249. Jézus kiküldi tizenkét tanítványát

,

Üzenet – Téma:

* Az Úr Jézus apostolai az Ő követei.
* Ő ma is keresi, kit küldhet el követeként az emberek közé.

Előzmények:

Kapernaumban az Úr Jézus először két vaknak adta vissza a szeme világát, azután egy némát szabadított meg egy tisztátalan lélektől, úgy, hogy a néma megszólalt.

Történet:

Az Úr Jézus tanítványaival bejárta Galileát. Mindenütt tanított a zsinagógákban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, melyben igazság és irgalmasság uralkodik. Meggyógyította a betegeket is. Látva a szegényeket és a nyomorultakat, megszánta* őket, könyörületességre indult irántuk. Elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Tudta, hogy rá, a jó Pásztorra van szükségük, hogy el ne vesszenek. Milyen tudatlanok és gondatlanok voltak, teljes bizonytalanságban éltek. Az írástudók és farizeusok nyújtottak ugyan nekik némi lelki segítséget, de megterhelték őket törvényeikkel, és nem tanították nekik, hogy csak a Messiásnál találnak oltalmat.

„Az aratnivaló sok, de a munkás kevés” – mondta az Úr Jézus a tanítványainak. A népnek szüksége van jó igehirdetőkre, akik betelve Szentlélekkel, megmutatják nekik a jó utat.

A tanítványok számára nagy bátorítás volt, hogy „az aratnivaló sok”. A földműves örül, ha a szántóföldeken bőven termett a gabona. A tanítványoknak, mint Jézus követeinek, apostolainak* sok lesz az aratnivalójuk.

Az Úr Jézus magához hívta tizenkét tanítványát. Kiküldte őket kettesével, hogy járják be az országot. Hatalmat adott nekik, hogy a tisztátalan lelkeket kiűzzék. Felhatalmazta őket, hogy mindenféle betegséget és erőtlenséget gyógyítsanak, halottakat támasszanak fel, és leprásokat tisztítsanak meg. Hirdessék az embereknek: térjenek meg, mert elközelített a mennyek országa!

Megbízatásuk végleges, de most még csak tanulják az apostolságot. Igazi munkájuk majd csak pünkösd után kezdődik, amikor a Szentlélek eljön rájuk (lásd ApCsel 2; 321.lecke).

A tizenkét apostol neve pedig ez: Simon Péter és testvére, András; Fülöp és Bertalan (Nátánáel); Tamás és Máté (az egykori vámszedő, Lévi); Jakab, az Alfeus fia és Taddeus; Simon, a Kananeus (vagy Zélóta) és Júdás, az Iskáriótes, aki el is árulta Őt.

Ez a tizenkét ember most Jézus apostola. Mesterük utasításokkal látja el őket.

Nem szabad a pogányokhoz menniük, sem a samáriaiak városaiba betérniük, csak Izráel házának elveszett juhaihoz menjenek.

Az apostoloknak útközben nagyon egyszerűen kell élniük. Nem vihetnek magukkal az erszényükben se aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt, se tarisznyát az ételnek, se két alsóruhát, se sarut, se botot. „Mert méltó a munkás a kenyerére”, azaz Isten gondoskodni fog róluk.

Azt is megmondja nekik Jézus, hogy hogyan viselkedjenek az emberekkel szemben. Ha bemennek egy városba vagy faluba, először tudják meg, hogy ki méltó ott arra, hogy annál megszálljanak. Ha elmennek ahhoz a házhoz, mondják azt: „Békesség ennek a háznak!” (Lk 10,5) Ha méltó rá a ház, békesség száll rá*, ha pedig nem méltó, a békesség visszatér a tanítványokra. Ott maradjanak, egyenek és igyanak velük. Ne menjenek házról házra!* Ha pedig valaki nem akarja befogadni őket, vagy nem hallgatja meg szavukat, menjenek ki a házból vagy városból, és még a port is verjék le a lábukról. Sodoma és Gomora földjének (lásd 1Móz 19; 17. lecke) elviselhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint annak a városnak.

Jézus úgy küldi el a tizenkettőt, mint juhokat a farkasok közé. Ezért legyenek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. Óvakodjanak az emberektől! Át fogják őket adni a törvényszékeknek, és megkorbácsolják a zsinagógáikban, sőt helytartók és királyok elé hurcolják őket, mivel Jézus követői. Így lesznek Uruk tanúbizonyságai mind a föld nagyjai, mind a pogányok előtt.

De bátorítja is tanítványait: Amikor átadják őket a bíróknak, ne aggódjanak, hogy miképpen vagy mit mondjanak, mert megadatik nekik abban az órában. Ugyanis nem ők lesznek, akik beszélnek, hanem Atyjuk Lelke szól általuk. Sok gyűlölet és irigység támad majd amiatt, amit hirdetnek. Testvér a testvér ellen támad, az apa pedig a gyermeke ellen, a gyermekek a szüleik ellen, és megöletik őket. Az apostolokat is gyűlölni fogja majd mindenki Jézus nevéért. De aki mindvégig kitart, az üdvözül.

Még egy tanácsot kapnak: Ha az egyik városban üldözik őket, meneküljenek a másikba, mert még végig sem járják Izráel minden városát, mire eljön az embernek Fia.

A tanítvány nem feljebbvaló a mesterénél, sem a szolga az uránál. Elég a tanítványnak, hogy olyanná legyen, mint a mestere. Ugyanis, ha a ház urát Belzebubnak nevezték el, mennyivel inkább házanépét. (Itt az Úr Jézus többek között azoknak az írástudóknak a szavaira céloz, akik azért jöttek Kapernaumba, hogy Őt letartóztassák, azt állítva, hogy Belzebub* a mestere (lásd Márk 3,22). Az apostoloknak nem kell rettegniük, mert nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. Amit Jézus a sötétségben mond nekik, azt mondják el a világosságban; amit fülbe súgva hallanak, azt a háztetőkről hirdessék. Ne féljenek azoktól, akik a testet ugyan megölik, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljenek, aki a lelket is meg a testet is elvesztheti a pokolban.

„Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.” Isten számára értékesek a tanít­ványok, és védelmébe veszi őket. „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt.”

Jézus nem azért jött, hogy békességet hozzon a földre. Azért jött, hogy kardot, azaz harcot hozzon. Hogyan? Miatta az emberek küzdeni és veszekedni fognak. A fiú szembeszáll apjával, a lány az anyjával, a meny az anyósával. Így az embernek ellensége lesz a háza népe, amikor az egyik követni akarja az Úr Jézust, a másik nem. Jézus azt mondja, hogy aki jobban szereti apját vagy anyját, fiát vagy lányát, mint Őt, nem méltó hozzá. Aki nem veszi fel keresztjét, és nem követi Őt, nem méltó hozzá. „Aki megtalálja életét, az elveszti azt.” Ami annyit jelent: aki azt hiszi, hogy megtarthatja életét Krisztus nélkül, az ezért fog elveszni. „Aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.”

„Aki titeket befogad, engem fogad be” – mondja az Úr Jézus – „és aki engem fogad be, az azt fogadja be, aki elküldött engem.” Ha Krisztus által fogad be az ember valakit, az Atyát is befogadja. Aki „egynek e kicsinyek közül”, azaz az apostoloknak – és mindenkinek, aki az Ő nevében az evangéliumot hirdeti – csak egyetlen pohár friss vizet ad inni, mert az tanítvány, azt Jézus meg fogja jutalmazni.

A tanítványok útnak indultak, az Úr Jézus pedig a környékbeli városokban hirdette az igét. Az apostolok pontosan teljesítették Jézus parancsát. Hirdették az embereknek, hogy térjenek meg. Gonosz lelkeket is űztek ki, sok beteget megkentek olajjal és meggyógyítottak.

Nincs szó arról, hogy az apostolok meddig voltak távol. Visszatérve beszámoltak Jézusnak körútjukról. (Márk 6,30)

Jegyzetek:

Szánalom – Az itt használt „megszánni” ige többet jelent a törődésnél. Azt jelenti: irgalmasságot gyakorolni valakivel, megkönyörülni valakin, szánalomból nyújtani segítséget és védelmet. Mindezt szeretetből, mely cselekedetekben nyilvánul meg. Dávid Fia irgalmasságáról már a Zsolt 72,12–13 is jövendölt.

Apostolok – Máté és Márk evangéliuma csak itt nevezi a tanítványokat „apostolok”-nak: Mt 10,2 és Mk 6,30. Lukács többször is használja ezt az elnevezést: Lk 6,13; 9,10; 11,49; 17,5; 22,14 és 24,10. Lukács a Lk 6,13-ban közbevetőlegesen azt írja, hogy Jézus a tizenkét tanítványt „apostolok”-nak is nevezte.
Az Apostolok Cselekedetei mindig „apostolok”-nak nevezi, és azóta is így említik őket. Amikor „tanítvány(ok)”-ról van szó, ő(k) mindig Jézus Krisztus (így az apostolok) új követője/követői, pl. az ApCsel 6,1.7-ben „nőtt a tanítványok száma”, és az ApCsel 19,1-ben: Pál Efézusban „néhány tanítványra talált”. Kedves, hogy egyszer az ApCsel 9,36-ban a „nőtanítvány” szó is előfordul: ő Tábita (Dorkász).
Az „apostol” szó azt jelenti: „küldött” vagy „követ”. Ez a szó az Újszövetségben főként a tizenkét apostolt jelenti, akik közül árulása és öngyilkossága miatt kivált Iskáriótes Júdás. Helyére Mátyás került (lásd ApCsel 1,26). Később Pál is Jézus Krisztus apostola lett, őt is az Úr Jézus Krisztus hívta el. Apostolnak nevezték még Barnabást is (lásd ApCsel 14,14). Másokat, mint pl. Epafrodituszt a Fil 2,25-ben „küldött”-ként említik. A görögben ez is „apostol” („apostolos”), egy kissé más jelentéssel, t.i. őket egy gyülekezet „küldi”, hogy üzenetet adjanak át. A Zsid 3,1 magát Krisztust is „apostol”-nak nevezi: „hitvallásunk apostola és főpapja”.
Látjuk tehát, hogy az „apostol” nem mindig címet jelent. Péter, amikor az Úr Jézus mennybemenetele után arról szólt, hogy ki kell egészíteni az apostolok számát, azt mondta, olyat válasszanak apostollá, aki egész idő alatt együtt járt velük, kezdve a János keresztségétől, és tanúja volt az Ő feltámadásának. Erre az utolsó feltételre hivatkozott Pál, amikor apostoli tekintélyét védte (1Kor 9,1). Ugyanis Saul a damaszkuszi úton a feltámadott Úr Jézust hallotta (lásd ApCsel 9,1–7; 332. lecke).

Békeüdvözlet – Általános izráelita köszöntés a Zsolt 134,3-ból: „Áldjon meg téged a Sionról az Úr, aki az eget és a földet alkotta!”

Ne menjenek házról házra – Az első látogatás alkalmával a háziak általában a legjobb ételeket teszik az asztalra a vendég iránti tiszteletből. Ha az apostolok állandóan más családhoz mennének, ez mindig megismétlődnék. Ez nem felelne meg annak az egyszerű életmódnak, melyet Mesterük megparancsolt nekik.

Belzebub – Eredetileg Baál-Zebub, azaz a „ház ura” és a „legyek ura” is, a filiszteus Ekron istene (lásd 2Kir 1,2). Ez az isten védett a legyek ellen, és elő is hívhatta azokat. Belzebub a „ház ura” is, és azé a házé is, ahol a démonok laknak.

249

Énekek:

Református énekeskönyv: 78:1–2; 107:1.11; 378:6–7; 396; 397
Jertek, énekeljünk: 239
Harangszó: 45; 46; 47
Dicsérjétek az Urat!: 5; 59; 69; 82
Erőm és énekem az Úr: 12:3; 78:1.3; 115; 128; 129

Megjegyzés:

Mit jelent az Úr Jézus apostolának lenni? – Hallhattuk, hogyan képzelte el az Úr Jézus az apostolságot. Kinek lenne hozzá kedve? Mégsem olvasunk arról, hogy az apostolok visszarettentek volna tőle. Bátran indultak útnak. A Szentlélek segítsége nélkül az nem lett volna lehetséges.
Bár nem vagyunk apostolok, mégis Jézus Krisztus gyülekezete minden tagjának feladata, hogy küldötteként bizonyságot tegyen róla. Hogy ez nehéz, azt már sokan megtapasztalták az elmúlt századok folyamán. Szó szerint beteljesedett, amit az Úr Jézus mondott: nem fogadják be, kigúnyolják, bebörtönzik, elítélik, sőt meg is ölik őket. De mégis, aki igazán keresztyén akar lenni, nem habozik bizonyságot tenni arról az üdvösségről, melyet Krisztusban talált meg!
Gondoljunk itt különösen azokra a lelkipásztorokra, misszionáriusokra és evangelizátorokra, akiknek minden körülmények között el kell végezniük a munkájukat.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Történelem

  • Jeles személyek az egyház- és missziótörténetből. Hozzájuk fűződő történetek. (***)
  • Mit jelent ma az evangélium? Misszió ma. Kapcsolat keresztyének és nem keresztyének között. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Az evangélium üzenetének megfogalmazása újsághír formájában. (***)
  • Dramatizálás a bibliai történethez vagy mai élethelyzethez kapcsolódva. Téma: a jó hír, az evangélium továbbadása. (***)

Vázlat:

Galilea
tanítványok: apostolok – kettesével
Jézusról bizonyságot tenni
hatalom

Péter és András
Jakab és János
Fülöp és Bertalan (Nátánáel)
Tamás és Máté (Lévi)
Jakab, az Alfeus fia és Taddeus
Simon, a Kananeus (Zélóta)
Júdás, az Iskáriótes

Jézusért elindulni

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/249. Jézus kiküldi tizenkét tanítványát – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 121.33 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

248. Két vak és egy néma meggyógyítása

,

Üzenet – Téma:

* Jézus könyörül a betegeken.

Előzmények:

Kapernaumban az Úr Jézus feltámasztotta a halálból Jairus leánykáját. Jairus háza felé tartva, útközben egy beteg asszony megérintette Jézus ruháját, és meggyógyult.

Történet:

Amikor az Úr Jézus eljött Jairus házából, két vak csatlakozott hozzá, és ezt kiáltotta: „Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!”

Ha egy zsidó Dávid Fiáról beszélt, mindig a Messiásra, a Szabadítóra gondolt, aki Dávid házából fog származni.

Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?”

Habozás nélkül azt felelték: „Igen, Uram!”

Az Úr Jézus ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: „Legyen a ti hitetek szerint!” Erre megnyílt a szemük, és láttak.

Jézus erélyesen rájuk parancsolt, hogy senkinek se mondják el a történteket. De a vakok annyira hálásak voltak gyógyulásukért, hogy nem tudtak róla hallgatni. Elvitték Jézus csodatévő hatalmának a hírét az egész vidéken.

Itt megint azt látjuk, hogy a hit a kapocs a két vak nyomorúsága és Jézus hatalma között. Gyógyulásuk nem a hitük miatt történt, hanem válasz volt hitükre.

Amikor ezek mentek kifelé, egy embert hoztak be a házba, aki néma* volt, mivel megszállta az ördög.

Az Úr Jézus kiűzte, azaz megparancsolta a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki belőle. A néma megint tudott beszélni.

Itt valójában nem gyógyításról van szó. A hitnek sem volt benne szerepe. Itt Isten Fia és az ősellenség, a Sátán közti harcot látjuk. Az Úr Jézus mindig győztesként kerül ki ebből a harcból.

Az emberek elcsodálkoztak, és ezt mondták egymásnak: „Sohasem láttak még ilyet Izráelben!”

De a farizeusok másként gondolkodtak erről. Megvetőleg azt mondták: „Az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket.” Szerintük tehát Jézus a Sátán hatalmát használta fel arra, hogy kiűzze az ördögöket. Ez természetesen nem lehet: „Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul” – mondta máskor Jézus (Mt 12,25). A farizeusok nem tagadhatták le a csodát, mégsem akarták Jézus hatalmát elismerni. Ezért követték el azt a bűnt, hogy Isten nagy munkáját ördögi műnek nevezték. Amit állítottak, az a Szentlélek munkájának káromlása volt.

Jegyzet:

Néma – A görög szövegben itt „kófos” áll, ami egyaránt jelent süketet, némát, de süketnémát is. Mindenesetre ez az ember nem tudott beszélni, és valószínűleg nem is hallott.
A gyermekeket fel kell világosítani arról, hogy a mai némák és süketnémák nem ördögtől megszállottak.

248

Énekek:

Református énekeskönyv: 107:1; 146:6; 157; 300:2; 460:4
Jertek, énekeljünk: 68:2.5; 75:1.3; 247:1
Harangszó: 24:1.4–6; 31; 37:1
Dicsérjétek az Urat!: 35:2.5; 87:1; 163:1
Erőm és énekem az Úr: 18:1–2; 74:2; 110

Megjegyzés:

Az Úr Jézus könyörül – Jézus egyik tulajdonsága könyörületessége, szánalma. Lásd többek közt: Mt 9,36 (249. lecke); vagy ahogy a naini özvegyet megszánta, aki temetőbe kísérte a fiát (Lk 7,13 – 238. lecke)! Az Ószövetség is sokat szól Isten irgalmáról. Gondoljunk csak a Zsolt 103,13-ra: „Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz.”
Jakab apostol pedig azt írja: „…igen irgalmas és könyörületes az Úr” (Jak 5,11).
Éppen ennek az isteni tulajdonságnak ismerete készteti a keresztyén embert arra, hogy nyomorúságában Istenhez kiáltson, aki őt Krisztusért meghallgatja és megsegíti. Ezért a Biblia Istene teljesen más, mint bármelyik vallás istene. Allah például nem ismer könyörületet. Cselekedeteid megméretnek, és ha a mérleg nyelve csak egy millimétert is rossz irányba billen, akkor a menny bezárul.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Szánalom, együttérzés, könyörület, segítő részvét emberi kapcsolatainkban és az élő környezetünkhöz való viszonyunkban. Beszélgetés, életjátékok. (** ***)
  • A keresztyénség istenképének összehasonlítása más vallások istenképével a könyörületesség szempontjából. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • A bibliai történet dramatizálása a párbeszéd alapján. (**)
  • Bibliai párbeszéd kifejező, hangjátékszerű olvasása. (***)
  • Dramatizált mai élethelyzetek a könyörület, segítségnyújtás témaköréből. (** ***)

Természetismeret (Környezetismeret) / Biológia és egészségtan / Emberismeret (Osztályfőnöki) / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Érzékszerveink. A látás, hallás, tapintás szerepe a tájékozódásban. Tájékozódó-játékok. (** ***)
  • A szem és gyakori betegségei. A szembetegségek gyógyítása, a vakság. A vakság, mint népbetegség egyes országokban. (***)

Testnevelés

  • „Szembekötősdi” típusú fogó- és egyéb mozgásos játékok. (**)

Vázlat:

2 vak
„Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!”
kérdés: „Hiszitek-e, hogy meg tudom ezt tenni?”
„Igen, Uram!”
gyógyulás

megszállott – süketnéma
farizeusok lebecsülése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/248. Két vak és egy néma meggyógyítása – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 199.72 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

247. Jairus leányának feltámasztása (a beteg asszony meggyógyítása)

,

Üzenet – Téma:

* Jézusnak hatalma van a betegségeken és a halálon.
* A hit Isten ajándéka, mely Hozzá nyit utat.

Előzmények:

A gadaraiak földjén, a Galileai-tenger túlsó partján az Úr Jézus megszabadított egy meg­szállottat.

Történet:

Amikor Jézus kiszállt a hajóból, Kapernaumban már nagy sokaság várta.

Jairus*, az egyik zsinagógai elöljáró jött azonnal hozzá. Egyetlen leánya, aki mintegy tizenkét éves, nagyon beteg, haldoklik. Jairus mégis hitte, hogy Jézus meg tudja gyógyítani. Hitt Jézus isteni hatalmában.

Leborult a lába elé, és esedezve kérte: „Kislányom halálán van*, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon.”

Jézus elindult Jairussal. A sokaság is követte Őt, és körülötte tolongott.

Volt köztük egy beteg asszony is, aki vérfolyástól szenvedett. (A törvény szerint ez tisztátalanságnak számított, úgyhogy nem mehetett sem a templomba, sem a zsinagógába!) Már tizenkét éve volt beteg. Sok doktornál járt, de csak elszegényedett, állapota pedig egyre romlott. Hallotta, hogy Jézus sok embert meggyógyított. Azt gondolta magában: „Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok.” Ilyen nagy hite volt.

Valóban meg is érintette hátulról Jézus ruháját, és azonnal érezte, hogy teljesen meggyógyult! Jézus is nyomban észrevette, hogy erő áradt ki belőle. Megkérdezte: „Ki érintett engem?” A tanítványai így feleltek: „Látod, hogyan tolonganak körülötted, és ezt kérdezed?”

Jézus erre körülnézett, hogy lássa, ki tette. Tudta, ki volt az, mégis várt.

Az asszonyt nagyon megrendítette, ami vele történt. Remegve borult le Jézus előtt, és elmondott neki mindent. Jézus pedig így felelt: „Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!”

Még beszélgettek, amikor szomorú hírrel jöttek Jairushoz: „Leányod meghalt, ne fáraszd tovább a Mestert!”

Jézus ezt hallva így szólt Jairushoz: „Ne félj, csak higgy, és meggyógyul!” S útnak indultak Jairus házához. Csak három tanítványa, Péter, Jakab és János mehettek be vele. Ők lesznek tanúi az eseményeknek.

A házban a siratóasszonyok* hangos jajveszékelése, és a gyászzenét fúvó fuvolások lármája fogadta. Így szólt a siránkozókhoz: „Miért csináltok ilyen zűrzavart és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik!”

Azok kinevették, mert tudták, hogy a leányka meghalt! Jézus mindenkit kiküldött, s a szülőkkel és a három tanítvánnyal bement a halottas szobába. Megfogta a gyermek kezét, és azt mondta neki: „Talitha* kúmi!”, ami azt jelenti: „Leányka, neked mondom, ébredj fel!”

A leányka azonnal felkelt. Teljesen meggyógyult!

Jézus szigorúan megparancsolta a szülőknek, hogy ezt senki meg ne tudja. Adjanak most enni a leánykának, így láthatják, hogy teljesen egészséges. Mindazok, akik látták a csodát, nem tudtak hova lenni az ámulattól.

Jegyzetek:

Jairus – „Jáir” görög alakja, annyit jelent „Ő megvilágosít”.

…halálán van – A Mt 9,18-ban azt olvassuk, hogy a leányka már meghalt, amikor Jairus Jézushoz ment: „Az én leányom éppen most halt meg”. Márk azonban azt írja, hogy a gyermek „halálán van”, Lukács pedig szintén, hogy „halálán volt”. Az „arti” görög szót lehet „most”-nak, „éppen most”-nak, de „mindjárt”-nak is fordítani. Az látszik a leghelyesebbnek, ha „mindjárt”-tal fordítjuk. A hírt hozók különben nem jöttek volna Jairus házából, hogy hírül adják a leányka halálát! Amikor Jairus Jézussal találkozott, egyáltalán nem volt biztos abban, hogy a gyermeke még él. Leányát haldokolva hagyta ott, hogy Jézust hittel segítségül hívja.

Siratóasszonyok – A Bibliában csak egyszer van szó siratóasszonyokról: a Jer 9,16-ban. Tudott dolog, hogy Palesztinában és más közép-keleti országokban a gyászoló család siratóasszonyokat fogadott fel (és néhol fogad fel még ma is). Ez volt a foglalkozásuk. Kihullott könnyeiket korsócskákban megőrizték (gondoljunk csak a Zsolt 56,9-re: „…szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-e azoknak számát?” – Károli fordítás), hogy bizonyítsák, jól végezték munkájukat.
Elképzelhető hát, hogy Jairusnál is voltak siratóasszonyok. Talán a zenészekkel együtt ők is kinevették Jézust, ezzel is bizonyítva, hogy szomorúságuk nem igazi, hanem foglalkozásszerű. Ha a leány élne, akkor talán elesnének a fizetésüktől. Mindezt azonban nem tudjuk bizonyosan.

Talitha – Fiatal lány kedveskedő megszólítása arám népi dialektusban.

Énekek:

Református énekeskönyv: 27:7; 30:1–2; 226:1; 238:5–7
Jertek, énekeljünk: 127; 174; 217
Harangszó: 26:6; 36; 51:1–2
Dicsérjétek az Urat!: 2:5; 51:1; 55:2; 87:1.5; 168
Erőm és énekem az Úr: 74:1–2; 83

Megjegyzések:

Minden lehetséges a hívőnek – Mind a beteg asszony, mind Jairus hittel ment az Úr Jézushoz. A hit nélkülözhetetlen kapocs, melyet csak Jézus adhat. Tőle jön a segítség, de a hit az az út, melyen hatalma a hívőhöz érkezik. Az evangéliumok gyakran írnak erről. Gondoljunk többek között a Mt 8,13-ra, ahol Jézus azt mondja a kapernaumi századosnak: „Menj el, és legyen a te hited szerint.” A Mk 11,24-ben pedig azt mondja tanítványainak: „Higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.” Röviden összefoglalva: „Minden lehetséges annak, aki hisz.” (Mk 9,23) Így gyógyult meg a beteg asszony, és kapta vissza Jairus élve leánykáját. Mindketten hit által kapták meg az áldást, melyet Krisztustól vártak.
Mutassunk rá arra, hogy imádságunkhoz hitre van szükség. Más szóval: hit nélkül nincs imádság-meghallgatás. A hit olyan, mint a kulcs, mellyel az ajtót kinyitjuk. De a hit Isten ajándéka, s Tőle függ az is, hogyan s mikor hallgatja meg kérésünket.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

  • Gyász a családban, a helyi közösség életében. (* ** ***) A gyászhoz kapcsolódó szokások régen és ma. (** ***) A gyász szokásai más népek körében. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Vers feldolgozása beszélgetéssel. Téma: kedvenc állatom elvesztése. (*)
  • A bibliai történet részekre osztása, címadás részenként. A történet újra elmondása a vázlat segítségével. (**)
  • A bibliai történet valamelyik eseményének személyes elbeszélése valamelyik szereplő nevében szóban vagy írásban. (**)
  • A bibliai történet jelenetekre osztása. Jelenetenként: címadás; szereplők, helyszín, párbeszédek megfigyelése; dramatizálás. (***)
  • A bibliai történet elbeszélése írásban valamelyik szereplő nevében. (***)
  • Kreatív szövegalkotás: imádság, hálaadó ének megfogalmazása bibliai szereplő (Jairus) nevében. (** ***)

Természetismeret (Környezetismeret)

  • Az élőlények jellemzői, életjelenségek. Beszélgetés képek alapján. Élőlények és élettelen dolgok megkülönböztetése, csoportosítása. Tablókészítés. (*)
  • A halál, pusztulás természetes okai. Különböző élőlények pusztulása. (*)

Biológia és egészségtan / Háztartástan (Technika)

  • A menstruáció. Jelentkezése és zavarai. A menstruációval kapcsolatos személyi higiénia. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Arckifejezések ábrázolása: szomorú-vidám. (*)
  • A bibliai történet nyújtotta élmény képi feldolgozása. Öröm kifejezése színekkel, arckifejezésekkel. (**)

Vázlat:

Kapernaum
Jairus – a zsinagógai elöljáró
leánya – 12 éves – beteg

asszony – 12 éve beteg – megérinti Jézus ruháját
nagy hit

hírnökök – Jairus leánya meghalt
Péter, Jakab, János
siratóasszonyok
„Alszik”
„Talitha kúmi” – „Leányka, ébredj fel” evés

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/247. Jairus leányának feltámasztása (a beteg asszony meggyógyítása) – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 328.79 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

246. A gadarai megszállott

,

Üzenet – Téma:

* Jézus hatalma erősebb a Sátánénál.
* Jézus a Szabadító mindenféle megkötö­zöttségből.
* A megszabadítottak feladata a szabadulás örömhírének hirdetése.

Előzmények:

Az Úr Jézus tanítványaival este hajóra szállt a Galileai-tengeren, hogy átkeljen a túlsó partra. Heves vihar tört ki, a hajók majdnem elsüllyedtek. Jézus lecsendesítette a vihart, és tanítványai szemére vetette kicsinyhitűségüket.

Történet:

Megjegyzés: A Márk és Lukács írása szerinti evangéliumok alapján mondjuk el a történetet, s ezekben csak egy megszállottról van szó. Máté szerint azonban volt még egy másik is.

Miután a vihar elállt, a hajók átkeltek a Galileai-tenger túlsó partjára. Közben nappal lett. Decapolis* területén kötöttek ki, ott, ahol tíz város volt. Az egyik azok közül Gadara, lakóikat gadarénusoknak nevezték. Egy másik városka volt Geresa, az ott lakókat meg geresénusoknak hívták. (Károli fordítás)

Amikor az Úr Jézus kiszállt a hajóból, egyszer csak elé futott egy ember. Mezítelen volt, kiáltozott, és kővel vagdosta magát. Megszállott volt, akit a Sátán, az ördögök fejedelme kerített hatalmába egy tisztátalan lélek által. Látjuk, hogy ő milyen kegyetlen gazda! Az a szerencsétlen ember sírboltokban lakott, s olyan vad és erős volt, hogy összetörte a bilincseket, és szétszaggatta a láncokat, melyekkel többször is megkötözték. Senki sem tudta megfékezni, senki sem mert a közelébe menni.

A megszállott már messziről meglátta Jézust. Tisztelettel és félelemmel közeledett hozzá, nem úgy, mint egy közönséges halandóhoz.

Jézus ráparancsolt a tisztátalan lélekre, amely az embert fogva tartotta: „Menj ki, tisztátalan lélek ebből az emberből!” Ezért hajózott hát az Úr Jézus a tenger túlsó partjára! Hogy ezt a szerencsétlent megszabadítsa.

Az ember leborult Jézus előtt, és hangosan kiáltotta: „Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságos Isten Fia? Az Istenre kényszerítelek (azaz kérlek mindenre, ami szent), ne gyötörj engem!” A Gonosz számára természetes, hogy kínozza az embert, de attól fél, hogy őt meggyötörjék. Retteg, hogy a gyötrelmek helyére kell jutnia.

Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Nem mintha nem tudta volna, kivel van dolga, de azt akarta, hogy szolgáltassa ki magát a tisztátalan lélek.

Az így felelt: „Légió* a nevem, mert sokan vagyunk.” Ebből kitűnik, hogy az ördögök olyanok, mint a katonák: állandóan hadat viselnek Isten, Isten Fia, az evangélium, s azok ellen, akik Istent őszintén szolgálják. Ellenük kell Isten gyermekeinek állandóan harcolniuk (Ef 6,12).

Alázatosan kérték tehát a tisztátalan lelkek, hogy Jézus ne űzze el őket arról a vidékről. A hegyoldalban, a víz mellett mintegy kétezer disznóból* álló nyáj legelt. Kérték, hadd menjenek a disznókba. Tehát nem egy másik emberbe, hanem tisztátalan állatokba. Jézus ugyanis sohasem engedte volna meg, hogy megint egy embert kerítsenek hatalmukba. S az, hogy a disznókba mennek, az ottani lakosságot kegyetlenül károsítja, amint látni fogjuk…

Jézus beleegyezett. Így a gadaraiak láthatták, hogy a gonosz hatalmak milyen kegyetlenek és könyörtelenek. A tisztátalan lelkek kijöttek az emberből, és beköltöztek a disznókba. Azok megvadultak, a meredekről a tengerbe rohantak, és belefulladtak a vízbe.

A disznópásztorok a városba futottak. Mindenfelé újságolták a hírt.

A város és a környék lakói, egész biztosan a disznók gazdái, kijöttek, hogy lássák, mi történt. Közben a tisztátalan lelkektől megszállott ember felöltözve ült Jézus lábánál, és eszénél volt. Amikor az emberek ezt meglátták, megteltek tisztelettel Jézus hatalma miatt. A pásztorok még egyszer elmondták, hogyan történt a dolog a megszállottal és a disznókkal.

A gadaraiak Jézust okolták a disznók elvesztése miatt, és tisztelettel bár, de kérték, hogy távozzék el a határukból. Talán attól is féltek, hogy még több büntetés éri őket bűnös életük miatt. Az ördögök pedig elégedettek lehettek, hogy az embereket távol tudják tartani Jézustól.

Az Úr Jézus engedett a kérésnek, és elindult a hajóhoz. A megszabadult ember kérlelte, hadd mehessen vele. Legszívesebben örökre Szabadítója mellett maradt volna. De Jézus mást tanácsolt: Menjen haza az övéihez, és vigye hírül nekik, milyen nagy dolgot tett vele az Úr, és hogyan könyörült meg rajta.

Az ember engedelmeskedett. Mindenkinek elmondta, hogyan szabadította meg őt Jézus a tisztátalan lelkektől. Nem a Sátán többé a gazdája – szereti Jézust, az Isten Fiát!

Az Úr Jézus pedig átkelt a hajón a túlsó partra, ahol Kapernaum városába ment.

Jegyzetek:

Decapolis – A Tízváros vidéke (deca = tíz; polis = város), görög városállamok, melyek együtt városszövetséget alkottak. Ezek a városok, északról dél felé, a következők voltak: Damaszkusz, Hipposz, Abíla, Canatha vagy Kenath, Gadara, Szkitopolisz, Dion, Pella, Geresa és Filadelfia. Damaszkusz kivételével részben Jezréel síkságán, részben a Jordánon túli vidéken voltak. (Lásd még a 256. lecke térképét!) Lakosságát, a régi szír várost kivéve, jórészt görögök alkották, így a vidék független terület volt.
Virágzott a hellénizmus, sok ott lakó zsidó később görög szokásokat vett át. A városok három fontos kereskedelmi út mellett feküdtek. Szövetséget alkottak, így erőteljesebben tudtak fellépni a sok rablóbanda ellen, melyek a vidéket fosztogatták. Heródes Antipász volt a terület negyedes fejedelme.

Légió – A római hadseregben egy légió kb. 6000 emberből állt. A Mt 26,53-ban tizenkét légió angyalról van szó.

Disznók – A zsidó étkezési törvény szerint a disznó tisztátalan állat, a többi olyan állattal együtt, amely hasított körmű ugyan, de nem kérődzik, mint pl. a teve, a nyúl és a hörcsög (lásd 5Móz 14). Hogy a gadaraiak földjén disznókat tenyésztettek, az azt mutatja, hogy ott pogány emberek éltek.

246

Énekek:

Református énekeskönyv: 68:1; 210:1–2.4–5.9; 298:2.4; 461:1–5
Jertek, énekeljünk: 127; 153; 198
Harangszó: 24:1.5–6; 37; 47; 48
Dicsérjétek az Urat!: 51; 55; 83:2; 159:1.3
Erőm és énekem az Úr: 18:1–2; 38; 65; 82; 128

Megjegyzések:

A Sátán hatalma korlátozott – Hatalmát ne becsüljük le, de túl se értékeljük! A megszállott viselkedéséből látjuk, mekkora ereje van, a légiónyi tisztátalan lélek kiűzéséből pedig Isten hatalma lesz nyilvánvaló. A gonosz hatalmakkal szemben Jézus nevét kell segítségül hívni. Nagy szükség van arra korunkban, hogy a Gonosz tevékenységére figyelmeztessük az embereket. Okkultizmussal és sátánizmussal naponta találkozunk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Új vallási jelenségek: az okkultizmus, sátánizmus és veszélyeik. (***)
  • A drogok (alkohol, kábítószer, cigaretta, stb.), függőséget okozó szerek, tevékenységek hatása a személyiség fejlődésére, a társadalomba való beilleszkedésre. A függőség kialakulása, veszélyei és a védekezés lehetőségei. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Példamese megismerése Exupéry: A kis herceg c. meseregényéből. A majomkenyérfák története – csírájában elfojtani a gonoszt. (***)
  • Monológ vagy párbeszéd írása a bibliai történethez kapcsolódva. (***)
  • Élethelyzetek játéka a bibliai történethez vagy mai életünkhöz kapcsolódva: az evangélium hirdetése témakörében. (***)

Vázlat:

A Galileai-tenger
Tízváros
A gadaraiak földje – megszállott
– tisztátalan lélek (Sátán)
„Mi közöm hozzád, Jézus,
a magasságos Isten Fia?”
Légió
2000 disznó – tenger
szabadulás – „evangélista”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/246. A gadarai megszállott – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 262.21 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

245. Jézus lecsendesíti a tengert

,

Üzenet – Téma:

* Jézus közelében nincs ok a félelemre.
* A tenger lecsendesítése messiási jel.

Előzmények:

Jézus több példázatot mondott el és magyará­zott meg a tanítványoknak a mennyek országáról.

Bevezetés:

Máté 8,18–22: Jézus egy alkalommal Kaper-naumban tartózkodott. Sokan jöttek hozzá, hogy hallgassák, de még sokkal többen voltak, akikhez el kellett hogy jusson a tanítása. Ezért megparancsolta tanítványainak, hogy keljenek át a Galileai-tenger túlsó partjára.

Ekkor egy írástudó lépett hozzá. Azt mondta, hogy követni akarja Jézust, akárhova megy. Ő így válaszolt neki: „A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.”

Egy másik tanítvány pedig ezt kérte tőle: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem az apámat.”

De Jézus így szólt hozzá: „Kövess engem, és hagyd a halottakra, hogy eltemessék halottaikat!”

Történet:

Közben beesteledett. Az Úr Jézus tanítványaival hajóra szállt, s elindultak a túlsó partra. Más hajók is követték őket. Jézus elaludt egy vánkoson a hajó hátsó részében.

Hirtelen nagy vihar támadt. Ez gyakran megtörtént a Galileai-tengeren* este és éjjel (gondoljunk csak a Mt 14,24–33-ban leírt tengeri viharra; 252. lecke). A vihar tombolt. A szél felkorbácsolta a vizet. A nagy hullámok becsaptak a hajóba úgy, hogy az megtelt vízzel. A kis hajók veszélybe kerültek!

Jézus közben nyugodtan aludt. De ott volt a hajón! Mihez kezdtek volna ebben a vészhelyzetben a tanítványok nélküle? Felébresztették. „Uram, ments meg minket!” – kiáltották. – „Nem törődsz azzal, hogy elveszünk?”

Az Úr Jézus fölébredt. Nem a vihar vagy a víz tombolása ébresztette fel, hanem tanítványai könyörgése. Hallotta a szél zúgását, és látta a nagy hullámokat. Fölkelt, megdorgálta a szelet, és kurta parancsot adott a tengernek: „Hallgass el, némulj meg!” A szél azonnal elült, a hullámok lecsillapodtak. Nagy csend támadt. Az előbb még dühöngő tenger tükörsima lett. Ez teljesen szokatlan, hiszen a vihar egyébként lassan csendesedik el, és a víz is csak egy idő múlva nyugszik meg. Jézus a tanítványokhoz fordult: „Miért féltek ennyire, ti kicsinyhitűek? Hol van a ti hitetek?” Teljes hittel rá kellett volna bízniuk magukat Jézusra. Hiszen ővele biztonságban voltak! Kicsinyhitűségük elszomorította Jézust, mert a bajban bizalmuk elszállt, s elfeledték, milyen hatalmas a Mesterük.

Nagy félelemmel és csodálkozva mondták a tanítványok egymásnak: „Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?” Szent ámulat csendül ki ezekből a szavakból. Valóban,

Krisztus tetteit csodálni kell! Ő a természet Istene. Hatalmas szavával le tudja csendesíteni a vihart. A tanítványok nagyon jól ismerték a tengert, s bámulva látták, hogy hátrálnak meg a természet erői Jézus szavára. Talán a Zsolt 107,29 szavai jutottak eszükbe: „Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok.”

Jegyzet:

Vihar a Galileai-tengeren – A Galileai-tengert dombok veszik körül. A tenger vize napközben gyakran nagyon felmelegszik. Amikor este lehűl a levegő, csökken a légnyomás a tenger fölött, ettől feltámad a szél. Nagyon erős lehűlésnél vihar törhet ki.

245

Énekek:

Református énekeskönyv: 42:4–7; 107:12–16; 151; 294:1–2; 300:1–2
Jertek, énekeljünk: 92:2; 96; 146:1.3–5; 158:1; 171; 220
Harangszó: 1; 18; 36
Dicsérjétek az Urat!: 70; 75; 76
Erőm és énekem az Úr: 47:1–2; 54; 106; 119; 120

Megjegyzések:

Jézus közelében – Ha Jézus velünk van, nincs okunk a félelemre. Itt is látjuk, hogy idejében segít. Nemcsak a természet vihara törhet Isten gyermekeire. Jézus közelében azonban biztonságban vagyunk, és bár aggódhatunk, nem kell félnünk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Beszélgetés félelmeinkről. Mi adhat védelmet, biztonságot félelem idején? (* ** ***)
  • Félelmeink kiváltó okai. A félelem megnyilvánulása, félelem motiválta viselkedés különböző élethelyzetekben. A félelem leküzdésének lehetősége. (***)

Magyar nyelv és irodalom / Dráma

  • Írás-előkészítő vonalgyakorlatok. A folyamatos és lendületes vonalvezetés gyakorlása. (*)
  • Vers hiányzó rímeinek kiegészítése szóban, írásban. (*)
  • Versek a vihar, félelem témaköréből. Beszélgetés a versek alapján. (*)
  • Anyaggyűjtés után elbeszélő fogalmazás írása leíró részletekkel a vihar témájában, elképzelt vagy átélt élmény alapján. (** ***)
  • A vihar leírása különböző irodalmi művekben (Pl. Petőfi S.: János vitéz). (***)
  • Félelmet kiváltó élethelyzetek feldolgozása drámajátékkal. (***)

Természetismeret / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Az időjárás elemei. A szél, víz mozgása, az eső keletkezése, a vihar jellemzői. Viharkárok. (** ***)
  • Az időjárás változása, a vihar keletkezése, időjárási frontok. (***)

Ének-zene / Tánc és dráma

  • A vihar, a szél, a tenger mozgása gyermekdalokban. Hangulatnak megfelelő éneklés, mozgások utánzása. (*)
  • Gyermekdal éneklése szereposztással és játékkal. (**)
  • A tengermozgás, vihar motívuma zeneművekben (Pl. Debussy: A tenger). (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Kis hajómodellek hajtogatása papírból. „Vihar” modellezése nagyobb edényben. (* **)
  • Fotók, festmények megfigyelése a vihar témájában (Pl. Csontváry, Delacroix). Jellemző színek. Mozgalmasság. (** ***)
  • A vihar jellemző színeinek gyűjtése. Színkeverési gyakorlatok. (** ***)
  • Hajó a viharban. A téma megjelenítése tempera- vagy vízfestéssel. (** ***)

Vázlat:

Kapernaum
Galileai-tenger

Jézus – az Ő követése

hajó
vihar
kicsiny hit
„Hallgass el, némulj meg!”

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/245. Jézus lecsendesíti a tengert – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 401.05 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

244. A halászháló

,

Üzenet – Téma:

A gonoszok és igazak kiválogatása.

Előzmények:

A 243. leckében kettőt tárgyaltunk a mennyek országáról szóló hét példázat közül, melyeket az Úr Jézus a tanítványainak mondott: „Az elrejtett kincs” és „az igazgyöngy” példázatát.

Példázat és magyarázat:

A mennyek országát az Úr Jézus a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz* hasonlította, mely mindenféle halfajtát összegyűjt. Amikor megtelik, a halászok kivonják a partra. Aztán leülnek, és a jó halakat edényekbe (kosarakba, hordókba) gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják.

Így lesz a világ végén (azaz az utolsó napon, az ítélet napján) is; eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat (azokat, akik nem tisztelték Istent) az igazak (akik őszintén tisztelték Istent) közül, (azaz külön teszik). Az gonoszokat a tüzes kemencébe* (azaz a pokolba) dobják; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.

Ez a rövid példázat nagyon érthető volt a tanítványok számára. Egy részük ugyanis halász volt. Gondoljunk Péterre, Andrásra, Jakabra és Jánosra! Iskáriótes Júdás kivételével, aki Júdeából származott, a többiek a Galileai-tenger környékén laktak.

A példázat jelentése majdnem azonos „A búza és a konkoly”-éval (lásd Jézus arról szóló magyarázatát a Mt 13,36–43-ban; 241. lecke). Ez a példázat nem „emberhalászat”-ról szól, ahol az evangélium a „háló” és a tanítványok az „emberhalászok” (lásd Mt 4,19; Mk 1,17 és Lk 5,10; 227. lecke). Itt az ítéletnapról van szó.

A példázatbeli halászok munkája az angyalok ítéletnapi munkáját példázza. Az emberek utolsó napon való összegyűjtése az angyalok feladata. Ők válogatják ki azokat, akik őszintén tisztelik az Urat, és azokat, akik nem tisztelik.

A kerítőhálóban hitvány és jó halak vannak együtt. Ugyanígy az egyházban is az „igazak” (a hívő keresztyének) között vannak „gonoszok” (képmutatók, névleges keresztyének). Figyeljünk csak arra, hogy a gonoszokat válogatják ki „az igazak közül”! Tehát a gonoszok vannak az igazak között, és nem fordítva.

A kiválogatás a „világ végén” történik majd, és nem előbb. Tehát nem helyes már most ezt a kiválogatást a gyülekezetben végrehajtani. De ne reméljük, hogy a háló jó halakkal lesz majd tele! A kiválogatás után a hordók telnek meg majd jó halakkal. Azokban nem lesz már egyetlen hitvány sem.

A példázatban az Úr Jézus nem nevezte meg azt a helyet, ahova a gonoszokat dobják. Csak a magyarázatban szólt a „tüzes kemencé”-ről. Ez a poklot jelenti. Örök nyomorúság és kín lesz a része a gonoszoknak, akik az igazak közt élnek. Ott a „gonoszok” sírnak és a fogukat csikorgatják, de nem azért, mert bánják bűneiket, hisz akkor már az túl késő lenne, hanem kínjukban, s azért, mert gyűlölik Istent és az Ő Fiát.

Megjegyzés: Olvassuk el ezzel kapcsolatban a Jel 20,11–15-öt, mely az utolsó ítéletről szól!

Miután elmondta a példázatot és annak magyarázatát, az Úr Jézus megkérdezte tanítványaitól: „Megértettétek mindezt?” A „mindez”-zel Jézus nemcsak erre a példázatra célzott, hanem az előzőekre is, melyek a mennyek országáról szólnak. Ezzel a kérdéssel azt bizonyította, hogy számára sohasem volt túl terhes, hogy a tanítását közelebbről is megmagyarázza. Így kell nekünk is türelmesen megismertetni az evangéliumot a gyermekekkel.

A tanítványok azt felelték: „Igen.”

E válasz után az Úr Jézus egy rövid példázatot mondott a „gazdá”-ról. A tanítványok elegendő tanítást kaptak a témáról. Rabbijuk megdicsérte őket: „írástudók, akik tanítványaivá lettek a mennyek országának.”

Ezért hasonlította őket „gazdá”-hoz (birtokoshoz, akinek szántóföldjei, szőlője, jószága stb. van. Vö. többek közt a Mt 20,1-gyel, ahol szőlősgazdáról van szó.) A gazda „éléskamrájából” „újat és ót” hoz elő. Ennek és az előző évnek a termése (gondoljunk az élelem elraktározására, a bor tárolására) arra szolgál, hogy őt, családját és vendégeit ellássa. Nem lenne helyes, ha azok a csűrben vagy a borospincében maradnának. El kell fogyasztani azokat.

A tanítványok feladata: Jézus apostolaiként („küldötteiként”) tegyék hasznossá, amit tőle kaptak. Itt különösen arra a feladatra kell gondolnunk, melyet később bízott rájuk: hirdessék az evangéliumot az egész világon (Mk 16,15). Nemcsak az ószövetségi iratok alapján kell szólniuk, hanem főleg mindarról, amit Mesterüktől hallottak és láttak, és az ígéretek beteljesedéséről, ti., hogy Jézus Krisztus a Szabadító.

Miután Jézus elmondta ezeket a példázatokat, továbbment „onnan”, valószínűleg Kapernaumból, a „házból” (lásd Mt 13,1.36).

Kiegészítés: (Lásd még a Lk 4,14–30-at: 226. lecke!)

Jézus azután elment „hazájába”, Názáretbe, ahol a zsinagógában tanította az embereket. Tanítása hatással volt rájuk, de nem pozitív módon. Azt kérdezték magukban, honnan van benne ez a bölcsesség és ez a csodatevő erő? Hiszen Ő az ácsnak (Józsefnek) a fia, mondták egymásnak, Mária az anyja, testvérei pedig Jakab, József, Simon és Júdás. És a nővérei is a városukban laknak. Ugyan honnan van akkor benne mindez? És megbotránkoztak benne. Az ugyanis lehetetlen, hogy ilyen alacsony származású valakinek ilyen különleges, Istentől származó tehetsége legyen, gondolták. Az Úr Jézus tudta, hogyan vélekednek róla, és azt mondta: „Sehol sem vetik meg a prófétát, csak saját hazájában és a maga házában.” Az Úr Jézus nem is tett Názáretben sok csodát a hitetlenségük miatt.

Jegyzetek:

Kerítőháló – A Genezáret-tó halászai többféle hálót használtak. Ezek részletes leírását lásd a 227. lecke (A csodálatos halfogás) Jegyzeteiben!

Tüzes kemence – A pokol más nevei „kénnel égő tűz tava” (többek közt Jel 19,20), „tüzes és kénes tó” (Jel 20,10) és a „tűzzel és kénnel égő tó” (Jel 21,8). A „pokol” szó a „gyehenna” szóból származik, ez pedig a Jeruzsálemtől délkeletre fekvő „Gé-Hinnóm”-ból – Hinnóm völgyéből. Itt áldozta fel Áház és Manassé király a gyermekeit Moloknak. Később odahordták a szemetet, és ott elégették. Szüntelenül égett benne a tűz.

Énekek:

Református énekeskönyv: 25:2; 40:2; 235:1–3; 236:1.3.5
Jertek, énekeljünk: 228; 253
Harangszó: 40:3; 48; 52:1.4
Dicsérjétek az Urat!: 9; 51:2–3; 53:1.4; 83:3; 158
Erőm és énekem az Úr: 52;121
Ó és Új 111 ének: 74:1 és 10

Megjegyzés:

A gonoszok és igazak kiválogatása – Helyes, ha rágondolunk, és elmondjuk, hogy a gonoszok az igazak közt élnek, sokszor anélkül, hogy fel lehetne ismerni őket. Majd csak az ítélet napján derül ki, kik Isten gyermekei és kik nem. A mennyek országában, sajnos, mindkét csoport megtalálható. Az igehirdetés a „Jézus Krisztus gyülekezetéhez” kell, hogy szóljon, tehát a gyülekezet minden tagjához, ezért nem szabad arra gondolni, hogy közöttük vannak olyanok, akiknek semmi közük Krisztushoz. Ebben a példázatban az Úr Jézus világosan megmondja, hogy a kiválogatás majd az ítélet napján fog megtörténni. Gyümölcséről lehet megismerni a fát; legtöbbször a hit és megtérés gyümölcseiről tudható meg, hogy valaki igaz-e vagy sem.
Isten mindenkinek felkínálja a kegyelmet, de nem mindenki üdvözül. Ezért kell, hogy minden igehirdetésben elhangozzék a megtérésre való felhívás.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Önvizsgálat, önismeret: Önjellemzés szóban vagy írásban, jó és rossz tulajdonságok szétválasztása. (***)
  • Csoportbeszélgetés: Hogyan segíthetünk társainknak jellemhibáik felismerésében, leküzdésében? Példák a gyerekek életéből. (***)

Társadalmi ismeretek (Osztályfőnöki)

  • Halászat az ókorban és ma. A halászat módjai, halászhálók. A halászat és a horgászat különbsége. Horgászmódok. (***)

Természetismeret / Földrajz / Biológia

  • A hal testfelépítése, élete. Édesvízi és tengeri halfajok. Haltenyésztés. A halak csoportosítása különböző szempontok szerint. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Elbeszélő fogalmazás írása horgászatról vagy halászatról valóságos vagy elképzelt élmény alapján. (***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Különböző halfajok ábrázolása rajzolással és/vagy festéssel. (***)

Testnevelés

  • Fogójáték: Halászfogó. (***)

Vázlat:

példázat: a halászháló
az utolsó ítélet
kiválogatás
– angyalok
– igazak
– gonoszok
tanítványok – feladat: az evangélium hirdetése

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/244. A halászháló – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 497.54 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

243. Két példázat: az elrejtett kincs és az igazgyöngy

,

Üzenet – Téma:

* Hogyan találjuk meg Jézust?
* Isten országáért mindent oda kell adni.

Előzmények:

Az Úr Jézus „A mustármag” és „A kovász” példázatát mondta el tanítványainak. Kérésükre megmagyarázta „A búza és a konkoly” példáza­tának értelmét is (lásd 241. lecke).

Példázat:

Az Úr Jézus tovább folytatta a mennyek országa különböző megjelenési formáinak magyarázatát. Ismét a tanítványok voltak hallgatói.

Jézus a következőket mondta a mennyek országáról: A szántóföldben kincs van elrejtve. Az ember, miután megtalálja, elrejti. Örömében hazamegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.

Hasonló a helyzet a gyöngykereskedővel is, aki nagyon szép, tehát különleges gyöngyöket keres*. Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál – talán egy kereskedőnél vagy gyöngyhalásznál –, ő is hazamegy, és eladja mindenét. A kapott pénzből megvásárolja a gyöngyöt.

Magyarázat:

Először a szántóföldben elrejtett kincs példázatának magyarázatára figyeljünk!

A kincs az Úr Jézus. Benne bőséges lelki gazdagságot találunk. Amikor Ő minket tulajdonának nevez, az azt jelenti, hogy mindez a gazdagság a mienk lesz. Gondoljunk csak a „bölcsesség és ismeret minden kincsé”-re (Kol 2,3), mely Krisztusban van elrejtve.

A szántóföld, melyben ez a kincs el van rejtve, mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben levő evangélium. A szántóföld nyílt terület, ahova Izráelben szabadon be lehetett menni, mint nálunk is, és nem egy zárt, bekerített kert. Gondoljunk csak arra, amikor a tanítványok kalászt tépdestek (Lk 6,1; 232. lecke). Így az evangélium is nyitva van mindenki számára.

A kincs a szántóföldben volt elrejtve. Hogy azt megtalálja az ember, először ásnia kellett a földben. Így van szükség a Biblia tanulmányozására is, hogy a benne levő kincset meg lehessen találni. Ha közömbösen olvassuk a Bibliát, nem „ásunk” igazán bele, nem fogjuk megtalálni a kincset. Hiszen a példázatbeli kincset sem a szántóföld felszínén lehetett látni.

Aki az evangéliumban felfedezi a kincset, nem fog nyugodni, hanem eladja, odaadja érte mindenét.

A példázatbeli ember nagyon örült a talált kincsnek. Ezt az örömet mindenki ismeri, aki megtalálta Krisztust. De ez a kincs még nem a tulajdona! Ezért előbb mindenét, amije van, pénzzé kell tennie. Saját magától az ember az Úr Jézust sohasem találja meg. Azért útra kell kelnie. Ezt tette a példázatbeli ember is. Eladta mindenét, csak akkor tudta megvásárolni a szántóföldet és a kincset is, mely abban volt elrejtve.

Az igazgyöngy példázatában a hely, ahol megtalálták, nem fontos. Mégis egy különleges emberi tulajdonság rejlik benne. Az emberek ugyanis „igazgyöngyöket” keresnek. Ez jelentheti mindazt, amit ez az élet nekünk nyújthat: szerencse, gazdagság, fényűzés, dicsőség, tudás, és lehetne még sorolni tovább. De ezek a „gyöngyök”, bármilyen szépek és drágák is, csak múló értékűek. Az örök élet számára értéktelenek. Csak egy Igazgyöngy, az Úr Jézus, örök tulajdon, egyetlen tulajdon, ami lelkileg gazdaggá tesz. Ahogy az előző példázatbeli ember, úgy a kereskedő is eladja egész vagyonát. Így tudja megvenni a különlegesen értékes gyöngyöt. Ezt kell nekünk is tenni: mindent, ami kevesebbet ér, mint az Úr Jézus, fel kell áldozni, hogy Ő minket tulajdonának nevezhessen. Ahogyan Pál apostol is tette (lásd Fil 3,7–8). Ezt a „vásárt” sohasem bánjuk meg.

Ezek a hasonlatok még mást is tartalmaznak: Isten országának és ezzel Jézus Krisztusnak a meglepő felfedezését! Ez nagyon hirtelen történik, ugyanúgy, mint ahogy az az ember váratlanul akadt rá a kincsre, és a kereskedő meglepetésszerűen találta meg azt a különleges gyöngyöt. Az, hogy az ember a kincset elrejtette, a kereskedő pedig sietett, hogy a gyöngyöt megvegye, azt mutatja, milyen fontosak voltak ezek a számukra. E felfedezés után nem kímélték a fáradságot, hogy pénzzé tegyenek mindent, amit előbb gyűjtöttek. Ez magától értetődő volt számukra. Jézus Krisztus országának a felfedezése is ilyen magától értetődő cselekvésre késztet. Akkor minden, ami régi, elveszti vonzerejét.

Jegyzet:

Gyöngy – Gömb alakú vagy hosszúkás kalcium karbonát-rög, melyet néhány kagylófajta választ ki a köpeny alá kerülő idegen testecske (pl. homokszem) körül, és vékony gyöngyházzal von be. A szabályosan fejlődő igazgyöngy nagyon lassan növekszik. Értéke függ a nagyságától, színétől, finomságától, csillogásától. Régen a gyöngyöt díszként használták (lásd 1Tim 2,9; Jel 17,4; 18,12; 21,21). Hogy milyen értékesek voltak, kitűnik ebből a példázatból is.

Énekek:

Református énekeskönyv: 19:5; 167:2; 289:3.8; 296:1–2.7; 449:4; 472:4
Jertek, énekeljünk: 177; 183
Harangszó: 29; 50:1–2; 51:2–3
Dicsérjétek az Urat!: 67; 92:3; 146; 158; 159
Erőm és énekem az Úr: 75; 77:1; 126
Ó és Új 111 ének: 39

Megjegyzések:

Hogyan találjuk meg Jézust? – Egyedül a Biblián keresztül találhatjuk meg Jézus Krisztust (Jn 5,39). Minden más könyvnek és írásnak, melyben Róla írtak, ha az jó, a Biblia a forrása. De sohasem helyettesíthetik a Bibliát.
Ezzel kapcsolatban mutassunk rá a bibliaolvasás és a bibliatanulmányozás fontosságára. A bibliai elbeszélésnek is mindig a Biblia alapján kell készülnie, és teljesen azon kell alapulnia. Nagyon fontos az elbeszélésekben a „vörös fonal”-at követni, azaz Krisztusra, mint egyetlen Kincsre és Gyöngyre mutatni. Ugyanis csak benne és általa nyerhetjük el az üdvösséget!

Isten országáért mindent oda kell adni – Mutassunk rá a gyermekeknek arra, hogy milyen nagyszerű dolog felfedezni az Isten országát és benne Jézus Krisztust! Akkor minden, ami mi magunktól van, értékét veszti, semmivé válik.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Biológia / Földünk és környezetünk (Földrajz)

  • Az igazgyöngy fejlődése a gyöngykagylóban. A legfontosabb gyöngylelőhelyek. A tenyésztett gyöngy. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Vázlatkészítés: a példázat képanyagának és jelentésének tudatosítása a kulcsszavak egymáshoz rendelésével. A vázlat kiegészítése, lejegyzése. (***)
  • A példázatok bővítése elbeszélő fogalmazássá objektív vagy szubjektív nézőpontból, párbeszéd alkalmazásával. Illusztráció készítése a történethez. (***)

Vizuális kultúra (Rajz) / Technika

  • Ajándékkészítés. Kézműves technika tanulása és alkalmazása: gyöngyfűzés. Lépések leolvasása magyarázó rajz alapján. Gyöngysor színeinek szabad megválasztása, minta alakítása. (***)

Vázlat:

kincs = Jézus – mennyek országa – gyöngy = Jézus
Biblia: evangélium – szántóföld

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/243. Két példázat: az elrejtett kincs és az igazgyöngy – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 496.75 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

242. Két példázat: a mustármag és a kovász

,

Üzenet – Téma:

* Az Isten országa lenyűgözően nagy lesz.
* Isten igéje, az evangélium erőteljesen mun­kálkodik.

Előzmények:

Az Úr Jézus a mennyek országáról (Isten or­szágának is nevezik) szóló hét példázat közül kettőt mondott el: A magvető (lásd 240. lecke) és A kon­koly a búza között (lásd 241. lecke) példázatát.

Példázat és magyarázat:

Az Úr Jézus az Isten országát mustármaghoz* és a három mérce lisztbe kevert kovászhoz* hasonlította.

Ezzel azt akarta megmagyarázni, hogyan terjed a mennyek országa az evangélium hirdetése által, és hogy az evangélium mindent áthat, amivel kapcsolatba kerül.

A mustármag nagyon kicsi. Jézus a legkisebb magnak nevezte. Alig egy milliméter átmérőjű. De ha valaki a kertjében elveti, fává lesz, nagyobb minden kerti veteménynél, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.

Az Úr Jézus ezzel azt akarta mondani, hogy Isten országa is ilyen kicsi kezdetben. De hatalmasan kiterjed, évszázadokon át mind az egész földön, mind abban a szívben, amelybe az evangéliumot elvetik.

Óriási bátorítás volt ez Jézus tanítványai számára, ugyanis a tanítványok még nagyon keveset láttak Jézus királyságának elterjedéséből. Ez súlyos próbára tette belé vetett hitüket és bizalmukat.

De még életükben meg fogják látni, hogy Mesterüknek ezek a szavai igazak voltak. Gondoljunk csak a gyülekezet gyors növekedésére pünkösdkor, és röviddel utána (lásd ApCsel 2; 321. lecke).

A mennyek országát az Úr Jézus kovászhoz is hasonlította, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe*, míg végül az egész megkel.

Ezzel a példázattal az Isten országának egy különleges tulajdonságára mutatott rá. Az evangélium hirdetése, mely Krisztusra, a mennyek országának Királyára mutat, csendben és láthatatlanul végzi munkáját, de jó eredménnyel. Gondoljunk itt a Szentlélek erejére és hatalmára.

Vigyázzunk: a kovászt nem száraz lisztbe keverik! A három mérce lisztet először vízzel vagy tejjel tésztává dagasztják. Azután tesznek bele egy darab kovászt. A kovász átjárja az egész tésztát, amíg az megkel. Az ember számára ez azt jelenti, hogy előbb neki is elő kell készíttetnie arra, hogy Isten országához tartozzék.

Az evangélium hirdetése Jézus parancsa, hogy ezzel az embert az Ő országába bevezessék. Ahogy a kovász egyre jobban átjárja a tésztát, ugyanez a hatása az evangélium hirdetésének is.

Újból látjuk, hogyan bátorította az Úr Jézus a tanítványait ezzel a példázattal. Igehirdetésük sohasem lesz hiábavaló. Az Ő országa, éppen úgy, mint a kovász, hosszú idő alatt hatja át a szíveket.

Amikor az asszony a kovászt belekeveri a tésztába, azt azért teszi, hogy ízt és illatot adjon annak. Így tesz az Isten igéje is, hogy egészen áthassa a szívet.

A kovász egyik tulajdonsága, hogy keleszt. A kelesztés élő folyamat. Ugyanígy az evangélium is „élő és ható”, írja Pál apostol a Zsid 4,12-ben.

A kovász is csendben és észrevétlenül működik. A Mk 4,26–29-ben olvasunk ugyan erről a magvetőről szóló (másik) példázatban. Szóljunk róla itt röviden: Az ember elvetette a magot a földbe, azután alszik és fölkel, éjjel és nappal: a mag kicsírázik, sarjad és a növény nő, anélkül, hogy a magvető tudná, hogyan. A föld ugyanis magától terem, először zöld sarjat, azután kalászt, majd érett magot a kalászban. Amikor pedig a termés érett, azonnal lesarlózza, mert itt az aratás.

Ugyanez az eset az Isten országának kovászával is. Hat, anélkül hogy bármit is észrevennénk belőle. De egyszer az egész tészta megkel, és kész arra, hogy kenyeret süssenek belőle: az az ember is, akit az evangélium megérintett, és „megdolgozott”, kész, hogy Isten és felebarátja szolgálatára legyen.

Figyeljünk még arra, hogy maga a tészta alapanyagában nem változik meg! Ugyanaz a szubsztancia marad. Csak a szerkezete alakul át: az erjedő kovászban keletkező gázok hatására megduzzad, megdagad. Új minőség keletkezik. Ugyanígy van az újjászületett emberrel is: ember volta nem változik meg, belül mégis átalakul, belső embere megújul (2Kor 4,16). A folyamat eredménye pedig az, hogy az emberből más „illat” árad. Ezt a környezete is észreveszi. És ő maga? Egészen más embernek érzi magát. Ettől kezdve szent örömét leli abban, hogy Krisztusé.

Kenyérnek lenni Isten előtt, mint amilyenek a szent kenyerek voltak a szent hajlékban és a templomban, ez az újjászületett ember célja. De kovászos kenyérnek lenni, amivel együtt járhat a tüzes kemencében való megpróbáltatás, a megtisztulás ideje is.

Megjegyzés: Látjuk, hogy egy példázat magyarázata nagyon megköveteli, hogy a tanító és a gyermekek képesek legyenek beleélni magukat abba. Ez csak úgy lehetséges, ha „szemléletesen” mondjuk el, és a képeknek helyes lelki tartalmat próbálunk adni. Ne gondoljuk, hogy a gyermekek még nem képesek arra! Hiszen játékukban az „elképzelt” mindig nagy szerepet játszik.

Jegyzetek:

Mustármag – A mustár a keresztesvirágúak („cruciferae”) családjába tartozik. A „sinapis”, meg a „brassica” neméhez sorolják. Termelik, de vadon is előfordul. Főleg a sárga és fehér mustárt termelik a „mustár”-ért. A magot megőrölik, és „mustárt”-t készítenek belőle ízéért és illatáért.
A növény 1,50–4 méterre is megnőhet.

Kovász – Az izráeliták általában kovászos kenyeret sütöttek, így tovább friss maradt. A kovász a kenyérsütéshez használt kelesztőanyag; nyers, erjesztett tészta, liszt és víz erjedésével készült. Ma élesztőt is tesznek bele, ami kissé más, mint a kovász.
Figyelem! A „kovász”-t a Biblia sokszor negatív értelemben használja, mint pl. a Mt 16,6-ban: a farizeusok és szadduceusok kovásza; lásd az 1Kor 5,6–7-et is.

Három mérce – Valószínűleg három ómer. A 2Móz 16,16 említi az ómert, amely egy személy manna-adagja. Egy ómer az éfa tizedrésze. Az éfa száraz áruk mérésekor használt űrmérték. Űrtartalma kb. 36 liter; tehát 3 ómer 3×3,6 liter = 10,8 liter; egy jó vödörnyi.

Énekek:

Református énekeskönyv : 65:1–4; 99:2–3.8; 165:4–5; 215:4; 379:1–2
Jertek, énekeljünk: 163; 171; 177; 184
Harangszó: 40:4; 52:2
Dicsérjétek az Urat!: 8; 24:1; 26; 53:2
Erőm és énekem az Úr: 16; 18:1; 126
Ó és Új 111 ének: 84

Megjegyzések:

Az Isten országa lenyűgözően nagy lesz – A gyermekek nőnek. Ezt nagyszerűn fel lehet használni arra példaként, hogy hogyan növekedik az Isten országa.
A növekedés lehetősége Isten teremtett világának egyik nagy titka és csodája. A hitben való növekedés is kifürkészhetetlen titok, mely csak Isten Lelke által mehet végbe. Ebből a szempontból a mustármagról szóló példázat egyaránt vonatkozik az Isten országa növekedésére és az ember hitének növekedésére. Valójában a kettő ugyanaz, mivel a mennyek országát annak fiai alkotják, akik mind hitben növekedtek.
Az Isten országához való tartozás hatással van az egész életre és minden helyzetre. Nemcsak a vasárnapi vagy időnkénti bibliaórán, hanem a játékban, a barátokkal való érintkezésben, a pénzügyekben stb. is.

Isten igéje, az evangélium erőteljesen munkálkodik – A kovásznak a tésztában való hatása bizonyára beszélgetésre indít. Vizsgáljuk meg a gyermekekkel a kovász különféle tulajdonságait! Rá fognak jönni, hogy ebben is a hit kifejlődésének a magyarázata rejlik. Itt azonban olyan valamiről van szó, ami az ember szívébe, lelkébe jut, ti. Isten igéjéről, az evangéliumról. Az munkálkodik benne. Nagyon fontos tehát, hogy ne zárkózzunk el az ige elől, hanem engedjük be a szívünkbe! Beszélgethetünk minden olyan alkalomról, amikor az igét hallhatjuk vagy olvashatjuk.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Társadalmi ismeretek / Történelem

  • Államformák jellemzői: a királyság és a köztársaság. Isten uralma, királysága. (***)
  • Beszélgetés, történetek a világmisszió munkájáról. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: A példázatok képanyagának magyarázata. (***)

Természetismeret / Biológia

  • Maggyűjtemény kiegészítése mustármaggal és egyéb fűszernövényekkel. (***)
  • Mustármag fizikai tulajdonságainak vizsgálata. (***)
  • Mustármag ültetése, hajtatása, növekedésének megfigyelése. (***)
  • A növények növekedési folyamata. (***)

Háztartástan (Technika)

  • A pék munkája. A kenyér készítésének eljárásai. (***)
  • Anyagvizsgálat: az élesztő, a kovász fizikai tulajdonságai. A kelés, kelesztés jellemzői. (***)
  • Kovász készítése, házikenyér sütése. (***)

Vázlat:

Isten országa
– mustármag: kicsiből nagy lesz
– kovász: láthatalanul mindent áthat

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/242. Két példázat: a mustármag és a kovász – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 313.43 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

241. Konkoly a búza között

,

Üzenet – Téma:

* Az ördög cselfogásai.
* Isten gyermekeinek nagyszerű jövője.

Előzmények:

Jézus példázatokkal tanított. Elmondta és megmagyarázta tanítványainak a magvetőről szóló példázatot.

Példázat:

Egy másik példázatot is mondott az Úr Jézus. Ez ismét a mennyek országáról szólt, Isten országáról, melynek Királya Krisztus. Az ország alattvalója mindenki, aki hisz Őbenne, és akit Isten kegyelmébe fogadott. Az ország tehát már létezik.

A Sátán a mennyek országában is tevékenykedik, ne becsüljük hát le a hatalmát. Erről szól ez a példázat.

Az Úr Jézus a mennyek országát ahhoz az emberhez – egy földműveshez – hasonlította, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. Aztán, mikor az emberek aludtak, tehát éjszaka, eljött az ellensége, és konkolyt* vetett a búza közé, majd elment. Senki sem vette észre.

Később, amikor a mag kicsírázott, és a zöld vetés szárba szökött, s már magot hozott, a gazda és szolgái észrevették a búza között a konkolyt. Az tehát sokáig a búzára hasonlított (lásd a jegyzetben a „konkoly”-t).

A tulajdonos szolgái megkérdezték gazdájuktól: „Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly?”

„Ellenség tette ezt!” – felelte nekik.

A szolgák megkérdezték tőle, hogy összeszedjék-e a konkolyt.

A gazda azonban így válaszolt: „Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. (A különbséget lehetett látni, de a növények gyökere és szára összefonódott egymással.) Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.”

A példázat magyarázata:

Miután az Úr Jézus a sokaságot elbocsátotta, hazament. Ott a tanítványok kérték Őt, hogy magyarázza meg nekik a szántóföld konkolyáról szóló példázatot.

Figyeljünk erre a magyarázatra!

Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, az Úr Jézus. A szántóföld a világ. Tehát nem a mennyek országa, mint a magvetőről szóló példázatban.

Az Úr Jézus, a nagy Magvető, ebben a világban vet.

A jó mag a mennyek országának a fiai*. Azok, akik az Úr Jézust elfogadják és hisznek benne. Ők a gabona, ők az „igazak”, akik a hit és megtérés jó gyümölcseit termik.

A konkoly a Sátán fiai. Őket azért veti az ördög ebben a világba, hogy ott kárt okozzanak. Ők a „nem igazak”. Megvetik az Úr Jézust, és nem hisznek benne. Megpróbálnak másokat is hitetlenné tenni.

Az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög. Ő az, aki állandóan károsan befolyásolja az embereket. Ezt Isten és az Ő Fia elleni gyűlöletből teszi. Mindent megtesz azért, hogy kárt okozzon a mennyek országának és fiainak.

Az aratás a világ vége, az ítélet (vö. Jel 14,14–16). Amíg a világ fennáll, lesz konkoly a búza között. De ha eljön a világ vége, végük lesz azonnal a gonosz fiainak is.

Az aratók az angyalok. Nekik, Isten szolgáinak lesz a feladatuk a világ végén, hogy összegyűjtsék, kévébe kössék, és a tüzes kemencébe dobják a konkolyt, a hitetleneket, a nem igazakat. A tüzes kemence a pokol. Tehát szörnyű végük lesz mindazoknak, akik gonoszt cselekszenek.

Ahogy a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy pusztulnak el a gonosztevők. Együtt nőttek fel a búzával, de mérges termést hoztak. „Akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel?” – olvassuk a Zsid 2,3-ban. A hitetlenek nem vették komolyan a Jézus Krisztusban található üdvösséget. Ezért örök nyomorúság a sorsuk: „sírás és fogcsikorgatás”. Ez a kárhozat, az Istentől való teljes elszakadás állapota. Tehát nagyon fontos a Jézus Krisztusban található üdvösség hirdetése.

Szólni kell arról is, hogy a konkoly miért nem tűnik fel a gabona, a hívők között. A két „növény” között kevés a különbség. Az igazak, ahogy Pál a kolosséiaknak írta: „azokat keresik, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül.” Azokkal törődnek és nem a földiekkel. (Kol 3,1–2) Erről lehet felismerni őket.

Másrészt a gonoszok, az ördög vezetésével, olyan jónak mutatkoznak, mint a mennyek országának fiai, úgyhogy a Magvető szolgái alig veszik észre a különbséget.

Végül a búzát csűrbe takarítják. A világ végén az aratók a hívőket Krisztus közvetlen közelébe viszik. Ott ők, az Ő gabonája, örökre vele lehetnek! Akkor majd ők fénylenek Atyjuk országában, mint a nap.

Jegyzetek:

Konkoly – Latin neve: Lolium lemulentum. Termése mérgező, tehát veszélyes, ha a gabona közé keveredik. Palesztinában a konkolyt a búza megromlott fajtájának tekintették. A két növény ugyanis annyira hasonlít egymásra, hogy fejlődése közben sokáig meg sem lehet különböztetni. Sok konkoly található a Földközi-tenger körüli országokban.
Az ellenségnek, mielőtt a konkolyt elvetette a búzaföldbe, előbb össze kellett gyűjtenie ennek a vadnövénynek a termését, a magját. Jellemző ez a Sátán kártevő munkamódszerére!

A mennyek országának fiai – A Mt 8,12-ben ezt olvassuk : „akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat” (lásd a 237. leckét). Ők azok a zsidók, akik az Úr Jézust megvetették, és nem hittek benne úgy, ahogy a kapernaumi százados. Ebben van az ellentét az egész világon azok között, akik hitük által Isten országához tartoznak; s a zsidók, Ábrahám, Izsák és Jákób utódai között, akik születésük által tartoznak oda, de hitetlenségük miatt kivettetnek. Ez a példázat a hívők és hitetlenek közti különbségről szól.

Énekek:

Református énekeskönyv: 34:5–7; 235:1; 364:3; 366:3–5; 388:7; 393:2; 485:4
Jertek, énekeljünk: 124; 165; 226; 252
Harangszó: 37; 48; 50:1.3
Dicsérjétek az Urat!: 12; 83:2–3; 158
Erőm és énekem az Úr: 38; 79; 132

Megjegyzések:

Az ördög cselvetései – Nem szabad a gyermekeket az ördöggel és a pokollal ijeszteni. De meg kell nekik magyarázni, hogy komolyan vegyék a Sátán hatalmát. A példázat teljesen elég arra, hogy megértessük velük: Krisztus hatalma sokkal nagyobb az ördögnél. Biztos, hogy Ő győz.
A dolog másik oldala viszont az, hogy a Sátán hitetlen emberekkel minket is csábíthat. Az, hogy a konkoly, melyről Jézus beszélt, annyira hasonlít a búzára, óvatossá kell, hogy tegyen bennünket. Csak azt fogadhatjuk el, mint igazságot és helyes magatartást az életben, amely Isten igéjén alapul. Az őszintén hívőknek életük folyamán csak jó gyümölcsöket szabad teremniük. Végül: a humanista és a New Age eszmék, azok festészetben, zenében stb. való megnyilatkozásai felületesen nézve egészen jónak tűnhetnek. De óvakodjunk a „mérgező konkoly”-tól!

Isten országa gyermekeinek dicsőséges jövője – Mondjuk el a gyermekeknek, hogy „Isten országának gyermeke” mindenki, aki hisz az Úr Jézusban, és Őt engedelmes szívvel szereti. Ezáltal lettek Isten gyermekei, és tartoznak az Ő országához. Főleg a mennyek országa fiainak dicsőséges jövőjéről beszéljünk a gyermekeknek: „Isten csűrébe takaríttatnak”. Ezt Jézus egy másik képpel „ünnepi lakomá”-nak mondja (Mt 25,21).

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • A tolerancia, türelem szerepe és szükségessége emberi kapcsolatainkban. Az előítéletek, ítélkezés kára és negatív hatása. (***)

Magyar nyelv és irodalom

  • Váci Mihály: Pipacsok a búzamezőben c. versének feldolgozása. A vers és a példázat képeinek, mondanivalójának összehasonlítása. Versolvasás, verstanulás, versmondás. (**)
  • Munkafolyamat bemutatása szóban és írásban képsorozat alapján. Elbeszélő fogalmazás írása az elképzelt munkavégzésről. (***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Technika

  • A gabonatermesztés, különösen a betakarítás eszközei, módszerei az ókorban és ma, hazánkban és Palesztina területén. (** ***)

Természetismeret / Biológia

  • A búza és egyéb gabonafélék testfelépítése, élete, termesztése. (** ***)
  • Növénygyűjtemény készítése: gabonafélék, kalászos füvek és gyomnövények gyűjtése. Maggyűjtemény kiegészítése gyommagvakkal. (** ***)
  • A gyomirtás, növényvédelem hagyományos és modern eszközei, módszerei. A vegyszeres gyomirtás környezetkárosító hatása. (** ***)

Vizuális kultúra (Rajz)

  • Műalkotás megfigyelése: Szinyei Merse Pál: Pipacsos mező. (**)
  • Képzeletbeli táj festése: Pipacsok a búzamezőben – művészeti élmény (vers, festmény) alapján. A színek hangulati hatása, kifejező ereje. Kiegészítő színek ellentéte: piros-zöld. (**)
  • Tanulmányrajzok a búza gyökérzetéről, különböző formájú kalászokról. (***)
  • Vizuális kommunikáció: Plakett, kör formájú embléma tervezése változatos technikákkal. Szöveg és kép egybeépítése. (***)

Vázlat:

példázat: konkoly a búza között
szántóföld: a világ
jó mag: azok, akik a mennyek országába tartoznak
konkoly: a hitetlenek
ellenség: a Sátán
aratás: a jó és a rossz szétválasztása
kemence: a pokol
igazak: fénylenek, mint a nap

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/241. Konkoly a búza között – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 518.23 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző:

240. A magvető

,

Üzenet – Téma:

Hittel hallgassuk Isten igéjét!

Előzmények:

Az Úr Jézust meghívta a farizeus Simon, hogy egyék vele. Egy bűnös nő ment be, könnyeivel öntözte, hajával törölte meg Jézus lábát, aztán megkente kenettel. Jézus beszélt Simonnal, és megfeddte, mivel nem fogadta Őt illően.

Bevezetés:

Az Úr Jézus kiment a házból (Kapernaumban) a tengerpartra (a Galileai-tó partjára). Amikor ott leült, nagy sokaság gyűlt össze körülötte. Ezért beszállt egy hajóba, hogy szóljon azokhoz, akik a parton álltak. Azután példázatokkal* sok mindenre tanította őket az Isten országáról. Öt leckében foglalkozunk ezekkel (240–244. lecke).

A magvetőről szóló példázattal és annak magyarázatával kezdjük. A szántóföldek * Izráelben a domboldalakon voltak. Néhol köves volt a talaj a vékony termőföld alatt. Keskeny út is vezetett a szántóföldeken át vagy azok mellett. Főleg a tövises gyomnövények akadályozhatták a növények növekedését.

Példázat és magyarázat:

Kiment a magvető vetni.*

Vetés közben néhány mag az útfélre esett. Madarak jöttek oda, és fölkapkodták azokat.

Mások sziklás helyre estek, ahol kevés volt a föld. Azonnal kihajtottak, mert nem voltak mélyen a földben. Amikor azonban a nap felkelt, megperzselődtek, és mivel nem volt gyökerük, kiszáradtak.

Megint mások tövisek közé estek. Amikor a tövisek megnőttek, megfojtották őket.

A többi pedig jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit, tehát sokkal többet, mint amennyi mag a termőföldbe esett.

A tanítványok szerették volna tudni, mit jelent ez a példázat. Az Úr Jézus megmagyarázta nekik. Ezt a magyarázatot most az Ő saját szavaival mondjuk el.

A magvető az igét veti. Most Jézus a Magvető, de később majd a szolgái munkálkodnak az Ő országában, és vetik prédikálva az Ő igéjét.

A mag Isten igéje, a Biblia, melyben a termés a csírában van elrejtve. A Mt 13,19 azt mondja, hogy a mag „a mennyek országának igéje”.

A szántóföld, amelyről Jézus szól, a mennyek országa, nem pedig a világ, mint a Mt 13,38-ban. Mondhatjuk úgy is: az emberek szíve az, melyre az ige hull. Ez a szántóföld nagyon különböző lehet: kemény út, sziklás helyek, fölnövő tövisek és végül szerencsére jó föld is. Külsőleg nem sok különbség látszik azokon, akik az igét hallgatják, de az aratás majd megmutatja azt végül.

Az útfélre esett mag: az út, az ösvény, mely a szántóföld mellett vagy azon át visz, kemény. A mag rajta marad. Nem tud meggyökerezni. Föl tudják kapkodni a madarak. Az ige hallgatóira vonatkoztatva ez azt jelenti: ha az emberek a mennyek országának igéjét – Isten igéjét, az evangéliumot, a Biblia szavait hallják, és szívükkel nem értik, jön a gonosz (a Sátán), és elragadja azt, ami a szívükbe van vetve. Természetesen ők is felelősek a hitetlenségükért, de a Sátán az, aki kiragadja az igét. Ne becsüljük le a hatalmát! Főleg a közömbös hallgatókkal foglalkozik. Szinte az orruk elől ragadja el az ige magját. Gyámoltalanul hagyják, hogy elvegye az igét, mely egy életen át előttük van.

A sziklás talajra hullott mag: vékony termőföld takarja a sziklatalajt. A mag ugyan ki tud csírázni, de a gyönge palánták nem tudnak gyökeret verni. Ez azt jelenti: vannak emberek, akik hallják az igét, és azonnal örömmel fogadják. De hitüknek nincs mélysége, ezért nem „gyökerezik meg”. Hitük csak ideig való (ún. „időleges hit”). Ha üldözés vagy nyomorúság támad az ige miatt, azonnal eltántorodnak, az ige magja elszárad. Nem küzdenek többé azért, hogy bemenjenek Isten országába. Talán továbbra is az igazi hívőkre hasonlítanak, de szívükben hitetlenség lakik. (Gondolj a homokra épített házra!)

A tövisek közé hullott mag: a tövisek még nem bújtak elő, amikor a magvető vet. Tehát még nem láthatók. A szántóföldnek ez a része is jónak tűnik. De ez csak látszat. Az ige hallgatói közé tartoznak, ami azt jelenti: hallgatják némelyek az igét, de hagyják, hogy az élet gondjai, a gazdagság csábítása és más kívánatos dolgok – a tövisek, amelyek a magnál nagyobbra nőnek, az ige magját megfojtsák. Számukra tehát az ige meghal. Kihajt, de aztán elsorvad. Így nem termi a hit gyümölcsét. A földi dolgok jobban vonzzák őket, mint a mennyeiek.

Végül a jó földbe hullott mag: a jó föld befogadja a magot. Az kicsírázik, felnő és termést hoz. Ez azokat az igehallgatókat jelenti, akik, amikor az ige a szívükig jut, készek azt hittel befogadni. Ott az a hit gyümölcseit termi („az üdvözítő hit”). A Szentlélek vezetésével fejlődik. A hit mértéke az igazi hívőknél különböző lehet, azért van a százannyi, hatvanannyi és harmincannyi termés. Tehát nemcsak az a fontos, hogy az ige gyümölcsöt termett-e, hanem az is, hogy mennyi a hit gyümölcse. Ezeket a gyümölcsöket a Gal 5,22–23 sorolja föl: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Természetesen minden hívőnek arra kell törekednie, hogy a hit gyümölcseit teljes mértékben megteremje (százannyit).

Mégis vannak, akik kevesebb gyümölcsöt teremnek (hatvanannyit, harmincannyit). De ők nem kevesebbek Isten számára, szintén az Övéi közé tartoznak, még ha hitükkel nem is tudnak többet tenni Isten országában és az Ő Uruk, Jézus Krisztus dicsőségéért.

Nem mindenki fog tehát bemenni az Isten országába, aki hallgatja az igét. De mindig lesznek őszinte hívők, amíg az igét hirdetik, akiknek élete megtermi a hit gyümölcseit.

Jegyzetek:

Példázatok – A példázat tulajdonképpen elbeszéléssé bővített hasonlat, melyben egy hétköznapi esemény vagy kép valamilyen tanítást világosít meg. Jézus nagyon szerette ezt az elbeszélő, oktató formát, legtöbb tanítását példázatokban mondta el.

Szántóföldek – Palesztinában a sivatag és a Judeai-hegyvidék közötti dombok, valamint a Galileai-hegyvidék dombhátai szántóföldek, illetve szőlők voltak. Laza szerkezetű, vulkanikus eredetű talaj tette ezeket termékennyé. Jellegzetes talajtípusa a terra rossa (vörös föld). Ha lehet, mutassunk a gyerekeknek képeket a közel-keleti országok, nevezetesen Izráel szántóföldjeiről!

Vetés – A föld megművelése a vetéshez csak az őszi vagy a tavaszi esőzések idején történhetett, amikor az eső feláztatta a kemény, kiégett talajt. A munka szántással kezdődött, melyet kezdetleges, kerék nélküli, vasheggyel ellátott faekével végeztek, mely elé legtöbbször két ökröt fogtak. A szántó fél kézzel az eke szarvát fogta, és teljes súlyával ránehezedett. A vetőmagot kézzel szórták szét, amit boronálás követett. Előfordult, hogy először vetettek, szétszórták a magot a földre, utána szántották alá azt. A kenyérnek való búzán és árpán kívül vetettek még babot, lencsét, kölest, különböző fűszernövényeket is.

240

Énekek:

Református énekeskönyv: 65:6–7; 67:3; 164:1; 165:1.4; 172; 174; 377:3
Jertek, énekeljünk: 178; 183:1–2; 184; 209
Harangszó: 40:4; 50:1–2; 52:1–3
Dicsérjétek az Urat!: 76; 88; 94; 97
Erőm és énekem az Úr: 56:1–2; 66:1; 128:1

Megjegyzések:

Hittel hallgassuk az igét – Láttuk a mennyek országa igéjének különféle hallgatói közti különbséget. Vegyük sorra, hogyan hallgassuk az igét! Hallgassuk szívvel, és értsük is! Hallgassuk engedelmesen: tegyük, amit mond! Gondoljunk a kősziklára épített házra (Mt 7,24–25; 236 lecke): okos ember az, aki hallja Jézus beszédeit, és cselekszi is azokat. Lehet hallgatni úgy, hogy az válasz egy kérdésre, az Úr Jézus kérdésére, vajon szeretjük-e Őt, és őszintén akarjuk-e követni. Az ige magvetésére mindig szükség van. Ha eleresztjük a fülünk mellett, nem mondhatjuk, hogy az ige nem jó, vagy nem jól vetették, hanem a szívünk nem volt elkészítve, hogy befogadja, és termést hozzon.
Mutassunk rá a gyermekeknek arra, hogy milyen fontos a jó hallgatás! Ha figyelmesen hallgatjuk az igét, érdeklődéssel olvassuk és tanulmányozzuk, emberileg szólva már sokat elértünk. Mutassunk rá ezzel kapcsolatban, hogyan figyeljünk a hittanórán, az istentiszteleten, a konfirmáció előkészítőn, az ifjúsági bibliaórán, otthoni bibliaolvasáskor stb.!
Lehet szólni arról is, milyen fontos imádkozni azért, hogy nyíljék meg előttünk az ige, és azért is, hogy táruljon fel a szívünk az ige előtt. A szívet a Szentlélek teszi késszé.

Kapcsolódási lehetőségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):

Emberismeret (Osztályfőnöki)

  • Viselkedésünk, magatartásunk belső mozgatói. A magatartás értékelése. („példás”, „jó”) Az Isten igéjével való helyes viszony is ide tartozik. (** ***)

Magyar nyelv és irodalom

  • A példázat műfaji sajátosságai. A példázat, mint elbeszéléssé bővített hasonlat. (***)
  • Versolvasás, verstanulás, versmondás. A példázat képi szintjének és jelentésének kibontása verseken, dalszövegen keresztül. (* **)
  • Szóbeli szövegalkotás: A példázat szóbeli elbeszélése képsorról, illetve emlékezetből, a hozzá fűződő magyarázattal együtt. (** ***)

Társadalmi ismeretek / Történelem / Technika

  • A talajművelés, vetés eszközei, módszerei az ókorban és ma, hazánkban és Palesztina területén. (** ***)

Természetismeret / Biológia

  • Az éghajlat és a mezőgazdaság viszonya. (***)
  • Talajtípusok hazánkban és Palesztina szubtrópusi, mediterrán vidékén. (***)
  • Szántóföldi és egyéb termesztett növények. A gabonafélék jellemzői. (** ***)
  • Maggyűjtemény készítése és rendszerezése különböző szempontok szerint. (** ***)
  • Magok csíráztatása, ültetése. A csírázás, növekedés, fejlődés megfigyelése, összehasonlítása különböző esetekben. (* ** ***)
  • A csírázás, a növekedés és a fejlődés feltételei, és ezek vizsgálata. (** ***)
  • A növény élete, fejlődése a csírázástól a termés érleléséig. (** ***) Vizuális kultúra

(Rajz) – Művészettörténet

  • A példázat helyszínének modellezése a természetből vett anyagok segítségével. (*)
  • Képalakítás, képalkotás magok és egyéb természeti anyagok felhasználásával. (*)
  • A csírázó, fejlődő növény növekedésének fázisrajzai. (** ***)
  • Tanulmányrajzok egy kifejlődött, gyökeres növényről, ill. gabonakalászról. (** ***)
  • A példázat helyszíneinek ábrázolása rajzolással, festéssel. (** ***)
  • Van Gogh: Magvető c. képének összehasonlítása a példázattal. (***)

Vázlat:

Jézus – Galileai-tenger – Kapernaum

Példázat:
a magvető: Jézus
szántóföld: a mennyek országa

mag (az ige)

  1. útfél (a madarak felkapkodták)
  2. sziklás helyek (kihajt, de megperzselődik)
  3. tövisek közt (megfojtották)
  4. jó föld (termés: 100–, 60–, 30-annyi)

Jelentés:

  1. Az igét elragadja a gonosz (a Sátán)
  2. Az igét örömmel fogadják – nincs mélyen – eltántorodnak
  3. Az igét a csábítások megfojtják
  4. Az ige terem

Ének a magvetőről

Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja erre, szórja arra,
néhány mag útfélre hullik.
Jaj, az útra, út szélére
égi madarak röpülnek,
kemény földről felkapkodják
a magot, mi odahullott.

Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja maga köré egyre,
azok köves helyre esnek.
Jaj, azon a köves földön
kihajt a mag, szárba szökken,
ám hiába, gyökér nélkül,
napsütésben majd elszárad.

Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
telt marokkal szórja-szórja,
tövises talajra hullnak.
Jaj, a tövis felnövekszik,
gabonánál is nagyobb lesz,
elvesz napfényt, táplálékot,
a kis növény mind elpusztul.

Magvető a szántóföldjén
magocskáit hinti széjjel,
szórja egyre, hinti-szórja,
és azok jó földbe esnek.
Kihajtanak, nyújtózkodnak,
száraikon telt kalász nő,
napsütésben érlelődnek,
bő termést hoz valamennyi.

A mag az Isten igéje.
Vajon milyen földbe hullik?
Ha a szívedet bezárod,
nem hallgatsz az intő szóra,
akkor a mag nem hajthat ki,
vagy ha kihajt, nem fejlődik.
De ha szíved befogadja,
s megőrzi az ige magvát,
ha figyelsz Jézus szavára,
akkor bő terméssel áld meg

(Ans de Boer nyomán)

Ehhez a leckéhez feladatlapok is tartoznak, és külön tanári segédanyag a feldolgozásukhoz. Mindezek a tartalmak, illetve a teljes leckét tartalmazó pdf dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

Ikon

365/240. A magvető – tanári segédlet és feladatlapok egyben

1 fájl(ok) 855.39 KB
A letöltéshez kérjük jelentkezzen be!
/Szerző: