1Móz 6,5–6

A XX. század egyik leghíresebb Nobel-díjas regénye nem véletlenül vette címét a Bibliából: Baálzebub = Legyek ura. Hiszen egy olyan ősi kérdéshez nyúl vissza ez a regény, mely mélyen a Bibliában gyökerezik, noha a mű nem utal közvetlenül az Írásra.

Természetes körülmények közé jutva egy lakatlan szigeten, egy csapat iskolás gyermek felnőttek nélkül rendezi be mini társadalmát, építi ki kapcsolatait, viszonyait. Foglalkozásokat választanak, melyekhez ragaszkodnak, van, akit kivetnek a közösségből, s megindul a harc a vezető posztért. Mindaz, ami évezredek alatt alakult ki a társadalomban, a gyermekek között néhány hét alatt végbemegy. Eljutnak a félelemig, a transzcendens megsejtéséig, amit egy póznára tűzött véres disznófej szimbolizál, melyre legyek szállnak. Ő a Legyek Ura. A cselekmény addig „halad”, hogy a gyermekekben „felébred” az ölés „vágya”, s noha előbb félnek megölni egy menekülő malacot, később saját társuk elpusztításáig is eljutnak. A véres üldöző játék rémisztő futássá lesz, a kis társadalom teljesen szétesik, s feloldást csak a szigetre érkező felnőttek jelentenek, akik jelenlétében újra helyreáll a rend, a gyermekek halálos üldözése ártatlan játékká szelídül.

Ez a regény jelzi azt, hogy van valami az emberben, ami nem a társadalom hatására alakul ki, hanem eredendően bennünk van. Erről mondja az ige, hogy az ember szívének szándéka gonosz (1Móz 8,21). Ez az eredendő bűn, melyből egyedül Jézus Krisztus tud kiragadni bennünket.

Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehető és nem-ehető között: hanem mint a fény, mely egykedvűen kiárad minden előtte-levőre.

Weöres Sándor

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Jn 4,7–9

Egy lengyel rendező feldolgozta a Tízparancsolatot, s minden igéhez készített egy filmet, melyek cselekményét a mai viszonyok közé helyezte át. E történetekben a parancsolatok nem közvetlen módon jelennek meg, hanem áttételesen, néha egészen elvont valóságok mögé rejtőzve. Ifjúsági körben többet is átbeszéltünk, megvitatva egy-egy film üzenetét.

A fenti ige fényében e filmekkel kapcsolatban is feltehetjük a kérdést: Hogyan jelenik meg Isten szeretete ma a világban? Sok művész fogalmazza meg akarva-akaratlanul e kérdést alkotásaiban. Bemutatják számunkra az istenkeresés-istenre-találás, a hit-hitetlenség, az elfogadás-elutasítás dilemmáját.

Jó megismerni ezeket a műveket, melyek esetleg egészen más szemszögből közelítik meg azt, amiről mi sokkal könnyebben beszélünk, mert már a miénk… A művészek egészen más szemüvegen keresztül, de megmutathatják nekünk ugyanazt. Ami azért különösen jó, mert ők ezt a művészet segítségével tudják megtenni, aminek mi nem vagyunk a birtokában. Hiszen milyen szegények lennénk Leonardo da Vinci vagy Van Gogh csodás képei, Palestrina vagy Bach zenéje, Dosztojevszkij vagy Németh László regényei, Ady vagy Pilinszky versei, Zeffirelli filmjei, Sütő András drámái, C. S. Lewis gondolatai nélkül.

És Krzysztof Kieslowski 10 filmje nélkül.

Van valami, amin nagyon sokat gondolkoztunk a Tízparancsolat készítése közben. Lényege szerint mi a jó, és mi a rossz? Mi a hazugság, és mi az igazság? Mi a becsület, és mi a becstelenség? És mi a viszonyunk hozzájuk?

Krzysztof Kieslowski

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024

1Kir 19,1–8

Mindnyájan elfáradunk hétköznapi rohanásainkban, s van, mikor megfáradásról beszélünk. Ez tartósabb kifáradást jelent, mint csupán leülni egy dolgos nap után egy padra vagy a fotelunkba. Az ember lelkileg is elfárad, s éppen az nehéz benne, hogy lelki ereje sincs a felálláshoz, a továbblépéshez.

Illés is ilyen helyzetbe került: A Baál papok kiirtása után fellobban Áháb király haragja, s felesége, Jezábel halálra keresi a prófétát. Ő egyedül menekül, neki a pusztának, hogy elcsigázva rogyjon egy rekettyebokor alá. Nincs ereje még imádkozni sem, csak sóhajt egyet: „Elég most már, Uram! Vedd el életemet…” Ekkor Isten egy angyal által táplálja, aki lángost és vizet ad neki, és megszólítja: „Kelj föl, egyél!” Ám a próféta fizikailag is ki van merülve. Visszaalszik. Másodszor is felkelti az angyal, és most már üzenetet is mond neki: „Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted!” És Illés annak az ételnek erejével megy negyven napon át, amíg a Hóreb hegyén újra meg nem hallja Isten üzenetét.

Sokszor vagyunk mi is hasonló helyzetben, csak időnként azt nem tudjuk, hogy az angyal először vagy másodszor kelt fel bennünket?! Az az eledel, melyet Isten ad, elég nekünk a következő célig!

Amikor katona voltam Lenti helyőrségben, mint előfelvételis teológus, gyakran kaptunk hétvégenként egy-egy csomagot különböző gyülekezetektől vagy a Teológiától. Szeretet-csomagoknak hívtuk őket. Ma is őrzök egy igés lapot, melyet a gyömrői gyülekezet tett bele az egyik csomagba. Ez áll rajta: „Elég. Egyél, mert erőd feletti út áll előtted!” Nekem akkor a gyömrői gyülekezet volt az angyalom.

© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024