Üzenet – Téma:

* Egy kis csoportnak nagy összetartó ereje van, így hatalmassá lehet. Isten vezetésével győzhet is!

Előzmények:

Lót néhány éven keresztül Sodomában lakott. Sátrait kőházzal cserélte fel. Az ember úgy gon­dolná, azért, mert többé nem volt biztonságban sátrával a városállamok lakói között. De vajon több védelmet jelent a városfal? Lót szenvedett, és naponta küzdött megmaradásáért, hiszen körülötte mindenki istentelenül élt. Mégis Sodomát választotta! (vö. 2Pt 2,7–8)

Történet:

Sodoma, Gomora és más városok hosszú éveken keresztül adót fizettek Élám* királyának, Kedorláómernek*, de a tizenharmadik évben fellázadtak. Öt király összefogott, Kedorláómerrel és a vele szövetséges 3 másik királlyal szemben. A fellázadtak: Sodoma, Gomora, Admá, Cebóim, és Cóár királya csatarendbe álltak az addig sokak ellen győztes királlyal szemben. Kedorláómer is elhívta szövetségeseit: Amráfelt*, Sineár* királyát, Arjókot, Ellászár* királyát, Tidált, Góim* királyát, és a Sziddim völgyében összegyűltek ellen vezette seregeit. A négy szövetséges legyőzte az öt városállam királyát. A legyőzöttek menekültek, és beleestek a Sziddim völgyében* található szurokforrásokba, akik megmaradtak, azok pedig a hegyekbe futottak. A győztesek feldúlták városaikat, túszokat, foglyokat szedtek, s így került markukba Lót és családja is.

De egy menekült hírt hozott Abrámnak, aki még mindig a Mamré tölgyesében időzött. Amikor meghallotta, hogy Lót fogságba esett, azonnal intézkedett. Az ünneplő győztes sereget üldözőbe vette! Ő csak 318 embert tudott gyűjteni, de nem kételkedett a győzelemben.

Követte a győzteseket, s amint Dánnál, egészen északon utolérte őket, több csapatra oszoltak, hogy így több oldalról tudjanak rajtaütésszerűen támadni. Éjszaka támadtak a valószínűleg még alvó táborra, megverték és üldözni kezdték őket egészen Hóbáig, amely Damaszkusztól északra fekszik. Így szabadította meg Abrám unokaöcsét, Lótot, minden jószágával, az asszonyokkal és a néppel együtt.

A hatalmas, győztes sereget éjszaka legyőzi egy kicsiny csapat, mely Isten nevében indul, nem saját hatalmáért, hanem mások szabadításáért!

A visszaúton találkozik Sálem* királyával, Melkisédekkel*. Tizedet ad neki Abrám mindenből*, s a király kenyeret és bort visz eléjük*. Melkisédek azon túl, hogy király, még a „Felséges Isten papja”* is, ezért megáldja Abrámot. Valódi papi áldással: „Áldott vagy Abrám a Felséges Isten előtt, aki a mennyet és a földet alkotta! És áldott a Felséges Isten, mert kezedbe adta ellenségeidet!”

Ez a tized lesz később a szokás Izráelben, mint „papi tized”, amely a templomba befizetendő élelem és ruhanemű.

Sodoma királya is kijött Abrám elé, hogy embereit visszakérje. De Abrám visszaadott neki mindent, nem tartott igényt a zsákmányra, mondván, soha senki ne gondolja, hogy ő azon gazdagodott meg, amit elvett Sodomától*. Csak ahhoz ragaszkodott, hogy Anér, Eskól és Mamré megkapják részüket a győztes javakból.

Abrám, mint hős vezér. Sosem szoktuk így emlegetni, pedig itt nagy csatát vívott. Hasonlóan Gedeonhoz, ő is kis sereggel, de az Úr nevével védte meg hozzátartozóit, szeretteit.

Figyelemre méltó, hogy Melkisédek Istent dicséri a győzelemért. Nem felejtjük el mi az emberek láttán Isten áldásait?

Jegyzetek:

Élám – „Fennsík”. Ókori birodalom a Tigrisen túl, Babilóniától keletre. A Kr. e. 19–18. szd-ban vezető szerepet játszott Mezopotámia történetében, egészen Hammurabi uralkodásáig. A későbbi Perzsa Birodalom egyik tartománya. Jeremiás is prófétált ellene (Jer 25,25 és 49,34–38). Az ÚSZ-ben is szó esik róla: jönnek onnan Jeruzsálembe, az ünnepre (ApCsel 2,9).

Kedorláómer – „Lágámer szolgája” (ami egy bálványisten), Élám királya, aki majdnem az összes mezopotámiai városállamot adófizetés alatt tartotta.

Amráfel – Sineár (Babilónia) királya, valószínűleg azonosítható a sokak által ismert Hammurabival (?), akinek törvénytáblája ismert.

Sineár – Babilon ősi elnevezése.

Ellászár – Susántól északra fekvő asszíriai város.

Góim – „Gójim”, talán le is kell fordítani: „népek”, nem Izrael népe. Nem lehet azonosítani egyetlen hellyel sem.

Sziddim völgye – Ahol most a Holt tenger vize van, ott valamikor városok voltak. A Jordán áradásai töltötték fel lassan. A vidéken természetes feltörései vannak az ásványi eredetű aszfaltnak.

Sálem – Jeruzsálem rövidített elnevezése: „a béke városa” (Zsolt 76,3). Később a jebúsziak kezében a Jebúsz nevet kapja. (Lásd még: Bír 19,10 és 1Krón 11,4–5!)

Melkisédek – „Az igazság királya” (Zsid 7,2). Papi királysága nem öröklött, hanem a Felséges Isten adománya (Zsid 7,3). Tőle kapja Krisztus királysága is elnevezését, a „Melkisédek rendje szerint”, a Messiás címeként (Zsid 6,20 – Zsolt 110,4).

Abrám barátsága – Pogányokkal (?), hogyan lehetséges ez? Nem szövetségre kell-e itt inkább gondolnunk, mint szívből jövő barátságra?

Ajándékok adása – A keleti emberek szokása az ajándékozás. Akkor érzik jól magukat egymás társaságában, ha adhattak valamit. A szeretet kifejezése, a szövetség megerősítése, válasz az előlegezett kedvességre, vagy vásárlás is lehet. (Lásd még Sába királynőjét Salamonnál – 1Kir 10!)

Pap – Valami különleges kiválasztásra kell gondolnunk, ami jelzi azt is, hogy Isten kijelentése sok titkot rejteget, s kiválasztásának mikéntje sem egészen ismert. Sok ilyen „elrejtett” embere van Istennek, akiket megfelelő időben választottai megszégyenítésére, megsegítésére előhoz. (Lásd még: Jetró / Midján papja stb. – 2Móz 3,1; 18!)

Abrám „büszkesége” – Abrám nem fogadott el semmit Sodoma királyától. Ez nem gőgös büszkeség. Istennek akarja adni a dicsőséget. Ő tette gazdaggá.

Énekek:

Református énekeskönyv: 68:1; 77:1; 236; 389; 396:1
Jertek, énekeljünk: 168
Harangszó: 49
Dicsérjétek az Urat!: 8; 68; 82
Erőm és énekem az Úr: 26:1; 38; 41

Megjegyzések:

Összetartozás – Egy-egy csoportban, ahol ez hiányzik, jól felhasználható a történet ennek fontosságára figyelmeztetve.

Melkisédek – Ez a történet kiemelten fontos lehet Krisztusra utalásában, ahogyan Isten rendezte a körülményeket, embereket, s lett utalássá később a zsoltárokban és a Zsidókhoz írt levélben.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Történelem

• Térképhasználat: Tájékozódás az ókori kelet térképén. Városállamok és birodalmak keresése. (Sodoma és Gomora lehetséges helye, Cóár, Élám, Babilónia) (***)
• A városállamok és a birodalmak jellemzése és összehasonlítása. Élám és Babilónia szerepe Mezopotámiában. (***)
• A birodalmak hatalmi törekvései a térség városállamaival szemben. A városállamok védelmi politikája, a védelmi szövetségek szerepe. (***)
• Jeruzsálem városának története a Biblia és a régészet tükrében. (***)
• Az igazságos és igazságtalan háború kritériumai. Példák az igazságos háborúra a történelemből. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Egyén és közösség. A csoport szerepe az ember életében. A csoport belső kohéziója. A jó csapatszellem és csapatmunka. (***)

Vázlat:

Sziddim völgye
Sodoma – Gomora – Admá – Cebóim – Cóár
Kedorláómer ellen
Lót fogságba esik
Abrám (Mamré, Anér, Eskól) – 318 ember
Lót megszabadul
Melkisédek / Sálem királya
papság / királyság Istentől rendelve
tizedfizetés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/012. Abrám megmenti Lótot – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 185.66 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Ha valaki nem bízik egészen Istenben, hiá­bavalóvá teszi az ígéreteket, s egy csomó felesleges dolgot fog tenni.
* A féligazság még hazugság.

Előzmények:

Abrám Háránból elindult dél felé, Kánaán földjére. Ezt végigjárta, majd tovább indult Egyip­tom felé.

Történet:

Éhínség! Nincs miből főzni, nincs miből enni, nincs mit enni adni. Az emberek, gyermekek, állatok szenvednek. Az éhség mindig rettenetes. Ha valakinek tudsz segíteni ilyen helyzetben, tedd meg!

Ha csak teheted, menj tovább! – Így tett Abrám. Kánaán, az ígéret földje, tele gyümölccsel, s mégis lehet ott is éhség? Hogyan nevezhetik akkor „tejjel és mézzel folyó föld”-nek (4Móz 13,27)? Ez attól függ, hogy Isten megáldja-e. Mert lehet termékeny a föld, de ha szárazság van, nincs mivel öntözni. Isten időnként ítéletként küldte az éhínséget Izráel népére, már az ígéret földjén is: Ruth 1, majd 1Kir 17.

Az éhség a próbatétel ideje volt Abrámnak. Ez a föld lesz utódaié? S ő itt most éhezik? Még mindig ez a föld az, amit Isten ígért? Most már ismeri ezt a földet, nem kellene továbbmennie? Nem olvassuk, hogy Abrám megkérdezte-e Istent az indulás felől, sem azt, hogy oltárt épített volna, ami azt jelentené, hogy megköszöni Istennek az útbaigazítást.

Kételyek? Bizalmatlanság? Nem elég nagy már a hatalmas Isten, hogy megszabadítson? Kicsivé lett a korábbi hit a körülmények miatt?

Abrám eldöntötte, hogy lemegy Egyiptomba*, Közel-Kelet éléskamrájába, ahol mindig van mit enni. A Nílus áldása csodálatos, ezért is nevezik „élet folyójának”.

Azután jöttek a nehézségek Abrám életében. A keleti uralkodók furcsa szokásokkal rendelkeznek. Ha idegen érkezik a területükre, akkor megvizsgálják közelebbről a hölgyeket. S ha szép és kívánatos, akkor mehet a palotába lakni. Ha akarja, akkor a férje vele mehet, s dolgozhat ott is. Vagy ha az uralkodónak úgy tetszik, akkor ajándékokkal „kifizeti” az asszony árát. Az is előfordulhat, hogy férjét megölik, s akkor rögtön mehet az uralkodó háremébe.

Abrám feleségét is elvitték, mert azt mondta, hogy a testvére. (Ami végül is féligazság.) Vajon nem szerette a feleségét? Miért engedte el? S ezzel majdnem bűnbe keverte a fáraót is. Hűtlenné akarta tenni a feleségét? A hűtlenség mindig bűn.

Mindenesetre Abrám őszintén beszélt Szárajjal. Amint átléptek a határon, komolyan odafordult hozzá: „Te nagyon szép vagy. Ha az egyiptomiak meglátnak, s megtudják, hogy a feleségem vagy, a szépséged miatt megölnek engem. Mondd, hogy a testvérem vagy. S akkor életben maradunk.”

Vannak olyan helyzetek, amikor nem igaz többé az ígéret? Az életben maradás lehet oka ilyen hazugságoknak? Ha Száraj bemegy a fáraó háremébe, még eggyel kevesebb az esély, hogy valaha is gyermekük születik.

Ahogy sejtette, úgy is történt. Száraj megtetszett az egyiptomiaknak, s rögtön be is vitték a palotába. Itt még csak előkészítették a fáraóval való találkozásra. (Gondolj Eszter történetére! – Eszt 2) A fáraónak nagyon tetszett az új lehetőség, ezért hatalmas ajándékkal lepte meg Abrámot. Juhok, marhák, szamarak, szolgák (köztük az egyiptomi Hágár), kecskék és tevék (16.v.).

Volt miért ilyen nagy köszönetet mondani? Halál helyett micsoda vagyon! Abrám mégsem lehetett egészen elégedett, ahogyan feleségéről és magáról gondoskodott!

Amint a fáraó megkapta Szárajt, nagy csapásokkal sújtotta őt az Úr. S ő azonnal tudta, hogy ez az asszony miatt van. Száraj felesége Abrámnak! Honnan tudta ezt, ahogy majd később Gérár királya, Abímelek*? Csak Isten mondhatta meg. A fáraó azonnal küldetett Abrámért. Számonkérte rajta tettét, majd elbocsátotta feleségestül.

Abrám visszakapta feleségét, de el is kellett hagynia a földet. Micsoda szégyen! Kétszeres szégyen! A fáraó szolgái kivezették őt, s mindent amit kapott, az ország határáig.

Abrám nagyon gazdagon jött ki Egyiptomból. Aranyról és ezüstről is olvashatunk. Majd újra Kánaán vidékére ment, Bételnél állt meg oltárt építeni az Úrnak. Kegyelem hordozta őt. Nem azért kapott áldást, mert méltó volt rá, hanem méltatlansága ellenére. Abrámnak is tanulnia kell, hogy Isten mindent megcselekszik, amit megígért.

Jegyzetek:

Egyiptom – A Nílus minden évben megárad, s ez termékennyé teszi a földet. Így volt ez József idejében is. Később ezt jelzi az akkori fáraó álma, amikor a folyóból látja feljőni a kövér és sovány teheneket (1Móz 41). A folyó lehetővé tette az életet, táplálékot biztosított Egyiptom számára.

Abímelek – A történet, ami a fáraóval megesik, megismétlődik később (1Móz 20), hiába figyelmeztette Abrámot Isten. Abímeleket már Isten maga figyelmezteti álmában, hogy magához ne vegye Szárajt. Akkor Ábrahám beismeri, hogy csak félig hazudott: Száraj a féltestvére (lásd a 18. leckét).

Énekek:

Református énekeskönyv: 1:1; 27:1; 235:1–3
Jertek, énekeljünk: 169; 171; 173
Harangszó: 43; 49
Dícsérjetek az Urat!: 17; 61; 68; 75
Erőm és énekem az Úr: 48; 52; 56:3; 119

Megjegyzések:

A történet – Izgalmas mesélést kíván Abrám szerepét kihangsúlyozva, kishitűségével együtt.

A fáraó udvara – A nagyokkal lehet a hárem fogalmáról szólni.

Az asszony helyzete – Mindig alárendelt volt a férjének, aki azt tett vele, amit akart.

Egyiptom – Nem szükséges az egyiptomi „éléskamrát” túlságosan elemezni, mert előjön majd József történeténél.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Éhezés, éhínségek és ennek okai a világon. Segítségnyújtási és megoldási lehetőségek. (** ***)

Történelem

• Egyiptom, mint az ókori kelet „éléskamrája”. Az öntözéses földművelés áldásai. (***)

Társadalmi ismeretek / Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (Osztályfőnöki) / Történelem

• Az elszegényedés problémája, szegény rétegek Magyarországon. A segítségnyújtás módjai és lehetőségei. (** ***)
• Magyarok a nagyvilágban. A kivándorlás okai közül a szegénység, megélhetés hiánya. (***)

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Igazmondás és hazugság. (**)
• Elhallgatás és féligazság. Szükséghazugságok. Beszélgetés és vita konkrét példákon keresztül. (***)
• A bizalom és a reménység szerepe válsághelyzetekben. Konkrét életszituációk elemzése választási, döntési lehetőségekkel. (***)
• A férfi-nő kapcsolat különböző korokban és kultúrákban: többnejűség és hárem az ókori keleten. A monogám párkapcsolat. A házasság tisztasága és a házasságon kívüli szerelmi kapcsolatok napjainkban. Csapdák és veszélyek. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Bibliai történet feldolgozása tartalmi kérdések alapján a válaszok önálló megfogalmazásával. (**)
• Beszélgetés Móra Ferenc: A kis bice bóca c. története alapján. (**)
• Közmondások a bizalomról és a hazugságról. Magyarázat és alkalmazás. (**)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/010. Abrám Egyiptomban – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 160.25 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Isten közbelép, ha az ember hasonlóvá akarja tenni magát Őhozzá. Ahogyan az özönvíznél, a magát nagyra tartó ember megbűnhődik.
* A szövetség, amelyet Isten az emberrel kötött, továbbra is fennáll, de az ember nem maradt hűséges ehhez. Úgy gondolta, hogy nyugodtan kihagyhatja Istent a maga nagyságának bizony­gatásából.

Előzmények:

Isten az özönvíz után megáldotta Nóét és fiait, s törvényeket adott a megújult világ számára. Nóén keresztül szövetséget kötött az emberiséggel, megígérve, hogy nem pusztítja el többé özönvízzel a földet. Szövetségének jele a szivárvány.

Történet:

Minden ember, Nóé leszármazottai együtt laktak. Ararát hegyéről lassan leköltöztek Sineár* völgyébe, a termékeny síkra. Minden ember értette a többiek nyelvét.

Tervet szőttek, ami ellenkezett Isten akaratával. Nem akarnak a földön szétszóródni, hiszen így hatalmassá lehetnek, s „nevük lehet” a földön. Egy birodalmat akarnak, egy nemzet kívánnak lenni. Összpontosítani akarják erejüket. De ki ellen? Hiszen még mind együtt voltak!

Akkor hát Isten ellen. Mert más emberek nem éltek a földön. Ennek az egy nemzetnek a látható jele és erődítménye egy torony. Belekezdtek egy fantasztikus toronyépítésbe*, amellyel el akarták érni az eget. Ez lehetetlen. Mégis nekikezdtek, s akkor már megfogalmazták céljukat is: Olyanok akartak lenni, mint az Isten! Mit is mondott a kígyó? „Olyanok lesztek, mint az Isten!” (1Móz 3,5) A gyümölcs által ez nem sikerülhetett. Vajon most a torony segíthet ebben?

Micsoda küzdelme ez az embernek teremtője ellen! A bűnössé lett, elesett ember folytonosan azt képzeli, hogy valamilyen módon elérheti a saját célját. Mert ő akarja megmondani, hogy mi a jó és mi a rossz. Isten látta szándékukat, építkezésüket. Várost építettek. Ehhez kiégetett agyagot, téglát* használtak, melyeket szurokkal ragasztottak egymáshoz. Isten elhatározta, hogy megzavarja őket. Életüket nem bántja, de nyelvüket összezavarja. Így többé nem értik egymást.

Következmény: az építkezés abbamaradt. Az emberek pedig szétszéledtek a földön. Később kapta ez a hely a Bábel* nevet, ami annyit jelent: „zűrzavar”.*

Kapcsolódó igehelyek:

1Móz 10,8–10 – Valószínűleg Nimród volt az, aki a toronyépítést elhatározta, mert ő volt Bábel első királya.

Zsolt 137 (Jer 50); Jel 14,8: Bábel (görögül: Babilon) mint a bűnös, istentagadó világ jelképe jön elő.

Jegyzetek:

Sineár – Babilónia ószövetségi elnevezése. Az Eufrátesz és a Tigris alsó folyásánál fekvő mélyföld. A görögök nevezték ezt a vidéket a városról: Bábelnek vagy Babilonnak.

Torony – Hasonló lehetett a torony az ún. „zikkuratokhoz”, amelyeket a Közel-Keleten építettek. Ezek a toronytemplomok több emelet magas, felfelé lépcsőzetesen emelkedő építmények voltak, melyeket színes vakolattal és festett téglákkal borítottak be. Az istenekhez való közellétet biztosították, mintegy „lekicsinyítve” a távolságot azzal, hogy tetejükön voltak az áldozóhelyek, templomok.

Tégla – Szalmával kevert, agyagból kiformázott, napon szárított vagy kiégetett építőanyag. Egyiptomban is ilyet készítettek, és azzal építkeztek az izráeliták. (2Móz 1,14)

Bábel – Nebukadneccar városa, ahol Dániel is élt, a Bibliában az istentelenség jelképe, mely az 1Móz 11-re alapozódik. Így beszél róla János apostol is a Jelenések könyvében (Jel 14, 16, 17, 18. részekben).

Zűrzavar – Fontos, hogy a Bábel név jelentése héberül: „zűrzavar”, a babiloniak nyelvén pedig: „Isten kapuja”! A pünkösdi csoda (ApCsel 2) mintegy ellentéte ennek a történetnek, ahol Isten a nyelveket „összeegyezteti”, ezzel egy új lehetőséget adva a szövetségre. Amelyben újra lehet közösséget találni, de többé nem az Isten ellen, hanem az Ő dicsőségére.

Bábel után – Az emberiség háromfelé ágazott el. Jáfet ment Európa, Észak-Ázsia felé, Hám Afrikába, Dél-Ázsiába, Kánaánba, Sém az Eufrátesz és Tigris vidékén, Szíriában élő népek ősatyja lett.

„New Age” – A babiloniak bálványáldozati misztériuma, a vallásos panteizmus kifejezése: isten mindenben ott van, ezért minden isten. Manapság újra találkozhatunk ennek újraéledésével, mint a „korszakváltás” jelével.

Énekek:

Református énekeskönyv: 14:1–5; 53:1–3; 127:1–2; 236; 370
Jertek, énekeljünk: 101; 192
Harangszó: 49
Dicsérjétek az Urat!: 65
Erőm és énekem az Úr: 22; 38

Megjegyzések:

Általában – Bevezetésképpen néhány mondatot lehetne valamilyen idegen nyelven szólni, majd erről beszélgetni, nyelvcsaládok, országok, népek vonatkozásában.

Ének – Érdekes lehet, ha egy zsoltárt vagy más ifjúsági éneket más nyelven is el tudunk énekelni. (Pl.: Erőm és énekem az Úr: 22, 44, 89, 110, 111)

Nagyobbaknak – Nagyon fontos kiemelni, hogy „Bábel indulata” azóta sem szűnt meg, az ember Isten nélkül kíván hatalmas lenni, maga szabván a maga törvényeit. Gondolj Sodomára és Gomorára (1Móz 19 – 17. lecke)!

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Dicsekvés a gyermekek életében. (*) Büszkeség, gőg, nagyravágyás, és az ezekből fakadó emberi cselekedetek. (** ***)
• A kommunikáció, a nyelv szerepe és szüksége az emberi közösségek életében. (* ** ***)
• Nyelvi játékok: „magánhangzós nyelv” (*), „halandzsa nyelv” (**), jelbeszéd (** ***).

Élő idegen nyelv

• A nyelvtanulás fontossága és nehézségei. (** ***)
• Néhány mondatos kérdés-felelet váltás a tanult idegen nyelven. (**)
• Rövid párbeszédek tanulása, és alkalmazása a hozzájuk kapcsolódó élethelyzetekben. Szituációs játékok. (***)
• Ifjúsági énekek a tanult idegen nyelven és magyarul. (***)

Történelem

• Az ókori Mezopotámia története: sumér városállamok, öntözéses földművelés, városépítés, tégla, Babiloni Birodalom, ékírásos agyagtáblák, zikkuratok stb. (***)
• Térképhasználat: Mezopotámia és városai (Babilon, Ur, Uruk, Assur stb.) (***)

Vizuális kultúra (Rajz-művészettörténet)

• Toronyépítés játékkockákból vagy lego-ból. (*)
• Város és torony modelljének építése gyurmából vagy homokból. (**)
• Építészeti emlékek Mezopotámiában: Istár kapu (Babilon), zikkurat (Ur). Az épületek funkciója, szerkezete, tömegarányai. Összehasonlítás az egyiptomi építészettel. (***)
• Építkezés, templomépítészet régen és ma. A templomtornyok „kommunikációja”. (***)
• Zikkurat templom modelljének elkészítése agyagból (esetleg gyurmából) rekonstrukciós rajz alapján. Az agyag szárítása (esetleg égetése). (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Szólások magyarázata és alkalmazása („bábeli zűrzavar”). (***)

Matematika

• Növekvő és csökkenő számsorozatok a huszas számkörben. Páros és páratlan számok. (*)
• Tájékozódás a síkon: föl-le, jobbra-balra. (*)

Vázlat:

Nimród
– a nagy harcos
– Bábel építője
város, benne torony, mely égig ér!
Bábel = összezavarás
Bábel – istenek kapuja
szétszéledés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/008. Bábel tornya - tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 1.55 MB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Rettenetes az élő Isten kezébe esni.
* A kegyelem sohasem érdemelhető ki. Azért kegyelem.
* A „megtartó bárka” az egyetlen, mely által menekülhetünk. Jézus Krisztus az.

Előzmények:

Az emberek annyira gonoszak lettek, hogy Isten elhatározta, elpusztít miattuk minden élőt. Egyedül Nóé talált nála kegyelmet. Ő Isten útmu­tatása szerint egy bárkát épített a családjával, maguknak és a föld állatainak.

Történet:

Még hét nap, s itt van a rettenet. Nóé tudja egyedül. Az eső majd esni kezd, negyven napon és éjen át. Isten mindent elpusztít a földön, amit teremtett. Már csak egy hét…

Vajon mit éreztek az emberek, akik látták az állatokat a bárkába bemenni? Csodálatos látvány lehetett. Ahogyan jöttek az elefántok, s elfoglalták helyüket, a zsiráf a párjával, s az oroszlán is, a békák, a madarak sokasága, s a juhokból hét-hét. És mind talált helyet magának. Hatalmas felvonulás. Végül Nóé is bement a családjával. S mikor mind bent voltak, az Úr maga zárta be az ajtót. Más már nem mehetett be.

Nóé 600 esztendőt élt már addig. A bárka csak elkészült. Állt a helyén. Most nem nevetnek körülöttük az emberek? De hol van a víz? A következő hét első napján valóban zuhogni kezdett az eső. S azután meg sem állt, csak negyven nap múlva. „…fölfakadt ezen a napon a nagy mélység minden forrása, és megnyíltak az ég csatornái.” (7,11)

A víz pedig folyamatosan növekedett. Már megemelte a hajót is, és nőttön-nőtt tovább. Az emberek egyre magasabbra igyekeztek: háztetőkre, fákra, hegycsúcsokra, s vágyakozva néztek a bárka felé. De addigra már késő volt. Isten eltörölte őket a föld színéről.

A víz már elérte a legmagasabb hegycsúcsokat is. A bárka úszott a vízen. Nóé bármerre nézett, csak vizet látott maga körül. 150 napig maradt a víz ilyen magasan. Vajon elég lesz-e az élelem*?

Nóé várt. Azután jöttek a szelek, s a víz apadni kezdett. A bárka pedig fennakadt az Ararát hegyén*. A víz folyamatosan apadt tovább. Már láthatóvá vált a többi hegy is.

Újabb negyven nap után Nóé kinyitotta az ablakot, s kiengedett egy hollót, mert tudni akarta, mennyit apadt a víz. Az újra meg újra kirepült és visszatért. Egy napon azonban nem jött vissza (a holló életben tud maradni a fákon és a dombokon). Majd kiengedett egy galambot is. A galamb nem talált helyet magának, ezért visszajött. Nóé bevette a bárkába, és várt újabb hét napot. Kiengedte a galambot, s az estére egy olajággal* tért vissza hozzá. Milyen boldog lehetett Nóé! Apad a víz. Életlehetőséget kapnak. S várt tovább. Újabb hét nap múlva kiengedte a galambot, és az nem tért vissza többé.

A hatszázegyedik esztendő második hónapjának huszonhetedik napján már száraz volt a föld, és ismét lakható.

Isten megengedte Nóénak, hogy kijöjjenek a bárkából. Ez volt csak az örömünnep. Szabad levegőn, megmenekülve. Az állatok azonnal szétrajzottak. A madarak messze repültek, mind ment a maga útján, és szétterjedtek a földön. Hiszen a bárkában töltött idő alatt is sok állat megszaporodhatott már.

Kain nemzetsége kihalt. Csak Sét nemzetsége élt tovább Nóén és fiain keresztül.

Nóé első dolga volt, hogy oltárt épített az Úrnak. A tiszta állatokból áldozott fel hálából Istennek. Hiszen megmentette őket! Mire is? Hogy neki szolgáljanak.

Miért kellett vérnek folynia? A bűnökért. Hogy tisztán kezdődjön újra minden, s Istennek való hálával. „Amikor az ÚR megérezte a kedves illatot, ezt mondta magában az ÚR: Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt, bár gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva, és nem irtok ki többé minden élőt, ahogyan most cselekedtem. Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.” (8,21–22)

Kapcsolódó igehelyek:

Zsid 11,7: „Hit által kapott kijelentést Nóé…”

Jegyzetek:

Élelem – Néhány állatfajta máig is egy-egy letargikus időszakban hónapokig bírja víz és élelem nélkül. Pl. kecskebéka, jegesmedve.

Ararát – Vulkanikus hegység Törökországban, Irán és Örményország határvidékén. Legmagasabb csúcsai: 5165 és 3896 m. Újabb és újabb expedíciók indulnak a bárka maradványainak felfedezésére.

Olajág – Valószínűleg jól ellenáll a víznek magas olajtartalma miatt. Azonkívül fontos növény a háztartásban is. A galamb csőrében egy kis olajággal a BÉKE szimbóluma lett világszerte. (Pedig valójában a galamb egyáltalán nem is olyan békeszerető állat.)

Énekek:

Református énekeskönyv: 32:1; 46:1–4; 167; 240:1–2.5; 241
Jertek, énekeljünk: 59; 65; 176; 177
Harangszó: 52:1–4; 53:1.4–5.7
Dicsérjétek az Urat: 18; 71–73
Erőm és énekem az Úr: 19; 36; 47; 65; 97

Megjegyzések:

Pusztulás – Erről az igében is olvashatunk!

Árvíz – A nagyobbak tanultak már róla természetismeret- vagy történelemórán, de találkoz­hattak vele a költészetben, vagy valamilyen tv-adásban, sőt, a valóságban is. (Máig is nehezen megállítható erő – gátak építése!)

Hűség Istenhez – Leginkább hálaadással kell a történeteket elmondanunk, hiszen Isten megmentette Nóét és családját. Ma is megmenti az övéit. Akik szükségben vannak, azokat ránk is bízta. Segítsünk nekik. Olyan elrejtettek lehetünk Krisztusban, mint Nóé a bárkában.

Problémák – Sok kérdés marad nyitva: Hogyan zárta be Isten az ajtót? Hogyan gondoskodtak az állatokról? Mi volt azokkal, amelyek egymást falják fel máskor? Honnan jött a rengeteg víz? Maradhatott a bárkából még valami máig? Hogyan tudtak lejönni onnan? Olyan kevés az állat, s mégis áldozni kell belőle?
Nem muszáj minden kérdésre válaszolni. Amire nincs válasz, abba nem fontos belelátni sem.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

• A bűn és büntetése. Igazságszolgáltatás: ítélet és kegyelem. (** ***)
• Köszönetmondás, hálaadás az életünkben. A hála cselekedetei. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

• Íráselőkészítés: Vonalelemek vázolása. (*)
• Hangsúlyos verselésű, kötött szótagszámú, rím nélküli vers kiegészítése a megfelelő szavakkal. Verstani elemzés, kifejező olvasás, verstanulás. (***)
• Elbeszélő fogalmazás vagy vázlatos napirend írása a bárkában folyó életről. Illusztráció készítése. (**)
• Tudósítás vagy riport fogalmazása egy bárkában eltöltött napról vagy a bárkából való kijövetelről (illusztrációval). (***)

Történelem

• Az Ararát keresése a térképen. Fekvése az ókori Arménia területén, a Tigris és az Eufrátesz forrásvidékének közelében. (***)

Természetismeret / Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

• Napszakok, évszakok jellemzése, váltakozása (* **), és a váltakozás okai (**). A hónapok nevei (*).
• Az Ararát-hegység keresése a térképen. Csúcsai, magassága, összehasonlítás a Kaukázus hegycsúcsaival. Mely ország(ok) területén fekszik? (***)
• A Föld vizei, vízkészlete, és -tartalékai. (***)
  Beszélhetünk arról, hogy a Földet 6/7 részben víz borítja, s a jéghegyekben is hatalmas tartalékok vannak felhalmozva. Az éghajlat változásai miatt most is olvadnak a jéghegyek. A tenger mélységei még alig kerültek napvilágra. A legmélyebb pont (10000 m-nél is mélyebb egy-egy árok a Csendes-óceánban) elérné, sőt túlhaladná a legmagasabb hegyeket is.
• A tiszta és tisztátalan állatok problémája. Hasadtkörműek és kérődzők. (***)
• A holló és a galamb életben maradásának feltételei (különbségek). (***)

Matematika

• Számolás negyvenig sorszámmal. (*)
• Az idő mértékegységei: nap, hét, hónap, év. (* **)
• Napok számának összeadása. (**)

Dráma

• Mímes, mozgásos játék jellemző hangok és mozgások utánzásával (hullámzó víz, eső, állatok hangja, élet a bárkában). (*)
• A bibliai történet egy részének (élet a bárkában, Nóé és a galamb) feldolgozása spontán szerepjátékkal. (** ***)
• Bábjáték: jelenetek a bárkából zacskó- vagy ujjbábokkal (*), ill. síkbábokkal (**) spontán szövegalkotással.

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Foltképzés határozott irányú vonalakkal. A vonalak rendje, és annak kifejező értéke („beszélő vonalak”). (*)
• Térbe hajtható, rajzos makett készítése és kiegészítése színezéssel, belerajzolással. A vizuális elemek informatív értéke. (**)
• Bábkészítés papírból. Zacskó vagy ujjbábok (*), síkbábok (**). Bárka belső tere a bábozáshoz papírdobozból (**).
• A bárka és a galamb jelképe, ábrázolása a művészettörténetben. Jelképes ábrázolás e szimbólumok felhasználásával: Jelvényterv kép és szöveg összeállításával, vagy körplakett mintázással, gipszöntéssel. (***)

Ének-zene

• Gyermekénekek vonulós és körjátékkal, hálaadó ünnepi hangulattal. (* **)
• Dallam ívének, hullámzásának megfigyelése. (* **)

Vázlat:

Nóé (600) s vele 7 személy: felesége, fiai, menyei maradtak meg
40 nap és 40 éjjel esett

Ararát – holló és galamb (olajág)
hálaáldozat

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/006. Az özönvíz - tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 370.94 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!

Üzenet – Téma:

* Féltékenység, gyűlölet és gyilkosság gyakran követi egymást.
* A boldog várakozás után Évának keserves csalódás lehetett, hogy elsőszülöttje nem a megígért szabadító!
* Isten tiszteletéből fakad a hit.

Előzmények:

Ádám és Éva engedetlenek voltak, megszegték Isten parancsát. Ezért el kellett hagyniuk az Édenkertet. A kertből kikerülve találtak lakóhelyet, s ott letelepedtek. Napjaikat fáradságos munka töltötte be. De más is történt velük.

Történet:

Ádám és Éva szerelme gyümölcsöt termett. Megszületett az első gyermekük. „Fiút kaptam az Úrtól” – ujjongott Éva, amikor elsőszülöttjét karjába vette. Kainnak nevezte el, ami annyit jelent: „képmás”. Szeretetével nevelte, hogy kapcsolatukban „istenképűségük” láthatóvá váljék. Nem sokkal utána a második fiú is megérkezett: Ábel.*

A gyermekek felnövekedve hivatást választottak. Egyikük földművelő, másikuk állattenyésztő lett. Kain szántott-vetett, Ábel pedig juhait őrizte. A föld nem termett munka nélkül, s a bárányok sem tudtak gondoskodni magukról az ember nélkül. Az ember élete sem lehetséges Isten nélkül. Ezért ők mindketten hálaáldozatot hoztak Istennek. „Hálanapot” tartottak, ahogyan később ezt Mózes törvénye általánosan el is rendelte. Az áldozat* foglalkozásukból kifolyólag különböző volt: Kain ételáldozatot vitt a föld gyümölcséből, Ábel pedig bárányai közül áldozott fel egyet. Nem akármelyiket, hanem egy elsőszülött, egészséges, szép bárányt, amilyenről szintén a „törvény” rendelkezik majd. Nem a feleslegest vitte oda, nem az úgyis „levágandót”, a beteget. Az áldozatot bemutatták… s várták Isten válaszát. Az Úr pedig a szívüket nézte. Hogyan, s miért hozták eléje hálaáldozatukat? Ábel hittel áldozott. Ez előképe Krisztus áldozatának, mint ahogy az volt minden áldozás az Ószövetségben. Ábelét elfogadta Isten, Kainét nem. Nehéz erre magyarázatot találni, mint ahogy arra is, honnan tudták meg. Valószínűleg szívük indulata számított, s ott érezték meg a választ is. Kaint keserűség töltötte el, s leszegett fejjel járta útjait.

Féltékenység, irigység* töltötte be szívét, amely gyűlöletté vált, s végzetes tettéhez vezette.

Az Úr ismeri az ember gondolatait. Kainhoz is személyesen szólt. Megkérdezte, miért horgasztja le a fejét, miért dühös, s rögtön a megoldást is megadta neki: „A bűn az ajtód előtt leselkedik, de te uralkodjál rajta!”

Tudta, hogy Kain veszélyben van. De azt is, hogy tehetne ellene. Hatalmat kapott, hogy a leselkedő véteknek ellene álljon. De Kain nem hallgatott az Úrra. Kihívta testvérét a mezőre, ott rátámadt, s megölte. Isten figyelmeztetése nem jutott eszébe. Innen pedig már nem volt visszaút.

Az Úr megkérdezte tőle: „Hol van Ábel, a te testvéred?”

A kérdésre lehetne bűnvallással felelni. De Kain bűnében megkeményedve elveti ezt, s hazugsággal válaszol. „Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek?” Egyik hazugság, bűn szüli a másikat. Törődnöm kell a testvéremmel? Kegyetlenség a következő lépés. De az Úr tovább kérdez: „Mit tettél?”, s következik a büntetés. Ábel vére kiált. Kain nem maradhat ezen a földön, ahol vért ontott. Nem kell meghalnia idő előtt, hanem nyughatatlan, kóbor ember lesz belőle.

Hirtelen jön a félelem: „De hiszen akkor meggyilkolhat bárki, aki rám talál!” S az Úr gondoskodik róla. Megígéri, hogy hétszeres átok sújtja azt, aki Kainra támad. Bűnbánatnak nyoma sincs, s így a bocsánatnak sem.

Az átok hétszeres, ami a teljesség száma (lásd a teremtés 7 napja). Így teljesedik ki azon az emberen, aki bosszút állna. Kain jelet kap (nem tudjuk mit takar ez), hogy figyelmeztesse a vele találkozókat, tilos bántani! Nem a gyilkosság védett tehát, hanem a gyilkos, ezt a gyilkosságot nem követi halálraítélés. Vajon miért teszi ezt Isten?

Kain időt kap a megbánásra. A Jézus Krisztus melletti gyilkos is bocsánatot nyert. Másrészt figyelmeztető jelként, hogy mindenki, aki felemeli kezét embertársa ellen, talán nem azonnal bűnhődik, de nem lesz nyugalma többé.

Kain útra kel. Letelepszik Nód* földjén, Édentől keletre. Éva várakozása csalódásra fordult. Első gyermeke nem a kapott ígéret beteljesítője, csak a vétek folytatója.

Kain utódainak sorát olvashatjuk a negyedik rész további verseiben. Ezek közül Lámekre kell figyelnünk, akinek két felesége volt: Ádá és Cilla. Három fiuk született, akik mind kézművességet gyakoroltak: Jábál sátorkészítő-építő, Júbál a zeneszerszámok készítője (citera és fuvola), Tubálkain pedig a réz- és vasszerszámok kovácsmestere lett. Lámek harci éneke az első vers (23–24.v.), amit olvashatunk a Bibliában.

Figyelemreméltó, hogy a kézművesség, a műveltség és civilizáció épp Kain utódai között kezdődik el. Ami még nem jelent ugyan Isten ellen fordulást, de mégis hozzájárul az ember öndicsőítéséhez. Lámek felfuvalkodott és hitetlen viselkedése legalábbis erre enged következtetni.

Ádámnak és Évának született még egy gyermeke: Sét*, Ábel helyett, akit Kain megölt. Sét fia, Enós születése után „kezdték segítségül hívni az Úr nevét”. Az áldozatbemutatás folytatódott, mint istentisztelet.

Jegyzetek:

Ábel – „Lehelet, semmiség”. Mert nem hagyott utódot maga után. Mint Ádám-Éva bűnének hordozója, elsőként szenvedte el a halált.

Áldozat – Mintha elkezdődne a különbségtétel a kétféle áldozat között. A könnyen vitt (ami kötelező), mely áldozathozatal nem érinti mélyen az ember szívét, és a másik fajta áldozathozatal, melynek során vérnek kell folynia, ami arról beszél, hogy a szív nem maradhat érintetlenül. A pogányok félelemből áldoztak, hogy isteneiket megnyugtatva biztosítsák a maguk jövőjét. Az ilyen áldozatot Isten nem kedveli. Fontos lenne a mai áldozatokról is szólni. (Hálaáldozat; adakozás; magam, szívem, szeretetem, időm odaszánása stb.)

Féltékenység – Ez ellen csak egy módon védekezhetek: „alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál!” (Fil 2,3)

Nód – Jelentése: „bolyongás, menekülés, hazátlanság”. Azaz jelképes elnevezése annak a helynek, ahová Kain menekült. Voltak Kainnak nőtestvérei? Vajon a saját testvéreivel lépett házasságra? (Lásd ehhez: 1Móz 5,4!) Ezek a tipikus kérdések hangzanak ilyenkor.

Sét – A meggyilkolt Ábel helyett adta Isten. Innen nevének jelentése: „pótlás, elrendelt, odahelyezett”.

Énekek:

Református énekeskönyv: 51:1.8; 130:1–3; 205:1–3.5; 206:1–4; 207:1–3; 236; 345
Jertek, énekeljünk: 97; 98; 122; 228
Harangszó: 39; 49:1–2.7
Dicsérjétek az Urat!: 15:5–6; 152, 154
Erőm és énekem az Úr: 8; 23; 52; 56; 62; 121

Megjegyzések:

Isten szolgálata – Nem mindegy, hogy szokásból, hit nélkül, a kötelesség miatt teljesítem, vagy szívből, örömmel, hálából. Mondj példákat életedből, amelyből a kettő különbsége egyértelművé válik!

Irigység – Hamar jön, családban, iskolában, s könnyen tettlegessé válik. Új testvér születése, új és szebb játék ajándékozása, nagyobb tárgy, dicséret, simogatás stb. Fontos a különbségtétel egyértelművé tétele, s az Úr figyelmeztetésének komolyan vétele: TEHETSZ ELLENE!

Egyik bűn következik a másikból – Ilyen a hazugság, amely minden kisebb-nagyobb véteknél megfigyelhető. Érdemes a lavina példájával érzékeltetni ennek veszélyét…

Megbocsátás – Még a gyilkosoknak is van bocsánat. Jézus Krisztus vére minden bűnt eltöröl (Ézs 53,12).

Általánosságban – Az áldozat elfogadásánál nem muszáj túlmagyarázni a felfelé szálló füstöt, s túlszínezni, amiről a Biblia nem beszél…

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

• Pozitív és negatív belső tulajdonságok. Tulajdonságpárok gyűjtése. Beszélgetés, élethelyzetek kialakítása, elemzése. (** ***)
• A bűnös tett indítékai. Irigység, féltékenység, harag. Uralom indulataink felett. (* ** ***)
• A szeretet kifejezési formái társaink felé. „Titkos testvér” játék. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem

• Bibliai történetek: Kain és Ábel. (***)
• Ősi foglalkozások: pásztorkodás, földművelés, (* **) hangszerkészítés, kovácsmesterség (**).
• Kultúrtörténeti emlékek a Genezis 4. részében: az élelemtermelés kialakulása, az első városépítés, a sátorlakó nomád életmód kialakulása, az első hangszerek, a fémek felhasználása. (***)
• Vallási élet az őskorban és az ókori Keleten; vallási élet az ókori Izraelben: Az áldozat szerepe és fajtái. (***)
• Az igazságszolgáltatás ősi és mai formái, intézményei. Gyilkosság, vérbosszú, börtön- és halálbüntetés. (***)

Magyar nyelv és irodalom

• Nevek olvasása, írása. (*)
• Elbeszélő fogalmazás írása a gyerekek élményei alapján. (**)
• Párbeszéd írásbeli megfogalmazása élethelyzethez kapcsolódva. (***)

Dráma

• Élethelyzetek pozitív és negatív belső tulajdonságokhoz kapcsolódva. A helyzetek megbeszélése, elemzése. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

• Állatalak és gyümölcsök formázása gyurmából. (*)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

365/004. Kain és Ábel - tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 237.81 KB

A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!