09-3. Ártatlan bárány
Életkorok: óvodás, alsós,Képesség területek: ének, zene, ritmus, nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat,
Szervezési formák: óvodai foglalkozás, hittanóra, ünnepi műsorok, programok,
Tudomány területek: módszertani segédanyag,
Multimédia: kép, galéria, hanganyag,
- Bibliai történet: Zsoltárok 23,1–4; János 10,4.11–13
- Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális
- Tevékenység: Felelgető mondóka párbeszédjátékkal, beszélgetés; húsvéti nehéz kérdések, beszélgetés; sirató népdal, magasztaló ének megismerése, hangjáték, éneklés
Ehem-behem bárány (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)
Játsszuk el a már ismert felelgető mondóka, játékdal bővebb változatát is párbeszédesen: a pedagógus kérdez, a gyerekek válaszolnak, majd nagy sírásba fognak. Énekelve is játszhatjuk.
– Hol jártál, báránykám?
– Zöld erdőben, asszonykám.
– Mit ettél, báránykám?
– Édes füvet, asszonykám.
– Mit ittál, báránykám?
– Forrásvizet, asszonykám.
– Ki vert meg báránykám?
– Szomszéd legény asszonykám.
– Mivel vert báránykám?
– Fütykösbottal asszonykám.
– Sírtál-e báránykám?
– Sírtam biz én asszonykám.
– Hogy sírtál báránykám?
– Ehem-behem asszonykám.
Hangfelvétellel (egy szűkebb változat)
Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy vajon miért bánthatta a szomszéd legény a barit? Mi lehetett az oka? – Hallgassuk meg a válaszokat, és beszélgessük ezek nyomán. Többek között ilyen kérdések merülhetnek fel:
Mi rosszat tehet egy kis állat? (Pl. lelegeli a veteményt, összeszaladgálja az ágyást, odakakil, ahova nem kéne, stb.) Mit kell tenni, hogy ne tegyen ilyet? Meg lehet-e tanítani erre? Miért kell az állatok mellé valaki, aki őrzi őket? Mi a pásztor dolga?
Szabad-e bántani (verni) az állatot, ha rosszat tesz? Mit tehet, akinek kárt tesz az állat?
Mit tehet a gazasszony vagy a pásztor, ha a verekedő „szomszéd legénnyel” találja magát szemben? Hogyan védheti meg a bariját, kis állatát?
Ha te ilyesmit tapasztalsz, mit tehetsz, mit kell tenned?
Nehéz kérdések (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
A pásztor dolga Jézus korában is az volt, hogy megvédje a bárányait, juhait. És bizony, nemcsak a farkasoktól, vadállatoktól kellett őket védeni, hanem a rablóktól, a gonosz emberektől is. A pásztor botja ezért fegyver is volt, amivel el tudta látni a támadók baját. A fegyverként használt botot nevezzük fütykösbotnak vagy furkósbotnak.
Jézus azt mondta magáról: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.” (Jn 10,11) De ő nem a fütykösbotját ragadta meg, amikor tudta, hogy el akarják fogni, hanem az Atya Istenhez imádkozott. És amikor sokan jöttek éjszaka botokkal és kardokkal a kezükben, hogy elfogják, nem emelt rájuk kezet, nem védekezett. Péternek, a tanítványának is megtiltotta, hogy a kardját használja. Jézus önként ment el a katonákkal, önként adta át magát azoknak, akik meg akarták ölni. Ő így adta oda életét a „juhaiért”: népe fiaiért és minden emberért.
De miért? – kérdezhetitek. – Miért kellett meghalnia? És miért feszítették keresztre?
Nehéz kérdések ezek. Mert a kereszten a gonosztevőket végezték ki akkoriban a rómaiak. Jézus pedig nem volt gonosztevő. Ő volt a világon az egyetlen ember, aki nem tett rosszat sosem. Ezért halhatott meg helyettünk. Helyettem és helyetted is. Mert mi sok rosszat teszünk, és ezt sokszor észre se vesszük. Isten pedig haragszik a rossz miatt, ami büntetést érdemel. De szeret is minket, és nem akar örökké büntetni meg büntetni. Ezért küldte el a Fiát, Jézust. Ő az egyetlen ember, aki sosem tett rosszat, ezért ő magára vállalhatta a büntetést. Mindenki helyett. Így adta oda értünk az életét.
A történet nagyon szomorú lenne, ha így lenne vége. De nem így ért véget, hanem igazából így kezdődött. Mert Jézus meghalt a kereszten, és eltemették. A harmadik napon pedig feltámadt. Kilépett a sírból, és megmutatta, hogy legyőzte legnagyobb ellenségünket, a halált.
Ennek örülünk, ezért örvendezünk húsvétkor.
Ó, ó, Bárányom (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, egzisztenciális)
Bizony, előfordul, hogy a bárány nem a farkas, hanem az ember áldozata lesz.
Ez történt Jézussal. Népének vezetői ellene fordultak, és halálra ítélték. A halálos ítéletet a római helytartó mondta ki, és a katonái hajtották végre a kereszten. Így lett Jézusból áldozat, áldozati Bárány. A zsidók minden húsvétkor bárányt áldoztak, hogy emlékezzenek csodálatos szabadulásukra Egyiptomból. Ezen a húsvéton Jézus lett az áldozati bárány: Isten Báránya. (János 1,29)
Olvassuk fel a gyerekeknek az alábbi, sirató jellegű cigány népköltést. Majd ismételjük meg felelgetve úgy, hogy a szóló sorokat csak a pedagógus mondja, az ismétlődő sorokat a gyerekek is ismétlik, a záró sorokat sirató hangon. Fokozhatjuk az átélést ritmikus mozgással, pl. hajlongással.
Mikor zöld erdőben járt,
megölték a Szent Bárányt,
ó, ó, a Bárányom!
Átszegezték két kezét,
átszegezték két kezét,
ó, ó, a Bárányom!
Megsebezték oldalát,
megsebezték oldalát,
ó, ó, a Bárányom!
cigány népköltés, Bari Károly gyűjtése, Bánffyhunyad
Miért kellett Jézusnak meghalnia, ha ártatlan volt, és nem tett semmi rosszat?
Ó, ártatlanság Báránya című énekünkben benne van a válasz (Református énekeskönyv 335. ének). Énekeljük el első versszakát a gyerekeknek, majd tanuljuk is meg felelgetve (kottával együtt elérhető a címre kattintva).
Beszéjük meg, mit jelentenek a dal sorai:
Ó, ártatlanság Báránya → Jézus ártatlan volt, nem tett semmi rosszat
E világnak ki vagy ára → Jézus életével fizetett, hogy Isten megbocsásson a bűnös embereknek
Megtartója, táplálója → Ő az emberek életét őrzi, védi, táplálja
Áldott légy, egek királya! → Jézus a Király, aki uralkodik égen és földön (az uralkodó népe Pásztora)
Tanuljuk meg a dalt énekelni a gyerekekkel, majd adjuk elő szóló-kórus felosztással. Az ének sirató hangon indul, de aztán örvendező dicsőítéssé válik. Az utolsó sornál csengőhangot, csengő-bongó hangszereket is bevonhatunk kíséretként az éneklésbe.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
