20-2. Viharban, félelmes időben

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 55,6–9; 93,3–4; Máté 8,23–27; Márk 4,35–41; Lukács 8,22–25
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Vihart idéző hangjáték ritmikus szövegmondással, ritmus- és mozgáskísérettel; tengert idéző zene és videoklip, képalkotás festéssel, kollázzsal; félelmetes, viharos élethelyzetek: beszélgetés, dramatizálás; székfoglaló önismereti játék

 

Hangjáték (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, testi-mozgásos)

Idézzük fel a vihart hangokkal. Az evangélium híradása elég szűkszavú, egyetlen mondattal festi le a vihart (Márk 4,37). Három sorba tördelve fokozó gondolatritmusként olvashatjuk:

 

Ekkor nagy szélvihar támadt,
(és) a hullámok becsaptak a hajóba,
úgyhogy az már kezdett megtelni.

 

A vizek zúgását, tenger morajlását idézi sokkal erőteljesebben az alábbi zsoltárrészlet:

Kép: 123RF

Zúgnak a folyamok, Uram,
hangosan zúgnak a folyamok,
zúgva morajlanak a folyamok.
A hatalmas vizek hangjánál,
a tenger fenséges morajlásánál
fenségesebb az Úr a magasságban.

Zsoltárok 93,3–4

 

Válasszuk ki az egyik szövegrészt, és soronként mondjuk felelgetve, fokozódó hangerővel, egészen a kiáltásig. A szövegmondást ritmikus hangadással (lábdobogás, taps, székcsapkodás stb.), illetve ritmushangszerekkel, zajkeltő eszközökkel is kísérhetjük, fokozva a hangzás erejét.

Himbálódzó mozgással is összekapcsolhatjuk a hangjátékot, aminek a végén mindenki tegyen olyan mozdulatokat, mintha merné kifelé a vizet, különben megtelik és elsüllyed a hajó.

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

20-1. A vihar lecsendesítése

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Máté 8,23–27; Márk 4,35–41; Lukács 8,22–25
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Videófilmen szél, hullámzás megfigyelése, beszélgetés hajóélményekről; bibliai történetmesélés: A vihar lecsendesítése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bizalomének

 

Szélhangok, hullámok (Természeti, verbális-nyelvi)

Egy rövid videófelvétel a szél hangját és a hullámok csapkodását mutatja be egy vitorlás hajóból: Szeles menet

Vajon felismerjük-e csupán a hang alapján, hogy miről van szó? – Hallgassuk meg a kisfilm hangjait, majd a gyerekek próbálják meg kitalálni, minek a hangját hallották.

Végül nézzük meg a filmet, és figyeljük meg a hajó és a hullámok mozgását is.

Beszélgessünk:

„Szeles menet” a kisfilm címe. Mit gondoltok, ekkora szél és hullámzás már viharnak számít?
Van-e, aki átélt már vihart a Balaton vagy a tenger mellett?
Mekkora hullámok szoktak lenni ilyenkor a tavon? És a tengeren?
Ki ült már hajóban? Ki ült vitorlás hajóban?
Ki volt már nyílt vízen erős hullámzásban, esetleg viharban?
Miért veszélyes egy nyílt vízi vihar?
Hogyan védekeznek ma a hajósok, a katasztrófavédelem a viharveszély ellen? – Lásd: Viharjelzési fokozatok
Régen hogyan tudtak védekezni?

Kép: 123RF

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

19-2. Feltámadás-kert

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: János 20,1–18
  • Intelligenciatípus: Természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális
  • Tevékenység: Feltámadás-kert készítése csoportmunkában

Kép: 123RF

Garden Tomb – Kert-sír Jeruzsálemben

Sziklába vájt ősi sír az ókori Jeruzsálem falain kívül, amit kert vesz körül. Keresztény zarándokhely, mivel sokan úgy vélik, itt temették el Jézust. Mások szerint a sírt későbbi évszázadokban készítették. Akármi is az igazság, a sírkert megidézi a feltámadás hangulatát és üzenetét. (Bővebben lásd a névre kattintva.)

 

Feltámadás-kert (Természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális)

A gyerekekkel egy virágostálban vagy nagyobb cserépalátétben könnyen készíthetünk mi is feltámadás-kertet. A tálat töltsük meg földdel, egy kisebb cserép vagy palántázó doboz segítségével alakítsuk ki a sírt: helyezzük el a tál közepén, és fedjük be földdel, hogy megkapjuk a sírboltot. Készítsük el a kereszteket, tűzzük a sírboltra. Végül szórjuk meg fűmaggal a kertet, majd permetezve locsoljuk rendszeresen. A fűmag 1-2 hét alatt kikel.

Lásd itt képekkel illusztrálva, középen

További ötletek:

Kép: 123RF

 

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

19-1. Szép termő águnk

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Máté 16,21; 17,22–23; 20,17–19; János 3,16; 12,12–27
  • Intelligenciatípus: Természeti, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Csírázás megfigyelése: a sziklevél szerepe; bibliai történetmesélés: A földbe esett búzaszem példája, Jézus betölti küldetését; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő ének

 

Magvizsgáló (Természeti, verbális-nyelvi)

Figyeljük meg a gyerekekkel a nedves vattán csíráztatott babszemeket: Milyen állapotban vannak? Megindult-e a csírázás? Hol tart a fejlődésben a növény? Mi történt a maggal?

Hagyhatunk még időt a csíra növekedésének, megfigyelhetjük a változást a következő alkalommal is. De szemléletesebb, ha megtekintünk egy rövid videófilmet a babnövény növekedéséről: Így csírázik és növekszik a mag.

 

Figyeljük meg: Melyik napon bújik ki a csíra a földből? (7.) Mi történik növekedés közben a babszemmel, amiből kikelt a növény? Melyik napon hullajtja le a növény az őt „szülő” babszemet? (16.)

A mag fontos alkotórésze a sziklevél, amiből a csírázás során az első levelek kifejlődnek. A sziklevél biztosítja a növény számára a táplálékot mindaddig, amíg azt önállóan fel nem tudja venni. A sziklevél közben elsorvad, elhal, míg az új növény életre kel.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

18-2. Kis talajvizsgálat

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 13,1–9.18–23; Márk 4,1–9.13–20; Galata 5,22–23
  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális
  • Tevékenység: Magültetés, csíráztatás, tavaszi dekoráció készítése; talajképek kollázzsal, példázatmesélés; talajkérdések: önismereti beszélgetés, drámajáték, kreatív írás és rajz

 

Csíráztató (Természeti, testi-mozgásos)

Ültessünk el virágföldbe különböző magokat (bab, búza, kukorica, fűmag stb.), locsoljuk meg, és várjuk a következő heteket, hogy vajon melyik mikor hajt ki a földből. Hét közben is figyeljük, hogy a virágföld nedves legyen, de nehogy túllocsoljuk.

Csíráztassunk babszemeket virágföld nélkül is, nedves vattán, hogy a csírázás folyamatát jobban megfigyelhessük.

Kép: 123RF

 

Fűhajú tavaszi dekor (Természeti, testi-mozgásos, vizuális-térbeli)

Látványos tavaszi/húsvéti dekoráció a fűhajú tojásfej, amihez üres tojáshéjakra, virágföldre és fűmagra van szükség. A tojáshéjakat a sütéshez használt tojásból tudjuk megfelelő töréssel előkészíteni. Részletes leírást találunk itt: Fűhajú Tojásemberek.

A tojásokba más növénymagokat is vethetünk, és a tojásfejek, tojástartó, moha és egyéb növények összeépítésével csinos tavaszi dekorációt készíthetünk.

 

Képek: 123RF

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

18-1. Kiment a megvető

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Máté 13,1–9.18–23; Márk 4,1–9.13–20
  • Intelligenciatípus: Természeti, testi-mozgásos, kapcsolati, verbális-nyelvi, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Magválogatás: gabonafélék magjai; bibliai történetmesélés: A magvető példázata; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő ének

 

Magválogató (Természeti, testi-mozgásos, kapcsolati)

Előzetesen keverjünk össze különböző gabonamagokat, legalább háromfélét. Legkönnyebben megkülönböztethető egymástól a búza, rizs és kukorica. De búza helyett lehet árpa, és lehet a keverékben zab is, ami a búzától, árpától könnyebben megkülönböztethető. Lehet a keverékben egy kevésbé ismert, érdekes gabonaféle is, pl. köles.

A gyerekek kis csoportokban helyezkedjenek el egy-egy asztal körül. Minden csoport elé tegyünk egy tálcát, és szórjunk rá a keverékből. A gyerekek válogassák szét a magokat különböző magfélék szerint.

Beszélgessünk:

Tudjátok-e, melyik magnak mi a neve?
És azt tudjátok-e, hogy ezeknek a magféléknek (növényeknek) mi a közös neve?
Milyen növények tartoznak még a gabonafélék közé? (A fent ajánlottakon kívül: árpa, rozs, cirok.)
Ezek közül melyeket ismerték és vetették már a Biblia korában is? (búza, árpa, köles)

A szétválogatott magok közül melyiket lehetne elvetni, és melyiket nem? – A rizst biztosan nem, mivel az hántolt mag. De a többi mag esetében is jobb, ha a vetéshez vetőmagot használunk, és nem étkezési magot. Mert csak az életképes, jó mag fog kikelni.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

17-2. Mint illatáldozat

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 2Mózes 29,18; 30,1.34–36; Zsoltárok 141,2; Lukács 7,36–50; János 12,1–8; 2Korinthus 2,14–16; Efezus 5,2
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, logikai-matematikai, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Bibliai példázat dramatizálása; tulajdonságok, értékek vizsgálata és árverése; jellemábrázoló testbeszéd dramatikus mozgással; az illatáldozat bibliai példái és jelentése, háttérillat, ének a teremben

 

A két adós példázata (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, testi-mozgásos)

A példázat mindössze három mondat, de a mögötte rejlő élethelyzet sokféle lehet. Érdemes kibővíteni a történetet, majd el is játszani azt:

A gyerekek kis csoportokban találjanak ki egy-egy élethelyzetet, amelybe a példázat beleillik. Elképzelhetik a történetet Jézus korában, belehelyezkedve az akkori emberek életébe: Hogyan kerülhettek adósságba? Mit jelentett számukra, hogy nem tudják visszafizetni? (Súlyosabb esetekben adósok börtönébe is kerülhetett az adós, vagy saját munkaerejét kellett eladnia.) Mit éreztek, amikor a hitelező elengedte adósságukat?

Majd spontán szerepjátékkal játsszák el a történetet.

Elképzelhetik és eljátszhatják a történetet a mai korba helyezve is, a mai élethelyzeteknek és pénzviszonyoknak megfelelően.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

17-1. Aki nagyon szeret

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Zsoltárok 51,3–11; Lukács 7,36–50
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Versértő beszélgetés: Aki szeret; bibliai történetmesélés: A bűnös nő megkeni Jézus lábát; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bűnvalló ének

 

Aki szeret… (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

Kérdezzük meg a gyerekektől, hogyan folytatnák ezt a fél mondatot:

Aki szeret, lehet…

Hallgassuk meg a megoldásaikat. Ha nehezen indul, segítsünk további kérdésekkel a válaszadásban:

Aki szeret, az milyen lehet, vagy ki lehet?

 

Az idézett fél mondat Miklya Zsolt December angyalának című verséből való. Olvassuk el a verset (elérhető a címre kattintva), és fejtsük meg, kikre utalnak az egyes versszakok?

Kiemelve az „árulkodó” sorokat, további kérdések segíthetnek a megfejtésben:

  • „ahány sóhaj az utcán kinn reked” – Kiknek rekednek kint a sóhajai az utcán? Kiknek nincs otthona, ahová a bánatukkal hazatérhetnek?
  • „hány csillagszem ragyog” – Kiknek ragyog a szeme úgy, mint a csillag? Miről árulkodik a csillogó szem?
  • „Aki szeret, lehet ütött-kopott.” – Mire utal az, ha valaki ütött-kopott? Miért fontosabb a szeretet a tárgyaknál, a jó megjelenésnél?

 

Bizony, ha őszintén magunkba nézünk, biztosan találkoztunk már olyan emberrel, akit „jobb elkerülni”. Mondjuk egy hajléktalannal vagy kéregetővel az utcán. Mikor ránézünk valakire, akinek az „utca az otthona”, talán még gondoljuk is magunkban, vajon mit követett el, mit rontott el, hogy az utcára került ez az ember. Önkéntelenül is ítélkezünk, így távolítjuk el őt és a problémáját magunktól.

Jézus korában sem volt ez másképp. Voltak olyanok, akikre ítélkezve nézett a legtöbb ember: Ők betegek, koldusok, akik biztos valamilyen titkos bűn miatt jutottak ilyen sorsra. Vámszedők, akik a rómaiakat szolgálják, és anyagi hasznuk van belőle. Nők, akik a testüket kínálják pénzért vagy testi vágyból a férfiaknak. Az ilyen embereket messziről elkerülték a tisztességes zsidók. Hát még a farizeusok, akik sokat adtak arra, hogy törvény szerint élnek, és annak minden rendelkezését betartják.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

16-2. Bánatból öröm

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Zsoltárok 30,12–13; 126,1–2.5; Jeremiás 9,16–17; Máté 9,18–26; Márk 5,21–43; Lukács 7,4–5; 8,40–56; János 11,35
  • Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális, verbális-nyelvi, kapcsolati
  • Tevékenység: Bánat- és örömkönnyek: rajzos feldolgozás, papírmakettek; sírókból nevetők: beszélgetés, dramatizálás; beszélgetés: a koporsó körüli szolgálatok, a halottsiratók szerepe; kis zsinagógatörténet, virtuális látogatás a kapernaumi zsinagógában

 

Bánatkönnyek, örömkönnyek (Vizuális-térbeli, önismereti, egzisztenciális)

Rajzoljon mindenki egy jó nagy könnycseppet. Képzeljétek el, hogy valamilyen bánat miatt gördült ki ez a könnycsepp. Rajzoljátok bele a bánat okát. (Ami miatt bánat ért.)

Majd vágjátok ki a könnycseppet, és fordítsátok meg. Képzeljétek el, hogy a bánat örömre fordult, és az öröm miatt csordult ki a könnycsepp. Rajzoljátok bele az öröm okát. (Aminek végre örülni lehet.)

Miután elkészültek a rajzok, a gyerekek mesélhetnek az ábrázolt bánat- és örömkönnyekről.

 

Néhány további papírmakett:

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

16-1. Jairus leánya

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Zsoltárok 30,12–13; Máté 9,18–26; Márk 5,21–43; Lukács 8,40–56
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, természeti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Versértő beszélgetés, kreatív írás: sírás és nevetés; bibliai történetmesélés: Jairus leányának feltámasztása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés; történetmesélő ének szereposztással

 

Nehéz a sírás, nevetni könnyebb (Verbális-nyelvi, önismereti, természeti)

Székely Dezső Tavaszváró című versében olvassuk ezt a két sort (a teljes vers elérhető a címre kattintva):

Nehéz a sírás,
nevetni könnyebb
.

Olvassuk fel a gyerekeknek a versmondatot (csak a fenti két sort), és kérdezzük meg:

Igazat állít-e ez a versmondat? Kinek mi a véleménye?
Miért „nehéz a sírás”? Miért könnyebb nevetni?
Kinek van erről olyan tapasztalata, amit szeretne elmesélni?

Hogyan folytatnátok a verset? – Hallgassunk meg néhány megoldást. Ha több időt szánunk rá, kérjük meg a gyerekeket, hogy folytassák írásban a versmondatot. Lehet kötetlen, szabadvers, vagy rímes-ritmikus versformában. Majd hallgassuk meg a verseiket.

Végül olvassuk fel az eredeti teljes verset is. Itt mire érthetjük, hogy „nehéz a sírás, nevetni könnyebb”? Mire utal a sírás, és mire a nevetés? (A „bogárka-könnyek” a bogarak könnycsepphez hasonló formájára utalnak.)

Melyik évszakhoz kapcsolódik a nevetés? Melyikhez kapcsolható a sírás? Miért?

Télen olyan a természet, mintha halott lenne, vagy mintha aludna. Nemcsak a növények alszanak ilyenkor, hanem egyes állatok is. Ismertek-e olyan állatot, amelyik téli álmot alszik? (pl. medve, mókus, pele, sün, ürge, denevér, gyík, béka)

A Nap tavasszal ébresztőt fúj, és felébred, újjáéled a természet.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.