Tevékenység: Hitkérdések: beszélgetés, vita; biztonságot jelentő hely bemutatása; Isten jelenlétében – imádság írása, kifejezése más formákban is
Mai hitkérdések (Verbális-nyelvi)
Nem tudjuk, a tizenkét éves Jézus miről beszélgetett a templomban az írástudókkal, tanítómesterekkel. Csak annyit tudunk, hogy csodálkoztak, milyen értelmes fiú, milyen okosan beszél. Mi is tapasztalhatjuk, hogy a gyerekeink néha olyat kérdeznek vagy mondanak, amire felkapjuk a fejünket, hogy juthat eszébe ez egy gyereknek. És bizony, gyakran hitkérdések is szóba kerülnek. Abban is bizonyosak lehetünk, hogy a mi gyerekeink is gyakran kerülnek „hitvitába”. Beszélgessünk velük arról, hogy a barátaik, osztálytársaik milyen kérdésekkel szoktak feléjük fordulni a hit, a kereszténység, a templomba járás, vagy akár Isten, illetve Jézus személyét illetően. Mit szoktak, mit tudnak ezekre válaszolni? És bennük – a gyerekeinkben – milyen kérdések fogalmazódnak meg? Ki mit válaszolna ezekre a kérdésekre? Gyűjtsük össze kérdésenként a válaszokat, amelyek segítségünkre lehetnek egy ilyen beszélgetésben vagy akár vitában is.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
Tevékenység: 3D-s templomrekonstrukció megtekintése; a zsidó vallás felnőtté avatási szertartásának megismerése, énektanulás
A templom (Vizuális-térbeli)
A zarándoklat célja a templom volt, ahol áldozatot tudtak bemutatni, legalább a nagy ünnepeken. A zsidóknak egyetlen temploma volt, Jeruzsálemben, ami fenségével, monumentalitásával lenyűgözte a zarándokokat. Számukra tehát nem ugyanazt jelentette a templom, mint a mai keresztények számára, akik minden városban több templomot is találnak. (Az izraeliták lakta városokban a gyülekezet háza, az istentisztelet helye a zsinagóga volt, áldozatot viszont csak a templomban lehetett bemutatni.)
Nézzünk meg a gyerekekkel egy videofilmet a korabeli jeruzsálemi templom 3D-s rekonstrukciójáról, hogy konkrét elképzelésük legyen róla:
Bár micva (Zenei-ritmikus, verbális-nyelvi)
A zsidó vallásban a fiúk 13 éves korukban váltak felnőtté, a zsinagóga (gyülekezet) teljes jogú tagjává. Így volt ez Jézus korában, és így van ez napjainkban is a zsidó közösségekben. A fiúk felnőtté avatását „Bár micvának” vagy „Bar-micvo”-nak nevezik, ami azt jelenti: a „Törvény fia”. Jézus idejében a zsidóknak elvben minden évben legalább egyszer el kellett zarándokolniuk a jeruzsálemi templomba. Ezt nem mindenki tette meg minden évben, azonban a Bár micvát megelőző évben (tehát a fiúk 12. életévében) rendszerint minden fiút elvittek szülei a templomba, hogy lássa még férfivá válása előtt.
Egy zsidó fiúnak a Bár micva napja (tehát a 13. születésnapja) előtt el kell olvasnia Mózes öt könyvéből és a prófétai könyvekből azokat a szakaszokat, amelyeket a rabbi kijelöl számára. A Bár micva napján a fiút a Tóra elé szólítják, ahol felolvas a Tórából, majd egy rövid beszédet (igemagyarázatot) kell tartania, amit a rabbi beszéde követ, végül a rabbi az Ároni áldással megáldja a fiatalt. A Bár micva fontos családi ünnep, ezért (hasonlóan a keresztelőhöz, illetve konfirmációhoz) odahaza vidám vendégfogadással, étkezéssel folytatódik az ünneplés.
Az első tankocka videóján Köves Sálém (Köves Slomó, magyarországi főrabbi fiának) Bár micvájába pillanthatunk be. A gyerekek figyeljék meg:
A következő tankockán hallgassuk meg Johnathan Cahn rabbi előadásában, héber nyelven az Ároni áldást.
Elérhető itt: Ároni áldás héberül
Tanuljuk meg a gyerekekkel az Ároni áldás megzenésített verzióját. Az alábbi videón hallható változat kottáját és szövegét megtaláljuk az Erőm és énekem az Úr c. énekeskönyvben (Harmat Kiadó, Bp., 1994, 4. sz. ének, szerző: Draskóczy László).
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2021/01/29_Templom_tavol.jpg262420Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2021-01-19 04:05:312021-01-18 17:19:2529. Templom és Törvény fia
Tevékenység: Tájékozódás a térképen, mérés vonalas mértékkel, útvonalszámítások; beszélgetés: csoportszerepek, vezetés, felelősség; mozgásos játék csoportkötelékben; természetismeret: fák
Zarándokút (Logikai-matematikai)
A zsidó férfiaknak minden évben el kellett zarándokolniuk a Jeruzsálemi templomba, ami nem is volt olyan egyszerű, hiszen akkor nem voltak még autók, vonatok, de még csak lovat sem használtak az izraeliták. Jobbára gyalog, esetleg szamáron közlekedtek. De Názáretből csak úgy tudtak eljutni Jeruzsálembe, ha átkeltek a Jordánon, ugyanis hívő zsidó nemigen tette be a lábát az ország közepén fekvő Samáriába.
Ez a térkép a Bibliánk függelékében is megtalálható.
Samáriát kikerülve az út Názáretből Jeruzsálembe kb. hány kilométeres, ha az utat a Jordán túlsó, keleti oldalán teszik meg? (Délen Betániánál kelnek át, onnan indulnak Jerikóba, majd Jeruzsálembe.) – Előbb becsüljük meg, majd cérnaszál segítségével mérjük meg az útvonal hosszát a térképen, és vonalas mérték segítségével számítsuk ki, közelítőleg hány km? (kb. 160 km)
Hány nap alatt tehették meg ezt az utat a zarándokok, ha egy gyalogos átlag 3-4 km/h sebeséggel tud a nehéz terepen haladni? Kb. hány óra gyaloglással számolhatunk naponta? (Időjárástól függően napi 8-12 órányi gyaloglással számolhatunk.)
Tevékenység: Tabujáték, bibliai és személyes történetmesélés; személyes évértékelés kulcsszavakkal, halmazokba rendezés, szófelhő készítése; hálaadó imádság vagy áldás írása
Az év utolsó hetében olyan játékokat teszünk közzé, amelyek egy szilveszteri délutánon vagy estén is játszhatóak. Jelenleg úgy tűnik, hogy csak családi körben, de a játékok más évben és más időpontban is felhasználhatóak, illetve nagyrészük áttehető az online térbe is, amire szintén adunk ötleteket.
A játék bevezetéseként kérjük meg a játékosokat, hogy mindenki írjon egy „tabukártyát”, amin szerepel egy bibliai történet címe és öt olyan szó, amit a történet elmesélése közben nem szabad kimondania a játékosnak. Gyűjtsük össze a kártyákat, és ismertessük a játékszabályt:
A vállalkozó játékos húz vagy kap egy kártyát. Feladata az, hogy elmesélje a kártyán található bibliai történetet, amit a többieknek fel kell ismerni, és címmel vagy igehellyel meg is kell nevezni. A történet mesélése közben nem mondhatja ki a játékos a szereplők nevét vagy olyan helységnevet, ami nyomra vezet, illetve azokat a szavakat sem, amelyek a tabukártyán szerepelnek. Ezeket a neveket, szavakat szinonimákkal, körülírással helyettesítheti. Aki elsőként kitalálja, melyik történetről van szó, átveszi a történetmondó szerepét, és ő meséli tovább a történetet.
A játék második fázisában mindenki írja meg a saját tabukártyáját. Először is gondolatban válassza ki azt a történetet, sztorit, ami vele történt ebben az évben, és a leszívesebben emlékszik rá, illetve szívesen megosztaná a többiekkel. Adjon mindenki címet a történetének – ez lesz a tabukártya címe. Majd írjon öt olyan kifejezést, amit kulcsszóként használna a történetben (később meg kell majd indokolnia, miért ezt az öt szót választotta), ami nélkül nehéz elmesélni a sztorit.
A megírt kártyák közül mindenki húzzon egyet. Az első játékos olvassa fel a tabukártyát, és próbálja meg kitalálni, mi lehetett a sztori, majd azt is, hogy kié a kártya. A kártya tulajdonosa mondja el, hogy miért ezt az öt szót választotta, és értékelje, mennyire találta el a társa a történet lényegét. Ha szükségesnek tartja, meséje el ő maga is a történetet, amire gondolt.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
https://kateteka.hu/wp-content/uploads/2020/12/19_szofelho_ir-aldas.jpg668715Miklya Zsolthttps://kateteka.hu/wp-content/uploads/2015/04/kateteka_logo.pngMiklya Zsolt2020-12-28 15:19:372020-12-28 15:31:1919. Az év történetei, értékei
Az adventi időszak az éves értékelések szakasza is. Ebben a megváltozott helyzetben talán még fontosabb megismernünk a gyülekezet, a családok, a fiatalok, de akár a gyerekek véleményét is a gyülekezetben folyó éves munkáról. A Google űrlapszerkesztője segítségével gyorsan és könnyen szerkeszthetünk olyan személyre (gyülekezetre) szabott kérdőívet, amely nagy segítségünkre lehet az éves munka értékelésében, a következő év megtervezésében. Az űrlapszerkesztő főoldala elérhető itt.
Ha nem csináltunk még közösen szerkeszthető űrlapot, akkor érdemes lejjebb tekerni, és megismerni a szerkesztés módját, illetve a rendelkezésre álló lehetőségeket.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A történet második felében Hámán feleségét, Zerest is megismerhetjük. A gyerekek kis csoportokban gyűjtsenek olyan tulajdonságokat, amelyek Hámánra és Zeresre vonatkoznak, majd olyanokat is, amelyek Ahasvérós királyra és Eszterre:
Eszter könyvéből eddig elég jól megismertük Esztert, Ahasvéróst és Hámánt. Most megjelenik a történetben Hámán felesége is. Milyennek képzelitek el ezeket az embereket? Gyűjtsétek össze a házaspárok tulajdonságait személyenként külön-külön, majd karikázzátok be azokat, amelyek a házaspár minkét tagjánál megvan.
A csoportok olvassák fel egymásnak, mire jutottak, majd beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy vajon a házasságban, párkapcsolatban, szerelemben mi a jobb: ha nagyon hasonlítanak, vagy ha nagyon különböznek egymástól a pár tagjai? Miért jó az egyik, és miért a jó a másik?
Mik azok a házastársi tulajdonságok a történet szereplői részéről, amelyek pozitív példaként állhatnak a mai házaspárok előtt is? Melyek azok, amiket nem szabad vagy nem érdemes követni?
Tevékenység: Beszélgetés a gyász szokásairól, textilkollázs készítése, sirató-pantomim, ismerkedés a böjt és várakozás kultúrájával
A gyász jele (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi)
Beszélgessünk a gyerekkel Eszter könyve negyedik részének első versei alapján, hogy mi volt a gyász jele a zsidók között a bibliai időkben. Miért éppen zsákruhát hordtak? Milyen lehetett a zsákruha? Valóban zsákból készült? Miért szaggatták meg a ruhájukat?
Majd beszélgessünk arról, hogy ma mit illik viselni a gyász jeleként?
Vigyünk be a gyerekeknek különböző anyagminőségű textildarabokat. Legyen köztük finomabb vászon, selyem, tüll vagy ezekhez hasonló anyag, és legyen durva szövésű vászon, zsákvászon is. Legjobb, ha tudunk szerezni egy zsákot, és szétvagdossuk kisebb darabokra.
A gyerekek vegyes technikával készítsenek textilkollázst, amit rajzzal, grafikai elemekkel is kiegészíthetnek. A kollázs a Biblia-korabeli gyászruhát, gyászt ábrázolja, az Eszter könyvéből megismert történet illusztrációja is lehet.
Készíthetnek a gyerekek rajzot, kollázsképet a mai gyászról, gyászruháról is.
Tevékenység: Egy zsidó siratóének megismerése: szöveg, dallam, előadásmód, mozgásforma; jiddis siratóének, népzene meghallgatása
Szól a kakas már… (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus)
Eszter könyve 4. részének legmegrázóbb momentuma Mordokaj gyásza. A zsidó nép életében a gyász, a siratás mindennapos volt, hiszen nemcsak szeretteik elvesztését siratták meg, hanem a fogság/szétszóratás idején Jeruzsálemét is. És ahogy Nehémiás esetében látjuk (vö. Neh 1), Mordokaj is az egész nép (tervezett) vesztét siratja.
Hazánkban is sokan ismerik a Szól kakas már kezdetű népdalt, azt viszont kevesen tudják, hogy ez valójában egy jiddis siratóének. A hagyomány szerint Taub Izsák (Eizik) nagykállói csodarabbi írta 1758-ban. A dal szinte azonnal „sláger” lett, nemcsak a zsidók körében, hanem szerte Magyarországon. Sőt! A zsidó közösségekben mai napig éneklik eredeti magyar(!) szöveggel, leginkább púrimkor, tehát éppen azon az ünnepen, amikor Eszter királynéra és a nép halálból való szabadulására emlékeznek.
Jobbára a következő szöveggel ismerjük:
Szól a kakas már, majd megvirrad már
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Hej, de micsoda madár, de micsoda madár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Várj madár, várj, de csak mindig várj
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
A gyerekek legelőször (mielőtt még bármit tudnának a dal eredetéről) olvassák el vagy hallgassák meg ezt a közismert változatot, ami népdalként is ismert, többek között Kodály Zoltán gyűjtésében. Beszélgessünk arról, hogy miről szólhat a dal? Ki beszél? Kihez szól? Miről szól?
Majd olvassuk el a teljes verziót:
Szól a kakas már, majd megvirrad már
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Zöld erdőben, sík mezőben sétál egy madár
Hej, de micsoda madár, de micsoda madár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Sárga lába, zöld a szárnya, engem oda vár
Várj madár, várj, de csak mindig várj
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
Ha az Isten néked rendel, tiéd leszek már
De mikor lesz az már, de mikor lesz az már? Jibone hámikdos veir Cijojn tömálé (Ha a Szentély felépül, és Cion városa megtelik)
Akkor lesz az már.
De miért nincs az már, de miért nincs az már? Mipné chátoténu golinu méárcénu (Mert bűneink miatt szétszórattunk földünkről)
Azért nincs az már.
Értelmezzük most a teljes szöveg ismeretében a dalt. Miről szól így? Kit szólíthatott meg a beszélő? Ki az, akit annyira vár? Vajon miért?
Majd nézzünk meg egy felvételt, ahol Sebestyén Márta énekli a dal teljes verzióját, a Di Naye Kapelye zenekar kíséretével:
Ha a gyerekeknek van kedvük, megtanulhatjuk a dalt énekelni, a felvétel segít ebben.
Ezek után beszélhetünk a mű keletkezéséről, kapcsolódásáról Eszter könyvéhez.
Végezetül megnézhetünk egy videofelvételt, melyen amerikai haszid rabbikat látunk, amint a fenti dalt éneklik magyar nyelven:
A felvételt csak akkor nézzük meg a gyerekekkel, ha megfelelő komolysággal rendelkeznek, és képesek elfogadni egy másik kultúra szokásait, kifejezőeszközeit. Ha megnézzük, érdemes megfigyelni (a magyar mondatok felfedezésén túl) a rabbik hagyományos haszid viseletét, a prémes kalapot (stájmli), a fekete kaftánt, valamint a megnövesztett és lokniba csavart pájeszt. Ezen kívül fontos megemlíteni a rabbik testmozgását is, az úgynevezett davenolást, ami az imádság és a siratás testmozgása is.
A Muzsikás együttes a múlt század nyolcvanas éveiben felgyűjtötte a máramarosi zsidók (jiddisek) népzenei hagyományát. Hallgassunk meg egy jiddis siratót Sebestyén Márta előadásában: Máramarosi zsidó népzene.
A Szól a kakas márcímű filmet Szomjas György rendezte (1992), és megtekinthető a YouTube-on, ahol ezt olvassuk:
„A magyar anyanyelvű zsidóság hagyományos zenéjét és táncait nem őrzi semmilyen hangfelvétel, kotta vagy leírás. A holocaust előtti időkben léteztek magyar zsidó zenekarok, de ezek nem élték túl a deportálásokat. A filmben a Muzsikás együttes egy máramarosi román cigányprímás – Gheorghe Covaci (Farkasrév, Románia) – segítségével próbálja életre kelteni a régi magyar zsidó népzenét, amely kölcsönhatásban állt más vidékek zsidó dallamvilágával, stílusával éppúgy mint a velük élő – magyarok, románok, cigányok stb. – népzenéjével.”
We may request cookies to be set on your device. We use cookies to let us know when you visit our websites, how you interact with us, to enrich your user experience, and to customize your relationship with our website.
Click on the different category headings to find out more. You can also change some of your preferences. Note that blocking some types of cookies may impact your experience on our websites and the services we are able to offer.
Essential Website Cookies
These cookies are strictly necessary to provide you with services available through our website and to use some of its features.
Because these cookies are strictly necessary to deliver the website, refusing them will have impact how our site functions. You always can block or delete cookies by changing your browser settings and force blocking all cookies on this website. But this will always prompt you to accept/refuse cookies when revisiting our site.
We fully respect if you want to refuse cookies but to avoid asking you again and again kindly allow us to store a cookie for that. You are free to opt out any time or opt in for other cookies to get a better experience. If you refuse cookies we will remove all set cookies in our domain.
We provide you with a list of stored cookies on your computer in our domain so you can check what we stored. Due to security reasons we are not able to show or modify cookies from other domains. You can check these in your browser security settings.
Other external services
We also use different external services like Google Webfonts, Google Maps, and external Video providers. Since these providers may collect personal data like your IP address we allow you to block them here. Please be aware that this might heavily reduce the functionality and appearance of our site. Changes will take effect once you reload the page.
Google Webfont Settings:
Google Map Settings:
Google reCaptcha Settings:
Vimeo and Youtube video embeds:
Privacy Policy
You can read about our cookies and privacy settings in detail on our Privacy Policy Page.
