Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 5Mózes 6,5; Máté 22,15–22; Márk 12,13–17.41–44; Lukács 20,20–26; 21,1–4
• Intelligenciatípus: Vizuális-térbeli, logikai-matematikai, verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei- ritmikus
• Tevékenység: Korabeli pénzérmék megfigyelése, érték szerinti rendezése; bibliai történetmesélés: egy dénár és az özvegyasszony két fillérje; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, bizalomének, bizalomzsoltár

 

Pénzváltók asztala (Vizuális-térbeli, logikai-matematikai, verbális-nyelvi)

Amikor Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe, úgy üdvözölték, mint Messiás-királyt. Első útja a templomba vezetett, amelynek udvarában felborogatta a pénzváltók asztalait. A templom az imádság helye, nem a nyerészkedésé. Ezzel nem akarta eltörölni sem a templomadót, sem a tizedet vagy az adakozást. Mindennek megvan a maga helye és ideje. Ő az Istennek szánt helyet és időt akarta megszentelni.

A templom külső udvarában azért voltak pénzváltók, mert a templomi adót, ami a felnőtt férfiak számára fél sekel volt, csak sekelben lehetett befizetni. Sokféle pénz volt akkor forgalomban, a pénzváltók a római és görög pénzeket váltották át sekelre.

A Pénzváltók asztala című tankockán figyeljünk meg néhány korabeli pénzérmét (kattints a címre). Az azonos (vagy közel azonos) értékű pénzeket rendezzük párba. Majd érték szerint próbáljuk sorrendbe állítani a párokat. Megoldás:

Képek: 123RF

lepton – zsidó bronzérme < római rézérme (értéke 1 kvadráns vagy krajcár lehet, ami 2 leptont ér)

drahma – görög ezüstérme = dénár – római ezüstérme (Augustus császár képmásával)

tetradrahma – görög ezüstérme = 1 zsidó ezüstsekel (lásd a pénz nevére kattintva)

aureus – római aranyérme = 25 ezüstdénár

 

Egy dénár, két fillér (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, logikai-matematikai, egzisztenciális)

Történetmesélés az Máté 22,15–22; Márk 12,13–17.41–44; Lukács 20,20–26; 21,1–4 alapján:

Jézus a páska ünnepére érkezett Jeruzsálembe. Miután az árusok és pénzváltók között „rendet tett”, másnap is megjelent a templomban, és tanította az embereket. Ami persze nem mindenkinek tetszett. A farizeusok próbálták tőrbe csalni a kérdéseikkel, de Jézus mindenre csattanós választ adott. Egyik kérdésük az volt, hogy szabad-e a császárnak adót fizetni, vagy nem? Akkoriban a hithű zsidók Rómát megszálló hatalomnak tartották, és a római császárnak való adófizetés gyalázatnak számított. Az adó nyílt elutasítását viszont a rómaiak lázadásnak tekintették. Így Jézus a két válaszlehetőség közül bármelyiket választja, valakit biztosan sérteni fog, gondolták a kérdést feltevők. Ám Jézus a szívükbe látott. Megkérdezte:

– Tudtok adni nekem egy adópénzt?

Persze, hogy tudtak. Minden tehetős embernek csörgött az erszényében némi római pénzérme.

– Kinek a képe van ezen a dénáron? – kérdezte Jézus.

 – A császáré – felelték mit sem sejtve.

– Akkor hát adjátok meg a császárnak, ami a császáré. Istennek pedig azt, ami az Istené – jelentette ki Jézus.

Erre már nem tudtak válaszolni, megszégyenülve kullogtak el a cselvetők.

Jézus még találkozott a küldötteikkel, és sorra leplezte le a képmutatásukat.

Aztán megpihent kicsit, és leült a templomi persellyel szemben az Ékes-kapunál. Ahogy jöttek a hívek a templomba, vagy ahogy távoztak, meg-megálltak a persely előtt. Már az is beszédes volt, ki milyen feltűnően, milyen mozdulattal dobja adományát a perselybe. Az írástudók hosszú köntösben, felemelt fejjel vonultak, a gazdagok pompás ruhában, kísérettel, és csak úgy csengett a persely a bedobott ezüstök, aranyak nyomán. Az egyszerű emberek sem siettek, de valahogy szerényebben ejtették bele adományukat, és körül sem nézve távoztak.

Jézus mégis egy özvegyasszonyra lett figyelmes, aki úgy surrant a perselyhez, mint egy árnyék, és a szeme körüli árnyak is nehéz sorsról, nélkülözésről árulkodtak. Fillérjeit szégyenkezve ejtette a perselybe, és úgy sietett tovább, mintha ott sem lett volna.

Jézus akkor odahívta a tanítványait, és így szólt:

– Bizony mondom nektek, ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Mert a többiek a fölöslegükből dobtak, ő azonban mindent beledobott, amije csak volt, az egész vagyonát.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

 

Ki Istenének átad mindent (Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, zenei-ritmikus)

Beszélgessünk:

Hogyan tett Jézus „rendet” a templomban, miután megérkezett Jeruzsálembe?
Miért ment másnap is a templomba?
Ellenfelei hogyan próbálták őt zavarba hozni? Milyen csapdát állítottak a kérdésükkel?
Hogyan hárította el Jézus a csapdahelyzetet?
Mi következik a válaszából: Mivel tartozunk a hatalomnak (a császárnak), és mivel az Istennek? – Elég a nagy parancsolatra gondolni: „Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!” (5Mózes 6,5)
A szegény özvegyasszony hogyan szerette az Urat? Milyen bizonyítékát adta ennek?
Miben különbözött az adománya a tekintélyes és gazdag hívek adományától?
Hogyan lehet mindenünket odaadni Istennek?

 

Énekeljük el a Ki Istenének átad mindent című énekünk első szakaszát az alábbi változatban (Református énekeskönyv 741:1; kattints a címre). Az utolsó sor átirata – „Az kősziklára épített” – a gyerekek számára érthetőbb kép, mint a fövenyre (homokra) építés, amihez ismerni kell a jézusi példázatot a bolond és okos építőről.

 

Ki Istenének átad mindent,
Bizalmát csak belé veti,
Azt csudaképpen őrzi itt lent,
Ínség, baj közt is élteti.
Ki mindent szent kezébe tett,
Az kősziklára épített.

 

De énekelhetjük a 25. zsoltár 1. versszakát is, a szív teljes átadásáról: Szívemet hozzád emelem (Református énekeskönyv 25:1; kattints a címre).

 

 

 

 

[/elofizeto]

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Ézsaiás 9,5–6; Zakariás 9,9; Máté 21,1–17; Lukács 19,1–10; János 12,12–15
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei- ritmikus, testi-mozgásos
• Tevékenység: Várja, mint zsidók a Messiást – szólásértelmezés; bibliai történetmesélés: Jézus bevonulása Jeruzsálembe; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, ének kapus játékkal

 

Várja, mint zsidók a Messiást (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati)

„Várni, csak várni, mindig csak várni” – szól a panaszos hang az István a király című rockoperában. Talán a gyerekek is ismerik a dalt. Kérdezzük meg tőlük:

Valóban nehéz dolog várni, csak várni, hosszasan, sokáig várni? Kinek van erről saját tapasztalata?
Ti kire vagy mire szoktatok sokáig várni? Ki hogy bírja a várakozást? Miért nehéz dolog várni?
És kit vagy mit szoktatok nagyon-nagyon várni?

Van egy szólásunk, ami az erős várakozást a zsidó nép várakozásához hasonlítja. Vajon mire várhatnak így a zsidók: Úgy várja, mint a zsidók a … (kit? mit?)
Mivel lehetne folytatni a szólást? – Lehet találgatni, minden logikus és indokolt megoldást fogadjunk el. Ha valaki pontosan eltalálja, mert ismeri a szólást, léphetünk tovább.

A szólás így hangzik: Úgy várja, mint a zsidók a Messiást.

A zsidó nép azóta várja a Messiást, hogy megszűnt az önálló zsidó állam. Először fogságba vitték a népet, s miután hazatértek a fogságból, utána is a nagy birodalmaktól függtek. Jézus korában is a Római Birodalom egyik provinciája volt Júdea. A zsidók azonban erősen hitték, hogy Isten helyre fogja állítani népe királyságát, elküldi majd Dávid utódját, aki pásztora lesz a népnek. A zsidó hívek a mai napig várják, hogy eljöjjön a Messiás.

Maga a szó a héber massíahból ered, és azt jelenti: felkent. Görög fordítása a khrisztosz, ebből lett a Krisztus szavunk. Izráelben a királyt nem koronázták, hanem illatos olajjal kenték fel. A Messiás tehát Izráel törvényesen felkent királya, aki Dávid házából származik.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 4Mózes 13,23; Lukács 19,1–10
• Intelligenciatípus: Természeti, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei- ritmikus
• Tevékenység: Falevélvizsgálat, a füge és vadfüge jellemzői; bibliai történetmesélés: Zákeus találkozása Jézussal; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, ének választással

 

Falevélvizsgálat (Természeti, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Előzetesen gyűjtsünk különféle faleveleket – vegyesen erdők, ligetek fáinak és gyümölcsfáknak a leveleit –, legyen köztük fügefalevél is. Kis csoportokban kapjanak a gyerekek egy-egy kis „levélkészletet”. Figyeljék meg a leveleket, melyik ismerős? Melyiket tudják megnevezni? Melyik lehet gyümölcsfa levele? Melyik lehet erdei vagy ligetben található lombos fa levele?

Miután kis csoportokban vizsgálódtak a gyerekek, mutassák be egymásnak azokat a leveleket, amelyeket meg tudnak nevezni. Sikerült-e mindet felismerni?

Majd beszélgessünk közösen:

Melyik fát ismeritek közelebbről? Van-e olyan sztorid, ami a fához kapcsolódik, és szeretnéd elmesélni?
Szoktatok-e fára mászni? Van-e olyan fa ezek közül, amit már sikerült megmásznotok?
Ha valaki fára mászik, miért teszi, miért teheti azt?

Válasszuk ki a levelek közül a fügefa levelét. Ki ismeri a fügefát és a gyümölcsét?

Bizony, ahogy az éghajlatunk változik, nálunk is egyre több helyen találkozhatunk fügefákkal. A közönséges füge (Ficus carica) mediterrán éghajlaton elterjedt növény, de kedveli a mi forró nyarainkat is. Gyümölcsöt is terem, amit bátran megkóstolhatunk. A bibliai tájakon ez az egyik legismertebb és legfontosabb gyümölcs. A Kánaánba küldött kémek is vittek belőle mutatóba a szőlő és gránátalma mellett (4Móz 13,23). Van egy szerényebb rokona, a vadfüge vagy szikomorfa (Ficus sycomorus), ami a fügéhez hasonló, de kisebb gyümölcsöt terem, ez volt a „szegények eledele”. Viszont szélesen szétterülő koronája miatt kiváló árnyékadó, városokban is kedvelt fa. Így lehetett ez a bibliai Jerikó városában is, ami nemcsak a pálmáiról volt híres, hanem híressé vált egy vadfügefája is.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Lukács 10,38–42; János 11,1–44
• Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei- ritmikus
• Tevékenység: Párválasztás, üzenetváltás párban nonverbális jelekkel; bibliai történetmesélés: Lázár feltámasztása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, könyörgő ének, csendjáték

 

Szavak nélkül (Testi-mozgásos, kapcsolati, önismereti, verbális-nyelvi)

Vajon szavak nélkül is meg tudjuk érteni egymást? – Mielőtt válaszolnánk, tegyünk néhány játékos próbát:

• Kiinduló helyzetben üljenek le a gyerekek körben, és keressék egymás tekintetét, nézzenek egymás szemébe. Majd az alapján, hogy a tekintet nyitott, vonzó vagy közömbös, elutasító, válasszanak párt. Tekintetváltás közben más jelet adni (kacsintás, pislogás, fintor stb.) nem lehet. Csak a tekintet számít. Az egymásra talált párok üljenek le egymás mögé. A játékot addig folytatjuk, míg mindenki párra nem talál. Páratlan létszám esetén a pedagógus is részt vehet a játékban.
• Ha megvannak a párok, felállnak egymással szemben négy-öt lépés távolságra. Majd páronként választanak egy irányítót, aki a tekintetével utasítást ad a társának. Két utasítás közül választhat: hív vagy küld (vonz vagy taszít). Hívásra egy lépést előre, küldésre egy lépést hátra lép a társa. Néhány próba után váltsanak irányítót a párok.
• A vonzás-taszítás játéka után a párok álljanak fel egymástól távolabb, 7-8 lépés távolságra. Most is válasszanak egy irányítót, aki bonyolultabb üzeneteket próbál szavak nélkül, tekintettel, mimikával és gesztusokkal átadni. Lehet ez egy utasítás: Gyere ide hozzám! Hozz ide egy tárgyat! Nyisd ki az ablakot! stb. De kezdeményezhet egy beszélgetést is, pl. Nézd, milyen szép idő van! Suli után kimegyek focizni. Mire a társa gesztusnyelven válaszol. Sikeres próba után itt is váltsanak irányítót a párok.

Forrás, lásd a Szemkontaktus, Tekintettel és Távkapcsolat című játékokat

 

Játék után a párok beszéljék meg egymás között, hogy sikerült az üzenetváltás.

Majd kérdezzük meg, hogy érezték magukat játék közben?
Ki az, aki sikeresnek érezte a szavak nélküli közlést? Ki az, akinek nagyon hiányoztak a szavak?
Van-e olyan személy, akivel szavak nélkül is jól megértitek egymást? Tudnátok-e erre példát is mondani?

Bizony, akik közel állnak egymáshoz – barátok, testvérek, családtagok –, azok apró jelekből, gesztusokból is észreveszik a másik hangulatváltozását. Kérés nélkül is ugranak, ha baj van. Együtt sírnak vagy nevetnek vele. Sőt, néha még a távolból is megérzik, ha a másikkal történik valami rendkívüli.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 3Mózes 13,45–46; Zsoltárok 103,1–5; Máté 8,1–4; Lukács 17,11–19
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti, zenei- ritmikus
• Tevékenység: Betegségtörténetek, beszélgetés; bibliai történetmesélés: A tíz leprás meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének és zsoltár

 

Beteg voltam (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, természeti)

Tegyük fel a kérdést: Ki volt már beteg közületek?

Majd kérdezzünk tovább: Ki szeretne mesélni róla?

Hallgassuk meg néhány önként vállalkozótól a betegsége történetét. Ha nem hangzik el, kérdezzünk rá: Mennyi ideig tartott a betegség? Hogyan sikerült meggyógyulni? Mit tett az orvos?

Van egy magyar közmondás, ami így hangzik: „A betegnek orvos a barátja.” – Mit jelent ez?

Tudtok-e olyan betegségről, amit az orvosok sem tudnak meggyógyítani? Mit tehet ilyenkor az orvos, mit tehet a beteg és családja?

Mit kell tenni akkor, ha fertőző a betegség? Emlékeztek még a Covidra? Mit jelentett a karantén a fertőzöttek számára?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.