Laci te,
Hallod-e?
Jer ide,
Jer, ha mondom,
Rontom-bontom,
Ülj meg itten az ölemben,
De ne moccanj, mert különben
Meg talállak csípni,
Igy ni!
Ugye fáj?
Hát ne kiabálj.
Szájadat betedd,
S nyisd ki füledet,
Nyisd ki ezt a kis kaput;
Majd meglátod, hogy mi fut
Rajta át fejedbe…
Egy kis tarka lepke.
Tarka lepke, kis mese,
Szállj be Laci fejibe.
…
Petőfi Sándor Arany Lacinak c. ikonikus verse a mindenkori gyereket megszólító üzenetté vált irodalmunkban, aligha van olyan magyar ember, aki ne ismerné. S bár kötelező iskolai tananyagként bő másfél évtized múltán biztosan más hatást vált ki, mint eredeti nyelvi közegében, azért még ma is eleven, az „élőbeszéd” frissességével tud megszólítani minket. Főleg, ha vesszük a lapot, és belemegyünk a játékba. Arany János fia belement, és azóta is, számtalan verselő, mesélő, grafikus, animátor folytatta a nyelvjátékot, a gyerekekkel való párbeszédet. Érdemes megnézni a Cinemon Stúdió rajzfilmfeldolgozását, amiben Szabó Gyula színművész mesél.
Isten hívja…
a gidát,
a barit,
a malacot,
a csacsit,
a bocit,
a csikót,
és a tevecsikót is –
legyenek a barátai.
Ennyi a kicsik kezébe való lapozgató-füzetünk szövege, melynek képei a megnevezett állatokat ábrázolják. A lapozgató kitalálós játékként is használható: „Kinek a farkincája?” – teheted fel a kérdést a gyerekeknek a színes faroksor láttán.
Utána pedig jöhet egy farkinca-fogó az udvaron. (Lásd az ajánlott óratervben.)
Forrás: https://www.parakletos.hu/node/1246
És egy jól kapcsolható vers, ami így kezdődik:
Talál a gyík is házat,
talál a csacsi is,
talál a kutya,
a medve,
a borz,
a sirály,
a csiga,
(naná, pont a csiga ne találna?)
Forrás: https://aprotappancs.blog.hu/2010/02/22/miklya_zsolt_ami_nekunk_haz
Megtalálható a Végtelen sál c. kötetben: https://www.mora.hu/konyv/vegtelen-sal
„Hátteki” – Amikor a félelem testet ölt és nevet kap.
Ranschburg Jenő félelemfogó gyerekverse animációs filmen.
Köszöntjük az édesanyákat!
Weöres Sándor: Ha vihar jő a magasból című verse Gryllus Vilmos feldolgozásában.
A vers 1946-ban megjelent első változatában a cinke helyett még az angyal szó szerepelt:
Ha vihar jő a magasból,
ne bocsáss el kicsi bátyám!
Ha falomb közt telihold lép,
kicsi néném, te vigyázz rám!
Falu végén van a házunk,
a bozótból ki se látszik,
de az angyal, ha leröppen,
küszöbünkön vacsorázik.
Vajon milyen képzetet kelt a gyerekekben a küszöbre röppenő és ott vacsorázó angyal?
Mi teszi védettebbé a házat: ha a testvérek vigyáznak egymásra, vagy ha angyal van jelen?
Vagy ez a kettő, a testvéri békesség és isteni jelenlét párhuzamos (kellene hogy legyen)?
(Vö.: 133. zsoltár)
Weöres Sándor: A kő és az ember – Latinovits Zoltán előadásában
Rejtőzködnöm nem lehet – Weöres Sándor 100 évvel ezelőtt, 1913. június 22-én született, és indult a „Teljesség felé”