Képforrás: 123RF

Erre könnyű azt mondani, hogy természetesen 2018 éve, december 25-én, hiszen azóta számoljuk az éveket, Jézus születésnapját pedig ezen a napon ünnepeljük karácsonykor. A gond ott van, hogy a Bibliában pontos adatot nem találunk Jézus születési idejére nézve, nem is volt akkor a maihoz hasonló évszámozás, az uralkodók hivatali idejéhez viszonyítva adták meg az időpontokat. Így olvassuk ezt az Ószövetség történeti könyveiben is (pl. 1Királyok 14,25), ahol a királyok korában a nagyobb pontosság kedvéért az egyik király trónra léptének idejét a másik király uralkodási évéhez viszonyították (Pl. 1Királyok 15,1).

Jézus születésének időpontjára csak Lukács utal: „Történt pedig azokban a napokban, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Kviriniusz volt a helytartó.” (Lukács 2,1–2) Illetve Máté evangéliumából tudjuk, hogy Nagy Heródes hogyan fogadta Jézus születésének hírét. De a megnevezettek hivatali ideje is többévnyi átfedést mutat.

Jézus születésének évét a 6. században Dionysius Exiguus tudós szerzetes számolta ki. Számítása szerint Jézus Róma alapítása után 753-ban született. Ekkortól terjedt el a keresztény Európában a mai időszámítás, a latin jelölés szerint anno Domini incarnationis (= az Úr testté létele évében), rövidebben anno domini, rövidítve A. D. (= az Úr évében).

Dionysius Exiguus, középkori latin keresztény író (kb. 470–574)

Az egzakt történetírás inkább az időszámításunk előtt (i. e.) és időszámításunk szerint (i. sz.) megnevezést használja, ami nálunk a kommunizmus idején terjedt el. A névhasználat oka, hogy Jézus születése dátumát később korrigálni kellett. Sajnos a tudós szerzetesnek kevés pontos forrása volt, hiszen a nagy keresztyénüldözés idején a római hatóságok megsemmisítettek minden iratot, ami Jézus életére utalt. Újabb kutatások szerint Jézus születése kb. 7 évvel hamarabb lehetett. Csillagászok akkorra teszik a Jupiter és a Szaturnusz együttállását a Halak csillagképben, ez lehetett a betlehemi csillag. További történeti tény, hogy Nagy Heródes négy évvel a mai időszámításunk előtt meghalt, valamint hogy Augustus császár első összeírása a római időszámítás 746-747. évében, vagyis Kr.e. 8-7-ben történt.

Karácsonyi csillag és a napkeleti bölcsek – illusztráció, képforrás: 123RF

A kérdést bonyolítja, hogy volt-e nulladik év, a történészek szerint elvileg kellett legyen. Ha két esemény pl. Kr. e. 2-ben és Kr. u. 2-ben történt, akkor a kettő között nem 4, hanem 5 évnek kellett lenni, hiszen az az év, amikor Jézus született, nem számítható be sem előtte, sem utána. A kérdés inkább a mai számítógépes gondolkodást tükrözi, annak idején nem gondoltak ilyenre. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs is nagy súlya a kérdésnek, inkább történeti érdekesség. Sokkal fontosabb az a tény, hogy maga az időszámítás is Jézus születésére emlékeztet, Ő lett a kronológiánk alapja.

„Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.” (Kolossé 1,17–20)

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár

Képforrás: 123RF

A hanuka nem bibliai eredetű, de a Bibliában is szereplő ünnep. A hírműsorokban évente megemlítik, amikor az első gyertyát meggyújtják Pesten a Nyugati téren. 2018-ban december 2. és 9. között lesz az ünnep. Ilyenkor a média azt tárgyalja, hogy a politikai vezetők közül ki volt ott, ki maradt távol, de az ünnepről keveset mondanak.

A hanuka eredete visszamegy az intertestamentális, a két testamentum közti korra. Nagy Sándor halála után világbirodalmát helyi uralkodók osztották fel, Izráel földje Szíria uralma alá került. Antiokhosz Epiphanész görög-szír uralkodó a hellénizmust, a görög kultúrát és sokistenhitet akarta a zsidókra erőltetni. Üldözte azokat, akik ragaszkodtak őseik hitéhez, a zsidó hagyomány több vértanút is számon tart ebből az időből, akik a halált is vállalva kitartottak. Volt pl. egy Anna nevű asszony, akit azzal akartak a pogány hitre, bálványimádásra kényszeríteni, hogy a gyerekeit a szeme láttára megölték, de ő akkor is hűséges maradt.

Végül a zsidók egy része Makkabeus Júdás vezetésével fellázadt az uralkodó ellen, amikor a jeruzsálemi templomban pogány áldozatot mutatott be. (Ezekről az eseményekről tudósít a Makkabeusok két könyve, ami megtalálható a katolikus bibliakiadásokban.) Először egy kis csoport harcolt az idegen király ellen, de hamarosan országos szabadságharc lett belőle. Amikor felszabadították Jeruzsálemet, a templomban egynapi szent olajat találtak, de mikor meggyújtották a templomban a mécseseket, mégis kitartott nyolc napig. Ezalatt új oltárt építettek, visszaállították a templomi szolgálatokat, és eldöntötték, hogy minden évben meg fogják ünnepelni.

Hamar általánossá vált az ünnep, amikor később a rómaiak szállták meg az országot. Ilyenkor mindig az ország egykori szabadságharcára is emlékeztek. Jézus is felment a templomszentelés ünnepére, az ünnep felfokozott hangulatára jellemző a zsidók kérdése: „Elérkezett Jeruzsálemben a templomszentelés ünnepe. Tél volt. Jézus a templomban, Salamon csarnokában volt. Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!” (János 10,22–24)

Családi gyertyagyújtás hanuka ünnepén – kép: 123RF

Kr. u. 70-ben a rómaiak lerombolták a templomot, és a zsidók többsége szétszóródott: Ettől kezdve az ünnep még fontosabb lett, mert a lerombolt templom helyett bárhol tudtak rá gyertyagyújtással emlékezni. Ilyenkor a zsidók ma is nyolcágú gyertyatartót állítanak az egyébként hétágú menóra helyett, és minden este meggyújtanak egy új gyertyát otthon a lakásban, a zsinagógában. Az amerikai zsidók ilyenkor nagy kerti partit rendeznek, ennek mintájára terjedt el Budapesten a Nyugati téri szabadtéri utcabál szokása. A gyerekeknek édes süteményeket és ajándékokat adnak, szokás az is, hogy üdvözlőkártyákat adnak, küldenek egymásnak „Boldog hanuka” felirattal.

Több okból is a karácsonyhoz szokták hasonlítani a hanuka-ünnepet: az évnek ugyanarra a részére esnek, mindkettőn ajándékot kapnak a gyerekek, és mindkét ünnep fontos tartozéka a gyertyaláng. A hanukát a fények ünnepének is nevezik, mégsincs köze a karácsonyhoz. És bár Jézus azt mondta a templomban: „Én vagyok a világ világossága” (János 8,12), a templomszentelés, a hanuka máig megmaradt a zsidók egyistenhitét megvalló ünnepnek.

A fények ünnepe – kép: 123RF

Közzéteszi: Győri István, református lelkész, egyetemi tanár