22-1. Tóparti vendégség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Máté 14,13–21; Márk 6,30–44; Lukács 9,10–17; János 6,1–13
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Élménybeszámolók: távol az otthontól; bibliai történetmesélés: Ötezer ember megvendégelése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, énekelt asztali áldás

 

Élménybeszámolók (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

Kezdjük a foglalkozást beszélgetéssel:

Előfordult-e már veled, hogy több napra (esetleg hétre) távol váltál a szüleidtől? Mondjuk egy osztálykiránduláson, nyári táborban vagy mikor a nagyszüleinél voltál.
Milyen élményekben volt itt részed? Amikor visszatértél, miről meséltél a szüleidnek?

Akiben frissen él még egy élmény, elmesélheti nekünk is.

 

Emlékeztek? Jézus tanítványai is különös „túrán” vettek részt: A Mester kiküldte őket a zsidó városokba és falvakba, hogy gyógyítsanak, és beszéljenek Isten országáról. Vajon milyen élményekkel térhettek vissza? Miről mesélhettek a mesterüknek?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

21-2. Beszédes lábnyomok

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 9,35 – 10,14; Márk 6,7–13; Lukács 9,1–6; 22,35
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális
  • Tevékenység: Képalkotás, „mocsárjárás” talpnyomokkal; beszélgetés a személyes misszióról, mai élethelyzetek dramatizálása; értő versolvasás: apostol-próba nehézségek idején

 

Talpnyomok játéka és képe (Testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati)

Saruban vagy saru nélkül? Máté evangéliumában Jézus útbaigazítása szigorúbb, ott sarut és botot sem enged az apostoloknak (10,10). Mintha a felsorolás halmozottan túlzó képei azt üzennék: bízd magad teljesen Istenre, majd Ő gondoskodik rólad. Márk evangéliuma életszerűbb: ott megengedi Jézus a vándorbotot, és a tiltások végén hozzáteszi: „saru viszont legyen rajtatok” (6,9). Gyógyító tanáccsá, üzenetté válik ez is az apostolok számára, gondoljunk az utak éles köveire.

 

Készítsünk talpnyomokat. A gyerekek rajzolják körül mezítláb vagy cipőben (papucsban) mindkét lábfejüket egy rajzlapon vagy kartonlapon, és vágják ki. A talpnyomok több mindenre felhasználhatók:

  • Talpnyomokból rakjunk ki a teremben útvonalakat, amihez személyenként több pár talpnyom is készíthető. A terem képe így egyfajta talpnyomlabirintussá válik, de minden nyom vezet valahova.
  • Játsszunk páros mocsárjáró játékot, amihez páronként öt-öt talpnyom szükséges. A játékosoknak csak a talpnyomokra szabad lépni, különben elnyeli őket a mocsár. Egy páros mozgása a következő: A pár két tagja egymás mögött helyezkedik el, mindkét lábuk alatt egy-egy talpnyom, az ötödik talpnyom a páros első tagjának a kezében. Jelre leteszi maga elé a szabad talpnyomot, egyik lábával előre rálép, másik lábával is előrelép egyet. A páros hátsó tagja is előrelép egyet-egyet mindkét lábával, és a háta mögött szabadon maradó talpnyomot felveszi. Előreadja, és a mozgássor ismétlődik. Így haladnak a kijelölt célig. A különböző párok kellő távolságban, egymás mellett is haladhatnak. Gyakorlott párosok akár versenyszerűen is összemérhetik mocsárjáró tudásukat.
  • A talpnyomba rajzoljanak a gyerekek terepjáró mintázatot vagy egy tájat, vidéket, amerre a küldöttek járnak.

 

Készítsünk a gyerekekkel talpnyom formájú nyomódúcokat félbevágott krumpliból kifaragva vagy dekorgumiból kivágva. A kifaragott krumplit nyomódúcként használhatjuk. A dekorgumiból kivágott talpnyomot rá kell ragasztani erősebb kartonlapra, az adja majd a nyomódúc tartását. A kartonra több talpformát is ragaszthatunk egymás után, mintha lépkedne valaki. A kész nyomódúcok kiemelkedő formáit temperával lefestjük, majd fehér papíron végezhetjük a nyomtatást. A lábnyomokkal kialakítható egy olyan kompozíció, amin követhető az útvonal, vagy ahol több útvonal találkozik, stb.

A dekorgumis nyomódúc készítéséhez és használatához lásd: Szimmetrikus minta, dekorgumi nyomattal

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

21-1. A tanítványok kiküldése

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Máté 9,35 – 10,14; Márk 6,7–13; Lukács 9,1–6
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Mesterségkitaláló játék, az „apostol” jelentése; bibliai történetmesélés: A tanítványok kiküldése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bizalomének

 

Mesterségünk címere (Testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Kezdjük a foglalkozást a népszerű „Amerikából jöttünk” című játék bibliai változatával:

Kiválasztunk két gyereket, akiket kiküldünk a teremből, hogy találjanak ki egy bibliai foglalkozást, majd jöjjenek vissza. Visszatérve így kezdik a játékot: „A Bibliából jöttünk, híres mesterségünk címere: (pl.) há, esz (a halász első és utolsó betűje). Ezután elmutogatják a foglalkozást, a többiek pedig megpróbálják kitalálni.

Aki kitalálta, szabadon választhat magának egy párt, majd hasonlóan folytatódik a játék, az új pár lesz a kiküldött.

Ha gondot okoz bibliai foglalkozást választani, súghatunk, vagy kis cédulákra írva előkészíthetünk egy foglalkozáskészletet, pl.: ács, bíró, fazekas, földműves, galambárus, halász, írástudó, katona, kereskedő, kertész, kovács, ötvös, pap, pásztor, pohárnok, szakács, vámszedő, zenész stb. Ebből húzhatnak a kiküldött párok, s odakint megbeszélhetik, hogyan fogják mozdulatokkal eljátszani a foglalkozást.

Néhány játékkör után tegyük fel a kérdést: „A Bibliából jöttem, híres mesterségem címere: a, el.” – Vajon ő ki lehet? Mutassunk vándorló, hírmondó, ápoló-gyógyító mozdulatokat.

Ha nem sikerül kitalálni, áruljuk el: APOSTOL a „mesterség” neve, ami nem is annyira mesterség vagy foglalkozás, inkább egyfajta tisztség. Az „apostol” szó azt jelenti: „küldött” vagy „követ”. Az Újszövetségben főként Jézus tizenkét tanítványát nevezik apostolnak, de később Pál is Jézus Krisztus apostola lett, és többek között Barnabást is apostolnak nevezi a Szentírás.

De mit jelent apostolnak lenni? Erről szól a mai történet.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

20-2. Viharban, félelmes időben

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 55,6–9; 93,3–4; Máté 8,23–27; Márk 4,35–41; Lukács 8,22–25
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Vihart idéző hangjáték ritmikus szövegmondással, ritmus- és mozgáskísérettel; tengert idéző zene és videoklip, képalkotás festéssel, kollázzsal; félelmetes, viharos élethelyzetek: beszélgetés, dramatizálás; székfoglaló önismereti játék

 

Hangjáték (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)

Idézzük fel a vihart hangokkal. Az evangélium híradása elég szűkszavú, egyetlen mondattal festi le a vihart (Márk 4,37). Három sorba tördelve fokozó gondolatritmusként olvashatjuk:

 

Ekkor nagy szélvihar támadt,
(és) a hullámok becsaptak a hajóba,
úgyhogy az már kezdett megtelni.

 

A vizek zúgását, tenger morajlását idézi sokkal erőteljesebben az alábbi zsoltárrészlet:

Kép: 123RF

Zúgnak a folyamok, Uram,
hangosan zúgnak a folyamok,
zúgva morajlanak a folyamok.
A hatalmas vizek hangjánál,
a tenger fenséges morajlásánál
fenségesebb az Úr a magasságban.

Zsoltárok 93,3–4

 

Válasszuk ki az egyik szövegrészt, és soronként mondjuk felelgetve, fokozódó hangerővel, egészen a kiáltásig. A szövegmondást ritmikus hangadással (lábdobogás, taps, székcsapkodás stb.), illetve ritmushangszerekkel, zajkeltő eszközökkel is kísérhetjük, fokozva a hangzás erejét.

Himbálódzó mozgással is összekapcsolhatjuk a hangjátékot, aminek a végén mindenki tegyen olyan mozdulatokat, mintha merné kifelé a vizet, különben megtelik és elsüllyed a hajó.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

20-1. A vihar lecsendesítése

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Máté 8,23–27; Márk 4,35–41; Lukács 8,22–25
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Videófilmen szél, hullámzás megfigyelése, beszélgetés hajóélményekről; bibliai történetmesélés: A vihar lecsendesítése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bizalomének

 

Szélhangok, hullámok (Természeti, verbális-nyelvi)

Egy rövid videófelvétel a szél hangját és a hullámok csapkodását mutatja be egy vitorlás hajóból: Szeles menet

Vajon felismerjük-e csupán a hang alapján, hogy miről van szó? – Hallgassuk meg a kisfilm hangjait, majd a gyerekek próbálják meg kitalálni, minek a hangját hallották.

Végül nézzük meg a filmet, és figyeljük meg a hajó és a hullámok mozgását is.

Beszélgessünk:

„Szeles menet” a kisfilm címe. Mit gondoltok, ekkora szél és hullámzás már viharnak számít?
Van-e, aki átélt már vihart a Balaton vagy a tenger mellett?
Mekkora hullámok szoktak lenni ilyenkor a tavon? És a tengeren?
Ki ült már hajóban? Ki ült vitorlás hajóban?
Ki volt már nyílt vízen erős hullámzásban, esetleg viharban?
Miért veszélyes egy nyílt vízi vihar?
Hogyan védekeznek ma a hajósok, a katasztrófavédelem a viharveszély ellen? – Lásd: Viharjelzési fokozatok
Régen hogyan tudtak védekezni?

Kép: 123RF

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

19-2. Feltámadás-kert

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: János 20,1–18
  • Intelligenciatípus: Természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Feltámadás-kert készítése csoportmunkában

Kép: 123RF

Garden Tomb – Kert-sír Jeruzsálemben

Sziklába vájt ősi sír az ókori Jeruzsálem falain kívül, amit kert vesz körül. Keresztény zarándokhely, mivel sokan úgy vélik, itt temették el Jézust. Mások szerint a sírt későbbi évszázadokban készítették. Akármi is az igazság, a sírkert megidézi a feltámadás hangulatát és üzenetét. (Bővebben lásd a névre kattintva.)

 

Feltámadás-kert (Természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális)

A gyerekekkel egy virágostálban vagy nagyobb cserépalátétben könnyen készíthetünk mi is feltámadás-kertet. A tálat töltsük meg földdel, egy kisebb cserép vagy palántázó doboz segítségével alakítsuk ki a sírt: helyezzük el a tál közepén, és fedjük be földdel, hogy megkapjuk a sírboltot. Készítsük el a kereszteket, tűzzük a sírboltra. Végül szórjuk meg fűmaggal a kertet, majd permetezve locsoljuk rendszeresen. A fűmag 1-2 hét alatt kikel.

Lásd itt képekkel illusztrálva, középen

További ötletek:

Kép: 123RF

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

19-1. Szép termő águnk

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Máté 16,21; 17,22–23; 20,17–19; János 3,16; 12,12–27
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Csírázás megfigyelése: a sziklevél szerepe; bibliai történetmesélés: A földbe esett búzaszem példája, Jézus betölti küldetését; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő ének

 

Magvizsgáló (Természeti, verbális-nyelvi)

Figyeljük meg a gyerekekkel a nedves vattán csíráztatott babszemeket: Milyen állapotban vannak? Megindult-e a csírázás? Hol tart a fejlődésben a növény? Mi történt a maggal?

Hagyhatunk még időt a csíra növekedésének, megfigyelhetjük a változást a következő alkalommal is. De szemléletesebb, ha megtekintünk egy rövid videófilmet a babnövény növekedéséről: Így csírázik és növekszik a mag.

 

Figyeljük meg: Melyik napon bújik ki a csíra a földből? (7.) Mi történik növekedés közben a babszemmel, amiből kikelt a növény? Melyik napon hullajtja le a növény az őt „szülő” babszemet? (16.)

A mag fontos alkotórésze a sziklevél, amiből a csírázás során az első levelek kifejlődnek. A sziklevél biztosítja a növény számára a táplálékot mindaddig, amíg azt önállóan fel nem tudja venni. A sziklevél közben elsorvad, elhal, míg az új növény életre kel.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

18-2. Kis talajvizsgálat

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 13,1–9.18–23; Márk 4,1–9.13–20; Galata 5,22–23
  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Magültetés, csíráztatás, tavaszi dekoráció készítése; talajképek kollázzsal, példázatmesélés; talajkérdések: önismereti beszélgetés, drámajáték, kreatív írás és rajz

 

Csíráztató (Természeti, testi-mozgásos)

Ültessünk el virágföldbe különböző magokat (bab, búza, kukorica, fűmag stb.), locsoljuk meg, és várjuk a következő heteket, hogy vajon melyik mikor hajt ki a földből. Hét közben is figyeljük, hogy a virágföld nedves legyen, de nehogy túllocsoljuk.

Csíráztassunk babszemeket virágföld nélkül is, nedves vattán, hogy a csírázás folyamatát jobban megfigyelhessük.

Kép: 123RF

 

Fűhajú tavaszi dekor (Természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)

Látványos tavaszi/húsvéti dekoráció a fűhajú tojásfej, amihez üres tojáshéjakra, virágföldre és fűmagra van szükség. A tojáshéjakat a sütéshez használt tojásból tudjuk megfelelő töréssel előkészíteni. Részletes leírást találunk itt: Fűhajú Tojásemberek.

A tojásokba más növénymagokat is vethetünk, és a tojásfejek, tojástartó, moha és egyéb növények összeépítésével csinos tavaszi dekorációt készíthetünk.

 

Képek: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

18-1. Kiment a megvető

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Máté 13,1–9.18–23; Márk 4,1–9.13–20
  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Magválogatás: gabonafélék magjai; bibliai történetmesélés: A magvető példázata; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő ének

 

Magválogató (Természeti, testi-mozgásos, kapcsolati)

Előzetesen keverjünk össze különböző gabonamagokat, legalább háromfélét. Legkönnyebben megkülönböztethető egymástól a búza, rizs és kukorica. De búza helyett lehet árpa, és lehet a keverékben zab is, ami a búzától, árpától könnyebben megkülönböztethető. Lehet a keverékben egy kevésbé ismert, érdekes gabonaféle is, pl. köles.

A gyerekek kis csoportokban helyezkedjenek el egy-egy asztal körül. Minden csoport elé tegyünk egy tálcát, és szórjunk rá a keverékből. A gyerekek válogassák szét a magokat különböző magfélék szerint.

Beszélgessünk:

Tudjátok-e, melyik magnak mi a neve?
És azt tudjátok-e, hogy ezeknek a magféléknek (növényeknek) mi a közös neve?
Milyen növények tartoznak még a gabonafélék közé? (A fent ajánlottakon kívül: árpa, rozs, cirok.)
Ezek közül melyeket ismerték és vetették már a Biblia korában is? (búza, árpa, köles)

A szétválogatott magok közül melyiket lehetne elvetni, és melyiket nem? – A rizst biztosan nem, mivel az hántolt mag. De a többi mag esetében is jobb, ha a vetéshez vetőmagot használunk, és nem étkezési magot. Mert csak az életképes, jó mag fog kikelni.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

17-2. Mint illatáldozat

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 29,18; 30,1.34–36; Zsoltárok 141,2; Lukács 7,36–50; János 12,1–8; 2Korinthus 2,14–16; Efezus 5,2
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, logikai-matematikai, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Bibliai példázat dramatizálása; tulajdonságok, értékek vizsgálata és árverése; jellemábrázoló testbeszéd dramatikus mozgással; az illatáldozat bibliai példái és jelentése, háttérillat, ének a teremben

 

A két adós példázata (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)

A példázat mindössze három mondat, de a mögötte rejlő élethelyzet sokféle lehet. Érdemes kibővíteni a történetet, majd el is játszani azt:

A gyerekek kis csoportokban találjanak ki egy-egy élethelyzetet, amelybe a példázat beleillik. Elképzelhetik a történetet Jézus korában, belehelyezkedve az akkori emberek életébe: Hogyan kerülhettek adósságba? Mit jelentett számukra, hogy nem tudják visszafizetni? (Súlyosabb esetekben adósok börtönébe is kerülhetett az adós, vagy saját munkaerejét kellett eladnia.) Mit éreztek, amikor a hitelező elengedte adósságukat?

Majd spontán szerepjátékkal játsszák el a történetet.

Elképzelhetik és eljátszhatják a történetet a mai korba helyezve is, a mai élethelyzeteknek és pénzviszonyoknak megfelelően.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.