Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: 1Mózes 4,1–12.25–26; Kolossé 3,13; Jakab 1,19–20
• Intelligenciatípus: Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi, vizuális-térbeli, egzisztenciális, testi-mozgásos
• Tevékenység: A történethez kapcsolódó hangulatváltások, érzelmi állapotok kifejezése mimikával, hangulatjelek rajzolása; drámajáték: néma életképek a történetből; a harag-téma közelítése alkotó módon: dramatikus játék, kreatív írás, rajz; bocsánatkérés, megbocsátás helyzetei: beszélgetés, dramatizálás

Hangulatváltások (Önismereti, kapcsolati, verbális-nyelvi)

Milyen hangulatú lehetett az Édenkert után a mezőre kerülni, és ott új életet kezdeni? Ádám, Éva és fiaik története tele van hangulatváltásokkal, érzelmi hullámzással. Keressük a gyerekekkel, milyen érzelmi állapotok kísérhették a történet eseményeit, fordulópontjait. Az egyes fázisokat arcjátékkal, mimikával is követhetik, ami az adott szereplő(k) érzelmeit fejezi ki.

Mit érzett Ádám és Éva, amikor

• el kellett hagyniuk az Édenkertet;
• művelni kezdték kemény munkával a földet;
• magukhoz szoktatták a környék juhait, kecskéit;
• első fiuk megszületett;
• második fiuk megszületett;
• megtörtént a tragédia, és gyermekek nélkül maradtak;
• harmadik fiuk is megszületett az elvesztettek helyett?

Mit érzett Kain, amikor

• apjától megtanulta, hogyan kell művelni a földet;
• dolgozott egész nap a mezőn, hogy legyen kenyere a családnak;
• bemutatta a termésből áldozatát Istennek;
• látta, hogy az ő munkájának nincs jobb eredménye, míg Ábel nyája gyarapodik;
• Isten figyelmeztette őt, ne hallgasson a haragjára;
• meglátta Ábelt, milyen vidáman hajtja be a nyájat;
• meglátta a rakás követ a mezőn?

Mit érzett Ábel, amikor

• apjától megtanulta, hogyan kell gondozni, legeltetni az állatokat;
• egész nap a nyájjal volt a mezőn;
• ha ellett a nyáj, éjszaka is az anyajuhok mellett volt;
• egy kis barit mutatott be áldozatként Istennek;
• szépen erősödött, gyarapodott a nyája;
• mogorva testvére végre szólt hozzá, és a mezőre hívta;
• meglátta a mezőn, hogy növekedésnek indult a vetemény?

Mit érezhetett Isten, amikor

• látta, Ádám és Éva hogy boldogul az Édenen kívül;
• megszületett az emberpár első fia, Kain;
• megszületett második fiuk, Ábel;
• látta, hogy a két fiú milyen ügyesen beletanul a munkába;
• az áldozatuk illata szállt felé;
• látta, mi lakik Kain és Ábel szívében;
• hiába figyelmeztette, Kain nem hallgatott rá;
• Kain rémséges tettét elkövette a mezőn;
• Ádám és Éva újra egyedül maradt?

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: 1Mózes 2,8–25; 3,1–24; Ézsaiás 51,3; Lukács 23,43
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, kapcsolati, önismereti, egzisztenciális, testi-mozgásos, természeti, logikai-matematikai, vizuális-térbeli
• Tevékenység: Milyen gyümölcs vagy? – drámajáték; Jó vagy rossz? – értékmérő nyelvi játék; A másik a hibás – élethelyzetek dramatizálása, beszélgetés; az édeni-paradicsomi szimbolikája és személyes jelentése, beszélgetés, írás, képalkotás

Milyen gyümölcs vagy? (Verbális-nyelvi, kapcsolati, természeti, testi-mozgásos)

Egy gyereket kiküldünk a teremből, ő lesz az, aki a tiltott gyümölcsöt keresi. A többiek bent a teremben választanak egy-egy gyümölcsnevet, mindenki valami mást. Majd az alábbi kiszámolóval kijelöljük, ki lesz közülük a tiltott.

Ádám, Éva kertben lakott,
ottan sokat járogatott.
Almát, körtét, szilvát ettek,
mondd meg, pajtás, mennyit ettek?

Akire az utolsó ütem jut, válaszol, pl.: Hetet.
A mondott szám szerint számol tovább a kiolvasó:

Egy, kettő, három… hét. Te vagy a tiltott gyümölcs.

A gyümölcsök elhelyezkednek körben vagy szétszórtan a teremben. Bejön a kiküldött gyerek, sorra odamegy a gyümölcsökhöz, és kérdi: „Milyen gyümölcs vagy?” A kérdezett a gyümölcsnevével válaszol. Erre a kérdező: „Meg szabad téged enni?” A gyümölcs széles mosollyal mondja: „Igen.” Ha a tiltott gyümölcsöt kérdezi, az is így válaszol, sőt próbál nagyon csábító lenni. A kérdező addig kérdez, míg meg nem sejti, hogy ki a tiltott gyümölcs. Visszamegy hozzá, és megkérdi: „Te vagy a tiltott?” Az válaszol: „Á, dehogy?” Ha a kérdező biztos a dolgában, rámutat: „Pedig te vagy az!” Ha eltalálta, a tiltott gyümölcs kimegy, ő lesz a következő kérdező. Ha nem találta el, a kérdező még egyszer próbálkozhat. Ha akkor sem sikerül, a következő játékkör alatt pihen.

Mondóka forrása: Gágyor József: Játékos növényvilág (Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005, 76. o.)

Játékötlet: Miklya Luzsányi Mónika – Miklya Zsolt: Játéktár a Mesélő Bibliához (Harmat, Bp, 2008, 2. történet)

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.

Képforrás: 123RF

• Bibliai történet: 1Mózes 1,1–31; 2,1–4; Zsoltárok 50,10–12; 136,2–9
• Intelligenciatípus: Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, vizuális-térbeli, testi-mozgásos, kapcsolati, egzisztenciális
• Tevékenység: Versek, dalok a teremtésről, vers-és zenehallgatás, mímes mozgás, éneklés; csoportmunka: teremtés-ugróiskola rajza és játéka; teremtés-doboz készítése csoportmunkában: dioráma képek a teremtés napjairól, beszélgetés a teremtés mai színhelyeiről és állapotáról, az ember felelősségéről

Teremtés-versek (Verbális-nyelvi, zenei-ritmikus, természeti, testi-mozgásos)

Isten jónak, sőt nagyon jónak találta, amit teremtett. A jó itt azt is jelenti, hogy szép, ami tetszik, amiben gyönyörködni lehet. Isten jó tetszése pedig azt jelenti, hogy valami a helyén van, és örömöt okoz.

A teremtésről a gyerekeknek ezzel az örömmel – létörömmel – érdemes beszélni, amiben segíthet egy-két ilyen hangulatú vers.

Pl. Nemes Nagy Ágnes Tavaszi ének című verse, ami Kósza varjak című kötetében jelent meg, és így végződik (a teljes vers elérhető a verscímre kattintva, a szemelvény 6. oldalán):

Minden fűszálban Reád ismerek,
Köszönöm, hogy most élhetek.

Miklya Zsolt Isten és a minden című verse a teremtéstörténetet hozza játékos mozgásba, önkéntelenül is bevonva a gyerekeket. Érdemes a szöveg ritmusára építve elmondani, majd szakaszról szakaszra mozgással kísérni a képi rétegeket:

1. sötét: hunyd le a szemed, takard el az arcodat
2. világot kerekítünk a karunkkal, majd kezünkkel égitesteket helyezünk az égboltra
3. kezünkkel mutatjuk a hosszú nyakú zsiráfot, csordogáló patakot, kinyíló virágot, röpködő darazsat
4. újra világot kerítünk a karunkkal, majd végignézünk magunkon – akár tükör elé is állhatunk

Miklya Zsolt
Isten és a minden

      1Mózes 1–2

Réges-régen semmi nem volt
még a földön. Nem volt föld sem.
Nem volt napfény, nem voltak cicák.

És ebben a sötétségben
Isten világot teremtett.
Napos, holdas, csillagos hazát.

Teremtett zsiráfot,
patakot, virágot,
döngicsélő darazsat.

Isten teremtett meg mindent…
Nézd csak meg magad!

Hallgassuk meg Miklya Zsolt A Teremtő éneke című dalát is a Paulik Családi Zenekar feldolgozásában. (Elérhető Református Tananyagtár oldalán a verscímre kattintva.)

A dalt meg is tanulhatjuk, együtt énekelve az előadóval.

Miklya Zsolt
A Teremtő éneke

Zsoltárok 50,10–12

Enyém az erdő minden vadja,
ezernyi hegynek, ezernyi völgynek
kicsinye-nagyja.

Enyém a mező minden népe,
ezernyi fűszál, ezernyi virág
ékessége.

Enyém a világ, s mi betölti,
növény és állat, csillag és ember,
égi és földi.

S enyém az ember szíve benne,
hálaadásra, magasztalásra,
csodára lelve.

Kép: 123RF

Végül kérdezzük meg:

Milyen csodákra lelhetünk, ha jól körülnézünk a világban?

Miért adhatunk hálát a Teremtőnknek?

A további tartalmak, és a hozzájuk tartozó dokumentum letöltése már csak előfizetőink részére érhető el! Előfizetéshez kattintson ide!

 A sorozat további részeit megtalálod a Történetmesélő Biblia / Ószövetség menüpont alatt.