11-6. Tűz-víz, szél-föld játékok

, Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  természetismeret, mozgásos játék, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kézműves oldal, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 104,1–4; 135,6–7; János 3,8; ApCsel 2,1–6
  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, kapcsolati, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Mímes-mozgásos játékok; keresőjáték „hangos” segítséggel; házas szélfogó, házfoglaló játék; vershallgatás, vers értelmezése, szélkísérlet a víz felett; papírhajók hajtogatása, vitorlásverseny

 

Tűz, víz, szél, föld (Természeti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi)

Vészhelyzeteket játszunk, a gyerekek szétszórtan helyezkednek el a teremben vagy külső játéktéren. A pedagógus a „SZÉL – VÍZ – FÖLD – TŰZ” szavakat kiáltja random egymás után. A kulcsszavakra a gyerekek mozgással reagálnak:

  • TŰZ – kapkodják lábukat, mert a forró homok éget, mint a tűz
  • VÍZ – felugranak vagy felmásznak egy magasabb helyre, nehogy elsodorja őket az ár
  • SZÉL – behúzódnak valami mögé, hogy el ne vigye őket a szél
  • FÖLD – földrengés van, lehasalnak a földre, így nem esnek el

 

A vészhelyzet után nyugodjunk meg, csituljunk le egy kicsit: Felelgetve mondjuk el Weöres Sándor Mi volnék? című négysoros versét (elérhető a címre kattintva).

Mondogassuk a verset mímes-mozgásos játékkal:

  • Tűzben… – ujjaink mozgásával a vibráló parazsat utánozzuk
  • Vízben… – két kezünk, ujjaink ide-oda hajló mozgásával utánozzuk, ahogy a víz mozgatja a mohaszálakat
  • Szélben… – kinyújtott karokkal hajladozunk a jegenyefával
  • Földön… – karunkkal ölelő mozdulatot teszünk, mintha apa átölelne minket

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

11-5. Pünkösdi játék és virágséta

, Életkorok:  óvodás, óvodás, alsós, 
Képesség területek:  mozgásos játék, drámajáték, élménypedagógia, ön- és társismeret, kapcsolat, képalkotás, vizualitás, ének, zene, ritmus, kirándulás, sport, természetismeret, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, családi alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  hanganyag, kézműves oldal, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 72,1–3.16–18; 147,7–11
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus, természeti
  • Tevékenység: Ugrópróba: mozgásos ügyességi játék; virágrajz, koszorúkészítés; énekes drámajáték, körjáték; virágséta, pipacsbabák készítése

 

Pünkösdi király és királyné (Testi-mozgásos, kapcsolati, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus)

A pünkösdi szokásjátékokhoz tartozik a pünkösdi király választása és a pünkösdikirályné-járás. Válasszunk mi is pünkösdi királyt és királynét a gyerekekkel.

A pünkösdi király kiválasztásában a lányok segítenek: Páronként oszlopba állnak, egymással szembe, néhány lépés távolságra. Minden pár kifeszít a lábai körül egy-egy összekötött gumipertlit, térd alatti magasságban. Ezen az akadálypályán ugrálnak végig a fiúk zárt, páros lábbal úgy, hogy minden pertliközbe beugranak, majd onnan ki, és ugyanígy tovább. Aki kihagy egy pertliközt vagy hozzáér a pertlihez, kiáll. Aki hiba nélkül végigér a pályán, az nehezebb fokozattal folytatja a következő fordulóban. Ehhez a lányok térdmagasságba emelik lábuk körül a gumipertlit. A versenyben maradt fiúk a nehezített pályán ugrálnak végig páros lábbal. Ha most sem dől el a verseny, a harmadik fordulót rendezhetjük fél lábon ugrálással. Aki itt győz, megérdemli, hogy fejére kerüljön a királyi korona egy napra. Ünnepélyesen megkoronázzuk egy aranyszínű papírkoronával.

 

Pünkösdi királyné nem a legügyesebb lány lesz, nem is a legszebb, hanem a legkisebb. Készítsünk a fejére koszorút papírvirágokkal. A gyerekek rajzoljanak tavaszi virágokat (levél és szár nélkül), vágják ki, és ragasszuk a virágokat egy papírpántra. Ami nem fér rá, azt elhelyezhetjük egy kosárkában.

Sétáltassuk meg a pünkösdi királynét a teremben, a már ismert pünkösdi ének alábbi változatát énekelve. Eközben négy lány – a királynő négy udvarhölgye – tartson egy színes kendőt a királyné feje fölé, így vezessék a pünkösdi királyhoz.

 

Piros pünkösd napján
mindenek újulnak,
a kertek, a mezők
virágba borulnak.

Én kicsike vagyok,
nagyot nem mondhatok,
de ki nem nyílhatok,
csak úgy illatozok.

 

A lányok mozgásigénye nem kisebb, mint a fiúké, ezért érdemes az udvarhölgyeket hasonló módon kiválasztani, mint a pünkösdi királyt. Így a lányok sem maradnak ki a „jóból”, az izgalmas ügyességi játékból, ami most szerepcserével történik, a fiúk tartják a gumipertli-akadálypályát.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

11-4. Szeles-piros nap

, Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, mozgásos játék, ön- és társismeret, kapcsolat, barkácsolás, kézművesség, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
Multimédia:  kézműves oldal, hanganyag, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 104,1–4; János 3,8; ApCsel 2,1–6
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, testi-mozgásos, kapcsolati, vizuális-térbeli, zenei-ritmikus, egzisztenciális
  • Tevékenység: Szél megfigyelése, beszélgetés; szélfogójáték szalagokkal; szélforgók készítése; történetmesélés/hallgatás: a pünkösdi csoda, szalagmodellek készítése; piros nap: öltözködéssel, evéssel-ivással, festéssel, barkácsolással, énekszóval

 

Szeles nap (Természeti, verbális-nyelvi)

Vajon milyen napunk lesz? Találkozunk-e ma a széllel vagy a szellővel? Vagy csak szélcsend lesz? Esteleg vihar készül?

A gyerekek reggeltől kezdve figyeljék meg, hogy tapasztalnak-e szelet. Meg tudják-e állapítani, merről fúj a szél?

Ha találkoznak széllel útközben, vajon szemből, oldalról vagy hátulról éri őket? Jól esik-e, szeretik-e a szelet?

Amikor megérkeznek az oviba, köszönhetünk egymásnak így: Szél napot!

Majd beszélgessünk a szeles tapasztalataikról.

 

Szélfogó (Testi-mozgásos, kapcsolati)

A farkincafogóhoz hasonlóan játszhatjuk, de most nem állatok lesznek a játékosok, hanem lángnyelvek. Minden menekülő gyerek ruhájának nyakába tűzünk egy piros szalagot, ami futás közben lobog a szélben. A fogó lesz a szélvihar, aki el akarja kapni a lángnyelveket. Ha utolér egy menekülőt, akkor a szalagot kell elkapnia a nyakából. Ha már elég sokat gyűjtött, magasba tartva lobogtatja, és így kiált:

Szél, szélvihar vagyok,
lángokat lobogtatok.
Ki cserél velem helyet?

Azok közül a lángnyelvek közül jelentkezhet valaki, akik nem vesztették még el a szalagot. Ha többen jelentkeznek, a szélvihar választja ki, hogy kivel cserél. A lángszalagokat újra feltűzzük a menekülők nyakába, és indulhat a szélfogó új futama.

A játék végére a gyerekek arca garantáltan piros lesz.

 

Szélforgók (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos)

Készítsünk színes szélforgókat a gyerekekkel, amihez szükség van felnőtt segítségre is.

A szélforgó készülhet (kattints rá)

A hurkapálcákra a radíralapot előre felerősíthetjük.

Ha piros vagy hozzá közeli színárnyalatú papírokkal dolgozunk, a forgók ágai a lángnyelveket idézik. Így a szél és a lángnyelvek találkoznak, és együtt keltenek vidám, élénk hatást.

A gyerekek a forgókat fújhatják, szaladgálhatnak velük, de elhelyezhetjük a szabadban is, ahol a szél hozza forgásba őket.

Kép forrása

Szeles lángok (Verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

Pünkösdkor a szél és a láng találkozik, mégsem tűzvész lesz belőle. Nem a ház gyullad meg, hanem az ember lelke kap lángra: Isten lelkével, erejével telik meg.

Meséljük el a gyerekeknek a pünkösdi csoda történetét (ApCsel 2,1–6).

Majd készítsünk a pünkösdi szelet és lángokat idéző szalagmodelleket. Néhány ötlet a megvalósításhoz:

 

Ha minden gyerek kezében van egy szalagpálca, micsoda lobogást idézhetünk meg. S ha mellé a szél zúgását utánozzuk, kész a pünkösdi csoda. Főleg, ha a szívünk megtelik Lélekkel.

 

Piros nap (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, egzisztenciális)

A pünkösdhöz hozzá tartozik a piros szín, ahogy az esküvőhöz a fehér, a gyászhoz a fekete. Miért is ne viselhetnénk pünkösdkor pirosat, az élet, a tűz jelét. A népszokásaink is ezért vannak tele pirossal.

Tartsunk a szeles nap mellett piros napot is, íme néhány ötlet:

  • Mindenki vegyen fel reggel egy piros ruhadarabot.
  • Tűzzetek egymás hajába, ruhájára piros szalagot.
  • Hozzatok egy-egy szál piros virágot.
  • Uzsonnára egyetek piros zöldség- és gyümölcsféléket (retek, paradicsom, eper, cseresznye).
  • Igyatok málna- vagy ribizkeszörpöt.
  • Fessetek piros virágot, lángot, háztetőt, madarat…
  • Piros papírból vágjatok ki lángot, virágszirmokat, szívet…
  • Piros fonallal tekerjetek körül láng vagy szívformát.
  • Készítsetek piros szélforgókat, szalagos pálcákat, széljelzőket.
  • Piros filctollal írjátok le: ISTEN SZERET

 

Piros pünkösd napján (Zenei-ritmikus, egzisztenciális)

Hallgassuk meg az Én kicsike vagyok kezdetű népéneket, és dúdoljuk mi is a dallamát (elérhető a címre kattintva).

Énekeljük a pünkösdi szokásdal Elhozta az Isten című változatának 2-3. versszakát (Jézust áldja énekünk 96., elérhető a címre kattintva):

 

Piros pünkösd napján
Mindenek újulnak:
A kertek, a mezők
Virágba borulnak.

Én kicsike vagyok,
Nagyot nem szólhatok,
Mégis az Istennek
Dicséretet mondok.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

11-3. Szelek szárnyán

, Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, mozgásos játék, ének, zene, ritmus, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 104,1–4; 135,6–7; János 3,8
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, kapcsolati, zenei-ritmikus, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Szóbeli szövegalkotás, vershallgatás, beszélgetés természeti jelenségekről, mímes-mozgásos játék; mondóka-és versjátékok mímes mozgással; utánzó játékok szélhangokkal és mozgással

 

Jó barátok (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, kapcsolati)

Játsszunk „Mi lenne, ha” játékot az alábbi mondatkezdetekkel. Mondjuk hangosan a mondat elejét, majd a gyerekek közül egy vállalkozó folytassa a mondatot. Pl.: Ha zápor volnék… …meglocsolnám a kertet.

Nem muszáj kerek mondattal válaszolni, de akár több mondattal is lehet, ha valakinek mesélős kedve van.

Egy-egy mondatkezdethez több folytatást is meghallgathatunk. Minden új esetben ismételjük meg a mondat kezdetét is.

  • Ha zápor volnék…
  • Ha napfény volnék…
  • Ha harmat volnék…
  • Ha szellő volnék…

Kép forrása

A játék után olvassuk fel Kányádi Sándor Ha én zápor volnék című versét (elérhető a címre kattintva). Figyeljék meg a gyerekek, a versben hogyan folytatódnak a mondatok.

Ki beszél a versben? Honnan tudjuk, hogy kiről van szó?

Mit tenne ő, ha zápor, napfény, harmat vagy szellő lenne?

Miért gondolja ezeket a kislány? Mit jelent számára a zápor, napfény, harmat és szellő?

Mit gondoltok, csak egy kislánynak lehet jó barátja a zápor, a napfény, a harmat és a szellő?

Ha kisfiú beszélne, mit változtatnátok meg a versben?

Hogyan változna az utolsó versszak? („Fiú vagyok, s ezért…” / „Gyerek vagyok, s ezért…”)

 

Barátkozzunk tovább a záporral, a napfénnyel, a harmattal és a szellővel. A gyerekek alkossanak négy csoportot, és a csoportok játsszák el mozgással azt, amit a szereplőjük csinál a vers szerint:

  • zápor-csoport: égig érő zápor áztatja a földet
  • napfény-csoport: a Nap szétteregeti a sugarait
  • harmat-csoport: lábujjhegyen (könnyedén) lépeget a füveken a harmat
  • szellő-csoport: virágillatot hord a szellő

Végül alkossunk egy nagy kört kézfogással, és mondjuk együtt az utolsó versszakot, mindenki a szerint, hogy lány vagy fiú. A „napfény” szónál emeljük a karokat magasba, a „szellő” szónál kezdjük el lengetni jobbra-balra:

Kislány/fiú vagyok, s ezért
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellő is
igaz, jó barátom.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

11-2. Hova szállsz, felhő?

, Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, képalkotás, vizualitás, gondolkodtató, logikai feladat, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, hittanóra, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, kép, galéria, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 104,1–4; Lukács 24,50 – 53; ApCsel 1,4–14
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, logikai-matematikai, egzisztenciális
  • Tevékenység: Vershallgatás-versmondás, felhők megfigyelése, karakterjáték; csoportmunka: kollázskészítés, memóriakártya készítése, memóriajáték; mesehallgatás: bibliai történet meseformában, beszélgetés, képalkotás a mese nyomán

 

Felhők az égen (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli)

„Felhő, hova szállsz felettem?” – teszi fel a kérdést Kovács András Ferenc Felhő című versében. A négysoros verset megtaláljuk a Levélszárnyak c. irodalmi szöveggyűjtemény 66. oldalán, illetve ritmusjelzéssel együtt a Felhők az égen című 1-2. osztályos tanegységben (a címre kattintva). A tanegység feladatait nyugodtan átalakíthatjuk óvodai foglalkozás keretei közé.

Olvassuk fel a verset a gyerekeknek, felelgetve meg is tanulhatjuk. Majd menjünk ki az udvarra vagy egy közeli parkba felhőlesre. Leheveredhetünk a fűbe vagy plédekre, pokrócokra, amit magunkkal viszünk. Figyeljük meg a felhők színét, formáját, vonulását, ahogy lassan átalakulnak, alakot váltanak.

Milyen alakokat látnak, fedeznek fel a gyerekek a felhőkben? Nevezzék meg őket, adhatnak nevet is nekik. Így a felhővonulás egy kis mesejátékká válhat a szemünk előtt.

 

Felhőműhely (Vizuális-térbeli, kapcsolati, logikai-matematikai)

A gyerekek kis csoportokban alakítsanak egy-egy felhőműhelyt. A műhely tagjai közösen, együttműködve alkossanak az alábbi képalakító feladatok közül választva:

 

Felhőkollázs

Színes, gyűrt és egyéb (pl. áttetsző selyem) papírokból vágjanak ki a gyerekek különböző felhőformákat, és állítsanak össze belőlük egy felhőképet. A formák részben takarhatják egymást. A formákat nagyobb méretű alaplapra ragaszthatják.

Képek forrása:

 

Felhőmemória

Előzetesen készítsünk az átlagos memóriakártyánál kicsit nagyobb felhősablont. A sablon segítségével rajzoljunk és vágjunk ki felhőformákat műszaki rajzlapból. A gyerekek a kivágott formákat kapják meg párosával, ezekre ragasszanak különböző színű és mintázatú papírokat. Egy-egy felhőpár készüljön minden színből-mintából, legyen könnyen felismerhető, hogy összetartoznak. Ha valahol kilóg a rátét papír, vágják körül a formát.

Ha a csoport elkészült a felhőpárjaival, próbálják ki a játékot a hagyományos memóriakártya-szabályok szerint. A játék elején a felhőformák fehér háta látszik (bárányfelhők), amiket megfordítva színes esőfelhőkké, illetve viharfelhőkké alakítunk. És közben keressük a párokat.

 

Felhőmese a hazatérésről – a mennybemenetel ünnepe (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, egzisztenciális)

Ha felhős az ég, nézzünk ki az ablakon, vagy menjünk ki az udvarra.

Mit látunk az égen? Látjuk-e a Napot?

Hol van most a Nap? Honnan tudjuk, hogy ott van az égen? (nappali világos van)

És hol van most Isten? A felhők mögött? A Nap mögött? Vagy még azon is túl?

Isten ott van mindenütt, de egy láthatatlanná tévő köpenyt vett magára: a világosságot.

Palotáját az egek mögé építette, és égablakon át nézi a világot, szelekkel és felhőkkel küld üzenetet a földre: hogy gondoskodik rólunk, és nagyon szeret. Szeretetből küldte ezt a mesét is:

 

Miklya Zsolt: A felhőküldött

Isten egyszer kiválasztott egy felhőt. Fiatal volt még, de tiszta, fehér és göndör, akár egy bárány. Különben is kedvencei voltak az ugrándozó barik meg a szelekkel fogócskázó, bárány alakú felhők.

– Te leszel a küldöttem – mondta a felhőnek. – Indulj a földre, ott vár a fiam, akit az emberek megöltek, de én feltámasztottam, és szeretne már hazajönni. Csak azért vár még, hogy találkozzon a barátaival, mert nagyon szereti őket is. De eljött a búcsúzás ideje. Te leszel az, aki segít neki hazatérni.

A göndör felhőbárány kicsit megszeppent, de aztán boldogan ugrott, és szélbarátjával útnak indult. Útba ejtették a nagy tavat, a Galileai-tengert, ahol Jézus barátai olyan sokat halásztak. A tó fölött a felhőbárány legelészett kicsit, és erőre kapott. Egy kanyargó, gyors folyó fölött folytatták az útjukat, míg egy nagy pálmaligethez nem értek. A pálmák mögött egy kisváros házai tűntek fel. Még egy utolsó párafalat a folyó fölött, és nekivágtak a száraz hegyi útnak. Nemsokára feltűntek egy nagy város gyönyörű fehér falai és temploma.

– Isten városa ez, és az ott Isten háza – súgta a felhő szélbarátja. – Mi a szomszédos hegyre megyünk, ahonnan jól látszik majd az egész város. De hiába szép, itt ölték meg Isten Fiát, a Krisztust. Itt támasztotta fel őt Atyja a halálból, most is itt van a barátaival, búcsúzni készül.

A felhőbárány megállt egy olajfaliget fölött, hogy pihenjen kicsit és körülnézzen. A városfalak szikráztak a napsütésben, csak néha suhant végig rajtuk egy-egy felhőárnyék. „Istenem, milyen szép! – gondolta. – Köszönöm, hogy engem választottál erre az útra!” Nem messze tőlük egy kis csapatra lett figyelmes. Lassan közeledtek a város felől, és körülvettek egy fehér ruhás férfit, aki beszélt hozzájuk. Ruhája sugárzott és vonzott, a felhőbárány lassan elindult felé.

– Ő az, Jézus, Isten Fia – súgta a szélbarátja.

A felhőbárány pedig csak ment és ment, egyre lejjebb ereszkedve, és egyszer csak ott találta magát a férfi előtt. – Áldott az Atyám, aki ezt a felhőt küldte – mondta Jézus a körülötte állóknak –, ő küld majd nektek erőt országából, a mennyből. Te pedig, bárányom – fordult a felhőhöz –, takarj be engem! – és a felhőbe lépve emelkedni kezdett.

– Jól van, jó és hű szolgám, hát elhoztad a fiamat! Nem marad el a jutalmad – mondta palotája udvarán Isten. – Készülj, mert visszatérsz a földre. Eső leszel, áldott esővé válsz az olajfák felett.

 

Mesehallgatás után beszélgessünk, a gyerekek mondják el érzéseiket, tegyék fel kérdéseiket. Legjobb, ha spontán beszélgetés alakul ki, aminek során kiegészíthetjük a történetet, választ adhatunk a felmerülő kérdésekre.

Beszélgetésértékű, ha a gyerekek rajzban, képalkotásban is kifejezhetik a gondolataikat, érzéseiket. Készítsenek rajzot, festményt vagy kollázsképet a felhőmese nyomán. Alkalmazhatják a már ismert képalkotó technikákat, akár vegyesen is. A kollázskészítéshez színes és mintás papírokon kívül szalagok, fonalak, flitterek is felhasználhatók.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.

11-1. Felhőkuckó

, Életkorok:  óvodás, alsós, 
Képesség területek:  nyelvi feladat, játék, természetismeret, ön- és társismeret, kapcsolat, ének, zene, ritmus, képalkotás, vizualitás, 
Szervezési formák:  óvodai foglalkozás, csendesnap, tábor, 
Tudomány területek:  természettudomány, művészetek, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  online szöveg, hanganyag, kézműves oldal, 
  • Bibliai történet: Zsoltárok 65,10–11; 104,13–14; 135, 6–7; Ézsaiás 55,10
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
  • Tevékenység: Találós kérdés megfejtése, beszélgetés a páraképződésről, kísérletek megfigyelése; meseolvasás/hallgatás, beszélgetés; vers- és dalhallgatás, hangutánzó játék, versmondás ritmizálva; téri felhő- és esőmodell készítése

 

Páralakoma (Természeti, verbális-nyelvi)

Olvassuk fel vagy mondjuk el a gyerekeknek az alábbi találós kérdést (Miklya Zsolt bibliai találósai közül):

 

Magasan száll, mégis bárány,
pedig nincs gyapjú a hátán.
Párafüvet lakomázik,
ha meghízik,
könnyeitől minden ázik.

 

Ki találta ki, mi az? Miről lehet kitalálni, hogy felhőről van szó?

Miért nevezhetjük báránynak a felhőt? Milyen felhők vannak még? (pl. pehelyfelhő, fátyolfelhő, gomolyfelhő, lepelfelhő, esőfelhő, zivatarfelhő)

Mit legel a felhőbárány? Tudjátok-e, mi az a pára?

Mikor hullik a felhőbárány könnye?

 

A víz a melegtől párolog, pára lesz belőle. Elvegyül a levegőben, amiben mindig van pára. Néha látszik is, de legtöbbször láthatatlan. Csak akkor látjuk, ha lehűl, és pici cseppecskékbe gyűlik. Például télen, amikor a meleg levegőt kileheljük. De ilyen páracseppecskékből áll a köd is reggel, amikor lehűl a levegő. És páracseppecskéből keletkeznek a felhők is fent a magasban, ahol hűvösebb van.

 

Végezzünk el pár egyszerű kísérletet a pára megfigyelésére:

  • Előzetesen tegyünk hűtőszekrénybe üres üvegpoharakat, amit most vegyünk elő. Leheljünk bele a pohárba többször, és figyeljük meg, milyen párás lesz az üvegpohár. Mintákat is rajzolhatunk bele az ujjunkkal, mint télen a párás ablakra. A gyerekek is kipróbálhatják a párapohár játékot.
  • Csináljunk miniesőt: Forraljunk vizet vízforralóval, majd vegyük le a forraló tetejét. Helyezzünk a nyílásra átlátszó üvegtányért, és figyeljük, ahogy bepárásodik, majd annyi víz gyűlik ösze rajta, hogy el is csöppen. Emeljük fel a tányért, és rázzuk/csurgassuk le róla a vizet.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.