Üzenet —Téma:

* Jézus visszajön. Te hogyan várod?
* Hiteddel állj készen (világíts)!

Előzmények:

Az Úr Jézus utoljára tanított a templomban a nép előtt.

Bevezetés:

Máté 24,1-51; Márk 13,1-37; Lukács 21,5-36: Az Úr Jézus tanítványaival eltávozott a templomból. Egyik tanítványa dicsérte a templom szépségét és nagyságát. Jézus válaszában a templom pusztulását jövendölte meg.

Péter, Jakab és János nem nyugodtak bele ebbe a feleletbe: „Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz annak a jele, amikor mindez beteljesedik?”

Az Úr Jézus ekkor szólt a jövőről, mindenek előtt a zsidó nép és Jeruzsálem jövőjéről. Valamint arról, mi vár a követőire ebben a világban. Aztán a világ végéről és az Emberfia visszajöveteléről beszélt.

„Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül.” — mondta Jézus, végül figyelmeztette a tanítványait: „Vigyázgatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!”

Ezt néhány példázattal tette érthetőbbé. A Mt 24,43-51-ben olvasunk az okos és a gonosz szolga közti különbségről. (Ezt és Jézus utolsó időkről szóló beszédét részletesen tárgyaltuk és feldolgoztuk a Lk 12,43-48 kapcsán a 273. leckében. Lásd ott!)

Visszajöveteléről szólva mondta el az Úr Jézus az okos és balga szüzek példázatát is, valamint a talentumokról szóló példázatot, melyet együtt tárgyaltunk a minákról szólóval (lásd 289. lecke).

Mindhárom példabeszéd azt hangsúlyozza, hogyan kell az Urat visszavárni.

Példázat:

A mennyek országát az Úr Jézus tíz* szűzhöz* (leányhoz) hasonlította. Menyegző volt, és ezek a leányok a vőlegényt várták. Az volt a feladatuk, hogy a vőlegényt égő lámpással kísérjék be a díszterembe. Az volt a szokás, hogy a vőlegény este jött a menyasszonyához, hogy új otthonába vezesse. Útközben fiatal lányok várták, akiknek a házhoz vezető sötét úton világítaniuk kellett. Ez nagy megtiszteltetés volt, mert a lányok ott maradhattak a menyegzőn.

Öt lány okos volt, öt pedig balga, mert nem vitt magával korsócskában tartalék olajat, hogy megtöltse a lámpását, ha kifogy belőle az olaj. Az okosak viszont vittek magukkal.

A vőlegény azonban váratott magára, és mind a tízen elaludtak.

Éjfélkor kiáltás ébresztette föl a lányokat: „Íme a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!”

Akkor az öt balga lány látta, hogy lámpásaik kialudtak. Kérték a másik ötöt „Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik.”

Az okosak így válaszoltak: „Hátha nem lesz elég nekünk is, meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak.”

Amíg távol voltak, megjött a vőlegény Akik készen álltak, bementek a vőlegénnyel a menyegzőre, majd bezárták az ajtót.

A balgák kívül maradtak. Kérésükre — „Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!” — így hangzott a válasz: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket.”

„Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!” — fejezte be Jézus a példázatot. (Károli Biblia: „Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az embernek Fia eljő!”)

Néhány megjegyzés a példázathoz:

Hangsúlyozzuk, hogy az Úr Jézus azért mondta el ezt a példázatot, hogy várjuk éberen eljövetelének napját. Mind a tíz szűz elaludt. Mind vigyázatlanok voltak.

A szüzeket azért hívták meg, hogy lámpásaikkal a vőlegényt kísérjék. Feladatukhoz tartozott tartalék olajról gondoskodni, ha igazán fontosnak tartották, hogy a díszmenet fényét ők is növeljék. Ne gondoljunk tehát arra, hogy a balga szüzek nem tehettek arról, hogy nem volt már olajuk.

Az olajat úgy tekintik, minta bölcsességet, melyet a Szentlélek az igaz hit ismertetőjeleként ad a szívbe. A balga szüzek ennek híjával voltak. Olyanok, mint azok az emberek, akik elegendőnek tartják a vallásos előírások betartását, külsődleges tejlesítését. Ezzel magukat szolgálják, nem az Úr dicsőségét.

Az öt okos szűz nem oszthatta meg olaját a másik öttel, mert akkor nem lett volna elég olaj a tíz lámpás számára. Ugyanígy Isten kegyelmét mindenkinek magának kell elfogadnia, és segítségével engedelmes életet élni. A készenlétet nem lehet megosztani.

A balgák elkéstek az olajvásárlás miatt. Azaz le lehet késni a „menyegzőt”.

Amikor az Úr Jézus visszajön, Övéit magához veszi dicsőségébe. Ebben a hitben élünk, vagy elaludtunk, mivel olyan hosszú ideig tart a várakozás?

Ne tegyük ezt, mert akkor a menny be lesz zárva előttünk. Az Úr Jézus nem ismer el minket követőinek, ha Lelke nem lakik bennünk.

Jegyzetek:

Tíz — A zsidóknál szokás volt, hogy ünnepélyes alkalmakkor tíz személy legyen jelen, mint például a zsinagógában az imádkozáskor, a halottról való megemlékezésnél, esküvőnél, szerződéskötésnél. Lehet, hogy ebben a példázatban is ezért szerepel a tízes szám. Nagyon szomorú, hogy csak öt leány volt készen, hogy a vőlegénnyel menjen. Ez ellenkezett a szokással.

Szüzek — Ez a fogalom a gyermekek számára kicsit nehéz, ezért „lányok”-ról beszélünk. Nevezhetjük őket „hajadonok”-nak is.
Gyakran úgy magyarázzák, hogy a példázatbeli szüzek a hitvallók. A 2Kor 11,2-ben Pál a korinthusi gyülekezetről azt mondja: „eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket a Krisztus elé”. A Jel 14,4 azokat, akik a Bárányt követik, szüzeknek nevezi.

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:3; 130:3; 225:4-5.7; 226:2-3; 301:1-2; 304:1-2; 367; 512:1
Jertek, énekeljünk: 2; 3:3; 112; 222:1; 246:1; 254:1-3.9-10
Harangszó: 2; 3
Dicsérjétek az Urat!: 18; 62:1; 84; 99; 102; 168 („Téged kér” helyett énekelhetjük: „Téged vár”.)
Erőm és énekem az Úr: 18:1; 39:3; 51; 74:1; 79; 143:1.4
Ó és Új 111 ének: 79:1

Megjegyzések:

Jézus jövetelét várni — Ébernek lenni Krisztus visszajöveteléig, nemcsak figyelmeztetés, hanem feladat is. Jézus azt várja tőlünk, hogy türelmesen várjunk rá, még ha soká jön is vissza.

Állandóan világítani — Ez azt jelenti, hogy napról napra megújulunk a Szentlélek által. Csak ha megvan nálunk a hit olaja, tudjuk a Vőlegényt, Jézus Krisztust várni. Nagyon fontos, hogy szeressük Őt, és mindenben ráhagyatkozzunk.
Az Úr Jézusra való várakozás közben ébren kell maradnunk és világítanunk. A vőlegény megbecsülését mutatta volna, ha mindegyik lány készen várja Őt.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Háztartástan (Technika)

• Világítóeszközök régen és ma. (* **) Találmányok a világítás történetéből. (***)
• Lakodalmi szokások lakóhelyünkön, a magyar nép körében. (** ***) Összehasonlítás a bibliakorabeli zsidóság és más népek lakodalmi szokásaival. (***)
• Adventi várakozás, készülődés. Az adventhez kapcsolódó szokások. Adventi koszorú készítése, díszítése. Gyertyagyújtás. (** ***)

Dráma / Magyar nyelv és irodalom

• A bibliai történethez kapcsolódó spontán szerepjáték: lakodalom eljátszása. (*)

Matematika

• Számolás, számfeladatok írása rajzról. A tíz bontása. (*)

Ének-zene

• Adventi énekek tanulása, éneklése. (* ** ***)

Technika / Vizuális kultúra (Rajz)

• Mécses, gyertyatartó készítése gyurmából (**) vagy agyagból (** ***).

Vázlat:

prófécia: a templom elpuszítása
Jézus visszajövetele
„Vigyázzatok!”

példázat az éberségről

5 okos, 5 balga szűz
lámpások
5-nek van tartalékolaja, 5-nek nincs

tanács: a kereskedőkhöz menni

5 okos szűz – a vőlegénnyel együtt megy a menyegzőre
5 balga szűz – elkésnek – nem engedik be őket

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet —Téma:

* Hogyan adakozzunk?
* Isten az adakozó szándékát nézi.

Előzmények:

Az Úr Jézust a nép vezetői arról faggatták, hogy milyen hatalommal cselekszik, és ki adta neki ezt a hatalmat. Ő három példázattal válaszolt. Az utolsó a királyi menyegzőről szólt.

Bevezetés:

Az Úr Jézus a húsvét előtti napokat a templomban töltötte. Olvashatjuk, ellenségei hogyan faggatták és zaklatták.

Jézus óvta a népet az írástudóktól (lásd Mk 12,38-40; Lk 20,45-47), akik elvárták, hogy a nép tisztelje őket. Hosszú köntösben jártak az utcán, szerették, ha köszöntötték őket a tereken, szerettek a főhelyeken ülni a zsinagógákban és a lakomákon. Közben rosszul bántak az özvegyekkel („felemésztették az özvegyek házát”), és színlelésből imádkoztak. Jézus azt mondta, hogy súlyosabb ítélet vár rájuk, mint másokra.

Történet:

Az Úr Jézus a templomtéren nézte, a mellette elmenők hogyan dobnak pénzt a perselybe*. Sok gazdag sokat dobott bele, s azt feltűnően tette.

Aztán egy szegény özvegyasszony két fillért*, azaz egy krajcárt* dobott a perselybe.

Jézus odahívta a tanítványait, és azt mondta nekik: „Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát.”

Néhány megjegyzés a történethez:

A persely tartalma a templom és az istentisztelet célját szolgálta, és abból támogatták a szegényeket (lásd a Jegyzeteket). A szegény özvegyasszony is adott, pedig maga is segítségre szorult!

A gyülekezetnek kötelessége támogatni a szegényeket! Erre utalnak Jézus szavai: „a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akartok, jót tehettek velük” (Jézus megkenetése Betániában — Mk 14,7; 290. lecke).

Jézus nem ítélte el a gazdagokat. De a hivalkodó adakozást kifogásolta: „Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb*, hogy adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.” (Mt 6,3-4; 234. lecke)

Ne büszkélkedjünk a jótékonyságunkkal! Ha Isten sokat ad, nekünk is kötelességünk sokat adni. Legyünk hálásak a lehetőségért, hogy adhatunk.

Lényeges különbség van a kétféle adomány közt. A szegény özvegyasszony egész vagyonát adta, és tudta, hogy azután nem lesz mit ennie. A gazdagok nem szenvedtek hiányt amiatt, hogy sokat adtak. Maradt nekik bőségesen. Ezért dicsérte meg Jézus az özvegyasszonyt. mindenét odaadta, amije csak volt, mivel szíve tele volt Isten iránti szeretettel és bizalommal.

Ostobának tartjuk-e őt ezért, vagy követjük a példáját?

Jegyzetek:

Persely — A templomban tizenhárom trombita alakú áldozati edény volt, melybe minden templomba menő beletehette az adományát. Az adományok a templom, az istentisztelet céljait és a szegények megsegítését szolgálták. A persely, amely mellett az Úr Jézus ült, a „korbán”, az asszonyok udvarán állt. Ez volt a „szegények perselye”.
Az apostolok is adományokat gyűjtöttek pünkösd után a szegény gyülekezeti tagoknak, és később néhány férfit, köztük Istvánt és Fülöpöt állították ebbe a munkába (lásd ApCsel 6,1-7; 326 lecke). Az egyházban ismert minden időben a szeretetszolgálat.

Két fillér — Itt csak a pénzérmére, és nem valódi két fillérre történik célzás.

Krajcár — Két fillér volt egy krajcár. Egy napszámos napi bére. A rabbinikus előírás szerint nem áldozhatott valaki két rézpénznél kevesebbet.

Jobb kéz — Egyes magyarázók szerint a „korbán” a templom bejáratának jobboldalán állt. Így a templomba menők jobb kezükkel dobták adományukat a perselybe.
Arra is gondolhatunk, hogy a legtöbb ember (a balkezeseket kivéve) mindent a jobb kezével végez, tehát a pénz bedobását is.
A bal kéz ebben az esetben nem tudja, mit tesz a jobb, tehát a szegények számára szánt adományt sem feltűnően, hanem titokban kell adni. Se magad, se mások előtt ne dicsekedj a jótékonykodásoddal!

Énekek:

Református énekeskönyv: 62:4,7; 267:4-7; 269:4-5; 276:4-5
Jertek, énekeljünk• 85:2; 177; 179; 239
Harangszó: 50:2; 52:1
Dicsérjétek az Urat!: 29; 53:1; 82
Erőm és énekem az Úr: 106; 123; 129

Megjegyzések:

Hálából adni — Mindent, amink van, Isten adott, ezért hálával kell adnunk. Ezzel kapcsolatban beszélgethetünk a gyermekekkel Jézus Mt 6,3-4-ben följegyzett szavairól (lásd a Jegyzetekben: „Jobb kéz”).
Magyarázzuk meg azt is, hogy mi az alamizsna (egy vagy több szegény ember megsegítésére nyújtott adomány).

Isten látja, milyen jót teszünk — Ahogy a jó édesapa mindig figyeli, mit tesz a gyermeke, ugyanúgy lát a mennyei Atya is mindent. Látja mind a jót, mind a rosszat. A megfizetés itt nem azt jelenti, hogy az Atya a jószívű adakozót nyilvánosan meg fogja dicsérni, hanem azt, hogy a hálás adakozót megjutalmazna szeretetével és gondoskodásával, ahogy azt az édesapa is teszi, ha gyermeke valami jót tett.
Az Úr nem az adott összeg nagyságát nézi, hanem az adakozó szívét.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Adni, adakozni a rászorulók számára. Kivel tehetsz jót? (** ***) Hogyan és mit adhatunk lelki-szellemi javainkból, értékeinkből? (***)

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Történelem

• A szeretetszolgálat példái az egyháztörténetben. Egyházak, egyházi szervezetek karitatív munkája hazánkban és a nagyvilágban. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Mit jelent adni? — Szólások és azok jelentése. (**)
• A gyémántcserép története Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön c. ifjúsági regényéből. A gyémántcserép és a két fillér párhuzama. (**)
• Móra Ferenc: A szánkó c. elbeszélésének megismerése és összehasonlítása a bibliai történettel. (**)
• Siklós József: Szegény özvegy a persely mellett c. versének feldolgozása. (***)

Vázlat:

persely
az előkelőek sokat adtak (feltűnően)

szegény özvegyasszony
keveset adott (nem feltűnően)

Jézus: a gazdagok fölöslegükből adtak
a szegény özvegy egész vagyonát adta

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet — Téma:

* A termés a gazdát illeti.
* Ne vesd meg Krisztust!

Előzmények:

A nép vezetői Jézus hatalmának eredetét firtatták. Viszontkérdésében Jézus rámutatott arra, hogy ők Keresztelő Jánost is elutasították. Majd három példázatot mondott el. A két testvérről szólót az előző leckében tárgyaltuk. Most a második példázat következik: a gonosz szőlő­művesekről.

Példázat:

Volt egy gazda, aki (új) szőlőt ültetett. Kerítéssel* vette körül. Borsajtót* ásott. Majd őrtornyot* épített. Amikor minden elkészült, bérbe adta* munkásoknak* a szőlőt, és idegenbe távozott.

Mikor elérkezett a szüret ideje*, a gazda elküldte szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át a neki járó termést.

Mit tettek ekkor a munkások? Az egyik szolgát megverték, és üres kézzel küldték vissza. A másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték.

A gazda ismét szolgákat küldött, többet az előző háromnál. A szőlőművesek velük is ugyanazt cselekedték, mint az előzőekkel.

Végül azt mondta a szőlő gazdája: „Mit tegyek? Elküldöm szeretett fiamat, őt talán meg fogják becsülni (azaz „kímélni”).”

De mikor a munkások meglátták, hogy a fiú jön, így szóltak maguk közt: „Ez az örökös! Öljük meg őt, hogy mienk legyen az örökség!” Megragadták, megölték, és kidobták a szőlőn kívülre.

„Vajon majd ha megjön a szőlő ura, mit tesz ezekkel a munkásokkal?” — kérdezte az Úr Jézus a főpapoktól és írástudóktól.

Azok így feleltek: „Mivel gonoszak, ő is gonoszul veszti el őket, a szőlőt pedig más munkásoknak adja, akik megadják a termést a maga idejében.” Nagyon jól tudták, hogy Jézus ebben a példázatban róluk beszélt.

Az Úr Jézus aztán így folytatta: „Sohasem olvastátok az Írásokban: Az a kő, amelyet az építők megvetettek (azaz alkalmatlannak minősítettek), az lett a sarokkő*, az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben.” (vö. Zsolt 118,22-23*) Majd megsemmisítő ítélet következik: „Ezért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek az Isten országa, és olyan népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét.” Végül azt mondta nekik: „És aki erre a kőre esik, összezfiz7a magát, akire pedig ez a kő ráesik, azt szétmorzsolja.” Az önigazult zsidók felháborodásukban és dühükben keresték az alkalmat, hogy Jézust elfogják, de féltek a néptől, mely Őt prófétának tartotta.

Néhány megjegyzés a példázathoz:

A szőlő már az Ézs 5,1-7-ben („Dal a terméketlen szőlőről”) Izráel és Júda jelképe. Az Úr védő kerítést vont Izráel köré: „Egyetlen néppel sem bánt így, a többiek nem ismerik törvényeit. Dicsérjétek az Urat!” (Zsolt 147,20).

A szőlőművesek (bérlők) a példázatban Izráel népe. (Lásd a Megjegyzéseket!)

Izráellel az Úr szövetséget kötött, ahogy a gazda a szőlőművesekkel. „Kijelentette igéjét Jákóbnak, rendelkezését és törvényeit Izráelnek.” (Zsolt 147,19)

„Amikor elérkezett a szüret ideje.”

Ez az idő az „idők teljességé”-nek képe. Most, hogy az Úr Jézus a Földre jött, Izráelnek be kellene szolgáltatnia a „szerződésben” megígért termést. Gondolunk itt arra, amivel Keresztelő János néhány évvel azelőtt kezdte szolgálatát: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa”, mert „kiáltó hangja szól a pusztában” arról, akiről Ézsaiás próféta beszélt, az Isten Fiáról. (Mt 3,2-3) „Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt!” (Mt 3,8)

A termésért jelentkező szolgák a néphez küldött próféták. Isteni megbízásukat a zsidóság nem fogadta el, sokat meg is öltek (lásd Zsid 11,36-38; más utalások: 2Krón 36,15-16; Neh 9,26; Mt 23,31.37; ApCsel 7,52). A nép vezetői Keresztelő Jánost sem tekintették prófétának.

A vezetők irigykedtek Jézusra a népre gyakorolt befolyása miatt. Olyanok voltak, mint a szőlőművesek, akik megölték a fiút, hogy az örökséget megszerezzék. Ugyanígy szívesen megölték volna Jézust, hogy megőrizzék befolyásukat a népre. Bár ők arra hivatkoztak, hogy ezzel mentik meg a népet a rómaiaktól (Jn 11,48.50; 285. lecke), valójában elutasították, mert nem ilyen Messiást vártak.

A példázatbeli fiúval az Úr Jézus önmagára célzott. Az Ézs 53 leírja, mit fognak cselekedni az Isten Fiával. Egyúttal gazdag ígéretet is találunk ott mindazok számára, akik hisznek benne: „De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az Úr akarata célhoz jut vele.” (Ézs 53,10)

A bérlők azt gondolták, hogy az örökséget birtokukba vehetik, ha a fiú már nem él. Ennek persze semmi alapja sincs. Ugyanis a gazda maradt a tulajdonos! Ugyanígy Isten és Fia gyűlölői se gondolják, hogy a világot hatalmukba keríthetik, és az Úr Jézust „holttá nyilváníthatják”.

A főpapok és írástudók magukra mondják ki az ítéletet. A szőlőt más munkások kapják meg, akik szüret idején beszolgáltatják a termésből a gazdának a neki járó részt.

A „más munkások”-kal Jézus mind a zsidó, mind a pogányok közül való hívőkre utalt. Vigyázzunk tehát, nem arról van itt szó, hogy Isten országa általában a zsidóktól elvétetik. Pünkösdtől kezdve mindig tértek meg zsidók.

A sarokkő Krisztust megvetették: „Megvetett volt, és emberektől elhagyatott… megvetett volt, nem törődtünk vele.” (Ézs 53,3)

„A bűnösök közt adtak sírt neki…” (Ézs 53,9) Ahogy a példázatbeli fiút a szőlőn kívül gyilkolták meg, úgy Krisztus Jeruzsálemen kívül halt meg a kereszten, mint egy gonosztevő (lásd a 311., 312. leckéket).

A kőre esés és az azon való összezúzódás példáját gyakran így magyarázzák: A megvetett kő (Krisztus) a földön fekszik. Ez Krisztus megaláztatásának képe. Erre esnek, akik Őt elutasították, megvetették, s a kő elpusztítja őket.

„Akire pedig ez a kő ráesik, azt szétmorzsolja”, azaz Krisztus, amikor ítélni jön, elpusztítja ellenségeit. (Gondoljunk Nebukadneccar álmára, melyben a hegyről egy kő zuhant le, és szétmorzsolta a szobrot — Dán 2,34-35; 185. lecke).

Jegyzetek:

Kerítés — Kőből rakott fal, mely védi a szőlőt a tolvajoktól. Sok déli és keleti országban megtalálható.

Borsajtó — Sziklába vésett két medence: a felsőben taposták a szőlőfürtöket, az alsóban gyűlt össze a must.

Őrtorony — Pajta lakószobával, ahol szerszámokat tartottak, és ott szálltak meg a munkások is. Mivel kiemelkedett a szőlőből, őrtornyul is szolgált, ahonnan a tolvajokat észre lehetett venni. A példázatbeli szőlőmunkások tehát a szolgákat és a gazda fiát már messziről meglátták, és eltervezhették vesztüket.

Bérbe adás — Abban az időben szokás volt a szőlőt bérbe adni. A bérlőknek az idény végén természetben (szőlő vagy bor) kellett a bért kifizetni. Régi források szerint ez volt a szokás Egyiptomban is (vő. 1Móz 47,23-24).

Szőlőművesek — A szőlőt művelték, leszüretelték, kipréselték, őrizték, és a termés egy részét évente beszolgáltatták a tulajdonosnak.

A szüret ideje — A fiatal szőlő az ötödik évtől kezd teremni.

Sarokkő — A keleti épület legfontosabb része volta sarokkő. A falak nagy kimetszett köveit úgy rakták össze, hogy súlyuk azon az egy erős kövön nyugodott. A jó sarokkő kiválasztása szakmunka volt.

Zsolt 118,22-23 — Természetesen jól ismerték az úgynevezett messiási zsoltárt. Ebben szerepel a „hozsanna” szó is (25. v.), melyet Jézus jeruzsálemi bevonulásakor kiáltottak (lásd 291. lecke).
Ezt a textust idézi Péter a nagytanács előtt (ApCsel 4,11) és az 1Pét 2,7-ben.

Énekek:

Református énekeskönyv: 81:9-17; 118:11; 147:10; 165:4; 486:1.4
Jertek, énekeljünk: 101:1; 186
Harangszó: 40:4; 41; 43
Dicsérjétek az Urat!: 63; 92:2; 98:2-4
Erőm és énekem az Úr: 121:3-4; 129; 139

Megjegyzések:

A szőlőművesek (a szerkesztő megjegyzése) — Kik a szőlőművesek? Erre a kérdésre számos bibliamagyarázó más választ ad, mint a szerző, a gyerekeknek szóló feladatokat is ezekre a magyarázatokra építettük.
„A képanyag (Izráel = szőlőskert, Ézs 5,1kk) ősi. Itt annyiban bővül, hogy a példázat második fele a szőlő bérlőiről beszél: ezek itt csak a nép vezetőit jelenthetik.” (Dr. Varga Zsigmond In: Jubileumi kommentár. Kálvin, Bp, 1995,111/33. o.) „A szőlőskert Izrael. Ézs 5,1 gyönyörűen lefesti, milyen csodálatosan rendezte be Isten ezt a drága szőlőskertet. Azután rábízta a szőlőművesekre, ezek Izrael népének hivatalos vezetői, a nagy szinedrium, a főpapok és írástudók, azzal, hogy gazdálkodásuk gazdag gyümölcsét áldozatban, jócselekedetben, abódá[= szolgálat]-ban szolgáltassák be az Ő dicsőségére. De a szőlőmunkások a maguk hasznára dolgoztak, és a Gazdának semmi sem jutott.” (Ravasz László: Az újszövetség magyarázata. Kálvin, Bp, 1991, 1/184. o.) „A szőlő megmunkálásáról a nép vezetőinek kellett gondoskodni. De ők nem voltak hajlandók elismerni a tulajdonos hatalmi jogát felettük, és rosszul bántak Isten hírvivőivel és prófétáival. Végül még Fiát, Jézus Krisztust is megölték…” (John F. Walvoord / Roy B. Zuck: A Biblia ismerete — kommentársorozat. Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, Bp, 1997, VI/92. o.) „Jézus példázata nem mond egyetemleges ítéletet. Nem beszél egész Izráel elvetéséről, hanem azokról a szőlőmunkásokról, akik ellene fordultak. Ennek alapján kell korrigálni azt az elterjedt hamis nézetet, hogy Jézus ítéletet mondott egész Izráel felett.” (Dr. Prőhle Károly: Lukács evangéliuma — fordítás és magyarázat. Evangélikus Sajtóosztály, Bp, 1991, 298. o.)

Gyümölcsöket beszolgáltatni — Reánk vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a hit és hála gyümölcseit kell az Úrnak beszolgáltatnunk, hisz egész életünk az Övé. Ezzel megmutatjuk, hogy meg akarjuk tartani Isten velünk kötött szövetségét.

Ne vesd meg Krisztust — azzal, hogy nem fogadod el Megváltódnak! Enélkül senki sem üdvözülhet: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz” (ApCsel 16,31).
Aki Őt megveti, azt a „Sarokkő” szétmorzsolja.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Feladatok, megbízások; azok teljesítése és nem teljesítése. (***)
• Bérbeadás, bérleti díj, szerződés és szerződésszegés a mindennapi életben. Írásbeli megállapodás készítése a csoporttal. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Szőlőbeli élmények megfogalmazása szóban és/vagy írásban. (**
• Szőlőhöz kapcsolódó szólások és azok jelentése. (**)
• Móra Ferenc: Szóló szőlő c. elbeszélésének elolvasása és megbeszélése. (**)
• Kreatív szövegalkotás: a szőlő panasza és hálája a bibliai példázathoz kapcsolódva. (**)
• A bibliai példázathoz kapcsolódó párbeszédek megfogalmazása írásban. Szerepjáték a párbeszédek felhasználásával. (***)
• Beszélgetés Győri József: Szőlőben c. verse alapján. (***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz) / Könyvtárhasználat

• A szőlőnövény jellemzői, a szőlőművelés munkái. A témához kapcsolódó képek gyűjtése (faliújság, tabló készítése). (**)
• Adatok, képek gyűjtése a szőlőművelésről és bortermelésről: a szőlő fejlődésének feltételei, szőlőtermő vidékek és országok, szőlő- és borfajták, borkészítés. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Papírmunka: szőlőskert modelljének elkészítése csoportmunkában. (**)
• Forma- és színtanulmányok: a szőlő levele, termése. (***)
• A szőlőmotívum felhasználása képeslap, meghívó, könyvjelző stb. tervezésében. (***)
• Rajz, fotó készítése szőlőskertről, szőlőbeli élményről. (***)

Vázlat:

gazda
új szőlő
– kerítés
– borsajtó
– őrtorony

bérbe adás – szőlőművesek (bérlők)
külföld

termés beszolgáltatása helyett
– megverik vagy megölik a szolgákat
– megölik a fiút

a szőlőművesek megölése
a szőlő másoké

a sarokkő – Jézus Krisztus – megvetése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Üzenet — Téma:

* A templom az imádság háza.

Előzmények:

A jeruzsálemi bevonulása utáni éjszakát az Úr Jézus Betániában töltötte. Másnap reggel ismét a templomvárosba ment. Megátkozta a fügefát, melyen csak levelek voltak, de gyümölcs nem.

Történet:

Az Úr Jézust tanítványaival együtt ismét a templomban találjuk. A templomtéren élénk kereskedés folyt. Fellépése kezdetén is haragudott emiatt. (Erről a Jn 2,12-22-ben olvashatunk; 222. lecke: Jézus először tisztítja meg a templomot.)

Persze, hogy előnyösebb volt az áldozati állatokat ott helyben megvásárolni*, mint lakóhelyükről, esetleg több napi járóföldről maguk előtt hajtani. Nem beszélve a más országokból érkező zarándokokról! Mégsem kellett volna a templomtérből vásárteret csinálni.

Nemcsak az áldozati állatokkal kereskedtek, de ott folyt a rendkívül jól jövedelmező pénzváltás is. A pénzváltók váltották át a „pogány” római pénzt templompénzre. Ezzel fizették a személyenkénti évi fél siklus templomadót. Amikor Jézus az árusokat és jószágaikat kiűzte a templomtérről (a pogányok udvarából), a galambárusok székeit és a pénzváltók asztalait feldöntötte, azt mondta: „Meg van írva: Az én házamat imádság házának* nevezik: ti pedig rablók barlangjává teszitek.”

Ez súlyosabb kijelentés, mint amit Jézus a templom első megtisztításakor mondott. Akkori vádja szerint Atyja házát „kalmárkodás házává” tették. Isten háza imádság háza, nem pedig vásártér. Ezt az emberek nyilván elfelejtették. Nem Istennel törődtek, hanem önmagukkal, a nyereséggel, melyet megszerezhettek. És mire célzott Jézus a „rablók barlangjá”-val? Ez az elnevezés nem csupán a kereskedőkre vonatkozott, hanem azokra is, akik ehhez beleegyezésüket adták busás haszon reményében. A főpapok és írástudók bősz reakciója mutatta ezt. Amikor meghallották, hogy Jézus mit tett, azon tanakodtak, hogy öljék meg. „Féltek ugyanis tőle, mert tanítása magával ragadta az egész sokaságot.” Tudniillik a nép szívesen hallgatta Őt. Ha ilyen népszerű, nem foghatták el nyíltan. Könnyen lázadás törhetett volna ki miatta. És a lázadás veszélyes volt, a rómaiak várható megtorlása miatt.

Jézus azon a napon is csodákat tett: vakok és bénák mentek oda hozzá, akiket meggyógyított. A gyermekek lelkesen kiáltozták: „Hozsánna a Dávid Fiának!” Még az előző napról ismerték ezt a kiáltást, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe (lásd a 291. leckét). A főpapok és az írástudók megint haragra lobbantak. Hogy merik a gyermekek Őt „Dávid Fiának” nevezni? Ez ugyanis azt jelenti, hogy Ő a megígért Messiás! Nem szabad tőle várni a szabadítást (ez a „hozsánna” szó jelentése)!

„Hallod, mit mondanak ezek?” — kérdezték tőle méltatlankodva. Jézus a Szentírásból ismert szavakkal válaszolt: „Hallom. Sohasem olvastátok: Gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet?” (Zsolt 8,3*) Ahogy többször is tette, bibliai textussal hallgattatta el őket. (Gyakran ez a legjobb megoldás az ellenséggel szemben.)

Jézus ezután az embereket otthagyva, tanítványaival visszament Betániába, és ott töltötte az éjszakát.

Jegyzetek:

Állatvásár a templomban — Az emberek szívesen vásároltak áldozati állatot Jeruzsálemben, mivel megtörténhetett, hogy a magukkal hozott állatok útközben megsántultak vagy megsérültek. A törvény szerint pedig csak hibátlan állatokat volt szabad áldozni.

Imádság háza — Az Úr maga nevezte a templomot „imádság házá”-nak: „Mert az én házam neve imádság háza lesz minden nép számára.” (Ézs 56,7)

Zsolt 8,3 — A textus szó szerint így hangzik: „Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.”

Énekek:

Református énekeskönyv: 8:2; 162:1-4; 163:1-2; 165:6; 376:3; 398:3
Jertek, énekeljünk: 55:1; 57
Harangszó: 14; 15; 16; 40:6
Dicsérjétek az Urat!: 30; 74:2; 97
Erőm és énekem az Úr: 56:2; 57:1; 97; 130

Megjegyzés:

Isten háza imádság háza — Ez a gondolat eredetileg a jeruzsálemi templomra vonatkozik, de terjesszük ki mai templomainkra is. Az istentisztelet fontos része az imádság. Gondolunk a gyülekezet csendes imádságára, a nyilvános imádságokra és a hálaadásra, melyet a lelkipásztor mond el.
Beszélhetünk arról, hogyan viselkedjünk a templomban és az istentisztelet alatt. Tiszteletteljesen. A templomban Isten vagy mi vagyunk a fontosabbak?

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem / Vizuális kultúra (Művészettörténet)

• Templomok az ókori Izráelben, és a kereszténység különböző korszakaiban. Az épületek rendeltetése és jellegzetes építészeti megoldásai. (***)
• Milyen a mi templomunk9 Mire való egy templom? Templomlátogatás. (** ***)
• Templomunk építésének története. (***)
• A templomok körül folyó kereskedelem régen és ma. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• A bibliai történethez kapcsolódó párbeszédek alkotása szituációs játékkal és/vagy írásban. (** ***)
• A bibliai történet újrafogalmazása hír, ill. riport formájában. (** ***)
• Beszélgetés Győri József: Hozsanna után c. verse alapján. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

• Képeslaptervek templomábrázolással. (** ***)
• A jeruzsálemi és egy mai templom makettje gyurmából vagy agyagból. (***)

Vázlat:

Jézus, tanítványok
Jeruzsálem – templom
árusok – ökrök, juhok, galambok
pénzváltás

kiűzés: rablók barlangja
„Az én házamat imádság házának nevezik…”

gyógyítások
gyermekek: „Hozsánna a Dávid Fiának!”

a főpapok és írástudók dühösek
„Gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet.”

vissza Betániába

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

Üzenet — Téma:

* Jézus mennyei Király. A te szíved királya is.

Előzmények:

Betániában az Úr Jézust Mária drága olajjal kente meg temetésére való előkészületül.

Történet:

Sok zsidó ment Betániába, nemcsak Jézus miatt, hanem a feltámasztott Lázárt is látni akarták. Ez egyáltalán nem tetszett a főpapoknak. Tanácskoztak, hogy Lázárt is megölik.

A húsvét előtti hét első napján az Úr Jézus reggel Jeruzsálembe indult a tanítványaival. Sokan csatlakoztak hozzá erre a rövid sétára az Olajfák hegyén át.

Az Úr Jézus elküldte két tanítványát a Bétfagé* nevű közeli faluba, ahol találnak majd egy nőstény szamarat a csikójával, amelyen még nem ült soha senki. Azt vigyék el neki. Ha valaki megkérdezi, hogy miért oldják el a csikót, mondják azt: „Mert az Úrnak van szüksége rá.”

A tanítványok Jézushoz vezették a szamárcsikót. A többi tanítvánnyal együtt ruháikat (felsőruháikat) ráterítették a csikó hátára, és ráültették Mesterüket. Ezzel mutatták meg Jézus iránti tiszteletüket.

Jézus Jeruzsálem felé indult. Így teljesedett be Zakariás próféciája, hogy szamáron ülve megy be Jeruzsálembe (Zak 9,9)*. De a tanítványok ezt akkor még nem értették.

A Jézust körülvevők felsőruháikat és a fákról vágott ágakat terítették az útra, hogy Jézus azon haladjon. Így tisztelték Jézust királyként*

Közben ünnepi zarándokok érkeztek, akik meghallották, hogy Jézus közeledik. Pálmaágakat lengettek, ahogy azt a zsidók a lombsátor-ünnepen szokták tenni. A pálmaág a győzelem, a felszabadulás jelképe.

A két csoport lelkesülten üdvözölte egymást a „messiási köszöntéssel”* (Zsolt 118,25-26-ból): „Hozsánna!* Áldott a király, aki az Úr nevében jön, az Izráel királya!” És: „Áldott a mi atyánknak, Dávidnak eljövendő országa! Hozsánna a magasságban!” És a válasz: „A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!”

Farizeusok is voltak a sokaság közt. Irigyen mondták Jézusnak: „Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!” (Ezzel a „követői”-re céloztak.) De Jézus így válaszolt: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.”

A sokaság Jeruzsálem előtt megtorpant. Az Úr Jézus megsiratta a várost, mert tudta, mi történik majd a büszke várossal és lakóival. Így szólt: „Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemeid elől.” Bárcsak a város lakói, a sok zarándok, akik húsvét ünnepére feljöttek, elismernék Üdvözítőjüknek! Ehelyett a nép cserben hagyja majd, és segít elítélésében.

Nagyon szánta a templomvárost. Megjövendölte, hogy sok év múlva (Kr. u. 70-ben*) el fogják pusztítani.

Amikor a körülötte lévők látták, hogy Jézus sír, és hallották a szomorú jövendölést, elszállt az ünnepi örömük. Megértették, hogy ilyen királytól semmit sem várhatnak. Csalódtak benne.

Jeruzsálemben szétoszlott a menet. Nagy volta nyugtalansága városban. Sokan megkérdezték azoktól, akik Jézussal érkeztek: „Ki ez?” „Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta” — hangzott immár lelkesedés nélkül.

A nagytanács tagjai pedig háborogtak a történtek miatt: „Látjátok, hogy semmit sem tudtok elérni: íme, a világ őt követi!”

Jézus tanítványaival egész nap csaknem észrevétlenül a városban maradt, és tanította a népet. Estefelé ismét Betániába ment. Így töltötte a szenvedése és halála előtti utolsó napokat.

Jegyzetek:

Betfagé — „Éretlen fügék háza.” A zsidó hagyomány (Halacha) szerint ez a falucska még Jeruzsálemhez tartozott, úgyhogy ott is lehetett a húsvétot ünnepelni.

Zakariás 9,9 — „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.” A „Sion leánya” elnevezés utalás a messiási népre.

Királyként tisztelték — Manapság a magas hivatalú személyek elé vörös szőnyeget terítenek, hogy ne lépjen a piszkos földre. Az Ószövetségben hasonló példát találunk a 2Kir 9,13-ban. Amikor a vezérek megtudták, hogy Jéhú Izráel királyává kenetett fel, ruhájukat leterítették alája a lépcsőre.

Messiási köszöntés — A zsidó hagyomány előírja, hogy húsvétkor a „Nagy Hallél”-t kell énekelni. Ez a Zsolt 113-118. A Mt 26,30-ban és Mk 14,26-ban azt olvassuk Jézusról és tanítványairól: „miután elénekelték a zsoltárokat…” A messiási köszöntés tehát ennek az éneklésnek a része.

Hozsánna — Ez a héber szó azt jelenti: „Segíts!”, „Ments meg!”, „Üdvözíts!” Ezt itt úgy is lehet érteni: „Ő segít, megment, üdvözít minket!”

Kr. u. 70. — A rómaiak ekkor elpusztították Jeruzsálemet; a templom is megsemmisült, úgy, ahogy azt Jézus megjövendölte. A pompás templomot tűz emésztette meg.

Énekek:

Református énekeskönyv: 47:1.3; 92:1.7; 118:12-13; 330:1-8; 331:1-5; 468:1-6
Magyar református énekeskönyv: 211/b:1-4; 211/c:1-7
Jertek, énekeljünk: 3; 74; 86; 87; 110; 117
Harangszó: 8; 41; 53:1-2; 54:1.5
Dicsérjétek az Urat!: 24:1.3; 30; 49; 50:1.4; 64:1
Erőm és énekem az Úr: 18; 39; 57:1; 97; 103

Megjegyzések:

Jézus Király — Meglepő, hogy az Úr Jézus nem tiltotta meg a sokaságnak, hogy Őt királyként fogadja. Elfogadta a tiszteletet, habár ismerte az emberek ingatag természetét. Tudta, hogy az Ő királysága egészen más.
Vigyázzunk, hogy Jézust ne csak földi vezérünknek tekintsük, hanem főleg mennyei királyunknak. Ne kívánjuk, hogy csak földi kívánságainkat teljesítse! Szívünk Királya akar lenni!
Jeruzsálem pusztulásáról szóló jövendölésével Jézus azok számára, akik Őt tisztelték, elvágta az utat Dávid földi királyságának helyreállításához.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

• Virágvasárnap ünnepe, és a hozzá kapcsolódó szokások. (**)

Történelem / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Mai királyságok. Az alkotmányos monarchia, mint államforma. Összehasonlítva ezzel: az ókori uralkodók jogai. (***)
• Királyválasztások és koronázások a történelemben. Két magyar példa: I. István királlyá koronázása, és Hunyadi Mátyás királlyá választása szemelvények alapján. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

• Értő olvasás: virágvasárnapi vers feldolgozása. (*)
• Virágvasárnapi jelenet bábjátékszerűen, asztalon mozgatható emberalakokkal. (*)
• Király érkezik címmel egy ismert vagy kitalált történethez kapcsolódó jelenet eljátszása. (**)
• Kádár Imre: Virágvasárnapon c. versének megismerése, összehasonlítása a bibliai történettel. Verstanulás, versmondás. (**)
• A bibliai történethez kapcsolódó élethelyzet eljátszása. Elbeszélő fogalmazás írása a jelenet alapján. (**)
• Képzelt szereplők nézőpontjából a bibliai történet elmondása, ill. megfogalmazása írásban. (***)
• Liturgikus imádságforma folytatása szabadon, szóban vagy írásban. (***)

Biológia / Háztartástan (Technika)

• Pálmafajták eredeti élőhelyükön és hazánkban. A szobapálmák gondozása. (***)

Ének-zene

• Ünnepek dalai: virágvasárnapi énekek. (* ** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Tematikus rajz: Jézust ünneplő emberek ábrázolása. (*)
• Emberalakok formázása gyurmából, papírból. Virágvasárnapi jelent modellezése a formázott alakokkal, textilhulladékból kivágott ruhákkal, falevelekkel. (*)
• A színek hangulati szerepe: virágvasárnapi kép rajzolása, színezése. (**)
• Kollázs: „Királyi út” készítése csoportmunkában textildarabok és préselt levelek felragasztásával. (**)
• Pálmalevelek formájának megfigyelése, rajzolása. Pálmalevél-motívumok díszítőelemként való felhasználása egyszerű papírmunkákon• meghívó, könyvjelző, levélpapír. (***)
• Teremdíszítés színes papírból kivágott pálmalevelekkel. (***)

Vázlat:

Betánia – Lázár
közeleg a húsvét
Jézus Betániában

emberek
– Betániából
– Jeruzsálemből

Betfagé – szamár a csikójával

Jézus mint Király
– szamárcsikón ül
– földre terített felsőruhák
– pálmaágak

„Hozsánna!”

prófécia Jeruzsálemről
körülzárják, elpusztítják
(Kr. u. 70)

Jézus Betániában éjszakázik

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!