Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: Zsoltárok 104,1–4; Lukács 24,50 – 53; ApCsel 1,4–14
- Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli, kapcsolati, logikai-matematikai, egzisztenciális
- Tevékenység: Vershallgatás-versmondás, felhők megfigyelése, karakterjáték; csoportmunka: kollázskészítés, memóriakártya készítése, memóriajáték; mesehallgatás: bibliai történet meseformában, beszélgetés, képalkotás a mese nyomán
Felhők az égen (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli)
„Felhő, hova szállsz felettem?” – teszi fel a kérdést Kovács András Ferenc Felhő című versében. A négysoros verset megtaláljuk a Levélszárnyak c. irodalmi szöveggyűjtemény 66. oldalán, illetve ritmusjelzéssel együtt a Felhők az égen című 1-2. osztályos tanegységben (a címre kattintva). A tanegység feladatait nyugodtan átalakíthatjuk óvodai foglalkozás keretei közé.
Olvassuk fel a verset a gyerekeknek, felelgetve meg is tanulhatjuk. Majd menjünk ki az udvarra vagy egy közeli parkba felhőlesre. Leheveredhetünk a fűbe vagy plédekre, pokrócokra, amit magunkkal viszünk. Figyeljük meg a felhők színét, formáját, vonulását, ahogy lassan átalakulnak, alakot váltanak.
Kép: 123RF
Milyen alakokat látnak, fedeznek fel a gyerekek a felhőkben? Nevezzék meg őket, adhatnak nevet is nekik. Így a felhővonulás egy kis mesejátékká válhat a szemünk előtt.
Felhőműhely (Vizuális-térbeli, kapcsolati, logikai-matematikai)
A gyerekek kis csoportokban alakítsanak egy-egy felhőműhelyt. A műhely tagjai közösen, együttműködve alkossanak az alábbi képalakító feladatok közül választva:
Felhőkollázs
Színes, gyűrt és egyéb (pl. áttetsző selyem) papírokból vágjanak ki a gyerekek különböző felhőformákat, és állítsanak össze belőlük egy felhőképet. A formák részben takarhatják egymást. A formákat nagyobb méretű alaplapra ragaszthatják.
Képek forrása:
Kép: 123RF
Felhőmemória
Előzetesen készítsünk az átlagos memóriakártyánál kicsit nagyobb felhősablont. A sablon segítségével rajzoljunk és vágjunk ki felhőformákat műszaki rajzlapból. A gyerekek a kivágott formákat kapják meg párosával, ezekre ragasszanak különböző színű és mintázatú papírokat. Egy-egy felhőpár készüljön minden színből-mintából, legyen könnyen felismerhető, hogy összetartoznak. Ha valahol kilóg a rátét papír, vágják körül a formát.
Ha a csoport elkészült a felhőpárjaival, próbálják ki a játékot a hagyományos memóriakártya-szabályok szerint. A játék elején a felhőformák fehér háta látszik (bárányfelhők), amiket megfordítva színes esőfelhőkké, illetve viharfelhőkké alakítunk. És közben keressük a párokat.
Felhőmese a hazatérésről – a mennybemenetel ünnepe (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, egzisztenciális)
Ha felhős az ég, nézzünk ki az ablakon, vagy menjünk ki az udvarra.
Mit látunk az égen? Látjuk-e a Napot?
Hol van most a Nap? Honnan tudjuk, hogy ott van az égen? (nappali világos van)
És hol van most Isten? A felhők mögött? A Nap mögött? Vagy még azon is túl?
Isten ott van mindenütt, de egy láthatatlanná tévő köpenyt vett magára: a világosságot.
Palotáját az egek mögé építette, és égablakon át nézi a világot, szelekkel és felhőkkel küld üzenetet a földre: hogy gondoskodik rólunk, és nagyon szeret. Szeretetből küldte ezt a mesét is:
Miklya Zsolt: A felhőküldött
Isten egyszer kiválasztott egy felhőt. Fiatal volt még, de tiszta, fehér és göndör, akár egy bárány. Különben is kedvencei voltak az ugrándozó barik meg a szelekkel fogócskázó, bárány alakú felhők.
– Te leszel a küldöttem – mondta a felhőnek. – Indulj a földre, ott vár a fiam, akit az emberek megöltek, de én feltámasztottam, és szeretne már hazajönni. Csak azért vár még, hogy találkozzon a barátaival, mert nagyon szereti őket is. De eljött a búcsúzás ideje. Te leszel az, aki segít neki hazatérni.
A göndör felhőbárány kicsit megszeppent, de aztán boldogan ugrott, és szélbarátjával útnak indult. Útba ejtették a nagy tavat, a Galileai-tengert, ahol Jézus barátai olyan sokat halásztak. A tó fölött a felhőbárány legelészett kicsit, és erőre kapott. Egy kanyargó, gyors folyó fölött folytatták az útjukat, míg egy nagy pálmaligethez nem értek. A pálmák mögött egy kisváros házai tűntek fel. Még egy utolsó párafalat a folyó fölött, és nekivágtak a száraz hegyi útnak. Nemsokára feltűntek egy nagy város gyönyörű fehér falai és temploma.
– Isten városa ez, és az ott Isten háza – súgta a felhő szélbarátja. – Mi a szomszédos hegyre megyünk, ahonnan jól látszik majd az egész város. De hiába szép, itt ölték meg Isten Fiát, a Krisztust. Itt támasztotta fel őt Atyja a halálból, most is itt van a barátaival, búcsúzni készül.
A felhőbárány megállt egy olajfaliget fölött, hogy pihenjen kicsit és körülnézzen. A városfalak szikráztak a napsütésben, csak néha suhant végig rajtuk egy-egy felhőárnyék. „Istenem, milyen szép! – gondolta. – Köszönöm, hogy engem választottál erre az útra!” Nem messze tőlük egy kis csapatra lett figyelmes. Lassan közeledtek a város felől, és körülvettek egy fehér ruhás férfit, aki beszélt hozzájuk. Ruhája sugárzott és vonzott, a felhőbárány lassan elindult felé.
– Ő az, Jézus, Isten Fia – súgta a szélbarátja.
A felhőbárány pedig csak ment és ment, egyre lejjebb ereszkedve, és egyszer csak ott találta magát a férfi előtt. – Áldott az Atyám, aki ezt a felhőt küldte – mondta Jézus a körülötte állóknak –, ő küld majd nektek erőt országából, a mennyből. Te pedig, bárányom – fordult a felhőhöz –, takarj be engem! – és a felhőbe lépve emelkedni kezdett.
– Jól van, jó és hű szolgám, hát elhoztad a fiamat! Nem marad el a jutalmad – mondta palotája udvarán Isten. – Készülj, mert visszatérsz a földre. Eső leszel, áldott esővé válsz az olajfák felett.
Mesehallgatás után beszélgessünk, a gyerekek mondják el érzéseiket, tegyék fel kérdéseiket. Legjobb, ha spontán beszélgetés alakul ki, aminek során kiegészíthetjük a történetet, választ adhatunk a felmerülő kérdésekre.
Beszélgetésértékű, ha a gyerekek rajzban, képalkotásban is kifejezhetik a gondolataikat, érzéseiket. Készítsenek rajzot, festményt vagy kollázsképet a felhőmese nyomán. Alkalmazhatják a már ismert képalkotó technikákat, akár vegyesen is. A kollázskészítéshez színes és mintás papírokon kívül szalagok, fonalak, flitterek is felhasználhatók.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-4. Szeles-piros nap
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Szeles nap (Természeti, verbális-nyelvi)
Vajon milyen napunk lesz? Találkozunk-e ma a széllel vagy a szellővel? Vagy csak szélcsend lesz? Esteleg vihar készül?
A gyerekek reggeltől kezdve figyeljék meg, hogy tapasztalnak-e szelet. Meg tudják-e állapítani, merről fúj a szél?
Ha találkoznak széllel útközben, vajon szemből, oldalról vagy hátulról éri őket? Jól esik-e, szeretik-e a szelet?
Amikor megérkeznek az oviba, köszönhetünk egymásnak így: Szél napot!
Majd beszélgessünk a szeles tapasztalataikról.
Szélfogó (Testi-mozgásos, kapcsolati)
A farkincafogóhoz hasonlóan játszhatjuk, de most nem állatok lesznek a játékosok, hanem lángnyelvek. Minden menekülő gyerek ruhájának nyakába tűzünk egy piros szalagot, ami futás közben lobog a szélben. A fogó lesz a szélvihar, aki el akarja kapni a lángnyelveket. Ha utolér egy menekülőt, akkor a szalagot kell elkapnia a nyakából. Ha már elég sokat gyűjtött, magasba tartva lobogtatja, és így kiált:
Szél, szélvihar vagyok,
lángokat lobogtatok.
Ki cserél velem helyet?
Azok közül a lángnyelvek közül jelentkezhet valaki, akik nem vesztették még el a szalagot. Ha többen jelentkeznek, a szélvihar választja ki, hogy kivel cserél. A lángszalagokat újra feltűzzük a menekülők nyakába, és indulhat a szélfogó új futama.
A játék végére a gyerekek arca garantáltan piros lesz.
Szélforgók (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos)
A szélforgó készülhet (kattints rá)
A hurkapálcákra a radíralapot előre felerősíthetjük.
Ha piros vagy hozzá közeli színárnyalatú papírokkal dolgozunk, a forgók ágai a lángnyelveket idézik. Így a szél és a lángnyelvek találkoznak, és együtt keltenek vidám, élénk hatást.
Kép: 123RF
A gyerekek a forgókat fújhatják, szaladgálhatnak velük, de elhelyezhetjük a szabadban is, ahol a szél hozza forgásba őket.
Szeles lángok (Verbális-nyelvi, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Meséljük el a gyerekeknek a pünkösdi csoda történetét (ApCsel 2,1–6).
Kép: 123RF
Majd készítsünk a pünkösdi szelet és lángokat idéző szalagmodelleket. Néhány ötlet a megvalósításhoz:
Ha minden gyerek kezében van egy szalagpálca, micsoda lobogást idézhetünk meg. S ha mellé a szél zúgását utánozzuk, kész a pünkösdi csoda. Főleg, ha a szívünk megtelik Lélekkel.
Piros nap (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, természeti, egzisztenciális)
A pünkösdhöz hozzá tartozik a piros szín, ahogy az esküvőhöz a fehér, a gyászhoz a fekete. Miért is ne viselhetnénk pünkösdkor pirosat, az élet, a tűz jelét. A népszokásaink is ezért vannak tele pirossal.
Tartsunk a szeles nap mellett piros napot is, íme néhány ötlet:
Kép: 123RF
Piros pünkösd napján (Zenei-ritmikus, egzisztenciális)
Hallgassuk meg az Én kicsike vagyok kezdetű népéneket, és dúdoljuk mi is a dallamát (elérhető a címre kattintva).
Énekeljük a pünkösdi szokásdal Elhozta az Isten című változatának 2-3. versszakát (Jézust áldja énekünk 96., elérhető a címre kattintva):
Mindenek újulnak:
A kertek, a mezők
Virágba borulnak.
Én kicsike vagyok,
Nagyot nem szólhatok,
Mégis az Istennek
Dicséretet mondok.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-3. Szelek szárnyán
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Jó barátok (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, kapcsolati)
Játsszunk „Mi lenne, ha” játékot az alábbi mondatkezdetekkel. Mondjuk hangosan a mondat elejét, majd a gyerekek közül egy vállalkozó folytassa a mondatot. Pl.: Ha zápor volnék… …meglocsolnám a kertet.
Nem muszáj kerek mondattal válaszolni, de akár több mondattal is lehet, ha valakinek mesélős kedve van.
Egy-egy mondatkezdethez több folytatást is meghallgathatunk. Minden új esetben ismételjük meg a mondat kezdetét is.
Kép: 123RF
A játék után olvassuk fel Kányádi Sándor Ha én zápor volnék című versét (elérhető a címre kattintva). Figyeljék meg a gyerekek, a versben hogyan folytatódnak a mondatok.
Ki beszél a versben? Honnan tudjuk, hogy kiről van szó?
Mit tenne ő, ha zápor, napfény, harmat vagy szellő lenne?
Miért gondolja ezeket a kislány? Mit jelent számára a zápor, napfény, harmat és szellő?
Mit gondoltok, csak egy kislánynak lehet jó barátja a zápor, a napfény, a harmat és a szellő?
Ha kisfiú beszélne, mit változtatnátok meg a versben?
Hogyan változna az utolsó versszak? („Fiú vagyok, s ezért…” / „Gyerek vagyok, s ezért…”)
Barátkozzunk tovább a záporral, a napfénnyel, a harmattal és a szellővel. A gyerekek alkossanak négy csoportot, és a csoportok játsszák el mozgással azt, amit a szereplőjük csinál a vers szerint:
Végül alkossunk egy nagy kört kézfogással, és mondjuk együtt az utolsó versszakot, mindenki a szerint, hogy lány vagy fiú. A „napfény” szónál emeljük a karokat magasba, a „szellő” szónál kezdjük el lengetni jobbra-balra:
Kislány/fiú vagyok, s ezért
harmat, napfény, zápor
s a vidám szellő is
igaz, jó barátom.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-2. Hova szállsz, felhő?
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Felhők az égen (Verbális-nyelvi, testi-mozgásos, természeti, vizuális-térbeli)
Olvassuk fel a verset a gyerekeknek, felelgetve meg is tanulhatjuk. Majd menjünk ki az udvarra vagy egy közeli parkba felhőlesre. Leheveredhetünk a fűbe vagy plédekre, pokrócokra, amit magunkkal viszünk. Figyeljük meg a felhők színét, formáját, vonulását, ahogy lassan átalakulnak, alakot váltanak.
Kép: 123RF
Milyen alakokat látnak, fedeznek fel a gyerekek a felhőkben? Nevezzék meg őket, adhatnak nevet is nekik. Így a felhővonulás egy kis mesejátékká válhat a szemünk előtt.
Felhőműhely (Vizuális-térbeli, kapcsolati, logikai-matematikai)
A gyerekek kis csoportokban alakítsanak egy-egy felhőműhelyt. A műhely tagjai közösen, együttműködve alkossanak az alábbi képalakító feladatok közül választva:
Felhőkollázs
Képek forrása:
Kép: 123RF
Felhőmemória
Előzetesen készítsünk az átlagos memóriakártyánál kicsit nagyobb felhősablont. A sablon segítségével rajzoljunk és vágjunk ki felhőformákat műszaki rajzlapból. A gyerekek a kivágott formákat kapják meg párosával, ezekre ragasszanak különböző színű és mintázatú papírokat. Egy-egy felhőpár készüljön minden színből-mintából, legyen könnyen felismerhető, hogy összetartoznak. Ha valahol kilóg a rátét papír, vágják körül a formát.
Ha a csoport elkészült a felhőpárjaival, próbálják ki a játékot a hagyományos memóriakártya-szabályok szerint. A játék elején a felhőformák fehér háta látszik (bárányfelhők), amiket megfordítva színes esőfelhőkké, illetve viharfelhőkké alakítunk. És közben keressük a párokat.
Felhőmese a hazatérésről – a mennybemenetel ünnepe (Verbális-nyelvi, természeti, vizuális-térbeli, egzisztenciális)
Ha felhős az ég, nézzünk ki az ablakon, vagy menjünk ki az udvarra.
Mit látunk az égen? Látjuk-e a Napot?
Hol van most a Nap? Honnan tudjuk, hogy ott van az égen? (nappali világos van)
És hol van most Isten? A felhők mögött? A Nap mögött? Vagy még azon is túl?
Isten ott van mindenütt, de egy láthatatlanná tévő köpenyt vett magára: a világosságot.
Palotáját az egek mögé építette, és égablakon át nézi a világot, szelekkel és felhőkkel küld üzenetet a földre: hogy gondoskodik rólunk, és nagyon szeret. Szeretetből küldte ezt a mesét is:
Miklya Zsolt: A felhőküldött
Isten egyszer kiválasztott egy felhőt. Fiatal volt még, de tiszta, fehér és göndör, akár egy bárány. Különben is kedvencei voltak az ugrándozó barik meg a szelekkel fogócskázó, bárány alakú felhők.
– Te leszel a küldöttem – mondta a felhőnek. – Indulj a földre, ott vár a fiam, akit az emberek megöltek, de én feltámasztottam, és szeretne már hazajönni. Csak azért vár még, hogy találkozzon a barátaival, mert nagyon szereti őket is. De eljött a búcsúzás ideje. Te leszel az, aki segít neki hazatérni.
A göndör felhőbárány kicsit megszeppent, de aztán boldogan ugrott, és szélbarátjával útnak indult. Útba ejtették a nagy tavat, a Galileai-tengert, ahol Jézus barátai olyan sokat halásztak. A tó fölött a felhőbárány legelészett kicsit, és erőre kapott. Egy kanyargó, gyors folyó fölött folytatták az útjukat, míg egy nagy pálmaligethez nem értek. A pálmák mögött egy kisváros házai tűntek fel. Még egy utolsó párafalat a folyó fölött, és nekivágtak a száraz hegyi útnak. Nemsokára feltűntek egy nagy város gyönyörű fehér falai és temploma.
– Isten városa ez, és az ott Isten háza – súgta a felhő szélbarátja. – Mi a szomszédos hegyre megyünk, ahonnan jól látszik majd az egész város. De hiába szép, itt ölték meg Isten Fiát, a Krisztust. Itt támasztotta fel őt Atyja a halálból, most is itt van a barátaival, búcsúzni készül.
A felhőbárány megállt egy olajfaliget fölött, hogy pihenjen kicsit és körülnézzen. A városfalak szikráztak a napsütésben, csak néha suhant végig rajtuk egy-egy felhőárnyék. „Istenem, milyen szép! – gondolta. – Köszönöm, hogy engem választottál erre az útra!” Nem messze tőlük egy kis csapatra lett figyelmes. Lassan közeledtek a város felől, és körülvettek egy fehér ruhás férfit, aki beszélt hozzájuk. Ruhája sugárzott és vonzott, a felhőbárány lassan elindult felé.
– Ő az, Jézus, Isten Fia – súgta a szélbarátja.
A felhőbárány pedig csak ment és ment, egyre lejjebb ereszkedve, és egyszer csak ott találta magát a férfi előtt. – Áldott az Atyám, aki ezt a felhőt küldte – mondta Jézus a körülötte állóknak –, ő küld majd nektek erőt országából, a mennyből. Te pedig, bárányom – fordult a felhőhöz –, takarj be engem! – és a felhőbe lépve emelkedni kezdett.
– Jól van, jó és hű szolgám, hát elhoztad a fiamat! Nem marad el a jutalmad – mondta palotája udvarán Isten. – Készülj, mert visszatérsz a földre. Eső leszel, áldott esővé válsz az olajfák felett.
Mesehallgatás után beszélgessünk, a gyerekek mondják el érzéseiket, tegyék fel kérdéseiket. Legjobb, ha spontán beszélgetés alakul ki, aminek során kiegészíthetjük a történetet, választ adhatunk a felmerülő kérdésekre.
Beszélgetésértékű, ha a gyerekek rajzban, képalkotásban is kifejezhetik a gondolataikat, érzéseiket. Készítsenek rajzot, festményt vagy kollázsképet a felhőmese nyomán. Alkalmazhatják a már ismert képalkotó technikákat, akár vegyesen is. A kollázskészítéshez színes és mintás papírokon kívül szalagok, fonalak, flitterek is felhasználhatók.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
11-1. Felhőkuckó
/Kategória: Felhő- és szélkuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Páralakoma (Természeti, verbális-nyelvi)
Magasan száll, mégis bárány,
pedig nincs gyapjú a hátán.
Párafüvet lakomázik,
ha meghízik,
könnyeitől minden ázik.
Ki találta ki, mi az? Miről lehet kitalálni, hogy felhőről van szó?
Kép: 123RF
Miért nevezhetjük báránynak a felhőt? Milyen felhők vannak még? (pl. pehelyfelhő, fátyolfelhő, gomolyfelhő, lepelfelhő, esőfelhő, zivatarfelhő)
Mit legel a felhőbárány? Tudjátok-e, mi az a pára?
Mikor hullik a felhőbárány könnye?
A víz a melegtől párolog, pára lesz belőle. Elvegyül a levegőben, amiben mindig van pára. Néha látszik is, de legtöbbször láthatatlan. Csak akkor látjuk, ha lehűl, és pici cseppecskékbe gyűlik. Például télen, amikor a meleg levegőt kileheljük. De ilyen páracseppecskékből áll a köd is reggel, amikor lehűl a levegő. És páracseppecskéből keletkeznek a felhők is fent a magasban, ahol hűvösebb van.
Végezzünk el pár egyszerű kísérletet a pára megfigyelésére:
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-8. Madarak és fák
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Ahol fészket raknak a madarak (Természeti, verbális-nyelvi)
A 104. zsoltár a teremtő Istent dicséri. Olvassuk fel a kiemelt verseket, és beszéljünk arról a gyerekeknek, milyen gondosan teremtette az Úr a világot, és hogyan gondoskodik róla.
Uram, Istenem…
alkotásaid gyümölcsével
jól tartod a földet.
…Jóllaknak az Úr fái is,
a Libánon cédrusai,
melyeket ő ültetett,
ahol fészket raknak a madarak,
és a ciprusfákon gólya lakik.
Zsoltárok 104,1.13.16–17
A képen libanoni cédrus (Cedrus libani) látható – képforrás: 123RF
Beszélgessünk:
Mitől „laknak jól” a fák? Mire van szükségük a növekedéshez?
Milyen fák szerepelnek az igeversekben? Milyen madarak?
Milyen fák szerepelhetnének még? Milyen madarakat nevezhetne meg a zsoltáros?
Egészítsük ki a hiányos mondatot más fa- és madárnevekkel:
A ________fákon ________ lakik.
Pl. A fenyőfákon rigó lakik.
Jézus is beszél egy példázatában fáról és madarakról. Ő milyen fát említ? Mi benne a különleges?
Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.
Máté 13,31–32
A képen fekete mustár (Braccica nigra) virága látható – képforrás: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-7. Csőrök, kukacok, virágfészkek
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
A madarak és fák napja minden év május 10-ére esik, közel a majálishoz és anyák napjához. Az idén a fészekkuckó játékaival, feladatötleteivel szervezhetünk foglalkozásokat, témanapot.
Madárcsőrök (Vizuális-térbeli, testi-mozgásos, verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti)
Hajtogassunk a gyerekekkel madárcsőrt, ami az egyszerű hajtogatások közé tartozik.
Ide kattintva lépésről lépésre követhetjük a hajtogatás fázisait: Madárcsőr hajtogatása
Itt pedig végignézhetjük a hajtogatást egy gyorsított felvételen: Madárcsőr-origami
A hajtogatott madárcsőr – papírtól függően – elég rugalmas, és kézbe véve ki-be csukható. A gyerekek a csőrök mozgatása mellett a madarak hangadását, beszélgetését is eljátszhatják bábjátékszerűen. Ehhez a Madárhangoló c. bejegyzésben (10-6) közölt mondókák éppúgy alkalmasak, mint a spontán hangutánzás vagy bábos szerepjáték.
Ha kedvet kapnak a gyerekek a csőrözéshez, eljátszhatják Zelk Zoltán madaras párbeszédét is, Alszik a szél című verséből (alább csak részletet közlünk). A teljes verset megtaláljuk a címre kattintva. A beszélgetést kiemelve megtaláljuk és meg is hallgathatjuk itt: Párbeszéd
– Honnét, szomszéd?
– Ahol voltam, onnét!
– Mit evett?
– Eleget!
– Mi jót?
– Hernyót!
– Hány volt?
– Egy volt!
Csuszka – képforrás: 123RF
Vajon milyen madárról lehet szó a versben? Milyen madarakat ismertek? Melyik fogyaszt hernyót, kukacot, pondrót, legyet? Tudjátok-e, mi az a pondró? (Lényegében ugyanazt jelenti, mint a hernyó és kukac. Mindhárom kifejezés a rovarok lárvaállapotát jelöli.)
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-6. Madárhangoló
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Madárhangok (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti, vizuális-térbeli)
A madarak hangja jellegzetes, és valóban jól megkülönbözteti a különböző madarakat. Már a népi megfigyelés is erre épült, ami a madarak hangját mondókákban, hangutánzó szavakban, kifejezésekben hagyományozta ránk. Érdemes megismerni egy-egy mondókát, és eljátszani a hangutánzással. Az egyszerűbbeket meg is tanulhatják a gyerekek. De felelgető versmondással a leghosszabb is mondogatható.
Kikiriki, jó reggelt,
szól a kakas, ha felkelt.
***
Kot-kot, kotkodács,
mindennapra egy tojás.
***
Csibe mondja: csip-csip-csip,
jön a kánya, nyakon csíp.
***
Liba mondja: gi-gá-gá,
gyalog megyünk világgá.
***
Sáp-sáp-sáp,
sárga kacsaláb.
***
Galamb mondja, fészekrakás közben:
Tú-dom, tú-dom.
Rácserregi a szarka:
Csináld csak, csináld csak.
***
Rigó mondja:
Mi jó,
mi jó,
érik a dió!
***
Cinke mondja:
Künn csücsü,
künn csücsü!
***
Pacsirta mondja:
Kicsi csűr,
kicsi csűr!
***
Réce, ruca hápog,
lúd, liba gágog,
kakas kukorékol,
kis veréb csiripol,
tyúkocska karicsál,
pacsirta hangicsál,
a gyöngytyúk rikácsol,
jérce kotkodácsol.
Hosszú kígyó sziszeg,
a kis csibe csipeg,
tarka szarka cserget,
gólya kelepelget.
Forrás: Bihari gyermekmondókák (Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982, 167-170., 173., 201-202. o.)
Madárhangok Hermann Ottó gyűjtése alapján – érdemes mondókaként, versként olvasni (lehet válogatva, részleteiben is):
A bagoly: huhog.
A búbos banka: vékkog.
A bíbic: jajgat.
A bölömbika: bömböl.
A daru: krúgat.
A fecske: ficserékel.
A rigó: rikkant.
A fülemüle: csattog.
A fürj: pitypalattyol.
A galamb: burukkol.
A gerle: turbékol.
A gólya: kelepel.
A gyöngytyúk: rikácsol.
A haris: harsog.
A héja: gurigol.
A varjú: károg.
A kakukk: kakukkol.
A kuvik kuvikol.
A csér: rimánkodik.
A lúd: gágog.
A veréb: csiripol.
A páva: rikít.
A ruca: hápog.
A sas: vijjog.
A seregély: csárog.
A sirály: sír.
A szarka: cserreg.
A tövisszúró: csetteget.
A vércse: visít.
A kis zsezse: csicseget.
No de a tyúk! Az aztán karicsál, kodácsol, kotyog, krákog, karattyol, karácsál…
Forrás
Végül készítsenek csoportonként rajzot vagy papírkollázst a madárcsaládról.
Kép: 123RF
Kereshetünk képeket a választott madarakról az interneten vagy madaras, állatos könyvekben.
Kép: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-5. Anyafészek, családi fészek
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Verébmese (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, kapcsolati, természeti, logikai-matematikai, önismereti, egzisztenciális)
Egy virgonc kisveréb meséje így kezdődik:
Mese az eltévedt kisverébről (részlet)
A fészekben kikeltek a tojások: öt kis verébfióka tátogott a mamája felé. A verébmama megetette, megitatta a kicsinyeit, s mikor nagyobbra nőttek, repülni tanította őket. Az ötödik kisveréb bátrabb és ügyesebb volt, mint valamennyi testvérkéje.
Egy napon repüléslecke közben olyan messzire szállt, hogy nem látta sem a mamáját, sem a testvéreit. Nagyon megijedt a kisveréb, a szárnya elfáradt, már nem is tudott röpülni, csak ugrándozott a vékony lábacskáin. Addig-addig ugrándozott, míg a vadkacsa fészke elé ért.
(angol mese, fordította: Bartócz Ilona, elérhető a címre kattintva)
Olvassuk vagy meséljük el idáig a történetet, majd kérdezzük meg a gyerekektől, ők hogyan folytatnák a mesét. Hallgassunk meg néhány ötletet, akár egy teljes mese is kikerekedhet belőle. Majd olvassuk tovább vagy meséljük el az eredeti mese folytatását.
A mese szemléletes rajzokkal együtt jelenik meg a Karolina rajzos mesék videóján, amit megnézhetünk a gyerekekkel, vagy hasonló rajzos módszerrel mesélhetjük el mi magunk a történetet (elérhető a névre kattintva). (Megfigyelhető itt, hogy élő mesélés közben a szöveg is átalakul, „meseváltozat” keletkezik, mint a népmesék esetében.)
Mesehallgatás után beszélgessünk:
Kikkel találkozott az eltévedt kis veréb? (vadkacsa, galamb, bagoly, verébmama)
Mit kért tőlük? Milyen választ kapott? Hogy zajlott egy-egy párbeszéd?
Miért nem talált fészekre (otthonra) az első három madárnál? Miről ismerte meg, kinél van az ő otthona, fészke?
Milyen hangon szólalnak meg a mese szereplői? Melyik madárhoz milyen hang tartozik? – Utánozzuk mi is együtt a hangokat:
Alkossanak a gyerekek párokat, és csak párbeszéddel (hangjátékként) játsszanak el egy-egy találkozást.
A verébmese igazságához hozzátartozik, hogy verébapu is alaposan kiveszi a részét a családi munkamegosztásban. A tojásokat verébanyu rakja le, de a fiókák költésében – ami 14 napig tart – verébapu is részt vesz. A fiókákat 17 napig nevelik, kezdetben rovarokkal és hernyókkal, később magokkal táplálják őket. Ebben is mindkét szülő részt vesz, de miután a fiókák megtollasodtak, a táplálékszerzés verébapura marad, mert verébanyu már a következő fészekalj lerakására készül. Egy idényben három fészekalj tojást is kiköltenek.
Források:
Kép: 123RF
Anyafészek (Kapcsolati, vizuális-térbeli)
Közeledik az Anyák-napja, a fenti verébmese is arról szól, milyen védelmet, oltalmat jelent a kicsinyek számára az anya védelme, gondoskodása, fészekmelege. Nem képzavar tehát, ha a gyerekek kis fészekmodellt, fészekkollázst készítenek az anyukájuknak ajándékba.
A fecsketémánál (10-1) már ajánlottunk néhány fészekmakettet. Most további kreatív fészek-változatokat ajánlunk, amelyeket papírból, természetes anyagokból (ágak, vesszők, fűszálak, tollak stb.), egyéb kellékekből készíthetnek el a gyerekek:
Kép: 123RF
Családi fészek (Kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, vizuális-térbeli)
Miért más a különböző madarak (madárfajok) fészke? Mi bennük a közös mégis?
Miért mondhatjuk azt mi is (emberek) az otthonunkra, hogy „családi fészek”?
Ki az, aki szívesen mesélne arról, hogy náluk milyen a családi fészek? – Hallgassuk meg a gyerekek beszámolóit, engedjük őket kényszer nélkül, szabadon megnyilatkozni.
Kép: 123RF
Folytassuk a beszélgetést azzal, hogy ki milyen családi fészket képzel magának és szeretteinek, amikor felnőtt lesz?
A gyerekek rajzolják is le ezt a jövőbeli családi fészket.
Jézus azt mondta magáról: „A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.” (Máté 8,20)
Gondoljunk arra, hogy ma is vannak olyan emberek, akik elvesztették a családi fészket, nincs hol nyugodtan aludniuk. Tudunk-e rajtuk segíteni? Tudunk-e velük együtt érezni?
Úgy tudjuk igazán megbecsülni családi fészkünket, ha befogadjuk Jézust, velünk lakik ő is, „fészket rak” a szívünkben.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-4. Verébportrék
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Veréb-versmesék (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti)
Olvassuk fel a gyerekeknek a Veréb-mesét, ami Móricz Zsigmond versének változata, egyszerűbb formában, mai nyelvezettel (Miklya Zsolt átirata, megtalálható az Ábécé-kuckó ’e’ betűjénél, a 35. oldalon).
Veréb-mese
Egyedem-
begyedem,
megegyem,
ne egyem,
eltegyem,
ne tegyem?
Na, begyem,
mi legyen?
Kép: 123RF
Ez is hangutánzó, főleg az ’e’ és ’gy’ hangok ismétlődésével idézi a verebek csiripelését. Próbáljuk ki, mondjuk felelgetve:
Folytassuk a beszélgetést:
Mit találhatott a veréb? Miről beszélget a begyével? Vajon mi lesz a döntés? Mi történik a maggal, morzsával?
Móricz Zsigmond pontosan megnevezi a magot, amit a veréb talált. Elmeséli a mag sorsát is. Olvassuk fel a versét (bár a nyelvezete kissé régies), ha a gyerekek érettek a befogadására:
Móricz Zsigmond: A veréb
Kendermagot talált
A veréb s igy csarált:
Egyedem,
Begyedem,
Megegyem?
Ne egyem?
Jó vón zsákba szedni,
Holnap elővenni!
Egyedem,
Begyedem,
Betegyem?
Kivegyem?
Ej, első a hasam!
Éljünk ma urasan!
Egyedem,
Begyedem,
Ne begyem!
Ne legyen!
Beszéljük meg, mi történt a kendermaggal? Beszéljük meg azt is, mit jelentenek az alábbi kifejezések:
csarál – verébnyelven mondja a magáét
Jó vón – Jó volna
urasan – úri módra, gazdagon
Ne begyem! – Nesze, begyem!
Ha még nem fogyott el a kedv és érdeklődés a verebek iránt, olvassuk fel a gyerekeknek Kányádi Sándor Veréb című versét is (elérhető a címre kattintva), ami így kezdődik:
Hipp-hopp,
itt vagyok,
azt eszem,
amit kapok.
Vajon mit kap a versbéli veréb?
Mit jelent az az állítás, hogy a verebek a „hulladékokból élnek”?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.
10-3. Még a veréb is…
/Kategória: Fészek-kuckó, KuckóévKépforrás: 123RF
Veréb is talál házat (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, egzisztenciális)
A veréb nem költöző madár, egész évben itt van velünk, télen is megtalálja a táplálékát. Fészkelőhelyet is talál, néha az eresz alján, az épület réseiben. Így volt ez már a Biblia korában is, még a templomba is befészkelt a veréb és a fecske. Így lett ez a két madár Isten kegyelmének, gondviselésének jelévé a zsidó emberek számára:
Még a veréb is talál házat,
és a fecske is fészket,
ahová fiókáit helyezi
a te oltáraidnál, Seregek Ura,
királyom és Istenem!
Zsoltárok 84,4
Kép: 123RF
A zsoltár, amiben szerepet kapnak, az Isten közelében élő, a templomi istentiszteletet látogató ember boldogságáról énekel:
Boldogok, akik házadban laknak,
szüntelenül dicsérhetnek téged!
Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.
Zsoltárok 84, 5–6
Ugye, öt verebet adnak két fillérért;
mégsem feledkezik meg közülük egyről sem az Isten.
…Ne féljetek, ti sok verébnél értékesebbek vagytok!
Lukács 12,6
Kép: 123RF
Alakítsunk a teremben megint egy jó nagy fészket székekből, párnákból, szőnyegekből, amibe bekuporodhat az egész csoport. Helyezkedjünk el a fészekben az igeolvasáshoz, beszélgetéshez.
Gondoltátok volna, hogy a verébfészek a Bibliába is belekerül? – Olvassuk fel a 84. zsoltár fenti igeverseit, majd beszélgessünk:
Hol van a verebek fészke? Mit jelent ez a zsoltáros számára? Ő hol lakna legszívesebben?
Jézus példatörténetei közé is befészkelte magát a veréb. Olvassuk fel Lukács 12,6–7 igeverseit, majd folytassuk a beszélgetést:
Mennyit ért Jézus korában a veréb? Miért számít ma is lenézett, közönséges madárnak?
Honnan szerzi a táplálékát? Hogyan gondoskodik róla Isten?
Vajon mit szólnak ehhez a verebek?
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Kuckóév menüpont alatt.