Kategória: Életkorok

31-2. Segítő kezek

2026.07.07./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: 1Mózes 27,1; Zsoltárok 121,1–4; Márk 10,46–52; Lukács 4,18–19; 18,35–43
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos
Tevékenység: Bartimeus-történetek többféle nézőpontból: történetmesélés, kreatív írás és rajz; vakpróbák párban és csoportban: ismerkedő, bizalom- és kapcsolatépítő játékok

Bartimeus-történetek (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Itt egy képes-szöveges Bartimeus-történet a Városszéli mesékből, eredeti címe: A koldus botja. Megtekinthető, meghallgatható ezen a videón:
Jézus meggyógyítja a vak koldust

A „városszéli mese” arról árulkodik, hogy egy történetet többféleképpen is el lehet mesélni.

Ti hogyan mesélnétek el Bartimeus történetét

egy régi ismerőse
egy városszéli koldustársa
a kutyája
vagy saját maga nevében?

Mit mesélnétek egy mai Bartimeusról, akivel az utcán vagy az aluljáróban lehet találkozni?

Mesélhettek egymásnak szóban, vagy fogalmazhattok írásban. Akinek nehezen megy a beszéd, készíthet rajzot is. Vagy bemutathatja pantomimmozgással a mai Bartimeus életét.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

31-1. Bartimeus tekintete

2026.07.06./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: 1Mózes 27,1; Zsoltárok 121,1–4; Márk 10,46–52; Lukács 4,18–19; 18,35–43
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Képzeletjáték: benyomások egy vak koldus helyzetében; bibliai történetmesélés: A vak Bartimeus meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaének

Belső szemmel (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Legutóbb a vakon született ember meggyógyításáról volt szó. Mivel a szembetegségeket Jézus korában nem tudták gyógyítani, sokan voltak vakok vagy gyengén látók, akiknek „meghomályosodott a szeme” (vö. 1Mózes 27,1). Munkát végezni nem nagyon tudtak, és sokan közülük az út szélére kényszerültek, könyöradományokból éltek. Milyen élete lehet egy ilyen embernek? Képzeljük bele magunkat a helyzetébe, legalább pár percre.

A gyerekek hunyják le a szemüket, tenyerükkel is eltakarhatják, és lehajthatják fejüket az asztalra. Képzeljék el, hogy ők most vak koldusok, és ott ülnek a többi koldus közt a városkapu mellett. Sokan járnak arra, vándorok, kereskedők, földművesek vagy éppen zarándokok. Sok ember és sok állat. Van, ki rá sem néz a nyomorultakra. Van, aki megszánja őket, és dob-egy-két fillért, aztán továbbsiet. És előfordul, hogy valaki meg is szólítja őket. De csak nagyon ritkán. Képzeld el, hogy mit élsz át vak koldusként a városkapu mellett. Mit hallasz, milyen szagokat érzel, hogy érzed magad?

Adjunk időt a belső szemlélődésre, figyelemre, akár több percet is. Amikor érzékeljük, hogy lazul a figyelem, többen mocorogni kezdenek, kérjük meg a gyerekeket, hogy emeljék fel a fejüket, és meséljenek a benyomásaikról:

Milyen hangokat hallottatok? Milyen illatok terjengtek a levegőben? Milyen volt az idő? Fújt-e a szél? Meleg volt, vagy inkább hűvös? Hogy bírtátok a napsütést? Volt-e ott valamilyen árnyék? Szólt-e valaki hozzátok? Szóltatok-e egymáshoz? Mit láttatok a „belső” szemetekkel? Mire gondoltatok? Stb.

Miután belehelyezkedtünk kicsit egy vak koldus élethelyzetébe, hallgassuk meg új bibliai történetünket, ami egy ilyen koldusról szól.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

30-2. Látás nélkül, belső látással

2026.07.01./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Máté 6,22; 15,14; Lukács 6,39; 11,34; János 9,1–41
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, természeti
Tevékenység: Szólások, közmondások bibliai kapcsolata, dramatizálás; érzékelőjátékok: hangfelismerő, tapintópróba, illatfigyelő, ízlelőpróba

Szólások, igék nyomán (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

A bevezető feladat szólásai, közmondásai közül melyik hogyan kapcsolódik a vakon született ember történetéhez?

Mit gondoltok, melyik lehet bibliai eredetű?

Nem lát a szemétől. – vö. Jn 9,8–9
A vak is láthatja. – vö. Jn 9,25
Megnyílt a szeme. – vö. Jn 9,10
Néha a vak többet lát a szemesnél. – vö. Jn 9,30–33.39
Nem hisz a szemének. – vö. Jn 9,18
Vak vezet világtalant. – vö. Mt 15,14; Lk 6,39
A szem a lélek tükre. – vö. Mt 6,22; Lk 11,34

Keressünk a szólásokhoz, közmondásokhoz kapcsolódó mai élethelyzeteket. A gyerekek kis csoportokban készüljetek fel egy-egy választott élethelyzet dramatizálására, majd játsszák el a többieknek.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

30-1. A vakon született

2026.06.30./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: János 9,1–41
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Szólások, közmondások értelmezése: a szem, a látás szerepe; bibliai történetmesélés: A vakon született meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

Mit látnak szemeim! (Verbális-nyelvi, önismereti)

„Mit látnak szemeim!” – Mikor mondjuk ezt? Nem arról van szó, hogy nem ismerjük fel a tárgyat vagy jelenséget. Nagyon is jól látjuk. De csodálkozunk, hogy itt van, hogy ez megtörténik. A kérdő jelleg csodálkozóvá alakul át, ezt fejezi ki a felkiáltójel is a végén.

A szólásokban, közmondásokban mindig van egy kis csavar, nyelvi játék. Ezzel irányítja figyelmünket a lényegre: hogy amiről szól, az nem azonos a szó szerinti, konkrét jelentéssel.

Fejtsük meg együtt, miről szólnak az alábbi szólások, közmondások:

Nem lát a szemétől.
A vak is láthatja.
Megnyílt a szeme.
Néha a vak többet lát a szemesnél.
Nem hisz a szemének.
Vak vezet világtalant.
A szem a lélek tükre.

A szemünkkel látunk, de hogy mit látunk, és hogy mit fogunk fel a látványból, az nem csak a szemünkön múlik. Létezik belső, lelki látás is, ami igazabb képet mutathat, mint a testi. De akinek a testi látása sérült, akinek a szeme beteg, az minden bizonnyal egészséges szemre vágyik.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

29-2. Mai elveszettek

2026.06.24./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Ezékiel 34,15–16; Lukács 15,1–32; 19,10
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, természeti
Tevékenység: A példázatok mai párhuzamai dramatizálva, veszteségtörténetek írása; veszteségek nyomában: vers és történet olvasása, értelmezése, kreatív írás és rajz; elveszett kisállat keresése: teendők, hirdetés, felhívás kreatív formái

Mai példázatok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli)

A gyerekek alakítsanak kis csoportokat, és válasszanak egy-egy példázatot. Olvassák el a megfelelő részt a Bibliából, keressék meg a példázat mai párhuzamát, és dolgozzák ki az élethelyzetet dramatizálva. Majd a csoportok játsszák el egymásnak példázataikat.

Ötletadó gondolatok:

Az elveszett juh: Könnyen lehet belőle elveszett házi kedvenc, akit napokig keres a család, sőt akár a szomszédok is. De egy csoporton belüli „fekete bárány” is lehet „elveszett”. Vajon mit lehet tenni azért, hogy a csoportból kirekesztett „fekete bárány” visszakerüljön a csoportba? Ki az, aki őt megtalálja, és hogyan?
Az elveszett drahma: Nem feltétlenül pénzre kell gondolni. Mi lehet az az értékes tárgy, aminek az elvesztése súlyos veszteség, a megtalálása életbevágóan fontos? A bevezető játék mobilkeresése már ezt példázta. De bármilyen tárgy kerülhet hasonló helyzetbe, ami személyesen értékes valakinek.
A tékozló fiú: A korabeli zsidó családban a nagyobb fiú örökölte a kétszeres részt, a kisebb ezért mellőzöttnek érezhette magát. Egy mai családban is kialakulhat olyan helyzet a testvérek között, amikor valaki mellőzötté válik, és ez ellen lázad. Lázadásával pedig „elvész” a család számára. A nagyobb fiú viszont elégedetlen volt a helyzetével, bár ő kapta a nagyobb részt. Hálátlan morgolódásával, sértettségével ő is könnyen „elveszhet” a család számára. A kisebb vagy a nagyobb fiú szemszögéből hogy festhet egy mai elveszett fiú története?

Egyéni alkotómunkával is feldolgozhatjuk a példázatokat:

Írják le a gyerekek egy valós vagy képzelt veszteség történetét, amihez készíthetnek rajzot is. Röviden, lényegre törően fogalmazzanak, mintha egy mai példatörténet – példázat lenne.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

29-1. Az elveszettek

2026.06.23./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Bibliai történet: Ezékiel 34,15–16; Lukács 15,1–32; 19,10
Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Telefonkeresés és beszélgetés a kapcsolatról; bibliai történetmesélés: Három példázat az elveszettről; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

Elveszett a mobilom… (Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Előzetesen rejtsük el úgy a mobiltelefonunkat a teremben, hogy ne legyen könnyű megtalálni.

Kezdjük a foglalkozást kapkodva, ideges hangon: „Képzeljétek, elveszett a mobilom itt a teremben. Foglalkozás előtt pakolgattam, és letettem valahova. Kerestem már mindenhol, fogalmam sincs, hol lehet. Segítenétek megkeresni?”

Keressük a gyerekekkel együtt a telefont, nézzük meg, ahol csak lehet. Ha sikerül megtalálni, kezdődhet a beszélgetés. Ha nem sikerül, egy idő után hívja fel valaki a mobiljáról a keresett telefont. Valószínű, hogy ez a megoldás a gyerekeknek is eszébe fog jutni. Ha nehezíteni akarjuk a helyzetet, a telefont előzetesen állítsuk rezgőre. Így nem lesz olyan egyszerű felhívni, de a rezgő hang így is nyomra vezethet.

Miután meglett a telefon, beszélgessünk:

Kinek van mobil- vagy okostelefonja?
Előfordult-e már veletek, hogy nem találtátok? Mit tettetek? Megtaláltátok-e végül? Hogyan?
Miért olyan fontos ma számunkra az okostelefon? Kinek mit jelent?
Ha keresünk valakit vagy valamit, hogyan segíthet benne az okostelefon?
Ha téged keresnek, elérhetnek-e mindig telefonon?
Kerültél-e már olyan helyzetbe, hogy eltévedtél, nem tudtad, hol vagy, és telefonkapcsolaton keresztül kaptál segítséget? Milyen helyzetben lehet különösen fontos a telefonkapcsolat?

Ma szinte már elképzelhetetlen az életünk állandó telefonkapcsolat nélkül. Ha nincs nálunk a mobil, vagy nincs térerő, elveszettnek érezzük magunkat. Pedig a telefon, különösen a mobiltelefon, nem olyan régi találmány. És a telefon előtti korokban sokkal nehezebb volt elérni vagy megkeresni valakit, ha elveszett.

Jézus mégis azt mondta, hogy ő az elveszettekért jött. Akit ő megtalál, akivel helyreáll a kapcsolat, az meg van mentve.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

28-2. Hol a te kincsed?

2026.06.16./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Zsoltárok 19,8–11; Példabeszédek 30,8–9; Jeremiás 9,22–23; Máté 6,19–21; 19,16–26; Márk 10,17–27; Lukács 12,20–21; 1Korinthus 13,1–8; 1Timóteus 6,17–19
Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, testi-mozgásos
Tevékenység: Kincsfürkésző önismereti játék, beszélgetés; kincskereső ön- és társismereti játék; kincskeresés a Bibliában; kincses igék dramatizálása csoportmunkában

Kép: 123RF

Hol a te kincsed? (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

„Hol a te kincsed?” – A gyerekek adjanak a kérdésre gyors választ írásban egy írólapra. Majd sorban egymás után mondják el a válaszaikat.

A spontán válaszkör nyomán beszélgessünk: Mi mindent tartunk vagy tarthatunk kincsnek? Miért lehet értékes a kincs a számunkra? Miért ragaszkodunk a kincseinkhez? Könnyű-e a kincset megosztani vagy a kincsről lemondani?

Beszélgetés után a lap másik oldalán írják le újra, bővebben kifejtve: Hol a te kincsed? Mi a te kincsed?

A kincsleírásokat ragasszuk egy falfelületre, szekrényajtóra vagy faliújságra, ahol mindenki elolvashatja.

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

28-1. A gazdag ifjú

2026.06.15./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Bibliai történet: 1Mózes 1,11.18.24.31; 2Mózes 20,12-17; 3Mózes 19,18; Zsoltárok 100,5; Máté 17,4; 19,16–26; Márk 10,17–27
Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
Tevékenység: Projekciós játék mondatkiegészítéssel, beszélgetés a jóról; bibliai történetmesélés: A gazdag ifjú; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő és kérő ének

Jó itt lenni (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

A megdicsőülés hegyén elhangzott Péter szájából: „Uram, jó nekünk itt lenni!” – Emberi megnyilvánulás, érzelmekkel teli reakció.

Mi is elmondhatjuk sokszor: „Jó itt nekünk.” „Jó itt lenni.”

Kezdjük a foglalkozást azzal, hogy mindenki egészítse ki egy gondolattal a mondatot (választva az alábbiak közül):

Jó itt nekünk, mert…
Jó itt lenni, mert…

Tanév végén, az utolsó hittanórán a kérdés az évet felidéző morzsaszedegetést is elindíthat:

Jó volt itt lenni, mert…

S ha már nyár van, és táborban vagyunk, akár táborindító játék is lehet:

Jó lesz itt nekünk, mert…

A gyerekek válaszaiból máris kiderülhet, milyen sokféle lehet a „jó”. Mindenkinek mást jelent, sőt az is előfordul gyakran, hogy ami az egyik embernek jó, az a másiknak rossz vagy kellemetlen.

Mégis, emberi módon mindenki a jóra törekszik, ami jó neki, jó érzéssel tölt el, vagy ami jó a másiknak is.

A Bibliában is kulcsfogalom a jó. Isten már a teremtéskor naponta megállapította teremtményeit látva, „hogy ez jó”, sőt „igen jó” (1Mózes 1,11.18.24.31) A Zsoltárok könyve pedig tele van a dicsőítő mondattal: „Mert jó az Úr, örökké tart szeretete” (Zsolt 100,5)

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

27-2. Mint a fényesség

2026.06.10./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Képforrás: 123RF

Bibliai történet: Máté 16,24–26; 17,1–9; Márk 9,2–10; Lukács 9,28–36
Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti, vizuális-térbeli
Tevékenység: Életigazságok, értelmező kvízjáték; templom a hegyen: képek, képgaléria megtekintése; a fehér hasonlatai, színkontrasztjai, kollázskép készítése; sátorkészítés a szabadban

Őt hallgassátok (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Beszéltünk már róla, hogy milyen zenéket hallgatunk. Mit szoktunk még hallgatni ezen kívül?
Mi az, amit csak meghallgatunk (egyik fülön be, a másikon ki)?
Mi az, amire hallgatunk is (megtesszük, megfogadjuk)?
Ki az, akinek a szavára ma leginkább hallgatunk?
Mit jelent a mai ember számára Isten szava, az Ige?
Mit mond nekünk Jézus, a „szeretett Fiú”? Milyen életigazságaira hallgathatunk?

A megdicsőülés története előtt Jézus arról beszél, mit jelent az ő követése (lásd többek között: Máté 16,24–26). Mit jelent ez a mai ember számára? Mit jelent a számotokra?

A Jézus követése című tankockán értelmező kvízjátékkal egészíthetjük ki az igét (elérhető a címre kattintva).

Kép: 123RF

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

27-1. Jézus megdicsőülése

2026.06.09./Kategória: alsós, felsős, Történetmesélő Biblia, Újszövetség

Bibliai történet: Máté 17,1–9; Márk 9,2–10; Lukács 9,28–36; 2Péter 1,16–19
Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális
Tevékenység: Mit hallgatsz? – kedvenc zenék listája; bibliai történetmesélés: Jézus megdicsőülése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsőítő ének, dicséret-lista összeállítása

Mit hallgatsz? (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Gyakran látunk fiatalokat fülükben fülhallgatóval, átszellemült arccal, mint aki nincs ott, ahol van éppen. Vajon mit hallgathat? Mitől ilyen „elszállt”?

Ki az, akinek a telefonján, laptopján ott van a kedvencek listája, amit szívesen hallgat?

Írja le mindenki egy lapra a három kedvenc zenéjét, zeneszámát (szerző, cím), amit a legszívesebben hallgat. Majd háromfős csoportokban készítsenek a gyerekek közös listát a zenéik alapján. A lista elején szerepeljenek a legfontosabb zenék. (Az értéksorrendben meg kell egyezni.)

Ezután a kis csoportok ismertessék a listáikat, és válasszuk ki, milyen zenék a legnépszerűbben a hittancsoportban.

Van-e köztük klasszikus zene vagy népzene? Van-e köztük evangéliumi, keresztény zene?
Mennyire befolyásolja az életünket, gondolkodásunkat, hogy milyen zenét hallgatunk?
És az, hogy kire hallgatunk?

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.