Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 84,4; 104,16–17; Máté 8,20
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti, logikai-matematikai, vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus
- Tevékenység: Mesehallgatás, szóbeli mesealkotás, beszélgetés; hangutánzó játék, párbeszédes hangjáték; madárképek, madárhangok csoportosítása; fészekkép, fészekmakett készítése anyák napjára; elbeszélt, rajzolt jelen- és jövőképek a családi fészekről
Verébmese (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti, logikai-matematikai, önismereti, egzisztenciális)
Egy virgonc kisveréb meséje így kezdődik:
Mese az eltévedt kisverébről (részlet)
A fészekben kikeltek a tojások: öt kis verébfióka tátogott a mamája felé. A verébmama megetette, megitatta a kicsinyeit, s mikor nagyobbra nőttek, repülni tanította őket. Az ötödik kisveréb bátrabb és ügyesebb volt, mint valamennyi testvérkéje.
Egy napon repüléslecke közben olyan messzire szállt, hogy nem látta sem a mamáját, sem a testvéreit. Nagyon megijedt a kisveréb, a szárnya elfáradt, már nem is tudott röpülni, csak ugrándozott a vékony lábacskáin. Addig-addig ugrándozott, míg a vadkacsa fészke elé ért.
(angol mese, fordította: Bartócz Ilona, elérhető a címre kattintva)
Olvassuk vagy meséljük el idáig a történetet, majd kérdezzük meg a gyerekektől, ők hogyan folytatnák a mesét. Hallgassunk meg néhány ötletet, akár egy teljes mese is kikerekedhet belőle. Majd olvassuk tovább vagy meséljük el az eredeti mese folytatását.
A mese szemléletes rajzokkal együtt jelenik meg a Karolina rajzos mesék videóján, amit megnézhetünk a gyerekekkel, vagy hasonló rajzos módszerrel mesélhetjük el mi magunk a történetet (elérhető a névre kattintva). (Megfigyelhető itt, hogy élő mesélés közben a szöveg is átalakul, „meseváltozat” keletkezik, mint a népmesék esetében.)
Mesehallgatás után beszélgessünk:
Kikkel találkozott az eltévedt kis veréb? (vadkacsa, galamb, bagoly, verébmama)
Mit kért tőlük? Milyen választ kapott? Hogy zajlott egy-egy párbeszéd?
Miért nem talált fészekre (otthonra) az első három madárnál? Miről ismerte meg, kinél van az ő otthona, fészke?
Milyen hangon szólalnak meg a mese szereplői? Melyik madárhoz milyen hang tartozik? – Utánozzuk mi is együtt a hangokat:
- vadkacsa – háp-háp, háp-háp
- galamb – kruuú-buk-buruk, kruuú-buk-buruk
- bagoly – uhuuu, uhuuu
- veréb – csip-csirip, csip-csirip
Alkossanak a gyerekek párokat, és csak párbeszéddel (hangjátékként) játsszanak el egy-egy találkozást.
A verébmese igazságához hozzátartozik, hogy verébapu is alaposan kiveszi a részét a családi munkamegosztásban. A tojásokat verébanyu rakja le, de a fiókák költésében – ami 14 napig tart – verébapu is részt vesz. A fiókákat 17 napig nevelik, kezdetben rovarokkal és hernyókkal, később magokkal táplálják őket. Ebben is mindkét szülő részt vesz, de miután a fiókák megtollasodtak, a táplálékszerzés verébapura marad, mert verébanyu már a következő fészekalj lerakására készül. Egy idényben három fészekalj tojást is kiköltenek.
Vajon felismerik-e a gyerekek a vadkacsa, a galamb, a bagoly és a veréb fészkét? Ismerik-e a hangjukat? Nézzünk meg egy-egy kis videót a mesében szereplő madarakról:
Források:
Kép: 123RF
Anyafészek (Kapcsolati, vizuális-térbeli)
Közeledik az Anyák-napja, a fenti verébmese is arról szól, milyen védelmet, oltalmat jelent a kicsinyek számára az anya védelme, gondoskodása, fészekmelege. Nem képzavar tehát, ha a gyerekek kis fészekmodellt, fészekkollázst készítenek az anyukájuknak ajándékba.

A fecsketémánál (10-1) már ajánlottunk néhány fészekmakettet. Most további kreatív fészek-változatokat ajánlunk, amelyeket papírból, természetes anyagokból (ágak, vesszők, fűszálak, tollak stb.), egyéb kellékekből készíthetnek el a gyerekek:
Kép: 123RF
Családi fészek (Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Beszélgessünk arról, mit jelent a madaraknak a fészek?
Miért más a különböző madarak (madárfajok) fészke? Mi bennük a közös mégis?
Miért mondhatjuk azt mi is (emberek) az otthonunkra, hogy „családi fészek”?
Ki az, aki szívesen mesélne arról, hogy náluk milyen a családi fészek? – Hallgassuk meg a gyerekek beszámolóit, engedjük őket kényszer nélkül, szabadon megnyilatkozni.
Kép: 123RF
Folytassuk a beszélgetést azzal, hogy ki milyen családi fészket képzel magának és szeretteinek, amikor felnőtt lesz?
A gyerekek rajzolják is le ezt a jövőbeli családi fészket.
Jézus azt mondta magáról: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.” (Máté 8,20)
Gondoljunk arra, hogy ma is vannak olyan emberek, akik elvesztették a családi fészket, nincs hol nyugodtan aludniuk. Tudunk-e rajtuk segíteni? Tudunk-e velük együtt érezni?
Úgy tudjuk igazán megbecsülni családi fészkünket, ha befogadjuk Jézust, velünk lakik ő is, „fészket rak” a szívünkben.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-1. Felhőkuckó
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Páralakoma (Természeti, verbális-nyelvi)
Magasan száll, mégis bárány,
pedig nincs gyapjú a hátán.
Párafüvet lakomázik,
ha meghízik,
könnyeitől minden ázik.
Ki találta ki, mi az? Miről lehet kitalálni, hogy felhőről van szó?
Kép: 123RF
Miért nevezhetjük báránynak a felhőt? Milyen felhők vannak még? (pl. pehelyfelhő, fátyolfelhő, gomolyfelhő, lepelfelhő, esőfelhő, zivatarfelhő)
Mit legel a felhőbárány? Tudjátok-e, mi az a pára?
Mikor hullik a felhőbárány könnye?
A víz a melegtől párolog, pára lesz belőle. Elvegyül a levegőben, amiben mindig van pára. Néha látszik is, de legtöbbször láthatatlan. Csak akkor látjuk, ha lehűl, és pici cseppecskékbe gyűlik. Például télen, amikor a meleg levegőt kileheljük. De ilyen páracseppecskékből áll a köd is reggel, amikor lehűl a levegő. És páracseppecskéből keletkeznek a felhők is fent a magasban, ahol hűvösebb van.
Végezzünk el pár egyszerű kísérletet a pára megfigyelésére:
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-8. Madarak és fák
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Ahol fészket raknak a madarak (Természeti, verbális-nyelvi)
A 104. zsoltár a teremtő Istent dicséri. Olvassuk fel a kiemelt verseket, és beszéljünk arról a gyerekeknek, milyen gondosan teremtette az Úr a világot, és hogyan gondoskodik róla.
Uram, Istenem…
alkotásaid gyümölcsével
jól tartod a földet.
…Jóllaknak az Úr fái is,
a Libánon cédrusai,
melyeket ő ültetett,
ahol fészket raknak a madarak,
és a ciprusfákon gólya lakik.
Zsoltárok 104,1.13.16–17
A képen libanoni cédrus (Cedrus libani) látható – képforrás: 123RF
Beszélgessünk:
Mitől „laknak jól” a fák? Mire van szükségük a növekedéshez?
Milyen fák szerepelnek az igeversekben? Milyen madarak?
Milyen fák szerepelhetnének még? Milyen madarakat nevezhetne meg a zsoltáros?
Egészítsük ki a hiányos mondatot más fa- és madárnevekkel:
A ________fákon ________ lakik.
Pl. A fenyőfákon rigó lakik.
Jézus is beszél egy példázatában fáról és madarakról. Ő milyen fát említ? Mi benne a különleges?
Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.
Máté 13,31–32
A képen fekete mustár (Braccica nigra) virága látható – képforrás: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-7. Csőrök, kukacok, virágfészkek
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
A madarak és fák napja minden év május 10-ére esik, közel a majálishoz és anyák napjához. Az idén a fészekkuckó játékaival, feladatötleteivel szervezhetünk foglalkozásokat, témanapot.
Madárcsőrök (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti)
Hajtogassunk a gyerekekkel madárcsőrt, ami az egyszerű hajtogatások közé tartozik.
Ide kattintva lépésről lépésre követhetjük a hajtogatás fázisait: Madárcsőr hajtogatása
Itt pedig végignézhetjük a hajtogatást egy gyorsított felvételen: Madárcsőr-origami
A hajtogatott madárcsőr – papírtól függően – elég rugalmas, és kézbe véve ki-be csukható. A gyerekek a csőrök mozgatása mellett a madarak hangadását, beszélgetését is eljátszhatják bábjátékszerűen. Ehhez a Madárhangoló c. bejegyzésben (10-6) közölt mondókák éppúgy alkalmasak, mint a spontán hangutánzás vagy bábos szerepjáték.
Ha kedvet kapnak a gyerekek a csőrözéshez, eljátszhatják Zelk Zoltán madaras párbeszédét is, Alszik a szél című verséből (alább csak részletet közlünk). A teljes verset megtaláljuk a címre kattintva. A beszélgetést kiemelve megtaláljuk és meg is hallgathatjuk itt: Párbeszéd
– Honnét, szomszéd?
– Ahol voltam, onnét!
– Mit evett?
– Eleget!
– Mi jót?
– Hernyót!
– Hány volt?
– Egy volt!
Csuszka – képforrás: 123RF
Vajon milyen madárról lehet szó a versben? Milyen madarakat ismertek? Melyik fogyaszt hernyót, kukacot, pondrót, legyet? Tudjátok-e, mi az a pondró? (Lényegében ugyanazt jelenti, mint a hernyó és kukac. Mindhárom kifejezés a rovarok lárvaállapotát jelöli.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-6. Madárhangoló
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Madárhangok (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti, vizuális-térbeli)
A madarak hangja jellegzetes, és valóban jól megkülönbözteti a különböző madarakat. Már a népi megfigyelés is erre épült, ami a madarak hangját mondókákban, hangutánzó szavakban, kifejezésekben hagyományozta ránk. Érdemes megismerni egy-egy mondókát, és eljátszani a hangutánzással. Az egyszerűbbeket meg is tanulhatják a gyerekek. De felelgető versmondással a leghosszabb is mondogatható.
Kikiriki, jó reggelt,
szól a kakas, ha felkelt.
***
Kot-kot, kotkodács,
mindennapra egy tojás.
***
Csibe mondja: csip-csip-csip,
jön a kánya, nyakon csíp.
***
Liba mondja: gi-gá-gá,
gyalog megyünk világgá.
***
Sáp-sáp-sáp,
sárga kacsaláb.
***
Galamb mondja, fészekrakás közben:
Tú-dom, tú-dom.
Rácserregi a szarka:
Csináld csak, csináld csak.
***
Rigó mondja:
Mi jó,
mi jó,
érik a dió!
***
Cinke mondja:
Künn csücsü,
künn csücsü!
***
Pacsirta mondja:
Kicsi csűr,
kicsi csűr!
***
Réce, ruca hápog,
lúd, liba gágog,
kakas kukorékol,
kis veréb csiripol,
tyúkocska karicsál,
pacsirta hangicsál,
a gyöngytyúk rikácsol,
jérce kotkodácsol.
Hosszú kígyó sziszeg,
a kis csibe csipeg,
tarka szarka cserget,
gólya kelepelget.
Forrás: Bihari gyermekmondókák (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982, 167-170., 173., 201-202. o.)
Madárhangok Hermann Ottó gyűjtése alapján – érdemes mondókaként, versként olvasni (lehet válogatva, részleteiben is):
A bagoly: huhog.
A búbos banka: vékkog.
A bíbic: jajgat.
A bölömbika: bömböl.
A daru: krúgat.
A fecske: ficserékel.
A rigó: rikkant.
A fülemüle: csattog.
A fürj: pitypalattyol.
A galamb: burukkol.
A gerle: turbékol.
A gólya: kelepel.
A gyöngytyúk: rikácsol.
A haris: harsog.
A héja: gurigol.
A varjú: károg.
A kakukk: kakukkol.
A kuvik kuvikol.
A csér: rimánkodik.
A lúd: gágog.
A veréb: csiripol.
A páva: rikít.
A ruca: hápog.
A sas: vijjog.
A seregély: csárog.
A sirály: sír.
A szarka: cserreg.
A tövisszúró: csetteget.
A vércse: visít.
A kis zsezse: csicseget.
No de a tyúk! Az aztán karicsál, kodácsol, kotyog, krákog, karattyol, karácsál…
Forrás
Végül készítsenek csoportonként rajzot vagy papírkollázst a madárcsaládról.
Kép: 123RF
Kereshetünk képeket a választott madarakról az interneten vagy madaras, állatos könyvekben.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-5. Anyafészek, családi fészek
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Verébmese (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti, logikai-matematikai, önismereti, egzisztenciális)
Egy virgonc kisveréb meséje így kezdődik:
Mese az eltévedt kisverébről (részlet)
A fészekben kikeltek a tojások: öt kis verébfióka tátogott a mamája felé. A verébmama megetette, megitatta a kicsinyeit, s mikor nagyobbra nőttek, repülni tanította őket. Az ötödik kisveréb bátrabb és ügyesebb volt, mint valamennyi testvérkéje.
Egy napon repüléslecke közben olyan messzire szállt, hogy nem látta sem a mamáját, sem a testvéreit. Nagyon megijedt a kisveréb, a szárnya elfáradt, már nem is tudott röpülni, csak ugrándozott a vékony lábacskáin. Addig-addig ugrándozott, míg a vadkacsa fészke elé ért.
(angol mese, fordította: Bartócz Ilona, elérhető a címre kattintva)
Olvassuk vagy meséljük el idáig a történetet, majd kérdezzük meg a gyerekektől, ők hogyan folytatnák a mesét. Hallgassunk meg néhány ötletet, akár egy teljes mese is kikerekedhet belőle. Majd olvassuk tovább vagy meséljük el az eredeti mese folytatását.
A mese szemléletes rajzokkal együtt jelenik meg a Karolina rajzos mesék videóján, amit megnézhetünk a gyerekekkel, vagy hasonló rajzos módszerrel mesélhetjük el mi magunk a történetet (elérhető a névre kattintva). (Megfigyelhető itt, hogy élő mesélés közben a szöveg is átalakul, „meseváltozat” keletkezik, mint a népmesék esetében.)
Mesehallgatás után beszélgessünk:
Kikkel találkozott az eltévedt kis veréb? (vadkacsa, galamb, bagoly, verébmama)
Mit kért tőlük? Milyen választ kapott? Hogy zajlott egy-egy párbeszéd?
Miért nem talált fészekre (otthonra) az első három madárnál? Miről ismerte meg, kinél van az ő otthona, fészke?
Milyen hangon szólalnak meg a mese szereplői? Melyik madárhoz milyen hang tartozik? – Utánozzuk mi is együtt a hangokat:
Alkossanak a gyerekek párokat, és csak párbeszéddel (hangjátékként) játsszanak el egy-egy találkozást.
A verébmese igazságához hozzátartozik, hogy verébapu is alaposan kiveszi a részét a családi munkamegosztásban. A tojásokat verébanyu rakja le, de a fiókák költésében – ami 14 napig tart – verébapu is részt vesz. A fiókákat 17 napig nevelik, kezdetben rovarokkal és hernyókkal, később magokkal táplálják őket. Ebben is mindkét szülő részt vesz, de miután a fiókák megtollasodtak, a táplálékszerzés verébapura marad, mert verébanyu már a következő fészekalj lerakására készül. Egy idényben három fészekalj tojást is kiköltenek.
Források:
Kép: 123RF
Anyafészek (Kapcsolati, vizuális-térbeli)
Közeledik az Anyák-napja, a fenti verébmese is arról szól, milyen védelmet, oltalmat jelent a kicsinyek számára az anya védelme, gondoskodása, fészekmelege. Nem képzavar tehát, ha a gyerekek kis fészekmodellt, fészekkollázst készítenek az anyukájuknak ajándékba.
A fecsketémánál (10-1) már ajánlottunk néhány fészekmakettet. Most további kreatív fészek-változatokat ajánlunk, amelyeket papírból, természetes anyagokból (ágak, vesszők, fűszálak, tollak stb.), egyéb kellékekből készíthetnek el a gyerekek:
Kép: 123RF
Családi fészek (Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Miért más a különböző madarak (madárfajok) fészke? Mi bennük a közös mégis?
Miért mondhatjuk azt mi is (emberek) az otthonunkra, hogy „családi fészek”?
Ki az, aki szívesen mesélne arról, hogy náluk milyen a családi fészek? – Hallgassuk meg a gyerekek beszámolóit, engedjük őket kényszer nélkül, szabadon megnyilatkozni.
Kép: 123RF
Folytassuk a beszélgetést azzal, hogy ki milyen családi fészket képzel magának és szeretteinek, amikor felnőtt lesz?
A gyerekek rajzolják is le ezt a jövőbeli családi fészket.
Jézus azt mondta magáról: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.” (Máté 8,20)
Gondoljunk arra, hogy ma is vannak olyan emberek, akik elvesztették a családi fészket, nincs hol nyugodtan aludniuk. Tudunk-e rajtuk segíteni? Tudunk-e velük együtt érezni?
Úgy tudjuk igazán megbecsülni családi fészkünket, ha befogadjuk Jézust, velünk lakik ő is, „fészket rak” a szívünkben.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-4. Verébportrék
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Veréb-versmesék (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti)
Olvassuk fel a gyerekeknek a Veréb-mesét, ami Móricz Zsigmond versének változata, egyszerűbb formában, mai nyelvezettel (Miklya Zsolt átirata, megtalálható az Ábécé-kuckó ’e’ betűjénél, a 35. oldalon).
Veréb-mese
Egyedem-
begyedem,
megegyem,
ne egyem,
eltegyem,
ne tegyem?
Na, begyem,
mi legyen?
Kép: 123RF
Ez is hangutánzó, főleg az ’e’ és ’gy’ hangok ismétlődésével idézi a verebek csiripelését. Próbáljuk ki, mondjuk felelgetve:
Folytassuk a beszélgetést:
Mit találhatott a veréb? Miről beszélget a begyével? Vajon mi lesz a döntés? Mi történik a maggal, morzsával?
Móricz Zsigmond pontosan megnevezi a magot, amit a veréb talált. Elmeséli a mag sorsát is. Olvassuk fel a versét (bár a nyelvezete kissé régies), ha a gyerekek érettek a befogadására:
Móricz Zsigmond: A veréb
Kendermagot talált
A veréb s igy csarált:
Egyedem,
Begyedem,
Megegyem?
Ne egyem?
Jó vón zsákba szedni,
Holnap elővenni!
Egyedem,
Begyedem,
Betegyem?
Kivegyem?
Ej, első a hasam!
Éljünk ma urasan!
Egyedem,
Begyedem,
Ne begyem!
Ne legyen!
Beszéljük meg, mi történt a kendermaggal? Beszéljük meg azt is, mit jelentenek az alábbi kifejezések:
csarál – verébnyelven mondja a magáét
Jó vón – Jó volna
urasan – úri módra, gazdagon
Ne begyem! – Nesze, begyem!
Ha még nem fogyott el a kedv és érdeklődés a verebek iránt, olvassuk fel a gyerekeknek Kányádi Sándor Veréb című versét is (elérhető a címre kattintva), ami így kezdődik:
Hipp-hopp,
itt vagyok,
azt eszem,
amit kapok.
Vajon mit kap a versbéli veréb?
Mit jelent az az állítás, hogy a verebek a „hulladékokból élnek”?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-3. Még a veréb is…
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Veréb is talál házat (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, egzisztenciális)
A veréb nem költöző madár, egész évben itt van velünk, télen is megtalálja a táplálékát. Fészkelőhelyet is talál, néha az eresz alján, az épület réseiben. Így volt ez már a Biblia korában is, még a templomba is befészkelt a veréb és a fecske. Így lett ez a két madár Isten kegyelmének, gondviselésének jelévé a zsidó emberek számára:
Még a veréb is talál házat,
és a fecske is fészket,
ahová fiókáit helyezi
a te oltáraidnál, Seregek Ura,
királyom és Istenem!
Zsoltárok 84,4
Kép: 123RF
A zsoltár, amiben szerepet kapnak, az Isten közelében élő, a templomi istentiszteletet látogató ember boldogságáról énekel:
Boldogok, akik házadban laknak,
szüntelenül dicsérhetnek téged!
Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.
Zsoltárok 84, 5–6
Ugye, öt verebet adnak két fillérért;
mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten.
…Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!
Lukács 12,6
Kép: 123RF
Alakítsunk a teremben megint egy jó nagy fészket székekből, párnákból, szőnyegekből, amibe bekuporodhat az egész csoport. Helyezkedjünk el a fészekben az igeolvasáshoz, beszélgetéshez.
Gondoltátok volna, hogy a verébfészek a Bibliába is belekerül? – Olvassuk fel a 84. zsoltár fenti igeverseit, majd beszélgessünk:
Hol van a verebek fészke? Mit jelent ez a zsoltáros számára? Ő hol lakna legszívesebben?
Jézus példatörténetei közé is befészkelte magát a veréb. Olvassuk fel Lukács 12,6–7 igeverseit, majd folytassuk a beszélgetést:
Mennyit ért Jézus korában a veréb? Miért számít ma is lenézett, közönséges madárnak?
Honnan szerzi a táplálékát? Hogyan gondoskodik róla Isten?
Vajon mit szólnak ehhez a verebek?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-2. Fészeklakó fecskék
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Fészekmesék – fecskelakók (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, természeti, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Alakítsunk a terem bútoraiból (székekből, asztalokból) egy jó nagy fészket, amit béleljünk ki jól párnákkal, szőnyegekkel, takarókkal. Helyezkedjen el a fészekben az egész csoport mesehallgatáshoz, beszélgetéshez.
Kép: 123RF
Hallgassuk meg a gyerekek ötleteit, gondolatait, majd olvassuk fel Zelk Zoltán fecskékről szóló meséjét, amiből alább egy részletet közlünk. A teljes mese megtalálható a szerző A tölgyfa születésnapja című kötetében (Móra, Bp., 2016, 15-16. oldal) vagy a Reftantár weboldalán (elérhető a címre kattintva).
Zelk Zoltán: A fecskék (részlet)
Az öreg templomtorony volt a legmagasabb a faluban, ő látott el legmesszebbre. Ha valami történt a határban vagy a szomszéd falvakban, rögtön hírül adta a házaknak és az ágaskodó kutaknak.
De még a szomszéd hegyoldalra is fellátott, és egyik reggel odakiáltott a házaknak:
– Jó hírt mondok! Hóvirág nyílik a hegyekben!
Egy hét múlva pedig így költötte fel egyik reggel az alvó kutakat:
– Tavasz van! Kinyílt az ibolya!
Meghallották ezt a kertek fái is, és örömükben zöld rügyeket neveltek. Az ablakok pedig felszóltak az ereszekhez:
– Na, nemsokára megjönnek kis lakóitok, a fecskék!
Ettől kezdve egyéb sem érdekelte a falu házait, csak a fecskék jövetele. Minden reggel odaköszöntek a toronynak:
– Jó reggelt, legmagasabb testvérünk! Mi újság? Nem jönnek még kis barátaink?
Nem sokáig tartott az izgalom. Az egyik lágy szellőjű reggelen, alighogy felébredt a torony, észrevette a hazatérő fecskék csapatát. Nosza, kiabálni kezdett éles harangnyelven:
– Jönnek a fecskék!
Mesehallgatás után beszélgessünk:
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-1. Megjöttek a fecskék
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Tavaszjelek (Természeti, verbális-nyelvi)
Ha elkészítettük húsvét után a kis feltámadáskertünket, ne feledkezzünk meg a rendszeres permetező locsolásáról (túl erős sugár kimossa a magokat). Ha minden rendben, tehát van elég nedvesség és meleg, majd napfény, egy hét után már elő is bújhatnak a fűhajtások, és nemsokára zöld fű lepi el a kis kertet. Mint odakint a nagy kertben, az utcán, az erdőn-mezőn.
Milyen jelei vannak még a tavasznak? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, majd olvassuk fel Szilágyi Domokos Tavasz című versét (elérhető a címre kattintva). Figyeljék meg a gyerekek, milyen tavaszjeleket sorol fel a vers. Majd beszéljük meg, hogy ezek közül – zöld fű, napsütés, hóvirág, ibolya, fecske, szúnyog, haraszt – melyikkel találkoztak már az idén?
Tudják-e, mi az a haraszt? – Lehullott, száraz lomb, avar. Ami a tél során átnedvesedik, átázik, lassan a talaj részévé válik, és már nem zörög, ha fújja a szél. Várja, hogy kihajtsanak az új levelek, füvek, virágok, hogy kizöldüljön az erdő is.
A Bibliában is olvasunk „tavaszjelekről”. Jézus így tanította tanítványait a „tavaszra”:
Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind!
Amikor látjátok, hogy már kihajtottak,
magatoktól is tudjátok, hogy már közel van a nyár.
Lukács 21,29–30
A vers tavaszjelei között szerepel egy madár. Melyik az? Mivel adja jelét a tavasznak?
Még a gólya is, az égen,
tudja költözése idejét,
a gerlice, a fecske és a daru is
vigyáz, mikor kell megjönnie…
Jeremiás 8,7
Kép: 123RF
És ha megjött a fecske, mit csinál? Ugyanazt, mint több ezer évvel ezelőtt:
Még a veréb is talál házat,
és a fecske is fészket,
ahová fiókáit helyezi
a te oltáraidnál, Seregek Ura,
királyom és Istenem!
Zsoltárok 84,4
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
09-6. Izgők-mozgók a fűben
/Kategória: Báránykuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Izgő-mozgó állatok (Testi-mozgásos, természeti, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi)
Játsszunk el a gyerekekkel egyet-egyet a „húsvéti” állatok énekes-mozgásos játékai közül (most már teljes nagycsoport-kötelékben):
Benn a bárány, kinn a farkas
A gyerekek kézfogással körbe állnak. A körön belül áll a bárány, kívül a farkas. A körben állók énekelnek, „Szabad vásár”-ra magasba emelt karokkal kaput nyitnak, a farkas pedig kergeti a bárányt. „Hízik a bárány”-nál lecsukják, „Szabad vásár”-nál újra felnyitják a kaput. Ha a farkas és a bárány különreked, várni kell, míg ismét kaput nyitnak. Ha együtt kerülnek a körön kívülre vagy a körön belül, a farkas megfoghatja a bárányt. (Forrás kottával együtt elérhető a címre kattintva.)
Benn a bárány, kinn a farkas.
Hízik a bárány, szárad a farkas.
Szabad vásár mindennek,
gazdagnak és szegénynek.
Kecske van a kiskertbe
Kijelölünk maguk közül egy „gazdát” és egy „kecskét”. A többiek alkotják a sövényt: kézfogással körbe állnak. A kör közepén van a kecske, a körön kívül a gazda. A kör forogni kezd, és közben énekelnek:
Kecske van a kiskertbe,
a káposztát megette.
Vigyázz kecske, ugorj ki,
jön a gazda megfogni.
Mikor az éneket befejezik, a kör megáll. A gazda és a kecske között a következő párbeszéd hangzik:
Gazda: Kecske-kecske mit csinálsz?
Kecske: Szőlőt ennék, ha volna!
Gazda: Kapáltad?
Kecske: Most is kapálom. (Sarkával rúgja a földet.)
Gazda: Hát én bemegyek!
Kecske: Én meg kimegyek!
A párbeszéd után a gazda a „sövény” alatt átbújva próbál bejutni a kertbe, hogy elfogja a kecskét. A körben állók a kezüket szorosabbra fogják előtte. Ha a gazda mégis átbújik, gyorsan kiengedik a kecskét. Ha a gazda elég ügyes, és megfogja a kecskét, szerepet cserélnek. A harmadik körben pedig új szereplőket választanak. (Kottával elérhető a címre kattintva)
Héja és a tyúk (meg a csibék)
Kijelölünk egy „héját” és egy „tyúkot”, a többi játékos mind „csibe”. A csibék a tyúk háta mögött felsorakoznak, egymás derekát fogva, a héja pedig a tyúkkal szemben a földet kapargatja. A tyúk megszólítja:
– Mit ásol, te héja?
– Kutat.
– Minek az a kút, héja?
– Víznek.
– Minek az a víz, héja?
– Tyúkot főzni.
– Honnan veszel tyúkot?
– A tiéidből.
– Próbáld meg, ha tudod!
Erre a héja megtámadja a csibéket, de csak a sor végén állót foghatja meg. A sorban állók mindig úgy fordulnak, hogy a tyúk kerüljön szembe a héjával, a sor végén álló csibe pedig minél messzebb kerüljön tőle. Ha a héjának sikerül megfognia, beállhat a tyúk háta mögé csibének, az elfogott csibe pedig héja lesz. (Forrás elérhető a címre kattintva.)
Nyuszi ül a fűben
Nyuszi ül a fűben,
ülve szundikálva,
nyuszi talán beteg vagy,
hogy már nem is ugorhatsz?
Nyuszi hopp, nyuszi hopp,
máris egyet megfogott.
Kép: 123RF
Mikor az ének befejeződik, a nyuszi felugrik, és elkap valakit a körben állók közül. A következő játékkörben ő lesz a nyuszi.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.