26. Tanúságtevő tölgyek

, , Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, kirándulás, sport, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, tábor, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bibliaismeret: tölgyfák szerepe a bibliai történetekben; növényismeret: Palesztinában élő tölgyfajok; interaktív multimédiás feladat: sorba rendezés időrend szerint, képek megfigyelése, összehasonlítása

 

A tölgyfák különös eseményeknek voltak tanúi a zsidó nép történelmében:

Amikor Abrám (Ábrahám) az övéivel megérkezett Kánaánba, „átvonult Abrám az országon egészen a sikemi szenthelyig, Móre tölgyfájáig.” (1Mózes 12,6) Ott oltárt épített az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét.

Amikor Abrám visszatért Egyiptomból, és az Úr újra neki ígérte Kánaán földjét, „letelepedett Mamré tölgyesében, amely Hebrónban van, majd oltárt épített ott az Úrnak.” (1Mózes 13,18)

Később ugyanitt találkozott Ábrahám Isten angyalaival, akik azzal a hírrel érkeztek, hogy fia fog születni: „Azután megjelent neki az Úr Mamré tölgyesében… látta, hogy három férfi áll előtte. …Mindjárt hozatok egy kis vizet, mossátok meg a lábatokat, és dőljetek le a fa alá!” (1Mózes 18,1–4)

Amikor Jákób visszatért családjával Kánaán földjére, Isten parancsára összegyűjtötték bálványtárgyaikat, „Jákób pedig elásta azokat a sikemi cserfa alá.” (1Mózes 35,4)

Bételhez érkeztek, ahol meghalt Debóra, Rebeka dajkája. „Bétel mellett temették el egy tölgyfa alá, amelyet Siratás Tölgyének neveztek el.” (1Mózes 35,8)

A Kánaánba visszatérő izraelita törzsek elfoglalták az országot, és felosztották területét. Józsué, a nép vezetője akkor országgyűlést hívott össze Sikembe, szövetséget kötöttek az Úr előtt, és Józsué emlékkövet állított: „Majd fogott egy nagy követ, és odaállította az alá a cserfa alá, amely az Úr szentélyénél volt. …Ez a kő lesz majd a tanú ellenünk…” (Józsué 24,26–27)

A Kánaánban letelepedett izraelitákat időről időre megtámadták ellenségeik. Ilyenkor Isten elhívott és bírává (vezetővé) tett egy-egy embert, aki megszabadította a népet. Gedeont az Úr angyala hívta el, aki „leült Ofrában a cserfa alatt”, és itt fogadta Gedeon ételajándékát is: „A húst egy kosárba tette, a hús levét meg egy fazékba, azután kivitte hozzá a cserfa alá, és odatette eléje.” (Bírák 6,11.19)

Dávid jól megismerte az erdőket, amiket nagyrészt tölgyesek alkottak. Az erdőségek gyakran nyújtottak neki egérutat és menedéket bujdosása közben. Itt és ilyen helyzetben látogatta meg őt barátja, Jónátán is, hogy bátorítsa őt: „Ekkor elindult Jónátán, Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőségbe, és erősítette az Istenbe vetett bizalmát.” (1Sámuel 23,1) A fák alatt újították meg szövetségüket.

Dávid később, már királyként, tragikus erejét tapasztalta meg az erdőségnek. Fia, Absolon fellázadt ellene, és az öreg királynak, Dávidnak menekülnie kellett. Az összecsapásra az efraimi erdőben került sor, „és a hadinépből sokkal többet pusztított el az erdő azon a napon, mint ahányan a csatatéren pusztultak el.” Absolon vesztét is egy tölgyfa okozta: „Absolon egy öszvéren nyargalt; az öszvér beszaladt egy nagy tölgyfa sűrű ágai alá, Absolon pedig hajánál fogva fennakadt a tölgyfán. Ott lógott ég és föld között, mert az öszvér kiszaladt alóla.” (2Sámuel 18,8–9)

Izrael népe gyakran elfordult Istenétől, és idegen isteneknek áldozott. A bálványkultusz gyakran szent fákhoz, köztük tölgyfákhoz, kötődött: „Hegytetőkön áldoznak, dombokon tömjéneznek, cserfa, nyárfa és tölgyfa alatt, mert kellemes az árnyékuk.” (Hóseás 4,13)

A prófétai igehirdetésben mégsem az ítéletes kép a hangsúlyosabb. Még az ítélet alá eső nép is bízhat Isten ígéretében, mert gyökere megmarad, mint a kivágott fának: „Ha megmarad belőle egy tized, azt is újból pusztulás éri, ahogy a csernek vagy a tölgynek a kivágás után lelegelik az új hajtásait. De egy ilyen hajtás végül szent maggá válik!” (Ézsaiás 6,13)

Egy próféciában pedig a „fa” törzsökéről sarjadó hajtás már messiási ígéretet hordoz: „Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről.” (Ézsaiás 11,1)

 

Hebrontól nem messze található egy többezer éves tölgy, amit Mamre-tölgynek vagy Ábrahám tölgyének neveznek. A zsidó hagyomány szerint Ábrahám itt találkozott Isten angyalaival, akiket vendégül látott a tölgyfa alatt. A fa törzse már elhalt, de új hajtások jelentek meg rajta. Jelenleg egy orosz ortodox kolostor kertjében található.

Kép forrása

 

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

25. Áradó folyóvizek

, , Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, ön- és társismeret, kapcsolat, 
Szervezési formák:  hittanóra, csendesnap, tábor, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Bibliai földrajz és kortörténet: áradás, árvizek; ókori kép- és szövegforrások megfigyelése; interaktív multimédiás feladat: címadás képeknek; kreatív írás: személyes vagy objektív hangú árvízi beszámoló; aktuális cikkek keresése, tanulmányozása a klímaváltozásról, árvizekről

 

Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez,
úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!

Így sóhajt fel a zsoltáros, távol Isten templomától, Isten közelségére vágyva. Majd nem sokkal később a folyóvíz másik arcát is megmutatja:

Örvény örvénynek kiált zuhatagjaid hangjában,
minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.

Zsoltárok 42,2.8

 

Palesztina mészkőhegyekből álló, vizekben szegény vidék. Csak az esős időszakban telik meg vízzel sok keskeny völgy és szakadék, ilyenkor nagy erővel rohan le a víz mélyebb területek felé, és az áradat mindent magával sodor, ami útjába akad. Az esős időszak végén azonban beköszönt a forró, aszályos nyár, és a völgyek kiszáradnak. A bővizű patakok helyén csak kőtörmelék és elperzselődött fű marad.

Palesztinának egyetlen nagyobb folyója van, a Jordán, ami északon a Hermón-hegy lejtőjén ered, majd a Húle-tavon keresztül a Genezáreti-tóba ömlik. Innen kanyargós folyással halad dél felé a Holt-tengerig. A Jordán szűk völgye sűrű bozóttal, erdőséggel van tele, ami sok állat számára nyújt és nyújtott természetes élőhelyet, búvóhelyet (egykor még oroszlánoknak is). A Jordánnak csak a bal partján van jelentősebb mellékfolyója, a Jármuk és a Jabbók. A Földközi-tengerbe ömlik a Kísón patak, amiben szintén csak az esős időszakban van teljes hosszában víz. Ám ha a völgye a hirtelen eső miatt megtelik vízzel, áradása végzetes lehet. Ennek volt köszönhető, hogy Sisera vas harci kocsikból álló serege megsemmisült (vö. Bírák 4,12–16; 5,4–5.20–22).

Nem csoda hát, ha a zsoltáros a víz képével ábrázolja ki az Istenkapcsolat életadó erejét, de az Istentől távol, válságok között élő ember életet veszélyeztető sodortatását is. Az árvíz, áradás halálos veszedelmet jelentő képe gyakran megjelenik a Bibliában. Isten az emberek gonoszsága miatt vízözönnel pusztította el a földet, a víz egyre áradt, és elborított mindent (1Mózes 7,18–19). Jób szerint úgy lesz semmivé az ember reménysége, ahogy a föld porát elsodorja az ár (Jób 14,19). A bajok, veszedelmek pusztító áradatként veszik körül az embert (2Sámuel 22,5), és ilyenkor tűnik ki, hogy ki milyen alapra építette a házát (Máté 7,24–27), milyen az Istenkapcsolata.

Isten a mi oltalmunk és erősségünk,
mindig biztos segítség a nyomorúságban.
Azért nem félünk, ha megindul is a föld,
és hegyek omlanak a tenger mélyébe;
ha háborognak és tajtékoznak is vizei,
és tombolásától megrendülnek a hegyek.
Egy folyó ágai örvendeztetik Isten városát,
a Felségesnek szent hajlékait.

Zsoltárok 46,2–5

 

Egyiptomban a Nílus évenkénti kellő mértékű áradása biztosította a jó termőföldet és bő termést, amit az istenek ajándékának tekintettek. Ámósz próféta Isten munkájának tartotta azt:

Ha az Úr, a Seregek Ura
megérinti a földet, megrendül az,
és gyászol minden lakója.
Úgy megemelkedik, akár a Nílus,
majd leapad, mint Egyiptom folyója.

Ámósz 9,5

 

A Palestrinai Nemzeti Régészeti Múzeumban (Olaszország) egy különleges mozaik látható, amely az áradó Nílust ábrázolja. A mozaik a Kr. e. első századból származik, és a Nílus által elárasztott egyiptomi tájat ábrázol, amelyet valóságos és képzeletbeli állatok népesítenek be. Az állatokon és növényeken kívül láthatunk rajta többek között vadászjeleneteket, lakomázókat, halászokat és sokféle vízi járművet is. A mozaikot és néhány részletét megtekinthetjük egy tankockán, amin a gyerekek feladata az, hogy címet adjanak a teljes képnek és részleteinek.

A tankocka elérhető itt: Az áradó Nílus

Forrás

 

Az ókori árvizekről Plinius, Pál apostol római kortársa részletesen beszámol egyik levelében (Levelek, 8,17., ford.: Szepessy Tibor):

Kedves Macrinusom! Felétek is annyira zord, viharos az idő? Mifelénk folyton zuhog az eső és egymást érik az árvizek.
A Tiberis kilépett medréből, és öles hullámokban zúdul át az alacsonyabb töltések felett: bár vizéből sokat levezet a csatorna, amit oly előrelátóan építtetett a princeps, elönti a völgyeket, ott hömpölyög a mezőkön, s ahol síkföld volt, most a víz síkja látszik. Sőt: ez a folyam, mely máskor jó egynéhány folyócska vizét magába fogadja, és saját vizével elegyítve viszi lefelé, most valósággal útjukba áll, visszakozzt parancsol nekik, s azokat a földeket, ahová az ő habjai nem érnek el, idegen habokkal borítja be!
Az Anio, noha a világ legkedvesebb folyója, s ezért a part menti villákban mondhatni tárt kapukra és szíves fogadtatásra talál, javarészt letarolta és elsodorta a tükrének árnyat adó lugasokat; dombokat mos alá, úgyhogy a mélybe zuhanó földtömegek több helyt útját szegik, s míg eltűnt medrét keresi, házakat dönt össze, aztán átcsap, átözönlik a romok felett is. Szemtanúk szerint, akiket kiemelkedőbb pontokon ért utol az ítéletidő, egy helyt luxustárgyak és pompás bútorok, másutt meg paraszti holmik, emitt ekék, ökrök és hajtóik, amott meg szétszórt és gazdátlanul maradt nyájak, köztük fatörzsek, épületgerendák és tetők sodródtak szanaszét egymás hegyén-hátán az árban.
És még azok a területek sem menekedtek meg a vésztől, melyeket a folyó nem árasztott el. Ezeket árvíz helyett a szüntelen esőzés és a fellegekből lezúduló forgószél sújtotta: romba dőltek a gazdag birtokokat szegélyező építmények, megrongálódtak, sőt összeomlottak a síremlékek. Sokan meg is sebesültek, vízbe fúltak vagy halálra zúzódtak az elemi csapások közepett – egyszóval a károkat gyász is tetézte.
A katasztrófa méreteiből ítélve attól tartok, felétek is valami hasonló történhetett. Ha nem, kérlek, oszlasd el minél hamarabb aggodalmamat, de ha igen, azt is add hírül. Édeskevés a különbség, saját bőrödön érzed-e, vagy csupán várod a rosszat; annyi talán, hogy a szenvedésnek van határa, a félelemnek nincs. Elvégre a szenvedés csak olyasmire terjed ki, amiről tudod, hogy már a múlté, a félelem meg arra, ami még a jövőé. Minden jót!

 

Petőfi Sándor hasonlóképpen írja le a „szelíd” a Tisza váratlan kitörését közel 1800 év múlva, de még a folyó szabályozása előtt (A Tisza):

Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!

 

Képzeljék el a gyerekek, milyen lehetett egy árvíz az ókorban, a Biblia korában, és írjanak levelet vagy tudósítást egy árvízről:

    • Özönvíz Noé idejében: 1Mózes 7,17–24
    • Áradat a Kíson patakvölgyében: Bírák 4,12–16; 5,4–5.20–22
    • Az okos és bolond házépítő (Máté 7,24–27)
    • A Nílus áradása: a Palestrinai mozaik alapján
    • A Tiberis áradása: Plinius levele alapján

 

Manapság is gyakran érkeznek hírek árvizekről, ami a klímaváltozás miatt gyakran váratlanul és felkészületlenül éri az embereket. Keressünk híreket a rendkívüli esőzések miatt bekövetkező árvizekről. Keressünk megoldási lehetőségeket, javaslatokat a megelőzésre, védekezésre is. Lásd többek között:

Írjanak a gyerekek tudósítást, hírösszefoglalót vagy „személyes” beszámolót egy mai, „kortárs” árvízről.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

18. Fűszerek, fűszerszámok

, , Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, logikai-matematikai
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret: fűszer- és gyógynövények; interaktív multimédiás feladatok: kép-igepárosítás, memóriajáték

 

Amikor Jákób az éhínség idején ismét útnak indítja fiait Egyiptomba, hogy az ország kormányzója – József – elé járuljanak, lehetősége szerinti gazdag ajándékot küld:

Rakjatok az ország legjobb termékeiből a zsákjaitokba, és vigyetek ajándékot annak az embernek: egy kis balzsamot, egy kis mézet, gyógyfüvet, mirhát, diót és mandulát.

1Mózes 43,11

Az újfordítású Biblia listáján szereplő gyógyfű a Károli-fordítás szerint fűszerszám. A Kánaánban termő fűszer- és gyógynövények a tudósítás szerint értékesek, ajándéknak valók voltak. Minden bizonnyal gyűjtőfogalomról van szó, többféle fűszer- és gyógynövényre gondolhatunk.

Ezékiel könyvében a 27. fejezet Tírusz, a föníciai kereskedőváros gazdagságáról szól, és feltárul előttünk a korabeli piac, ahol a fahéj és illatos nád vagy a balzsam is értékes árunak számított. Károlinál a balzsam helyén szintén fűszerszámot olvasunk:

Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fűszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak ők árúidért.

Ezékiel 27,22

Hasonló piackép tárul fel a Jelenések könyvében is, ahol az árulistán fahéj, balzsam, füstölőszerek, kenőcsök, tömjén is szerepel (Jelenések 18,13).

Kép forrása

 

Nézzük meg ezek után, miféle fűszerek, fűszerszámok teremtek Kánaán, Palesztina földjén, illetve fordultak meg a piacán.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

15. Gabonamunka

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret, kortörténet: gabonamunkák a szántás-vetéstől a kenyérig; interaktív multimédiás feladatok: szövegkiegészítés, sorba rendezés, párosítás

 

A part alatt, a part alatt
három varjú kaszál, három varjú kaszál.

Róka gyűjti, róka gyűjti,
Szúnyog kévét köti, szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik, bolha ugrik,
Hányja a szekérre, hányja a szekérre.

Mén a szekér, mén a szekér,
Majd a malomba ér, majd a malomba ér.

A malomba, a malomba
Három tarka macska, három tarka macska.

Egyik szitál, másik rostál,
Harmadik követ vág, harmadik követ vág.

Szürke szamár vizet hoz már,
Tekenőbe tölti, tekenőbe tölti.

Tehén dagaszt, tehén dagaszt,
Kemencébe rakja, kemencébe rakja.

Medve várja, medve várja,
Kisült-e a cipó, kisült-e a cipó.

Tyúk a cipót csipegeti,
Hangya morzsát szedi, hangya morzsát szedi.

Forrás

 

„A part alatt három varjú kaszál” – indítja az aratást a kenyéren át a morzsákig eljutó gyermekdalunk. Szereplői olyan állatkakarterek, amelyek mesei-mítoszi világot teremtve jelenítik meg az életet adó és jelentő munkafolyamatot.

De miből is áll ez a folyamat? Nézzük végig egy többezer éves forrás, a Biblia tükrében, elsősorban Palesztina (a Szentföld) területére figyelve.

 

Gabonamunka a Szentföldön

  • Szántás: A korai (őszi) esők beköszöntével kezdődött. Igavonó állat húzta a faekét, amire szántóvas volt erősítve. Elizeus tizenkét iga ökörrel szántott (1Kir 19,19), de ha nem volt ökör, szamarat is fogtak az eke elé (Ézs 30,24).
  • Vetés: A korai esőkkel, november elején kezdődött a vetés, előbb a búzát és az árpa egy részét, majd január-februárban a tavaszi árpát, kölest és a többi terményt vetették. A magot kézzel szórták a földre, majd utólag beszántották, erre utal a magvető példázata (Mt 13,3–8). Másik módszer, hogy a már felszántott, elegyengetett földre vagy az eke húzta barázdába szórták a magot (Ézs 28,24-25). Mózes törvénye szerint ugyanabba a földbe kétféle magot nem volt szabad vetni (3Móz 19,19).
  • Érés ideje: Vetés után az ember várta az érlelő időt, az esőt és a meleget, ami termővé tette a földet (Mk 4,26-28). Próbált védekezni a kártevők és gyomok ellen, kerítést emelt, Egyiptomban öntözőrendszert hozott létre. A növekedést mégis Isten adja, ez volt az általános tapasztalat (1Kor 3,7).
  • Aratás: „Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert elérkezett az aratás ideje.” (Mk 4,29) Az aratás általában áprilisban az árpával kezdődött, majd néhány hét múlva a búzával folytatódott, és pünkösd táján a munka zöme már be is fejeződött. A gabonát marokra fogták, sarlóval vágták le, majd kévékbe kötötték. Szekéren vagy teherhordó állat hátán vitték a szérűre.
  • Cséplés: A szérű széljárta helyen lévő természetes sziklatérség vagy jól ledöngölt lapos terület volt. A régebbi időkben bottal, pálcával verték ki a szemeket. Ennél haladósabb munka volt a nyomtatás, amikor a körbe rakott kévékből nyomtató állatokkal, illetve az állatok húzta cséplőszánnal (nyomtató szekérrel) verették ki a szemeket (Ézs 28,27-28).
  • Szórás, rostálás: Kedvező széljárás esetén a pelyvával, törekkel teli magot szórólapáttal „szórták”, vagyis feldobálták, miközben a szél kihordta a magok közül a könnyebb pelyvát, töreket. Addig végezték a szórást, amíg kellően tiszta magot nem kaptak. Ezt a szórás után, őrlés előtt még megrostálták.
  • Tárolás: A megtisztított terményt nagy korsókban, hombárokban vagy vermekben, csűrökben helyezték el (Lk 12,17-18). A kőlappal lezárt veremben évtizedeken át el lehetett tartani a terményt.
  • Őrlés, dagasztás: A gabonát kézi malommal őrölték lisztté, ami általában női munka volt. A nagyobb malomkövet többen is forgatták, és állattal hajtott malmok is voltak. Egy háziasszony kb. három órai munkával tudta a család napi kenyeréhez a lisztet megőrölni. A dagasztás is kemény fizikai munka volt.
  • Kenyérsütés: Kezdetben a nehezen keleszthető gabonafélékből kelesztés nélküli lepénykenyeret sütöttek forró kövön. A lepénykenyeret ma is így sütik kövön vagy a kürtő alakú kemence oldalán. A kelesztést Kr. e. 2600 körül fedezték fel a búzatermelő Egyiptomban. A kenyérbúza magasabb gluténtartalmú, és könnyebben megkel, könnyű, rugalmas szerkezetű tésztát ad. A kenyeret házaknál, kisebb kemencékben sütötték meg, de aa városokban pékek is dolgoztak (Jer 37,21).

Források:

  • Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 81–84.)
  • Keresztyén bibliai lexikon: Mezőgazdaság

 

Tankockafeladatok

Aratástól a kenyérig – szövegkiegészítés

A part alatt, a part alatt… Ugye tudnád folytatni a dalt? A dal szövegét most ismétlések nélkül és hiányosan olvashatod. Keresd meg és illeszd helyükre a hiányzó szavakat! Így végigkövetheted a kenyér útját az aratástól a morzsaszedésig.

A tankocka elérhető itt: Aratástól a kenyérig

Kép forrása: A part alatt – diafilmkockákon

 

Gabonamunka Egyiptomban – a munkafázisok sorba állítása

Hogyan került az asztalra a kenyér az ókori Egyiptomban? A korabeli ábrázolások megőrizték a munka lépéseit. Rendezd sorba, ahogyan egymás után következnek!

A tankocka elérhető itt: Gabonamunka Egyiptomban

Képforrások:

Óegyiptomi szántás-vetés

Gazdálkodás a Nílus völgyében – aratás jelenetei

Női munkák az ókori Egyiptomban – konyha

Kenyeret nyújtó hercegnő

 

 

Gabonamunka képei és igéi – képek és igék párosítása

Az egyiptomi ábrázolások és a bibliai igék is a gabonamunka fázisaira utalnak. Párosítsd az egymáshoz illő képeket és igéket! A párokat sorba is rendezheted a munkafolyamat lépései szerint.

A tankocka elérhető itt: Gabonamunka képei és igéi

A párosított képek és (teljes) igék:

  • Szántás-vetés – Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. (Lukács 9,62)
  • Aratás – Amikor pedig a termés engedi, azonnal nekiereszti a sarlót, mert elérkezett az aratás ideje. (Márk 4,29)
  • Hordás – Elhiszed-e róla, hogy behordja gabonádat, és szérűdre betakarítja? (Jób 39,15)
  • Nyomtatás – Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját! (1Korinthus 9,9)
  • Szórás – Kezében szórólapát lesz, és megtisztítja szérűjét: csűrbe hordja gabonáját, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. (Máté 3,12)
  • Őrlés – Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik pedig otthagyatik. (Lukács 17,35)
  • Kenyér – Mert az Isten kenyere a mennyből száll le, és életet ad a világnak. (János 6,33)

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

14. Gabonakérdés

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, gondolkodtató, logikai feladat, 
Szervezési formák:  hittanóra, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, kortörténet, háttéranyag, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi
  • Tevékenység: Biblia- és növényismeret; interaktív multimédiás feladatok: párosítás, csoportosítás, képmemória

 

Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot! – így áldja meg Izsák az elsőszülöttjének hitt Jákóbot. (1Mózes 27,28) Az áldást nem lehet visszavonni. Zsíros föld – bő termés – csak az elsőszülöttnek jár. Ez a megkülönböztető momentum is arra utal, mennyire kiszolgáltatott volt a korabeli ember az időjárásnak, a természet erőinek. Mert hiába a fáradságos munka, arcának verítéke, ha az Úr nem áldja meg harmattal, égi vizekkel a termőföldet.

Nem véletlen hát, hogy amikor Ézsaiás próféta Isten és ember gondolatainak – létmódjának – különbségéről szól, azt a megöntözött termőföld hasonlatával teszi:

Mert ahogyan az eső és a hó
lehull az égből,
és nem tér oda vissza,
hanem megöntözi a földet,
termővé és gyümölcsözővé teszi;
magot ad a magvetőnek
és kenyeret az éhezőnek,
ilyen lesz az én igém is,
amely számból kijön…

Ézsaiás 55,10–11

 

De milyen magról, milyen gabonáról van szó? Ezékiel „kenyérreceptjében”, amivel Isten Jeruzsálem ostromára készíti fel a prófétát, felsorol mindenféle növényi magot, ami csak felhasználható erre a célra:

Azután végy búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt, tedd azokat egy edénybe, és készíts magadnak belőlük kenyeret!

Ezékiel 4,9

 

A felsorolásba hüvelyesek – bab, lencse – is kerültek, a többi mind gabona. A bibliai időkben a Közel-Kelet gabonaféléje volt a búza több faja, valamint az árpa, köles, cirok.

 

Egy kis gabonaismeret

A gabona a szemterméséért ültetett pázsitfűféle, lágyszárú növény. Jellegzetes szalmaszára van, sok apró virága kalász vagy buga virágzatba csoportosul. A termesztett gabona ősének törékeny kalásza volt, és csépléskor a szemeken maradt a toklász, amit még hántolni kellett. A földművelés kezdetén – Kr. e. 8000-7000 körül – válogatni kezdték a nagyobb szemű és szilárdabb kalászú példányokat, így indult meg a nemesítés, és alakultak ki a különböző gabonafajták.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

13. Kenyér és bor

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, ünnepi műsorok, programok, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, 
Multimédia:  kép, galéria, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Párhuzamok felfedezése: áldó formulák, az áldás képei a magyar néphagyományban és a Bibliában; a Pünkösd eredete: aratásünnep, ószövetségi és újszövetségi párhuzamok; Krisztus áldozata, a kenyér és bor üzenete

 

Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Búza bokrosodjon,
zab szaporodjon!
Az én hajam olyan legyen,
mint a csikó farka,
még annál is hosszabb,
mint a Tisza hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a Duna hossza!
Még annál is hosszabb,
mint a tenger hossza!

Forrás

 

Így szól az esőkérő mondóka és számos változata a magyar néphagyományban, ami valójában áldáskérésnek felel meg. Hiszen már az újévi köszöntés így hangzik:

Újesztendő, vígság szerző,
most kezd újulni;
Újulása víg örömöt
kezdett hinteni.
Hirdeti már a Messiást
eljöttnek lenni.
Legyetek a nagy Istennek
igaz hívei.
Áldott Jézus, dicső Krisztus
kedvezz népednek
áldásoddal, bor, búzával,
látogasd őket.
Hajtsad hozzánk szent életre
a te képedet,
hogy érhessünk víg örömmel
több esztendőket!

Forrás

 

A bor, búza, békesség, bő termés alliteráló összecsengése több köszöntőváltozatban, áldásformulában visszatér, és a pünkösdi énekszóban teljesedik ki:

Bor, búza és gyümölcs
Földetökben legyen,
Az Úr Messiásnak
Kibimbózott ága,
Juda nemzetének
Királyné pálczája.
Király koronája;
Szálljon erre házra
Az Isten áldása,
Mint régente szállott
Szent apostolokra.

Forrás

 

Kép forrása

 

Nem magyar sajátosságról van szó, hiszen már Melkisédek, Sálem királya, a Felséges Isten papja is kenyeret és bort vitt az ellenséget legyőző Ábrahám elé, és megáldotta őt (1Mózes 14,18–19).

Ábrahám fia, Izsák pedig e szavakkal adta tovább az elsőszülöttnek járó áldást:

Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

 

A teremtő és megtartó Istent dicsérő 104. zsoltár az áldás képét az egész teremtettségre kiterjeszti, amiből az ember is részesül munkája által:

Megöntözöd onnan fentről a hegyeket,
alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.
Füvet sarjasztasz az állatoknak,
növényeket a földművelő embernek,
hogy kenyeret termeljen a földből,
és bort, amely felvidítja az ember szívét,
és ragyogóbbá teszi arcát az olajnál,
a kenyér pedig erősíti az ember szívét.

Zsoltárok 104,13–15

 

Pünkösd ünnepét a legrégebbi forrás „aratás ünnepének” nevezi, amikor a termés első zsengéjét betakarították, és két kenyeret hoztak felmutatási áldozatul az állat-, étel- és italáldozat mellett (2Mózes 23,16; 3Mózes 23,17–20). Az italáldozat jó borból készült (28,7).

A kenyér és bor mind az áldás, mind az áldozat fő elemei voltak tehát, akár a bárány vagy a gödölye. Áldás és áldozat már az ősi, az ószövetségi gondolkodásban is szorosan összekapcsolódik, egymást feltételezi, Isten és az ember párbeszédeként értelmezhető. Isten megáldja az embert, amiből ő válaszként áldozatot mutat be, a legjavát.

Az újszövetségben ez Krisztus személyében teljesedik ki: Az ő teste a kenyér, vére a bor, Isten ajándéka a benne megtestesülő szeretet, az Emberfia áldozata pedig, amivel odaadja magát az emberekért. A pünkösd így válik új aratásünneppé, az új ember zsengéjének ünnepévé:

Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

1Korinthus 11,23–26

 

Csók István: Úrvacsora – forrás

 

A magyar néphagyomány így emlékezik Krisztus testére és vérére a búza és a szőlő képében. Nálunk ez az ének – a virágok vetélkedése – a nyári napforduló ünnepéhez kapcsolódik, hiszen a mi éghajlatunkon az aratás később, a hagyomány szerint Péter-Pál napján (június 29-én) kezdődik, nem pünkösd idején:

A búzamezőbe,
Háromféle virág.
A legelső virág,
A szép búzavirág.

A második virág,
A szíp szőlővirág.
A harmadik virág,
A szíp szëkfűvirág.

Szóval fölfelelé
A szíp búzavirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm
Jézus szënt testénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szőlővirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm ëlvisznëk
Az oltári hejrë.
Ott neveznëk engëm,
Jézus szënt vérénëk.

Szóval fölfelelé
A szíp szëkfűvirág:
– Szëbb vagyok, jobb vagyok,
Annyival náladnál.

Mërt engëm lëszëdnëk,
Koszorúba kötnëk.
Legínyëk, lëjányok,
Kalapjukra tűznëk.

Forrás

 

 

 

[/elofizeto]

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

11. Mint a termő szőlőtő

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  kortörténet, háttéranyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, online cikk, módszertani segédanyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Növény- és bibliaismeret: szőlő, szőlőmunkák a Bibliában; szőlőtanulmányok: munkálatok, tárgyi emlékek, ábrázolások, információk; régészeti, ismeretterjesztő cikkek feldolgozása, beszámolók

 

„Feleséged olyan házad belsejében, mint a termő szőlőtő” – mondja az istenfélő ember feleségéről a zarándokének (Zsoltárok 128,3). Az áldás, áldottság képe mutatkozik itt meg, a növekvő olajfacsemeték képével összefonódva a családi élet kiteljesedésében. A szőlő, a must Izsák elsőszülött fiának szóló áldásában is fontos szerepet tölt be:

Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata,
amelyet megáldott az Úr.
Adjon neked az Isten égi harmatot,
zsíros földet, sok gabonát és mustot!

1Mózes 27,28

A későbbiekben is szorosan összekapcsolódik ez a növény a zsidó nép életével. Olyannyira, hogy a zsoltáros a szőlő képével szemlélteti Izráel sorsát:

Egy szőlőtőt hoztál el Egyiptomból.
Népeket űztél el, ezt meg elültetted.
Helyét elegyengetted,
gyökeret vert, és ellepte a földet.
Árnyéka hegyeket borított be,
vesszői vetekednek
a hatalmas cédrusokkal.
Indáit a tengerig növesztette,
hajtásait a Folyamig.
Miért romboltad le kerítéseit,
hogy szedhessen róla, aki csak arra jár?!
Lerágja az erdei vadkan,
és abból legel a mezei vad.
Seregek Istene, fordulj hozzánk!
Tekints le az égből, lásd meg
és gondozd ezt a szőlőt!

Zsoltárok 80,9 – 15

A szőlő termesztése közel 7000 évvel ezelőtt kezdődhetett a Kaukázus vidékén, és innen terjedt el az ókor fejlett államaiba. Az óegyiptomi, mezopotámiai ábrázolások, a homéroszi eposzok vagy a bibliai leírások is fejlett szőlőkultúrára utalnak. A szőlő a Biblia leggyakrabban említett növénye, már az őstörténetekben megjelenik, ahol Nóét mint az első szőlőművest látjuk (1Mózes 9,20).

A bibliai időkben „gyalog” művelték a szőlőt – a szőlőhajtások támaszték nélkül a földön feküdtek – vagy lugasra futtatták. Lugasos művelést ábrázol a Kr. e-i 14. századból származó egyiptomi ábrázolás, de erre utal a bibliai leírás is, amikor a szőlő alatti pihenés képével mutatja be a béke és jólét állapotát Salamon idejében (1Királyok 5,5).

Forrás: Fráter Erzsébet: A Biblia növényei (Scolar, Bp, 2017, 90–99. o.)

Kedvesem szőlője

A Biblia részletesen is bemutatja a szőlő telepítésének, gondozásának feladatait:

Szőlője volt kedvesemnek kövér hegyoldalon.
Fölásta és megtisztította a kövektől,
beültette nemes vesszővel.
Közepére tornyot emelt,
sajtót is vágatott benne.
Várta, hogy jó szőlőt teremjen,
de az vadszőlőt termett!
…Hagyom, hogy elvaduljon:
nem metszik, nem kapálják,
fölveri a tövis és a gaz.

Ézsaiás 5,1–2

Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett,
kerítéssel vette körül,
borsajtót készített,
és őrtornyot épített,
azután bérbe adta szőlőmunkásoknak…

Máté 21,33

Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.
Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem,
lemetszi, és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja,
hogy még több gyümölcsöt teremjen.

János 15,1–2

Odalett az öröm
és a vigadozás a gyümölcsöskertben,
nem ujjonganak a szőlőkben, nem kiáltoznak.
Nem tapos bort sajtókban a taposó,
a kurjantást megszüntetem.

Ézsaiás 16,10

Eljön majd az idő – így szól az Úr –,
amikor nyomon követi a szántó az aratót,
a szőlőtaposó a magvetőt;
must csorog majd a hegyekről,
folyik mindenütt a halmokról.
…Szőlőket ültetnek, és isszák azok borát,
kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.

Ámósz 9,13–14

 

A szőlőkultúra nyomában

A Szőlőmunkák című tankockán a szőlő telepítésének, gondozásának műveleteit találjuk a fenti igékből, illetve ezek alapján. Rakják a gyerekek sorrendbe, ahogy a munkálatok követik egymást.

A tankocka elérhető itt: Szőlőmunkák

A Szőlőkultúra az ókorban című tankockán néhány ókori ábrázolás és tárgyi emlék szemlélhető meg. A képek rájuk kattintva nagyíthatók. Az i-betűre kattintva a kép felirata olvasható. (A számozás sorrendje itt nem számít.)

A tankocka elérhető itt: Szőlőkultúra az ókorban

Nagyobb és érdeklődő gyerekek csoportmunkában olvassák el azokat a cikkeket, amelyekből a képek származnak. Beszéljék meg, és készüljenek fel egy szóbeli beszámolóra a cikk alapján. Majd tartsanak egymásnak kiselőadást az ókori szőlőkultúráról az olvasottak és a képek alapján.

8000 éves edényekben találták meg „a világ legrégibb borának” nyomait

De mióta iszunk szeszes italokat?

Vaskorból származó szőlőprés került elő egy libanoni ásatáson

A szőlőtermelés virágzása és hanyatlása a Negev-sivatagban

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

04. Kedves illatként

, , Életkorok:  felsős, ifis, felnőtt, 
Képesség területek:  természetismeret, barkácsolás, kézművesség, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, távoktatás, digitális tananyag, 
Tudomány területek:  természettudomány, módszertani segédanyag, 
Multimédia:  digitális oktató anyag, 
  • Intelligenciatípus: Természeti
  • Tevékenység: Bibliai szövegek megfigyelése, illatnyomok keresése; multimédiás feladat: ismerkedés a bibliai illatszernövényekkel; kenőcskészítés

 

„Mondanom sem kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik virágnak nincsen illata, az néma” – állítja Kányádi Sándor Néma tulipán c. meséje elején. Hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek, azt mi is tudjuk vagy sejtjük. De azt gondoltuk volna, hogy az illatokat már régóta használja az ember „beszélgetésre”?

A Biblia tanúskodik róla, hogy az áldozatok illata kedves az Úrnak. Amikor Nóé az özönvízből való szabadulás után bemutatta hálaáldozatát, „az Úr megérezte a kedves illatot”, és ezt mondta magában: „Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt” (1Mózes 8,21). A különböző áldozatok leírásánál rendre megatáljuk az ismétlődő gondolatot: „Kedves illatú tűzáldozat lesz ez az Úrnak.” (2Mózes 29,41) A szent sátorban és a templomban külön volt egy oltár illatos anyagok – fűszerekkel kevert tömjén – elégetésére, füstölögtetésére. Zakariás a füstölőáldozatot mutatta be épp a templomban, amikor megjelent neki Gábriel angyal (Lukács 1,8–11). A nép közben a templom udvarán imádkozott.

Hogy az imádság illattal való beszélgetés, azt fejezik ki Dávid zsoltáros szavai is:

Hozzád kiáltok, Uram,
siess segítségemre,
figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád!
Jusson eléd imádságom
mint illatáldozat,
imára emelt kezem
mint esti áldozat!

(Zsoltárok 141,1–2)

Amikor magdalai Mária Magdolna betániai otthonában nárdusolajjal keni meg Jézus lábát a vacsorán, „a ház pedig megtelt az olaj illatával” (János 12,3), önkéntelenül is az áldozat illatát idézi meg. És megelőlegezi Jézus testének a halál utáni megkenését. A holttest szagát ugyanis illatos olajjal ellensúlyozták, és a halott iránt érzett szeretetüket, hálájukat is kifejezték vele. A házat betöltő illat Mária imádsága volt, kedves illat az Úr előtt.

Jézus temetésekor is előkerülnek az illatszerek, Nikodémus „mirhából és aloéból készült olajat hozott” (János 19,39). Ám a sietség miatt valószínűleg nem volt teljes a halott megkenése, mert szombat múltán az asszonyok „illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét.” (Márk 16,1)

 

Bibliai illatszerek

Mik is ezek az anyagok? Honnan származik az illatuk? Nézzük meg a legismertebbeket!

A gyerekekkel egy párosító tankockán figyelhetjük meg ezeket a növényeket (a képek rájuk kattintva nagyíthatók). A tankocka feladata a következő: A Biblia korában kedvelt illatszerek közül a legismertebbek képét láthatod. Párosítsd a növényt az illatanyagot tartalmazó növényi résszel vagy származékkal!

A tankocka elérhető itt: Bibliai illatszerek

 

A tankockán szereplő növények rövid leírása Fráter Erzsébet: A Biblia növényei című könyve alapján (Scolar, Bp, 2017, 192–198, 207–209.):

Tömjén

A tömjént több mint négyezer éve használják füstölőszerként, vallási és világi célokra az ókori Keleten. Több tömjénfaj létezik, de leggyakrabban a Szent tömjénfa (Boswellia sacra) törzséből nyerik. A balzsamfafélék családjába tartozó fa hajtásait gyantajáratok hálózzák be. A fa kérgét megsértik, a kiszivárgó tejfehér nedvet begyűjtik, és megszárítják. Más növényi anyagokkal is keverik, így „fűszerezik” az illatát.

Képek forrása: növénygyanta

 

Mirha

A mirhafák vagy balzsamfák a balzsamfafélék családjába tartoznak, főleg Észak-Afrikába, Dél-Arábiában honosak. Több mirhatermelő faj közül az egyik legfontosabb a Valódi mirhafa (Commiphora myrrha). Gyantajárataiban termelődik a levegőn megkeményedő, aromás illatú izzadmány (mézga), amit összegyűjtenek. Használták gyógyszerként, olajjal keverve illatszerként és a halottak balzsamozására is.

Képek forrása

 

Aloé

A Bibliában szereplő aloé kifejezés alatt az írásmagyarázók többféle növényre is gondolnak. Egyik az Orvosi aloé (Aloe vera), valószínűleg ez lehetett Nikodémus temetésre hozott kenetében. Az orvosi aloé a liliomfélék családjába tartozó, örökzöld, évelő növény. Kard alakú, tüskés szélű, pozsgás levelei levélrózsát alkotnak. A tőből levágott leveleiből kicsorgó nedvet összegyűjtötték, szárították és bepárolták, s az így nyert aloégyantát használták gyógyító célokra.

Képek forrása

 

Nárdus

Az Indiai nárdus (Nardostachys jatamansi) a macskagyökérfélék családjába tartozó, alacsony, évelő növény, őshazája a Himalája. Ősidők óta kedvelt illat- és gyógynövény, erős illatú, gyógyhatású olaját a gyöktörzséből nyerik. Hosszú úton jutott el a Közel-Keletre, ezért igen drága, mégis kedvelt illatszer volt, amit halottak megkenésére is használtak.

Képek forrása: növény (lásd a nyitóképen) – szárított gyöktörzs

 

Illatos kenet készítése

Mennyivel érdekesebb, ha nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is kipróbáljuk az illatos kenet, kenőcs készítését. Az interneten található sokféle recept közül néhány egyszerűen elkészíthetőt ajánlunk (forrásoldal a névre kattintva elérhető):

Mediterrán balzsam

Segíti a bőr gyors regenerálódását, puha lesz tőle. Kiszáradt, cserepes ajkakra is kiváló. Kb. 8 hónapig tartható el.

Hozzávalók: 8 g méhviasz pasztilla, 12 g bio olívaolaj, 20 g sheavaj, 10 g mandulaolaj

A méhviaszt a shea vajjal óvatosan megolvasztjuk (nehogy felforrjon), és hűlés közben a többi összetevővel alaposan összekeverjük. Melegen tégelybe öntjük.

 

Levendulás ápoló

Hozzávalók: 10 g sheavaj, 5 g kókuszolaj, 2-3 csepp levendulás illóolaj

A sheavajat és a kókuszolajat óvatosan megolvasztjuk. Ha már folyós állagú, alaposan elkeverjük benne az illóolajat, majd tégelybe töltjük, és fagyasztóba tesszük. 10-15 perc után kivesszük, újra jól megkeverjük, és már használhatjuk is.

 

Aloa verás arckrém

Hozzávalók: 1 csésze aloe vera gél, 1/2 csésze kókuszdióolaj, 2 evőkanál jojobaolaj, 1 1/2 evőkanál méhviasz pasztilla, 5-8 csepp levendula illóolaj

Forró víz felett egy fémedényben összeolvasztjuk a kókuszdióolajat, jojobaolajat és a méhviaszt, majd habverővel habosra keverjük. Hagyjuk a keveréket kihűlni, majd hozzáadjuk az aloe vera gélt, és botmixer segítségével összekeverjük, míg könnyű és habos állagú nem lesz. Ezután 5-8 csepp illóolajjal illatosítjuk, tovább keverjük, végül jól záródó üvegedénybe tesszük. 3-4 hónapig használható.

 

Kézfertőtlenítő

Az illóolajok is nagyon jó baktérium, vírus és gombaölő hatással rendelkeznek, ezért nem kell annyi alkohol, mint a boltban vásárolható szereknél, és kevésbé szárítja ki a bőrünket.

Hozzávalók: 1 dl alkohol, 1 dl aloe vera gél, 2 dl desztillált víz, 10 csepp citrom illóolaj, 10 csepp teafa illóolaj, 5 csepp rozmaring illóolaj

Elkészítés: Az alkoholban elkeverjük az illóolajokat, összerázzuk, megvárjuk amíg feloldódnak. Majd az aloe géllel és a vízzel együtt pumpás flakonba öntjük. Használat előtt jól összerázzuk, majd a kezünkre fújjuk.

 

 

 

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Természeti intelligencia menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

48. Az én virág-vasárnapom

, , Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, ének, zene, ritmus, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Alapige: Virágvasárnap: Máté 21:1–11; Márk 11,1–11; Lukács 19,28–44; János 12,12–19
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Beszélgetés: a hitünkről való bizonyságtétel nehézségei; hamis és reális váradalmak; dicsőítő imádság vagy ének írása, dallamszerzés, előadás

 

Miért nehéz bizonyságot tenni? (Kapcsolati)

„Ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Lukács 19,40)

A világ számos országában életükkel fizetnek a keresztények, ha bizonyságot tesznek Jézusba vetett hitükről. Nekünk itt Európában könnyű kereszténynek lenni, Jézusról beszélni. Valóban könnyű? Bizony sokszor még a felnőtteknek sem egyszerű, nemhogy a gyerekeknek. Beszélgessünk velük erről. Mikor, miért nehéz megvallani, hogy keresztény vagy? Hogyan tudsz leginkább bizonyságot tenni társaidnak a Jézusba vetett hitedről? Mi segíthet ebben?

Kép forrása

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Távol és közel menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/

35. Házasfelek

, , Életkorok:  felsős, ifis, 
Képesség területek:  ön- és társismeret, kapcsolat, nyelvi feladat, játék, 
Szervezési formák:  hittanóra, ifjúsági alkalmak, 
Tudomány területek:  módszertani segédanyag, 
  • Alapige: A kánai menyegző: János 2,1–12
  • Intelligenciatípus: Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi
  • Tevékenység: A házassági fogadalom szövegének értelmezése, beszélgetés; a párválasztás fő szempontjai ma, értéklista összeállítása; hálaadó imádság megfogalmazása írásban a szülők házasságáért

 

Házassági fogadalom (Kapcsolati, verbális-nyelvi)

Református egyházunkban az esküvő egyik legszebb pontja, amikor a vőlegény és a menyasszony fogadalmat tesz. A fogadalom szövege a következő:

 

Én… esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten, hogy …-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt (megyek hozzá), Isten törvénye szerint (feleségül). Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges segítőtársa leszek. Isten engem ebben megsegítsen. Ámen.

 

Olvassuk fel a gyerekeknek az eskü szövegét, és vegyük végig, mire tesznek fogadalmat a jövendőbeli házasok. Majd kérjük meg a gyerekeket, hogy mondjanak olyan példákat a családjukból, amikor ennek a fogadalomnak a pontjai beteljesültek az életgyakorlatban.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Sokrétű játékok / Távol és közel menüpont alatt: https://kateteka.hu/segedanyagok/sokretu-jatekok/