19. A nyár fűszerei

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Italok, ételek készítése zöld fűszernövényekből

 

A Bibliában is szereplő menta, kapor a nyár fűszerei, kánikulai napokra frissítő italokat, salátaöntetet készíthetünk velük. De jellegzetes nyári zöld fűszer vagy fűszerként is használt zöldségféle a bazsalikom, rozmaring és zeller is. Ezeket ugyan nem említi a Biblia, de feltehetően ismerték és használták a bibliai tájakon és korokban is.

Néhány egyszerű receptet válogattunk, ami családi vagy tábori körülmények között gyerekekkel is elkészíthető. A recept forrása az étel-ital nevére kattintva elérhető.

 

Italok kánikulai napokra

Képek: 123RF

Öntetek, krémek

 

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

17. A Biblia konyhakertje

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret: zöldségfélék; interaktív multimédiás feladatok: párosítás, csoportosítás; ételkészítés

 

Ezékiel szükségkenyerébe a gabonafélék mellett bab és lencse is került (Ezékiel 4,9), pedig ezek hüvelyes növények. A szükséghelyzet – éhínség, ostrom – azonban megkívánta, hogy minden lehetséges őrleményből lepénykenyeret süssenek. Ám a zöldségfélék, konyhakerti növények nemcsak szükséghelyzetben váltak fontossá. A Biblia híradása szerint hozzátartoztak a mindennapi táplálkozáshoz. Jákób lencsét főzött, amikor bátyja fáradtan megérkezett a vadászatból (1Mózes 25,29–34). A pusztában vándorló zsidó nép, szintén szükséghelyzetben, így emlékezett vissza az egyiptomi kertek bőségére:

Emlékszünk, hogy Egyiptomban ingyen ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.

4Mózes 11,5

 

Dániel és társai, a Babilonba deportált zsidó ifjak vallási okokból nem fogadták el a király ételét, ezért „zöldségféléket” kértek és kaptak a főudvarmestertől. A héber kifejezés (zeroah, zeroim) vagy hüvelyesekre utal, vagy általános értelemben, gyűjtőfogalomként értendő. Nézzük meg sorban, mi minden tartozhatott a bibliai kor emberének zöldségféléi közé.

 

Hüvelyesek

A hüvelyesek, azon belül a pillangósvirágúak családjába sok élelmiszernövény tartozik. Ezek alapvető táplálékként és fehérjeforrásként szolgálnak. A bibliai időkben a borsó, lencse, lóbab és csicseriborsó volt jelentős. A borsót nem említi a Biblia, de szentföldi jelenléte a régészeti leletek alapján valószínű.

 

Lencse (Lens culinaris)

Az egyik legrégebben termesztett főzeléknövény, Kr. e. 8000 körül kezdték termeszteni a Közel-Keleten, innen terjedt el más földrészekre. A forró, száraz nyarú, téli-tavaszi bő csapadékú éghajlatot kedveli. Felálló vagy terpeszkedő, pillangós virágú egynyári növény, apró kacsokkal, párosan összetett keskeny, hosszú levélkékkel. Kicsi, lapos hüvelyterméseiben 1-2 korong alakú mag található. A lencse méretben és színben is változatos, magas fehérjetartalmú, sokoldalúan elkészíthető, ma is fontos főzeléknövény. Ézsau egy tál vörös lencséért adta el Jákóbnak elsőszülöttségi jogát (1Mózes 25,29–34).

Képek: 123RF

Lóbab (Vicia faba)

Kb. 9000 évvel ezelőtt kezdték termeszteni, Délnyugat-Ázsiából vagy a Földközi-tenger mellékéről származik, az ókori Egyiptomban nagyon kedvelt alapélelmiszer volt. A kenyérgabona megjelenése után veszített értékéből, és a szegények eledele lett. Európában is fontos babféle volt Amerika felfedezéséig, ahonnan a ma ismert közönséges bab származik. A lóbab felálló, vastag, üreges szárú, összetett levelű, pillangós fürtvirágzatú, egynyári növény. Hüvelytermése duzzadt, 2-5 szabálytalanul lapos magot rejt magában. A Biblia az alapélelmiszerek között sorolja fel a Dávid seregének hozott élelemadományban (2Sámuel 17,27–29).

Képek: 123RF

Csicseriborsó (Cicer arietinum)

A Közel-Keleten kezdték termeszteni 7-8000 évvel ezelőtt, a babiloni függőkertekben is nevelték, hatalmas termőterületei voltak az ókori Egyiptomban. Szétterülő vagy felálló szárú, párosan összetett levelű, pillangós virágú, egynyári növény. Ujjperc méretű hüvelytermései gömbölyű, borsó alakú magokat rejtenek. Nyersen és szárítva is fogyasztható. Amikor a próféta arról beszél, hogy a megváltott nép körében az igavonó állatok is „sózott abrakot” fognak enni (Ézsaiás 30,24), akkor valójában csicseriborsóról van szó a kor mezőgazdaságát kutató tudósok szerint.

 

Tökfélék

A tökfélék többsége földön futó, kacsokkal felkapaszkodó, egynyári, lágyszárú növény. Jellegzetes kabaktermésük változatos méretű, színű és formájú, de mind vastag héjú, sokmagvú bogyótermés. Fontos táplálék- és gyógynövények a tökök, uborkák és dinnyék. A közönséges tök Észak-Amerikából származik, ezért nem szerepel a Bibliában.

 

Uborkák (Cucumis fajok)

A közönséges uborka (Cucumis sativus) a Himalája vidékéről származik, több ezer éve elterjedt a Közel-Keleten, de a kutatók szerint az ószövetségi időkben még nem ismerték. Rokona a sárgadinnye (Cucumis melo), amit már az ókortól termesztenek a Nílus völgyében. Virága halványsárga, termése ovális vagy gömb alakú. Gyümölcshúsa illatos, édes, lédús, leginkább frissen fogyasztható.

 

Képek: 123RF

Az egyiptológusok véleménye szerint a Nílus völgyének uborkája a Kelet-Afrikából származó uborkadinnye (Cucumis melo var. chate) volt, aminek hosszúkás, az uborkánál nagyobb és lédúsabb, édesebb termése van. A zsidók Egyiptomban ismerhették meg, a pusztai vándorlás során a vágyott egyiptomi finomságok között szerepel (4Mózes 11,5). De Izráel földjén is termesztették, a Ézsaiás próféta uborkaföldről beszél (Ézsaiás 1,8).

 

Görögdinnye (Citrullus lanatus)

Egyiptomban közel 5000 éve termesztik a Kalahári-sivatagból származó futónövényt. Rózsaszín, piros vagy sárga húsú, zöld héjú termése a nagyobb fajtáknál 50 cm hosszú és 20 kg tömegű is lehet. Magas víztartalmú, üdítő, vitamindús nyári gyümölcs. A Bibliában a már említett egyiptomi finomságok között szerepel (4Mózes 11,5).

 

Hagymák

A hagymák a legősibb zöldségfélék közé tartoznak, közel 5000 éve használják őket. A Biblia egy helyen említi a fokhagymát, vöröshagymát és póréhagymát, a vágyott egyiptomi ételek között (4Mózes 11,5). Egyiptomban mindhárom hozzátartozott a piramiskészítők napi kosztjához. Biztosak lehetünk benne, hogy Izráel földjén is termesztették ezeket.

 

Fokhagyma (Allium sativum)

Közép-Ázsiából származó, 30-80 cm magas, gerezdes hagymájú növény, keskeny, kékeszöld levelekkel. Átható szagú hagymája elengedhetetlen fűszer és alapvetően fontos gyógynövény. Megtalálták Tutanhamon fáraó sírkamrájában is.

 

 

Vöröshagyma (Allium cepa)

Valószínűleg Közép-Ázsiában kezdték termeszteni évezredekkel ezelőtt. 30-60 cm magas, nagy, gömbölyű hagymájú, üreges, kékeszöld levelű növény. Fehér virágai gömbös virágzatba tömörülnek. Szintén jelentős a gyógyhatása, az ókori egyiptomiak a mumifikálásnál is használták.

 

 

Póréhagyma (Allium porrum)

A Közel-Keletről és a Földközi-tenger medencéjéből származik. 60-120 cm magas növény, hosszú, hengeres hagymája van, amiből lapos, egymásra boruló levelek fejlődnek. Egy 4000 éves babiloni kőtábla receptleírásában is szerepel, Egyiptomban ételként és gyógynövényként használták.

 

Képek: 123RF

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2020, 142–157.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

16. Kenyérkérdés

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Biblia- és kenyérismeret; kovászpróba, kenyérsütés

 

Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik.

5Mózes 8,3

 

A Deuteronomium nevezetes igéje tagadó formában beszél a kenyérről, ami nem a kenyér jelentőségét kisebbíti, hanem inkább az Istennel való kapcsolatát hangsúlyozza. Amikor Ézsaiás próféta Isten igéjét a kenyérhez hasonlítja, annak (lelki) éhséget (is) csillapító, életre tápláló tartalmára utal, ami „nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” (Ézsaiás 55,11)

A kenyér és az ember szoros kapcsolatát, „sorsközösségét” fejezi ki Jézus gesztusa is, amivel megtöri és megáldja a kenyereket (Márk 6,41); ahogy az Úri imában a „legyen meg a te akaratod” után kéri a „mindennapi kenyerünket” (Máté 6,10-11); és ahogy az „Én vagyok az élet kenyere” kijelentéssel „mutatkozik be” (6,35).

A „régi” ember számára a kenyér = élet, élet = kenyér evidenciája ezzel a tétellel is egyenértékű volt: kenyér = élet = Isten (ajándéka). A magyar tájnyelv is őrzi az életadó kenyér szakralitását, hiszen több magyar vidéken a búza egyik neve, elnevezése „élet”. Hosszú évezredeken keresztül valóban a kenyérgabona termesztése és feldolgozása jelentette a mindennapi munka és tevékenység alapját, az ember életével, életfeltételeivel összefonódva.

 

Hiába keltek korán,
és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Úr szeret,
annak álmában is ad eleget.

Zsoltárok 126,2

 

Annak a fiúnak is elég lehetett ebédre öt árpakenyér és két hal, akitől Jézus elkérte az elemózsiáját, hogy megvendégeljen vele több mint ötezer embert (János 6,9). Árpából készült kenyeret a bibliai korban inkább a szegények fogyasztottak, mivel az árpaliszt kisebb gluténtartalmú, a belőle készült kenyér keményebb és nehezebben emészthető. Az árpát egy jó hónappal a búza előtt aratták, ezért a kora tavaszi időszak fő eledele volt az árpakenyér.

Ha a Bibliában kenyérről olvasunk, nem a mi cipókenyerünkre kell gondolni. A kenyérsütés legősibb módja az volt, hogy a sűrű árpa- vagy búzakását forró kőlapon megsütötték. Ez a lisztből, sóból és vízből gyúrt, kelesztés nélküli lepénykenyér bármilyen gabonából elkészíthető. Kelesztett tésztából is lehet lángost, kenyérlepényt készíteni, de a búzalisztből készült kelesztett tésztából már különféle péksütemények, magasabb kenyerek is süthetők. A kelesztést Kr. e. 2600 körül fedezték fel Egyiptomban, és már a 3. évezredben többféle pékterméket állítottak elő. József történetében szerepel a fáraó fűsütőmestere, aki kalácsot, „mindenféle” süteményt vitt kosaraiban (1Mózes 40,16–17). A régészeti leletek tanúsága szerint a kelesztett kenyeret formában sütötték.

Lásd: Kenyeret kezében tartó nő (Egyiptom, Kr. e. 1353-1336 körül)

A kelesztést „végző” élesztő valójában élesztőgomba, amit a sörkészítésnél is használnak, ez indítja be az alkoholos erjedési folyamatot, ami során szén-dioxid szabadul fel. A kovász korpából vagy szőlőszármazékokból készül. Az ősi kenyérkészítéshez házilag készített élesztőt vagy úgynevezett kovászmagot használtak, amit az érett tésztából vagy teknőkaparékból tettek el szárítva a következő sütéshez. A kovászt az új tésztához vízben áztatták, majd ezzel kovászolták a következő tésztaadagot. A kelesztés időigényes folyamat, és azonnali sütést igényel. Ezért is kellett az Egyiptomból való kivonuláskor kovásztalan, keletlen kenyértésztát magukkal vinnie a zsidóknak, hiszen az hosszabb időn keresztül felhasználható. (2Mózes 12,34.39)

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia ételei (Scolar, Bp, 2020, 50–59.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

12. Savanyú és kincses szőlő

/Kategória: , ,

Képforrás: 123rF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bibliai közmondás magyarázata; állatmesék és példázatok üzenete; egy régi történet, mai ízekkel – szövegek összehasonlítása, személyes üzenete

 

„Hogy mondhattok ilyen közmondást Izráel földjéről: Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle?!” – szólal meg a kérdés a próféták által. – Mindenki a saját életéért felelős – érkezik meg a válasz (Ezékiel 18,1–4; vö. Jeremiás 31,29–30).

A közmondásban szereplő egrest (Ribes uva-crispa) azonban hiába keressük Izraelben, téves fordításként került bele az igébe. Valójában az éretlen, savanyú szőlőt jelenti az itt szereplő kifejezés (bocher-omphach).

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 92.)

 

Savanyú szőlő

„Savanyú a szőlő” – tartja a magyar szólás, ami a görög Aiszóposz (Kr. e. 600 körül) rókáról és szőlőfürtről szóló fabulájából származik: Az éhes róka hiába ágaskodik, nem éri el a magasan függő szőlőt, ezért mondja, hogy nem kell, még úgyis éretlen. Így tesz a hiába vágyakozó ember, amikor hiúságból inkább lekicsinyli azt, amire vágyik, de számára elérhetetlen.

A mese Sarkady János fordításában így szól:

A róka a felfuttatott szőlőn érett fürtöket látott, és szerette volna megenni, de nem sikerült elérnie. Az egér ezt látva mosolygott rajta, és így szólt: „Semmit sem ehetsz.” A róka nem akart szégyenben maradni az egér előtt, és ezért így szólt: „Mert még éretlenek.” Forrás

Kép: 123RF

Nálunk a mese La Fontaine (17. század) által átdolgozott változata ismert, Rónay György fordításában, melynek utolsó sora így szól: „Nem kellett. Utálom a savanyút.”

A teljes mesét Chagall illusztrációjával megtaláljuk itt: Marc Chagall: La Fontaine meséi

Hogy a róka megkívánja az édest, és megeszi a szőlőt, az viszont nem mese. A Bibliában is megtaláljuk ennek a nyomát:

Fogjátok meg a rókákat,
a kölyökrókákat,
mert pusztítják szőlőinket,
virágzó szőlőinket!”

Énekek 2,15

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

10. Mint a viruló olajfa

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Növény- és bibliaismeret: olajfa, olaj a Bibliában; olívaolaj vizsgálata különböző érzékszervekkel; arc megkenése arcmutogató mondókával; ecsetrajz olajjal; olajlámpás és kovásztalan kenyér készítése

 

A Szentírás viruló olajfához hasonlítja az istenfélő ember életét, szemben a gazdagságában és rontó hatalmában bízóval:

De én olyan vagyok,
mint a viruló olajfa,
Isten házában lehetek,
bízom Isten szeretetében
most és mindenkor.

Zsoltárok 52,10

Nem véletlenül, hiszen az olajfa nemcsak az egyik legősibb kultúrnövényünk, amit több mint ötezer éve termesztenek, és már a Biblia első lapjain is szerepel, mint a Teremtő békekötését jelképező növény (1Mózes 8,11), hanem maga is nemzedékeken átívelő, matuzsálemi kort megélő nemes gyümölcsfa, a maga ezer évet is megélő példányaival. Léte elemei módon összefügg tehát a „most és mindenkor” idővel.

Nem lehet véletlen az sem, hogy az istenfélő ember családi képében is megjelenik az olajfa, méghozzá a gyermekekben:

Feleséged olyan házad belsejében,
mint a termő szőlőtő;
gyermekeid olyanok asztalod körül,
mint az olajfacsemeték.
Ilyen áldásban részesül az az ember,
aki féli az Urat.

Zsoltárok 128,3–4

Az olajfa hosszú életű, de lassan növő fa, első gyümölcsére legalább tíz évet kell várni, általában 10-20 éves korában fordul termőre. Akárcsak az ember. Borzongató, ugyanakkor jóleső érzés, hogy egy olajfa együtt növekedhet a gyerekekkel, egyszerre lesznek ifjak, egyszerre teremnek gyümölcsöt, ki olajbogyót, ki a hitnek és szeretetnek gyümölcseit, ha az áldás forrásánál marad. És ez az áldottság az egész népre vonatkozik:

Mit akarsz, kedves népem, templomomban?

Zöldellő, szép gyümölcsű
és formás olajfának
nevezett el téged az Úr.

Jeremiás 11,15.16

Nézzük meg közelebbről ezt a zöldellő, szép gyümölcsű, formás fát:

 

Olajfa (Olea europaea)

Lassú növésű, nagyon hosszú életű, örökzöld fa. Az olajfafélék családjában az olajfa (Olea) nemzetség egyik faja. Őse a vadolajfa (Olea europaea var. sylvestris), ennek nagyobb termésű, finomabb olajat adó példányait válogatták ki több ezer évvel ezelőtt. Őshazája feltehetőleg Kis-Ázsia vagy Észak-Afrika, de már az ókorban meghonosodott az egész Mediterráneumban. A fagyot nem tűri, ezért hazánkban nem termeszthető.

Alacsonyan elágazó, göcsörtös ágai vannak, általában 10-15 m magas, de kedvező körülmények között 25 m-re is megnő. Törzse ezüstszürke, csavarodó, széthasadozó. Átellenesen álló levelei lándzsásak, hegyesek, matt szürkészöld színűek. Fürtös virágai a levelek hónaljában nyílnak. Csonthéjas termése ovális, nagyra nőtt cseresznyéhez hasonlít, ami kezdetben zöld, majd lilásbarna, végül érett fekete. Olajos gyümölcshúsa miatt termesztik. Az olajfa májusban virágzik, és ősszel érik be.

Képek: 123RF

Az érett bogyókat leverték vagy lerázták az ágakról, majd zúzómalomban péppé zúzták, és kipréselték. Az első sajtolás adta a legjobb minőségű olajat, amit a Templomban áldozatokhoz, szent kenetek készítésére, otthon ételkészítéshez használták, de a balzsamok, kenetek is olajból készültek. Az irgalmas samaritánus olajat és bort töltött a sérült ember sebeire (Lukács 10,34). További préseléssel gyengébb minőségű olajat nyertek, amit világításra használtak. A préselés után megmaradt ún. olajpogácsa pedig jó tüzelőanyag, illetve takarmány volt.

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 100–107. o.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

09. Gyümölcspróba, gyümölcsáldás

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Bibliaismeret: a hét termés ígérete és próbája Kánaánban; népi gyermekjáték; sütés-főzés: gyümölcsös-mézes receptek

 

Izráel népe a pusztában vándorolva elérkezett Kánaán határához. Az Úr akkor azt mondta Mózesnek, küldjön kémeket Kánaánba. Mózes ezekkel a szavakkal indította útnak a 12 kémet: „Nézzétek meg, hogy milyen az a föld, és a rajta lakó nép erős-e vagy gyenge, kevés-e vagy sok! Milyen az a föld, amelyen lakik: jó-e vagy rossz? Milyenek a városok, amelyekben lakik: táborfélék vagy megerősített helyek? Milyen a föld: kövér-e vagy sovány, van-e rajta fa vagy nincs? Legyetek bátrak, és hozzatok a föld gyümölcseiből! Akkor éppen az első szőlőfürtök érésének az ideje volt.” (4Mózes 13,18-20)

Elmentek a kémek, megszemlélték azt a földet, és hoztak gránátalmát, fügét és egy akkora szőlőfürtöt, hogy ketten vitték egy rúdon. És hoztak még valamit, legalábbis a többség: félelmet a szívükben. Akkorát, hogy túltett a gyümölcsök édességén és bőségén. Félelem termett tíz kém szívében, nyomában pedig a nép szívében is, aminek a következménye bizalomvesztés, kishitűség, félelem, keserűség. Ez lett a próbatétel gyümölcse.

A lelki értelemben vett tulajdonságok, jellemvonások hasonlóak a gyümölcshöz. Hosszú érlelési folyamaton keresztül formálódnak ki, érett formában pedig meghatározzák az illető személyiségét, karakterét.

 

Isten próbára tette a népét: negyven évig a pusztában kellett élnie, szűkölködve, hogy kiderüljön: megtartja-e Isten parancsait, vagy sem. Mielőtt bementek volna Kánaánba, meg kellett tapasztalniuk, hogy „nemcsak kenyérrel él az ember” (vö. 5Mózes 8,1–6). Hogy aztán meg tudják becsülni az Úr áldásait:

„Mert jó földre visz be most téged Istened, az Úr: folyóvizek és mélyből fakadó források földjére, amelyek hegyen-völgyön a felszínre törnek; búzát és árpát, szőlőt, fügét és gránátalmát termő földre, olajfáknak és méznek a földjére. Olyan földre, ahol nem kell szűkösen enned a kenyeret, és nem szenvedsz hiányt semmiben…” (5Mózes 8,7–9)

Ez a hét termés számított Izráel legfőbb és legbővebben termő növényeinek, amit pünkösdkor mint első termést vittek áldozatként a jeruzsálemi templomba. Az első termés (első zsenge) Isten áldását és eljövendő megváltását is jelképezte a zsidóság számára.

Felfedezed a képen a hét termést? Milyen termés lehet a méz?
Képforrás: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

08. Gyümölcs-találósok

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi
  • Tevékenység: Bibliaismeret: találós kérdések a bibliai korban; találós-verseny: gyümölcs témájú találós kérdések megfejtése verbálisan és szöveg-kép egyeztetéssel; kreatív szövegalkotás: találós kérdések alkotása szóban vagy írásban

 

A találós kérdések igen népszerűek voltak az ókori Keleten – Izráelben is –, és nemcsak a nép körében. Sába királynője is ezért kereste fel Salamon királyt, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel (1Királyok 10,1.3). Salamon királyról tudjuk, hogy „bölcsebb volt minden embernél”, és mintegy „háromezer példabeszédet mondott”, beszélt „a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig” (1Királyok 5,11–13). Az Énekek éneke szerelmi dalait is Salamonnak tulajdonítja a könyv felirata, és ez a könyv a növényi, köztük a gyümölcshasonlatok gazdag tárháza. Feltűnő hát, hogy míg példabeszédből és hasonlatból, költői képből van bőven a Bibliában, találós kérdést csupán egyet találunk, a Sámson esküvőjén elmondottat (Bírák, 14,14.18).

A találós kérdések ma is népszerűek a gyerekek körében. Összegyűjtöttünk egy kosárra való bibliai és hazai gyümölcstalálóst, amivel akár találóspárbajt, találósversenyt is rendezhetünk.

 

Bibliai találósok

Forrás: Miklya Zsolt: Füleden be, szádon ki 1-3. (Parakletos, Kiskunfélegyháza, 2003-2005)

 

Zamatos és illatos,
harapásod várja.
Ha a szívedben terem,
senki meg nem bánja.

(gyümölcs)

 

Pál, de mégse ember,
édeset terem,
sokat találhatsz belőle
oázis-helyen.

(datolyapálma)

 

Apró ember mászott
fel rá Jézust látni.
Gyümölcséért szoktak
máskor rá felmászni.

(fügefa)

 

Piros vagyok, ékes,
érett korban édes,
ha valaki belém harap,
nem lesz olyan éhes.

(alma)

Kép: 123RF

Gránát, mégse robbanó,
édes létől duzzadó
vérvörös gyümölcs.
Borából ne tölts!

(gránátalma)

 

Sok szeme van, mégse lát,
tőkét ismer, sose fát.
Szeméből, ha könny csorog,
lesz belőle jó borod.

(szőlő)

 

Faágon kemény,
torokban puha.
Megtörve finom
ez a ………………

(mandula)

 

Melyik per édes?

(eper)

 

Népi találósok

Forrás: Sző, fon, nem takács. Mi az? (Móra, Bp, 1975)
Hold elejti, nap felkapja (Kibédi találós kérdések) Gyűjt.: Ráduly János (Kriterion, Bukarest, 1990)
Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés (Csengőkert Kiadó, Debrecen, 2014)
Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005)

Kép: 123RF

Zöld asszonynak piros arcú leányai vannak.

(almafa, almák)

 

Gyümölcs vagyok, édes vagyok,
ha megértem, piros vagyok.
Télen elrejt jól a kamra,
mi volnék, ha nem az ……

(alma)

 

Kívül bőr,
belül hús,
legbelül kő.

(szilva)

 

Zöldes héja illatos,
fent karcsú, lent pocakos.

(körte)

 

Olyan, mint a körte,
finom, édes, mégsem körte. Mi az?

(füge)

 

Kívül szúrós, belül fényes,
sülve illatos, fenséges!

(gesztenye)

 

Egy kis házban négyen laknak,
ajtó, ablak nélkül vannak,
senki se lát ki belőle.

(dió)

 

Zöld burokba születik,
ha a burok kifeslik,
az úrficska kiesik.

(dió)

 

Sok szemével mosolyog,
kipréseled, kicsorog.

(szőlő)

 

Sok a szeme,
eggyel se lát.

(szőlő vagy ribizli)

 

Hétfőn zöld,
szerdán piros,
szombaton fekete.
Mi az?

(meggy)

 

Kicsi lányka ül a fán,
piros szoknya derekán.
Közepe akár a kő,
ki mondja meg, hogy ki ő?

(meggy vagy cseresznye)

 

Kívül szőrös, belül nedves,
mindenkinek nagyon kedves.
Mi az?

(barack)

 

Erdőbe, mezőbe, veres húst árulnak.
Mi az?

(csipkebogyó)

 

Medve szereti,
ember is megeszi,
farkas, róka, nyúl
hozzá sem nyúl.

(málna)

 

Se nem eszik, se nem iszik,
kötélen áll, mégis hízik.
Mi az?

(dinnye)

 

Találós gyümölcskosár

A Találós gyümölcskosár című tankockán egy kosárra való (10) gyümölcs találósa szerepel, a megfejtés-gyümölcsök képeivel együtt. A találósokat és a képeket kell párosítani.

A tankocka elérhető itt: Találós gyümölcskosár

Képek forrása: 123RF

 

Találós-kitaláló

Egy fokozattal nehezebb, ha mi magunk találunk ki találós kérdéseket. Válasszanak ki a gyerekek egy kedvenc vagy érdekes gyümölcsöt. Gyűjtsenek össze róla információkat, legyen ezek között egy érdekes infó. Végül ezek segítségével írjanak vagy gondoljanak ki egy új találós kérdést. Lehet benne ismétlődés, gondolatritmus, de nem fontos, hogy rímeljen. Persze nem baj, ha mégis rímel.

Pl.: cédrát

  • citrusfajta, a citrom rokona
  • örökzöld cserje
  • termése nagy, ovális, rücskös, zöldessárga
  • termésfala édes, ezt fogyasztják
  • sátrak ünnepén fontos kellék

A citrom rokona,
rücskös arcú bátyja,
héjhúsa fenséges
sátrak ünnepén.

Mi az?

Kép: 123RF

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

06. Gyümölcséről ismerni meg

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Növényismereti bemutató bibliai gyümölcsök nyomában; multimédiás feladat: virág-gyümölcspárosító; bibliai és mesei hasonlat összehasonlítása, illusztráció készítése

 

„Gyümölcséről ismerni meg a fát” – tartja a közmondás, jelentése visszavezethető a Bibliára. Jézus mondja a hamis prófétákról: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?” (Máté 7,16)

Ismerkedjünk meg jobban a Biblia gyümölcseivel.

Képek: 123RF

Bortermő szőlő (Vitis venifera)

A Biblia legtöbbet említett növénye. A szőlőfélék családjába tartozó, fás szárú, lombhullató futónövény. Kerekded levele tenyeresen osztott, fogas szélű. Fürtös bogyótermése magas cukortartalmú, tápláló gyümölcs. Legismertebb feldolgozási módja a borkészítés, de készítenek belőle mustot, mustmézet és aszalt szőlőt is, amit a Biblia aszúszőlőként említ (1Sámuel 25,18).

 

Füge (Ficus carica)

A szőlő után a leggyakoribb gyümölcs a Bibliában. Tíz méternél nem magasabb lombhullató cserje vagy sima kérgű fa. Levele nagy, fényes zöld, 3-5 karéjra osztott. Korsó alakú termése maga a virágzat, aminek belsejében van a sok apró virág. Ezért a virágzata nem látható. A lédús termés magas cukortartalmú. Főleg aszalva tartósítják, préselve jól szállítható. De lekvárt, édes csemegét, bort is készítenek belőle. A Biblia gyógyhatását is megemlíti (2Királyok 20,7)

 

Datolyapálma (Phoenix dactylifera)

A Biblia pálmafája a sudár datolyapálma, ami 30 méterre is megnő, sivatagi oázisokban él. Hatalmas, 4-7 m hosszú szárnyas levelei vannak, virágzata a levelek hónaljában nyílik. Csonthéjas termése 30-40 kg-os fürtben fejlődik ki, egy fürtben 2-300 db is van. Frissen és aszalva is fogyasztható, készítenek belőle édes szirupot, bort, a szárított gyümölcsökből lisztet, és gyógyhatása is ismert. Az Énekek énekében a Vőlegény így dicséri kedvesét: „termeted pálmafához hasonló” (Én 7,8).

 

Gránátalma (Punica granatum)

A Közel-Keleten a termékenység és öröm jelképe. Sűrű ágazatú, lombhullató bokor vagy alacsony fa. Tojásdad, fénylő zöld levelei vannak, narancsvörös, csészealakú virágai, és vörös, sokrekeszű álbogyó termése. Húsosfalában sok mag található, C-vitamint és egyéb gyógyhatású anyagokat tartalmaz. Nyersen fogyasztják, de italokat, szirupokat is késztenek belőle. „Halántékod, mint gránátalma gerezdjei a fátyolod mögött” – dicséri kedvesét a Vőlegény (Énekek 6,7).

 

Cédrát (Citrus medica)

A bibliai időkben már ismert növény, ültették Izraelben. A rutafélék családjába tartozó citrus 3 méter magas, örökzöld cserje vagy kis fa. Levele elliptikus, fűrészes élű, virága fehér, termése nagy, ovális, rücskös, zöldessárga héjú. Vastag, aromás termésfaláért kedvelt, amiből édességet készítenek. A termékeny élet jelképeként a sátrak ünnepe, a szukkót egyik fontos kellékévé vált (3Mózes 23,40).

 

Dió (Ruglans regia)

Az Ókori Keleten régóta ismert, közkedvelt, terebélyes koronájú, lombhullató fa. Jellegzetes összetett, aromás illatú levele, füzéres barkavirágzata, zöld héjú, csonthéjas termése van. A dióbél nagy olajtartalmú, népszerű csemege, pirítva, süteményben is fogyasztják. Levelének gyógyhatása van, és a növény minden része színezőanyagként is hasznosítható. A bibliai tájakon is termesztették, Salamon király kertjei között diófás kert is volt (Énekek 6,11).

 

Mandula (Amygdalus communis)

A manduláról több helyen is olvashatunk a Bibliában, de csak egy helyen említik ételként. Kerekded koronájú, lándzsás levelű kis fa. fehér vagy rózsaszín virágai még lombfakadás előtt, tél végén kinyílnak. Csonthéjas termése 3-5 cm-es, összenyomott alakú. A fának két fajtája van, a keserűmandula és az édesmandula. Utóbbi magját nyersen, pörkölve és süteményekben is fogyasztják. A Biblia fontos szimbóluma, az Isten hűségét és jelenlétét jelképező menóra ágain is megjelenik a mandulavirág (2Mózes 37,19–20).

 

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 91–92., 112–113., 120–121., 125–127., 130., 136–137., 138–139. o.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

05. Salamoni virágpompa

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, Vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliai virágok nyomában növényismereti bemutató; multimédiás feladat: virágképpárosító; ruhatervek készítése

 

Palesztina virágflórája gazdag volt, ám a Biblia kevés virágot említ név szerint, inkább összefoglalóan beszél róluk. Legtöbbször a liliom nevével találkozunk, így a Hegyi beszédben is, amikor Jézus az isteni gondviseléséről beszél:

Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?

(Máté 6,28–30)

A virágok csodálatos pompája Isten gondviselő szeretetére emlékeztet, és itt nemcsak egyetlen virágfaj juthat eszünkbe. A bibliamagyarázók több virágfajra is gondolnak ennek az igének kapcsán, érdemes néhánnyal megismerkedni.

 

Koronás szellőrózsa (Anemone coronaria)

A boglárkafélék családjába tartozó, alacsony, évelő, lágyszárú növény. Feltűnő, nagy, változatos színű – skarlátpiros, rózsaszín, fehér – virágai vannak, emiatt kedvelt dísznövény. Mediterrán területen, így Izraelben is gyakori.

 

Palesztin pipitér (Anthemis palaestina)

A fészekvirágzatúak családjába tartozó, alacsony, egynyári növény. Virágai kicsi margarétához hasonlítanak. Igénytelen növény, termőföldeken legelőkön és sziklagyepeken is előfordul. Kelet-mediterrán területeken, Izrael földjén is gyakori.

 

Koronás margitvirág (Chrisanthemum coronarium)

A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, 40-80 cm magas, tőből dúsan elágazó, egynyári növény. 3-6 cm átmérőjű sárga virágaival sok helyen sárgába borítja a tájat. A Földközi-tenger medencéjében mindenütt megtalálható, Izrael földjén is gyakori.

 

Fehér liliom (Lilium candidum)

A liliomfélék családjába tartozó, felálló szárú, hagymás dísznövény. Erős illatú, tölcséres, fehér virágaival a tisztaság, szüzesség jelképévé vált. Az ókor óta kedvelt dísznövény, de könnyen kivadul. Délnyugat-Ázsiában, Görögországban őshonos, Izrael földjén ma már ritka, védett faj.

 

Tazettanárcisz (Narcissus tazetta)

Az amarilliszfélék családjába tartozó, 20-50 cm magas, hagymás növény. Illatos virágai mutatósak, mert a szárán 3-15 virág is nyílik egyszerre. Mediterrán növény, Izrael földjén is előfordul. A nárcisz az új fordítású protestáns Bibliában az Énekek éneke 2,1-ben szerepel.

 

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 259–265. o.)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

03. Mint a fű…

/Kategória: , ,

Képforrás: 123RF

  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Bibliai fűhasonlatok összehasonlítása klasszikus verssel, beszélgetés; kortárs gyerekvers értelmezése, illusztráció készítése, meseírás; multimédiás feladat: ismerkedés a pázsitfűfélékkel; feltámadás-kiskert készítése

 

Fűhasonlatok

Amikor elmúlik a tél, és megjelennek a virágok a földön, kihajt a zöld fű is, ami a viruló életet jelenti. Babiloni fogságból hazatérő népét vigasztalja így Ézsaiás:

Jeruzsálemben kaptok vigasztalást!
Meglátjátok, és szívből örvendeztek,
testetek is virul, mint a fű.

(Ézsaiás 66,12-13)

 

Ám a fű nem virul örökké, és ahogy a fű elszárad, úgy az emberi test is megöregszik és meghal. A Biblia ezt sem takarja el:

Az ember napjai olyanok, mint a fű,
úgy virágzik, mint a mező virága.
Ha végigsöpör rajta a szél, vége van,
még a helyét sem lehet felismerni.

(Zsoltárok 103,15-16)

 

Ézsaiás próféta ezt Isten örökkévalóságával állítja szembe:

Minden test csak fű,
és minden szépsége, mint a mezei virágé.
Elszárad a fű, elhervad a virág,
ha ráfúj az Úr szele.
– Bizony, csak fű a nép!
Elszárad a fű, elhervad a virág,
de Istenünk igéje örökre megmarad.

(Ézsaiás 40,6-8)

 

Ézsaiás költői szépségű sorai eszünkbe juttatják Petőfi Sándor Szeptember végén című költeményének sorait (a folytatáshoz kattints a címre):

Szeptember végén

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet…

 

Szomorú, ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy az élethez hozzátartozik a halál, az elmúlás. Könnyebb ezt elfogadnunk, ha az örökkévaló dolgokra tekintünk. Ézsaiás Isten igéjére mutat. Petőfi pedig arra, hogy ő a halálon túl is: „Még akkor is, ott is, örökre szeret!”

Olvassuk el az igéket és a verset, majd beszélgessünk a gyerekekkel élet és halál kérdéséről. Mit jelent számunkra az élet, életöröm és a halál, halálfélelem? Miért és hogyan kell megbecsülnünk időnket a földön? Jakab apostol levelében erre is választ kapunk:

A szegény sorsú testvér a méltóságával dicsekedjék, a gazdag pedig megalázott voltával, mert elmúlik mindez, mint a mező virága. Mert felkel a nap nagy hőséggel, és elszárítja a füvet; a virága elhull, és szépsége elvész.

(Jakab 1,9-11)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/