12-2. Lépcső és ígéret, tervek és menekülés

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 27,41–46; 28,1–22; 29,1; Zsoltárok 37,5; Példabeszédek 16,1.9; 19,21
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, vizuális-térbeli, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Keresztrejtvényfejtés a történet kulcsszavaival; áldásígéret sorokra tagolása, lépcsőszerkezet kialakítása; mai „ember tervez, Isten végez” élethelyzetek dramatizálása, beszélgetés; beszélgetés a menekülés okairól és körülményeiről, útibeszámoló írása egy menekült szemszögéből

 

Lépcsőszavak (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

A keresztrejtvény a történet szavaiból, szótöredékeiből épül fel lépcsőzetesen. A megfejtések betűit a számok alatti függőleges sorokba kell beírni. A legalsó sorban egy nevet olvashatunk (kötőjel nélkül). A négyzetrács szürke négyzetei csak háttérként szerepelnek. (A keresztrejtvény megtalálható a letölthető mellékleten, nyomtatható formában.)

  1. _ _ _cső, amin fel-le járnak.
  2. Az elsőszülött testvér neve, „u” nélkül.
  3. Jákób fogadalmában szereplő mennyiség.
  4. Rebeka mondatából hiányzó szó: „_ _ _ _ _ _, Ézsau bosszút akar állni rajtad.”
  5. Ézsau két felesége ebből a népből származik.
  6. Rebeka bátyjának a neve.
  7. Jákób mondatából hiányzó szó: „Nem más ez, mint Isten _ _ _ _ és a menny kapuja.”
  8. Vadászfegyver feszítő eleme.
  9. A csaló nevének első szótagja.
  10. Az első ősatya nevének utolsó betűje.

 

Aki minden megfejtést beírt, a legalsó sorban talál egy nevet.

Ki kell választani az alábbiak közül, hogy minek vagy kinek a neve az.

  1. Hárán városa és vidéke, ahol Rebeka családja élt.
  2. Isten titkos neve, amit a lépcső tetején jelentett ki.
  3. Jákób így nevezte el a helyet, ahol megjelent neki az Úr.
  4. Ézsau két feleségének a szülőföldje.

 

Megoldások:

Paddan-Arám: A. Hárán városa és vidéke, ahol Ábrahám rokonsága, Rebeka családja élt. A Paddan-Arám név azt jelenti: Arám síksága.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Az adakozás áldása III.

2Kor 8,7–15

A korinthusi levelekben Pál apostol többször is ír az adakozásról, és sokat foglalkozik az adományok összegyűjtésének technikai részleteivel is. Ez az ige is ilyen környezetben található a második korinthusi levélben. Pál apostol jól tudja, hogy az adományok összegyűjtése nem csupán szervezési kérdés, hanem lelki.

Ha valaki adakozik, tudnia kell, hogy miért teszi. A mi adakozásunknak pedig Jézus „szegénnyé létele” az alapja, hiszen Ő általa lehetünk „gazdagok.”

Egy németországi templomban értettem meg én is azt, hogy mit jelent adni: amikor összegyűjtötték az istentiszteleten az adományokat, feltették az oltárra, mintegy kifejezve, hogy Istené. Fontos azt is tudni, hogy kinek adjuk: „velem tettétek meg” (Mt 25,40), s azt is, hogy mindez nem magunktól van, hanem Isten gazdagságából. Ezért nem lehet a keresztyénséget elvi szinten megélni.

Cselekedeteinknek, az adakozás szintjén is, követnie kell hitünket.

Egyszer Spurgeon együtt imádkozott néhány gazdag emberrel, s amikor a szegényekért kezdtek imádkozni, a nagy igehirdető félbeszakította az imádkozást, és azt mondta: „Ezért nem kell imádkozni, hanem csak a zsebünkbe nyúlni.”

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

12-1. Jákób útnak indul

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 27,41–46; 28,1–22; 29,1; Zsoltárok 37,5; Példabeszédek 16,9
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Hogyan tovább: beszélgetés és képzeletjáték a történet folytatásához; bibliai történetmesélés: Jákób útja, álma és fogadalma; csoportbeszélgetés a történet alapján, a szereplők nézőpontjába helyezkedéssel; sorváltó, felelgető éneklés

 

Hogyan tovább? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Krízishelyzetben szoktuk feltenni a kérdést: Hogyan tovább? Amire nem könnyű megtalálni a helyes választ, mégis dönteni kell. Mert a tehetetlenség gyakran csak ront a helyzeten.

Krízishelyzetbe került Izsák családja is: Rebeka és kedves fia, Jákób csalása elorozta az apai áldást Ézsau, az elsőszülött fiú elől. Ézsau keserűsége haragba csap át, és bosszút forral. Izsák is eléggé csalódott és megbántott lehet Jákób tette miatt, ám öregsége és vaksága miatt elég tehetetlen. Rebeka viszont, aki az akciót kitervelte, figyel. Mi a következő lépés? Hogyan tovább?

Idézzük fel a gyerekekkel a két fiú kapcsolatának legfőbb vonásait, eseményeit. Majd képzeljük el, hogy a család tagjai milyen helyzetben, lelkiállapotban vannak a lelepleződött csalás után. Vajon mi lesz ebből? Ki mit lép? Hogyan tovább? – A gyerekek mondják el, ők hogyan képzelik el a következő lépéseket. Éljék bele magukat a szereplők helyzetébe, szerintük ki mit fog tenni a csalással megszerzett atyai áldás után?

Fontos, hogy most a gyerekek képzeletét mozgassuk meg, ne az előzetes bibliai ismereteikre legyünk kíváncsiak. Sőt kérjük meg őket, hogy aki ismeri a történet folytatását, ne árulja el. Inkább próbálja ő is ettől függetlenül elképzelni a szereplők lehetséges válaszlépéseit a krízishelyzetre.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Az adakozás áldása II.

Mt 25,14–30

Az adakozásról többnyire a pénzben kifejezhető anyagi értékek jutnak eszünkbe. Pedig maga a szó is azt a mozdulatot jelzi, hogy adok, nyújtok neked valamit az enyémből, ami a sajátom. Ha személyes tárgyainkra gondolunk, azokra, melyek kedvesek számunkra – nem szívesen adnánk másoknak. Hát még azokat, melyek még inkább hozzánk kötődnek: a testünk, gondolataink, érzéseink, családunk, stb.

Pedig az ajándékozásban benne van, hogy önmagamat adom. Ahogyan az Atya a legfőbb kincsét adta nekünk, saját Fiát, úgy adhatjuk oda mi is másoknak az értékeinket. Éppen ezért önmagunk odaadása Istennek nem egyszerű dolog, s hosszú ideig tarthat, míg valakivel olyan mély kapcsolatban leszek, hogy mindenemet megosztom vele.

Isten azért adott nekünk talentumokat, értékeket, hogy ne csak magunknak használjunk vele. Mérd föl, mid van! S add tovább!

Ha szorgalmas tanuló vagy – taníts másokat!

Ha tehetséges vagy a nyelvtanulásban – segíts annak, akinek nem megy!

Ha jó matekos vagy – ajánld fel segítségedet!

Ha zenélni tudsz – gyakorolj vagy játssz együtt másokkal!

Ha ügyes a mozgásod – sportolj a többiekkel!

Ha szeretsz főzni – vendégeld meg társaidat!

Ha szereted a manuális munkákat – vonj be másokat is!

Ha erős vagy hitedben – gyámolítsd a gyengét!

Ha téged sokan szeretnek – szeress te is másokat!

A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.

Hamvas Béla

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Az adakozás áldása I.

2Kor 9,1–5

A pénzbeli adakozás három formáját különböztethetjük meg:

Az első, amit legtöbbször hallunk, amikor a istentiszteleten elmondják: „Hirdetem az adakozást az ige szavával: a jókedvű adakozót szereti az Isten.” Talán már nagyon sablonos lett számunkra ez a mondat, pedig az istentisztelet szerves része az adakozás. Benne is van a liturgiánkban. Éppen ezért nem függetleníthető attól, hogy miért is megyek az istentiszteletre. Csak kapni szeretnék, vagy én is viszek valamit? Mert az adomány az áldozat egy része. Sok helyen így is hirdetik: „A hálaáldozat istentiszteletünk része.” Fontos hát az adakozásra is „készülni.”

Második forma az egyházfenntartói járulék fizetése, ami azt jelzi, hogy egyrészt mi is szeretnénk hozzájárulni a gyülekezetünk, egyházunk fenntartásához, és szükségletei betöltéséhez. Ezért az, hogy vállalom a terheket is, és nemcsak a gyülekezetem előnyeiből részesülök, azt mutatja, hogy felnőtt tagja vagyok a közösségnek, amelyhez tartozom. Aminek anyagi vonatkozásban is meg kell mutatkoznia.

A harmadik forma pedig az egyéb adományok, céladományok körébe tartozik. Ezek nem biztos, hogy rendszeres kiadások, hanem kapcsolódhatnak egy-egy felhíváshoz, természeti katasztrófához, vagy éppen egy gyülekezet templomépítéséhez. De lehet, hogy rendszeres támogatást is vállalunk egy-egy missziós társaság, egyházunk különböző missziói, szolgálatai, szervezetei vagy iskolák, diákok támogatására. Ezen kívül lehet ruhát, tárgyakat, könyveket, élelmet adni azoknak, akik rászorulnak.

Helyén van-e az adakozás az életemben?

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A jó kívánása

Péld 22,9

A Káté 113. kérdése így hangzik: „Mit tilt meg a tizedik parancsolat?” A válasz: „Azt, hogy soha még a legcsekélyebb kívánság vagy gondolat se támadjon fel szívünkben Istennek egy parancsolata ellen sem, hanem állandóan gyűlöljünk minden bűnt és szeressük azt, ami Isten akaratával egyező.”

A Káté megfogalmazásából is érződik, hogy a tizedik parancsolatban nemcsak a tiltás fontos, hanem az is, hogy mit tegyünk? Az Isten akaratával megegyező dolgok hitünk engedelmes tetteihez tartoznak. Az egyik ilyen terület az adakozás, melyet Jézus is említ a Hegyi beszédben (Mt 6,1–18), mint a kegyesség három megélési formája közül az egyiket. Azért fontos éppen ez a három (adakozás, imádság, böjt), mert ezeket lehet képmutatóan is cselekedni, pedig éppen az a lényegük, hogy titokban, a látványosságtól elzártan történjenek.

Az adakozástól talán azért is félünk, mert kívülről sokszor azt érzik az emberek, hogy az Egyház is folyton kér, mintha kimondatlanul is egyre a pénzünket vadászná. Pedig nálunk a persely által tényleg rejtve lehet az adakozásunk, szemben azokkal, akiknél körbejárnak. Egy hollandiai gyülekezetben éltem meg, hogy a hívek háromszor is adakoztak különböző célokra, kosárral jártak körbe, mégsem érezte senki követelőnek.

Adakozásunkat szívünk dönti el. Amilyen döntés ott születik, azt hajtja végre a kéz.

A jótettek javarészt titokban születnek. Semmiféle műszer nem jelzi őket, semmiféle statisztikai apparátus nem készít róluk táblázatot. Ha azonban megszűnnének egyszer cselekvően részt venni a földi életben, ez éppoly súlyos és elviselhetetlen csapás lenne, mintha glóbusunk egyik pillanatról a másikra elveszítené légkörét.

Pilinszky János

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

A kísértés gyökere

Jak 1,13–18

Jakab levele a kísértés eredetére utalva azt állapítja meg, hogy minden kísértés gyökere a kívánság, ami megfoganva bűnt szül, s ami kiteljesedve halált nemz.

Nagyon sok bűnügy kiindulása csak egy ártatlan gondolat volt, ami „megfogant”. Elrontott kapcsolatok, házasságok sírja lehet egy másodszori pillantás. Elrabolt értékek kezdete egy gondolat: „mi lenne ha.”

Jakab a gyökérre teszi a hangsúlyt, s azt mondja, ha sikerül azt valamilyen módon „szabályozni”, azzal a bűn méregfogát is ki lehet húzni. Rejtetten az is benne van e részben, hogy ha valaki maga akarja megszerezni a jót, s nem felülről, ajándékként várja, közben rosszat is elkövethet. Hiszen mi mindent gyorsan, és a magunk akarata szerint gyűjtünk be. S ezzel idő előtt leleplezzük a nekünk készített ajándékot, mint tettünk gyermekkorunkban a karácsonyi ajándék után kutatva…

Isten viszont megvárja mindig a karácsonyt, amikor annak az ajándéknak kerete, szépsége és ünnepe van.

Az ember, ha jön az ünnep,

tétovázgat, kicsi ümget,

aztán kegyes kedvre billen,

s templomba megy fehér ingben.

Füle Lajos

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

Ne szeressétek a világot!

1Jn 2,15–17

Jánosnak ezt a mondatát sokféleképpen értelmezték már az idők folyamán. Főképpen azok, akik valamely szélsőséges irányba mozdultak el.

Sokan azt mondták, ki kell vonulni a világból, hogy meg se érinthessen bennünket a rossz hatás. Erre alakultak a szerzetesrendek, de ma is alakulnak kisebb közösségek, egyházak, szekták. Református gimnáziumban tanítva gyakran tapasztaljuk, hogy diákjaink a védettebb környezetet elhagyva nem tudnak mit kezdeni a nagybetűs élet szabadságával.

Vannak olyanok is, akik szerint semmiképpen sem azt jelenti ez az igeszakasz, hogy ne éljünk a világban, annak dolgaival. S ugyanúgy élnek, mint mások.

Az ige arra utal, hogy fontos különbséget tenni. A világban élünk, de nem a világ szerint. S ez nem azt jelenti, hogy nem használjuk a villamost, mert az nincs benne a Bibliában, hanem azt, hogy világos előttünk, mi az Isten útja, és mi nem. Azt írja János: „mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van.”

Ezzel szemben áll mindaz, amit Isten készített nekünk, hiszen a világ arculata elmúlik, még a kívánság is, de ami Istennél elrejtett kincs, az megmarad.

Van-e különbség aközött, hogy értékrendemben melyik, hol szerepel? Mennyire értékesek nekem a világ dolgai, és mennyire Istenéi?

Legtöbb ember részére az élvezetekről való teljes lemondás éppoly káros, mint az élvezetekben tobzódás. Ami pedig a kettő között van, a mértékletesség.

Weöres Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

11-2. Ikrek, mégis mások

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Mózes 25,19–34; 27,1–41; Zsoltárok 65,10–14; 115,12; János 10,3
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, egzisztenciális
  • Tevékenység: Testvérképek: a két ikertestvér világának ábrázolása páros munkában; ikergyakorlatok mozgással, pantomimjelenetek alkotása párban; áldásszövegek a Bibliában és a néphagyományban, áldásszöveg írása, éneklés kánonban; mozgásos játékok: kecskefogó vakon, vadászlabda

 

Testvérképek (Természeti, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati)

Nem mindegy, hogy az ikrek egypetéjű vagy kétpetéjű ikrek. Ha a megtermékenyített petesejtből csak egy van, és abból születik két vagy több utód, akkor egypetéjű ikrekről van szó, akik nagyon hasonlítanak egymásra. Ha két külön petesejtben kezd élet formálódni, akkor együtt fejlődnek az anya méhében, együtt is születnek meg, mégis nagyobb lesz köztük a különbség, mint az egypetéjűek esetében. Az állatvilágban gyakoribb, hogy két- vagy többpetéjű utódok jönnek világra, náluk ritka az egypetéjű iker. Az embereknél jóval gyakrabban fordul elő egypetéjű ikrek fejlődése és születése, ezért is gondoljuk azt, hogy az ikrek nagyon hasonlítanak egymásra. (Forrás: Az ikrek biológiája…)

Kép: 123RF

Ézsau és Jákób kétpetéjű ikrek lehettek, ami magyarázza a köztük lévő alapvető karakterkülönbséget. Mintha az Úr is ezt állítaná kijelentésével: „Két nép van méhedben…”

A történet alapján mit gondoltok, mit jelenthet a két fiú neve?

  • Jákób: sarokfogó, elgáncsoló; csaló
  • Ézsau: bozontos, szőrös; nyers, durva (másik neve, az Edóm: vörös)

 

Alkossanak a gyerekek saját választás alapján párokat. A párok tagjai döntsék el maguk között, melyikük fogja ábrázolni Ézsau, és melyikük Jákób világát. Majd készítsenek egy-egy képet a választott testvér világáról:

  • Ézsau: mint vadász és a vadak, amikre vadászott: gazella, zerge, vadkecske, őz, szarvas
  • Jákób: mint sátorlakó pásztor és a nyáj állatai, amiket gondozott: bárány, juh, kos, kecskegida, kecske, bak

 

A képet alakíthatják a gyerekek rajzolással, papírkivágással és -ragasztással, kollázzsal. Felhasználható kellékek:

  • rajzlap, olló, ragasztó, rajzeszközök
  • különböző színű és felületű papírok, mártott gyűrt papír, csomagolópapír, hullámkarton
  • gombok, fonalak, textilanyagok, szalagok, spárga
  • ágak, termések, különböző színű és méretű magvak, köztük sárgászöld és vörös lencse

 

A kész képeket helyezzük el párban, és nézzük meg egymás munkáit:

Melyik képpár miért érdekes, kifejező? Mivel tudják a két fiú világát megkülönböztetni?

Hol fedezhetünk fel összhangot a két kép között? Hol fedezhetünk fel ellentétet?

Mi a véleményetek: megfér-e ez a két világ egymás mellett?

Hogyan tudtak volna jól együttműködni?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

A háló

Mt 13,47–50

A háló példája azt jelenti, hogy Isten sokakat akar megmenteni.

Isten hálójában sokféle hal van, nem csak keszegek vagy pontyok.

Isten hálója szakszerűen csomózott, nem veszít el senkit.

Isten hálója a partig von, aztán a kezébe vesz a nagy Halász.

Isten hálója olyan halakat is összegyűjt, akik aztán nem maradnak az Övé.

Isten hálóját próbálják széthúzni, de Ő tartja össze.

Isten hálójával (szeretetével) magához von minket.

Isten hálójával olyanokat is elér, akik szerintem nem tartoznak hozzá.

Isten hálója olyan szeretet-háló, melyet az egész világra kivet.

Megváltót nem az ember választ magának és nem adja oda neki szívét. A szív – rozsdás pléhdoboz csupán a szemétdombon. Alkalmatlan ajándék. De közelít mifelénk a különös hatalmas nagy Úr. Megkönyörül a csúf bádogdobozon, átdöfi rajta sétapálcáját, kiemeli a piszokból és elviszi magával haza. Így van ez…

Giertz Bo

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024