grafika © Bódi Kati

Itt a táborozások ideje, gyerekek és fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt felpezsdülnek, ha egy hétre kizökken a megszokott kerékvágásból az idő. S vele együtt megújulnak a kapcsolatok, és Isten felé is megnyílnak a szívek.
Smelka Sándor
új kisregénye egy ifjúsági táborba invitál minket, ami az extáborozó gondnok szemszögéből válik a csoda helyszínévé.

A regény főszereplője, Oszi némileg roggyant állapotban van, mint a nagyszülőktől megörökölt háza. Misi, a húszéves unokaöccse, fiatal és lelkes hívő, már egy másik generációhoz tartozik. Mégis együtt töltenek egy egész hetet az említett ifjúsági táborban, aminek Oszi a gondnoka, Misi meg az egyik szervezője. Találkozásuk pillanatától fogva kizökken az idő a megszokott kerékvágásból, és különös események, helyzetek terelik egymás felé a generációk tagjait, a történet szereplőit. Osziról pedig kiderül, hogy bár már középkorú, aki csalódott a gyülekezetben (és a nőkben), és eltávolodott a gyülekezettől (és a nőktől), benne is megszólal a hang, ami megnyitja, elindítja a másik felé.

Hogy hogyan is megy végbe a csoda, az maradjon a derűvel, humorral átszőtt tábori történet titka, amiért érdemes elolvasni ezt a könyvet. Aki olvasta már a szerző Istenem, mi ez a lárma? című kisregényét, nem fog csalódni.

Forrás: Smelka Sándor: Istenem, micsoda tábor!

 

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 5Mózes 6,5; 1Sámuel 16,1–23; Zsoltárok 23,1–4; 78,70–72
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Bizalomzsoltár pásztorképe: értelmezés, képalkotás; beszélgetés az állatgondozásról, rajz, gondozási terv készítése; „teljes szív” képe a Bibliában, kirigami szív készítése; kerethárfa, dobozlant készítése, hangpróba, hangjáték, dallamkíséret; zenehallgatás, éneklés

 

Az Úr az én pásztorom (Verbális-nyelvi, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli)

Dávid nemcsak a juhok hangját ismerte, hanem a húrok pengetéséhez is értett. Dalok, zsoltárimák laktak a szívében, ami tele volt Isten iránti bizalommal. Számos zsoltárénekében megszólal ez a bizalom, amivel a 23. zsoltár 1–4. versében a jó pásztort dicséri:

 

Az Úr az én pásztorom,
nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget,
csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti,
igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is,
nem félek semmi bajtól,
mert te velem vagy:
vessződ és botod megvigasztal engem.

 

Kép: 123RF

Miért nem szűkölködik a nyáj a jó pásztor mellett? Mit jelent a nyáj számára az igaz ösvény, és mit a halál árnyékának völgye? Hogyan vigasztalhat a vessző és a bot?

Mit jelent mindez az ember számára, ha a jó pásztor maga az Isten?

Rajzold le azt, ahogyan a jó pásztort a zsoltár alapján elképzeled!

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Sámuel 15,22–23.35; 16,1–13
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Beszédes nevek: név- és jelentéspárosító, családfakirakó; bibliai történetmesélés: Sámuel királlyá keni Dávidot; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, ének kánonban

 

Beszédes nevek (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Utóbbi három történetünk főbb szereplőinek a nevei eléggé beszédesek. A gyerekek egyénileg, párban vagy kis csoportokban párosítsák a neveket a jelentésükkel. A párosító elérhető a Beszédes nevek című tankockán (kattints a címre) vagy a letölthető melléklet kis kártyáin. A párosítóban csak a nevek első jelentése szerepel, alább több jelentésárnyalat található:

  • Anna: kegyelem, könyörület
  • Sámuel: az Úr meghallgat
  • Bóáz: erő van benne, erős
  • Ruth: barátság, barátnő
  • Óbéd: szolgálatban álló, Istent imádó
  • Isai: Isten embere
  • Saul: akit kértek, kívántak

Beszéljük meg, mi a helyes megoldás, miből lehetett kitalálni a név jelentését? Melyik név miért beszédes?

A nevek többsége egy család tagjait ábrázolja. Rakjuk ki (írjuk fel) a nevekből a családfát, melynek szintjei:

Bóáz – Ruth
Óbéd
Isai

A nevek alapján mit tudunk elmondani erről a családról? Vajon milyen nevekkel folytatódhat a családtörténet?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Bírák 8,22–23; 17,6; 21,25; 1Sámuel 7,15–17; 8–11; 13,1–15; Zsoltárok 21,4; 25,4–5
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Tulajdonság-labirintus készítése; fejes szólások jelentése, alkalmazása, kreatív írás; parancs–engedelmesség szituációs játék; bizalomjáték vakvezetéssel, döntéshelyzetet vizsgáló szituációs játék

 

Tulajdonság-labirintus (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, vizuális-térbeli)

Saul a szolgájával nagy területet járt be a szamarakat keresve, ráadásul hegyes-völgyes vidéket. Milyen tulajdonságokra volt szükség a napokon át tartó kereséshez? Milyen tulajdonságok vezették el őket Isten emberéhez? Milyen tulajdonságok vezettek oda, hogy szamarak helyett Saul királyságot talált?
(Szófogadás az apának. Kitartó keresés. Együttműködés a szolgával. Isten emberéhez fordulás.)

Kép: 123RF

 

Kis csoportokban vagy páros munkában tervezzenek és rajzoljanak a gyerekek egy-egy labirintust, ami a szamarat keresők útvonalát jelképezi. Érdemes nagyobb felületen, A3-as lapon vagy csomagolópapíron dolgozni. Kis cédulákra írjanak egy-egy tulajdonságot, ami fontos egy király számára, és olyanokat is, ami akadály vagy káros lehet. Helyezzék el a cédulákat a labirintusrajzon: a fontos tulajdonságokat a cél felé vezető útszakaszra; a káros tulajdonságokat pedig a tévutakra vagy zsákutcákra.

Végül mutassák be egymásnak a labirintusokat és a célhoz vezető „királyi” út tulajdonságait.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Bírák 8,22–23; 1Sámuel 7,15–17; 8–11; 13,1–15
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Tulajdonságok gyűjtése, értéksorrendbe állítása; bibliai történetmesélés: Sámuel, Izráel utolsó bírája és Saul, Izráel első királya; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, imádságos ének

 

Királyválasztó tulajdonságok (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

Beszélgessünk:

Mire mondjuk ma azt, hogy KIRÁLY? Kit tekintünk királynak valamiben?
Vannak-e még igazi királyok? Hol?
Mi volt a szerepe a királynak a régi korokban?
Szerintetek mik egy jó király legfontosabb tulajdonságai?

Rendezzünk tulajdonság-szavazást: Mindenki írjon fel három tulajdonságot egy cédulára.

Majd a cédulákat összegyűjtve listázzuk együtt a felírt tulajdonságokat. Amelyik tulajdonság többször szerepel (lényegtelen különbség a megfogalmazásban nem számít), az a listán több strigulát (szavazatot) kap.

Végül emeljük ki a legtöbb szavazatot kapott tulajdonságokat: csoportunk számára ezek a legfontosabb „királyválasztó” tulajdonságok.

Na de hogyan zajlott a királyválasztás Izráelben? És miért volt szükség királyra? Hisz eddig a nép vezetői nem voltak királyok. Mózes próféta volt, Isten embere. Utána Józsué lett a nép vezetője, szintén isteni felhatalmazással. Majd jöttek a bírák, végül Sámuel, aki próféta és Izráel bírája is volt egyben.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 1Sámuel 1,1–28; 2,18–21.26; 3,1–21; Zsoltárok 40,7; Máté 13,9.15.16
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, zenei-ritmikus, vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Füles szólások és igék csoportosítása, hangjáték csoportmunkában; fülelő versjáték és karakterrajz; fejbáb készítése „halló” fülekkel; riportkészítés, jövőbe „látó” írás a felnőtt hivatásról

 

Füles szólások-mondások (Verbális-nyelvi, kapcsolati)

Melyik lehet köznapi magyar szólás, melyik lehet bibliai ige? Csoportosítsák a gyerekek a szólásmondásokat a Füles szólások-mondások című tankockán (kattints a címre).

Magyar szólások:                                                                                                                                                    Kép: 123RF

  • Hegyezi a fülét.
  • Elengedi a füle mellett.
  • Süket fülekre talál.
  • Mind a két fülére alszik.
  • Kinyitja a fülét.
  • Füle botját se mozdítja.

Bibliai igék:

  • Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád! (1Sámuel 3,9)
  • Aki csak hallja, belecsendül mind a két füle. (1Sámuel 3,11)
  • Nyitott fület adtál nekem. (Zsoltárok 40,7)
  • Akinek van füle, hallja! (Máté 13,9)
  • Megkövéredett e nép szíve, fülükkel nehezen hallanak. (Máté 13,15)
  • A ti fületek boldog, mert hall. (Máté 13,16)

 

Beszéljük meg, melyik szólás vagy ige mit jelent, és mi köze lehet a bibliai történethez?

A gyerekek alakítsanak kis csoportokat, és csoportonként válasszanak egy szólást vagy igét. Majd ehhez kapcsolódva készítsenek szóban egy hangjátékot, amiben hangokkal, párbeszéddel bontakozik ki egy élethelyzet. Az élethelyzet kapcsolódhat a bibliai korhoz, Sámuel történetéhez, de lehet mai szituáció is, például a bibliai történet párhuzama.

Ha a csoportok felkészültek, mutassák be egymásnak a hangjátékokat.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

Sorshordozó nevek (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Bóáz és Ruth elsőszülött fia az Óbéd nevet kapta, ami azt jelenti: Istent imádó, szolgálatban álló. Ő volt Dávid nagyapja és Jézus egyik őse. Az Istent imádó és szolgáló ember. Akinek a neve is beszédes, előrevetíti a sorsát.

Mi alapján adnak ma nevet a gyerekeiknek a szülők? Figyelnek-e a nevek jelentésére? – Ha valakinek van a névválasztással kapcsolatos tapasztalata a családjában, elmondhatja.

Képzeljétek el, hogy kistestvéretek születik. Édesanyád téged is megkérdez, milyen nevet adjon a gyermeknek. Te milyen lány- és fiúnevet javasolnál? (Még nem derült ki, hogy lány vagy fiú lesz.) Miért?

Tudjátok-e, hogy mit jelentenek a javasolt nevek? Nézzük meg a Magyar utónévkönyvben (Vince Kiadó, 2001) vagy a Keresztnevek eredete és jelentése című weboldalon (kattints a címre) néhány név jelentését.

 

A Biblia korában nagyon figyeltek a nevek jelentésére. A bibliai hősök nevében általában utal valami az illető személy születésére, életére is. Többnyire sorsot alakító, előrejelző nevek. Mint pl. az Anna, ami azt jelenti: kegyelem.

A mai történet Annától, Isten kegyelmétől indul, és egész Izráel sorsára hatással lesz.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

 

Áldott Pünkösdünnepet kívánunk, gyermeki szívvel!

 

grafika © Bódi Kati

Szentlélek, végy körül bennünket,
Szenteld meg szívünket,
Készíts neved imádására,
Magasztalására,
Hogy téged szívből imádhassunk,
Hálákat adhassunk:
Hisszük, a mi szánknak szózatja
Egeid meghatja.

 

Hangzó forrás

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 3Mózes 23,15–16; Ruth 1–4; Példabeszédek 31,10
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, természeti, testi-mozgásos, önismereti
  • Tevékenység: Pünkösd története, a hálaadás kosara; képalkotás magokból, száraztésztából; „derekas” törzsgyakorlatok, pantomimjáték, képek megfigyelése, beszélgetés, kép- és szövegalkotás; állásinterjú Ruth-módra: drámajáték, önismereti játék, portfolió-készítés

 

Hetek ünnepe (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A Ruth könyve az úgynevezett „Öt tekercs” második tagja, amit a hetek ünnepén olvastak fel.

De mi az a hetek ünnepe, vagy héber névvel Sávuót (hetek)? Zsidó hagyomány szerint az Egyiptomból való kivonulás után hét héttel a kapta Mózes a törvényt a Sínai-hegyen, így ez egyrészt a tóraadás ünnepe. Másrészt aratási ünnep, hálaadás az új termésért, amit a páska utáni hetedik hét után tartottak: „Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig. Akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak.” (3Mózes 23,15–16)

A képen izraeli kislány sávuót ünnepén egy kosárra való első terméssel. A hálaadás kosarába gyűjtsünk mi is friss terméseket, gyümölcsöket.

 Kép: 123RF

A hetek ünnepe megfelel a pünkösdnek, amit a keresztények a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepelnek. A pünkösd név is az ötvenedik napra utal, a görög pentekoszté szóból ered, ami ötvenediket jelent. A Jézus feltámadása utáni első pünkösdkor történt a Szentlélek kitöltése, és ekkor alakult az első keresztény gyülekezet.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 5Mózes 24,19–22; 5Mózes 25,5–9; Ruth 1–4; Zsoltárok 77,2–3
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, logikai-matematikai, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Névmagyarázó játék; bibliai történetmesélés Ruth könyve alapján; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; hálaadó ének és dicséret

 

Kenyér Háza (Verbális-nyelvi, logikai-matematikai)

Előzetesen írjuk fel egy nagyobb lapra, mint egy utcanevet: KENYÉR HÁZA.

Tűzzük fel a teremben jól látható helyre, majd kérdezzük meg a gyerekektől:

Minek a neve lehet a Kenyér Háza? – Hallgassuk meg a gyerekek válaszait, de ne értékeljük azokat. Ha nem elég változatosak az ötletek, kiegészíthetjük az alábbiak közül:

  • látványpékség
  • kenyérpiac
  • gabona- és kenyérmúzeum
  • kemencés lángost, cipót kínáló vendéglő
  • mesebeli házikó
  • városháza munkaközvetítő irodája
  • gabonatermelő központ irodaháza

A felmerülő lehetőségek közül melyikhez illik legjobban a Kenyér Háza név? – Kiválaszthatjuk szavazással.

Gondolt-e valaki arra, hogy ez egy helység – város vagy falu – neve? A Bibliában ezt a nevet valójában egy város viseli.

Betlehem városáról van szó. A Betlehem (héber szó) jelentése szó szerint: kenyér háza.

A magyar nyelvben is vannak ilyen településnevek: Orosháza, Jánosháza, Baktalórántháza, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza, Petneháza stb. A sorba beleillik a Kenyérháza is.

De miért adnak egy városnak ilyen nevet? Mire utalhatott ez a név bő háromezer évvel ezelőtt Izráel földjén?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.