-va-vacogók. Cidri-dri-cidrizők.

Dávid csodálkozva néz körül:

– Mit vacogtok, mit reszkettek itt? Hát nincs Istenetek, hogy ennyire féltek?

 

Zrim-zrum, ziriri-zum, zörög a rézpáncél. Góliát megint a mellét veri, és gúnyolódik.

Dávid hallja, de nem ijed meg. Harcra készül. Párviadalra készülődik.

 

Nincs más fegyvere Dávidnak, csak a botja meg a parittyája. Kiválaszt a patakból öt kis követ. Az lesz a lőszer. És hopp, máris Góliát előtt terem.

– Hát kutya vagyok én, hogy bottal jössz ellenem? – ordít az óriás.

 

– Uáááááá!!!!!!! – harsogja Góliát.

Dávid pedig segítségül hívja Istenét. Megforgatja parittyáját, megcélozza, hipp-hopp, s eltalálja, kipp-kopp, Góliát fejét.

– Auuuuuu!!!!!!! – leheli Góliát.

 

– Góliááááááát… Go-go-go-góliááát… – iszkol a filiszteus sereg.

– Hurrá! Isten erős! – zeng a kiáltás. – Dávid legyőzte az óriást!

És az öröm, ami a győzelmet kíséri, óóóóóriás.

 

 

Véget ért a tanulmányi verseny és a feladatok közlése, ám az Időkapu nyitva marad. A feladatok és a megoldások a későbbiekben is megtalálhatók lesznek, ötleteket adva, mintát nyújtva a sokrétű intelligencia kreatív fejlesztéséhez hittanos vonatkozásokban is. Hiszen a hit nem mond ellent sem a gondolkodásnak, sem az alkotókedvnek. Sőt együtt csodákra is képes.

Búcsúlevél az Időkapu-blogon

A képen a versenyt szervező Parakletos Csapat

Áldott Reformáció 501-et kívánunk minden Olvasónknak!

 

A reformáció 500. évfordulója alkalmából a Reformációi Emlékbizottság támogatásával megjelent a Luther – A kártyajáték című társasjáték, amely a stratégiai társasok játékstílusában ismerteti meg a reformátor Luther Márton élettörténetét. A fiatal játékfejlesztő-csapat olyan társast alkotott, amely taktikus és ötletes szabályainak köszönhetően szórakoztató és izgalmas időtöltést kínál családi vagy baráti körben éppúgy, mint hittanórai vagy gyülekezeti közösségben. 10 éves kortól, 2–10 játékos számára ajánljuk.

Luther társasA játék során egy-egy ilyen írnok bőrébe bújhatunk, akik a reformátor életének fontos eseményeit jegyzik fel az utókor számára. Történeteiket egyre bővítik, ám ez nem megy olyan simán. A közös munka, ahogy az lenni szokott, ezúttal is versengéssel jár: ki aratja le a babért, amely az egyes életszakaszok megörökítésével jár? Ki viszi a legtöbb kéziratot a nyomdába? Az írnokok szorgos munkáját olyan események is félbeszakíthatják, amelyekre nem számítanak: a gondosan teleírt papírlap eléghet vagy gazdát cserélhet, írását az írnok kezéből is ellophatják, vagy üres fecsegés, szóbeszéd kerülhet a hiteles iratok közé. A játékmenet is változatos: A Melanchthon-játékmódban lassabb és kiérleltebb, sokszínűbb játékstratégiára számíthatunk. A Müntzer-játékmód pörgősebb és harcosabb, akár fél óra alatt is lejátszható.

Kép forrása

Megrendelhető a webboltunkban.

 

„De mégis miért kezd valaki társasjáték-fejlesztésbe 2016-ban?” – teszi fel a kérdést a Kötőszó c. evangélikus közéleti blog szerkesztője a Luther-társas készítőinek. Az egyik játékfejlesztő, Bencze Domokos válasza így hangzik: „Szakmai kihívás volt számomra! Egyrészt oktatási segédeszközt is akartunk, másrészt egy új és izgalmas játékot is.”

A válasz bővebben, pontokba szedve is kifejthető:

  • 1. A reformáció 500. évfordulójára készülve 2016-ban már igencsak el kellett kezdeni az előkészítő munkát.
  • 2. A reformációt is a jó kezdet tette hatékonnyá. Szekértők szerint ez nem volt más, mint egy hatékony médiaesemény: a lutheri 95 pont elterjesztése a könyvnyomtatás eszközeivel.
  • 3. Az egykori médiaeseményt is a mai kor médiaeszközeivel lehetne hatékonyan közvetíteni. (Ezért született meg a Luther életét feldolgozó animációs filmsorozat is.)
  • 4. Korunk egyik leghatékonyabb médiuma a játék, és nemcsak a számítógépes. A társasjátéknak is reneszánsza van.
  • 5. A „digitális” nemzedékek információfeldolgozása megváltozott, amihez a vizualitás, az interakciók, a gyors üzenetváltások, a kis egységekben adagolt verbális információk, az élményszerűség is hozzátartozik.
  • 6. Mindennek kiváló eszköze a társasjáték, ahol a megfelelő játékelvet megtalálva úgy aktivizálható az ismeretanyag, hogy egyben élményforrás is legyen.
  • 7. Ez az informális tanulás és a játék funkcióörömének együttes működésmódja.
  • 8. Már nem kell más, mint egy-két jó ötlet a játékot működtető alapelvekre, ami egyszerre informatív és vizuális feladat: Az információk vizuális és dinamikus szerkezeti elrendezése, beleágyazva egy kerettörténetbe. Itt kezdődik a játékfejlesztők munkája.
  • 9. Persze még nincs kész a játék, most jön a kidolgozás: Meg kell írni az információs blokkokat, mozgalmas és figyelemfelkeltő képi világot kell alkotni, és világosan, követhetően megfogalmazni a szabályokat.
  • 10. A szabályok és a játékmenet csiszolásához elengedhetetlen a próbajátékok sorozata, és a szakmai lektor, aki jelen esetben az avatott egyháztörténész személye.
  • 11. Végül meg kell csinálni. Ami nemcsak a nyomdai előkészítés sziszifuszi munkálatait igényli, hanem a finanszírozás kérdését is.
  • 12. S ha mindez megvan, már csak az a kérdés: Ki fog vele játszani? És hogy jut el a közönségéhez?

Ez így együtt valóban „szakmai kihívás” – de hát a „digitális nemzedék” 2016-17-ben is a kihívások idejét éli. Miért ne fejleszthetnénk hát játékot a reformáció kezdeteiről? És miért ne próbálhatnánk ki ezt a játékot egy interaktív egyháztörténet-órán akár? Ahova unalommal ülnek be a „gyerekek”, de izgalommal és nyitott kérdésekkel távoznak. És persze azzal az örömmel, hogy de jó volt együtt játszani. Mert a játék nem az élet ellen való. Hanem az életelvek egyik elemi megnyilvánulása.

Ezért is jó szívvel ajánljuk a fiatal játékfejlesztő csapat Luther-társasát, és azért is, mert a fenti pontok mindegyikén sikerrel haladtak végig. Csak az utolsó pont van hátra, és az már rajtunk is múlik.

 

Laci te,
Hallod-e?
Jer ide,
Jer, ha mondom,
Rontom-bontom,
Ülj meg itten az ölemben,
De ne moccanj, mert különben
Meg talállak csípni,
Igy ni!
Ugye fáj?
Hát ne kiabálj.
Szájadat betedd,
S nyisd ki füledet,
Nyisd ki ezt a kis kaput;
Majd meglátod, hogy mi fut
Rajta át fejedbe…
Egy kis tarka lepke.
Tarka lepke, kis mese,
Szállj be Laci fejibe.

 

Petőfi Sándor Arany Lacinak c. ikonikus verse a mindenkori gyereket megszólító üzenetté vált irodalmunkban, aligha van olyan magyar ember, aki ne ismerné. S bár kötelező iskolai tananyagként bő másfél évtized múltán biztosan más hatást vált ki, mint eredeti nyelvi közegében, azért még ma is eleven, az „élőbeszéd” frissességével tud megszólítani minket. Főleg, ha vesszük a lapot, és belemegyünk a játékba. Arany János fia belement, és azóta is, számtalan verselő, mesélő, grafikus, animátor folytatta a nyelvjátékot, a gyerekekkel való párbeszédet. Érdemes megnézni a Cinemon Stúdió rajzfilmfeldolgozását, amiben Szabó Gyula színművész mesél.