34-1. Zákeus új élete

/Kategória: , , ,

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 4Mózes 13,23; Lukács 19,1–10
  • Intelligenciatípus: Természeti, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei- ritmikus
  • Tevékenység: Falevélvizsgálat, a füge és vadfüge jellemzői; bibliai történetmesélés: Zákeus találkozása Jézussal; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, ének választással

 

Falevélvizsgálat (Természeti, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Előzetesen gyűjtsünk különféle faleveleket – vegyesen erdők, ligetek fáinak és gyümölcsfáknak a leveleit –, legyen köztük fügefalevél is. Kis csoportokban kapjanak a gyerekek egy-egy kis „levélkészletet”. Figyeljék meg a leveleket, melyik ismerős? Melyiket tudják megnevezni? Melyik lehet gyümölcsfa levele? Melyik lehet erdei vagy ligetben található lombos fa levele?

Miután kis csoportokban vizsgálódtak a gyerekek, mutassák be egymásnak azokat a leveleket, amelyeket meg tudnak nevezni. Sikerült-e mindet felismerni?

Majd beszélgessünk közösen:

Melyik fát ismeritek közelebbről? Van-e olyan sztorid, ami a fához kapcsolódik, és szeretnéd elmesélni?
Szoktatok-e fára mászni? Van-e olyan fa ezek közül, amit már sikerült megmásznotok?
Ha valaki fára mászik, miért teszi, miért teheti azt?

Válasszuk ki a levelek közül a fügefa levelét. Ki ismeri a fügefát és a gyümölcsét?

Bizony, ahogy az éghajlatunk változik, nálunk is egyre több helyen találkozhatunk fügefákkal. A közönséges füge (Ficus carica) mediterrán éghajlaton elterjedt növény, de kedveli a mi forró nyarainkat is. Gyümölcsöt is terem, amit bátran megkóstolhatunk. A bibliai tájakon ez az egyik legismertebb és legfontosabb gyümölcs. A Kánaánba küldött kémek is vittek belőle mutatóba a szőlő és gránátalma mellett (4Móz 13,23). Van egy szerényebb rokona, a vadfüge vagy szikomorfa (Ficus sycomorus), ami a fügéhez hasonló, de kisebb gyümölcsöt terem, ez volt a „szegények eledele”. Viszont szélesen szétterülő koronája miatt kiváló árnyékadó, városokban is kedvelt fa. Így lehetett ez a bibliai Jerikó városában is, ami nemcsak a pálmáiról volt híres, hanem híressé vált egy vadfügefája is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

33-2. Emlékezés és vigasztalás

/Kategória: , , ,

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Lukács 10,38–42; János 11,1–54
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli, természeti
  • Tevékenység: A bibliai történet elmesélése szóban vagy írásban különböző nézőpontból; Lázár-képmás alkotása, beszélgetés a temetés és gyász szokásairól; emlékezés veszteségeinkre, kép- és szövegalkotás, történetolvasás

 

Csoda Betániában (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális)

A Bibliában Lázár feltámasztásának története után azt olvassuk, hogy ezután sokan hittek Jézusban, mások viszont elvitték a hírt a farizeusokhoz, akik a főpapokkal összehívták a Nagytanácsot. Itt mondták ki, hogy Jézus népszerűsége veszélyes, és meg kell őt ölni. (János 11,45–54)

Nagyon fontos hát, hogy Lázár feltámasztásának hírét ki hogyan adta tovább. Merthogy elterjedt Jeruzsálemben és szerte Júdeában, az egészen biztos.

A gyerekek kis csoportokban képzeljenek el, és játsszanak is el egy-egy élethelyzetet, amiben valaki hírül viszi, Jézus hogyan támasztotta fel Lázárt. Pl.:

  • egy tanítvány Jézus Jeruzsálemben élő híveinek,
  • Mária vagy Márta a szomszédaiknak,
  • a vigasztaló szemtanúk közül valaki otthon a családjának,
  • Lázár a barátainak,
  • egy aggódó írástudó a papoknak,
  • egy feltámadásban hívő farizeus a társainak,
  • egy gyerek, aki ott volt a gyászolók között, a barátainak, stb.

Írásban is meg lehet fogalmazni a hírt vagy reflexiót egy képzelt szereplő nevében. Pl.:

  • Mária, Márta vagy Lázár hálaimája,
  • a betániai rabbi feljegyzése a csodák gyűjteményébe,
  • egy vigasztaló szemtanú levele távol élő szeretteinek,
  • egy tanítvány titkos naplója,
  • egy farizeus jelentése a főpapnak vagy a Nagytanácsnak, stb.

 

Lázár-képmás és beszélgetés (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)

Készítsünk a gyerekekkel Lázár-képmást az alábbi lehetőségek közül választva:

Az alak mellé a sírbolt makettjét vagy képét is elkészíthetjük.

A képen egy ősi sír rekonstrukciója az izraeli Yad Hashmonában, a Bibliai Kertben. Bővebben lásd itt: Yad Hashmona.

Kép: 123RF

A képalkotás után beszélgessünk:

Tudjátok-e, milyen temetkezési szokások voltak, hogyan gyászolták a halottakat az ókori Izraelben és más ókori népeknél?
Milyen hagyományai voltak hazánkban a temetésnek és a gyásznak?
Hogyan zajlik le ma egy temetés? Hogyan gyászoljuk a halottainkat?
Milyen szerepe volt régen a halott siratásának? Mit jelent a sírás a gyászoló számára?
Milyen szerepe van a vigasztalásnak a gyászoló számára? Hogyan tudunk mi jól vigasztalni? Mi lehet a legnagyobb vigasztalás annak, aki elvesztette a hozzátartozóját?

Kép: 123RF

 

Vigasztaló emlékek (Vizuális-térbeli, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, természeti, egzisztenciális)

Mindannyiunknak vannak veszteségei, a gyerekeknek is. Egy hozzátartozónk meghal, vagy elköltözik, és messzire kerül. Vagy egy kedves háziállatunk elpusztul. Annyira fáj a veszteség, hogy sírva is fakadunk, és sokáig őrizzük az emlékét. Előfordul, hogy beszélni sem tudunk róla, az emléke mégis nagyon erősen él bennünk.

Te kire emlékszel ilyen fájdalommal? Rajzold le őt vagy egy hozzá kapcsolódó emlékedet. Írásban is megfogalmazhatod a gondolataidat.

Egyéni munka után beszélgessünk: aki szeretné, mutassa meg a rajzát, és meséljen róla, vagy olvassa fel, amit írt. A vigasztaláshoz tartozik az is, ha kibeszélhetjük a fájdalmunkat, vagy elmesélhetjük az emlékeinket. Ilyenkor a szeretett személy vagy lény az emlékeinkben újra él.

 

Erről szól Tasnádi Emese Útravaló Dzsundzsinak, a Hörcsögnek, a Nagy Útra című írása is, a hozzá csatolt rajzokkal és levéllel együtt.

Olvassuk fel a párbeszédes történetet és a mellékelt levelet (elérhető a címre kattintva), majd kérdezzük meg: Hova ment Dzsundzsi? Kik beszélgetnek róla ebben a beszélgetős történetben?

Beszélgessünk mi is arról, hogy kinek halt már meg kisállata? Meséljenek el a gyerekek egy-egy történetet, ami vele esett meg.

 

 

 

[/elofizeto]

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

33-1. Lázár feltámasztása

/Kategória: , , ,

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: Lukács 10,38–42; János 11,1–44
  • Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei- ritmikus
  • Tevékenység: Párválasztás, üzenetváltás párban nonverbális jelekkel; bibliai történetmesélés: Lázár feltámasztása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, könyörgő ének, csendjáték

 

Szavak nélkül (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Vajon szavak nélkül is meg tudjuk érteni egymást? – Mielőtt válaszolnánk, tegyünk néhány játékos próbát:

  • Kiinduló helyzetben üljenek le a gyerekek körben, és keressék egymás tekintetét, nézzenek egymás szemébe. Majd az alapján, hogy a tekintet nyitott, vonzó vagy közömbös, elutasító, válasszanak párt. Tekintetváltás közben más jelet adni (kacsintás, pislogás, fintor stb.) nem lehet. Csak a tekintet számít. Az egymásra talált párok üljenek le egymás mögé. A játékot addig folytatjuk, míg mindenki párra nem talál. Páratlan létszám esetén a pedagógus is részt vehet a játékban.
  • Ha megvannak a párok, felállnak egymással szemben négy-öt lépés távolságra. Majd páronként választanak egy irányítót, aki a tekintetével utasítást ad a társának. Két utasítás közül választhat: hív vagy küld (vonz vagy taszít). Hívásra egy lépést előre, küldésre egy lépést hátra lép a társa. Néhány próba után váltsanak irányítót a párok.
  • A vonzás-taszítás játéka után a párok álljanak fel egymástól távolabb, 7-8 lépés távolságra. Most is válasszanak egy irányítót, aki bonyolultabb üzeneteket próbál szavak nélkül, tekintettel, mimikával és gesztusokkal átadni. Lehet ez egy utasítás: Gyere ide hozzám! Hozz ide egy tárgyat! Nyisd ki az ablakot! stb. De kezdeményezhet egy beszélgetést is, pl. Nézd, milyen szép idő van! Suli után kimegyek focizni. Mire a társa gesztusnyelven válaszol. Sikeres próba után itt is váltsanak irányítót a párok.

Forrás, lásd a Szemkontaktus, Tekintettel és Távkapcsolat című játékokat

 

Játék után a párok beszéljék meg egymás között, hogy sikerült az üzenetváltás.

Majd kérdezzük meg, hogy érezték magukat játék közben?
Ki az, aki sikeresnek érezte a szavak nélküli közlést? Ki az, akinek nagyon hiányoztak a szavak?
Van-e olyan személy, akivel szavak nélkül is jól megértitek egymást? Tudnátok-e erre példát is mondani?

Bizony, akik közel állnak egymáshoz – barátok, testvérek, családtagok –, azok apró jelekből, gesztusokból is észreveszik a másik hangulatváltozását. Kérés nélkül is ugranak, ha baj van. Együtt sírnak vagy nevetnek vele. Sőt, néha még a távolból is megérzik, ha a másikkal történik valami rendkívüli.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

32-2. Hálás vagyok

/Kategória: , , ,

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: 3Mózes 13,45–46; Zsoltárok 103,1–5; Máté 8,1–4; Lukács 17,11–19
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, vizuális-térbeli, természeti
  • Tevékenység: Szubjektív történetmesélés írásban egy szereplő nevében; textilkollázs készítése, szemléletes történetmesélés; mai köszönöm-történetek dramatizálása, háladoboz, hálacédulák gyűjtése; ismeretbővítés: tudnivalók a lepráról

 

Történet fejben (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

„Menjetek el, és mutassátok meg magatokat a papoknak!” – Jézus tanácsa egyszerűnek tűnik, mégsem lehetett olyan egyszerű megtenni. Hiszen a templom, ahol ezt meg kellett tenni, Jeruzsálemben volt, több mint 100 km-re a találkozás helyétől. Beteg embereknek napokig eltarthatott az út, a gyógyulás felé vezető zarándoklat. Jó, de ki tudhatta előre, mi fog történni? Mit élhetett át a tíz leprás ezalatt? Mi járhatott a fejükben?

S miután kiderült, hogy meggyógyultak, az kire hogy hatott? Mi járhatott akkor a fejükben? Ki milyen döntésre jutott, és mit tett?

A gyerekek válasszanak ki egyet szabadon a tíz leprás közül, képzeljék bele magukat a helyzetébe, és írjanak a nevében az esetről egy beszámolót.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

32-1. A hálás beteg

/Kategória: , , ,

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 3Mózes 13,45–46; Zsoltárok 103,1–5; Máté 8,1–4; Lukács 17,11–19
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti, zenei- ritmikus
  • Tevékenység: Betegségtörténetek, beszélgetés; bibliai történetmesélés: A tíz leprás meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének és zsoltár

 

Beteg voltam (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti)

Tegyük fel a kérdést: Ki volt már beteg közületek?

Majd kérdezzünk tovább: Ki szeretne mesélni róla?

Hallgassuk meg néhány önként vállalkozótól a betegsége történetét. Ha nem hangzik el, kérdezzünk rá: Mennyi ideig tartott a betegség? Hogyan sikerült meggyógyulni? Mit tett az orvos?

Van egy magyar közmondás, ami így hangzik: „A betegnek orvos a barátja.” – Mit jelent ez?

Tudtok-e olyan betegségről, amit az orvosok sem tudnak meggyógyítani? Mit tehet ilyenkor az orvos, mit tehet a beteg és családja?

Mit kell tenni akkor, ha fertőző a betegség? Emlékeztek még a Covidra? Mit jelentett a karantén a fertőzöttek számára?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Mit választanál?

/Kategória: , , ,

Mit választanál?
…és milyen sorrendben?
Gáspár Merse Előd társasjátéka
döntésekről, megérzésekről, egymás megismeréséről

Gondolkodtál már azon, mi mellett döntenél, ha lehetőséged lenne akár különleges képességeket is választani? Mondjuk tudnál szájról olvasni, a világ leggyorsabb fejszámolója lennél, megmászhatnád a Mount Everestet, vagy úgy tudnál festeni, mint Picasso?
Itt az alkalom, hogy a barátokkal vagy ismerősökkel megmozgassátok a fantáziátokat, és elgondolkodjatok olyan dolgokon, amik eddig eszetekbe se jutottak. Közben az is kiderül, mennyire ismeritek egymást: Meg tudod-e jól tippelni, hogy a társaidnak mi a fontos, és mi hagyja őket hidegen? S ők rájönnek-e, hogy te mit és milyen sorrendben választanál?
Értéksorrend-választás egy szórakoztató társasjáték keretében, hogy játszva és beszélgetve ismerjük meg jobban egymást, magunkat, és gondolkodjunk el a felmerülő lehetőségeken.

Lásd bővebben itt

 

31-2. Segítő kezek

/Kategória: , , ,

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 27,1; Zsoltárok 121,1–4; Márk 10,46–52; Lukács 4,18–19; 18,35–43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos
  • Tevékenység: Bartimeus-történetek többféle nézőpontból: történetmesélés, kreatív írás és rajz; vakpróbák párban és csoportban: ismerkedő, bizalom- és kapcsolatépítő játékok

 

Bartimeus-történetek (Verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos)

Grafika © Kelemen Czakó Rita

Itt egy képes-szöveges Bartimeus-történet a Városszéli mesékből, eredeti címe: A koldus botja. Megtekinthető, meghallgatható ezen a videón:
Jézus meggyógyítja a vak koldust

A „városszéli mese” arról árulkodik, hogy egy történetet többféleképpen is el lehet mesélni.

Ti hogyan mesélnétek el Bartimeus történetét

  • egy régi ismerőse
  • egy városszéli koldustársa
  • a kutyája
  • vagy saját maga nevében?

 

Mit mesélnétek egy mai Bartimeusról, akivel az utcán vagy az aluljáróban lehet találkozni?

Mesélhettek egymásnak szóban, vagy fogalmazhattok írásban. Akinek nehezen megy a beszéd, készíthet rajzot is. Vagy bemutathatja pantomimmozgással a mai Bartimeus életét.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

31-1. Bartimeus tekintete

/Kategória: , , ,

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: 1Mózes 27,1; Zsoltárok 121,1–4; Márk 10,46–52; Lukács 4,18–19; 18,35–43
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Képzeletjáték: benyomások egy vak koldus helyzetében; bibliai történetmesélés: A vak Bartimeus meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaének

 

Belső szemmel (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Legutóbb a vakon született ember meggyógyításáról volt szó. Mivel a szembetegségeket Jézus korában nem tudták gyógyítani, sokan voltak vakok vagy gyengén látók, akiknek „meghomályosodott a szeme” (vö. 1Mózes 27,1). Munkát végezni nem nagyon tudtak, és sokan közülük az út szélére kényszerültek, könyöradományokból éltek. Milyen élete lehet egy ilyen embernek? Képzeljük bele magunkat a helyzetébe, legalább pár percre.

A gyerekek hunyják le a szemüket, tenyerükkel is eltakarhatják, és lehajthatják fejüket az asztalra. Képzeljék el, hogy ők most vak koldusok, és ott ülnek a többi koldus közt a városkapu mellett. Sokan járnak arra, vándorok, kereskedők, földművesek vagy éppen zarándokok. Sok ember és sok állat. Van, ki rá sem néz a nyomorultakra. Van, aki megszánja őket, és dob-egy-két fillért, aztán továbbsiet. És előfordul, hogy valaki meg is szólítja őket. De csak nagyon ritkán. Képzeld el, hogy mit élsz át vak koldusként a városkapu mellett. Mit hallasz, milyen szagokat érzel, hogy érzed magad?

Adjunk időt a belső szemlélődésre, figyelemre, akár több percet is. Amikor érzékeljük, hogy lazul a figyelem, többen mocorogni kezdenek, kérjük meg a gyerekeket, hogy emeljék fel a fejüket, és meséljenek a benyomásaikról:

Milyen hangokat hallottatok? Milyen illatok terjengtek a levegőben? Milyen volt az idő? Fújt-e a szél? Meleg volt, vagy inkább hűvös? Hogy bírtátok a napsütést? Volt-e ott valamilyen árnyék? Szólt-e valaki hozzátok? Szóltatok-e egymáshoz? Mit láttatok a „belső” szemetekkel? Mire gondoltatok? Stb.

Miután belehelyezkedtünk kicsit egy vak koldus élethelyzetébe, hallgassuk meg új bibliai történetünket, ami egy ilyen koldusról szól.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

30-2. Látás nélkül, belső látással

/Kategória: , , ,

Képforrás: 123RF

  • Bibliai történet: Máté 6,22; 15,14; Lukács 6,39; 11,34; János 9,1–41
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, testi-mozgásos, természeti
  • Tevékenység: Szólások, közmondások bibliai kapcsolata, dramatizálás; érzékelőjátékok: hangfelismerő, tapintópróba, illatfigyelő, ízlelőpróba

 

Szólások, igék nyomán (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

A bevezető feladat szólásai, közmondásai közül melyik hogyan kapcsolódik a vakon született ember történetéhez?

Mit gondoltok, melyik lehet bibliai eredetű?

  • Nem lát a szemétől. – vö. Jn 9,8–9
  • A vak is láthatja. – vö. Jn 9,25
  • Megnyílt a szeme. – vö. Jn 9,10
  • Néha a vak többet lát a szemesnél. – vö. Jn 9,30–33.39
  • Nem hisz a szemének. – vö. Jn 9,18
  • Vak vezet világtalant. – vö. Mt 15,14; Lk 6,39
  • A szem a lélek tükre. – vö. Mt 6,22; Lk 11,34

Keressünk a szólásokhoz, közmondásokhoz kapcsolódó mai élethelyzeteket. A gyerekek kis csoportokban készüljetek fel egy-egy választott élethelyzet dramatizálására, majd játsszák el a többieknek.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

30-1. A vakon született

/Kategória: , , ,

Grafika © Kelemen Czakó Rita

  • Bibliai történet: János 9,1–41
  • Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
  • Tevékenység: Szólások, közmondások értelmezése: a szem, a látás szerepe; bibliai történetmesélés: A vakon született meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

 

Mit látnak szemeim! (Verbális-nyelvi, önismereti)

„Mit látnak szemeim!” – Mikor mondjuk ezt? Nem arról van szó, hogy nem ismerjük fel a tárgyat vagy jelenséget. Nagyon is jól látjuk. De csodálkozunk, hogy itt van, hogy ez megtörténik. A kérdő jelleg csodálkozóvá alakul át, ezt fejezi ki a felkiáltójel is a végén.

A szólásokban, közmondásokban mindig van egy kis csavar, nyelvi játék. Ezzel irányítja figyelmünket a lényegre: hogy amiről szól, az nem azonos a szó szerinti, konkrét jelentéssel.

Fejtsük meg együtt, miről szólnak az alábbi szólások, közmondások:

  • Nem lát a szemétől.
  • A vak is láthatja.
  • Megnyílt a szeme.
  • Néha a vak többet lát a szemesnél.
  • Nem hisz a szemének.
  • Vak vezet világtalant.
  • A szem a lélek tükre.

A szemünkkel látunk, de hogy mit látunk, és hogy mit fogunk fel a látványból, az nem csak a szemünkön múlik. Létezik belső, lelki látás is, ami igazabb képet mutathat, mint a testi. De akinek a testi látása sérült, akinek a szeme beteg, az minden bizonnyal egészséges szemre vágyik.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.