Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: 5Mózes 14,9–10; Lukács 5,1–2
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, logikai-matematikai, vizuális-térbeli
- Tevékenység: Hálóvető mozdulat megfigyelése, próbája, a hálótípus értékelése; történetolvasás, beszélgetés: további hálótípusok, a halak válogatása, feldolgozása; halfajták párosítása, kakukktojás felismerése; mozgatható papírhal készítése; mozgásos halász-játékok
Hálóvetők (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos)
Előző két történetünkben bepillanthattunk egy halászcsalád életébe: a két halászfiú hogyan indul el halászni, és hogyan tanítja az idősebb a fiatalabbat. Milyen hálóval halásztak?
Hogy működik a kivetőháló (dobóháló)?
Nézzünk meg néhány fotót és egy filmrészletet, hogy jobban el tudjuk képzelni a hálóvetést. Kézmozdulattal is kipróbálhatjuk (utánzó mozgás, háló nélkül).
Képek és filmrészlet:
Mit gondoltok, mi az előnye és mi a hátránya ennek a hálótípusnak? Mélyebbre merítve, nagyobb mennyiségű halat lehet-e fogni vele?
Kép: 123RF
Halászélet (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)
Ha a halászok nagyobb halzsákmányt akartak fogni, másféle hálóval próbálkoztak. Olvassuk tovább Miklya Luzsányi Mónika történeteit, következik az Éjszakai halászat (megtaláljuk a csatolt mellékletben). Figyeljék meg a gyerekek, a két fiú apja milyen hálóval és módszerrel halászott?
Beszélgessünk:
Milyen hálóval halásztak a felnőtt halászok, ha nagy fogást akartak? Hogyan zajlott a merítőhálóval való halászat?
Kik várták a halászokat a parton? Miről lehetett már messziről felismerni, hogy volt-e jó fogás?
Kinek nem sikerült a halászat? Vajon sikerült-e Zéhár és Réhi apjának?
Olvassuk fel a következő történetet is, címe: Halválogatás (lásd a mellékletet). Mire utal a cím? Itt is találkozunk egy új hálótípussal. Figyeljék meg a gyerekek, ez hogyan működik?
Beszélgessünk:
Sikerült-e az éjszakai halászat az apának? Milyen zsákmánnyal tért vissza a partra?
Kinek mi volt a dolga a halászcsaládban (apa, fiúk, anya)?
Hogyan zajlott a halválogatás? Milyen halakat fogtak? Melyiknek örültek?
Mit tettek a halfölösleggel? Hogyan tartósították a halat?
Mivel lehet még nagyobb zsákmányt fogni? Ez hogyan működik?
Halválogatás (Természeti, logikai-matematikai)
Válogassuk mi is, vagy legalább figyeljük meg a halakat fajtájuk szerint az alábbi weboldalakon:
A Kinneret-keszeg és Kinneret-szardínia egyaránt a pontyfélék családjába tartozik.
A képen frissen fogott tilápia egy ázsiai halpiacon (123RF)
Papírhalak (Vizuális-térbeli, természeti)
Készítsük el áramvonalas, mozgatható halacska papírmodelljét, ami rövid idő alatt elkészíthető. Videofilmen két modell alakítását is követhetjük, melyek között minimális az eltérés. Megmutatja mégis, hogy a halak uszonya, szája, szeme, a választott papírok színe milyen jól formálja a karaktert.
A forma rajzos kiegészítésével tovább alakíthatják a halacskákat a gyerekek. A bevágott elemekre akár pikkelyeket is rajzolhatnak. Így sajátos, egyéni „halfajok” keletkeznek, amiket összegyűjthetünk egy hálóban vagy egy üvegtálban.
Mozgatható papírhal
Halász-játékok (Testi-mozgásos, kapcsolati)
A halászat fizikai erőt, figyelmet és együttműködést igényel, amit mozgásos játékokkal idézhetünk meg és fejleszthetünk. Íme néhány közismert, illetve hagyományos játék:
Halászfogó
Játék előtt kijelöljük a játékteret, és kiolvassuk vagy kijelöljük a fogót; vagyis a halászt. A többiek a halak, akik futva menekülnek előle. Akit megfog, szintén halász lesz, és kezüket fogva futnak tovább. Akit megfognak, hasonlóan csatlakozik hozzájuk. Minél szélesebb a halászok lánca, annál inkább hálóra hasonlít, és kerítőhálóként működik. A két szélső halász vezeti, „húzza” a hálót, különben könnyen szétszakad. A halak elfogása csak akkor érvényes, ha a háló egészben van. Ahogy szélesedik a háló, egyre könnyebb vele bekeríteni a halakat.
Halászos
Tetszés szerinti számban játszhatjuk, fiúk, lányok vegyesen. Eredetileg fiúk és lányok álltak szemben egymással, de nyugodtan játszhatjuk vegyes csoportokkal is.
Két csoportra osztjuk a játékosokat, a csoportok láncszerűen felállnak egymással szemben, és egy-egy ügyes, vállalkozó játékost küldenek középre, a hálóba. A két játékos a csoportok között egymás kezét fogva „hálót” alkot.
A játékvezető, aki oldalt áll, háromig számol, háromra tapsol, mire a csoportoknak helyet kell cserélniük. A háló feladata, hogy az átfutó játékosok közül minél többet elfogjon. A hálót alkotó játékosok egymás kezét nem ereszthetik el, a futó játékosok a hálót nem szakíthatják át. Akit elfognak, az csatlakozik a hálóhoz. A játék addig ismétlődik, amíg az egyik csoport el nem fogy.
Forrás ábrával
Halacskák
Szintén átfutó játék, a játékér közepén gyarapodó hálóval. A játék pontos leírását megtaláljuk itt: Halacskák.
A játék forrása, pontosabb értelmező ábrákkal: Megy a gyűrű vándorútra, Gágyor József gyűjtése (Gondolat, Bp, 1982, 158–159. o.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
Hogy Jézus élete láthatóvá váljék
/Kategória: Napi áhítat2Kor 4,7–11
Jézus élete úgy vált láthatóvá, hogy teste megtöretett, meghalt. Halálon át mutatta meg az életet. Mint a gabonamag, mely ha elhal, új életet terem (Jn 12,24), ha pedig nem hal el, akkor egymaga marad.
Amennyire igaznak tűnik ez olvasva a kényelmes szobában, annyira nehéz elviselni, amikor megtörténik valóságosan. Mi mindent kell átélnünk Pál szerint? „Szorongatást”, „kétségeskedést”, „üldözést”, „letiprást”. S ezt nem csupán a hitetlen világ részéről, hanem sokszor belül, a gyülekezetünkben is. Hitünk próbája ez. Az apostolt az késztette vallomásra, hogy a korinthusi gyülekezet megbírálta, megkérdőjelezte őt szolgálatában.
Megtöretett ezáltal, de nem csüggedt, hanem engedte, hogy láthatóvá váljék benne a Krisztus által nyert élet: szeretet, öröm, békesség. Tudott megbocsátani, sőt könyörögni azokért, akik meghurcolták. Ebben a látszólagos gyengeségben mutatva fel az igazi erőt, alázatot, szelídséget.
Semmi sem lehetetlen annak, aki hisz; semmi sem nehéz annak, aki szeret. Semmi sem fárasztó a szelídnek, és semmi sem elérhetetlen az alázatosnak.
Clairvauxi Bernát
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Mennyire fontos nekünk a kényelem?
/Kategória: Napi áhítatZsolt 106,24–25
Valakit egyszer megkérdeztek, hogy mit tartana meg a civilizációból, ha egyetlen dolgot választhatna. Azt felelte: „A meleg vizet.” Mi vajon mit választanánk?
Izráel a „házat” akarta választani a sátor helyett. A ház a biztonság jelképe, a sátor a kiszolgáltatottságé. Inkább kívánták az egyiptomi házat, mint a pusztai sátorozást. Ismerjük be, hogy egy hétig nagyon kellemes tud lenni a sátorozás, de egy egész nyáron, vagy egy egész évig…, s 40 évig?
Nem véletlenül lázadoztak a pusztában! Nagyon kellemetlen, ha az ember ki van téve a szomjúságnak, éhségnek, homokviharoknak, ellenségnek…
Egyiptom azonban a szolgaság helye volt a választott népnek. Kényelmes ugyan, de szolgaság. S életük a fáraó kegyétől függött.
Vajon mi mit választunk? A szabadságot a kiszolgáltatottsággal együtt, vagy a szolgaságot, de kényelmesen? Gondoljuk csak végig, hogyan döntött népünk, családunk különböző helyzetekben? Hányszor szült megalkuvást a kényelem szeretete?
Szélesre tárt karokkal kér bennünket, hogy teljes bizalommal hagyatkozzunk rá, mert egyedül Ő teszi életünket emberivé, s segít, hogy meghívásunk értelmében az Ő képére teremtett szabad istengyermekek legyünk. Krisztuson kívül nincs szabadság.
H. Boulad
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Mi a te „Egyiptomod?”
/Kategória: Napi áhítatZsolt 105,16–38
Egyiptom, mint a kísértés, vagy éppen a megőrzés helye, végigkíséri Izráel egész történetét. Az ókorban nagyhatalom, az egyik legkülönlegesebb ország, tele csodákkal. Máig csak érteni próbáljuk építkezésüket, vallásukat, gazdagságukat.
A fáraón keresztül Isten már József idejében is megmutatja, hogy Egyiptom az Ő eszköze, hogy szolgálja céljait. Itt tartja népét, míg felnövekednek, s nagy néppé lesznek. De a később bekövetkezett rabszolgaság nem célja, ezért a megfelelő időben a választott népnek ki kell jönnie ebből az országból.
Egyiptom tehát nem jó és nem rossz. Eszköz, amelyet nem szabad imádni az eszköz használója helyett, de nem szabad lenézni sem, mert Isten eszköze. Így lesz jelképpé: minden olyan dolog szimbólumává, mely időlegesen adatik az embernek haszonra, de amelytől el is kell szakadnia, ha Isten helyébe nőne, s ezzel tönkretenné életének célját.
Mi lett számunkra „Egyiptommá”? Mi az, amit csodálunk, ahová menekülünk, ha bajunk van, s amit azután „megmentőként” emlegetünk Isten helyett? Lehet, hogy minket is ki kellene már szabadítani valahonnan?
„Mindenki rabja lesz annak, ami legyőzte.” (2Pét 2,19)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Valahonnan kifelé…
/Kategória: Napi áhítat2Móz 15,1–18
Isten útja először valahonnan kifelé vezet. Ki az addig megszokott dolgokból, ki a szülői házból, ki a saját álmokból, tervekből. Ki, valahonnan kifelé. Mert először „ki” kell jönnünk ahhoz, hogy követni tudjuk Őt. A tanítványok elhívása is erről tanúskodik, de az egyház görög elnevezése is: ekklézia = kihívottak (közössége).
A parancsolat elmondja ebben Isten munkáját is: „kihoztalak téged”. Mert Ő nagyon jól tudja, hogy milyen nehezen mozdulunk ki abból, amiben vagyunk. Ezért hív. Magához hív, mint a kisgyermeket a szülők, amikor járni tanul, hogy el merjünk indulni. Nem céltalanul kell otthagyni mindent, hanem azért, hogy elhívatásunkat teljesíteni tudjuk.
Ha túlságosan erősek a „kötelékeink”, még el is szakítja őket. Csodákon keresztül szólít meg, vagy veszteségeken keresztül, hogy valahogy elinduljunk tespedő, céltalan, ülő vagy álló helyzetünkből.
„Kihoz” minket. Minél hamarabb megértjük célját, s keressük akaratát, annál több az esélyünk arra, hogy értelmes életet éljünk. Izráel népe nagyon nehezen „szakadt ki” Egyiptomból, újra meg újra megkérdőjelezte a kijövetel szükségességét – s így értelmetlenül pusztultak el mind egy nemzedéknyien.
Legyen ez számunkra intő példa, ahogyan mi is példává leszünk mindazoknak, akik körülöttünk élnek.
Lefegyverző hadműveletedben
naponta megadom magam.
Biztonságot csak tenyeredben,
békét csak tetőled, Uram.
Miklya Zsolt
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Aki hisz Őbenne…
/Kategória: Napi áhítatJn 3,16–18
Mit jelent hinni? Hogyan kell? Van-e benne növekedés? Aki hisz egyszer, az attól kezdve már mindig fog hinni? El lehet-e veszíteni? Mit kell tenni érte, hogy hihessünk, vagy egyszer csak „elér” minket Isten ajándéka?
A hit lényege, hogy mindig minden mozgásban van. Nincsenek lehetetlen dolgok, nincsenek reménytelen emberek. Hinni annyit jelent, hogy kaput nyitok Isten előtt, hogy megragadjon engem, s cselekedjen velem. Vegye kézbe a dolgaimat, irányítsa imádságaimat, legyek erejének eszköze mások életében. Ezért a hit folyamatosan növekszik. Lényege szerint tehát elveszíthetetlen.
Jézus neve annyit jelent: szabadító. Ez cselekvésének lényege: szabadítás minden megkötözöttségtől, előítélettől, elvárástól, hamisságtól, nyomorúságtól. Aki hisz benne, az átélheti szabadítását, akár naponként. Ez erősíti a kegyelemben és az engedelmességben.
Hinni tehát annyit jelent, hogy bekapcsolódhatunk a hatalmas tömegbe, akik viszik a lángot minden koron, minden nemzeten át, hogy elérkezzen a nagy nap, a győzelemé. Ahogyan az olimpiai lángot viszik városról városra, s hívnak mindnyájunkat, úgy kell Isten gyermekeinek is világítani a maguk útján, s hívogatni másokat a Jézus Krisztusban való hitre.
Amennyit hiszel, annyi a tied.
Füle Lajos
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Mire elég a felhatalmazásunk?
/Kategória: Napi áhítat1Jn 5,13–15
Mindnyájan vágyunk rá, hogy imádságaink hatással legyenek Istenre. Arra is, hogy másokért szóló imádságaink teljesedjenek be. Jó lenne olyan hatalmat birtokolni, amivel segíthetnénk a szükségben levőkön, mellyel a rosszat legyőzhetnénk, a szenvedést megszüntetnénk… S vajon nem kaptuk meg mindezekre a felhatalmazást? Mire is elég a felhatalmazásunk? Nézzük most is végig a görög szó jelentésárnyalatait:
„Szabadság, képesség valamire” – Isten akaratának teljesítésére, a jóra, békességszerzésre, szolgálatra. Valaki így fogalmazta: „A keresztyének azok, akik tudnak jót is cselekedni.” Segíthetnek, győzhetnek!
„Hivatal, mely hatalommal jár” – a felhatalmazás tehát nem önkényes, hanem engedelmességben hathatós csupán. Arra való, amire a „Főnök” adta! Mi csak beosztottak vagyunk, követek, akik parancsot teljesítenek!
„Gazdagság” – mindent kérhetünk, hiszen olyan Istenük van, akié minden! Aki bármit megadhat, hiszen a legtöbbet, az örök életet is elkészítette számunkra!
„Pompa” – valami Isten dicsőségének sugárzásából, ahogyan Mózest is körülvette, amikor lejött a hegyről. Tehát külsőnk méltósága is hordozza Isten felhatalmazását.
Valójában az vagy, ami Isten szemében vagy.
Kempis Tamás
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
04-2. Halász-élet
/Kategória: Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek, GyerekszemmelKépforrás: 123RF
Hálóvetők (Verbális-nyelvi, természeti, testi-mozgásos)
Előző két történetünkben bepillanthattunk egy halászcsalád életébe: a két halászfiú hogyan indul el halászni, és hogyan tanítja az idősebb a fiatalabbat. Milyen hálóval halásztak?
Hogy működik a kivetőháló (dobóháló)?
Nézzünk meg néhány fotót és egy filmrészletet, hogy jobban el tudjuk képzelni a hálóvetést. Kézmozdulattal is kipróbálhatjuk (utánzó mozgás, háló nélkül).
Képek és filmrészlet:
Mit gondoltok, mi az előnye és mi a hátránya ennek a hálótípusnak? Mélyebbre merítve, nagyobb mennyiségű halat lehet-e fogni vele?
Kép: 123RF
Halászélet (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)
Ha a halászok nagyobb halzsákmányt akartak fogni, másféle hálóval próbálkoztak. Olvassuk tovább Miklya Luzsányi Mónika történeteit, következik az Éjszakai halászat (megtaláljuk a csatolt mellékletben). Figyeljék meg a gyerekek, a két fiú apja milyen hálóval és módszerrel halászott?
Beszélgessünk:
Milyen hálóval halásztak a felnőtt halászok, ha nagy fogást akartak? Hogyan zajlott a merítőhálóval való halászat?
Kik várták a halászokat a parton? Miről lehetett már messziről felismerni, hogy volt-e jó fogás?
Kinek nem sikerült a halászat? Vajon sikerült-e Zéhár és Réhi apjának?
Olvassuk fel a következő történetet is, címe: Halválogatás (lásd a mellékletet). Mire utal a cím? Itt is találkozunk egy új hálótípussal. Figyeljék meg a gyerekek, ez hogyan működik?
Beszélgessünk:
Sikerült-e az éjszakai halászat az apának? Milyen zsákmánnyal tért vissza a partra?
Kinek mi volt a dolga a halászcsaládban (apa, fiúk, anya)?
Hogyan zajlott a halválogatás? Milyen halakat fogtak? Melyiknek örültek?
Mit tettek a halfölösleggel? Hogyan tartósították a halat?
Mivel lehet még nagyobb zsákmányt fogni? Ez hogyan működik?
Halválogatás (Természeti, logikai-matematikai)
Válogassuk mi is, vagy legalább figyeljük meg a halakat fajtájuk szerint az alábbi weboldalakon:
A Kinneret-keszeg és Kinneret-szardínia egyaránt a pontyfélék családjába tartozik.
A képen frissen fogott tilápia egy ázsiai halpiacon (123RF)
Papírhalak (Vizuális-térbeli, természeti)
Készítsük el áramvonalas, mozgatható halacska papírmodelljét, ami rövid idő alatt elkészíthető. Videofilmen két modell alakítását is követhetjük, melyek között minimális az eltérés. Megmutatja mégis, hogy a halak uszonya, szája, szeme, a választott papírok színe milyen jól formálja a karaktert.
A forma rajzos kiegészítésével tovább alakíthatják a halacskákat a gyerekek. A bevágott elemekre akár pikkelyeket is rajzolhatnak. Így sajátos, egyéni „halfajok” keletkeznek, amiket összegyűjthetünk egy hálóban vagy egy üvegtálban.
Mozgatható papírhal
Halász-játékok (Testi-mozgásos, kapcsolati)
A halászat fizikai erőt, figyelmet és együttműködést igényel, amit mozgásos játékokkal idézhetünk meg és fejleszthetünk. Íme néhány közismert, illetve hagyományos játék:
Halászfogó
Játék előtt kijelöljük a játékteret, és kiolvassuk vagy kijelöljük a fogót; vagyis a halászt. A többiek a halak, akik futva menekülnek előle. Akit megfog, szintén halász lesz, és kezüket fogva futnak tovább. Akit megfognak, hasonlóan csatlakozik hozzájuk. Minél szélesebb a halászok lánca, annál inkább hálóra hasonlít, és kerítőhálóként működik. A két szélső halász vezeti, „húzza” a hálót, különben könnyen szétszakad. A halak elfogása csak akkor érvényes, ha a háló egészben van. Ahogy szélesedik a háló, egyre könnyebb vele bekeríteni a halakat.
Halászos
Tetszés szerinti számban játszhatjuk, fiúk, lányok vegyesen. Eredetileg fiúk és lányok álltak szemben egymással, de nyugodtan játszhatjuk vegyes csoportokkal is.
Két csoportra osztjuk a játékosokat, a csoportok láncszerűen felállnak egymással szemben, és egy-egy ügyes, vállalkozó játékost küldenek középre, a hálóba. A két játékos a csoportok között egymás kezét fogva „hálót” alkot.
A játékvezető, aki oldalt áll, háromig számol, háromra tapsol, mire a csoportoknak helyet kell cserélniük. A háló feladata, hogy az átfutó játékosok közül minél többet elfogjon. A hálót alkotó játékosok egymás kezét nem ereszthetik el, a futó játékosok a hálót nem szakíthatják át. Akit elfognak, az csatlakozik a hálóhoz. A játék addig ismétlődik, amíg az egyik csoport el nem fogy.
Forrás ábrával
Halacskák
Szintén átfutó játék, a játékér közepén gyarapodó hálóval. A játék pontos leírását megtaláljuk itt: Halacskák.
A játék forrása, pontosabb értelmező ábrákkal: Megy a gyűrű vándorútra, Gágyor József gyűjtése (Gondolat, Bp, 1982, 158–159. o.)
Miklya Luzsányi Mónika: Éjszakai halászat – Halválogatás
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
04-1. Halász-iskola
/Kategória: Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek, GyerekszemmelKépforrás: 123RF
Csali csemege (Verbális-nyelvi, természeti, önismereti)
Olvassuk fel Tóth Ágnes Csali csemege c. versének első szakaszát (a teljes vers elérhető a címre kattintva). A versben egy gyerek beszél a horgászatról. Kérdezzük meg: Mit gondoltok, fog-e majd valamit a gyerek a felsorolt halak közül? És ha igen, akkor vajon mit fog?
Horgomon csöpp giliszta csüng,
csinos csali csemege,
csusszan, csobban, bekapja majd
márna, csuka, kecsege.
Olvassuk tovább a verset, és megtudjuk a választ. Majd beszélgessünk:
Mit fogott a gyerek? Mit szeretne majd fogni felnőtt korában?
Közületek ki volt már horgászni? Aki volt, tudna-e mesélni a horgászélményéről?
Sikerült-e halat fognia? Milyen halak kerültek horogra?
Mi a jó a horgászatban? Van-e, aki nagyon szeretné kipróbálni, de még nem volt rá alkalma?
Tudjátok-e, mi a különbség a horgászat és a halászat között?
Fiúk a tavon (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati)
Már az őskortól kezdve horgásztak, vagyis zsinórra kötött horoggal fogtak halat az emberek. Pétert is megbízta egyszer Jézus, hogy horoggal fogjon halat (Máté 17,27). A halászat azonban ennél is izgalmasabb. És aki vízparton él, ráadásul halászcsaládba születik, azt már kisgyerekkorától izgatja a halászat. Szeretné ő is mihamarabb kipróbálni, megtanulni, milyen hálóval halászni. Egy ilyen halászcsalád életébe kukkantunk bele Miklya Luzsányi Mónika következő történetein keresztül. Kapernaumban él a család, a Genezáreti-tó partján, ahol két fiútestvér indul halat fogni. Vajon miért? Miért engedi ki őket a tóra az édesanyjuk? Olvassuk fel a Fiúk a tavon című történetet (megtaláljuk a csatolt mellékletben).
Beszélgessünk:
Miért engedte ki fiait a tóra az asszony? Milyen helyzetben volt a család?
Miért volt nehéz a halászok dolga? Hogyan tanultak bele a gyerekek a halászéletbe?
Mire vágyott a legjobban Zéhár, a kisfiú?
Olvassuk fel a második történetet is, aminek már a címe is árulkodó: Zéhár és a nagy hal (lásd a mellékletet). A gyerekek figyeljék meg, hogyan történt a nagy fogás? Mire volt elég, illetve mire volt jó?
Beszélgessünk:
Milyen módon fogták a fiúk a halat?
Ki tudná elmondani, hogy működik a kivetőháló (vagy más néven: dobóháló)?
Zéhár megkapta bátyjától a lehetőséget. Hogy sikerült az első dobása?
Mit fogott a fiú? Miért dobta el ijedten magától? Miért dobták vissza a halat a tóba?
Mi a különbség a macskahal és a márna között? Mit mond a halakról Mózes törvénye?
Isten szeme (Vizuális-térbeli, természeti, logikai-matematikai)
Miért nevezték úgy a halászok a Genezáreti-tavat, hogy „Isten szeme”?
Meggyőződhetünk róla a saját szemünkkel is, ha megnézünk néhány képet a mai Kinneret-tóról (Galileai-tenger, Tibériás-tenger, Genezáreti-tó) közelebbről és távolabbról (még az űrből) is az angol nyelvű Wikipédia-oldalon: Galileai-tenger.
További képek: Halászok a Kinneret-tavon
Kirándulóhajó a Kinneret-tavon
Tibériásnál (123RF)
Horgászó férfi a Kinneret-tavon
Tibériásnál (123RF)
Tudtad-e, hogy a Genezáreti-tó
Macskahal vagy márna? (Természeti, egzisztenciális)
Mózes törvénye alapján felismernénk-e, melyik lehet a macskahal, és melyik a márna?
„Mindabból, ami a vízben él, ezeket ehetitek meg: megehetitek mindazt, aminek uszonya és pikkelye van. De nem ehettek meg semmi olyat, amelynek nincs uszonya és pikkelye; ezek számotokra tisztátalanok!” (5Mózes 14,9–10)
Képe alapján miben hasonlít a harcsa a macskára? Merthogy a macskahal (angolul catfish) valójában harcsa, méghozzá afrikai harcsa, ami Izrael vizeiben is él.
Figyeljük meg az afrikai harcsa és márna képeit az alábbi weboldalakon, és hasonlítsuk össze:
Miklya Luzsányi Mónika: Fiúk a tavon – Zéhár és a nagy hal
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Gyerekszemmel / Gyerekek a Bibliában – újszövetségi történetek menüpont alatt.
Akik befogadták…
/Kategória: Napi áhítat1Jn 5,9–12
A „befogadni” szó az eredeti görögben sok mindent jelent. Hogy mit is hordoz még, s hogyan nyerhetünk felhatalmazást arra, hogy Isten gyermekeivé legyünk, nézzük meg az eredeti szó jelentésárnyalatait.
„Felfog” – akik megértik üzenetét, azokat hatalmazza fel. Mint amikor egy sötét szobában tapogatózunk valami után, s hirtelen valaki felgyújtja a villanyt, és mi rátalálunk arra, amit kerestünk.
„Megbecsül” – akik értéknek tartják Jézus befogadását, azokat hatalmazza fel. A dolgok értékét gondolkodásmódunk határozza meg. Akinek nem fontos Ő, az nem is éli át hatalmát. Akinek minden, az kincsként fogadja, s annak hatalommá lesz az életében.
„Megragad valamit” – akik megfogódzkodnak benne, mint egy mentőövbe az áradatban, azok átélik hatalmát.
„Elér valamit” – akik nem elégszenek meg látszatokkal, a „majdnem olyannal”, hanem addig keresik, míg elérik, azoknak egyedülállóvá lesz, amit megnyernek.
„Elvállal” – nem rejtegetik magukban, hanem kiragyog belőlük szavaikban, tetteikben. Életté, hitvallássá lesz (Mt 10,32–33).
Akit a Lélek hatalommal
magának rendel, s lenni késztet,
akiben teljes irgalommal
termőre fordul az ígéret,
annak a szíve szerelmeddel
telik csordultig, Magasságos,
abból a hála kegyelmeddel
árad a Földre, Igazságos.
Miklya Zsolt
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Akik befogadták őt…
/Kategória: Napi áhítatJn 1,9–14
Így a második félév első napjaiban az ember szembenéz az első félév eredményeivel, s végiggondolja, hogy mit is kellene másként tenni, vagy épp megerősödik abban, amit elkezdett már szeptemberben.
A fenti igében egy olyan felhatalmazás van, mely Isten gyermekeinek nyilvánít bennünket. „Akik befogadták” Jézus Krisztust, azok belülről vezérelt emberek.
A kívülről való vezérlés egy bizonyos életkorig egészen természetes, mert sok mindent meg kell tanulni ahhoz, hogy az ember helyesen tudjon dönteni. De ha ez a későbbi életkorban is megmarad, akkor állandó „felügyelet” szükséges mellénk, hogy valaki mindig megmondja helyettünk, mi a jó. Vannak társadalmak, ahol direkt „kiskorúsítják” a tömeget: kívülről, felülről vezérlik, hogy ne kelljen gondolkodni senkinek, s mindent „be lehessen adni”.
A tömegmanipuláció egészen távol áll Istentől. Ő az övéit felnőtt életre hívja, akik belülről vezéreltek, felelős emberek, akik hálából szánják oda magukat követésére, megharcolják döntéseiket. A bűnt legyőzöttnek tartják, mert Krisztus magára vette a Golgotán, de komolyan veszik hatalmát rajtunk, mert bűnös emberek maradunk életünk végéig.
A hívő ember Istennek egyre több csodálatos erejét érzi felszabadulni, s úgy tapasztalja, hogy az ő hitére megindulnak Isten kötött energiái és fenntartják őt – míg a hitetlen úgy érzi, hogy a „véletlenek” rázúdulnak és összemorzsolják.
Ravasz László
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024