Életkorok Archívum

25-1. Mária és Márta vendége

2026.05.18./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: 1Mózes 18,1–10; Máté 6,25–27.31–33; Lukács 10,38–42
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Beszélgetés: vendéglátás ma, váratlan vendég fogadása; bibliai történetmesélés: Mária és Márta; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanító ének

Mit tennél? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

Kezdjük az alkalmat beszélgetéssel:

Mit tennél, ha egy rég látott és nagyon kedves rokonod vagy barátod érkezne hozzád látogatóba? Hogyan készülnél a fogadására? Hogyan fogadnád?

És ha nem tudnád előre, hogy jön, hanem csak úgy betoppanna váratlanul? Akkor hogyan fogadnád? Mit tennél, mi lenne a legfontosabb?

Ha a családotokhoz toppanna be egy ilyen vendég, hogyan fogadnátok? Mi lenne a családi „munkamegosztás”?

Manapság könnyebb dolgunk van, ha vendéget várunk, vagy váratlan vendég toppan be hozzánk. Általában van egy-két csomag finomság, valami innivaló, amivel meg tudjuk őt kínálni. Főzni sem muszáj, ha elő tudunk kapni a hűtőből egy lefagyasztott ételt. Legfeljebb a boltba kell leszaladni, ha minden elfogyott. De a Biblia korában ez nem így volt, a vendéglátás sem volt ilyen egyszerű.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

24-2. Felebarátok közt

2026.05.12./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: 2Mózes 20,16–17; 3Mózes 19,13. 16–18; 4Mózes 19,11.16; Lukács 10,25–37
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
Tevékenység: Felebarát-vizsgálat a történetben, mai párhuzamok; a bibliai történet és mai párhuzamainak dramatizálása, médiahírként való feldolgozása; a segélyhívás, segítségnyújtás gyakorlata, próbái

Felebarát-kérdés (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A példázat arról is tanít, hogy éljük bele magunkat a másik ember, a felebarátunk helyzetébe.

Jó, de ki az a felebarát? – tehetik fel a gyerekek is a kérdést.

Felebarát az embertársunk, akivel kapcsolatba kerülünk. A Tízparancsolat megtiltja az ellene való hamis tanúskodást, valamint a tulajdonát érintő sérelmet (2Mózes 20,16–17). Mózes törvénye a felebarát kizsákmányolását, kirablását is tiltja (3Mózes 19,13), valamint az életét védi, tiltva a gyűlöletét is (3Mózes 19,16–18). Itt szerepel a történetben idézett mondat: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (18. v.)

Kérdés csupán az, hogy ezt a törvény és a törvény magyarázója csapán a saját népére érti, vagy kiterjeszthető más népekre is. A példázat is ezt feszegeti, amikor a történet hősének egy samáriai embert tesz meg. Aki a zsidók szemében gyűlölt, félpogány személy volt. Aki mégis emberségesebb módon cselekszik, mint a pap vagy a lévita, akik a tisztátalantól való félelmükben (lásd: 4Mózes 19,11.16) inkább kikerülték segítségre szoruló embertársukat. Hiszen lehet, hogy már halott.

Kép: 123RF

Vizsgáljuk meg, hogy a példázat helyzetében ki mennyire volt embertelen vagy emberséges: a rabló, a pap és templomi szolga, illetve a gyűlölt idegen (samáriai) közül. A vizsgálat folyhat csoportmunkában, eredményéről vitát is rendezhetünk.

Keressünk mai párhuzamokat a bántalmazás, cserbenhagyás és segítségnyújtás helyzeteire.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

24-1. Az irgalmas samaritánus

2026.05.11./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Lukács 10,25–37
Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Életmentő tutaj: együttműködésre épülő mozgásos játék; bibliai történetmesélés: Az irgalmas samaritánus; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, segítségkérő ének

Életmentő tutaj (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Jézus történetei között több vizes történettel találkoztunk már, köztük olyannal is, amikor a tanítványok viharba, életveszélybe kerültek. Akkoriban nem volt mentőhajó, se mentőcsónak, Jézus hatalommal kimondott szava mentette meg őket. Bevezető játékunk is „vizes” és veszélyhelyzetre utal, ugyanakkor az együttműködés és egymásra utaltság próbája is.

A játékterület – a terem padlója – a vízfelület, amin elszórtan kiterített újságpapírokat (vagy negyedíves csomagolópapírokat) helyezünk el, ezek a tutajok. A játékosok közül kiválasztunk egy őszemet, aki a partról figyel. A többiek „úszkálnak” (szabadon mozognak) a vízben, a tutajok között. Az őr egyszer csak hangosan kiált: „Cápa!” Ekkor az úszkálók igyekeznek felkapaszkodni egy tutajra, közben segítenek egymásnak, összekapaszkodnak, hogy elférjenek a tutajon. Az őr közben számol, megegyezés alapján ötig vagy tízig, s akinek számolás után hozzáér valamelyik testrésze a vízhez (padlóhoz), azt megette a cápa (kiáll a játékból). Minden cápatámadás után kiveszünk egy tutajt (újságlapot), és hasonlóan folytatódik a játék. A játékból kiállók az őr munkáját segíthetik az ellenőrzés során: hozzáér-e valaki a vízhez.

Játékforrás

A játék jól modellezi a szűkös helyzetben való együttműködés, segítségnyújtás csoporton belüli dinamikáját. Játék közben az elutasítás is előfordulhat, amikor valaki nem fér fel a tutajra, nem tudják felvenni. Játék után beszéljük meg az adódó helyzeteket: Ki hogyan érezte magát benne? Mi az, ami jó érzéssel töltött el, és mi volt kellemetlen? Mit csinálnál másképp?

Cápatámadáskor számított-e, ki kerül veled egy tutajra, kin kell segíteni? Mi volt a fontosabb?

Vészhelyzetben számít-e, ki került bajba? Ilyenkor mi a legfontosabb?

Bizony, vannak életveszélyhelyzetek, amikor az ember nem méricskéli, ki került bajba, hanem azonnal segít. Vagy nem segít. Erről szól a mai történet.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

23-2. Hullámok között, ellenszélben

2026.05.05./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Ézsaiás 43,1–3; Máté 14,22–33; Márk 6,45–52; 13,35; János 6,16–21
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, kapcsolati, zenei-ritmikus, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli
Tevékenység: Bibliai időszemlélet: az éjszaka felosztása, a történet előadása hangjátékként, hajónapló írása egy tanítvány szemszögéből; ellenszél az életünkben: beszélgetés, dramatikus játék, naplóírás; prófétai üzenet: természeti és természetfeletti képek összehasonlítása, ábrázolása

Ellenszél a tavon (Verbális-nyelvi, természeti, logikai-matematikai, kapcsolati, zenei-ritmikus)

A Galileai-tenger (ma Kineret-tó) hullámai naplementekor – kép: 123RF

A tanítványok sokáig küszködtek ellenszélben, ezért lassan haladtak. Ha este indultak, hány órát tölthettek a tavon, mire Jézus hozzájuk érkezett a „negyedik éjszakai őrváltáskor”? (Vö. Máté 14,23b. 25)

Számítsuk ki, mennyi idő telhetett el a tavon az indulástól fogva.

Ehhez tisztázzuk az éjszakai őrváltás fogalmát: Az újszövetségi korban az éjszakát négy részre osztották, Márk 13,35 szerint a ház ura megjöhet este vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel. A negyedik őrváltás, a negyedik szakasz kezdete hajnali 3 órakor volt.

Este (napnyugtától): 18:00 – 21:00
Éjfél: 21:00 – 00:00
Kakasszó: 00:00 – 03:00
Hajnal: 03:00 – 06:00 (napkeltéig)

Kreatív szövegalkotás szóban és írásban a bibliai történet alapján:

Adjuk elő a történetet hangjátékként. A párbeszédet bővíthetjük, a szereplők hangjukkal fejezzék ki az érzéseiket! A tanítványkórusba többen is bekapcsolódhatnak. Az eseményeket kísérhetjük egyéb hangokkal, zörejekkel: a gyerekek utánozhatják a szél, a hullámmorajlás hangjait, amit ritmushangszerekkel, zajkeltő eszközökkel is fokozhatnak.
A gyerekek képzeljék magukat az egyik tanítvány helyébe, és fogalmazzák meg naplóformában a viharos éjszaka eseményeit. Mintha hajónaplót vezetnének.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

23-1. A vízen járó Jézus

2026.05.04./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Máté 14,22–33; Márk 6,45–52; János 6,16–21
Intelligenciatípus: Kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Székfoglaló önismereti játék; bibliai történetmesélés: Jézus a tengeren jár; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő ének

Nagy szél fúj azokra (Kapcsolati, önismereti, testi-mozgásos, verbális-nyelvi)

A vihar lecsendesítése történetéhez ajánlottuk ezt a játékot (20-2) aktiváló, mozgásos játékformaként, ami oldja félelmeink komorabb témáját, és egyfajta levezetésként, megnyugvásként szolgál. Most bevezető, ráhangoló játékként ajánljuk, és az sem baj, ha már játszottuk a közelmúltban a gyerekekkel. Egy bevált, jó játékot érdemes többször megismételni, amikor annak helye és szerepe van. Szeles-viharos témánk előkészítéséhez ezért is ajánlott.

A játékhoz rendezzünk hajóalakzatba és befelé fordítva annyi széket (a hajó körvonalának megfelelően), ahány gyerek részt vesz a játékban. A hajóorr helyére kerüljön egy előre néző szék, erre a játék során nem ülhet senki. Mindenki üljön be a hajóba, a pedagógus álljon középre, ő kezdi a játékot. Elkiáltja magát: „Nagy szél fúj azokra…” – és folytatja valamilyen tulajdonsággal, pl.: „Nagy szél fúj azokra, akiknek kék szeme van.” Vagy: „Nagy szél fúj azokra, akik szemüvegesek.” Akire jellemző a mondat, annak át kell ülni egy másik székre, miközben a mondatot kiáltó is igyekszik helyet foglalni. Valakinek nem jut hely, ő lesz a következő kiáltó, és a játék hasonlóan folytatódik. Ha már ismerős a játék, kezdhetjük rögtön belső tulajdonságokkal vagy egyéb érdekességekkel is. Pl.: „Nagy szél fúj azokra, akik sokat nevetnek.” Vagy: „Nagy szél fúj azokra, akik ma kakaót reggeliztek.”

Játék forrása

Jó néhány játékkör után legyen szélvihar, amit a pedagógus kiáltással jelez: SZÉLVIHAR! Ekkor mindenkinek helyet kell változtatnia. A pedagógus közben befelé fordítja a hajóorr székét, leül, és belefog a történetbe.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

22-2. Kenyerek, halak áldása

2026.04.29./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: 5Mózes 8,3; 28,5; Jób 12,8; Zsoltárok 81,7; Példabeszédek 22,9; 25,21; Ézsaiás 58,7; Jónás 2,1; Máté 5,42; 6,11; 14,13–21; Márk 6,30–44; Lukács 9,10–17; János 6,1–13.35; 21,10.13
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, önismereti, vizuális-térbeli
Tevékenység: Szemtanúk élménybeszámolói: kreatív írás, mesélés, drámajáték; kenyér- és halmozaik készítése papírból; igés papírhalak és -kenyerek készítése és kínálása; adományozó önismereti játék

Micsoda egy nap! (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A tanítványok kiküldése – az apostoli túra – után sem állt meg az élet. Az apostolok elmesélhették élményeiket, de pihenésre már nem maradt idő. Egy még különösebb kirándulás következett a Genezáret-tó lakatlan partvidékére, ami, csodák csodája, tele volt emberrel. Az itt töltött nap pedig tanítással és gyógyítással. Amit betetőzött a csodálatos vacsora: több ezer ember vendéglátása öt árpakenyérrel és két hallal.

Milyen élménybeszámolók születhettek erről a napról?

Képzeljük bele magunkat egy-egy szemtanú helyébe. És meséljük el, miután hazatértünk, az otthon maradt családtagoknak vagy barátoknak, szomszédoknak, hogy mi történt a tó partján.

A szemtanúk lehetnek felnőtt férfiak és nők, de lehetnek gyerekek is. Azon a gyermeken kívül, aki odaadta az öt kenyeret és két halat, bizonyára többen voltak még gyerekek: „Aki pedig evett, mintegy ötezer férfi volt, az asszonyokat és a gyermekeket nem számítva.” (Máté 14,21) És lehetnek a szemtanúk maguk a tanítványok is.

Az élménybeszámolót megalkothatják a gyerekek

írásos formában,
élőbeszéddel a csoport előtt
vagy dramatikus játékként kis csoportokban.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

22-1. Tóparti vendégség

2026.04.28./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Máté 14,13–21; Márk 6,30–44; Lukács 9,10–17; János 6,1–13
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Élménybeszámolók: távol az otthontól; bibliai történetmesélés: Ötezer ember megvendégelése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, énekelt asztali áldás

Élménybeszámolók (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

Kezdjük a foglalkozást beszélgetéssel:

Előfordult-e már veled, hogy több napra (esetleg hétre) távol váltál a szüleidtől? Mondjuk egy osztálykiránduláson, nyári táborban vagy mikor a nagyszüleinél voltál.
Milyen élményekben volt itt részed? Amikor visszatértél, miről meséltél a szüleidnek?

Akiben frissen él még egy élmény, elmesélheti nekünk is.

Emlékeztek? Jézus tanítványai is különös „túrán” vettek részt: A Mester kiküldte őket a zsidó városokba és falvakba, hogy gyógyítsanak, és beszéljenek Isten országáról. Vajon milyen élményekkel térhettek vissza? Miről mesélhettek a mesterüknek?

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

21-2. Beszédes lábnyomok

2026.04.22./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Máté 9,35 – 10,14; Márk 6,7–13; Lukács 9,1–6; 22,35
Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális
Tevékenység: Képalkotás, „mocsárjárás” talpnyomokkal; beszélgetés a személyes misszióról, mai élethelyzetek dramatizálása; értő versolvasás: apostol-próba nehézségek idején

Talpnyomok játéka és képe (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati)

Saruban vagy saru nélkül? Máté evangéliumában Jézus útbaigazítása szigorúbb, ott sarut és botot sem enged az apostoloknak (10,10). Mintha a felsorolás halmozottan túlzó képei azt üzennék: bízd magad teljesen Istenre, majd Ő gondoskodik rólad. Márk evangéliuma életszerűbb: ott megengedi Jézus a vándorbotot, és a tiltások végén hozzáteszi: „saru viszont legyen rajtatok” (6,9). Gyógyító tanáccsá, üzenetté válik ez is az apostolok számára, gondoljunk az utak éles köveire.

Készítsünk talpnyomokat. A gyerekek rajzolják körül mezítláb vagy cipőben (papucsban) mindkét lábfejüket egy rajzlapon vagy kartonlapon, és vágják ki. A talpnyomok több mindenre felhasználhatók:

Talpnyomokból rakjunk ki a teremben útvonalakat, amihez személyenként több pár talpnyom is készíthető. A terem képe így egyfajta talpnyomlabirintussá válik, de minden nyom vezet valahova.
Játsszunk páros mocsárjáró játékot, amihez páronként öt-öt talpnyom szükséges. A játékosoknak csak a talpnyomokra szabad lépni, különben elnyeli őket a mocsár. Egy páros mozgása a következő: A pár két tagja egymás mögött helyezkedik el, mindkét lábuk alatt egy-egy talpnyom, az ötödik talpnyom a páros első tagjának a kezében. Jelre leteszi maga elé a szabad talpnyomot, egyik lábával előre rálép, másik lábával is előrelép egyet. A páros hátsó tagja is előrelép egyet-egyet mindkét lábával, és a háta mögött szabadon maradó talpnyomot felveszi. Előreadja, és a mozgássor ismétlődik. Így haladnak a kijelölt célig. A különböző párok kellő távolságban, egymás mellett is haladhatnak. Gyakorlott párosok akár versenyszerűen is összemérhetik mocsárjáró tudásukat.
A talpnyomba rajzoljanak a gyerekek terepjáró mintázatot vagy egy tájat, vidéket, amerre a küldöttek járnak.

Készítsünk a gyerekekkel talpnyom formájú nyomódúcokat félbevágott krumpliból kifaragva vagy dekorgumiból kivágva. A kifaragott krumplit nyomódúcként használhatjuk. A dekorgumiból kivágott talpnyomot rá kell ragasztani erősebb kartonlapra, az adja majd a nyomódúc tartását. A kartonra több talpformát is ragaszthatunk egymás után, mintha lépkedne valaki. A kész nyomódúcok kiemelkedő formáit temperával lefestjük, majd fehér papíron végezhetjük a nyomtatást. A lábnyomokkal kialakítható egy olyan kompozíció, amin követhető az útvonal, vagy ahol több útvonal találkozik, stb.

A dekorgumis nyomódúc készítéséhez és használatához lásd: Szimmetrikus minta, dekorgumi nyomattal

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

21-1. A tanítványok kiküldése

2026.04.21./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Bibliai történet: Máté 9,35 – 10,14; Márk 6,7–13; Lukács 9,1–6
Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Mesterségkitaláló játék, az „apostol” jelentése; bibliai történetmesélés: A tanítványok kiküldése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bizalomének

Mesterségünk címere (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Kezdjük a foglalkozást a népszerű „Amerikából jöttünk” című játék bibliai változatával:

Kiválasztunk két gyereket, akiket kiküldünk a teremből, hogy találjanak ki egy bibliai foglalkozást, majd jöjjenek vissza. Visszatérve így kezdik a játékot: „A Bibliából jöttünk, híres mesterségünk címere: (pl.) há, esz (a halász első és utolsó betűje). Ezután elmutogatják a foglalkozást, a többiek pedig megpróbálják kitalálni.

Aki kitalálta, szabadon választhat magának egy párt, majd hasonlóan folytatódik a játék, az új pár lesz a kiküldött.

Ha gondot okoz bibliai foglalkozást választani, súghatunk, vagy kis cédulákra írva előkészíthetünk egy foglalkozáskészletet, pl.: ács, bíró, fazekas, földműves, galambárus, halász, írástudó, katona, kereskedő, kertész, kovács, ötvös, pap, pásztor, pohárnok, szakács, vámszedő, zenész stb. Ebből húzhatnak a kiküldött párok, s odakint megbeszélhetik, hogyan fogják mozdulatokkal eljátszani a foglalkozást.

Néhány játékkör után tegyük fel a kérdést: „A Bibliából jöttem, híres mesterségem címere: a, el.” – Vajon ő ki lehet? Mutassunk vándorló, hírmondó, ápoló-gyógyító mozdulatokat.

Ha nem sikerül kitalálni, áruljuk el: APOSTOL a „mesterség” neve, ami nem is annyira mesterség vagy foglalkozás, inkább egyfajta tisztség. Az „apostol” szó azt jelenti: „küldött” vagy „követ”. Az Újszövetségben főként Jézus tizenkét tanítványát nevezik apostolnak, de később Pál is Jézus Krisztus apostola lett, és többek között Barnabást is apostolnak nevezi a Szentírás.

De mit jelent apostolnak lenni? Erről szól a mai történet.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

20-2. Viharban, félelmes időben

2026.04.15./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Zsoltárok 55,6–9; 93,3–4; Máté 8,23–27; Márk 4,35–41; Lukács 8,22–25
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális
Tevékenység: Vihart idéző hangjáték ritmikus szövegmondással, ritmus- és mozgáskísérettel; tengert idéző zene és videoklip, képalkotás festéssel, kollázzsal; félelmetes, viharos élethelyzetek: beszélgetés, dramatizálás; székfoglaló önismereti játék

Hangjáték (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)

Idézzük fel a vihart hangokkal. Az evangélium híradása elég szűkszavú, egyetlen mondattal festi le a vihart (Márk 4,37). Három sorba tördelve fokozó gondolatritmusként olvashatjuk:

Ekkor nagy szélvihar támadt,
(és) a hullámok becsaptak a hajóba,
úgyhogy az már kezdett megtelni.

A vizek zúgását, tenger morajlását idézi sokkal erőteljesebben az alábbi zsoltárrészlet:

Kép: 123RF

Zúgnak a folyamok, Uram,
hangosan zúgnak a folyamok,
zúgva morajlanak a folyamok.
A hatalmas vizek hangjánál,
a tenger fenséges morajlásánál
fenségesebb az Úr a magasságban.

Zsoltárok 93,3–4

Válasszuk ki az egyik szövegrészt, és soronként mondjuk felelgetve, fokozódó hangerővel, egészen a kiáltásig. A szövegmondást ritmikus hangadással (lábdobogás, taps, székcsapkodás stb.), illetve ritmushangszerekkel, zajkeltő eszközökkel is kísérhetjük, fokozva a hangzás erejét.

Himbálódzó mozgással is összekapcsolhatjuk a hangjátékot, aminek a végén mindenki tegyen olyan mozdulatokat, mintha merné kifelé a vizet, különben megtelik és elsüllyed a hajó.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.