Születésünktől a halálunkig jelek, jelzések vesznek minket körül. A csecsemőosztályon az újszülöttek csuklójára szalagot tesznek, rajta a baba nevével, hogy össze ne cseréljék őket. A baba jeleket, jelzéseket ad, mielőtt még beszélni tudna. Az oviban jelek különböztetik meg a gyerekeket, amik szinte névvé, személyiségjellé tudnak válni. A nyelv is jelekből áll, s ha tágabban értelmezzük a nyelvet, nyugodtan tekinthetjük jelbeszédnek…
„Igazad van – mondta Andris a barátjának –, tényleg nem áll jól.” Vajon hogy folytatódhat ez a mondat? Hányféle válasz és folytatás lehetséges? Persze az „Igazad van” is sokféleképpen folytatódhat. Gyűjtsetek „Igazad van” helyzeteket…
„Milyen kedves annak az érkezése, aki örömhírrel jön a hegyeken át! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik!” – Ézsaiás könyve beszél így a szabadulás örömhíréről (52,7). A korábbi fordításban az első mondat így hangzik: „Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába!”
Tégy egy tál gyümölcsöt a gyerekek elé, minél többféle gyümölccsel. Válasszanak a szemükkel egy-egy gyümölcsöt, de ne vegyék ki, csak nézzék meg alaposan. Majd a szemüket behunyva mondják el, milyen gyümölcsöt választottak, anélkül, hogy kimondanák a nevét. A többiek kitalálják-e, hogy miről van szó?
Ha a gabona szót hallod, mire gondolsz először? Mi jelenik meg a szemeid előtt? Búzakalász? Vagy árpa? Pedig nem mindenütt ezek a legfontosabb gabonanövények. Tegyetek egy próbát: Ki hányféle gabona nevét tudja leírni? Számláljátok össze, a csoport összesen hány gabonafélét ismer? Egy-egy gabonafélére hányan gondoltak?
Fahéj, kapor, koriander, kömény, menta, mustár, sáfrány – Tudod-e, mi a közös a következő fűszernövényekben? Mind a hét szerepel a Bibliában, ismerték és használták már ezeket a fűszereket ókorban is. Felismernéd-e mindet az alakjáról, színéről, esetleg illatáról is?
Kis csoportokat alkotva válasszatok a következő „építőanyagok” közül: botok, pálcikák, zsinegek, zúzott kő, agyag, fa építőkocka, legoelemek, kártyalapok, papírdobozok, cellux. Minden csoport építsen az anyagaiból meghatározott időkereten belül valamit: tornyot, várat, várost, utat, hidat, városfalat stb.
„Egyenesen üljetek!” – mondja a tanító néni a padban görnyedő gyerekeknek. „Vegyétek elő az egyenes vonalzót!” – mondja a tanár bácsi matematika órán. „Egyenesen előre, amíg a közlekedési lámpát meg nem látja” – mondja egy járókelő az útbaigazítást kérőnek.
Nézz körül a házban: Mi a te szobád dísze? Mi a lakásotok dísze? Ha kimész az udvarra vagy az utcára: Mi a házatok dísze? És ha sétálsz egyet a városban, mi a városod dísze? Fel tudod mind sorolni? Számba tudod venni?
Készítsenek a gyerekek családrajzot. Vagy csak beszélgessetek arról, kik tartoznak a családjukba. Gondoltatok-e a nagyszülőkre? Ők beletartoznak-e a családba? És a szülők? Kinek élnek külön a szülei? Ki az, aki nevelőszülővel él egy családban?
Hány testvéretek van? Vannak-e féltestvérek? Stb.