Képforrás: 123RF
- Bibliai történet: 1Mózes 12,8; 13,4.18; 22,6; 2Mózes 27,20–21; 1Sámuel 3,3; 2Mózes 3,2; 3Mózes 6,5–6; Ézsaiás 6,7; 30,14; Jeremiás 20,8–9; ApCsel 2,1–4
- Intelligenciatípus: Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus, verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális, önismereti
- Tevékenység: Énekes kergető körjáték; tűz és a parázs a bibliai korban; tábortűz, mécsgyújtás tábori napokon; versolvasás, beszélgetés a tűzgyújtás veszélyeiről; a tűz jele: szólások értelmezése, bibliai példák
Tüzet viszek, lángot viszek (Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus)
A Tüzet viszek, lángot viszek című gyermekjáték valószínűleg ismerős a gyerekeknek. Idézzük fel a dalt, és a játsszuk a kergető körjátékot (elérhető kottával a címre kattintva):
Tüzet viszek,
lángot viszek,
ki ne nézz, be ne nézz,
kendő rajta.
Kép (csak illusztráció): 123RF
A gyerekek kézfogással vagy anélkül körben állnak. Kijelöljük vagy kiszámoljuk az első tűzvivőt, aki egy csomóra kötött kendőt vesz a kezébe, ez jelképezi a tüzet. A körben állók énekelnek, a tűzvivő körülöttük jár a tűzzel. Közben valakinek a háta mögött leejti a kendőt, aki, ha észreveszi, felkapja, és kergeti vele a tűzvivőt. Ha sikerül a kendővel megérintenie, a tűzvivő marad a szerepében. De ha a tűzvivő beugrik az illető üresen maradt helyére, akkor a kívül maradt gyerek lesz a következő tűzvivő.
Előfordulhat, hogy a körben álló nem veszi észre háta mögött a leejtett kendőt. Ha a tűzvivő körüljárja a kört, és még mindig ott a földön a kendő, elkiáltja magát: „Régóta ég valakinek a háza!” Majd felkapja a kendőt, a kör körül kergeti vele a vigyázatlan játékost, végül beáll a helyére, és szerepet cserélnek.
Változat: A tűzvivő jár körben, és az egyik körben álló vállára teszi a kendőt, mintha ott égne a tűz. Ezt már könnyebb észlelni, viszont villámgyorsan kell reagálni, ha a körben álló utol akarja érni a tűzvivőt. És vigyázni kell a kendőre, mert ha futás közben elhagyja, hiába éri utol a tűzvivőt, nem érvényes az elfogás. Csak kendővel a kézben ruházható át vagy vissza a tűzvivő szerep.
A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
1-2. Az olimpiai láng nyomában
/Kategória: Az olimpia lángja, VakációKépforrás: 123RF
Olimpiai kisokos (Verbális-nyelvi, kapcsolati, egzisztenciális)
Az olimpia kezdete
Tudtad-e, hogy már a bibliai időkben is voltak olimpiai játékok?
Abban az időben kezdődött, amikor Júda és Izráel „viaskodott” egymással, nem mindig „szabályszerű” módon. Az első görög írásos emlékek Kr. e. 776-tól emlékeznek meg az olümpiai játékokról, amelyek igen népszerűek voltak. Jóval később Pál apostol is utal a sportversenyekre, az önmegtartóztató élet példáját a sportolóktól veszi (1Korinthus 9,24–27). Nézőként akár maga is részt vehetett az olümpiai játékokon vagy más sportversenyeken, mivel ezek az ő korában is igen népszerűek voltak. Krisztus születése után 393-ig négyévente rendszeresen megrendezték ezeket a viadalokat Olümpiában. Az ókori görögök az időszámításuk kezdetét is az első ilyen sportesemény napjára tették. A játékok ideje alatt felfüggesztettek minden háborút, béke honolt az országban. A viadalok időpontjáról minden görögnek hírt kellett kapnia, és aki csak tehette, el is zarándokolt a helyszínre.
Játék Zeusz tiszteletére
Olümpiában egy nagy Zeusz-templom állt. Az Olümposzon lakó Zeusz a görögök főistene volt, az ő tiszteletére rendezték a sportversenyeket. Olümpia és az Olümposz elég távol van egymástól, a város kaphatta a nevét az istenek lakóhelyéről.
A játékok nyitónapján többezres tömeg gyűlt össze a templom előtt, ahol a sportolók fogadalmat tettek, majd áldozatot mutattak be az istenség tiszteletére. Ezután következtek a versenyek, amelyek kezdetben csak egy, később több napon át tartottak. A versenyeken nem vehettek részt nők, sőt a nézők is csak férfiak lehettek. A győztest olajággal koszorúzták meg, és életnagyságú szobrot készítettek róla. Többé nem kellett dolgoznia, mert a városa a haláláig eltartotta. Csak az első helyezettet ünnepelték, a többi versenyző üres kézzel tért haza.
A képen a Philippeion romjai Olümpiában, amit II. Fülöp macedón király khairóniai csatában (Kr. e. 338) aratott győzelme megünneplésére emeltek.
Képforrás: 123RF
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
Az anyaméh gyümölcse
/Kategória: Napi áhítatZsolt 127
Az abortuszkérdés nem jogi kérdés, mint ahogy azt ma társadalmunk róla alkotott képe mutatja. Úgy tűnik, ma olyan erők győzedelmeskednek, melyek szavazásokon, bírósági úton, a parlamentben kívánják e kérdést megoldani.
Vajon nem terheli meg egyes emberek vagy társadalmunk lelkiismeretét az elhajtott magzatok nagy száma? Vajon nem ütközik ki társadalmunk sok baja éppen az oly könnyen vett abortusz miatt? Vajon nem hordozzuk kollektíven a sok meg nem született kis magyar gyermeket a lelkiismeretünkben? Tudván azt is, hogy népességünk drasztikusan csökken. Hogy a statisztikák szerint a következő évszázad közepén már milliókkal leszünk kevesebben. Arról nem is beszélve, mit jelent egy megfogant életet magzatként megölni. Talán sokan láttak már abortuszról szóló filmet. S a kés elől menekülő magzat néma sikolya sem döbbent rá sok kismamát: vállalni lehet, ami nem „baleset” miatt és nem véletlen fogant meg. Hiszen a fő kérdés: Kitől van a gyermek? Ha vallom, hogy Isten adja, akkor vállalhatok tízet is. Még nem találkoztam olyan istenfélő sokgyermekes családdal, amely nélkülözött volna.
„Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.”
Nem ami volt
nem ami lesz
hanem mi lenne
s nem lehet
magzataink
elvetélt dala fáj
ez elsírhatatlan zene
a bennrekedő mozdulat
a lenni kényszere
– mi lenne
s nem lehet
Miklya Zsolt
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
1-1. Tüzet viszek
/Kategória: Az olimpia lángja, VakációKépforrás: 123RF
Tüzet viszek, lángot viszek (Testi-mozgásos, kapcsolati, zenei-ritmikus)
Tüzet viszek,
lángot viszek,
ki ne nézz, be ne nézz,
kendő rajta.
Kép (csak illusztráció): 123RF
A gyerekek kézfogással vagy anélkül körben állnak. Kijelöljük vagy kiszámoljuk az első tűzvivőt, aki egy csomóra kötött kendőt vesz a kezébe, ez jelképezi a tüzet. A körben állók énekelnek, a tűzvivő körülöttük jár a tűzzel. Közben valakinek a háta mögött leejti a kendőt, aki, ha észreveszi, felkapja, és kergeti vele a tűzvivőt. Ha sikerül a kendővel megérintenie, a tűzvivő marad a szerepében. De ha a tűzvivő beugrik az illető üresen maradt helyére, akkor a kívül maradt gyerek lesz a következő tűzvivő.
Előfordulhat, hogy a körben álló nem veszi észre háta mögött a leejtett kendőt. Ha a tűzvivő körüljárja a kört, és még mindig ott a földön a kendő, elkiáltja magát: „Régóta ég valakinek a háza!” Majd felkapja a kendőt, a kör körül kergeti vele a vigyázatlan játékost, végül beáll a helyére, és szerepet cserélnek.
Változat: A tűzvivő jár körben, és az egyik körben álló vállára teszi a kendőt, mintha ott égne a tűz. Ezt már könnyebb észlelni, viszont villámgyorsan kell reagálni, ha a körben álló utol akarja érni a tűzvivőt. És vigyázni kell a kendőre, mert ha futás közben elhagyja, hiába éri utol a tűzvivőt, nem érvényes az elfogás. Csak kendővel a kézben ruházható át vagy vissza a tűzvivő szerep.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Az olimpia lángja menüpont alatt.
Halálbüntetés
/Kategória: Napi áhítatJn 8,1–11
Gyakori téma ma is a halálbüntetés. Megosztja a társadalmat, megosztja az embereket is. Aki személyesen élt át tragédiát, egészen más véleménnyel van róla, mint aki íróasztal mellett elmélkedik felette.
Mindenesetre megdöbbentő Kieslowski híres „Rövidfilm a gyilkolásról” c. filmjének mondanivalója. Egy fiatal fiú, miután alaposan előkészül, taxiba szállva, magát külterületre vitetve, hátulról brutálisan meggyilkolja a sofőrt. (Elkészültekor ez volt a leghosszabb gyilkossági filmjelenet: 7 és fél perc.) A naturális képek láttán elborzadva követel a néző igazságot. A gyilkosságnak a haszonszerzésen kívül nem volt különösebb indítéka. Magáról a gyilkolásról szólt. A fiút elfogták, elítélték és kivégezték. A film ugyanúgy végigkísérte, hogyan készülnek elő a börtönben a „hivatalos”, a „törvény szerinti” gyilkolásra, mely a rendező szándéka szerint azt mutatta be, hogy az semmiben nem különbözött a fiú tettének brutalitásától. A rendező a Tízparancsolat „Ne ölj” részéhez készítette díjnyertes filmjét. (Ugyanezt a témát dolgozza fel a „Ments meg Uram” c. film is.)
A Bibiában is találunk hasonló gyakorlatot, mikor a bűnöst halálra kövezték. Amikor a törvénytisztelők meg akarják kövezni a paráznaságon rajtakapott asszonyt (csak őt, noha a törvény mindkét félről rendelkezik), Jézus azt mondja: „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.” Az asszony felé pedig így fordul, miután vádlói eltűntek a színről: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”
Gyermekgyilkos mindannyi szülő:
nem-lévőt a létbe rántott
és meghal aki e világra kijő –
Weöres Sándor
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Háborúban
/Kategória: Napi áhítatMt 24,3–8
A bűneset óta hozzátartozik az élethez a háborúskodás (pl. férfi és nő között is), a háborúhoz pedig az ölés, sőt az öldöklés. Hiába alkotnak ún. humanitárius szabályokat, hiába írják alá országok a genfi konvenciót (pl. a foglyokkal való bánásmódról), a háború pusztítást és mérhetetlen szenvedést bocsát az emberiségre. Nincs humánus háború!
A Bibliában is olvasunk háborúkról, melyeket Isten népének kellett megharcolnia. Jézus búcsúbeszédeiben elmondja, hogy „Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, meg ne rémüljetek, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad.” Jézus ezt az utolsó idők jeleként mondja, hogy felkészüljenek rá a tanítványok, és felkészüljünk mi is.
Sajnos az egyháztörténet során is sok háborúról tudunk, melyben nem pogányok állnak keresztyénekkel szemben, hanem maguk a keresztyének egymással. Az ember tragédiájában Tankréd (Ádám) lovagi eszményekért küzd, s rá kell döbbennie, hogy halomra ölik egymást a hívek egyetlen „i” miatt (homousion-homoiusion). A háborúban teljesedik ki leginkább a bűn, tombol a Sátán. De még ez is azt jelzi számunkra, hogy közel a vég. S tudjuk, hogy Isten országa a háború nélküliség, a békesség országa. A kérdés az, hogy mi mihez járulunk hozzá? A békéhez vagy a háborúhoz?
Uram, háboruból jövök én,
Mindennek vége, vége:
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.
Ady Endre
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
A másik arcod
/Kategória: Napi áhítatMt 5,39
Gimnáziumi éveim egyik kedvenc ifi témája volt az újra vissza-visszatérő kérdés: Önvédelemből lehet-e ölni? Határozott igent vagy nemet vártunk a lelkésztől, és sokszor kiélezett szituációkkal állítottunk szembe érveket, parázs viták közepette. Többnyire így éleztük ki végletesen a kérdést: Ha egy katona ráfogja a fegyvert az édesanyámra, én viszont egy másik fegyverrel megakadályozhatom a gyilkosságot, úgy, hogy magam is ölök: megtehetem-e? Többnyire annyiban maradtunk, hogy ezt előre nem lehet eldönteni, a szituáció hozza az elméletileg talán át sem gondolható megoldást!
A bennünket ért támadással szemben a Biblia kétféle módon szól. Egyik, hogy a rámbízottak életét köteles vagyok megvédeni. „Jobban boldogul kettő, mint egy… ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent.” (Préd 4,9.12) Ugyanakkor Jézus azt mondja: „Ne szálljatok szembe a gonosszal…” Különbség van a rámbízottak védelme, és a hitem miatti üldözés, bántalmazás között. Jézus a passiótörténetben némán tűri, hogy ártatlanul megkorbácsolják, kigúnyolják, de számon kéri, mikor ok nélkül megütik. (Jn 18,23) Ez példa számunkra, úgyszintén a bibliai (István, Jakab) és az utána következő mártírok, akik vállalták a halált is, de nem tagadták meg Urukat.
Vajon vállalom-e mindenki előtt a hitemet?
Amikor Polikarposzt, Szmirna püspökét azzal fenyegették, hogy megölik, ha nem mutat be áldozatot a császárnak, így felelt: „86 esztendeje szolgálok az én Uramnak, s Ő soha nem bántott semmivel. Hogyan átkozhatnám meg az én királyomat, Aki megváltott engem?”
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Halál, hol a te diadalod?
/Kategória: Napi áhítat1Kor 15,55
Nem véletlenül beszélnek már a különböző médiumokban is arról, hogy túlságosan sok erőszakos, értelmetlen, és véres jelenetet tartalmazó filmet lehet látni a tévében, mozikban. Ezt nem kell bizonygatni, hiszen valóságát mi is tapasztaljuk minden nap. Elég, ha csak a filmcímeket elolvassuk.
Miért van ez? A pszichológusok egy része azt mondja: az erőszakos filmek által sokan levezetik indulataikat. Mások ezzel ellentétben azt állítják: az erőszak a filmek által is terjed, mert sokkal erősebben hatnak a fiatalokra, mint gondolnánk. Magam is láttam egy iskolában, hogy szünetben a gyermekek az előző napi film harci mozdulatait utánozták. Már a hírek is úgy érkeznek hozzánk, hogy szinte csak a tragikus, sokkoló hír a hír, a nyugodt, építő híradók nem érdekesek. Így alakult a társadalom élete, szerkezete. Gondoljuk végig: minden hétvége fekete mérlegét megtudjuk, hányan haltak meg, hol történt mérgezés, rablás, stb. És hol vannak a jó hírek, az ünnepségek, a találkozók képei és statisztikái? Miért erre rendezkedtünk be? Nem ördögi valahol, hogy a halál híreit hallgatjuk és nézzük?
Isten ránk az örömhírt bízta, mely győz a halálon is. Ezért legyünk az élet pártján, és ne dőljünk be a híreknek, ne engedjük, hogy azok befolyásoljanak bennünket.
Abban a „híradóban” hát, ahol mi vagyunk a bemondók, hirdessük az életet!
„Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod? A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (1Kor 15,54–57)
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Júdás halála
/Kategória: Napi áhítatMt 27,3–5
Van-e joga valakinek eldobni magától az életet? Nincs. Mégis az öngyilkosság a keresztyén etika egyik legnehezebb kérdése. Ott van visszafordíthatatlansága és megbánhatatlansága, másrészt szörnyű, ha valaki lemond a legnagyobb ajándékról, az életről. A XX. szd-i híres író, Camus az öngyilkosságot tartotta igazi filozófiai problémának.
A Bibliában három öngyilkosság fordul elő Júdásén kívül: Saul király és fegyverhordozója kardjukba dőltek egy vesztes csata végén (1Sám 31,1–5); Ahitófel azért lett öngyilkos, mert nem az ő tanácsát fogadták meg (2Sám 17,23); Zimri király pedig városa elvesztését nem bírta elviselni (1Kir 16,18).
Hiába gondoljuk, hogy ez „jogi” kérdés, ha nem számolunk Istennel, mint életadóval. Aki alkotott, de aki új életet is tud adni. Aki által újra célt és értelmet nyer valaki élete. Hiszen a bibliai példák is jelzik, hogy akkor követett el valaki öngyilkosságot, amikor élete kilátástalanná, céltalanná, elkeseredetté vált. Júdás esete még nehezebb, hiszen ő az egyetlen, akire maga a Biblia is azt mondja: a kárhozat fia. Többször beszélgettünk róla: megbánhatta-e tettét Júdás. A jelek szerint megbánta, de a megoldás helyét már nem találta meg. A filippi börtönőr viszont megtalálja, amikor hallgat Pál szavára, s nem vet véget életének. Magyarországon és Erdélyben is vannak vidékek, falvak, ahol sok az öngyilkosság.
A mi feladatunk nemcsak az élet igéjének hirdetése, hanem segítség és imádság azokért, akik élhetnének értelmes életet is ahelyett, hogy eldobják maguktól!
Az élet szent okból él, és élni akar.
Ady Endre
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
Krisztus halála…
/Kategória: Napi áhítatGal 1,3–5
Egy hittanóra után, amikor Krisztus engesztelő haláláról volt szó, odajött hozzám egy fiú, és megkérdezte: miért volt feltétlenül szükséges Jézus áldozata? Nem lehetett volna kihagyni? A megváltás szükségességéről a Heidelbergi Káté szavai is már mint tényről beszélnek a 12. kérdés-feleletben: „Isten igazsága elégtételt kíván. Ezért annak vagy mi magunk, vagy valaki más által eleget kell tennünk.”
Nem lehetett más megoldást találni, feltétlenül kellett a keresztáldozat? Itt is valami mély titok rejlik, hiszen alig láthatunk valamit az Atya és a Fiú kapcsolatából. De azt tudjuk, hogy az Atya gyönyörködik a Fiúban: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.” (Mt 3,17) Jézus pedig magasztalja az Atyát: „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem.” (Jn 17,4) Nagy csoda, hogy Isten még szeretett Fiánál is jobban szeret bennünket, és föláldozta értünk. Ezt a szeretet-kapcsolatot, ezt a harmóniát összetörte értünk…
A Biblia „szívében”, a János 3,16-ban kifejezhetetlen az „úgy” szó! Mérték- és módhatározó is egyben! „Úgy szerette Isten…” Isten igazságánál (a bűn büntetést érdemel) nagyobb az Ő szeretete. Ezt nagyon nehéz megérteni, éppen ezért csak elfogadni lehet…
Egy erdélyi templom úrasztalán a fiait vérével tápláló pelikán intarziája alatt áll:
Krisztus halála – az én életem.
© Fodorné Ablonczy Margit – Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben, Parakletos Könyvesház, 2024
8-2. Szent hegyek
/Kategória: Mit üzen a nyár, VakációKépforrás: 123RF
Tekintetem a hegyekre emelem (Verbális-nyelvi, természeti, egzisztenciális)
Jón Kalman Stefánsson Ásta című regényében két testvér így emlékszik vissza az édesapjára:
„Apjuk órákig tudott üldögélni a hegyet nézve, nem csinált mást, csak figyelte, hogyan változik körülötte a fény, felette az ég elsötétült vagy kivilágosodott. Látta, hogy minden változik, csak a hegy áll a maga tökéletességében.
»A hegyhez igazítom magam – mondogatta –, tanulok a mozdulatlanságából.« Mert az ég színt vált, az esőből hó lesz, a szélcsendből vihar, a hegy pedig csak áll nyugodtan. »A hegy az én tanítómesterem.«”
(Jelenkor, Bp., 2021, 98-99- o., ford.: Egyed Veronika)
Összecseng ez a tapasztalat a bibliai zsoltárok Isten- és hegyképével, elég csak néhány igehelyet említeni:
Tekintetem a hegyekre emelem:
Honnan jön segítségem?
Segítségem az Úrtól jön,
aki az eget és a földet alkotta.
Zsoltárok 121,1–2
Uram, te voltál hajlékunk
nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek,
mielőtt a föld és a világ létrejött,
öröktől fogva mindörökké
vagy te, ó, Isten!
Zsoltárok 90,1–2
Kép: 123RF
Figyeljük meg mi is a hegyet úgy, mint a változatlan nyugalom helyét. Mint ami Isten örökkévaló nyugalmát ábrázolja ki.
A sorozat további részeit megtalálod a Segédanyagok / Vakáció/ Mit üzen a nyár menüpont alatt.