Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Mózes 27,1; Zsoltárok 121,1–4; Márk 10,46–52; Lukács 4,18–19; 18,35–43
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Képzeletjáték: benyomások egy vak koldus helyzetében; bibliai történetmesélés: A vak Bartimeus meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaének

 

Belső szemmel (Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális)

Legutóbb a vakon született ember meggyógyításáról volt szó. Mivel a szembetegségeket Jézus korában nem tudták gyógyítani, sokan voltak vakok vagy gyengén látók, akiknek „meghomályosodott a szeme” (vö. 1Mózes 27,1). Munkát végezni nem nagyon tudtak, és sokan közülük az út szélére kényszerültek, könyöradományokból éltek. Milyen élete lehet egy ilyen embernek? Képzeljük bele magunkat a helyzetébe, legalább pár percre.

A gyerekek hunyják le a szemüket, tenyerükkel is eltakarhatják, és lehajthatják fejüket az asztalra. Képzeljék el, hogy ők most vak koldusok, és ott ülnek a többi koldus közt a városkapu mellett. Sokan járnak arra, vándorok, kereskedők, földművesek vagy éppen zarándokok. Sok ember és sok állat. Van, ki rá sem néz a nyomorultakra. Van, aki megszánja őket, és dob-egy-két fillért, aztán továbbsiet. És előfordul, hogy valaki meg is szólítja őket. De csak nagyon ritkán. Képzeld el, hogy mit élsz át vak koldusként a városkapu mellett. Mit hallasz, milyen szagokat érzel, hogy érzed magad?

Adjunk időt a belső szemlélődésre, figyelemre, akár több percet is. Amikor érzékeljük, hogy lazul a figyelem, többen mocorogni kezdenek, kérjük meg a gyerekeket, hogy emeljék fel a fejüket, és meséljenek a benyomásaikról:

Milyen hangokat hallottatok? Milyen illatok terjengtek a levegőben? Milyen volt az idő? Fújt-e a szél? Meleg volt, vagy inkább hűvös? Hogy bírtátok a napsütést? Volt-e ott valamilyen árnyék? Szólt-e valaki hozzátok? Szóltatok-e egymáshoz? Mit láttatok a „belső” szemetekkel? Mire gondoltatok? Stb.

Miután belehelyezkedtünk kicsit egy vak koldus élethelyzetébe, hallgassuk meg új bibliai történetünket, ami egy ilyen koldusról szól.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: János 9,1–41
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, önismereti, kapcsolati, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Szólások, közmondások értelmezése: a szem, a látás szerepe; bibliai történetmesélés: A vakon született meggyógyítása; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

 

Mit látnak szemeim! (Verbális-nyelvi, önismereti)

„Mit látnak szemeim!” – Mikor mondjuk ezt? Nem arról van szó, hogy nem ismerjük fel a tárgyat vagy jelenséget. Nagyon is jól látjuk. De csodálkozunk, hogy itt van, hogy ez megtörténik. A kérdő jelleg csodálkozóvá alakul át, ezt fejezi ki a felkiáltójel is a végén.

A szólásokban, közmondásokban mindig van egy kis csavar, nyelvi játék. Ezzel irányítja figyelmünket a lényegre: hogy amiről szól, az nem azonos a szó szerinti, konkrét jelentéssel.

Fejtsük meg együtt, miről szólnak az alábbi szólások, közmondások:

• Nem lát a szemétől.
• A vak is láthatja.
• Megnyílt a szeme.
• Néha a vak többet lát a szemesnél.
• Nem hisz a szemének.
• Vak vezet világtalant.
• A szem a lélek tükre.

A szemünkkel látunk, de hogy mit látunk, és hogy mit fogunk fel a látványból, az nem csak a szemünkön múlik. Létezik belső, lelki látás is, ami igazabb képet mutathat, mint a testi. De akinek a testi látása sérült, akinek a szeme beteg, az minden bizonnyal egészséges szemre vágyik.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Ezékiel 34,15–16; Lukács 15,1–32; 19,10
• Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Telefonkeresés és beszélgetés a kapcsolatról; bibliai történetmesélés: Három példázat az elveszettről; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, hálaadó ének

 

Elveszett a mobilom… (Testi-mozgásos, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Előzetesen rejtsük el úgy a mobiltelefonunkat a teremben, hogy ne legyen könnyű megtalálni.

Kezdjük a foglalkozást kapkodva, ideges hangon: „Képzeljétek, elveszett a mobilom itt a teremben. Foglalkozás előtt pakolgattam, és letettem valahova. Kerestem már mindenhol, fogalmam sincs, hol lehet. Segítenétek megkeresni?”

Keressük a gyerekekkel együtt a telefont, nézzük meg, ahol csak lehet. Ha sikerül megtalálni, kezdődhet a beszélgetés. Ha nem sikerül, egy idő után hívja fel valaki a mobiljáról a keresett telefont. Valószínű, hogy ez a megoldás a gyerekeknek is eszébe fog jutni. Ha nehezíteni akarjuk a helyzetet, a telefont előzetesen állítsuk rezgőre. Így nem lesz olyan egyszerű felhívni, de a rezgő hang így is nyomra vezethet.

Miután meglett a telefon, beszélgessünk:

Kinek van mobil- vagy okostelefonja?
Előfordult-e már veletek, hogy nem találtátok? Mit tettetek? Megtaláltátok-e végül? Hogyan?
Miért olyan fontos ma számunkra az okostelefon? Kinek mit jelent?
Ha keresünk valakit vagy valamit, hogyan segíthet benne az okostelefon?
Ha téged keresnek, elérhetnek-e mindig telefonon?
Kerültél-e már olyan helyzetbe, hogy eltévedtél, nem tudtad, hol vagy, és telefonkapcsolaton keresztül kaptál segítséget? Milyen helyzetben lehet különösen fontos a telefonkapcsolat?

Ma szinte már elképzelhetetlen az életünk állandó telefonkapcsolat nélkül. Ha nincs nálunk a mobil, vagy nincs térerő, elveszettnek érezzük magunkat. Pedig a telefon, különösen a mobiltelefon, nem olyan régi találmány. És a telefon előtti korokban sokkal nehezebb volt elérni vagy megkeresni valakit, ha elveszett.

Jézus mégis azt mondta, hogy ő az elveszettekért jött. Akit ő megtalál, akivel helyreáll a kapcsolat, az meg van mentve.

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: 1Mózes 1,11.18.24.31; 2Mózes 20,12-17; 3Mózes 19,18; Zsoltárok 100,5; Máté 17,4; 19,16–26; Márk 10,17–27
• Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális, zenei-ritmikus
• Tevékenység: Projekciós játék mondatkiegészítéssel, beszélgetés a jóról; bibliai történetmesélés: A gazdag ifjú; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsérő és kérő ének

 

Jó itt lenni (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

A megdicsőülés hegyén elhangzott Péter szájából: „Uram, jó nekünk itt lenni!” – Emberi megnyilvánulás, érzelmekkel teli reakció.

Mi is elmondhatjuk sokszor: „Jó itt nekünk.” „Jó itt lenni.”

Kezdjük a foglalkozást azzal, hogy mindenki egészítse ki egy gondolattal a mondatot (választva az alábbiak közül):

• Jó itt nekünk, mert…
• Jó itt lenni, mert…

Tanév végén, az utolsó hittanórán a kérdés az évet felidéző morzsaszedegetést is elindíthat:

• Jó volt itt lenni, mert…

S ha már nyár van, és táborban vagyunk, akár táborindító játék is lehet:

• Jó lesz itt nekünk, mert…

A gyerekek válaszaiból máris kiderülhet, milyen sokféle lehet a „jó”. Mindenkinek mást jelent, sőt az is előfordul gyakran, hogy ami az egyik embernek jó, az a másiknak rossz vagy kellemetlen.

Mégis, emberi módon mindenki a jóra törekszik, ami jó neki, jó érzéssel tölt el, vagy ami jó a másiknak is.

A Bibliában is kulcsfogalom a jó. Isten már a teremtéskor naponta megállapította teremtményeit látva, „hogy ez jó”, sőt „igen jó” (1Mózes 1,11.18.24.31) A Zsoltárok könyve pedig tele van a dicsőítő mondattal: „Mert jó az Úr, örökké tart szeretete” (Zsolt 100,5)

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.

Grafika © Kelemen Czakó Rita

• Bibliai történet: Máté 17,1–9; Márk 9,2–10; Lukács 9,28–36; 2Péter 1,16–19
• Intelligenciatípus: Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, egzisztenciális
• Tevékenység: Mit hallgatsz? – kedvenc zenék listája; bibliai történetmesélés: Jézus megdicsőülése; a történethez kapcsolódó kérdések, beszélgetés, dicsőítő ének, dicséret-lista összeállítása

 

Mit hallgatsz? (Zenei-ritmikus, önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Gyakran látunk fiatalokat fülükben fülhallgatóval, átszellemült arccal, mint aki nincs ott, ahol van éppen. Vajon mit hallgathat? Mitől ilyen „elszállt”?

Ki az, akinek a telefonján, laptopján ott van a kedvencek listája, amit szívesen hallgat?

Írja le mindenki egy lapra a három kedvenc zenéjét, zeneszámát (szerző, cím), amit a legszívesebben hallgat. Majd háromfős csoportokban készítsenek a gyerekek közös listát a zenéik alapján. A lista elején szerepeljenek a legfontosabb zenék. (Az értéksorrendben meg kell egyezni.)

Ezután a kis csoportok ismertessék a listáikat, és válasszuk ki, milyen zenék a legnépszerűbben a hittancsoportban.

Van-e köztük klasszikus zene vagy népzene? Van-e köztük evangéliumi, keresztény zene?
Mennyire befolyásolja az életünket, gondolkodásunkat, hogy milyen zenét hallgatunk?
És az, hogy kire hallgatunk?

 

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Újszövetség menüpont alatt.