Kategória: Életkorok

29-1. Az elveszettek

2026.06.23./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Ezékiel 34,15–16; Lukács 15,1–32; 19,10
Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Telefonkeresés és beszélgetés a kapcsolatról; bibliai történetmesélés: Három példázat az elveszettről; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

Elveszett a mobilom… (Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Előzetesen rejtsük el úgy a mobiltelefonunkat a teremben, hogy ne legyen könnyű megtalálni.

Kezdjük a foglalkozást kapkodva, ideges hangon: „Képzeljétek, elveszett a mobilom itt a teremben. Foglalkozás előtt pakolgattam, és letettem valahova. Kerestem már mindenhol, fogalmam sincs, hol lehet. Segítenétek megkeresni?”

Keressük a gyerekekkel együtt a telefont, nézzük meg, ahol csak lehet. Ha sikerül megtalálni, kezdődhet a beszélgetés. Ha nem sikerül, egy idő után hívja fel valaki a mobiljáról a keresett telefont. Valószínű, hogy ez a megoldás a gyerekeknek is eszébe fog jutni. Ha nehezíteni akarjuk a helyzetet, a telefont előzetesen állítsuk rezgőre. Így nem lesz olyan egyszerű felhívni, de a rezgő hang így is nyomra vezethet.

Miután meglett a telefon, beszélgessünk:

Kinek van mobil- vagy okostelefonja?
Előfordult-e már veletek, hogy nem találtátok? Mit tettetek? Megtaláltátok-e végül? Hogyan?
Miért olyan fontos ma számunkra az okostelefon? Kinek mit jelent?
Ha keresünk valakit vagy valamit, hogyan segíthet benne az okostelefon?
Ha téged keresnek, elérhetnek-e mindig telefonon?
Kerültél-e már olyan helyzetbe, hogy eltévedtél, nem tudtad, hol vagy, és telefonkapcsolaton keresztül kaptál segítséget? Milyen helyzetben lehet különösen fontos a telefonkapcsolat?

Ma szinte már elképzelhetetlen az életünk állandó telefonkapcsolat nélkül. Ha nincs nálunk a mobil, vagy nincs térerő, elveszettnek érezzük magunkat. Pedig a telefon, különösen a mobiltelefon, nem olyan régi találmány. És a telefon előtti korokban sokkal nehezebb volt elérni vagy megkeresni valakit, ha elveszett.

Jézus mégis azt mondta, hogy ő az elveszettekért jött. Akit ő megtalál, akivel helyreáll a kapcsolat, az meg van mentve.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

28-2. Hol a te kincsed?

2026.06.16./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Zsoltárok 19,8–11; Példabeszédek 30,8–9; Jeremiás 9,22–23; Máté 6,19–21; 19,16–26; Márk 10,17–27; Lukács 12,20–21; 1Korinthus 13,1–8; 1Timóteus 6,17–19
Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, testi-mozgásos
Tevékenység: Kincsfürkésző önismereti játék, beszélgetés; kincskereső ön- és társismereti játék; kincskeresés a Bibliában; kincses igék dramatizálása csoportmunkában

Kép: 123RF

Hol a te kincsed? (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

„Hol a te kincsed?” – A gyerekek adjanak a kérdésre gyors választ írásban egy írólapra. Majd sorban egymás után mondják el a válaszaikat.

A spontán válaszkör nyomán beszélgessünk: Mi mindent tartunk vagy tarthatunk kincsnek? Miért lehet értékes a kincs a számunkra? Miért ragaszkodunk a kincseinkhez? Könnyű-e a kincset megosztani vagy a kincsről lemondani?

Beszélgetés után a lap másik oldalán írják le újra, bővebben kifejtve: Hol a te kincsed? Mi a te kincsed?

A kincsleírásokat ragasszuk egy falfelületre, szekrényajtóra vagy faliújságra, ahol mindenki elolvashatja.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

28-1. A gazdag ifjú

2026.06.15./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: 1Mózes 1,11.18.24.31; 2Mózes 20,12-17; 3Mózes 19,18; Zsoltárok 100,5; Máté 17,4; 19,16–26; Márk 10,17–27
Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Projekciós játék mondatkiegészítéssel, beszélgetés a jóról; bibliai történetmesélés: A gazdag ifjú; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő és kérő ének

Jó itt lenni (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

A megdicsőülés hegyén elhangzott Péter szájából: „Uram, jó nekünk itt lenni!” – Emberi megnyilvánulás, érzelmekkel teli reakció.

Mi is elmondhatjuk sokszor: „Jó itt nekünk.” „Jó itt lenni.”

Kezdjük a foglalkozást azzal, hogy mindenki egészítse ki egy gondolattal a mondatot (választva az alábbiak közül):

Jó itt nekünk, mert…
Jó itt lenni, mert…

Tanév végén, az utolsó hittanórán a kérdés az évet felidéző morzsaszedegetést is elindíthat:

Jó volt itt lenni, mert…

S ha már nyár van, és táborban vagyunk, akár táborindító játék is lehet:

Jó lesz itt nekünk, mert…

A gyerekek válaszaiból máris kiderülhet, milyen sokféle lehet a „jó”. Mindenkinek mást jelent, sőt az is előfordul gyakran, hogy ami az egyik embernek jó, az a másiknak rossz vagy kellemetlen.

Mégis, emberi módon mindenki a jóra törekszik, ami jó neki, jó érzéssel tölt el, vagy ami jó a másiknak is.

A Bibliában is kulcsfogalom a jó. Isten már a teremtéskor naponta megállapította teremtményeit látva, „hogy ez jó”, sőt „igen jó” (1Mózes 1,11.18.24.31) A Zsoltárok könyve pedig tele van a dicsőítő mondattal: „Mert jó az Úr, örökké tart szeretete” (Zsolt 100,5)

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

27-2. Mint a fényesség

2026.06.10./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Máté 16,24–26; 17,1–9; Márk 9,2–10; Lukács 9,28–36
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti, vizuális-térbeli
Tevékenység: Életigazságok, értelmező kvízjáték; templom a hegyen: képek, képgaléria megtekintése; a fehér hasonlatai, színkontrasztjai, kollázskép készítése; sátorkészítés a szabadban

Őt hallgassátok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Beszéltünk már róla, hogy milyen zenéket hallgatunk. Mit szoktunk még hallgatni ezen kívül?
Mi az, amit csak meghallgatunk (egyik fülön be, a másikon ki)?
Mi az, amire hallgatunk is (megtesszük, megfogadjuk)?
Ki az, akinek a szavára ma leginkább hallgatunk?
Mit jelent a mai ember számára Isten szava, az Ige?
Mit mond nekünk Jézus, a „szeretett Fiú”? Milyen életigazságaira hallgathatunk?

A megdicsőülés története előtt Jézus arról beszél, mit jelent az ő követése (lásd többek között: Máté 16,24–26). Mit jelent ez a mai ember számára? Mit jelent a számotokra?

A Jézus követése című tankockán értelmező kvízjátékkal egészíthetjük ki az igét (elérhető a címre kattintva).

Kép: 123RF

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

27-1. Jézus megdicsőülése

2026.06.09./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Máté 17,1–9; Márk 9,2–10; Lukács 9,28–36; 2Péter 1,16–19
Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális
Tevékenység: Mit hallgatsz? – kedvenc zenék listája; bibliai történetmesélés: Jézus megdicsőülése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsőítő ének, dicséret-lista összeállítása

Mit hallgatsz? (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Gyakran látunk fiatalokat fülükben fülhallgatóval, átszellemült arccal, mint aki nincs ott, ahol van éppen. Vajon mit hallgathat? Mitől ilyen „elszállt”?

Ki az, akinek a telefonján, laptopján ott van a kedvencek listája, amit szívesen hallgat?

Írja le mindenki egy lapra a három kedvenc zenéjét, zeneszámát (szerző, cím), amit a legszívesebben hallgat. Majd háromfős csoportokban készítsenek a gyerekek közös listát a zenéik alapján. A lista elején szerepeljenek a legfontosabb zenék. (Az értéksorrendben meg kell egyezni.)

Ezután a kis csoportok ismertessék a listáikat, és válasszuk ki, milyen zenék a legnépszerűbben a hittancsoportban.

Van-e köztük klasszikus zene vagy népzene? Van-e köztük evangéliumi, keresztény zene?
Mennyire befolyásolja az életünket, gondolkodásunkat, hogy milyen zenét hallgatunk?
És az, hogy kire hallgatunk?

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

26-2. Gyerekek és felnőttek

2026.06.02./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Máté 18,1–5; 19,13–15; Márk 9,33–37; 10,13–16
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli
Tevékenység: Ha én felnőtt volnék: szövegolvasás, beszélgetés, kreatív írás; A kis herceg bölcsessége: meseolvasás, beszélgetés, írásos, rajzos bemutató; régi játékok, versolvasás és -nyomozás, igei párhuzam felfedezése

„Ha én felnőtt volnék” (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

A mondatkezdet, amit a bevezető játékban folytatni kellett, Janikovszky Éva egyik népszerű gyerekkönyvének címe. Keressük meg a könyvet, és olvassunk fel belőle egy jellemző részletet. Interneten is beleolvashatunk: Ha én felnőtt volnék.

Beszélgessünk:

A könyv mulatságos „görbe tükröt” tart a gyerek és felnőttek elé. Milyennek mutatja a felnőtteket, és milyennek a gyerekeket?
Ki gondolhatja ezeket: gyerek vagy felnőtt?
Mit gondoltok ezek alapján, gyereknek jobb lenni vagy felnőttnek? Miért?
Ti mit csinálnátok, ha felnőttek lennétek? Mit csinálnátok másként, mint a felnőttek?
Mi az, amit nem szabad a gyerekeknek? Miért vannak a tiltások az életünkben (a gyerekek és a felnőttek számára is)?
Milyen szabályok vannak nálatok a családban, és milyenek az iskolában?
Van-e olyan szabály, amin változtatnátok? Miért és hogyan?

Kép: 123RF

Kreatív írás:

Mitől vicces a könyvből megismert ábrázolás? Hogyan működik a „görbe tükör”? Mit látunk, ha belenézünk?
Írjanak most a gyerekek ilyen „görbe tükör” elképzeléseket ugyanezzel a mondatkezdettel: „Ha én felnőtt volnék…”
Képzeljék bele magukat egy olyan gyerek helyébe, akit Jézushoz vittek a szülei, de a felnőtt tanítványok nem akarták odaengedni Jézushoz. Csak Jézus szavára nyílt meg az út. Fogalmazzák meg írásban, hogy ez a gyerek hogyan folytatná a mondatot: „Ha én felnőtt volnék…”

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

26-1. Jézus és a gyermekek

2026.06.01./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Máté 18,1–5; 19,13–15; Márk 9,33–37; 10,13–16
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Ha én felnőtt volnék: projekciós játék, beszélgetés; bibliai történetmesélés: Jézus és a gyerekek; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, imádságos ének

Ha én felnőtt volnék… (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

Folytassák a gyerekek a megkezdett mondatot írásban: „Ha én felnőtt volnék…”

A válasz több mondat terjedelmű is lehet, de ne legyen túl hosszú.

A vállalkozó gyerekek olvassák fel leírt mondataikat, majd beszélgessünk arról, hogyan képzelik el magukat felnőttként? Mi a különbség a felnőttek és a gyerekek között? Mi a gyerek és mi a felnőtt dolga? Kinek mit engednek meg a szülők, és mit nem?

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

25-2. A két nővér

2026.05.19./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Máté 6,25–27.31–33; Lukács 10,38–42; 17,21
Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, testi-mozgásos
Tevékenység: Kánonéneklés két szólamban; Márta- és Mária-karakterek ábrázolása: kreatív írás, dramatikus játék, képalkotás; tevékenységlista írása értéksorrendben; mókás karakterek: szendvicsarcok készítése

Márta és Mária éneke (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Márta a vendéglátó munkát és segítséget helyezte fókuszba, Mária Jézus tanítását. Az egyik terített asztalhoz vezet, a másik Isten országához, ami velünk és köztünk van (Lukács 17,21).

Énekeljük el a Szívem csendben az Úrra figyel című éneket kánonban (Dicsérjétek az Urat! 71; kattints a címre), kétféle szövegváltozattal. Az eredeti lehet Márta szólama, akinek a segítség, a cselekvés a fontos. A másik változat pedig Mária szólama, aki Jézus tanítására figyel. A két szólam a kánonban mégis kiegészíti egymást, és együtt alkot harmóniát.

Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki segít,
Szívem csendben az Úrra figyel.

Szívem csendben az Úrra figyel, ki tanít,
Szívem csendben az Úrra figyel, ki tanít,
Szívem csendben az Úrra figyel.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

25-1. Mária és Márta vendége

2026.05.18./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Bibliai történet: 1Mózes 18,1–10; Máté 6,25–27.31–33; Lukács 10,38–42
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Beszélgetés: vendéglátás ma, váratlan vendég fogadása; bibliai történetmesélés: Mária és Márta; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, tanító ének

Mit tennél? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti)

Kezdjük az alkalmat beszélgetéssel:

Mit tennél, ha egy rég látott és nagyon kedves rokonod vagy barátod érkezne hozzád látogatóba? Hogyan készülnél a fogadására? Hogyan fogadnád?

És ha nem tudnád előre, hogy jön, hanem csak úgy betoppanna váratlanul? Akkor hogyan fogadnád? Mit tennél, mi lenne a legfontosabb?

Ha a családotokhoz toppanna be egy ilyen vendég, hogyan fogadnátok? Mi lenne a családi „munkamegosztás”?

Manapság könnyebb dolgunk van, ha vendéget várunk, vagy váratlan vendég toppan be hozzánk. Általában van egy-két csomag finomság, valami innivaló, amivel meg tudjuk őt kínálni. Főzni sem muszáj, ha elő tudunk kapni a hűtőből egy lefagyasztott ételt. Legfeljebb a boltba kell leszaladni, ha minden elfogyott. De a Biblia korában ez nem így volt, a vendéglátás sem volt ilyen egyszerű.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

24-2. Felebarátok közt

2026.05.12./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: 2Mózes 20,16–17; 3Mózes 19,13. 16–18; 4Mózes 19,11.16; Lukács 10,25–37
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos, vizuális-térbeli
Tevékenység: Felebarát-vizsgálat a történetben, mai párhuzamok; a bibliai történet és mai párhuzamainak dramatizálása, médiahírként való feldolgozása; a segélyhívás, segítségnyújtás gyakorlata, próbái

Felebarát-kérdés (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

A példázat arról is tanít, hogy éljük bele magunkat a másik ember, a felebarátunk helyzetébe.

Jó, de ki az a felebarát? – tehetik fel a gyerekek is a kérdést.

Felebarát az embertársunk, akivel kapcsolatba kerülünk. A Tízparancsolat megtiltja az ellene való hamis tanúskodást, valamint a tulajdonát érintő sérelmet (2Mózes 20,16–17). Mózes törvénye a felebarát kizsákmányolását, kirablását is tiltja (3Mózes 19,13), valamint az életét védi, tiltva a gyűlöletét is (3Mózes 19,16–18). Itt szerepel a történetben idézett mondat: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (18. v.)

Kérdés csupán az, hogy ezt a törvény és a törvény magyarázója csapán a saját népére érti, vagy kiterjeszthető más népekre is. A példázat is ezt feszegeti, amikor a történet hősének egy samáriai embert tesz meg. Aki a zsidók szemében gyűlölt, félpogány személy volt. Aki mégis emberségesebb módon cselekszik, mint a pap vagy a lévita, akik a tisztátalantól való félelmükben (lásd: 4Mózes 19,11.16) inkább kikerülték segítségre szoruló embertársukat. Hiszen lehet, hogy már halott.

Kép: 123RF

Vizsgáljuk meg, hogy a példázat helyzetében ki mennyire volt embertelen vagy emberséges: a rabló, a pap és templomi szolga, illetve a gyűlölt idegen (samáriai) közül. A vizsgálat folyhat csoportmunkában, eredményéről vitát is rendezhetünk.

Keressünk mai párhuzamokat a bántalmazás, cserbenhagyás és segítségnyújtás helyzeteire.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.